Népszava, 1990. január (118. évfolyam, 1–26. sz.)

1990-01-24 / 20. szám

SZERDA, 199­0. JANUÁR 2­4. ■ 118. ÉVFOLYAM, 2­0. SZÁM A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK KÖZPONTI LAPJA Szeretet illegalitásban Az élelmiszerárakról Nyugdíjasok fóruma A magyar nép a maga szegénységéből cso­dákat művelt tavaly december 22-től — mondja a Magyar Máltai Szeretetszolgálat elnöke, Kozma Imre esperes. (6. oldal) A MÉM miniszterhelyettese nyilatkozik a szabad árak következményeiről, és a tárca jogáról, hogy az exportot csak akkor engedi meg, ha a belső ellátás biztosított. (7. oldal) Megkezdődött az Országgyűlés januári ülésszaka Lemondott Horváth István belügyminiszter ■ ' ' ' , a Sí,­­ Horváth István belügyminiszter — ahogyan az várható volt — le­mondott tisztségéről az Országgyűlés kedden kezdődött januári ülésszakán. Beszédében a lehallgatási botrányt politikai manő­vernek minősítette, így értékelte az utóbbi hetek számos fejlemé­nyét Németh Miklós miniszterelnök is. A kormányfő beszéde után került sor az egyházakról szóló alkotmányerejű törvényjavaslat előterjesztésére és vitájára. A döntés szerda reggelre maradt. Az Országgyűlés tudomásul vette Bognár Rezső képviselő lemondá­sát, helyére a korábbi pótképviselő, Hegedüsné Hargitai Ágnes került. A plénum tudomásul vette, hogy Budapest 14. választóke­rületének törvényesen megválasztott képviselője Tamás Gáspár Miklós. A parlament jelenlegi ülés­szakát nagy várakozás előz­te meg az úgynevezett le­hallgatási botrány miatt. Tudvalevő volt, hogy a kor­mány sürgősségi tárgyalást kérve benyújtotta az Ország­­gyűlésnek a nemzet bizton­sága érdekében alkalmazható különleges titkosszolgálati eszközök és módszerek átme­neti szabályozásáról szóló törvényjavaslatot. Az elmúlt napokban , hetekben szá­­­mos szervezet követelte, má­sok pedig ellenezték Horváth István belügyminiszter le­mondását. A kormány hétvé­gi ülését követően a hírek arról szóltak, hogy a belügy­miniszter ezen az ülésszakon lemond. S ez — még napi­rend előtt — meg is történt. Horváth István soron kívül kért szót. Felidézte a Bel­ügyminisztérium, az állam­biztonsági szolgálat és a sze­mélye ellen indított kam­pányt, amelynek során a Sza­bad Demokraták Szövetsé­ge, valamint a Fiatal De­mokraták Szövetsége tör­vénysértéssel vádolta­­meg a BM belső biztonsági szolgá­latát, és feljelentését eljut­tatta az ügyészséghez. Ezzel összefüggésben kifejtette: a Belügyminisztérium állam­biztonsági szolgálatának bel­ső elhárító részlege kétség­telenül a pártállam egyik terméke, és egyben tartóosz­lopa volt. Lényegében köz­vetlen pártirányítás alatt, a pártvezetéstől kapott politi­kai direktívák, esetenként közvetlen utasítások szerint végezte a tevékenységét, amelyet alapvető belső, nem publikus rendelkezések és parancsok szabályoztak. Horváth István röviden is­mertette az állambiztonsági munka átalakításának folya­matát, amely 1989 elején kez­dődött meg, s a politikai egyeztető tárgyalások meg­állapodása alapján — a biz­tonsági terület átszervezésé­vel, a nemzetbiztonsági tör­vény megalkotásával zárult volna, már­ az új parlament plénumán. A miniszter saj­nálattal állapította meg, hogy elfogadta ezt a helyze­tet, és saját mulasztásaként csupán azt rótta fel, hogy nem követelte meg erőtelje­sebben e törvény mielőbbi megalkotását, és nem ellen­őrizte kellőképpen a pártál­lam idejéből eredő szabályok hatályon kívül helyezését. Ezután arra a kérdésre ke­resett választ: vajon az el­lenzék ma oly hangos szer­vezeteinek miért állt érdeké­ben e téma tárgyalásának el­halasztása, amit most rajta kérnek számon. Véleménye szerint az egész ügy politi­kai­­kérdéssé vált, a gondosan megkomponált támadások ar­ra irányulnak, hogy egyes politikai erők még a válasz­tások előtt döntésre vigyék a hatalom kérdését. Horváth István szerint ahe­lyett, hogy a békés átmenet az európai normák szerint, toleranciával, bosszúállás és leszámolás nélkül folytatód­na, az általános anarchia ve­szedelmes jelei láthatók, amikor a nemzet újabb bal­sorsa fenyeget, s választási programmá válik milliók bo­szorkányüldözése. Végezetül — saját szerepé­ről is szólva — hangoztatta: akik a távozását követelik, nyíltan kimondják: zavarja őket, hogy az egykori MSZMP tagjai, vezetői, akik a fordulatot Magyarországon elindították és ma a Szocia­lista Pártban vagy a kor­mányban tevékenykednek, éppen korábbi teljesítmé­nyük és a jövőre vonatkozó terveik révén az új magyar demokráciának is hiteles sze­replői lehetnek. S mindegy, hogy milyen eszközzel, mi­lyen áron, de ezt akarják megakadályozni. Horváth Ist­ván — mérlegelve eddigi te­vékenysége és „a most kierő­szakolt botrány” súlyának arányát —, arra az elhatá­rozásra jutott, hogy lemond miniszteri megbízatásáról, mert egy jogállamban, egy demokráciában ez így szokás. Horváth István leköszönő beszédét követően Fodor István bejelentette, hogy a plénum a második napirendi pontként tárgyalja a minisz­teri tájékoztatót a lehallga­tási botránnyal kapcsolatban. Ezért arra kérte az Ország­­gyűlést: a belügyminiszter lemondását azzal vegye tudo­másul, hogy az üggyel össze­függő hozzászólásokra e na­pirend tárgyalásakor kerül sor. Napirend Az Országgyűlés tizenhat törvényjavaslatot, három or­szággyűlési határozatterve­zetet, két népi kezdeménye­zés megtárgyalását, személyi javaslatokat, valamint inter­pellációkat és kérdéseket tű­zött napirendjére. 1. A lelkiismereti és val­lásszabadságról, valamint az (Folytatás a 2. oldalon) Kik és hogyan kaphatnak szolgáltatási utal­ványt. Mikor folyósítják az emelt nyugdíja­kat. Idősek érdekképviselete alakul terüle­tenként és kerületenként. (9. oldal) ■ ÁRA 4,8­0 FORINT Bízunk a kaukázusi válság demokratikus megoldásában A magyar kormány nyilatkozati A Magyar Köztársaság kor­mánya, a magyar közvéle­mény növekvő aggodalom­mal követi a kaukázusi fej­leményeket, amelyek tragi­kus irányt vettek, súlyos em­beráldozatokat követelve. Mint a Szovjetunióval szom­szédos, és vele szövetséges ország, számunkra nem kö­zömbös, hogy az ottani fe­szült helyzet rendezésére tett eddigi politikai erőfe­szítések nem hoztak ered­ményt, s ez a Szovjetunió vezetését fegyveres erők át­meneti alkalmazására kény­szerítette. Kifejezzük azt a remé­nyünket, hogy a gorbacsovi átalakítás politikája, ami a szovjet társadalom megújí­tását, átfogó demokratizálá­sát, a gazdaság megreformá­lását tűzte ki céljául, eléri az évtizedek óta megoldat­lan, és napjaink nyíltabb légikörében felszínre tört nemzeti-nemzetiségi problé­máik megoldását. Ez az út vezet ahhoz, hogy a térség valamennyi népe és nem­zetisége számára megnyíljon az önmegvalósítás demokra­(Folytatás a 4. oldalon) A jövő héten Budapesten Megkezdődnek a tárgyalások a szovjet csapatkivonásról A magyarországi szovjet csapatok kivonásáról a jövő héten Budapesten, külügymi­niszter-helyettesi szinten kezdődnek a tárgyalások s azoktól gyors eredményt vár­nak. Ezt mondotta, Horn Gyula külügyminiszter a The Washington Postban kedden megjelent nyilatkozatában. Egyúttal Grósz Károly közöl­te a lappal: Mihail Gorbacsov már 1988 tavaszán elvben be­leegyezett, hogy a szovjet csa­patokat mr maradéktalanul ki­vonják Magyarországról. A magyar csapatkivonási igény része a kelet- és nyu­gat-európai­­ törekvéseknek, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok gyorsan csökkentse jelképes színvo­nalra katonai jelenlétét Euró­pában — mondta Horn. A két katonai szövetségnek ugyan­akkor továbbra is rendelkez­nie kellene kisszámú nukleá­ris robbanótöltettel. A kül­ügyminiszter szerint a két nagyhatalom egyoldalú, vagy megállapodáson alapuló csa­patkivonása egyesült, demili­­tarizált, semleges Németor­szág létrejöttéhez vezetne. A bécsi haderőcsökkentési tárgyalásokon bizonyos gör­­csösség tapasztalható, új meg­közelítésre van szükség. A­­szovjet csapatok magyaror­szági kivonásának kérdését Budapest nem teszi függővé a bécsi tárgyalásoktól, ez első­sorban kétoldalú kérdés, hangoztatta a külügyminisz­ter. (MTI) Bontják a berlini falat Dorogmán László, az MTI tu­dósítója jelenti: Berlin Kreuzberg kerüle­tében az NDK határőrségé­nek katonái megkezdték egy 320 méter hosszú falszakasz lebontását, amelynek helyén a tervek szerint fémkerítést állítanak. Az NDK tucatnyi városa­­(Folytatás a 4. oldalon) Katasztrófahelyzet az M7-esen Tömeges baleset történt az M7-es autópálya 7-es és 15- ös kilométerszelvényei kö­zött kedden délelőtt. A csúszós, nyálkás úton — amelyen a köd miatt 50— 100 méteresre csökkent a látótávolság — mintegy 200 személy- és teherautó, va­lamint kamion ütközött egy­másnak. A balesetsorozat hat, egymástól független út­szakaszon történt. Az ütkö­zéssorozatnak, 2 halálos ál­dozata volt, 14-en súlyosan, és 19-en könnyebben sérül­tek meg. Tíz személyautó kiégett, az egymásba torlódott teher- és személyautók zöme pedig súlyosan megrongálódott. Az anyagi kár egyelőre felbe­csülhetetlen, de több tízmil­lió forintra tehető. A kedden történt baleset­sorozat kimeríti a kataszt­rófahelyzet fogalmát. Ezek­ben az esetekben az elhárí­tására — egy kormányhatá­rozat alapján — a tűzoltóság a hivatott. Ugyanakkor hiá­nyoznak az elsődleges be­avatkozáshoz nélkülözhe­tetlen eszközök, daruk, mű­szaki mentők, roncsvágók, és hiányzik egy koordináló szervezet is. Protiászka Imre felvételei

Next