Népszava, 1990. április (118. évfolyam, 77–100. sz.)

1990-04-02 / 77. szám

Egy volt elnök elszámol. A témára a Czi­­nege-ügy irányította rá a figyelmet, s felté­telezik, hogy más vezetők hasonló vagyon­ra tettek szert. (3. oldal) Vaskorszak után HÉTFŐ, 199­0. ÁPRILIS 2. 118. ÉVFOLYAM, 7­7. SZÁM ÁRA 5,60 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA it szakszervezetek érdekeltek az MSMF—SZDSZE koalícióban­ . Választási hétvége a második forduló előtt - Pozsgay Imre visszalépett Egy héttel a második forduló előtt magasabb sebes­ségre kapcsoltak a további küzdelmekben még érin­tett pártok. Az MSZOSZ alelnöke szerint a szakszer­vezet az MDF és az SZDSZ nagykoalíciójában érde­kelt. Alighanem az egész ország ebben érdekelt, s a jelek szerint egyre inkább felismerik ezt az esetleges nagykoalíció részvevői is. Pozsgay Imre viszont már nem érdekelt a soproni mandátumért folytatott ver­senyfutásban, alávetve magát a pártelnökség dönté­sének - visszalépett. Morvai Ferencet megverték. MDF-fórum Sátoraljaújhelyen Addig nem lehet igazi ün­nep március 25-e és április 8-a, amíg meg nem szűnik a pártállam által kiépített ta­nácsi rendszer, s meg nem születnek a „szabadság kis körei”, a valódi helyi önkor­mányzatok — hangoztatta Kozma Huba, az MDF orszá­gos elnökségének tagja va­sárnap Sátoraljaújhelyen, a pártja által rendezett politi­kai fórumon. Az MDF ezzel kapcsolatos elképzeléseit a továbbiak­ban Szádeczky-Kardos György, a párt szakértője fej­tette ki. Rámutatott: a de­mokratikus társadalom két pilléren nyugszik, a demok­ratikus viszonyok között vá­lasztott parlamenten és az önkormányzatokon. A társa­dalom és a gazdaság műkö­désének törvényes kereteit a parlamentben ülő képviselők teremtik meg, de e kereteket csak az önkormányzatok he­lyi testületei tudják megtöl­teni tartalommal. Az MDF éppen ezért alapvető fontos­ságúnak tartja, hogy minden településnek, illetve telepü­lésrésznek joga legyen létre­hoznia a maga önkormány­zati testületét. A program szerint ezeknek egyetlen szintje van: a községi, vá­rosi vagy nagyvárosi kerüle­tek önkormányzata. Efölé nem rendelhető nagyváros vagy megye, a területközi feladatok ellátására is csak a helyi önkormányzatok megbízott vezetőiből — a polgármesterekből, a bírók­ból — szervezett koordináló testület hozható létre. Az MDF álláspontja sze­rint a tanácsi „hivatalokat” a szakértőgárdákkal együtt meg kell őrizni, hiszen a jö­vőben is szükség lesz admi­nisztrációra, a közigazgatási funkciók ellátására. Azt vi­szont minden település ma­ga dönthesse el, hogy ön­állóan kíván-e fenntartani saját hivatalt, vagy szövet­kezik valamely más telepü­léssel, településekkel. Ugyan­így maga döntön majd az olyan közszolgálati funkció­kat ellátó intézményekről is, mint például az egészségügy, az oktatás és a rendőrség. A tanácsokban, hivatalok­ban dolgozók jövőjével kap­(Folytatás a 4. oldalon) Arab terroristák fenyegetőzése Németh Miklós nyilatkozata Németh Miklós magyar mi­niszterelnök biztosította a világ zsidóságát arról, hogy a Malév légitársaság ügyének rendezésével elhárult annak akadálya, hogy Magyarország részt vegyen a Szovjetunió­­bó­l kivándorló zsidók szállí­tásában. A kormányfő a Zsidó Vi­lágkongresszus elnökéhez, Edgar Bronfmanhoz pénte­ken eljuttatott levélben hang­súlyozta, hogy az egyik ilyen akadályt képezte a Malév vezérigazgatója, Jahoda La­jos, akit le is váltottak, mert leá­l­líttatta a Budapestről Tel-Avivba induló Charter­­járatokat és a zsidó kiván­dorlóknak megtiltotta a me­netrend szerinti járatok igénybevételét.­­Megértem azokat az ag­godalmakat, amelyeket a Ma­lév döntése Önöknél keltett. Szeretném önt biztosítani arról, hogy ez a döntés ellen­tétese kormányom szándékai­val és politikájával. Ezt tá­masztja alá, hogy a közleke­dési miniszter felmentette a Malév vezérigazgatóját, és elhárította azokat az akadá­lyokat, amelyek a magyar lé­gitársaságot a Szovjetunióból kivándorló zsidók szállításá­ban gátolták” — hangsúlyoz­ta a magyar kormányfő, majd kifejezte reményét, hogy a döntés eloszlatja a Zsidó Világkongresszus aggo­dalmait, és tanúbizonyság­ként szolgál arra, hogy a ma­gyar kormány e kérdéssel kapcsolatos politikája „vilá­gos és kiszámítható”. Az Iszlám Fegyveres Front Palesztina Felszabadításáért nevű, eddig ismeretlen szer­­v­zet szombaton megtorlás­sal fenyegette meg Lengyel­­országot, a Szovjetuniót, Nagy-Britanniát és az Egye­sült Államokat, válaszul a szovjet zsidók izraeli kiván­(Folytatás a 2. oldalon) NÉPSZAVA AX XLÓTISZTÁS Ám A: t& *m . . UM kor. | H|7«l *rr. 4.1 Ml km . . S.M • I «kt kOn . . Ll­­­UGYlRORSZlGI SZOCIlLDBIOKllTi PÁRT vm. «w­kMt­u. lii­oin ilaMn Ica »»»• | (TtUfoa­nla n-«l.) Előre! ,'lonk. «I cpr.i Til**#, mert u csxmr, «mtlj­ .yo­ ott*lk a proletariáh» H exirt rrt«­­I rrt kSxilBnk, ax emberileg történelméé. Oly­­­gébb­é. És mégis: on­ly hatalmú eredmé-Nyolcvanöt évvel ezelőtt, 1905. április 1-jén­­ jelent meg először napilapként a Népszava Halálos zuhanás A száz méter hosszú, zárt folyosón csupán egyetlen ablak van. Ezen zuhant ki néhány hete a 43 éves, kétgyermekes festő. Azon­nal meghalt. (9. oldal) Berlin Koalíciós puhatolózások A CDU és az SPD vezető képviselőinek vasárnapi má­sodik megbeszélése után sem dőlt el egyértelműen a kérdés, vajon nemzeti nagy­­koalíció alakul-e április első hetében Berlinben. A több mint háromórás vasárnapi eszmecsere után Markus Meckel, a szociál­demokraták ügyvezető elnö­ke közölte: az SPD elnöksé­ge és parlamenti frakciójá­nak vezetősége hétfőn hatá­roz arról, hajlandó-e a párt a tényleges koalíciós tár­gyalásokra a konzervatív pártokkal. A döntésben tény­leges szerepet fog játszani az a körülmény, vajon a CSU hajlandó-e nyilvánosan megkövetni az SPD-t azo­kért a sértő kijelentésekért, amelyeket képviselői a vá­lasztási hadjáratban a szo­ciáldemokrata párttal szem­ben tettek. Társadalmi vita előtt az adatvédelmi törvény ne legyen többé titkos abt­ Beszélgetés Sólyom László professzorral Rövidesen társadalmi vitára bocsátják a személyes adatok kezeléséről és a közérdekű adatok nyilvános­ságáról szóló törvényjavaslatot. Ennek előzményekén­­tartanak ma délelőtt megbeszélést a pártok, valamint a leginkább érdekelt minisztériumok képviselői a Köz­ponti Statisztikai Hivatalban. A régóta esedékes adat­védelmi törvényről dr. Sólyom László egyetemi tanár­ral, a tervezet megalkotójával beszélgettünk. — Milyen előzményei van­nak a törvényjavaslat szüle­tésének? — A törvénytervezet már 1988 januárjában elkészült. Rendkívül aktuális volt, hi­szen a számítógépesítés Ma­gyarországon a hetvenes évek közepe óta erőteljesen folyik, anélkül, hogy az állampolgá­ri jogokat ezzel párhuzamo­san törvény biztosítaná. A szá­mítógépes adattárolás ugyan­is a személyi adatokra és a magánszférára óriási veszélyt jelent. Nálunk mindenki gon­dolkodás nélkül megadja a személyi számát, anélkül, hogy tudná, adataival vissza is lehet élni. Ezért a számí­tógépesítés térhódításával egyidejűleg a jogi garanciá­kat is ki kell építeni. A mos­tani törvényjavaslatnak két fontos alapgondolata van. Az egyik az információs önren­delkezési jog, vagyis az, hogy mindenkinek joga van tudni, ki, hol, milyen célból gyűjt vagy tart róla nyilván ada­tot, és azt mire használja fel, természetesen csak az illető előzetes hozzájárulásával. A másik alapgondolat az infor­mációszabadság, ami azt je­lenti, hogy minden közérde­kű adatot mindenki számára hozzáférhetővé kell tenni. Tehát az állami szerveknek bárki érdeklődésére ki kell szolgáltatniuk minden adatot, ami nem titkos, vagy ami nem másnak a személyi ada­ta. Ez tehát azt jelenti, hogy immár nyugodtan benézhe­tünk a minisztériumok vagy a tanácsok aktaszekrényeibe. Ha gyanúnk van rá, hogy va­lahol valaki adatot gyűjt ró­lunk, akkor azt ellenőrizhet­jük is. — Ha már 1988-ban ké­szen volt a törvény, mi aka­(Folytatás a 3. oldalon) ALAPÍTVA 1873-BAN Részt vesz-e hazánk a pozsonyi találkozón? Attól függ, foglalkoznak-e a magyar kisebbség helyzetével ? Exkluzív tájékoztató a Népszavának a magyar—olasz külügyminiszteri tárgyalásokról Olaszország megkülönbözte­tett figyelemmel kíséri a Ma­gyarországon zajló eseménye­ket. Mint Gianni de Miche­­lis külügyminiszter elmondta egy nyilatkozatában, ennek o­ka, hogy hazája nagyra ér­tékeli azt az úttörő szerepet, amelyet Magyarország a ke­let-európai reformfolyamat­ban játszott. Ezt mi sem bi­zonyítja jobban, mint hogy Olaszország volt a NATO- tagállamok közül az első, amellyel hazánk kölcsönö­sen megállapodott a vízum­­kényszer eltörléséről. Ebbe a folyamatba illesz­kedik bele az olasz külügy­miniszter hét végén tett vil­lámlátogatása is. Gianni de Michelis a választások után első külföldi vendégként folytatott megbeszéléseket fővárosunkban. Miután de Michelis kül­ügyminiszter különgépe pén­teken tetemes késéssel szállt le a Ferihegyi repülőtéren, az újságíróknak beígért sajtó­­tájékoztatóra hiába vártunk több órán át. Végül a Horn Gyula vezette magyar és a Gianni de Michelis vezette olasz tárgyalóküldöttség ple­náris tárgyalásairól dr. Hor­váth Tamás kabinetfőnök tá­jékoztatta a Népszava mun­katársát. A kabinetfőnök elmondta, hogy a megbeszélések napi­rendjén négy téma szerepelt. (Folytatás a 3. oldalon) Veszélyes visszarendeződés r­om­ániában Nemzetiségi tanácskozás Kolozsváron­­ Választási megállapodás — Petőfi, Kossuth és a többi „horthysta” Bukarestben vasárnap kor­mányellenes tüntetést ren­deztek azok a politikai erők, amelyek támogatják a „Te­mesvári kiáltványt”, és an­nak szerzőit. A tüntetők végigvonultak a városon és a Victoria téren levő kor­mányépület előtt a követke­ző jelszavakat hangoztatták: „Le Iliescuval!”, „Temes­vár, ébreszd fel az orszá­got!”, „Le a kommunisták­kal, söpörjétek ki őket a ve­zetésből!”. Amikor már több ezer fő­re duzzadt a tüntető tömeg, a kormányépület melletti utcából előjöttek a tankok, és az épület elé vonultak. A kormányépület védelmét rendőrök látták el, de ké­szenlétben álltak katonai egységek is. A tüntetők fe­gyelmezettek voltak, nem veszélyeztették a rendőrkor­dont. A többórás megmoz­dulás végeztével a televízió épülete elé vonultak. Az es­ti órákra a tömeg szétosz­lott, és a­­kormányépület elől a tankok ismét a kör­nyező utcákba húzódtak vissza, a Victoria tér nyugal­mas képet mutatott. A „Temesvári kiáltvány”-t március 11-én fogadták el a mártírvárosban rendezett nagygyűlésen. Szerzői —po­litikai mozgalmak és szer­vezetek, pártok — úgy érté­kelik, hogy Romániában csak Temesváron volt hatá­rozottan kommunistaellenes forradalom, másutt az or­szágban megmaradtak a ré­gi struktúrák. Ezért kinyil­vánították: különösen ez év január 28. óta „számos ro­mániai esemény ellentétben áll a temesvári forradalom eszményeivel. Ezeket az esz­ményeket a központi tömeg­tájékoztatási eszközök csak részben és zavarosan hoz­ták a román közvélemény tudomására”. A kiáltvány úgy értékeli, hogy a jelenle­gi vezetés az ország lakos­ságát félrevezeti, és az or­szágban veszélyes visszaren­deződési folyamat alakult ki. A kommunista veszély kiküszöbölésére a kiáltvány, követeli, hogy a választási törvényt módosítsák, s há­rom, egymást követő tér­(Folytatás a 3. oldalon) Virrasztás Erdélyért, őrködés Chrudinákért Fotó: Horváth, Kegyes

Next