Népszava, 1990. január (118. évfolyam, 1–26. sz.)
1990-01-24 / 20. szám
SZERDA, 1990. JANUÁR 24. ■ 118. ÉVFOLYAM, 20. SZÁM A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szeretet illegalitásban Az élelmiszerárakról Nyugdíjasok fóruma A magyar nép a maga szegénységéből csodákat művelt tavaly december 22-től — mondja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kozma Imre esperes. (6. oldal) A MÉM miniszterhelyettese nyilatkozik a szabad árak következményeiről, és a tárca jogáról, hogy az exportot csak akkor engedi meg, ha a belső ellátás biztosított. (7. oldal) Megkezdődött az Országgyűlés januári ülésszaka Lemondott Horváth István belügyminiszter ■ ' ' ' , a Sí, Horváth István belügyminiszter — ahogyan az várható volt — lemondott tisztségéről az Országgyűlés kedden kezdődött januári ülésszakán. Beszédében a lehallgatási botrányt politikai manővernek minősítette, így értékelte az utóbbi hetek számos fejleményét Németh Miklós miniszterelnök is. A kormányfő beszéde után került sor az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat előterjesztésére és vitájára. A döntés szerda reggelre maradt. Az Országgyűlés tudomásul vette Bognár Rezső képviselő lemondását, helyére a korábbi pótképviselő, Hegedüsné Hargitai Ágnes került. A plénum tudomásul vette, hogy Budapest 14. választókerületének törvényesen megválasztott képviselője Tamás Gáspár Miklós. A parlament jelenlegi ülésszakát nagy várakozás előzte meg az úgynevezett lehallgatási botrány miatt. Tudvalevő volt, hogy a kormány sürgősségi tárgyalást kérve benyújtotta az Országgyűlésnek a nemzet biztonsága érdekében alkalmazható különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Az elmúlt napokban , hetekben számos szervezet követelte, mások pedig ellenezték Horváth István belügyminiszter lemondását. A kormány hétvégi ülését követően a hírek arról szóltak, hogy a belügyminiszter ezen az ülésszakon lemond. S ez — még napirend előtt — meg is történt. Horváth István soron kívül kért szót. Felidézte a Belügyminisztérium, az állambiztonsági szolgálat és a személye ellen indított kampányt, amelynek során a Szabad Demokraták Szövetsége, valamint a Fiatal Demokraták Szövetsége törvénysértéssel vádoltameg a BM belső biztonsági szolgálatát, és feljelentését eljuttatta az ügyészséghez. Ezzel összefüggésben kifejtette: a Belügyminisztérium állambiztonsági szolgálatának belső elhárító részlege kétségtelenül a pártállam egyik terméke, és egyben tartóoszlopa volt. Lényegében közvetlen pártirányítás alatt, a pártvezetéstől kapott politikai direktívák, esetenként közvetlen utasítások szerint végezte a tevékenységét, amelyet alapvető belső, nem publikus rendelkezések és parancsok szabályoztak. Horváth István röviden ismertette az állambiztonsági munka átalakításának folyamatát, amely 1989 elején kezdődött meg, s a politikai egyeztető tárgyalások megállapodása alapján — a biztonsági terület átszervezésével, a nemzetbiztonsági törvény megalkotásával zárult volna, már az új parlament plénumán. A miniszter sajnálattal állapította meg, hogy elfogadta ezt a helyzetet, és saját mulasztásaként csupán azt rótta fel, hogy nem követelte meg erőteljesebben e törvény mielőbbi megalkotását, és nem ellenőrizte kellőképpen a pártállam idejéből eredő szabályok hatályon kívül helyezését. Ezután arra a kérdésre keresett választ: vajon az ellenzék ma oly hangos szervezeteinek miért állt érdekében e téma tárgyalásának elhalasztása, amit most rajta kérnek számon. Véleménye szerint az egész ügy politikaikérdéssé vált, a gondosan megkomponált támadások arra irányulnak, hogy egyes politikai erők még a választások előtt döntésre vigyék a hatalom kérdését. Horváth István szerint ahelyett, hogy a békés átmenet az európai normák szerint, toleranciával, bosszúállás és leszámolás nélkül folytatódna, az általános anarchia veszedelmes jelei láthatók, amikor a nemzet újabb balsorsa fenyeget, s választási programmá válik milliók boszorkányüldözése. Végezetül — saját szerepéről is szólva — hangoztatta: akik a távozását követelik, nyíltan kimondják: zavarja őket, hogy az egykori MSZMP tagjai, vezetői, akik a fordulatot Magyarországon elindították és ma a Szocialista Pártban vagy a kormányban tevékenykednek, éppen korábbi teljesítményük és a jövőre vonatkozó terveik révén az új magyar demokráciának is hiteles szereplői lehetnek. S mindegy, hogy milyen eszközzel, milyen áron, de ezt akarják megakadályozni. Horváth István — mérlegelve eddigi tevékenysége és „a most kierőszakolt botrány” súlyának arányát —, arra az elhatározásra jutott, hogy lemond miniszteri megbízatásáról, mert egy jogállamban, egy demokráciában ez így szokás. Horváth István leköszönő beszédét követően Fodor István bejelentette, hogy a plénum a második napirendi pontként tárgyalja a miniszteri tájékoztatót a lehallgatási botránnyal kapcsolatban. Ezért arra kérte az Országgyűlést: a belügyminiszter lemondását azzal vegye tudomásul, hogy az üggyel összefüggő hozzászólásokra e napirend tárgyalásakor kerül sor. Napirend Az Országgyűlés tizenhat törvényjavaslatot, három országgyűlési határozattervezetet, két népi kezdeményezés megtárgyalását, személyi javaslatokat, valamint interpellációkat és kérdéseket tűzött napirendjére. 1. A lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az (Folytatás a 2. oldalon) Kik és hogyan kaphatnak szolgáltatási utalványt. Mikor folyósítják az emelt nyugdíjakat. Idősek érdekképviselete alakul területenként és kerületenként. (9. oldal) ■ ÁRA 4,80 FORINT Bízunk a kaukázusi válság demokratikus megoldásában A magyar kormány nyilatkozati A Magyar Köztársaság kormánya, a magyar közvélemény növekvő aggodalommal követi a kaukázusi fejleményeket, amelyek tragikus irányt vettek, súlyos emberáldozatokat követelve. Mint a Szovjetunióval szomszédos, és vele szövetséges ország, számunkra nem közömbös, hogy az ottani feszült helyzet rendezésére tett eddigi politikai erőfeszítések nem hoztak eredményt, s ez a Szovjetunió vezetését fegyveres erők átmeneti alkalmazására kényszerítette. Kifejezzük azt a reményünket, hogy a gorbacsovi átalakítás politikája, ami a szovjet társadalom megújítását, átfogó demokratizálását, a gazdaság megreformálását tűzte ki céljául, eléri az évtizedek óta megoldatlan, és napjaink nyíltabb légikörében felszínre tört nemzeti-nemzetiségi problémáik megoldását. Ez az út vezet ahhoz, hogy a térség valamennyi népe és nemzetisége számára megnyíljon az önmegvalósítás demokra(Folytatás a 4. oldalon) A jövő héten Budapesten Megkezdődnek a tárgyalások a szovjet csapatkivonásról A magyarországi szovjet csapatok kivonásáról a jövő héten Budapesten, külügyminiszter-helyettesi szinten kezdődnek a tárgyalások s azoktól gyors eredményt várnak. Ezt mondotta, Horn Gyula külügyminiszter a The Washington Postban kedden megjelent nyilatkozatában. Egyúttal Grósz Károly közölte a lappal: Mihail Gorbacsov már 1988 tavaszán elvben beleegyezett, hogy a szovjet csapatokat mr maradéktalanul kivonják Magyarországról. A magyar csapatkivonási igény része a kelet- és nyugat-európai törekvéseknek, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok gyorsan csökkentse jelképes színvonalra katonai jelenlétét Európában — mondta Horn. A két katonai szövetségnek ugyanakkor továbbra is rendelkeznie kellene kisszámú nukleáris robbanótöltettel. A külügyminiszter szerint a két nagyhatalom egyoldalú, vagy megállapodáson alapuló csapatkivonása egyesült, demilitarizált, semleges Németország létrejöttéhez vezetne. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon bizonyos görcsösség tapasztalható, új megközelítésre van szükség. Aszovjet csapatok magyarországi kivonásának kérdését Budapest nem teszi függővé a bécsi tárgyalásoktól, ez elsősorban kétoldalú kérdés, hangoztatta a külügyminiszter. (MTI) Bontják a berlini falat Dorogmán László, az MTI tudósítója jelenti: Berlin Kreuzberg kerületében az NDK határőrségének katonái megkezdték egy 320 méter hosszú falszakasz lebontását, amelynek helyén a tervek szerint fémkerítést állítanak. Az NDK tucatnyi városa(Folytatás a 4. oldalon) Katasztrófahelyzet az M7-esen Tömeges baleset történt az M7-es autópálya 7-es és 15- ös kilométerszelvényei között kedden délelőtt. A csúszós, nyálkás úton — amelyen a köd miatt 50— 100 méteresre csökkent a látótávolság — mintegy 200 személy- és teherautó, valamint kamion ütközött egymásnak. A balesetsorozat hat, egymástól független útszakaszon történt. Az ütközéssorozatnak, 2 halálos áldozata volt, 14-en súlyosan, és 19-en könnyebben sérültek meg. Tíz személyautó kiégett, az egymásba torlódott teher- és személyautók zöme pedig súlyosan megrongálódott. Az anyagi kár egyelőre felbecsülhetetlen, de több tízmillió forintra tehető. A kedden történt balesetsorozat kimeríti a katasztrófahelyzet fogalmát. Ezekben az esetekben az elhárítására — egy kormányhatározat alapján — a tűzoltóság a hivatott. Ugyanakkor hiányoznak az elsődleges beavatkozáshoz nélkülözhetetlen eszközök, daruk, műszaki mentők, roncsvágók, és hiányzik egy koordináló szervezet is. Protiászka Imre felvételei