Népszava, 1990. július (118. évfolyam, 153–178. sz.)

1990-07-11 / 161. szám

NÉPSZAVA 199­0. JÚLIUS 11., SZERDA Vizsgálat­i ólomlábakon Valóságos munkásgyűléssé kerekedett a nagytétényi Me­­tallochemia dolgozóinak tün­tetése üzemük működésének május 25-i felfüggesztése el­len. Tegnap tíz órára érkez­tek százötvenen a Népjóléti Minisztérium parkolójába, hogy petíciójukat átadják dr. Surján László miniszternek. Ám a fogadtatás szívélyesebb volt a vártnál: a népes kül­döttséget meghívták a mi­nisztérium tanácstermébe, ahol kényelmesen elhelyez­kedve adhatták elő kívánsá­gukat. Szószólójuk, Terenyei Béla szb-titkár felolvasta a gyár­egység kollektívájának nyílt levelét, amelyben tiltakoznak a felfüggesztett működés okozta tűrhetetlen helyzet el­len. A megalapozatlan, elha­markodott intézkedés a la­kosság körében is pánikhan­gulatot keltett — sorolták. A tizenhárom évvel ezelőtti környezetszennyezés esetle­ges következményeiért nem a gyárat terheli a felelősség ... A Köjál felfüggesztő határo­zatának differenciálnia kel­lett volna hogy melyik tevé­kenységet lehet, melyiket nem le­het folytatni és az előbbit engedélyezni... Sem­mivel sem rosszabb a hely­zet a megfelelő körülmények között működő Metalloche­­miában, mint másutt, pél­dául, a főváros ólomszennye­zettségéről közismert közle­kedési csomópontjain ... Százötven dolgozó helyzete vált teljesen bizonytalan­ná... Hosszan tartó taps után dr. Surján László vette át a szót, hangsúlyozta, hogy osztozik a munkások gondjaiban, de az érdekvédelem másik oldalá­nak, az egészség megóvásá­nak szempontjaitól sem te­kinthet el. Ezt a célt szolgál­ta a megalapozott szűrővizs­gálat-sorozat az ólommérge­zés alattomos veszélyének megelőzésére. Mert e nehéz­fém beépülése a szervezetbe nem jár például a náthához hasonló látványos tünetekkel, maga a baj azonban jóval nagyobb lehet. Elmondta, hogy eddig 217 felnőtt és 438 gyermek vizsgálatából 18 esetben volt az elfogadható értéknél magasabb a vér ólomszintje. További vizsgá­latok szükségesek és bár nyil­vánvalóan nem le­het eltekin­teni a veszélyeztetettség mér­tékétől, ennek függvényében teszik meg a szükséges intéz­kedéseket a gyári munka foly­tatása érdekében. Aláhúzta a miniszter azok felelősségének jelentőségét, akik a gyár környékének be­építését engedélyezték és most is adnak ki engedélye­ket. Majd az ezt követő he­lyeslő moraj hallatán meg­jegyezte, úgy tűnik, valamit mégis tudnak a veszélyről a jelenlévők, akiket végül is reális, körültekintő döntésről biztosított. A játszma azonban csak augusztus második felében dől el. További tüzetes vizs­gálatok alapján addigra dön­ti el az állami Közegészség­ügyi és Járványügyi Felügye­lőség az üzem működését fel­függesztő első- és másodfokú határozat helytállóságát. Remélhetőleg az egészség­­védelem jegyében. (lukács) Tetőfedők nyelvbotlása Tető alá­­kerül-e a tervezett kétnyelvű tetőfedő-szakisko­la Veszprémben, és ha igen, kinek a költségén? Látszó­lag ez a fő kérdése annak a vitának, amely a Veszprém Megyei Tanács vezetői és a Magyar Demokrata Fórum között zajlik. Kedden a me­gyei tanács végrehajtó bi­zottsági ülésén azonban egy- ey­értelműen kiderült: ennél többről van szó. Hegedűs Tamás, az MDF megyei vá­lasztmányának elnöke felol­vasta azt az állásfoglalást, amelyet öt parlamenti párt, Veszprém megyei szervezetei írtak alá. Ebben követelik, hogy a megyei tanács végre­hajtó bizottsága döntéseit a mindennapi ügyek vitelére szorítsa, és ne hozzon hosz­­szabb távra kiható határoza­tokat. Ez utóbbiak ugyanis kész helyzet elé állítanák az önkormányzatokat. A keddi állásfoglalás és a tetőfedő-is­kola úgy kapcsolódik egy­­máshoz, hogy ennek az in­tézménynek az ügye késztet­te a pártokat fokozott figye­lemre. Az történt ugyanis, hogy a végrehajtó bizottság az utol­só zárt ülésén megszavazta az építéshez szükséges me­gyei hozzájárulást. A pénz azonban kevés, és az is sok helyre kell. A megyei tanács megbízott elnökétől az MDF megyei választmánya megvonta a bizalmat. Az MDF úgy tapasztalta, hogy a megbízott tanácselnök éppen az átmeneti időben szükséges önkorlátozást nem tartotta, illetve nem tartatta be. (MTI) 1 )­ Gondolatfutamaink mind oda vezetnek, hogy ami ennyi nemzedéken át virágzott, az nem lehet idegen az emberi természettől és nem lehet egy jól irányzott rendelettel­­kiir­tani. Legfeljebb erkölcsi ér­zékünk, ízlésünk, félelmeink a szexuális alvilágban kerin­gő betegségektől — ilyenfaj­ta lélektani mozgók segítik a mindenkori erkölcsrendésze­tet abban, hogy a prostitúció valóban végleg visszaszorul­jon a szexológia emlékmú­zeumába. De az erkölcs min­dig halkabban szól, mint az ösztönök üzenete. A rosszlá­­nyok csábítása veszélyes erő még akkor is, ha nem mo­zoghatnak szabadon a nagy­városi éjszakában. Csak csípőjük, szemük tit­kos jelrendszerével hívják fel a figyelmet magukra. Aholl nyílt utcasarki jelen­létüket tiltják, ott megjelen­nek mint magányos hölgyek az ötcsillagos szállók bárjai­ban, vagy végiglejtenek szo­kott útvonalukon, szemük villanása már ígéret, romlott mosolyuk harsány felszólítás. Nyugati nagyvárosokban éppen a prostitúció Utcai „be­tiltásától” virágzott ki a call­­girl-hálózat. A pornográf él­ményt ígérő újsághirdetés. A masszázsszalonok kultusza. Nem létezhet olyan erkölcs­­rendészeti lista, amelyen a vállalkozó kedvű félhivatáso­sok mind­­szerepeljenek, ők, akik csak a kihívás jelképes gesztusaival adják félittas urak tudomására, hogy ma este nincs otthon a férjük. • Részletek a szerzőnek az Új Idő gondozásában kötelesen megjelenő Holdistennő és a sötétség fejedelme című köny­véből, akik csak szelíd jövedelem­kiegészítésül mozgatják meg néha a férfiak fantáziáját. Vannak aztán olyanok is a prostituáltak között, akik sajátos és gyógyíthatatlan ne­mi kielégületlenségüket élik ki így, már-már pszichológiai szükségletük ez az életforma, erről a típusról készült Bu­nuel remek filmje, a Nap szé­pe­n néhány éves emlékünk a Filmmúzeumból. Napjainkban végleg össze­keverednek ebben a hivatás­ban az amatőrök a profikkal. A profik bármilyen elszánt üldözése, kiirtása, átnevelése, bezárása nem oldja meg a félhivatásosak okozta gondo­kat. Az ágyban és az árban egyébként alig vehető észre a különbség. Az amatőr prosti azzal vi­gasztalódik fáradt hajnalok gyűrött lepedőin, hogy végül is többet keres az átlagbér­nél; nagyon is érdekes fér­fiakkal ismerkedik meg ál­landóan; élete sokkal moz­galmasabb egy szolid házi­asszonyénál; a kliensek kö­zött mindenféle nemzetiségű férjeket lehet találni; de még a szűnni nem akaró frigiditás is mozgatóerő lehet abban a folyamatban, amely amatőr prostituálttá érlel egy mai vengerkát. (A szó onnan ered, hogy a múlt században fontos exportcikk volt a ma­gyar lány mindenféle irány­­kereskedők kezén; orosz nyelvterületen vengerkának hívták őket. Ebből már csak a ká maradt meg.) Sok lány egyszerűen csak élvezi a minél több szexet, főleg ha még jól meg is lehet élni ebből. Az élvezettel pénzt keresni — ez boldogító életforma lehet ebben a kis­sé torzult lelkiállapotban. Kérdés lehet az is, hogy egy mai férfi miért vonzódik a prostituáltakh­oz ? Talán mert szexuális éle­tében nincs­­valami rendjén. Talán mert túl undokokt, csúnyák, öregek, vagy buták ahhoz, hogy „normális” úton szexuális társra találjanak. Talán mert valami izga­­tóbb élményre van szükségük a nemi gyönyörökhöz, amit el­hanyagolt feleségük nem tud már­­nyújtani, a szexuális kultúra még csak óvodába jár nálunk, milliónyi átlag­­nő nem is ismeri az öröm­szerzés csodálatos trükkjeit. Ebben viszont professzorok tudnak lenni a rosszlányok. A prostituáltak­­közül a jog­alkotás mindig­­szeszélyes körtáncot lejtett. Nyugaton többnyire a különböző maf­fiák kezében vannak a nyil­vánosházak és a körülötte pillangózó lányok. A vörös lámpa az ilyen házak kapu­ján már­­régen is azt jelezte, hogy ott olyan dolgokat en­ged meg az álszemérem, este, amelyekről másnap reggel büszkén hirdeti, hogy nincse­nek is. Ilyen­­szörnyűségek a mi erkölcsös világunkban? Akik a prostitúcióellenes tör­vényeket megszavazták, ala­posan ismerni szokták a pros­tituáltak testének minden titkát. A telefonon megrendelhető lányok nagyvárosi hálózata egyébként is ügyesen kijátsz­­sza a kicsapongások elleni rendeleteket akkor is, amikor éppen szigorú a törvényke­zés. A bordélyokat ilyenkor masiszázsszalonokká keresz­telik át, újabban néha szau­­nafelirat helyettesíti a piros lámpát. Van olyan szállodá­nak nyilvánított hely a félre­lépések szolgálatában, amely­ben a vendég egy óra alatt kimerítheti a hotel minden szolgáltatását, miközben ma­ga is teljesen kimerül. Kinsey kétkötetes nagy alapművében, amely az ame­rikai férfiak és nők szexuá­lis szokásait tárta fel, arról ír, hogy a felnőtt férfiak 69 százaléka átélt már, legalább egyszer, szexuális élményt prostituálttal, de aztán több­nyire­­abba is hagyta ezt a nem túl vonzó kísérletezést: köszöni, elég volt. (A prosti­tuáltak zöme végül is eléggé gusztustalan.) Kipróbálta, szerencsés esetben nem­­ka­pott nemi betegséget, és nem is törte össze érzékeny érze­­lemvilágát ez a lehangoló „szerelem”, de a sok ezer val­lomásból kitűnik, ahogy­­rossz volt a hangulatuk utána. Viszont öt év alatt, éven­ként legalább 3 bordélyláto­gatáshoz mindössze 15 száza­lékuk ragaszkodott később. A prostiikkal való nemi érint­kezésben a lakosságnak csak kisebbsége érdekelt, de a lá­nyok forgalma így is fantasz­tikus. A magyarországi­­helyzetről mindenkinek van valami ta­­pasztalata —­­igaz, hogy ná­lunk negyven éve nincs pros­titúció, de vannak azért, akik pénzért vállalkoznak nemi szolgáltatásokra. (Név- és címjegyzékük közlésétől ez alkalommal eltekintünk.) Megtalálhatók az ismert szó­rakozóhelyek környékén, ér­deklődésre elsuttogják, hogy „ezer egy éjszaka”, bár a leg­szebbek felemelik kétezerre is. (Ügyesen átszámítva a dollárárakat.) Forognak a tit­kos telefonszámok presszók homályában, gazdát cserél a titkos találkahelyek kulcsa.­­Hátravan még a nagy kér­dés: ha most „piaci kihívás­ként” látszólag, rövid időre, újratermelődik is,­­miért fog egy-két évtizeden belül való­ban megszűnni a prostitúció — kivéve talán a lustáknak való személytelen telefon­szexet —, meg talán a ku­kucskálószalonokat, úgy, ahogyan ezt gondolatfuta­­main­k kezdetén megjöven­döltük? Nos, hát mindazért, amit eddig elmondtunk. Ha mindenkihez eljut a szexoló­gia modern üzenete, akkor még a­­legfáradta­bb feleségek is, a legjámiborabb amatőr szeretők is olyan művészei lesznek ennek az ősi hivatás­nak, mint ma a külön e cél­ból felingerelt luxuskéjhöl­­gyek. Kinek lesz akkor kedve éjszakánként a Rákóczi téren kószálni, mulatókban rossz­­lányokra vadászni? De még valószínűbb, hogy addigra meg is unjuk az egészet. De ma sem igaz — sőt hü­lye előítélet —, hogy minden­ki kurva, aki az éjszakai szó­rakozásoknak él és aki az éj­szakai szórakoztatásból él. Erről az egyik illetékes, a pesti Maxim bár táncosa így ír: „Még elmegyünk a­­Szín­falak mögé is, hogy ezeknek az átmeneti lényeknek, az éj­szaka félig ártatlan szépsé­geinek életébe olyan mélyen pillantsunk bele, amennyire csak hagyják: „a színfalak mögött vagyunk, nemsokára fél tizenegy. Érkezik Mari, a táncosnő, akit csak Ütve­­fúrónak neveznek a többiek. Üdvözlésként mindenkihez van egy rossz szava: — De csúnya táncos vagy. — Mit tegyünk? Ez a tömegigény! — Hogyhogy? Tán régészek ül­nek a nézőtéren ? — ... — Én legalább egzotikus vagyok. — Egzotikus ... meséld a pszi­chológusodnak . ..!” Aztán le­fut a műsor, befut az éjfél, s a nézőtéren halvány fénykö­­­rök világítják meg az elmo­sódott arcokat. A zenekar egyre lassúbb számokat ját­szik. A táncparketten összesi­mulnak a párok. Néhány vendég kókadtan támasztja fejét az asztaloknál. Az öltö­zők lassan elnéptelenednek. A szereplők magukra öltik utcai ruháikat és hétköznapi arcukat. Odakint még elkö­szönnek a portástól, kocsiba ülnek vagy taxit hívnak, és eltűnnek az éjszakában. So­kan­­hazamennek az annyira áhított ágyba. Van, akinek reggel a gyerekeit iskolába kell indítania.­­Mások még fe­hér asztalnál töltenek el né­hány órát. Olyan is akad, aki idegen ágyban tér nyugovóra, persze, nem egyedül. Eb­bfo­­ntóbb minden Hány elszende­­rül... Almában strichel egy kicsit. Hamarosan megvirrad. Jó éjszakát!... Jó reggelt? Erőss Eászló KÉJEK ÉJJELE* 4. FELVÉTELI PONTHATÁROK BÖLCSÉSZETTUDOMÁNYI KAROK ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézet és Továbbképző Központ Szociológia 98 Szociológia — egyéb 105 Szociális munkás—szociálpol. 94 Magyar Iparművészeti Főiskola 74 Államigazgatási Főiskola nappali, esti, levelező tagozat 94 Szak, szakpár ELTE B.­pest JATE Szeged JPTE Pécs ELTE Debrecen m­agyar—történelem 106 102_ 102 —angol 110 100 100 102 —francia 108 101 100 100 —német 110 104 100 101 —orosz 108 108 103 104 —latin 108 100— 100 —olasz 108 100 101— —spanyol 108— — — —bolgár 105— — — —cseh 106— — — —lengyel 108— — 110 —román 105— — — —szerbhorvát 105— — — —művészettudomány— — 1000— magyar irodalom—nyelvészet— — 102— történelem—angol 110 106 106 105 —francia 108 100 100 104 —német 110 107 103 102 —orosz 108 108 102 110 —latin 108 101— 101 —olasz 108 98 101— —spanyol 108— — — —bolgár 110— — — —cseh 105— — — —lengyel 105— — 104 —román 108— — — —szerbhorvát 108— — — —földrajz— — — 109 —levéltár 108— — — angol—francia 110 103 108 107 —német 110 105 103 102 —latin 110 101— — —olasz 110 99 100— —spanyol 110— — — —bolgár 105— — — —cseh 105— — — —lengyel 107— — 104 —román 106— — — —szerbhorvát 108— — — —általános germanisztika 106— — — —japán 106— — — francia—német 109 106 100 105 —olasz 106 98 100— —spanyol 105— — — —latin 108 110— — —bolgár 105— — — —cseh 108— — — —lengyel— — — 110 német—latin 110 110— — —olasz 110 105 101— —spanyol 110— — — —cseh 105— — — —lengyel 108— — — —román 108— — — —újgörög 110— — — orosz—angol 110 102 102 102 —francia 108 110 104 105 —német 110 106 104 101 —latin 107 109— — —olasz 108 106 102— —spanyol 108— — — —lengyel 108— — 104 —szerbhorvát 106— — — olasz—latin 105 109— — —spanyol 105— — — —szerbhorvát 105— — — spanyol—bolgár 108— — — német (nemzetiségi)—fizika— — 100— —földrajz— — 100— —orosz -- v— 100— —történesz -■— 100— szerbhorvát—cseh 105 --— — szlovák—újgörög 105— — — 4. Szak. szakpár 1 B ELTE­­-pest JATE Szeged JPTE Pécs KLTE Debrecen cseh 108— — — román 105— — — szerbhorvát 108— — — szlovák 108— — — matematika—angol— 100— — —francia— 109— — —orosz— 103— — népművelés—történelem 105— — 103 —angol 110— — 105 —francia 108— — — —német 108— — — —olasz 108— — — —magyar 108— — 105 —művészettörténet 108— — — —néprajz 108— — — —pedagógia 108— — — könyvtár—magyar 105— — — —történelem 105— — — —angol 105— — — —francia 105— — — —német 105— — — —olasz 105— — — —spanyol 105— — — —latin 105— — — f­ilozóf­i­a—magyar 110— — — —történelem 110— — — —angol 106— — — —francia 105— — — —német 110— — — —latin 105— — — —spanyol 105— — — —könyvtár 105— — — —matematika 106— — — művészettörténet—magyar 108— — — —történelem 106— — — —angol 110— — — —francia 108— — — —német 106— — — —orosz 108— — — —olasz 110— — — —spanyol 108— — — —szlovák 108— — — —filozófia 106— — --— —néprajz 108— — — néprajz—magyar 106— — — —történelem 108— — — —angol­­ 110— — — —francia 108— — — —német 108— — — —latin 108— — — —olasz 108— — — —spanyol 108— — — —lengyel 108— — — —román 108— — — —pedagógia 108— — — pedagógia—magyar 105— — — —történelem 105— — — —német 105— — — —román 105— — — pszichológia 106— — 106 rajz—vizuális nevelés régészet 106— 83— 9

Next