Népszava, 1990. április (118. évfolyam, 77–100. sz.)
1990-04-06 / 81. szám
NÉPSZAVA 1990. ÁPRILS 6., PÉNTEK ________________________________________________________________ Folytatása — remélhetőleg — következik Megújult klinikák Kifogástalan kivitelezés, határidőcsúszással — Jövőre elkészül a szívsebészet — Épül a transzplantációs központ Csupán a napokban lesz az ünnepélyes átadás, de a szóban forgó intézetek már hónapok óta működnek. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem rekonstrukciója keretében megújult a Neurológiai, a Pszichiátriai és az Urológiai Klinika föld alatti folyosóval csatlakozva a többi épülethez, valamint a hatezer adagos központi konyha és az úgynevezett külső klinikai telep közművei is. A rekonstrukció, illetve az egyetem fejlesztése — ahogyan Zalatnai Lajos műszaki főigazgató-helyettes elmondta — először 1968—69-ben került napirendre, vérmes reményeket fűzve a Kossuth akadémia bekebelezéséhez, amiből ugyan semmi sem lett, de valami elindult. Felépült a diákszálló, az I. Szemklinika, a Nagyvárad téri Elméleti tömb és elhatározták a külső telepen levő, összesen 1300 ágyas klinikák rekonstrukcióját. Maga a döntés 1981-es keltű. A következő két évben elkészültek az orvos-szakmai programokat is felölelő tanulmánytervek. Új diagnosztikai egységet, műtőblokkot is tartalmaztak, ám ezekre már akkor sem volt pénz. 1983-ban kezdték el a rekonstrukció első ütemébe tartozó, említett épületeken a munkálatokat. Az átmeneti — csaknem ötéves időszakra — az urológia a Mária utcai Szemészeti klinika épületébe, a pszichiátria a délpesti Jahn Ferenc kórházba költözött. Egyedül a neurológia maradt régi helyén, pontosan annak egy szárnyában, mindössze egy ajtónyira az építkezéstől. A költözködések, illetve az építkezés közegében folyó munkától megviselt személyzet ma örömmel veszi tudomásul a merőben megváltozott viszonyokat, a fejlett európai betegellátást idéző színvonalat, légkondicionált műtőiket, a zsúfoltság megszűnését, az urológián fürdőszobás kórtermeket. Közérzetüket ezúttal kivitelezési hiba sem rontja. Kifogástalan munkát végzett a Szolnok megyei ÁÉV. De a szinte kötelező határidőcsúszás itt sem maradt el. A kivitelezők mentsége, hogy a régi épületek bontása, feltárása sok meglepetéssel szolgált, váratlan üregekkel, meggyengült födémmel, és a beruházó időnkénti fedezethiányával. Végül is egymilliárd forintos költség árán a SOTE jelentős lépést tett a modernizálásban. Amit semmiképpen sem lehet befejezettnek tekinteni. Azért sem, mert immár harmadik ütemben folynék és jövőre elkészülnek az Ér- és Szívsebészeti Klinika munkálatai. Egyelőre csak makettben látható a 180 —180 ágyas belgyógyászat és (műtő- és diagnosztikai háttérrel) sebészeti klinika új épülete, amihez — mai számítással — hárommilliárd hiányzik. Épül viszont 1993 első félévi határidővel a belső telepen, a Baross utcában 1,8 milliárdos költséggel a transzplantációs klinika, ahol nefrológia, (vesegyógyászat), általános sebészet, központi laboratórium és röntgen is működik majd. Mégis, mindent egybevetve a SOTE intézményeinek alig 25—30 százaléka nevezhető korszerűnek. A többi napnap után produkálja nyolcvanéves átlagéletkorának tüneteit, zsúfoltságát, csőtöréseket, az elavult gépi berendezések üzemzavarait. Ami méltán sürgeti a rekonstrukció folytatását , (lukács) Prohászka Imre felvételei az Urológiai Klinikán és a központi konyhán készültek. Az 1940-es években még működött felső leányiskolák mintájára, a következő tanévtől, háziasszonyképző indítását tervezi a Fővárosi Tanács művelődési és sportfőosztálya. Az új iskolai formát azok számára hirdetik meg, akik nem kívánnak szakmát tanulni. A háziaszszonyképző tanterve már elkészült: a diákok csecsemő- és gyermekápolást, korszerű konyha-, illetve háztartástechnológiai ismereteket, gépírást tanulnak. Az órarendben a viselkedés-, illetve a lakáskultúra, a táplálkozás-élettan ismerete is helyet kap. Szűcs Miklós, a főosztály középfokú nevelési és oktatási részlegének vezetője elmondta, hogy nem csökkent az érdeklődés a gimnáziumok iránt, az egyik legnépszerűbbike a két tanítási nyelvű gimnázium. A közgazdasági szakközépiskolák esetében elsősorban a külkereskedelmi ügyintéző, illetve a számítástechnikai programozó szak iránti érdeklődés rendkívüli. Az egészségügyi szakközépiskola viszont továbbra sem tartozik a legvonzóbbak közé. Itt még 200 tanulónak lenne hely. (MTI) A magánimportból származó sokféle típusú nyugati személygépkocsi nehéz helyzetet idéz elő az alkatrészellátásban. A gondok enyhítésére törekszik az Autótechnika Vállalat. Mint dr. Halla László vezérigazgató elmondta, a spanyol Sernauto elnöke, Escuredo úr nemrégiben azért jött hazánkba, hogy mind az alkatrészellátás bővítésében, mind pedig a szervizhálózat fejlesztésében részt vegyen. A magyar vállalat legfőbb célja, hogy olyan alkatrészbankot hozzon létre, ahol évjárat és alvázszám alapján gyorsan pótolható az alkatrész. ,,Meghalt Mátyás király...” (VII.) Oda az igazság!... De melyik? Virágvasárnap lett rosszul, 1490. április 4-én. Napjainkhoz hasonló időjárás lehetett ötszáz éve is. Bonfini, Mátyás udvari történetírója ír minderről. Mátyás pompát, ünnepségeket kedvelő királyként élt az általa meghódított Bécsben, bár a teleket Budán és Visegrádon töltötte. A köszvény kínozta, a téli időszakok az 1480- as évek közepétől csaknem mozdulatlanságra kényszerítették. Miként a tornászok ízületeit elkoptatja a sűrű erőkifejtés, őt a sok lovaglás, a lovon való bajvívás tette beteggé. Ízületei megdagadtak, takarókba bugyolálva ült naphosszat. Apja tapasztalatai nyomán ő is lehetőleg télen vállalt nagyobb csatákat, mert akkor nem szívesen harcolt a török. De tevékeny volt, találmányain tűnődött, leveleket diktált. (Az ő nevéhez fűződik a huszárság szervezése.) Talán egyszer több ismeretünk is lesz arról a végzetes napról. Idézzük Bonfinit: „Virágvasárnap (április 4.) az összes követ, pápai legátus és valamennyi főrend kíséretében gyaloghintón vitette magát a vár erkélye alatti emelvényre, melyet erre az alkalomra előző nap emeltetett... Haja rendezett és fésült; arca derűs. Pompás felszereléssel állított itt oltárt a virágvasárnapi szokásos szertartáshoz ... Hihetetlen türelemmel mintegy hat óra hosszat tartózkodott ott. Az istentisztelet végeztével a trón elé hívatta a velencei követet, lovaggá ütötte, aranyos ruhával és felkantározott lóval ajándékozva meg nagy tisztességgel elbocsátotta.’’ (Korábbi ellentétet simított el ezzel.) A továbbiakban sűrítve lássuk, mit jegyzett föl még Bonfini. E hosszú idő alatt éhes lett, reggelit sem evett, mert rossz volt a gyomra. (!) Visszatérve a palotába, hogy erőtlenségét elmúlassza, „Péter kulcsárral phenős fügét hozatott. Ez azonban állott, romlott volt. Mikor a király megízlelte, úgy felháborította az ostoba kiszolgálás, hogy haragra lobbant. Eközben érkezett meg a királyné ...” Anélkül, hogy ítélkeznénk, lássuk a tényeket: 1. Hat óra egészséges embert is kitikkasztana! 2. Előzőleg rossz volt a gyomra . . . Erről a fölszolgálónak tudnia kellett! Ekkor adta Péter kulcsára romlott fügét!? Ez az, ami hihetetlen! Ilyen helyzetben százszor is megvizsgálják, mit adnak a királynak. (Persze, ha csak nem szándékos a dolog!) 3. Ivott, rosszul lett... 4. Gutaütésre gyanakszanak — utólag! —, ami nem lehetetlen. Bár hangos jajgatást jegyeztek föl, Istent, Jézust hívta hangosan. A görcsökben néha elvesztette az eszméletét, aztán ismét magához tért. De nem szólt! 5. Jajgatni, Istent emlegetni tudott? (Szerémi György szerint bizonyos főemberek ágyékba szúrták, azért kínlódott-jajgatott három napig.) 6. Csak Beatrix próbálta itatni. Mivel? 7. Bonfini: „A király pedig mindinkább növekvő fájdalmában nyög, ordít, mint az oroszlán; magával a halállal küzd . . . Egész éjjel hatalmasan fel-felbődült...” 8. Mindez nem a szokványos gutaütésre utal. . . Harmadnap, április 6-án hajnalban hunyt el. (Még el se temették, Itáliában azt híresztelték, hogy a királyné mérgeztette meg. Tény s külföldi történészek szerint is, többeknek igen jókor jött Mátyás halála!) Nem vitatjuk, a körülmények ellenére sem bizonyos, hogy a füge mérgezett volt. Azonban ügyei csakugyan döntő fordulathoz érkeztek. A trónutódlást érintő közeli tárgyalások előtt halt meg hirtelen. Fia már szerződés szerint — per procura — házasságot kötött Bianca Sforza milánói hercegnővel.E házasságot a pápa csak 1493-ban bontja föl. Corvin János felesége Frangepán Beatrix lesz, Erzsébet lányukat megmérgezik, Kristóf fiukat szintén. Corvin János fiatalon meghalt, özvegyét új férje halálra kínozza!) Már pápai határozatot közölt Mátyással Pecchinoli pápai legátus arról, hogy rokonát, Dsem herceget megkapja. Lehetőség nyílt végre, hogy török főurak támogatásával helyezze vissza trónjára a magyar király! (Tehát a szultáni öcs, Bajezid is figyelt és félt! Néhány év múlva Dsemet is megmérgezik.) Már megkezdődtek a tárgyalások Miksa római királlyal, akiben Mátyás bízott. (III. Frigyes fia volt.) Már a szabad királyi városok, főurak, főpapok fölesküdtek Corvin János trónörökösre, akinek 1490-ben, hercegként 30 vár, 47 mezőváros és 1000 falu volt a birtokában. Azt állíthatjuk, hogy Mátyás nagy tervei közül szinte valamennyi a megvalósulás küszöbéhez érkezett! (Természetes, ha nem számítjuk, hogy ő is német—római császár akart lenni.) Vagyis nemcsak halálának hirtelen volta, a tünetek, az előzetes híresztelés közeledő haláláról, az utólagos szóbeszéd, hanem az időpont is elgondolkodtató! Teke Zsuzsa, a kitűnő történész, a napokban megjelent új könyvében — Mátyás, a győzhetetlen király — azt írja, hogy legkevésbé Beatrix érdeke volt Mátyás halála. Ez „szelíd” nézőpont. HaBeatrix uralkodni akart a trónon, márpedig azt akart (Ransanus küldetése !)a, igenis addig volt érdeke Mátyás halála, amíg a király nem biztosítja fia trónöröklését. Tehát a királyné sem vonható ki azok közül, akiknek haszna származott a király akkori halálából!... Természetesen, mindez kérdés, kérdés is! „Meghalt Mátyás király, oda az igazság!” írtuk címnek e szólásmondást, s kiegészítettük azzal: de melyik? (E közmondást először Bogáti Farkas Miklós jegyezte le. Heltai Gáspár megbízásából Görcsöni Lantos Ambrus 1581-ben verses történetet írt Mátyásról, melyet végül Bogáti fejezett be. Versének részlete mutatja, miként vélekedett a királynéról.) „Im még Beatrixet nem vette vala Jámbor magyar királyok nyomát tartá (...) Egy olasz asszonyért ím mint változék Magyar erkölcsökből olaszba öltözék”. Igaz, nemcsak a humanista szellem, a reneszánsz eszmeiség áradt be délről, hanem ahogy ma mondanánk: szabadosság is. Itáliában nem volt titok Beatrix apjának, Ferdinánd nápolyi királynak törvénytelen származása. Csakhogy ott, ha nem is volt előny, hátránynak sem számított. A méreg, a tőr úgyszólván hozzátartozott a politikához. S ha úgy vesszük — s ez inkább tűnődő kérdezősködés —, akkor Mátyás apja is törvénytelen — legalábbis kétes — származású volt. Volt-e jelentősége annak, hogy két törvénytelen származású apa gyermeke ült házaspárként a magyar trónon? Mivel Beatrix meddő volt, ez hamar kiderült — ha már előre nem tudták?! —, uralkodásukat csak történelmi fintornak vették az igazi királyi felmenőkkel rendelkező uralkodók? (Itt jegyezzük meg, a sokszor ellene szövetkező Újlaki Miklósnak, amikor már bosnyák királylyá tette, Mátyás megmosta a lábát! Vajon miféle érzés, indíttatás miatt?) A választ nem tudjuk, ám mindezek is Mátyás igazságai közé tartoznak, s egyúttal titkai közé is. Befejezésül válaszolnunk kell a fölírt címre. De előbb még hadd csempésszünk ide néhány kérdést. Például azt, miért akart Bakócz Tamás pápa lenni? Aligha csak magától jutott eszébe a jobbágy származású, tehetséges fiatalembernek. Jelen volt uralma csúcsán lévő Mátyás kancelláriáján, hallhatta a király elgondolásait. Márpedig Mátyást ekkor — 1485 után — már világosan látta, miféle föltételek szükségesek ahhoz, hogy királysága fönnmaradjon és erős is legyen! Trónutódlását erősítő, jó házasságot kell kötnie fiának, jóban kell lenni a pápával és lehetőleg a környező uralkodókkal. (Az csakis akkor sikerülhetett, ha Miksával megegyezik. Ebben pedig bízott.) Tehát az ország helyzete, királyi művének sorsa függött mindezektől. Azzal is javultak volna fia esélyei, ha sikerül visszahelyezni trónjára Dsem szultánt. (Megszerzéséért régóta küzdött, sok pénzt áldozott rá.) Persze, a legjobban akkor lett volna biztos esélye Corvin Jánosnak a magyar trónra, ha Mátyás német— római császár is lesz. Harminckét éve ült trónon, mindezt pontosan fölmérte, ám fölmérték mások is! (Láthatjuk napjainkban, hogy a hatalomért még a legértelmesebb emberek is kifordulnak önmagukból, hát akkor mi minden történt királyi trónokért?!) Mi volt végül is az igazság, ami „oda” lett? Tán a legfőbb igazsága: az ország belső rendje olyan erő, amely kifelé is sugárzik! Olyan minőségi állapot, amire napjainkban is szükség volna. Ez az igazság ötszáz éve „oda”, de talán most van esély a megvalósítására. A pompát sem öncélúan kedvelő — könyvszeretetben és -gyűjtésben világviszonylatban is páratlan —, nagy műveltségű, humanista, öt-hat nyelven beszélő Mátyás király igazsága az volt — egyszerűsítve! —, hogy nagyobb emberségtudatban és biztonságban verítékezhetett a jobbágy! Fejlődött az ipar, a kézművesség, a városi polgárság, nagyobb lehetőségekhez jutott a kis- és köznemesség. A legfőbb igazsága abból következett, hogy tehetségét és királyi hatalmát az ország érdekében használta. Egyszerre volt bölcs államfő, ravasz diplomata, kitűnő hadvezér és nagyszabású mecénás. Bonfini már minden érdek nélkül — II. Ulászló uralkodása alatt vetette papírra Mátyást dicsérő sorait! —, Mátyás halála után írta, hogy a nép, éppen úgy, mint a nemesség, visszasírja, mert félelem és zűrzavar „uralkodott” az országban. Fizetnének még több adót is, csak támadna föl Mátyás király! Megborzongtatta őket a jövő. Az elkövetkező évszázadok megmutatták, hogy ez az országos látomás már érzékeltette 1514-et, illetve Mohácsot! Nem legenda volt tehát Mátyás király igazsága, hanem az újjászületett ország valóságából következő tény. Mátyás és országa nemcsak földrajzilag volt Európa közepén, hanem törekvéseiben, szellemében is Európa egyik központja volt! Nagyságát, és erre büszkék lehetünk, végül is nem hódítások, hanem alkotások, ma is kifejezhetetlen értékű könyvek, a corvinák hirdetik mindörökké. Már halála esztendejében emlékdalt szerzett róla ismeretlen költő. A kilenc szakaszból álló vers utolsó négy sorát idézzük: Királok kezeit lélte hatalmas, És nagy igyeknek diadalmas, Néped kezeit nagy bizodalmas: Légy úristennél immár nyugodalmas. KISS DÉNES 11