Népszava, 1990. július (118. évfolyam, 153–178. sz.)
1990-07-23 / 171. szám
NÉPSZAVA 1990. JÚLIUS 23., HÉTFŐ Az RMDSZ politikai csapdától tart közlemény a Csíkszeredai tanácskozásról Helyes volt a döntés, hogy az RMDSZ ne vegyen részt a kormányzati munkában. A választások után kiderült ugyanis, hogy a többséghez jutott Nemzeti Megmentési Front nem is szándékozott koalíciós kormányt létrehozni — így összegezték az RMDSZ választások utáni tevékenységét az országos választmányi ülés szombati zárónapján Csíkszeredán. Természetesen az RMDSZ- nek ez a különállása nem jelentett és jelent teljes elzárkózást — szögezték le. A magyar nemzetiség művelődési helyzetről megállapították, a helyi kezdeményezésekkel sok helyütt hagyományokat keltettek életre, pezsgőbb lett a kulturális élet, de szükség van országos kulturális koordináló központ létrehozására. Szőcs Géza, a szövetség főtitkára javasolta, hogy a szövetség újítsa meg szervezeti munkáját országos és helyi szinten. Az országos választmány úgy döntött, tovább vizsgálja Tőkés Lászlónak, a szövetség tiszteletbeli elnökének rendkívüli kongreszszus összehívását szorgalmazó javaslatát. Csak a román nemzettel együttműködve, céljainkat megértetve és elfogadtatva képviselhetjük nemzetiségünk érdekeit — hangsúlyozta a kétnapos tanácskozásról kiadott közlemény. Az országos választmány úgy ítélte meg, hogy a választások utáni új politikaitársadalmi helyzetben szükség van egy átfogó stratégia kidolgozására, amely felöleli az érdekképviselet minden területét. A közlemény kitér arra, hogy a román társadalomban még vannak jelentős erők, amelyek a félelem légkörét akarják kialakítani, társadalmi feszültséget akarnak teremteni abból a célból, hogy akadályozzák a társadalom demokratizálását. „A román nemzet és a magyar kisebbség közötti viszony elmérgesítése beletartozik e körök stratégiájába. Az RMDSZ átlátja, milyen politikai csapdába akarják belesodorni"’ — hangsúlyozta a többi között a közlemény. Eredményként könyvelték el, hogy a kolozsvári egyetemen, műszaki főiskolán, a marosvásárhelyi orvostudományi és gyógyszerészeti intézetben és még más felsőoktatási intézetekben újból lehetett magyar nyelven felvételezni és a felvételi vizsgák eredményeinek függvényében ősztől magyar tannyelvű csoportok is indulhatnak. Viszont a választmány sajnálatosnak tartotta, hogy a Bolyai Egyetem ügye még nem rendeződött és határozottan szorgalmazta az állami költségvetésből fenntartott magyar egyetem visszaállítását. Állást foglalt az országos választmány a marosvásárhelyi események kapcsán letartóztatott személyek perében mutatkozó rendellenességekkel szemben és erről, valamint Sütő András, Kincses Előd és Marian Munteanu számára szükséges törvényességi feltételek maradéktalan biztosításáról külön nyilatkozatot ad ki. (MTI) Európai Bérleti Társaság Közép-kelet-európai beruházásokat támogat az új francia pénzintézet Kis Csaba, az MTI tudósítója jelenti. Új pénzügyi szervezetet hozott létre három francia pénzintézet a közép- és kelet-európai országokba történő francia beruházások ösztönzésére és megsegítésére. A Compagnie Europeenne de Bail — Európai Bérleti Társaság — fő célja, hogy egyrészt hitelekkel, lízingszerződésekkel és más eszközökkel segítse elő a francia gazdaság beruházásait Közép- és Kelet-Európában, így Magyarországon, másrészt tájékoztató szolgálattal és egyéb intézményekkel könnyítse meg az ilyen beruházásokat. Ugyanakkor az új szervezet egyik alapítója, a Credit National, az állami szervekkel kötött megállapodásban jelentős részt vállalt az úgynevezett kockázati garanciák biztosításában is. A Credit National Franciaország egyik legjelentősebb hitelintézete, amely szinte minden jelentős francia vállalattal kapcsolatban áll. Tevékenységéhez az is hozzátartozik, hogy a vállalatok számáraúj beruházási lehetőségeket tárjon fel otthon és külföldön egyaránt. Közép- és Kelet-Európában több szervezetet hozott létre ennek elősegítésére. Az osztrák Investkredit és az olasz Crediop bankkal együtt Bécsben alapítója volt az Europa Consult vállalatnak, amely kifejezetten Magyarországra és Csehszlovákiára összpontosít: tanácsadást és pénzügyi támogatást nyújt a két országba eszközölt beruházásokhoz. Az új társaság másik alapítója a Locafrance nevű, igen jelentős francia lízingvállalat, a harmadik alapító a Banque de l’Union Europeenne nevű jelentős bank. Londonban is a sajtót támadják A toryk a rádió és tévé szigorúbb ellenőrzése mellett Köves Tibor, az MTI tudósítója jelenti: Konzervatív párti alsóházi képviselők a kereskedelmi tv-hálózathoz tartozó Granada televízió vezetőinek vád alá helyezését szorgalmazzák a terrorizmus megelőzését szolgáló, 1974-es törvény alapján. Ezzel egyidejűleg kormánypárti képviselők száztagú csoportja hétfőn az alsóházban indítványt készül beterjeszteni a rádió- és televízió-műsorok kormányzati ellenőrzésének megszigorítására. A Granada-tv hétfőre műsorra tűzött,,Mozgó világ” (World in Action) programjában foglalt interjú miatt kerülhet összeütközésbe a törvénnnyel. Személyazonosságának feltárása nélkül kívánják ugyanis megszólaltatni azt az IRA-terroristát, aki négy társával együtt az 1974- es birminghami bombázásokat végrehajtotta. A 21 halálos és 162 sebesült áldozatot követelt két merénylet elkövetőiként 16 éve bebörtönzött ,,birminghami iratok” mindvégig ártatlanságukat hangoztatták. Jóllehet, az érintett hatóságok állítólag évek óta ismerik a most megszólaló igazi tettes kilétét, a Granada ellen eljárás indítható azon a címen, hogy terroristát védelmez. A Lordok Házában már megszigorított rádió- és tvműsorszórási törvény további kormányzati beavatkozást előirányzó alsóházi előterjesztés nagy visszaetszést keltett brit sajtókörökben. ,,Ezek a politikusok teljesen elszakadtak a közvéleménytől. Minden esetben elfogultságot gyanítanak, amikor egy műsor nem pontosan az ő véleményüket tükrözi .. . Jó lesz vigyázniok, mert túlságosan korlátozó jellegű törvénykezés a tájékoztatás szabadságát veszélyezteti” — nyilatkozta a The Sunday Timesnek Michael Grade, a kereskedelmi tvhálózat 4. csatornájának vezérigazgatója. Hosszú idő óta először Az antiszemitizmus történelmi okait elemzi a Pravda A szovjet társadalomban felerősödött antiszemita érzelmek okát, az újra napirendre került zsidókérdést boncolgatja a Pravda vasárnapi számában Sz. Rogov történész. Az SZKP KB központi napilapja hosszú idő után először foglalkozik az antiszemitizmus és cionizmus kérdéseivel, amelyek nagyon is aggasztják a szovjet közvéleményt. A Pravda első oldalán két olvasói levélből is idéz (megjegyezve, hogy a probléma állandó témája postájának): az egyik antiszemita hisztériáról beszél a Szovjetunióban, a másik viszont azt követeli,, hogy rántsák le a leplet az Oroszországot romba döntő zsidókommunistákról, akik Leninnel az élen mára a hatalom minden szférájába beférkőztek. Rogov a Pravda hasábjain igyekszik történelmi visszatekintést adni a zsidókérdésről, utalva arra, hogy az elmúlt években mély hallgatás övezte ezeket a gondokat, mi több, a ,,hétköznapi" antiszemitizmus megnyilvánulásait nem is ítélte el a társadalom. Megállapítása szerint a cionizmus ellen meghirdetett küzdelem nagymértékben elősegítette az antiszemita, fasisztoid propaganda kialakulását, a zsidó kultúra, a judaizmus és maguk a zsidók elleni támadásokat. Mindez csak a cionisták kezére játszott, hiszen serkentette a kivándorlást az országból — írja Rogov. A lap 200—300 ezerre becsüli az 1990-ben távozó szovjet zsidók számát. A történész elítéli a „Pamjaty” szervezet tevékenységét, hiszen segítségükkel született újra az Oroszország elleni „zsidó—szabadkőműves—bolsevista összeesküvés” mítosza. A zsidókat vádolják a cári család kiirtásával, a sztálini megtorlások szervezésével, az erőszakos kollektivizációval, a hazai kultúra romlásba taszításával, a környezetszennyezéssel. Rogov sajnálkozva állapítja meg, hogy ez az antiszemitizmus már nemcsak a szélsőséges szervezetek ideológiája, hiszen több irodalmi folyóirat jó ideje szimpatizál ezekkel a nézetekkel. A szovjet történelem folyamán először esett meg, hogy a zsidófóbia egyes értelmiségi körökben is nagyon népszerűvé vált, ami jelenleg a legnyugtalanítóbb tényező. A mind nagyobb méreteket öltő emigráció kapcsán Rogov utalt arra, hogy azt mindenekelőtt a közelmúltban legalizált cionista szervezetek ösztönzik, s ezek képviselői igyekszenek magukhoz ragadni a hatalmat a zsidó kulturális intézményekben is. Látnunk kell, hogy a pogromok szellemeitől való félelem már pánik jelleget öltött, hiszen még a cionista ideológiától távol álló szovjet zsidók is mind nagyobb számban döntenek a kivándorlás mellett. (MTI) Külkereskedelmi gyorsmérleg (Folytatás az 1. oldalról) termékek 45 százalékát az EGK tagországaiba szállítottuk, itt a forgalom a tavalyihoz képest 20 százalékkal, 235 millió dollárral emelkedett, s csaknem 1,4 milliárd dollárt ért el. A közös piaci országok közül legjelentősebb partnerünk az NSZK. A tőkésimport az év első felében a tavalyihoz képest 1,3 százalékkal növekedett, értéke 2,4 milliárd dollárt tett ki. A behozatal 54 százaléka az anyagok és alkatrészek importjából adódott, ám ez így is 163 millió dollárral kevesebb volt, mint a múlt évben. A tőkésimportban 1,7 milliárd dollárt, azaz összesen 72 százalékot tett ki azoknak a termékeknek az aránya, amelyek a liberalizált áruk körébe tartoznak. A rubelelszámolású export az év első felében 2,6 milliárdot tett ki, ez 29 százalékkal kevesebb, mint a múlt év első felében. Az export áruösszetétele valamelyest változott, a korábbinál kevesebb gépet és berendezést, valamint anyagot és alkatrészt szállítottunk a KGST-tagországokba. Legnagyobb mértékben a Csehszlovákiába irányuló export csökkent — mintegy 30 százalékkal —, a Szovjetunióba 25, az NDK-ba pedig 13 százalékkal kevesebb árut szállítottunk, mint tavaly az első félévben. A rubelelszámolású országokból 2,7 milliárd rubel értékben importáltunk, s ez csaknem 20 százalékkal kevesebb, mint a múlt év hasonló időszakában. Energiahordozókból és villamos energiából 134 millió rubellel kevesebbet vásároltunk, mint az elmúlt esztendő első felében. A KGST-országokkal folytatott kereskedelmünk egyenlege az első félév végén 58 millió rubeles passzívumot mutatott, ami kevesebb a tervezettnél. (MTI) Falunap Lakitelken (Folytatás az 1. oldalról) cégeként Bethlen István, az MDF elnökségének tagja, Gálfalvi György író Marosvásárhelyről, Gyarmati Dezső országgyűlési képviselő, olimpiai bajnok, Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke, Horváth Balázs belügyminiszter, Lezsák Sándor, az MDF ügyvezető alelnöke, valamint Tollas Tibor, a Münchenben megjelenő Nemzetőr főszerkesztője válaszolt 2-3 ezernyi érdeklődő előtt a felvetődött kérdésekre. A fórum vitavezetője Regös Sándor, a Magyar Televízió főmunkatársa volt. (MTI) A KISHATALOM Magyarország nem nagyhatalom. Ennek a puszta ténynek a leszögezése bizonnyal sérti azokat, akik a nemzeti magára találás napjaiban nem szeretik az e témával való humorizálást. Pedig mégiscsak szembe kellene néznünk azzal, hogy adottságaink és lehetőségeink rendkívül szűk határt szabnak külpolitikánknak. Ez nem azt jelenti, hogy korlátozva lennénk a széles körű nemzetközi tevékenységben. Erről szó sincs, hiszen soha nem volt még olyan széles a mozgásterünk, mint napjainkban. Arról van szó inkább, hogy ezen a széles palettán mozogva mi nem diktálhatunk senkinek. Még a kisebb hatalmaknak sem. Márpedig néhány túlzottan is magabiztos megnyilatkozás mintha ezt sugallná. A magyar külpolitika ma is, éppen úgy, mint az elmúlt években, nem elhanyagolható szerepet játszik az új Európa formálásában. Kitapintható már jó ideje az új ösvények felkutatásában a vállalása. A sikerek sem mind új keletűek, bár kétségtelen, hogy a rendszerváltozással még több kapu nyílt a világra. Csak tudjunk ezeken a kapukon okosan közlekedni. A féltés jogos, néhány magyar állásfoglalást máris félreértettek vagy éppen félremagyaráztak. Pedig nincs fontosabb, mint hogy ez az új Magyarország több barátot és kevesebb ellenséget szerezzen magának. Mert az ellenségekkel egy kis ország nehezebben tud megbirkózni, mint egy nagyhatalom. Ezért is olvasom meghökkenve azokat a honvédelemmel kapcsolatos véleményeket, amelyek hazánk katonai védelmezhetőségéről akarják meggyőzni a közvéleményt. Arról, hogy kizárólag anyagi kérdés egy olyan hadsereg felállítása, amely biztonságunkat garantálná. Én azokkal értek egyet, akik szerint a Luxemburg-típusú európai törpeállamokon kívül senkivel szemben nincs katonai esélyünk, szomszédainkkal szemben a legkevésbé. Hazánk egy jól felszerelt, erkölcsileg erős hadsereggel tisztességgel tudja védeni az országot, megvédeni azonban soha nem lesz képes. Ezt a bravúrt kizárólag és egyedül a mindenkori magyar kormánypolitika, a diplomácia tudja végrehajtani. Mégpedig higgadtsággal, megfontoltsággal és olyan realitásérzékkel, amely nem enged az indulatoknak és túlfűtött érzelmeknek. Márpedig ezek az indulatok itt fortyognak körülöttünk, csodálkozni sem lehet rajtuk, hiszen a hosszú ideig palackba zárt elégedetlenség tör gyakran utat magának. Gondoljunk csak a magyar kisebbségek jogos sérelmeire és a nyomában járó hazai elkeseredettségre, és máris érzékelhetjük az országvezetés gondját és dilemmáját. Románián kívül nehezen kezelhető konfliktusok támadtak még politikai és gazdasági téren a Szovjetunióval, Bős-Nagymaros miatt Csehszlovákiával, sőt újabban még Ausztriával is akad vita. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy Jugoszlávia belső válsága váratlan helyzetekbe sodorhat még, akkor azt kell mondanunk: nem felhőtlen a viszonyunk szomszédainkkal. Az új Magyarország sem mondhat le arról, hogy ápolja a jó kapcsolatokat a szomszédsággal és mindenkivel, aki partner ehhez. Politikai kötéltáncosi mutatvány ennek a törekvésnek az összehangolása azzal, hogy nemzeti érdekeink ne csorbuljanak, s hogy többé ne hunyjunk szemet semmi felett, ami bántja ezt a népet. Az ország érdekeinek határozott védelme nem jelentheti ugyanakkor a hazai dobok pergetését. Nemzetközi konfliktusokat sem dobszóval, sem kinyilatkoztatásokkal nem lehet megoldani. Azok csak okos politikával kezelhetők vagy semlegesíthetők. Nem keresni kell tehát az ütközések lehetőségét, hanem elkerülni azokat. Sokat tehet ezért a politika — megőrizve a korábbi szövetségesek bizalmát és megszerezve az újakét. BARABÁS PÉTER