Népszava, 1990. április (118. évfolyam, 77–100. sz.)

1990-04-27 / 98. szám

NÉPSZAVA 1990. ÁPRILIS 27., PÉNTEK A nyomkereső Vallott a pamuttrikó és az esőkabát Leolvasták a gumiabroncs számát — A targoncavezető beismerte Egy szál mikroszkóp, töméntelen tapasztalat, türelem és némi szerencse — nem ritkán ennyi is elegendő, hogy egy-egy bűnjel végül is gazdára találjon. Nagy Lajos rendőr alezredes, az ORFK igazságügyi nyomszakértője vékonyabb-vastagabb irattartókba zárva őrzi a látszólag bizonyíthatatlan bűnügyek megfejtett titkait. Kérésünkre e dossziékból lapoz fel néhányat. Néhány évvel ezelőtt Nagyigmándon egy fiatal lány holttestére találtak a kukoricásban. A gyermeklány előző napon barátaival fürödni ment a közeli tóba, visszafelé azonban lemaradt a társaitól. Este már a fél falu a keresésére indult, de csak másnap bukkantak rá, mintegy véletlenül. Felületes szemlélők számára gyilkosságnak látszott az eset, ismeretlen tettes ellen indult nyomozás. A boncolóorvos, mivel a lány nyelvcsontja eltörött, azt állapította meg, hogy az áldozatot megfojtották. Amikor mintegy év múlva, a hosszas és eredménytelen nyomozás után a központi nyomozóalosztály segítségét kérték, s a lány ruhái, meg a helyszíni szemlén készült fényképfelvételek hozzám kerültek, valósággal megdöbbentem. A ruhán és testen lévő nyommaradványok nem fojtogatásról, hanem közlekedési balesetről árulkodtak. A fiatal lányt elüthette egy autó, végiggördült rajta, s így törhetett el a nyelvcsontja — idézi fel a történteket a nyomszakértő. Majd fényképeket, infrafelvételeket mutat, s egy laikus számára is elfogadható, belátható és némi segítséggel észrevehető bizonyítékokat mutat. Az áldozat trikóján lévő foltokból erős figyelemmel egy D betű körvonalai olvashatók ki, aztán egy O majd egy T, odébb pedig számok: 2, 4, 5, 5, 3, 5 töredékei. Egy gumiabroncs lenyomata. — A jelzésből, gyári számból meg a mintázat töredékéből pontosan megállapíthattuk, hogy mikor és hol készült az autógumi, a lány ruházatának tüzetes vizsgálatakor pedig — igaz, töredékeiben —, egy gépkocsirendszám lenyomatára is bukkantunk — mondja Nagy Lajos. Mutatja a felvételeket, a hozzá illő rendszámtáblát is, ám arra kér, ne írjam le a számokat. A tettes mindmáig szabadlábon él. — A rendőrség pontosan tudja, ki volt az elkövető, ám ez ebben az esetben kevésnek bizonyult. Egy év telt el a baleset és a vizsgálat között. Az autót azon a napon vezethette a férj, a feleség, a nagyfiú és a sógornő is. Ők is tudják, mi is tudjuk, hogy közülük ki követte el a végzetes hibát. A családtagok azonban egymásra nem kötelesek terhelő vallomást tenni... a rendszámtábla pedig kevésnek bizonyult. Az effajta, körültekintő és tüzetes vizsgálatot — igaz, egy másik ügyben — utóbb mégis siker koronázta. A Komárom megyei viszkozagyárban üzemi baleset történt. Egy férfi leesett a bálák tetejéről s halálát lelte. Legalábbis az első változat szerint így történt az eset. Amikor Nagy Lajoshoz kerültek az áldozat ruhadarabjai, meglepő felfedezésre jutott. — Ugyanúgy láttam neki a munkának, mint a korábbi esetben. A ruhán található gyűrődések, nyomok nem hagytak nyugodni. Az infrafelvételek azután bizonyították a gyanúmat, jól olvasható cirilbetűs feliratra bukkantam: MELÓDIA . . . Némi szerencse is szegődött mellénk, hiszen a gyárban dolgozó targoncák közül csupán egynek cserélték a gumiját akkoriban, a többin más felirat volt olvasható. Kiderült, s a targonca vezetője utóbb beismerte, munkatársa tényleg leesett a bálák tetejéről, ám ez még nem okozta volna a halálát. A tragédia azért következett be, mert a munkagép vezetője hátramenetben figyelmetlenül áthajtott rajta ... Az igazságügyi szakértő Miskei Imre hírhedt várbéli gyilkosságát is felidézi. Mint emlékezetes, az elvetemült gyilkos a budai Vár tövében egy iskolába tartó kislányt ölt meg bestiális módon. A gyanúsított azonban konokul tagadott. A nyomszakértő azt a feladatot kapta, bizonyítsa be, hogy a Miskeinél talált és lefoglalt tőr lehetett-e a gyilkosság eszköze. A szerencsétlen kislány nejlon esőkabátot viselt azon a napon, ez azért érdekes, mert a vékony anyag igen rossz nyomhordozó. Az egyetlen, végül eredményesnek bizonyult fogódzót véletlenszerű mozzanat kínálta. Azáldozat esőkabátjának azon pontján is áthatolt a kés, ahol a két nejlon réteg találkozott. Azt kellett megállapítani, hogy dinamikus nyomai, köszörülési sajátosságai kategorikusan megegyeznek-e az utóbb Miskeinél talált tőrrel. Rengeteg próbanyomatot készítettünk, végül egyértelműen bebizonyosodott az azonosság. Ezt Miskei is belátta, s ezek után ismerte el bűnösségét, mondta el, hol dobta a Dunába a kislány iskolatáskáját. A dossziékat bezárva a nyomszakértő egy vitrinhez vezet: telis-tele lábbelikkel, különféle mintázatú cipőkről katalógust mutat. S fura mód panaszkodik. — Előfordul, hogy a hétköznapi tárgyakat is úgy nézem már, hogy milyen nyomokat hagyhatnak maguk után. Egyszer, egy áruházi betörés után, ahol egy jól értékelhető lábnyom azért maradt, ha egy foltot is megpillantottam az aszfalton, már megpróbáltam azonosítani. Ez már nem is hivatás, inkább egyfajta betegségt ironizál önmagán, s hozzáteszi: a házban, ahol lakik, fölfelé a lépcsőn néha azon tanakodik, na, most a szomszéd új cipőt vett magának, vagy idegen járt a házban .. . Mezővári Gyula Eltávolították Krassó Györgyöt és társait a Parlament elől Krassó Györgyöt, a Magyar Október Párt elnökét és hat társát testi kényszer alkalmazásával szerdán este a Parlament előtt rendezett demonstráció helyszínéről előállították az V. Kerületi Rendőrkapitányságra. Innen, a törvényben meghatározott időn belül, valamennyiüket szabadon engedték — mondotta a kapitányságon Gémesi István őrnagy csütörtökön, az MTI érdeklődésére. Az V. kerületi kapitányság a gyülekezési törvényben foglaltak megsértése miatt indított szabálysértési eljárást Krassó Györgyék ellen. Ennek indoka, hogy Krassó Györgynek és társainak a Parlament előtti demonstrációk tartására beadott kérelmét a BRFK elutasította, majd miután bírósághoz fordultak, a Pesti Központi Kerületi Bíróság április 20-án is hasonlóan foglalt állást. Krassó Györgyék mindezt figyelmen kívül hagyva — tehát a gyülekezési törvényben foglaltakat megsértve — jelennek meg a Páriámény előtt immár hetek óta. A közterület jogellenes használatáért, parkrongálásért a kapitányság tanácsi szabálysértési eljárást kezdeményezett. Krassó Györgyék — a jelzések szerint — időközben ismét visszamentek a területre, a kapitányság viszont — amint arról az MTI-t tájékoztatta — érvényt kíván serezni a törvényes előírásoknak. A CSEMEGE Kereskedelmi Vállalat átalakuló 54. sz. kft.-je ADMINISZTRATÍV MUNKATÁRSAT és élelmiszerkereskedelemben jártas FŐKÖNYVELŐT keres. Jövedelem: megegyezés szerint. Jelentkezni lehet: a bolt vezetőjénél: 1042 Budapest IV., Rezi K. u. 23. Telefon: 169-8717. MELEGBEN FORRÓN .■sa yyyyyz- Csuklókaros napellenző családi házakra, nyaralókra, üzletek kirakataira, kerthelyiségekre. - Balkon napellenző lakótelepi lakásokra. - Lamellás függöny sötétítőként és térelválasztónak. - Napernyők különböző méretben. - Napellenző ponyvák egyedi igény szerint. - Műkő virágtartók. - Műanyag vízibóják. - Kerti ülőgarnitúra. BUDA-FLAX Árnyékolástechnika Kft. 1113 Budapest, Karolina út 17. Telefon: 185-3041, 166-6022/142. Telex: 22-5550. Új lapok Álláskereső címmel új hetilap jelenik meg május 1-jével. Segíteni kívánja azokat, akik munka nélkül maradtak, vagy a jelenleginél jobb állást keresnek. Foglalkozik a szellemi és fizikai dolgozók, a nyugdíjasok, a gyesen és gyeden levők, a városon és vidéken élők munkavállalási lehetőségeivel, tanáccsal szolgál a pályaválasztáshoz, ismerteti a külföldi munkavállalás és -átképzés lehetőségeit. Tíz nagyvállalat által a közelmúltban létrehozott Objektív Sajtóstúdió megjelenteti első kiadványát, az Objektív című üzleti lapot — tájékoztatták az újságírókat a kiadó képviselői csütörtökön a Stúdió székházában. A havonta megjelenő lap a nemzetgazdaság különböző ágazatairól kíván részletestájékoztatást nyújtani a hazai vállalatvezetőknek és a Magyarországon befektetni kívánó külföldi üzletembereknek. Magyar, német, szlovén nyelvű független havilap első száma jelent meg csütörtökön Szombathelyen. A magyar—osztrák—jugoszláv határtérségben élők kapcsolatainak ápolását, kölcsönös tájékoztatását szolgáló újság kiadásának ötlete Ilse Pollacktól, a magyar határ közelében fekvő Leibnitz városban megjelenő Leibnitz Aktuell főszerkesztőjétől származik. Telefondoktor Hazánkban a koraszülöttek aránya igen magas. Ki nevezhető koraszülöttnek, ez milyen veszélyekkel jár, mi az oka a koraszülésnek, s megelőzhető-e? E kérdésekre válaszol április 29-ig hallható adásában a telefondoktor. Hívható a 1172-111-es számon munkanapokon 17 órától másnap reggel 8 óráig, munkaszüneti napokon, egész nap. (MTI) 11 Pénz nincs! Segélykérők — harmadnapon A testes, ősz hajú asszony egy idő után nem bírja tovább, szégyenében és felháborodásában sírva fakad: — Már harmadszor vagyok itt azért az ezer forintért. Inkább ne adjanak semmit — és mintha már állna is fel az íróasztal melletti székről. — Ki mondta magának, hogy ezer forintot kap? — csitítja a családvédelmi csoport főelőadója. — Még nem döntöttünk. Azután cukorral és vízzel kínálja az idős, cukorbeteg asszonyt, aki már ki tudja, hány órája ül étlen-szomjan a tanácsi folyosón. De az aszszonyból már ömlik a panasz. Föltépi a táskáját, kotorászik benne. — Itt a személyim, nézze meg! Negyven évet dolgoztam, és most nem tudom kifizetni a lakbért. Nagyon restellek kérni, de mondják meg, adnak-e vagy sem, ne csinálják ezt velem. Hát mennyi van nekem még hátra? Szájhagyomány útján A budapesti VI. Kerületi Tanács főelőadója türelemre inti, holnap megy ki hozzá helyszíni szemlére, környezettanulmányra, jogosult-e a segélyre. A folyosón sokan vannak, valószínűleg be sem jut ma mindenki az irodába. Tavaly 5600 eseti segélyt osztottak a VI. kerületben, idén, április közepe táján már több mint háromezret. Ennek az összege átlagosan 3—4 ezer forint körül mozgott. A segítséget általában kisnyugdíjasok kérik, de egyre többen lesznek a segélykérők között a munkanélküliek, a munkát nem találó értelmiségiek is. Rendszeres segély azokat illeti meg, akiknek rokkantsági foka eléri a 67 százalékot. A nőknél 65 év, a férfiaknál 75 fölött ezt nem kell vizsgálni — mondja Takács Magdolna, a családvédelmi csoport munkatársa, aki évente 180—190 embernek adat rendszeres segítséget. Az eseti segélyeknél egy év óta már nem kell kutatni azt, van-e a segélykérőnek olyan hozzátartozója, például gyermeke, aki tartásra kötelezett. A terézvárosi tanácsnál egy előadóhoz átlagosan 500 segélykérő tartozik. — Hogyan jut az emberek tudomására, hogy élhetnek ezzel a lehetőséggel ? — Szájhagyomány útján terjed, vagy az orvos küldi őket ide — feleli Meggyesi Jánosné. — Nagyon sokan akkor kerülnek hirtelen nehéz helyzetbe, amikor nyugdíjba mennek, ám a nyugdíjuk még koránt sincs elintézve. Előfordul, hogy akár fél évig is a „levegőben lógnak”. Sokan tartósan betegállományban vannak, illetve betegállományra már nem jogosultak, viszont még nem százalékolták le őket. Tartalékaikat — ha van — felélik, ám legtöbbször szinte menthetetlenül eladósodnak. Nem tudják kifizetni a lakbért, a közüzemi díjakat sem. Szerintünk a Nyugdíjfolyósító Intézetnek legalább a legkisebb nyugdíjat meg kellene előlegezni számukra. De vannak olyanok is, akik még munkaképesek, csak képzettségüknek megfelelő munkát nem akarnak elvállalni. Ha egy-egy apa eltűnik, maga után hagyva két-három vagy még több gyereket és képtelenség behajtani a tartásdíjat, több mint egy év is beletelik, amíg az állam rendezi a helyzetet. A családfenntartó, egyedülálló anyák útja is hozzánk vezet — meséli Indra Leóné, azután a szegénység másfajta tüneteiről mutat dokumentumokat . Mit várhatnak? — Tavaly még legalább a felét kifizette volna az IKV ennek a javításnak, ma már nem. Itt van ez a néni az ötezer forintos nyugdíjával. Használhatatlanná vált a gáztűzhelye. Az új, a szereléssel együtt húszezerbe kerül. Hát honnan szerezzen pénzt? Kifizetjük neki a nagy részét, de ezzel csökken a segélyekre fordítható öszszeg. Az államnak, hiszen az IKV is állami szerv, kifizet a tanács 15 ezer forintot. Azután lehet, hogy nemsokára meghal a néni és a lakás visszaszáll az államra. Csak a segély összege csökkent. Hogy mire számíthat elszegényedő társadalmunk? Erről kérdeztük többek között dr. Kolláth Györgyöt, aki éveken át a Egészségügyi Minisztériumban dolgozott, jelenleg a Belügyminisztérium közjogi főosztályának vezetője. — Annak idején állandóan noszogattuk a szociálpolitikával foglalkozókat, hogy gondolják újra a segélyezés elavult, korhadt rendszerét. De szép nyilatkozatokon kívül nem történt semmi. A változtatás alapvetően a Szociális és Egészségügyi Minisztérium feladata lenne. Akkor, amikor az ország lakosságának egyes becslések szerint 40 százaléka a szegény kategóriába esik, nem lehet azt mondani, hogy ezt oldják meg a tanácsok. Abszurdum, hogy ugyanolyan módszert alkalmazhatnak most, mint amikor a szegénység pár százalékos volt. Iktatás Vajon mi a véleménye a Szociális és Egészségügyi Minisztérium szociálpolitikai főosztályán dr. Szegedi Tamásné főosztályvezető-helyettesnek? Arról kérdeztem, milyen elképzelései vannak a minisztériumnak, hogyan kívánják kezelni a jövőben a szegénység problémáját. — Komolyan gondolta, amit kérdezett? Hogy a minisztériumnak milyen elképzelései vannak? Akkor ne haragudjon, de azt kell mondanom, fogalmam sincsen. Azt sem tudom, milyen elképzelései vannak a kormánynak. Ma a tanácsok a mindennapi megélhetést teszik lehetővé azzal, hogy eseti vagy rendszeres segélyt nyújtanak. Ezt a feszültséget nem tudja feloldani a szociálpolitika, hiszen egyedi megoldások alapján képtelenség embertömegek létbiztonságát garantálni. Személyiségükben legtöbbször sérült, a társadalom perifériájára szorult emberek előszobáznak a tanácsi segélyért. Lehet, hogy csak másnap vagy harmadnap mondhatják el panaszaikat, csak akkor lesznek „iktatva”. Az az öt ügyintéző, aki a VI. Kerületi Tanácsnál mindezzel foglalkozik, környezettanulmányra is jár, hogy megbizonyosodjon, valóban szegények-e a segélyért alázkodók. Tanulmányozzák őket és környezetüket... — Egy néni, amikor nála jártam, megmutatta a pénztárcáját — emlékszik Indra Leóné főelőadó. — Teljesen üres volt. Ezután egy levelet tesz elém, amelyik szép gyöngybetűs írással íródott. „Köszönöm azt a kétszáz forintot, amivel kisegített. Tudtam magamnak élelmet venni.” Pataki Kálmán Szabad ismét európainak lenni Régió, állam, integráció Mreszelgetés dr. Stulas Péterrel, az Egységes Európéért Társaság elnökével Közgyűlését tartja ma a Közgazdaság-tudományi Egyetemen az Egységes Európáért Társaság. A múlt év október végén alakult társaság mai programjának meghatározó része a délutáni kerekasztal-beszélgetés, amelynek témája „Kelet- Európa integrációs lehetőségei a 90-es években". Azért kerestük meg dr. Balázs Pétert, a Kereskedelmi Minisztérium főosztályvezetőjét (aki egyébként nem azonos a korábbi választási harcokban megismert dr. Balázs Péterrel, az Egységes Európáért Társaság elnökét, hogy megismerkedhessünk a társaság céljaival. — Az Egységes Európáért Társaság arra vállalkozik — kezdte dr. Balázs Péter —, hogy fórumot teremtsen az európai egységgel kapcsolatos új gondolatokat érlelő vitáknak. Hogy teret nyisson Magyarország európai kapcsolódását érintő minden olyan szellemi tevékenységnek, amelyre sem a kormányzati munka közvetlen felelőssége, sem a hatalom harcai, sem az oktatás vagy a gazdálkodás hétköznapjai nem adnak lehetőséget. — Mi indokolta a társaság létrehozását? — Elsősorban a kor változásai. Európaiságunk teljes vállalása, azaz helyreállítása útjában immár nem állnak politikai akadályok, „szabad” ismét európainak lenni. Ugyanakkor a társaság tagjainak meggyőződése — mint az alakuló közgyűlésünkön kiderült —, hogy az európai integrációnak sokféle útja és lehetősége van. Úgy látom, hogy napjainkban a különféle pártok és mozgalmak programjaikban fontos elemként szerepeltetik az európai integrációkhoz való viszonyítást. Ezek egymásra licitálva gyakran térnek az álmok, az illúziók világába, legyen szó akár az EK-ról vagy az EFTA-ról, akár a KGST-ről. — Önök megtalálták a legracionálisabb utat? — Szó sincs róla, társaságunk — amelynek tagjai közgazdászok, jogászok, szociológusok, újságírók — tulajdonképpen egyfajta politikailag független, vitázó, s ha tetszik, tanácsadó testületként kívánnak működni. Széles körű kapcsolatokra törekszünk minden olyan mozgalommal, amely Európa egységén munkálkodik, integrációs megoldásokat sürget, az egységet a sokféleség fenntartásával együtt keresi, és teret nyit az integrációkon belül a regionális önállóságnak. — Milyen alapokon vizsgálják az egységes Európa lehetőségeit? — Véleményem szerint a régiót, az államot és az integrációt együtt és egymással összefüggésben kell vizsgálni. S itt különös hangsúly esik a régiókra, államhatárokon belül és államhatárokon kívül. A huszadik század utolsó évtizedében közhelyszerű igazság az, hogy az emberiség szaporodó globális problémáiból az államok mind kevesebbet képesek megoldani. A megoldás olykor nem feltétlenül az államok együttműködésében, hanem a régiók integrációjában rejlik. Talán csak példaként említeném, hogy e felismerés hozta létre az Alpok—Adria Társaságot is. — Az Egységes Európáért Társaság tehát egy újfajta utat akar mutatni Európának? — Szó sincs róla, hiszen hasonló elképzelések, alapelvek és tudományos közelítések alapján már régóta él és dolgozik Nyugat-Európában az Európai Föderalisták Szövetsége, amellyel már egyébként felvettük a kapcsolatot. Természetesen ennek a párbeszédnek a kezdete nem könnyű, hiszen nekünk még elszámolnivalónk van a saját integrációnkkal, mielőtt a nyugat-európai folyamatokhoz való kapcsolódás módját és mértékét megfogalmaznánk. S. B. A.