Népszava, 1990. május (118. évfolyam, 101–126. sz.)
1990-05-02 / 101. szám
4 Ast eiső ülés napirendje Első nap Napirend előtt: A Himnusz és Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című verse elhangzása után az alakuló ülést a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke nyitja meg. Majd Varga Bélának, a Nemzetgyűlés volt elnökének és Vörös Vincének, az Ideiglenes Nemzetgyűlés és a Nemzetgyűlés volt jegyzőjének ünnepi beszéde következik. Napirend: 1. A Magyar Köztársaság ideiglenes elnökének jelentése a megbízólevelek átvételéről. 2. Kéri Kálmán korelnök köszöntője, majd javaslat az alakuló ülés napirendjére. 3. Dr. Németh János, az Országos Választási Bizottság elnökének beszámolója a képviselőválasztásról. 4. Mandátumvizsgálat. Az igazolt képviselők névsorának ismertetése, a képviselők ünnepélyes esküje. 5. Bejelentés a pártok képviselőcsoportjainak megalakításáról. 6. Az Országgyűlés elnökének, alelnökeinek és jegyzőinek megválasztása. 7. Javaslat az Országgyűlés megbízott elnökének személyére. 8. A Minisztertanács elnöke bejelenti a kormány lemondását. (A lemondott Minisztertanács az új kormány megalakulásáig hivatalban marad.) 9. Törvényjavaslat az 1950. októberi forradalom és szabadságharc jelentőségének törvénybe iktatására. 10. Nyilatkozat elfoga-dása arról, hogy Magyarország mielőbb teljes jogú tagja kíván lenni az Európa Tanácsnak. Második nap 11. Bejelentés a kormányalakítási megbízásról. 12. Határozati javaslat az Országgyűlés állandó és különbizottságainak megalakítására. 13. Határozati javaslat a képviselők tiszteletdíjának és költségtérítésének ideiglenes szabályozására. Alakuló minőségi Parlamentarismus A cím, úgy gondolom, magyarázatra szorul: miért kell Bizottságok jelzővel ellátni a parlamentarizmust? Hiszen ezzel a kifejezéssel fémjelzett kormányzati rendszer éppen akkor jelenti ezt a minőséget, ha úgy működik, ahogy nevezik, önmagában jelent tehát minőséget, mint a kormányzás egyik formája. Mégis „minőséginek” neveezem a várható új parlamentarizmust, mert nálunk a korábbi kormányzati rendszer is így volt nevezhető az alkotmány ténylegesen soha meg nem valósuló tételei alapján, noha helyesebb lett volna a diszfunkcionálisan működő parlamentarizmus jelzőszerkezetének használata ... A parlament nem játszotta a kormányzat „aktuális túlsúlyának” szerepét, ahogy a parlamentarizmus elveként ezt egy magyar polgári közjogász, Concha Győző megfogalmazta. A parlament nem az alkotmányban rögzített hatáskörében működött, formális legitimáló mechanizmusként zárkózott fel a politikai döntésekhez. 1990. május 2-a tehát nemcsak az új parlament alakuló ülése, hanem egyben a parlamentarizmus remélhető kezdete is lesz. Kezdete egy jogállami alapokra helyezett A parlamenti tisztségviselők az elnök, alelnök és a jegyző. E három tisztség közül az elnöké a meghatározó szerep. Ez a megállapítás nemcsak az elnöki hatáskör tartalma szempontjából igaz, hanem amiatt is, hogy gyakorolja majd az ideiglenes köztársasági elnöki jogkört, továbbá potenciális jogosítványként, ha a köztársasági elnök átmenetileg akadályoztatva van, vagy ha megbízatása valamilyen okból idő előtt megszűnne, az új elnök hivatalba lépéséig annak jogkörét gyakorolja. Melyek a parlament működésével kapcsolatos általános elnöki jogosítványok? Néhány lényeges hatáskört megemlítve: ő hívja össze a parlamenti ülésszakokra a képviselőket, javaslatot tesz az ülések tárgysorozatára, elnököl az üléseken, biztosítja az ülések rendjét, méltóság kormányzási formának, a parlamentáris köztársaságnak, amely igaz, már 1989. október 23-án kikiáltásra került, de amelynek alkotmányos rendszere — parlament, kormány, köztársasági elnök — a maga teljességében e naptól kezdődően bontakozik ki. Eltekintve most a konkrét megoldási elképzelésektől, a következőkben mint alkotó elemeket kívánom áttekinteni azokat az intézményeket, amelyek nélkül a parlamenti működés elképzelhetetlen. gát, az ügyrendszerű működést, nemzetközi kapcsolatokbanképviseli a parlamentet, koordinálja a parlamenti bizottság munkáját és irányítja a parlament hivatali apparátusát. Az alelnök csak akkor kap szerepet, ha az elnök akadályoztatva van, vagy megbíza a helyettesítésével. A parlamenti gyakorlat e tekintetben már közismert. A parlamenti ülések vezetésében az elnök és alelnök(ök) közötti munkamegosztás a várható többnapos ülések miatt méginkább indokolt lesz. A jegyzők az elnök segítő társai. Felolvassák az Országgyűléshez címzett iratokat, titkos szavazás esetén, mint szavazatszedő bizottságok járnak el. Állandó feladatuk az országgyűlési jegyzőkönyvek szerkesztése és hitelesítése. A bizottságok a parlament véleményező, javaslattevő és ellenőrző szervei, ami azt jelenti, hogy a jövőben a parlament és a kormány viszonyában, a parlament kormány feletti ellenőrzése tekintetében feltehetően nagyobb szerephez jutnak. A parlamentáris rendszerben a többségi kormányzást ellensúlyozandó a bizottságokban (ellenzéki) ellensúlyokat kell kialakítani. A stratégiai tárcák parlamenti „ellensúlya” a megfelelő stratégiai bizottságok, amelyekben a vezető posztokon indokolt az ellenzéki pártokat vezető szerephez juttatni. Az állandó bizottságok jellemzően a kiemelkedő kormányzati feladatok tükörszervezeteiként kerülnek kialakításra, de ez természetesen nem jelent a kormányzati tárcákkal való egybevágóságot, a központi igazgatási szervezeti rendszer mechanikus leképezését. A nagyságrendi, állami, közhatalmi feladatok jelentik a bizottságok kialakításának meghatározó elvét. (Ipar, kereskedelem, jog, igazgatás, külügy, honvédelem, szociálpolitika és egészségügy, tudomány, mezőgazdaság, környezetvédelem, önkormányzat, belügy stb.) A bizottságok kialakításánál természetesen az aktuálisan kiemelkedő kormányzati feladat is fontos szerephez jut. Itt legalábbis utalnom kell a tíz állandó és öt időszaki bizottságra, amelyek ezt a rendező elvet látszanak alátámasztani. Az újonnan megválasztott bizottságok első feladata a miniszterjelöltek meghallgatása lesz. Elnök, alelnök, jegyző A megállapodlás A Magyar Demokrata Fórum és a Szabad Demokraták Szövetsége megállapodott abban, hogy az Országgyűlés elnöke — amely tisztség a pártközi megállapodások értelmében a Magyar Demokrata Fórumot illetné — Göncz Árpád, az SZDSZ Országos Tanácsának tagja, az írószövetség elnöke legyen, míg ennek következtében az Országgyűlés első alelnöke Szabad György, az MDF Országos Elnökségének tagja lesz. A parlament és a kormány viszonya A parlamentarizmusnak az országgyűlés folyamatos működésének szervezeti és működési következményei mellett, a másik lényeges alkotmányjogi konzekvenciáját a kormányzat e két szervének viszonyára vonatkozó tételeknek, a parlamenti ellenőrzés alkotmányos garanciáinak kimunkálása jelenti. Ez már természetesen túlmutat az alakuló ülésen, a parlamenti szervezet kialakításán. A kormánymunka bizottsági ellenőrzésén túl a parlamenti ellenőrzésnek a kormány felelősségét érvényesítő garanciális intézményei az interpelláció és a bizalmatlansági indítvány. Ez utóbbi „kemény” parlamenti ellenőrzési formáról néhány szót. Az alkotmány értelmében a képviselők legalább 15-e írásban jogosult a kormánynyal vagy a kormány valamely tagjával szemben bizalmatlansági indítványt benyújtani. Ennek alapja lehet például adott esetben nagy jelentőségű kormányintézkedés. Az indítvány felett a parlament a beterjesztésétől számított legkorábban három nap, illetőleg legkésőbb 8 napon belül vitát nyit és határoz. Amennyiben a határozat eredménye a bizalom megvonása, ez esetben a kormány az új kormány megválasztásáig korlátozott jogosítványokkal, mint ügyvezető kormány működhet. A kormány—parlament viszonyban az aktív „fél” — legalábbis az alkotmány tételei szerint — a parlament. Végsőfokon ugyanis a parlamenti döntés függvénye a két szerv viszonyának újrarendezése: — az új kormány és ugyanazon parlament viszonylatában a bizalmatlansági indítvány megszavazása esetében, illetőleg — 12 hónapon belüli négy kormányváltság esetében a parlament feloszlatása után már az új parlament és az új kormány jelenti a kormányzás „erővonalát”. Remélem, hogy a legközelebbi jövőben ezek az utóbbi okfejtések csupán az alkotmányjogi szemináriumok keretében fognak csak enyhe izgalmat okozni.. . Dr. Holló András alkotmányjogász Budapestre érkezett Varga Béla Vasárnap délelőtt megérkezett Budapestre Varga Béla, az 1946-os Nemzetgyűlés elnöke. A volt politikus Szűrös Mátyás, a Magyar Köztársaság ideiglenes elnöke, valamint a parlamenti pártok meghívására részt vesz az új Országgyűlés szerdán kezdődő alakuló ülésén. Varga Béla kíséretében hazánkba érkeztek többek között Pető Ferenc, Eszterhás György, Belső Gyula és Varga László egykori országgyűlési képviselők is. A vendégek fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke, valamint Antall József, a Magyar Demokrata Fórum elnöke, továbbá Göncz Árpád, a Szabad Demokraták Szövetségének képviseletében, Vörös Vince, még mint a Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt elnöke, Nyers Rezső , a Magyar Szocialista Párt elnöke és Keresztes Sándor, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke. Az MTI értesülései szerint Varga Béla mintegy két hetet kíván eltölteni Magyarországon. Új Országgyűlési Tudósítások Csütörtöktől újra megjelenik az Országgyűlési Tudósítások. A kiadvány a Parlament plenáris ülésének szó szerinti jegyzőkönyvét közli, dokumentumokkal és egyéb fontos információkkal kiegészítve. Az Új Országgyűlési Tudósítások utcai forgalomba nem kerül, előzetes megrendelés alapján jut el az olvasókhoz. A parlamenti ülésekhez igazodóan változó terjedelmű újság oldalankénti ára közületek számára 4, magánszemélyek részére pedig 2 forint lesz. (MTI) SZERDA, 1990. MÁJUS 2. NÉPSZAVA Helyreáll a történeti jogfolytonosság Ki lesz az ötvenedik hazelnök? Az 1848-ban megszületett népképviseleti országgyűléstől számítva Magyarországon most kerül sor az 50. házelnök megválasztására. Az új- és legújabb kori magyar országgyűlés történetében három főkorszakot különböztethetünk meg: az 1918 novemberéig tartó (dualista) korszakot, az 1920-tól 1949-ig terjedő — korlátai ellenére parlamentáris — korszakot, és az 1949-től máig tartó korszakot, amelyre az egypártrendszer és az országgyűlés alárendelt, a legutóbbi évekig merőben formális szerepe volt jellemző. Az eddigi 49 házelnök nem is pontosan ugyanannak az államhatalmi testületnek volt az első számú tisztségviselője, hiszen a dualizmus korában kétkamarás parlament működött, s a mai értelemben vett országgyűlés legtöbb funkcióját a képviselőház (alsóház) látta el. Az 1918—19-es forradalmak kora után 1920—1927 között egykamarás nemzetgyűlés működött Magyarországon, majd visszaállt a korábbi kétkamarás struktúra. 1944— 45-ben ideiglenes, 1945— 47-ben „rendes” nemzetgyűlés volt a parlament neve, s 1947 óta Országgyűlés. Párhuzamos parlamentek A házelnökök közül mindössze ketten voltak — Ghyczy Kálmán, Perczel Dezső —, akit mások után másodszor is megválasztottak e tisztségre. (Egymás után többször természetesen több képviselőt is megválasztottak.) A leghosszabb ideig — Apró Antal formálisnak tekinthető elnökségét nem számítva — Péchy Tamás látta el e fontos tisztséget: a múlt század végén majdnem 12 éven át volt a képviselőház elnöke. A legrövidebb ideig Papp Elek (mint korelnök) látta el e tisztséget 1909 novemberében, mindössze egy napig. A parlamentáris rendszer interregnumait nem számítva 1898—1899 fordulóján volt az az időszak, amikor a leghosszabb ideig, csaknem három hónapig nem volt megválasztott elnöke a működő Országgyűlésnek. Egy olyan időszaka volt a modern kori Magyarország történetének, amikor több mint három hónapon keresztül párhuzamosan két parlament állt fenn: 1944. december 21-től a jogfolytonosság alapján működő, úgynevezett „nyilasparlament”-tel szemben már az új hatalmi szerv,, az ideiglenes nemzetgyűlés is működött, s ez a „kettős hatalom” csak 1945. március végén szűnt meg. 1848-ban Pázmándy Dénes nyitotta meg a magyar országgyűlési elnökök sorát, majd 1849-ben Palóczy László mint korelnök látta el ezt a tisztséget. A Bachkorszak önkényuralmát lezáró 1861-es országgyűlés első számú tisztségviselőjévé Ghyczy Kálmánt választották. Az átmenetileg viszszaállított önkényuralmat követően 1865 végén választották meg az új Országgyűlést (képviselőházat), amely 1867 tavaszán törvénybe iktatta a kiegyezést. E korban Szentiványi Károly volt a tisztelt ház elnöke, akit olyan híres politikusok követtek e székben, mint Somssich Pál, Bittó István, Perczel Béla, Ghyczy Kálmán, Szlávy József. 1880—1892 között Péchy Tamás Abaúj-Torna vármegyei képviselő látta el e tisztséget, aki 1848-ban (19 évesen) Deák Ferenc minisztériumában tiszteletbeli fogalmazóként kezdte közszolgálati pályáját. Őt 1892-ben báró Bánffy Dezső követte e székben, aki nem e tisztsége, hanem későbbi miniszterelnöksége révén lett híres, vagy inkább hírhedt. A kolozsvári születésű arisztokrata 1875-ben csatlakozott a Szabadelvű Párthoz, s Tisza Kálmán, a „Generális” híveként előbb Belső-Szolnok, majd Szolnok-Doboka vármegye főispánja lett. A főrendiház örökös tagjává választották, majd miután lemondott a főispánságról, 1892-ben a szilágy-somlyói kerületben képviselővé választották. 1895 januárjában nevezte ki őt miniszterelnöknek Ferenc József, s az ő kormányzásának időszakára esett mind a millenniumi ünnepségek megrendezése, mind a szociáldemokrata és agrárszocialista mozgalmak keménykezű visszaszorítása. Emigrációba kényszerült elnökök Bánffy Dezső kormánya volt az első, amelyet a parlamenti ellenzék az obstrukció fegyverével buktatott meg. Ekkor Szilágyi Dezső, a kiváló jogtudós és nagyszerű szónok volt a képviselőház elnöke. A nagyváradi születésű ügyvéd, liberális politikus Horváth Boldizsár igazságügy-minisztériumában kezdte jogpolitikus pályáját, s 1871-ben választották először képviselőnek. A budapesti tudományegyetemen a büntetőjog és politika tanárává nevezték ki. Eleinte a kormánypárthoz tartozott, de 1877 után ellenzéki politikus lett. 1889-ben mégis igazságügy-miniszter lett Tisza Kálmán kormányában, s több mint ötéves tevékenysége eredménye a bírói és ügyészi szervezet reformja, a bűnvádi és polgári eljárás reformja, továbbá a polgári törvénykönyv kodifikálása. A Wescerle-kabinet tagjaként igen nagy része volt a liberális egyház-politikai törvények kidolgozásában és parlamenti megvédelmezésében. Miután 1895 elején közóhajra elvállalta a képviselőház elnöki székét, 1898 végén alelnökeivel együtt lemondott, mert nem vállalkoztak az obstrukció megfékezésére — a házszabályok megsértésével. Ezt Végül gróf Tisza István érte el, 1912—13-as képviselőházi elnöki tisztsége alatt. Őt még Beöthy Pál és Szász Károly követte az első világháború alatt, majd 1918. november közepén mind a képviselőház, mind a főrendiház feloszlott. A két világháború között összesen kilenc elnöke volt a nemzetgyűlésnek, illetve a képviselőháznak, közülük a legkiemelkedőbb politikus Gaal Gaszton, a kisgazdapárt megalapítója volt. 1945. november végén gyakorlatilag általános választójog alapján első ízben megtartott választások után Nagy Ferenc, majd — miniszterelnöki kinevezése miatt — Varga Béla lett a nemzetgyűlés elnöke. 1947 június elején azonban mindkettőjük emigrációba kényszerült. Az 1947. augusztus 31 -i választások után Nagy Imre személyében először lett kommunista elnöke a tisztelt háznak. Nem ő tehetett azonban arról, hogy az ő nem egészen kétéves hivatali ciklusára esett a parlamenti demokrácia felszámolása, a pártállami diktatúra bevezetése. Amikor négy évtizedre teljesen formálissá vált, szavazógéppé degradálódott az Országgyűlés. A négy évtizedes diszkontinuitás után a ma összeülő új Országgyűlés jelenti a történeti jogfolytonosság visszaállítását, s az ötvenedik házelnök méltó folytatója lehet 1949 előtti elődeinek. Faggyas Sándor