Népszava, 1990. július (118. évfolyam, 153–178. sz.)
1990-07-11 / 161. szám
NÉPSZAVA 1990. JÚLIUS 11., SZERDA Vizsgálati ólomlábakon Valóságos munkásgyűléssé kerekedett a nagytétényi Metallochemia dolgozóinak tüntetése üzemük működésének május 25-i felfüggesztése ellen. Tegnap tíz órára érkeztek százötvenen a Népjóléti Minisztérium parkolójába, hogy petíciójukat átadják dr. Surján László miniszternek. Ám a fogadtatás szívélyesebb volt a vártnál: a népes küldöttséget meghívták a minisztérium tanácstermébe, ahol kényelmesen elhelyezkedve adhatták elő kívánságukat. Szószólójuk, Terenyei Béla szb-titkár felolvasta a gyáregység kollektívájának nyílt levelét, amelyben tiltakoznak a felfüggesztett működés okozta tűrhetetlen helyzet ellen. A megalapozatlan, elhamarkodott intézkedés a lakosság körében is pánikhangulatot keltett — sorolták. A tizenhárom évvel ezelőtti környezetszennyezés esetleges következményeiért nem a gyárat terheli a felelősség ... A Köjál felfüggesztő határozatának differenciálnia kellett volna hogy melyik tevékenységet lehet, melyiket nem lehet folytatni és az előbbit engedélyezni... Semmivel sem rosszabb a helyzet a megfelelő körülmények között működő Metallochemiában, mint másutt, például, a főváros ólomszennyezettségéről közismert közlekedési csomópontjain ... Százötven dolgozó helyzete vált teljesen bizonytalanná... Hosszan tartó taps után dr. Surján László vette át a szót, hangsúlyozta, hogy osztozik a munkások gondjaiban, de az érdekvédelem másik oldalának, az egészség megóvásának szempontjaitól sem tekinthet el. Ezt a célt szolgálta a megalapozott szűrővizsgálat-sorozat az ólommérgezés alattomos veszélyének megelőzésére. Mert e nehézfém beépülése a szervezetbe nem jár például a náthához hasonló látványos tünetekkel, maga a baj azonban jóval nagyobb lehet. Elmondta, hogy eddig 217 felnőtt és 438 gyermek vizsgálatából 18 esetben volt az elfogadható értéknél magasabb a vér ólomszintje. További vizsgálatok szükségesek és bár nyilvánvalóan nem lehet eltekinteni a veszélyeztetettség mértékétől, ennek függvényében teszik meg a szükséges intézkedéseket a gyári munka folytatása érdekében. Aláhúzta a miniszter azok felelősségének jelentőségét, akik a gyár környékének beépítését engedélyezték és most is adnak ki engedélyeket. Majd az ezt követő helyeslő moraj hallatán megjegyezte, úgy tűnik, valamit mégis tudnak a veszélyről a jelenlévők, akiket végül is reális, körültekintő döntésről biztosított. A játszma azonban csak augusztus második felében dől el. További tüzetes vizsgálatok alapján addigra dönti el az állami Közegészségügyi és Járványügyi Felügyelőség az üzem működését felfüggesztő első- és másodfokú határozat helytállóságát. Remélhetőleg az egészségvédelem jegyében. (lukács) Tetőfedők nyelvbotlása Tető alákerül-e a tervezett kétnyelvű tetőfedő-szakiskola Veszprémben, és ha igen, kinek a költségén? Látszólag ez a fő kérdése annak a vitának, amely a Veszprém Megyei Tanács vezetői és a Magyar Demokrata Fórum között zajlik. Kedden a megyei tanács végrehajtó bizottsági ülésén azonban egy- eyértelműen kiderült: ennél többről van szó. Hegedűs Tamás, az MDF megyei választmányának elnöke felolvasta azt az állásfoglalást, amelyet öt parlamenti párt, Veszprém megyei szervezetei írtak alá. Ebben követelik, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága döntéseit a mindennapi ügyek vitelére szorítsa, és ne hozzon hoszszabb távra kiható határozatokat. Ez utóbbiak ugyanis kész helyzet elé állítanák az önkormányzatokat. A keddi állásfoglalás és a tetőfedő-iskola úgy kapcsolódik egymáshoz, hogy ennek az intézménynek az ügye késztette a pártokat fokozott figyelemre. Az történt ugyanis, hogy a végrehajtó bizottság az utolsó zárt ülésén megszavazta az építéshez szükséges megyei hozzájárulást. A pénz azonban kevés, és az is sok helyre kell. A megyei tanács megbízott elnökétől az MDF megyei választmánya megvonta a bizalmat. Az MDF úgy tapasztalta, hogy a megbízott tanácselnök éppen az átmeneti időben szükséges önkorlátozást nem tartotta, illetve nem tartatta be. (MTI) 1 ) Gondolatfutamaink mind oda vezetnek, hogy ami ennyi nemzedéken át virágzott, az nem lehet idegen az emberi természettől és nem lehet egy jól irányzott rendelettelkiirtani. Legfeljebb erkölcsi érzékünk, ízlésünk, félelmeink a szexuális alvilágban keringő betegségektől — ilyenfajta lélektani mozgók segítik a mindenkori erkölcsrendészetet abban, hogy a prostitúció valóban végleg visszaszoruljon a szexológia emlékmúzeumába. De az erkölcs mindig halkabban szól, mint az ösztönök üzenete. A rosszlányok csábítása veszélyes erő még akkor is, ha nem mozoghatnak szabadon a nagyvárosi éjszakában. Csak csípőjük, szemük titkos jelrendszerével hívják fel a figyelmet magukra. Aholl nyílt utcasarki jelenlétüket tiltják, ott megjelennek mint magányos hölgyek az ötcsillagos szállók bárjaiban, vagy végiglejtenek szokott útvonalukon, szemük villanása már ígéret, romlott mosolyuk harsány felszólítás. Nyugati nagyvárosokban éppen a prostitúció Utcai „betiltásától” virágzott ki a callgirl-hálózat. A pornográf élményt ígérő újsághirdetés. A masszázsszalonok kultusza. Nem létezhet olyan erkölcsrendészeti lista, amelyen a vállalkozó kedvű félhivatásosok mindszerepeljenek, ők, akik csak a kihívás jelképes gesztusaival adják félittas urak tudomására, hogy ma este nincs otthon a férjük. • Részletek a szerzőnek az Új Idő gondozásában kötelesen megjelenő Holdistennő és a sötétség fejedelme című könyvéből, akik csak szelíd jövedelemkiegészítésül mozgatják meg néha a férfiak fantáziáját. Vannak aztán olyanok is a prostituáltak között, akik sajátos és gyógyíthatatlan nemi kielégületlenségüket élik ki így, már-már pszichológiai szükségletük ez az életforma, erről a típusról készült Bunuel remek filmje, a Nap szépen néhány éves emlékünk a Filmmúzeumból. Napjainkban végleg összekeverednek ebben a hivatásban az amatőrök a profikkal. A profik bármilyen elszánt üldözése, kiirtása, átnevelése, bezárása nem oldja meg a félhivatásosak okozta gondokat. Az ágyban és az árban egyébként alig vehető észre a különbség. Az amatőr prosti azzal vigasztalódik fáradt hajnalok gyűrött lepedőin, hogy végül is többet keres az átlagbérnél; nagyon is érdekes férfiakkal ismerkedik meg állandóan; élete sokkal mozgalmasabb egy szolid háziasszonyénál; a kliensek között mindenféle nemzetiségű férjeket lehet találni; de még a szűnni nem akaró frigiditás is mozgatóerő lehet abban a folyamatban, amely amatőr prostituálttá érlel egy mai vengerkát. (A szó onnan ered, hogy a múlt században fontos exportcikk volt a magyar lány mindenféle iránykereskedők kezén; orosz nyelvterületen vengerkának hívták őket. Ebből már csak a ká maradt meg.) Sok lány egyszerűen csak élvezi a minél több szexet, főleg ha még jól meg is lehet élni ebből. Az élvezettel pénzt keresni — ez boldogító életforma lehet ebben a kissé torzult lelkiállapotban. Kérdés lehet az is, hogy egy mai férfi miért vonzódik a prostituáltakhoz ? Talán mert szexuális életében nincsvalami rendjén. Talán mert túl undokokt, csúnyák, öregek, vagy buták ahhoz, hogy „normális” úton szexuális társra találjanak. Talán mert valami izgatóbb élményre van szükségük a nemi gyönyörökhöz, amit elhanyagolt feleségük nem tud márnyújtani, a szexuális kultúra még csak óvodába jár nálunk, milliónyi átlagnő nem is ismeri az örömszerzés csodálatos trükkjeit. Ebben viszont professzorok tudnak lenni a rosszlányok. A prostituáltakközül a jogalkotás mindigszeszélyes körtáncot lejtett. Nyugaton többnyire a különböző maffiák kezében vannak a nyilvánosházak és a körülötte pillangózó lányok. A vörös lámpa az ilyen házak kapuján márrégen is azt jelezte, hogy ott olyan dolgokat enged meg az álszemérem, este, amelyekről másnap reggel büszkén hirdeti, hogy nincsenek is. Ilyenszörnyűségek a mi erkölcsös világunkban? Akik a prostitúcióellenes törvényeket megszavazták, alaposan ismerni szokták a prostituáltak testének minden titkát. A telefonon megrendelhető lányok nagyvárosi hálózata egyébként is ügyesen kijátszsza a kicsapongások elleni rendeleteket akkor is, amikor éppen szigorú a törvénykezés. A bordélyokat ilyenkor masiszázsszalonokká keresztelik át, újabban néha szaunafelirat helyettesíti a piros lámpát. Van olyan szállodának nyilvánított hely a félrelépések szolgálatában, amelyben a vendég egy óra alatt kimerítheti a hotel minden szolgáltatását, miközben maga is teljesen kimerül. Kinsey kétkötetes nagy alapművében, amely az amerikai férfiak és nők szexuális szokásait tárta fel, arról ír, hogy a felnőtt férfiak 69 százaléka átélt már, legalább egyszer, szexuális élményt prostituálttal, de aztán többnyireabba is hagyta ezt a nem túl vonzó kísérletezést: köszöni, elég volt. (A prostituáltak zöme végül is eléggé gusztustalan.) Kipróbálta, szerencsés esetben nemkapott nemi betegséget, és nem is törte össze érzékeny érzelemvilágát ez a lehangoló „szerelem”, de a sok ezer vallomásból kitűnik, ahogyrossz volt a hangulatuk utána. Viszont öt év alatt, évenként legalább 3 bordélylátogatáshoz mindössze 15 százalékuk ragaszkodott később. A prostiikkal való nemi érintkezésben a lakosságnak csak kisebbsége érdekelt, de a lányok forgalma így is fantasztikus. A magyarországihelyzetről mindenkinek van valami tapasztalata —igaz, hogy nálunk negyven éve nincs prostitúció, de vannak azért, akik pénzért vállalkoznak nemi szolgáltatásokra. (Név- és címjegyzékük közlésétől ez alkalommal eltekintünk.) Megtalálhatók az ismert szórakozóhelyek környékén, érdeklődésre elsuttogják, hogy „ezer egy éjszaka”, bár a legszebbek felemelik kétezerre is. (Ügyesen átszámítva a dollárárakat.) Forognak a titkos telefonszámok presszók homályában, gazdát cserél a titkos találkahelyek kulcsa.Hátravan még a nagy kérdés: ha most „piaci kihívásként” látszólag, rövid időre, újratermelődik is,miért fog egy-két évtizeden belül valóban megszűnni a prostitúció — kivéve talán a lustáknak való személytelen telefonszexet —, meg talán a kukucskálószalonokat, úgy, ahogyan ezt gondolatfutamaink kezdetén megjövendöltük? Nos, hát mindazért, amit eddig elmondtunk. Ha mindenkihez eljut a szexológia modern üzenete, akkor még alegfáradtabb feleségek is, a legjámiborabb amatőr szeretők is olyan művészei lesznek ennek az ősi hivatásnak, mint ma a külön e célból felingerelt luxuskéjhölgyek. Kinek lesz akkor kedve éjszakánként a Rákóczi téren kószálni, mulatókban rosszlányokra vadászni? De még valószínűbb, hogy addigra meg is unjuk az egészet. De ma sem igaz — sőt hülye előítélet —, hogy mindenki kurva, aki az éjszakai szórakozásoknak él és aki az éjszakai szórakoztatásból él. Erről az egyik illetékes, a pesti Maxim bár táncosa így ír: „Még elmegyünk aSzínfalak mögé is, hogy ezeknek az átmeneti lényeknek, az éjszaka félig ártatlan szépségeinek életébe olyan mélyen pillantsunk bele, amennyire csak hagyják: „a színfalak mögött vagyunk, nemsokára fél tizenegy. Érkezik Mari, a táncosnő, akit csak Ütvefúrónak neveznek a többiek. Üdvözlésként mindenkihez van egy rossz szava: — De csúnya táncos vagy. — Mit tegyünk? Ez a tömegigény! — Hogyhogy? Tán régészek ülnek a nézőtéren ? — ... — Én legalább egzotikus vagyok. — Egzotikus ... meséld a pszichológusodnak . ..!” Aztán lefut a műsor, befut az éjfél, s a nézőtéren halvány fénykörök világítják meg az elmosódott arcokat. A zenekar egyre lassúbb számokat játszik. A táncparketten összesimulnak a párok. Néhány vendég kókadtan támasztja fejét az asztaloknál. Az öltözők lassan elnéptelenednek. A szereplők magukra öltik utcai ruháikat és hétköznapi arcukat. Odakint még elköszönnek a portástól, kocsiba ülnek vagy taxit hívnak, és eltűnnek az éjszakában. Sokanhazamennek az annyira áhított ágyba. Van, akinek reggel a gyerekeit iskolába kell indítania.Mások még fehér asztalnál töltenek el néhány órát. Olyan is akad, aki idegen ágyban tér nyugovóra, persze, nem egyedül. Ebbfontóbb minden Hány elszenderül... Almában strichel egy kicsit. Hamarosan megvirrad. Jó éjszakát!... Jó reggelt? Erőss Eászló KÉJEK ÉJJELE* 4. FELVÉTELI PONTHATÁROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ Szociológia 98 Szociológia — egyéb 105 Szociális munkás—szociálpol. 94 Magyar Iparművészeti Főiskola 74 Államigazgatási Főiskola nappali, esti, levelező tagozat 94 Szak, szakpár ELTE B.pest JATE Szeged JPTE Pécs ELTE Debrecen magyar—történelem 106 102_ 102 —angol 110 100 100 102 —francia 108 101 100 100 —német 110 104 100 101 —orosz 108 108 103 104 —latin 108 100— 100 —olasz 108 100 101— —spanyol 108— — — —bolgár 105— — — —cseh 106— — — —lengyel 108— — 110 —román 105— — — —szerbhorvát 105— — — —művészettudomány— — 1000— magyar irodalom—nyelvészet— — 102— történelem—angol 110 106 106 105 —francia 108 100 100 104 —német 110 107 103 102 —orosz 108 108 102 110 —latin 108 101— 101 —olasz 108 98 101— —spanyol 108— — — —bolgár 110— — — —cseh 105— — — —lengyel 105— — 104 —román 108— — — —szerbhorvát 108— — — —földrajz— — — 109 —levéltár 108— — — angol—francia 110 103 108 107 —német 110 105 103 102 —latin 110 101— — —olasz 110 99 100— —spanyol 110— — — —bolgár 105— — — —cseh 105— — — —lengyel 107— — 104 —román 106— — — —szerbhorvát 108— — — —általános germanisztika 106— — — —japán 106— — — francia—német 109 106 100 105 —olasz 106 98 100— —spanyol 105— — — —latin 108 110— — —bolgár 105— — — —cseh 108— — — —lengyel— — — 110 német—latin 110 110— — —olasz 110 105 101— —spanyol 110— — — —cseh 105— — — —lengyel 108— — — —román 108— — — —újgörög 110— — — orosz—angol 110 102 102 102 —francia 108 110 104 105 —német 110 106 104 101 —latin 107 109— — —olasz 108 106 102— —spanyol 108— — — —lengyel 108— — 104 —szerbhorvát 106— — — olasz—latin 105 109— — —spanyol 105— — — —szerbhorvát 105— — — spanyol—bolgár 108— — — német (nemzetiségi)—fizika— — 100— —földrajz— — 100— —orosz -- v— 100— —történesz -■— 100— szerbhorvát—cseh 105 --— — szlovák—újgörög 105— — — 4. Szak. szakpár 1 B ELTE-pest JATE Szeged JPTE Pécs KLTE Debrecen cseh 108— — — román 105— — — szerbhorvát 108— — — szlovák 108— — — matematika—angol— 100— — —francia— 109— — —orosz— 103— — népművelés—történelem 105— — 103 —angol 110— — 105 —francia 108— — — —német 108— — — —olasz 108— — — —magyar 108— — 105 —művészettörténet 108— — — —néprajz 108— — — —pedagógia 108— — — könyvtár—magyar 105— — — —történelem 105— — — —angol 105— — — —francia 105— — — —német 105— — — —olasz 105— — — —spanyol 105— — — —latin 105— — — filozófia—magyar 110— — — —történelem 110— — — —angol 106— — — —francia 105— — — —német 110— — — —latin 105— — — —spanyol 105— — — —könyvtár 105— — — —matematika 106— — — művészettörténet—magyar 108— — — —történelem 106— — — —angol 110— — — —francia 108— — — —német 106— — — —orosz 108— — — —olasz 110— — — —spanyol 108— — — —szlovák 108— — — —filozófia 106— — --— —néprajz 108— — — néprajz—magyar 106— — — —történelem 108— — — —angol 110— — — —francia 108— — — —német 108— — — —latin 108— — — —olasz 108— — — —spanyol 108— — — —lengyel 108— — — —román 108— — — —pedagógia 108— — — pedagógia—magyar 105— — — —történelem 105— — — —német 105— — — —román 105— — — pszichológia 106— — 106 rajz—vizuális nevelés régészet 106— 83— 9