Népszava, 1990. december (118. évfolyam, 282–305. sz.)

1990-12-01 / 282. szám

2 BT-döntés: Iraknak ki kell vonulnia Kuvaitból (Folytatás az 1. oldalról) közül 12 szavazott, Jemen és Kuba ellene volt, míg Kína tartózkodott a szava­zástól. A háború lehetőségéről döntő, óriási érdeklődéssel kísért ülésen a tagállamok többségét — amerikai kez­deményezésre — a külügy­miniszterek képviselték. A tanácskozáson James Baker, az amerikai diplomácia ve­zetője elnökölt, aki szemé­lyesen óriási erőfeszítéseket tett a határozat elfogadtatá­sáért. - ' m­­­mmm sí Az egyik, széles körben osztott vélemény szerint a döntés valószínűbbé teszi, hogy 1991 elején kitör a há­ború a Közel-Keleten, a má­sik elterjedt álláspont sze­rint viszont az elsőrendű cél az, hogy a háború veszélyét felidézve bírják meghátrá­lásra Szaddám Huszein ira­ki elnököt. A BT többórás vitájának felszólításai mindenesetre azt tükrözték, hogy a véle­mények megoszlanak, s a tagállamok, beleértve az Egyesült Államokat, válto­zatlanul a békés rendezés­nek adnak elsőbbséget — amint a felszólalásokból va­ló alábbi idézetek tükrözik: Nagy-Britannia: még van lehetőség a békés megoldás­ra, Irakon múlik, melyik le­hetőséget választja. Kína: bár kezdettől elle­neztük az iraki agressziót, nézetünk szerint a katonai erő alkalmazásának igen sú­lyos következményei lenné­nek, nemcsak a viszály ré­szeseire, hanem az egész vi­lággazdaságra nézve. Kolumbia: közvetítsen az ENSZ főtitkára, tárgyalni kell. Etiópia: 55­­éve a népszö­vetség nem állt ki az olaszok fenyegette Etiópia mellett; ha megtette volna, talán el­kerültük volna a világhábo­rút — ezt a hibát nem sza­bad megismételni. Jemen: az Irak elleni em­bargó hamarosan hatásos lesz, míg a háború következ­ményei kiszámíthatatlanok — tárgyaljunk. Kuba: az ultimátum egyenlő a háborúval, a ha­tározat ellentétes az ENSZ alapokmányával. Szovjetunió: nem volt könnyű a döntés, mert régi kapcsolataink vannak Irak­kal, de biztosítani kell az új, igazságos világrendet, amelyre csapást mért a Ku­vait elleni támadás. Ez a hi­degháború utáni korsza­k el­ső erőpróbája, amelyben előnyt kell adnunk az em­beriség közös érdekeinek. Senki nem akar tragédiát, de Iraknak be kell látnia, hogy szembekerült a nem­zetközi közösséggel. A Szov­jetunió egyébként a közel­­keleti problémák átfogó rendezésére törekszik, ebben kész a párbeszédre Izraellel is, minden formában és min­den szinten. Az amerikai, a brit, a francia és a szovjet külügy­miniszter egybehangzóan fi­gyelmeztette az iraki veze­tést: tagjait személyükben is felelőssé teszik, ha Irak erőszakot alkalmaz a kül­földi túszok ellen, illetve, ha vegyi, vagy biológiai fegy­verhez folyamodik. Irak ENSZ-nagykövete felszólalásában Kuvait ne­vét ki sem ejtette, arra szo­rítkozott, hogy kétségbe­vonja a BT illetékességét a kérdésben. A határozat ezért érvénytelen, mondotta, „bru­tális erőpolitikával” vádolva az amerikai kormányt, amely, úgymond, eszközként használja fel a Biztonsági Tanácsot. Bagdad tegnap „agresszív­nek, igazságtalannak és tör­­­­vénytelennek” minősítette az ENSZ Biztonsági Taná­csa által hozott határozatot, amely lehetővé teszi katonai erő alkalmazását is a Ku­­vaitot megszálló iraki csa­patok kiűzésére. Az erről szóló közleményt az iraki Forradalmi Pa­rancsnokság Tanácsa és a kormányon levő Baath-párt vezetősége — a két legfőbb vezető testület — péntek délelőtti ülése után hozták nyilvánosságra. A bagdadi nyilatkozat sze­rint a BT-határozat már csak azért is érvénytelen, mert az azt megszavazó országok né­melyike „amerikai nyomás alatt cselekedett”. Az Egye­sült Államok „a nyomás­­gyakorlás, a terrorizmus és a megvesztegetés minden formáját bevetette” a hatá­rozat elfogadása érdekében — hangzik az iraki vezetés közleménye, amely szerint „a szégyenletes döntés meg­hozatala az Egyesült Álla­mok hegemónia-törekvései­nek színpadává züllesztette a Biztonsági Tanácsot”. A bagdadi nyilatkozat sze­rint Irak „a történelemben példátlan keménységű lec­kéből részesíti mindazokat, akik ellene fordultak”. Bush szerint a Biztonsági Tanács Irak-ellenes határo­zatának nyomán megnőtt a béke helyreállításának lehe­tősége az öböl térségében. Bush, a BT döntését méltat­va, annak a véleményének adott hangot, hogy ez a ke­­mény hangvételű határozat talán már rádöbbenti Szad­dám Huszein iraki elnököt arra, hogy ki kell vonnia csapatait Kuvaitból. Bush hangsúlyozta, hogy Washing­ton mindenképpen békét akar, és folytatja erre irá­nyuló erőfeszítéseit. Az amerikai elnök pénte­ken washingtoni tárgyalásra hívta meg az iraki külügy­minisztert és közölte, hogy kész saját külügyminiszterét Bagdadba küldeni a békés rendezésről tárgyalni. Az Irak ellen hozott csü­törtöki BT-határozat nem ultimátum, hanem „jó szán­dékú haladék" Bagdadnak. Elegendő időt ad arra, hogy Irak a békés megoldás mel­lett döntsön, és megkezdje az ENSZ BT vonatkozó ha­tározatainak végrehajtását — jelentette ki Eduard Se­­vardnadze, a TASZSZ szov­jet hírügynökségnek adott nyilatkozatában. Sevardnadze közölte: a Szovjetunió csak akkor avat­kozik be az esetleges har­cokba, és akkor is csak köz­vetve, ha Irakban levő ál­lampolgárainak az életét, testi épségét veszélyeztetve látja. — Ebben az esetben Moszkva minden szükséges intézkedést megtesz — han­goztatta. (MTI) A végső határidő január 15-e. A Biztonsági Tanács határozatának értelmében Iraknak ad­dig kell kivonnia csapatait Kuvaitból. A visz­­szaszámlálás ezzel a döntéssel menthetetlenül elkezdődött az öbölben. Hogy ez háborúhoz, avagy békéhez vezet? Azt igazából ma még senki nem tudja. Csak reménykedhetünk, hogy­­ nem háborúhoz. Ezt a reményünket erősít­heti, hogy a döntés egyfajta világegységet szimbolizál az agresszorral szemben, s hogy a térségben legnagyobb haderőt felvonultató Egyesült Államok elnöke a békéhez vezető utat látja a határozatban. De vajon ezt látja Szaddám Huszein iraki elnök is? Vajon felismeri-e, hogy ez számára az utolsó lehetőség? Sajnos, okkal lehet tar­tani attól, hogy — nem. Ezt támasztja alá az első bagdadi reagálás, amely ,,agresszívnek, igazságtalannak és törvénytelennek” minősí­tette a döntést, s amely „a történelemben pél­dátlan keménységű leckével” fenyegette meg mindazokat, akik részt vettek megszavazásá­ban. Hogy végül is reményeink vagy félelmeink teljesülnek-e, nehéz kérdés. De a mindannyi­­un­kat fenyegető veszély is óriási. Ezt ismerte fel a BT, amely az ENSZ történetében most másodszor engedélyezte az erő alkalmazását egy agresszor visszaverésére. Az agresszor pedig nyilvánvalóan — Szad­dám Huszein. (k. m.) Magyar nyilatkozat A kormány megbízásából a Külügyminisztérium az alábbi nyilatkozatot tette közzé: A Magyar Köztársaság alapvetően érdekelt abban, hogy a nemzetközi életben, az államok egymás közti vi­szonyában a nemzetközi jog, a törvényesség érvénye­süljön. Éppen ezért határozottan és késedelem nélkül el­ítélte Irak Kuvait elleni agresszióját, s támogatásáról biztosította az ENSZ Biztonsági Tanácsának határoza­tait, amelyek az agresszió és következményeinek fel­számolására irányultak. A Magyar Köztársaság nagy jelentőségűnek tartja és üdvözli a BT 678. számú, 1990. november 29-i hatá­rozatát, amely még egy utolsó lehetőséget ad Irak szá­mára, hogy 1991. január 15-ig eleget tegyen a BT ko­rábbi határozataiban foglaltaknak. A francia sztrájkolók megbízottaival hétfőn tárgyal a kormányfő Megbénult az igazságszolgál­tatás működése, akadozott a közigazgatás pénteken Fran­ciaországban : a hatalom két fő ágazatában is sztrájkok, tüntetések jelezték az ágazat dolgozói­nak elégedetlen­ségét. Párizsban több felvonulást is tartottak a sztrájkoló közal­kalmazottak és az igazság­szolgáltatás dolgozói. A bíróságokon teljes volt a munkabeszüntetés, a bírák, bírósági alkalmazottak, kije­lölt ügyvédek, sőt a börtön­őrök is csatlakoztak a vala­mennyi szakszervezet által közösen meghirdetett tilta­kozáshoz. A megmozdulás nemcsak a javadalmazások emelését sürgeti, hanem ál­talában az igazságügyi költ­ségvetés megnövelését, a túl­terhelt bíróságok helyzetének javítását. A szakszervezeti egységközponthoz a tiltako­zás napján levelet intézett Francois Mitterrand elnök, aki elismerte, hogy sürgős in­tézkedésekre van szükség, és közölte: Michel Rocard mi­niszterelnök hétfőn kész tár­gyalásokat kezdeni a szak­­szervezetek képviselőivel. A sztrájkolók egyébként pénte­ken a semmítőszék épületé­nél akartak tiltakozó gyűlést tartani, ahol éppen Mitter­rand is részt vett a semmítő­szék fennállása 200. évfordu­lójának ünnepségén, a rend­őrség azonban ezt nem en­gedélyezte, így a főváros egy másik terén tartották meg a gyűlést. (MTI) Fehérek rács mögött Színes bőrű gyerekek 400 fős csoportja ellen elkövetett új­fasiszta támadás kapcsán ti­zenkét fehér szélsőségest tar­tóztattak le egy dél-afrikai kisvárosban. Az esettel kapcsolatban a rendőrség pénteken közölte: az őrizetbe vett személyeket azzal gyanúsítják, hogy egy korábban csak fehérek szá­mára fenntartott parkban a múlt szombaton pikinikező színes bőrű gyerekeket tá­madtak meg. A mintegy 25 támadó a 7—14 év közötti fiatalokat botokkal kezdte ütlegelni. A támadóeszközö­ket a rendőrök elkobozták, és a vádlottak ellen bizonyíték­ként használják fel. A rend­őrségi bejelentés szerint to­vábbi letartóztatások várha­tók. A korábban csupán fehé­rek számára fenntartott par­kokat és más közterületeket F. Williem de Klerk reformjai nyomán októbertől a szívves­­bőrűek is látogathatják. Fe­hér szélsőséges csoportok azonban, különösen a vidé­ki körzetekben, nem nyug­szanak bele, hogy a feketék a fehérekkel egyenlő jogokat élveznek. A reformok elleni tiltakozásul sokszor erősza­kos cselekményekhez folya­modnak. (Reuter, AFP) SZOMBAT, 199­0. DECEMBER 1. NÉPSZAVA Walesát pártolja a püspöki kar Barabás T. János, az MTI tu­dósítója jelenti: Az elnökválasztás második fordulójában való részvétel­re, és bár elegánsan burkolt formában, de Lech Walesa támogatására szólította fel a hívőket a lengyel püspökka­ri konferencia Jasna Gora-i üzenetében. A lengyel katolikusok leg­szentebb helyéről, a czesto­­chowai kolostorból kiadott üzenet emlékeztet arra, hogy a haza számára a rendszer­­váltás ezen szakaszában döntő jelentőségű az állam­főválasztás. Az elnökválasztás első for­dulója utáni napon készített felmérés szerint azoknak, akik a második fordulóban is szavazni kívánnak, 58 szá­zalék­a voksolna Lech Wale­sára, a Szolidaritás vezetőjé­re és 30 százalék a független Stanislaw Tyminskire, 12 szá­zalék pedig még nem döntött. Tisch-per januárban Az NDK egykori csúcsszintű vezetői közül elsőként várha­tóan Harry Tisch PB-tagot, az egységes szakszervezeti szövetség volt elnökét von­ják jogi felelősségre. A bíró­sági tárgyalás valószínűleg 1991 januárjában kezdődik. Az államügyészség külön­leges munkacsoportja azzal vádolja Tischt: a szakszerve­zeti szövetség (FDGB) kasz­­szájából 4,5 millió márkát fordított saját hétvégi házá­nak felépítésére. További 83 000 márkával könnyített az FDGB-kasszán saját csa­ládja, valamint Günter Mit­tag hozzátartozóinak nyaral­­tatása céljára. Harmadik vádpont szerint 1989-ben százmillió márkát utalt át az FDGB pénztárából a pünkös­di FDJ-fesztivál rendezési költségeire , mégpedig a szolidaritási alap javára gyűjtőt pénzekből. (MTI) Amerikai álom ? Az amerikaiak feltehetően még ebben az évszázadban ■megérik, hogy intelligens és sokoldalú robotok gyakorla­tilag minden munkát elvégeznek helyettük. Munka nél­kül kapják majd fizetésüket, s más dolguk nem lesz, mint az élet élvezése. Ez az egyike a jövőbeli fejlődés tíz felvázolt útjának, amelyeket a Washington melletti Bethesdában működő World Future Society tagjai tel­jességgel lehetségesnek és megfontolásra érdemesnek tartanak. A társaság minden évben közzétesz egy tudósok ku­tatásain alapuló jelentést, amelynek jóslatai azonban többnyire csak az Egyesült Államokra vonatkoznak. WA­SHINGTON-DÍJAK Az Amerikai Magyar Ala­pítvány George Washing­­ton-díjait az idén Zwack Péter washingtoni magyar nagykövet és Andrew Grove (Gráf András), az Ilstel cég elnöke kapta m­eg. JAPÁN BANK MAGYARORSZÁGON Japán tőketöbbséggel lé­tesül beruházási bank Ma­gyarországon. A Nomura Securities, Japán egyik legnagyobb értékforgalmi társasága 2,4 milliárd jen (18 millió dollár) induló­tőkével létesít beruházási bankot több pénzintéz­ménnyel együtt — írta a Nihon Keizai című japán gazdasági napilap. CSAPATCSÖKKENTŐ TÁRGYALÁSOK Pekingben megkezdődött annak a kínai—szovjet tárgyalásnak a második fordulója, amelynek célja a két ország közös határán állomásozó csapatok lét­számának csökkentése. HARCÁSZATI RAKÉTÁK Két hónapon belül tárgya­lások kezdődhetnek az öt­száz kilométernél kisebb hatótávolságú európai harcászati atomfegyverek korlátozásáról. Erről Oleg Gringveszkij szovjet nagy­követ, a hagyományos fegy­verekről Bécsben folyó tár­gyalások szovjet küldött­ségvezetője nyilatkozott. ROSSZ HÍR PRÁGÁNAK Csehszlovákia a bonni kormánytól kiszivárogta­tott információk szerint nem kapja meg azt az 1 milliárd márkás hitelt, amelyért Marián Calfa csehszlovák miniszterel­nök folyamodott Helmut Kohl német kancellárhoz. SKODA-SZTRÁJK VOLKSWAGENÉRT? A csehszlovák Skoda gyár munkásainak egy része az­zal fenyegetőzik, hogy sztrájkba lép, ha vállala-­­­tuk nem a Volkswagennal,­­ hanem a Renault-val lép házasságra — közölte a gyár szakszervezetének­­ képviselője. A több mint 10 ezer főt foglalkoztató Mlada Boleslav-i autógyár dolgozóinak 10 százaléka­­ hajlandó ezen a módon is kifejezésre juttatni a Volkswagen iránti szim­pátiáját. ­ káosz és bizonytalanság köti Moszkvához Gorbacsovot? Mihail Gorbacsov nem uta­zott Kisinyovba, s így az előzetes bejelentésekkel el­lentétben nem vett részt a moldovai parlament rendkí­vüli ülésszakán, amely a köztársaságban kialakult sú­lyos helyzettel foglalkozik. A TASZSZ szerint a szovjet el­nök munkalátogatását bi­zonytalan időre elhalasztot­ták. A szovjet hírügynökség — jól tájékozott forrásokra hivatkozó jelentésében — nem közölte, milyen megfon­tolások játszottak közre ab­ban, hogy Gorbacsov le­mondta kisinyovi útját, amely hosszú hónapok óta az első belföldi utazása lett volna. Moszkvában felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Gorba­csov a héten lemondta oslói látogatását is, noha csaknem biztosra vehető volt, hogy személyesen veszi át a No­­bel-békedíjat. Akkor ezt a feszült belpolitikai helyzettel indokolták, amely szükséges­sé teszi a szovjet államfő személyes részvételét a napi gondok és problémák megol­dásában. Az utca embere úgy értékelte, hogy az államfő­nek — amikor az országban éhínség fenyeget — valóban nem kell külföldi ünnepsé­gekre utazgatnia. Hallatszot­tak olyan vélemények is, hogy a jelenlegi hatalmi káosz és bizonytalanság köti moszkvai székéhez az elnö­köt, hiszen azt könnyen el­vesztheti. Későbbi hírügynökségi be­számolók a moldovai szélső­ségesek tevékenységével hoz­ta összefüggésbe, hogy Gor­bacsov lemondta péntekre tervezett egynapos moldovai munkalátogatását. A moldovai törvényhozókat Mircea Snegur köztársasági elnök tájékoztatta a szövet­ségi államfő döntéséről. Kér­te a honatyákat, hogy fogad­ják megértéssel Gorbacsov döntését, s hozzátette, hogy a parlament így sem marad munka nélkül, hiszen a köz­társaság gazdaságában ép­pen elég megoldásra váró probléma gyűlt össze. Az MTI moszkvai irodája Kisinyovból úgy értesült, hogy délelőtt, amikor Gor­­bacsovnak meg kellett volna érkeznie Kisinyovba, a moldovai főváros repülőtere sűrű köd miatt nem fogadott gépeket. (MTI) Japán gyógyszerekkel segíti a Szovjetuniót A német állam legmagasabb közjogi képviselői, Richard von Weizsäcker köztársasági elnök és Rita Süssmuth, a Szövetségi Gyűlés elnöke is felszólította pénteken a né­met lakosságot, hogy adakoz­zon a nélkülöző szovjet la­kosság javára, miközben a német Vöröskereszt is útnak indította az első, főleg élel­miszerrel megrakott teher­autókat a Szovjetunióba. A német külügyminisztérium­ban létrehozták azt a koor­dinációs központot, munka­stábot, amely német részről biztosítja a segélyakció pre­cíz lebonyolítását. Németország után most Japán is jelezte segítőkész­­ségét. A második világháború óta első ízben küld Japán a Szovjetuniónak sürgős gyógy­ségsem volt hiábavaló Sztálin fe­nyegető külpolitikája. Az osztályharc élezése, az imperialisták fegyvercsör­­getése dollárpórázon tartott atomlo­vagjai ellen. Ennek híján ugyan mi késztette volna 1948-ban a­­legyőzött németeket élelmiszer-tartalékok gyűjtésére újabb szovjet blokád ese­tére? Mert — gondoljuk csak végig — ha Sztálin nem félelmetes genera­lisszimusz, hanem szárnyait próbál­gató békeangyal lett volna, akkor nincs berlini élelmiszer-tartalék. És ha nincs, akkor a mai Szovjetunió­ban immár csak egymásra fenekedő népeiknek súlyosbodnak gondjai. Annyival is, hogy kénytelenek nélkü­lözni a fent említett tartalékot, szerszállítmányt emberiességi megfontolásokból. A japán kormány pénte­ken elhatározta, hogy mint­egy 20 millió dollár értékben szállít orvosi eszközöket és gyógyszereket a csernobili erőművi baleset áldozatainak és ennél kisebb értékben küld gyógyszereket az akut hiány enyhítésére. (MTI, ADN, Reuter) Ami — mai többedmagával — éh­ínségtől menti meg annak az ország­nak polgárait, amelynek hatalmas­ságai nem győzték hangsúlyozni tár­sadalmi rendjük fölényét. A szocia­lizmusét a kapitalizmus felett, amit prognózisaik szerint már évtizedek­kel ezelőtt nemcsak utolértek, hanem túlszárnyaltak volna. Hát ez elmaradt. Ez a lemez le­csengett. A nagy ország népei nélkü­löznek. Feltehetően emlékezetük leg­nehezebb tele elé néznek. Ami a túl­élőket a kegyetlen leningrádi blo­kádra emlékezteti. Lehet, hogy mégis létezik erkölcsi világrend? L. M. o

Next