Népszava, 1990. november (118. évfolyam, 256–281. sz.)

1990-11-01 / 256. szám

4 A temetőben sincs egyenlőség ? Elesett magyar katonák — jeltelenül „A temetőben sincs egyenlőség’’ — mondta dr. Radó Dezső, a Fővárosi Temetkezési Intézet igazgatója, miközben rövid sétát tettünk a Mező Imre úti temetőben. Egy dolog szemlátomást is kétségtelen : néhány sír felettébb szépen gondozott, más kevésbé. S ez nem feltétlenül a rokonság hibája. — Az 1956-os harcokban elhunytak két helyen vannak eltemetve. Az egyik parcellában azok, akik Kádár János oldalán voltak, őket különös figyelemmel kellett gondoznunk — természetesen közpénzből. A másik, ahol a népfelkelők nyugszanak. — Ki adott pénzt a kommunista vezetők sírjainak gondozására? — kérdeztem. — A Fővárosi Tanács évente mintegy hárommillió forintot szánt erre. Íme a lista, amely annak a 306 elhunytnak a nevét tartalmazza, akiknek a sírjára ezt az összeget költenünk kellett. Csupa ismert, egykori vezetőről van szó. Különpénzt azonban már nem kapunk, ettől az évtől kezdve a hozzátartozóknak maguknak kell gondoskodniuk a sírokról. — Rendszerváltozás volt. . . — Értem, mire gondol. Még nem született rendelet a díszsírhelyek ügyében. Az tény, hogy a Fővárosi Temetkezési Intézetnek juttatott pénzből most politikai megkülönböztetés nélkül, egyformán kell költenünk a különféle parcellákra, a katonasírokra, a díszsírhelyekre. Kossuth Lajos és családjának mauzóleumára azonban eddig nem tellett a közpénzből. Az épület repedezett, sok helyen lepotyogott a vakolat. Más történelmi nagyjaink sírjai is hasonló állapotban vannak. Az 1848—49-es szabadságharcban elesettek parcellája is igencsak elhanyagolt. A közéleti személyiségek, költők, írók sírjánál szinte azonnal megállapítható: kiket kedvelt az utóbbi évtizedek hivatalos politikája, s kiket nem. A közember azonban nem eszerint minősít: Vörösmarty Mihály és Arany János sírkövén például mindig ott a virág. Akárcsak a Kozma utcai új köztemető 301-es parcellájában. Az országban azonban még jó néhány helyen nyugszanak jeltelenül olyanok, akik az 1956-os forradalom idején vesztették életüket, vagy akiket később kivégeztek. — A Szovjetunióban például tisztességes fejfát sem kaptak a magyar katonák — mondja az igazgató. — Az orosz hatóságok azt sem engedték meg, hogy a katonáink nevét feltüntessük. Ezt az utasítást Rákosi Mátyás és Kádár János tartatta be nálunk. De mit lehet várni akkor, ha a Szovjetunió a saját halottait is megkülönböztette: számukra más volt a cári katona, s más a Vörös Hadseregé. Pedig mindkettő csak parancsot teljesített. Nem rajtuk múlott, hogy miként változott a politika, s ki ellen küldték őket meghalni. — Mi lesz a szovjet katonák sírjával? — Az ország különféle helyeiről felszedik őket és köztemetőben hantolják el újra. Szerintem ez a tisztességes. Az új köztemetőben is saját parcellájuk van például a lengyeleknek, a törököknek, az olaszoknak, a németeknek. Orosz katonák nyugszanak például Csepelen, Erzsébeten, románok a XVII. kerületben, angolok Solymáron, amerikaiak Budaörsön. De a magyar katonákról is gondoskodni kell! A Mező Imre úti temető igazgatói szobájában folytattuk a beszélgetést. Az egyik szekrény arról nevezetes, hogy 1971-ben néhány napig benne őrizték Rákosi Mátyás földi maradványait. Az urnát azért tartották ott, mert az akkori magyar pártvezetés nem tudta eldönteni, hogy hol, miképpen temessék el Rákosit. Végül titokban, éjszaka vitték el Farkasrétre. Sírját azonban rendszeresen megbecstelenítették, festékkel bekenték. Ez is az oka annak, hogy az évek folyamán más és más helyekre szállították az urnát, immár a harmadikon található. Most a farkasréti temető főbejáratától nem messze, a főépületből jól rálátható helyen van. Sokan így is összekenik. Bár akad egy ismeretlen, idős néni, aki szorgalmasan hordja oda a virágot. Rákosi Mátyásnak egyébként a temetőkkel kapcsolatban is voltak nagy tervei: a ma is használatos, legnagyobb történelmi temetőnk helyére, a Mező Imre úti területre például hatalmas lakótelepet álmodott meg. Az elképzelés, szerencsére, álom maradt. Csarnai Attila Prohászka Imre felvételei HOL A VÉGVESZÉLY? Úgy vélem, a magyarságot fenyegető végveszély nem a csirájában megölt életekben — magyarán: az anyaméhből eltávolított magzatokban —, keresendő. Sokkal inkább a bigott emberi butaságban. Minden meg nem született gyerekért fáj a szívem, azonban még sokkal jobban fáj azokért, akik szüleik felelőtlensége ellenére megszülettek, s nevelőotthonokban tengődnek 18 éves korukig, hogy aztán kilépjenek a munkanélküliségbe, a szeretetlenségbe, s még gondos nevelőik kezét is kénytelenek elengedni. A Herman Ottó Társaság ügyvezető elnöke férfi. Mélységesen tisztelem véleményét, s kérem, higgye el nekem, egyetértünk: az abortusz a fogamzásgátlás legdurvább, antihumánus eszköze. Még durvább és antihumánusabb azonban — látszólagos embersége ellenére —, a szemlélet, mely a szülőket egy nem kívánt gyermek világrajövetelére kényszeríti, s mely megfosztaná a nőket a döntés lehetőségétől, szüljenek-e vagy sem. E durva beavatkozás az emberi jogokba éppoly tűrhetetlen eszköz, mint a nőgyógyász műtéti szerszáma. A humanizmus jegyében ne szülessen meg az a gyermek, akit szülei nem tudnak, vagy nem akarnak felnevelni; minden párnak joga van arra is, hogy gyermektelen legyen. Arról már nem is szólva, hogy egy esetleges abortusztilalom — ahová a fent említett társa Fölhívás A több évtizede folyamatosan elkövetett, tömeges magzatgyilkolás népünket végveszélybe sodorta. Viszonylag rövid idő alatt az ország lakossága százezrekkel fogyott, erkölcsi színvonala lehanyatlott, a magyar élet pusztulásnak indult. Fölkérjük a hazai egyházakat, társadalmi szervezeteket, az egész társadalmat, hogy ebben az évben halottak napján külön emlékezzenek meg a sok millió elpusztított magzatról. A félrevert harangoknak a rádióállomások által is közvetített kongása, szirénák zúgása és egyperces — az egész országot megülő — csönd emlékeztessen a csírájában megölt életekre, és figyelmeztessen a magyarságot fenyegető végveszélyre. A templomokban, társadalmi szervezetekben, a sajtóban, rádióban és tévében hangozzék el intő és a magzatgyilkosságot elítélő szó. Budapest, 1990. szeptember. HERMAN OTTÓ TARSASAG ság nyilván szívesen eljutna —, a nincstelen, a fogamzásgátlási lehetőségről szinte semmilyen ismerettel nem rendelkező társadalmi rétegeket sújtaná, a „jobbak" azontúl Bécsbe nemcsak kávéért, de küretért is átruccannának. Ne szirénazúgással, egyperces országos csenddel küzdjünk a születendő gyermekek számának emelkedéséért, hanem okos gazdaságpolitikával, emberséges felvilágosítással, a szabadságjogok tiszteletben tartásával. — török — CSÜTÖRTÖK, 1990. NOVEMBER 1. NÉPSZAVA Minden halottnak, gazdagnak és szegénynek, jóbarátnak és ellenségnek kijár a kegyelet. Kijár annak is, aki felszabadítóként vagy hódítóként esett el otthonától távoli földön, mert a kegyelet nemzetközi. Ezért éreztem enyhén szólva kínosan magam azon a szerdai sajtótájékoztatón, amelyet Mátyásföldön, a Szovjet Déli Hadseregcsoport tisztiházában rendeztek a főlaktanya parancsnokságának tagjai, bemutatva a sírgyalázások képeit, az összetört kőtáblákat, a lerombolt emlékműveket. Veszprémben száz szovjet katona sírjából hetvenhetet ledöntöttek, Zircen a 366 halott nevét tartalmazó emlékművet súlyosan megrongálták, Székesfehérváron 12 síremléket öszszetörtek. De Esztergomban, Balatonfüreden, Várpalotán, Devecserben, Miskolcon, Debrecenben és Nyíregyházán is hasonló a vandalizmus. Ajkán a templom melletti emlékművet ismeretlen tettesek teljesen elpusztították. Nagykanizsa központjában ugyancsak az emlékművet vették ostrom alá a lakosok, letépve a tetejéről a csillagot. (szabó) Az egy dolog, és az elmondottak alapján teljesen jogos, hogy Burlakov vezérezredes levélben kérte a köztársaság elnökét, vizsgálattal derítsék ki a kegyeletsértők személyét és ne hagyják büntetlenül őket. De az a másik dolog, amiről szó ugyan nem volt, a barbárságunk, a megbékélést hirdető, ám a békétlenséggel együtt élő polgártársaink kegyeletsértő viselkedésének eltűrése. Szemethunyás affölött, amit nem elég fejcsóválva helyteleníteni. Hiszen ha mi azt mondjuk, jogunk van a Don folyónál elesett magyar katonák kegyeleti emlékére Voronyezs térségében kopjafát állítani, ezzel nyilván azt is mondjuk, minden katona hős, aki életével fizet a politikának. Aki a legtöbbet adja népének vélt vagy valós igazságáért. A halott katonák sírja tanulságtételre való. S az élők magukat is meggyalázzák a sírok gyalázásával. Tényleg lesznek kizárások? Korsaba küldött meg hiányaik Kérdőjelek és cáfolatok az MSZDP kongresszusa előtt Nem tudtuk mire vélni azt a telefaxon szerkesztőségünkbe érkező felhívást, amelyben az áll, hogya Magyarországi Szociáldemokrata Párt budapesti frakcióinak, platformjainak és testületeinek tagjai szeretettel várják a hétvégi pártkongreszszusra a küldötteket. A tizennyolc aláírók közül Pohoránszky Józseftől, az MSZDP etikai és fegyelmi bizottsága elnökétől kértünk magyarázatot a felhívás hátteréről. — Bármilyen különös, sokan nem tudják a pártban, hogy november 3-án kezdődik a kongresszus — mondta Pohoránszky József. Kedden fővárosi fórum volt, itt kiderült, hogy például a IX. kerületi, harminctagú alapszervezet még meg sem választotta a három küldöttet. Bár ígéretet kaptunk a pártvezetőségtől, hogy mindenhová elküldik az értesítést, mi ebben nem vagyunk biztosak. Úgy látjuk, kivételezések vannak a meghívásban; akik nem szimpatikusak a vezetőségnek, azoknak elfelejtenék szólni. — A kongresszuson hány képviselő lesz? — Körülbelül ötszáz. (Minthogy tíz párttag küldhet egy képviselőt, eszerint az MSZDP taglétszáma ötezer körül lehet — a szerk.) De eddig úgy háromszáznál tartunk csak. Félő, ha így megy tovább, nem lesz legitim a kongresszus. Azt szeretnénk elérni, hogy ne csak a Petrasovits-hívek jöjjenek, és kizárólag érvényesmandátummal rendelkezőik vehessenek részt a kongreszszuson. — Sajátságos állapotokra utal az, amit mond ... — Van itt más is. Bár a kongresszus joga megválasztani a mandátumvizsgáló bizottságot, úgy tudom, a pártvezetőség már előtte megalakítja azt, nyilván azért, hogy aki nem tetszik nekik, azt kizárják aküldöttek közül. — Akkor írjuk le pontosan, hogy november 3-án 9 órakor, a Dohány utcai székházban kezdődik a kongresszus. — Igen, bár péntek 9 órától a Mérleg utca 10.-ben már megkezdődik az előkongresszus. — Milyen programmal? — Tizenkilenc embert ki akarnak zárni a pártból. Zömmel az országos pártvezetőség Petrasovits-ellenes embereit, például Ságh Lászlót és Hahn Györgyöt, Benyó Pál alelnököt, aztán Gelencsér Bélát, a volt Veszprém megyei és Figula Béla debreceni vezetőt, bár úgy hallottam, őt már leváltották. — Azt mondja: ki akarják őket zárni. De hiszen ön a fegyelmi bizottság elnöke. — Én elvből ellenzem, a szociáldemokrata eszmékhez méltatlannak tartom a kizárásokat, így nem is veszek részt a pénteki eseményen. Gondolom, a pártvezetőség jelöli majd ki a fegyelmi bizottság ülését levezető személyt, aki nekik megfelel. ★ Az MSZDP Dohény utcai székházában megdöbbenve hallgatták a belső ellenzék legújabb híreit. — Kezdjük a tizenkilenc „kizárandó" emberrel — mondta Varga Tibor, az országos vezetőség tagja. — Ők azok, akiket különféle cselekedetek miatt még a nyáron felfüggesztettünk és nem kizártunk, s a pénteki úgynevezett „előkongreszszuson” sem akizárásukról történik döntés. Egy bizottság pénteken újra felülvizsgálja és eldönti, miként minősül az érintettek felfüggesztést kiváltó cselekedete, éppen azért, nehogy bárkiben felmerüljön, hogy antidemokratikus módon készülünk a kongresszusra, s meg akarjuk akadályozni, hogy az érintettek azonrészt vehessenek. Ha jogosultak a képviseletre, akkor ennek nem lesz semmi akadálya. Azt akarjuk, hogy ne a kongreszszusnak kelljen ezzel a témával foglalkoznia. — Hogy lehet, hogy több helyen nem is tudnak a kongresszusról, s meg sem választották küldötteiket? — Ez lehetetlen. Minden szervezetünk időben megkapta az anyagot, mindegyiknek módja és lehetősége volt küldöttet választani. Ha valaki mégis úgy döntött, hogy nem hívja össze gyűlését és nem választ küldöttet, az nagyon sajnálatos... — Valóban már létezik és működik a mandátumvizsgáló bizottság? — Valamit nem árt leszögezni. A kongresszuson nyilvánvalóan csak legitim küldöttek vehetnek részt, tehát fantomszervezetek fantomküldötteinek ott nincs helye. Épp a választások tapasztalataiból kiindulva, még a kongresszus előtt szeretnénk tisztázni, legitimek-e a küldöttek. Legitimnek azok az alapszervezetek tekinthetők, amelyek fizetik a tagdíjat és amelyek jegyzőkönyvön igazolják aküldöttválasztás hivatalos tényét. A kongresszus-előkészítő bizottság keretein belül tehát csakugyan van egy olyan bizottság, amelyik vizsgálja a mandátumok hitelességét, a már említett okok miatt. A kongresszuson megválasztandó mandátumvizsgáló bizottság természetesen elvégzi majd a maga feladatát. B. I.—H. I. Kányitisztilakossi is A Bányaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége visszautasítja a Szénbányász Munkástanácsok Egyeztető Fóruma és a Bányaipari Független Érdekvédelmi Tömörülés szervezői által a Népszavában megjelentetett közlését, miszerint a BDSz október 26-i rendkívüli kongresszusa az apparátus önátmentő stratégiájának része. A kongresszust megelőzően ugyanis a szövetségi tanács állást foglalt, majd a kongresszuson ismételten szavazással döntöttek arról, hogy kívánnak-e személyi kérdésekkel foglalkozni. A kongresszus demokratikus keretek között történő döntését e szervezeten kívülállók nem kérdőjelezhetik meg, mint ahogy a BDSz sem avatkozik más érdekvédelmi tömörülés belső ügyeibe. Zavartalan a villamosenergia-ellátás Elviselhető mértékűre csökkent a szovjet villamos energia szállítási hiány — mondotta szerdán reggel Pintér Tibor, az Országos Villamos Teherelosztó igazgatója. Kedden már csak 300—350 megawattal kevesebb villamos áram érkezett a szerződésben rögzített mennyiségnél, s a helyzet azóta sem változott. A megelőző négy napon át 1200— 1200 megawatt volt a hiány. A magyar fél még nem kapott választ arra, hogy a szovjet partner mikor lesz ismét képes a teljes szerződött mennyiség továbbítására. A magyar villamosenergia-rendszer a jugoszláv partnertől — korábbi magyar szállítások viszonzásaként — most 200—250 megawatt, Németországtól pedig kiegészítésként 100 megawatt villamos energiát kap. A hazai ellátás tehát jelenleg zavartalan. (MTI)