Népszava, 1990. december (118. évfolyam, 282–305. sz.)

1990-12-15 / 294. szám

NÉPSZAVA 199­0. DECEMBER 15., SZOMBAT Botrányos nagy­válas­ztmány a kisgazdáknál J­uffik Ferenc József: — Nem kell visszahívni, elmegyek magamtól is... Botrányok sorozata kísérte tegnap a Független Kisgaz­da-, Földmunkás és Polgári Párt országos nagyválaszt­mányi ülését a Testnevelési Főiskolán. A vita már a napirendi pontok megszavazásával kez­dődött, a küldöttek egy része ugyanis nem akarta, nem tudta elfogadni azt a javas­latot, amely szerint a párt alkotmányának megvitatása előtt válasszanak új vezető­séget. A többség reggel még­is úgy döntött, hogy a vá­lasztásra a párt elnökének beszámolója után kerüljön sor. Ezt a döntést délután ismét megkérdőjelezték, töb­ben indulatosan kirohantak a teremből, végül sikerült a kedélyeket lecsillapítani, és zárt­ ajtók mögött — a nyil­vánosság teljes kizárásával — indult a jelölés. Amely további nézeteltérésekre adott okot és lehetőséget azoknak, akik nem fogadták meg a jelenlegi pártelnök, Nagy Ferenc József intő sza­vait, melyek tulajdonképpen beszámolójának lényegét is magukban foglalják: negyven év nem volt elég arra, hogy ezt a pártot szétverje, ne­künk most kettő elég, hogy az újjászerveződött kisgaz­dapártot a padlóra küldjük. Részletesen elemezte az el­múlt hónapok eseményeit, amelyek nem vetettek jó fényt a pártra, a személyes gyűlölködések, torzsalkodá­sok, a szennyes kiteregetése lerombolta mindazt, ami az országgyűlési választáskor si­keresen elindult. Nagy Ferenc József a sze­mélyét ért támadásokra vá­laszolva elmondta, hogy a kisgazdapárt nem adta fel eredeti programját, a koalí­ción belül azonban elenged­hetetlen a kompromisszum, de csak addig a határig, amíg ez nem veszélyezteti az eredeti programot. Lehet, hogy kitérőkkel, kerülőkkel, de kitartanak az eredeti el­képzelés mellett. Hangsúlyoz­ta : ezt a nagyválasztmányt a vidék követelésére tartják most, mert a vidék egy ré­sze elégedetlen a vezetéssel. „Nem kell engem visszahív­ni, elmegyek én magamtól is” — mondta a párt elnöke. Ezután Torgyán József, a parlamenti frakció vezetője válaszolt a támadásokra, s bizonyította be sokaknak el­fogadhatóan, hogy a frakció is kitart a párt eredeti prog­ramja mellett, soha semmi­lyen titkos megállapodást nem kötöttek, soha semmit nem írtak alá, semmiben nem egyeztek meg a kor­mányfővel, ami ellentétes lenne a magyar parasztság, a kisgazdapárt érdekeivel. Miután Pohankovics Ist­ván, a párt igazgatója nem jelent meg a délelőtti ta­nácskozáson, a pártvezetőség érdemben nem tudott számot adni a pénzügyi helyzetről. A nyolcvannégymillió fo­rint állami támogatásból hu­szonhárommilliót juttattak a megyéknek, kétmillió forin­­­tot rezsire költöttek és jelen­leg kilencmillió-négyszáz­ezer forint van a kasszában. A többi pénzről nincs tudo­másuk. A déli órákban felolvasták Göncz Árpád köztársasági el­nök és Antall József minisz­terelnök üdvözlő táviratát. Délután végül nem kis botrányok közepette elké­szült a jelölőlista. A párt el­nökének a küldöttek Nagy Ferenc Józsefet, Zsíros Gé­zát és Oláh Sándort jelölték. Oláh Sándor­ a jelöléstől visszalépett. Főtitkárnak je­lölték Torgyán Józsefet, Zsí­ros Gézát és Oláh Sándort. Zsíros Géza a jelöléstől visz­­szalépett. A szavazás lapzártakor még tart. Feldúlták a 301-es parcellát Ismeretlen tettesek feldúlták az Újköztemető 301-es és 298-as parcelláját. A kár csak néhány ezer forint, de az „erkölcsi sérelem” kife­­jezhetetlen. E parcellákban az 1956-os forradalom már­tír vezetői és az ötvenes években kivégzettek nyug­szanak. A rongálást csütörtö­kön este vették észre: sírke­reszteket, kopjafát téptek ki. Riasztották a rendőrséget. A jelek arra vallanak: nem politikai célok vezették a tet­teseket, hanem csupán „gye­rekes csínyről" lehet beszél­ni. A nyomozás folytatódik. A KLUBBAN ELMESÉLTÉK... Nyitott lesz a tárca, a pénz­ügyi — ígérte tegnap Kupa Mihály leendő pénzügymi­niszter egy fórumon, amely szintén a nyitottságot hiva­tott erősíteni. Első találko­zóját tartotta a Parlament­ben a Kormány Sajtóklubja, amelyben — az elképzelé­sek szerint hetenként — meg­hívott újságírók találkoznak a kormány egyes tagjaival. A nyitó klubfoglalkozáson Bod Péter Ákos, Kádár Béla, Mádl Ferenc, Boross Péter vett részt a miniszterek kö­zül, később csatlakozott a jeles körhöz a költségvetés későbbi kikupálására vállal­kozó közgazdász. Mint az ipari tárca gaz­dája, dr. Bőd elmesélte, Ku­pa Mihály neve már tavasz­­szal, az első Antall-kormány alakításakor is fölmerült, ám elvetették, mondván, igen népszerűtlen a hajdani adóviták nyomán. Azóta vi­szont — s az Országházból ez kiváltképp jól látszott — sok víz lefolyt a Dunán . . . Mint a kormánytagok sza­vaiból kitűnt: ma csak ke­véssé szívderítő az ország vezetéséből részt vállalni. Igen nagy nyomás neheze­dik a tárcavezetőkre. A nagy kérdéseken kívül viszonylag apróbb ügyek is foglalatos­ságot adnak a m­iniszterek­­nek. Több hőerőmű vezér­­igazgatója ellen tettek olyan bejelentést, amely megala­pozottnak bizonyult. Etikai okokból indokolt lenne me­nesztésük, ez azonban nem­ a miniszter, hanem a Vil­lamos Művek Tröszt veze­tőjének a hatásköre. A tröszt­vezető döntését azonban szakmai és más szempontok miatt egyaránt meg kell gon­dolni . . . Fölháborító eseteket pro­dukál a privatizáció. Elgon­dolkoztató, hogy a Vagyon­ügynökségben a volt állam­párti ifjúsági szervezet egy­kori vezetői gyűltek össze, s a hivatal fényűző berende­zése, az országnak ebben a­ gazdasági helyzetében, sok közembert felháborítana. (molnár) Köztársasági megbízottak Az MTI információi szerint már szinte csaknem bizo­nyos, hogy a január 1-jétől felállítandó köztársasági megbízotti hivatalokba már nyolc jogász szakember ke­rül. Várható, hogy dr. Hor­váth József a győri régióba, dr. Skultéty Sándor a Pest megyei, dr. Virágh Pál a debreceni, dr. Gyulai Gábor a miskolci, dr. Farkas László a szegedi, dr. Bögner Miklós a pécsi és dr. Hegedűs Tamás a veszprémi régió élére ke­rül. A budapesti köztársa­sági megbízottat eddig még nem választották ki a há­rom jelölt közül. A köztársasági megbízot­tak személyéről várhatóan a jövő héten dönt a kormány. Antall József kiterítette kártyáit (Folytatás az 1. oldalról) Kály, a DRT Hungary Kft. ügyvezető igazgatója lesz. Pungor Ernő címzetes állam­titkárt — az Országos Mű­szaki Fejlesztési Bizottság, az Országos Atomenergia Bi­zottság elnöki funkciójának és felügyeleti jogkörének megtartása mellett — tárca nélküli miniszterré nevezik ki. Botos Katalin pénzügy­minisztériumi politikai ál­lamtitkár elköszön a pénz­ügyi tárcától: a kormányfő felmentését javasolja azzal, hogy a költségvetési tárgya­lások befejezéséig még el­látja a jelenlegi feladatköré­be tartozó tevéken­ységet. Egyidejűleg javaslatot tesz arra, hogy tárca nélküli mi­niszterként lássa el a pénz­intézeti rendszerrel össze­függő kormányzati feladato­kat. A kormányfő kitért arra is, hogy Matolcsy Györgyöt, a Miniszterelnöki Hivatal gazdaságpolitikai titkárságá­nak felügyeletét ellátó poli­tikai államtitkárt e tisztsé­géből — kérésével egyetér­tésben — felmenteni javasol­ja. Az Ipari és Kereskedel­mi Minisztérium megürese­dett közigazgatási államtit­kári székét László Jenő, a Gépipari Fejlesztő és Terve­ző Kft. ügyvezető igazgató­ja foglalhatja el. A kor­mányfő utalt arra is, hogy a kabinet átalakításával egy­idejűleg minden egyes mi­­­­niszter mellett megerősítik, illetve megszervezik a ta­nácsadótestületeket, szakmai kollégiumokat. A kormá­nyon belüli további átalakí­tásokat — az újabb állam­­titkári felmentéseket, illetve kinevezéseket, a köztársasá­gi megbízottak személyére vonatkozó javaslatokat — a miniszterelnök a sajtótájé­koztatón elhangzottak sze­rint még a következő héten megteszi. A miniszterelnöki sajtótá­jékoztatón megjelentek az érintettek is, akiknek bemu­tatása után Antall József rö­viden szólt az ország költ­ségvetésének elfogadásáról s reményének adott hangot atekintetben, hogy sikerül legyőznie a gazdasági nehéz­ségeket Magyarországnak, amely, véleménye szerint, a bajok ellenére is ma még a térség gazdaságilag legműkö­­dőképesebb országa. Átalakí­tott, négy tárca nélküli mi­niszterrel kibővített kormá­nyát szakmailag erős kor­mánynak nevezte, ugyanak­kor kijelentette, hogy a ka­binet a szó szőkébb értelmé­ben nem tekinthető szakér­tői kormánynak. Kitért arra is, hogy a kormányátalakítá­si tervről konzultált a koa­líciós pártok, illetőleg a par­lamenti frakciók vezetőivel, akiknek egyetértését megsze­rezte. Minden további kér­désnek elejét véve,, a kor­mányfő kijelentette: a to­vábbi kormányalakítási ter­vek felől nem nyilatkozhat. Majd — meglepetésre — át is adta a terepet a miniszte­ri bársonyszékek várományo­sainak, ő maga pedig — anélkül, hogy egyetlen kér­dés elhangozhatott volna a sajtótájékoztatón — távo­zott. A kormány átalakításával kapcsolatos bejelentés után némi csalódottság volt ta­pasztalható a sajtótájékozta­tón részt vevő újságírók kö­zött, akik szélesebb körű személyi­­változásra számí­tottak. Bár a tárcák megosz­lása, a koalíciós játékszabá­lyokra figyelemmel, nemigen változhat, nem lehet kizárni, hogy a tárca nélküli minisz­terek számának látványos növekedése láttán a koalíció társutas pártjai is benyújt­hatják a kormányfőnek a számlát. MEREDEK Mint emlékezetes, a Hócipő című szatirikus kéthetilap 19. számában szeptember 20-án egy másolat volt látha­tó a budapesti egyéni előfizetők telefonkönyve első kö­tetének 80. oldaláról (Antall József dr., Meredek u. 4.) és a II. kötet 369. oldaláról: Pungor Ernő dr., egyetemi tanár, Meredek u. 4. Antall József ugyanis augusztus 15-i hatállyal nevezte ki Pungor Ernőt címzetes állam­titkárrá, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság el­nökévé. Most pedig tárca nélküli miniszterré. Megkérdeztük, mit gondol erről Farkasházy Tivadar, a Hócipő főszer­kesztője:­­ Antall és Pungor abszolút szomszédok. A Meredek utcában meg a kormányban is egymás mellett vannak. Ku­pa Mihály „Lesz magyar csoda** Csak ki kell várni Céljairól, lehetőségeiről kér­deztük tegnap dr. Kupa Mi­hályt. Mikor tudta meg, hogy ön egy bársonyszék várományo­sa? — Két napja, Rabár úr közvetítésével. Gondolkodott, vagy azon­nal igent mondott? — Egy éjszakát tépelőd­­tem. Ez most visszatérés, vagy valaminek a kezdete? — Egy teljesen új helyzet. ön akkor veszi át a pénz­ügyi tárca irányítását, ami­kor a parlament éppen a költségvetésről vitatkozik, egy olyan tervről, amit az elődje készített. Nem zavarja ez? — Zavar, nem zavar, nem tudok mit tenni. Abban ál­lapodtunk meg, hogy Botos Katalin viszi végig a költ­ségvetési vitát, mivel ő kez­dettől részt vett a terv ki­munkálásában. Én nem mondhatom most azt, hogy kezdjük elölről, mert erre nincs idő. A későbbi módosí­tásokra viszont lesz lehetőség. Még az adótörvény elfoga­dása még hátravan ... — A mostani helyzetben nem várhatók jelentősebb módosítások. Az első félév végéig azonban két fontos javaslatot szeretnék a par­lament elé terjeszteni. Az egyik egy alaposan átdolgo­zott államháztartási törvény, ami visszaszorítja az állam ma még meglevő túlsúlyát, a másik pedig egy ehhez kap­csolódó korszerűsített adó­rendszer, amely a mainál méltányosabb a lakosság szempontjából és piacibb az üzletemberek számára. Ma az embereket legin­kább a jövő évi infláció ag­gasztja. Milyen elképzelései vannak a gyorsuló pénzrom­lás megállítására? — Az infláció rettenete­sen súlyos teher lesz 1991- ben. Sajnos, a külső erők ke­zében vagyunk. Egy biztos: pénzügyminiszterként nem teszek egyetlen olyan lé­pést sem, amely tovább súlyos­bítja a helyzetet. Visszatérve a parlament költségvetési vitájához: jól láthatóan két tábor csap ösz­­sze. Az egyik a kormányzat eddig is alkalmazott restrik­tív politikáját támogatja, míg a másik a Matolcsy— Palotás kettőssel fémjelzett vállalkozás- és keresletélén­kítés híve. Ön melyiket tá­mogatja? — Csak a sajtóból isme­rem a két tábor álláspontját, ezért előbb szeretném tanul­mányozni az eredeti vélemé­nyeket. Azon azonban nem lehet vitatkozni, hogy egy or­szág csak akkor működőké­pes, ha fenn lehet tartani a fizetési mérleg, a monetáris ügyek és a költségvetés egyensúlyát. Most az utóbbi a leggyengébb pont. A má­sik súlyos gondról, az inflá­cióról már beszéltünk. Én nem hiszem, hogy ebben a helyzetben a kereslet ösz­tönzése ne okozna további pénzromlást, s nem borítaná fel a költségvetést. S azt s­em lehet előre megmondani, hogy egy esetleges ilyen lé­pésnek milyen hatása lenne a lakosság életszínvonalára. Egy biztos: semmilyen körül­mények között nem fogjuk, mondjuk a nyugdíjasok ter­hére a vállalkozásokat ösz­tönözni. Az emberek az új pénz­ügyminisztertől talán csodát várnak. Nem tart attól, hogy csalódni fognak? — A DRT-nek, amelynek pillanatnyilag még az ügy­vezető igazgatója vagyok, az a jelszava, hogy mindenre képes, de csodákra nem. A miniszterséget viszont azért vállaltam, mert biztos va­gyok abban, hogy lesz ma­gyar csoda. Ehhez azonban az állampolgárok bizalma és támogatása kell. Szomorú látni, hogy az emberek men­-­ nyire lehangoltak. Tudom, nem érzik biztonságban ma­gukat. Olyan gazdaságpoliti­kát szeretnék kidolgozni, amely lehetővé teszi, hogy aki tud és akar dolgozni, az keressen, aki viszont rászo­rul, az kapja meg az állam segítségét. Egyébként úgy látom, 1994—95-re alakulhat ki egy olyan gazdaság, amely már a felemelkedés alapja lesz. Ha jövőre az első hat hónapot politikailag és gaz­daságilag is átvészeljük, megkezdődhet a stabilizáció. Milyen feltételeket szabott a megbízatás elvállalásához? — Semmilyet. Nekem kí­náltak olyan feltételeket, amelyek számomra elfogad­hatóak. Ezek közül a legfon­tosabb, hogy a miniszterel­nök megígérte: a gazdaság­­politika formálása, tervezése csak és kizárólag a pénzügy­minisztérium kezében lesz. Furucz Zoltán Szekeres Imre Békesi nem időszerű... — Az elmúlt időszakban — mondta Szekeres Imre, az MSZP ügyvezető elnöke — kialakult az országban egy sajátos állapot: „kormányra várva”. De emögött nem el­sősorban a személycserék iránti érdeklődés a lényeges, hanem az, hogy milyen kon­cepciókon alapulva alakul át a kormány. Nos, a tegnap déli bejelentésből nem tűnik ki, hogy milyen társadalmi, gazdasági és politikai kon­cepció alapján született meg az elképzelés. Feltűnően megnövekszik a tárca nélküli miniszterek száma, ami azt jelenti, hogy fokozódik a mi­niszterelnök körüli hatalom­központosítás. Két nevet vi­szont érdekesnek találok: Kupa Mihályét és Pungor Ernőét. Mindketten jó szak­emberek. Persze az iránt nincs kétségem, hogy Békesi lenne a legalkalmasabb pénz­ügyminiszter. Ez a gondolat azonban most nem idősze­rű ... / l Haraszti Miklós Program továbbra sincs — Az egyetlen határozot­tan értékelhető lépés az, hogy Horváth Balázs belügymi­niszter tárca nélküli minisz­ter lesz — fejtegette Haraszti Miklós, az SZDSZ ügyvivője. — Feladata valószínűleg az MDF sorainak összerendezé­se lesz a pártban, a parla­mentben és a kormányban. A gazdasági posztokon tör­ténő jelzett változások szá­momra érthetetlenek. Némi törekvés látszik afelé, hogy a kormány munkáját szak­szerűbbé tegyék. De a kor­mánynak továbbra sincs gaz­daságfilozófiája, gazdasági programja, s olyan intézke­dései, amelyek ezeket a gya­korlatban megvalósítanák. További személycserék vár­hatók tehát ezeken a posz­tokon. K­ol»«i Tamis.« Vissza a jó szakemberekkel! — A kormányátalakítás első lépcsője önmagában nem megítélhető — mondta Ko­losi Tamás szociológus. — Kupa Mihály pénzügymi­niszterségének viszont két szempontból is örülnék. Ku­pa jó szakember, igaz, van­nak vele vitáim néhány, konkrét gazdaságpolitikai kérdésben. Ugyanakkor jó jelnek tartom, hogy a szak­tudás döntő szemponttá vá­lik, hiszen Kupa Mihály a régi rendszerben is jó szak­ember volt, s ezek szerint ma is annak bizonyul. Abból, hogy túl sok a tár­ca nélküli miniszter, nem vonok le messzemenő követ­keztetést. Miért lenne az probléma, ha ebben a le­robbant gazdaságban például Pungor Ernő, az OMFB el­nöke miniszteri rangot kap? Elfogadható Horváth Balázs tárca nélküli minisztersége is. Amivel érthetetlenül ál­lok szemben, az Botos Kata­lin pozíciója. Végül is azt mondom: egy kormányban nem a személyi összetétel a döntő, hanem a jó gazdaságpolitikai koncep­ció. És ez még nincs ... A régi rendszerben a lehető legjobb szakemberek csinál­ták a restrikciós gazdaságpo­litikát. A választások után ugyanezt a korlátozó gazda­ságpolitikát gyengébb szak­emberek folytatták ... Itt az ideje, hogy visszajöjjenek a jó szakemberek, akiknek azonban most már meg kel­lene valósítaniuk a kibonta­kozást. Hangsúlyozom azon­ban, hogy ez ne árt feltétle­nül személyi változtatáso­kon, hanem a koncepción múlik. Most már nem vál­ságmenedzselésre van szük­ség. Én magam azzal a gazda­ságfilozófiai koncepcióval ér­tek egyet, mint amit Palo­tás és Matolcsy képvisel. Ezért­­sajnálattal veszem tu­domásul, hogy a miniszter­­elnök elfogadta Matolcsy le­mondását. (bodnár—csarnai— furucz—horváth—török) l­rusá­b Tamás Miniszterek munka nélkül — Ezeket a lépéseket a kormányátalakítás első ese­ményének tudjuk felfogni — mondta Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyet­tese. További személyi vál­tozásokra van szükség, erre számítunk is. A kormány gazdasági kabinetjén belül például aligha oldódtak meg az ellentétek, ott valószínű­leg újabb cserék lesznek. — Mit szól az új embe­rekhez, és a régiek új széké­hez? — A változás két minisz­tériumot érintett csupán. Reméljük, hogy Kupa Mihály személyében jó szakember kerül a pénzügyminisztérium élére. Ez a lépés talán azt a fajta minimális koncepciót jelentheti a kormány részé­ről, aminek eddig igencsak híján volt. Különösen a Pénz­ügyminisztérium végzett tűzoltó munkát az utóbbi idő­ben. Sajnálatos módon to­vább nő a tárca nélküli mi­niszterek száma. Feladatuk­ról alig tudunk valamit. Fé­lő, hogy most még több fel­adat és munka nélküli mi­niszter lesz, s tovább nő a kormány bizonytalansága. A tárca nélküliek mellé ugyan­is általában mindenféle hi­vatalt hoznak létre. Ezáltal csak az államapparátus, a bürokrácia duzzad fel, a centralizáció erősödik meg. Ahelyett, hogy a kormány valódi program alapján cse­lekedne. Azt sem értem, hogy ha Horváth Balázs nem fe­lelt meg belügyminiszternek, miért lesz jó másfajta mi­niszternek? 5

Next