Népszava, 1990. december (118. évfolyam, 282–305. sz.)
1990-12-18 / 296. szám
4 PARLAMENTI KRÓNIKA (Folytatás az 1. oldalról) tebbség, egyéni és kollektív jogai érvényesítésének intézményes biztosítását, az ehhez szükséges feltételek megteremtését. Ugyancsak szükségesnek ítéli a főkonzulátusok működésének lehetővé tételét, valamint a Romániából Magyarországra menekültek ügyének rendezését. Horn Gyula szavait követően Mizsei Béla, a Független Kisgazdapárt képviselője a Parlamentből üzent azoknak, akik a Rákoskeresztúri új köztemető 301-es parcellájában vandál pusztítást végeztek. Követelte a tettesek kézrekerítését, és szigorú megbüntetését, valamint a temető gondosabb őrzését. Ugyancsak napirend előtt kért szót Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke, aki nyilvánosan elnézést kért Soós Károly Attilától, a költségvetési bizottság elnökétől. Hangoztatta: valóban félreérthető szavaival nem kívánta őt az előző plenáris ülésen megsérteni. A napirend előtti felszólalásokat követően a plénum döntött arról, hogy sürgősséggel megvitatja a fővárosi és a fővárosi kerületi önkormányzatokról szóló törvényjavaslatot. Gyorsított menetben tárgyalják a társadalombiztosítási törvény módosításáról szóló előterjesztést is, amelyet a kormány új változatban nyújtott be. A tárgysorozat elfogadását követően a képviselők folytatták a jövő évi állami költségvetés tervezetének, valamint az államháztartási törvényjavaslatnak az általános vitáját. Valamennyi felszólaló egyetértett abban, hogy a költségvetés kidolgozatlan, hevernyészett, tükrözi a kapkodó kormányzati munkát. Függetlenül attól, hogy a képviselők a kormánypártokhoz, vagy az ellenzékhez tartoztak, alapvetően bírálták a benyújtott törvényjavaslatokat. A plénum előtt — idő hiányában — tegnap nem tudta mind a 28 képviselő elmondani előre bejelentett hozzászólását. A vitában még 13-an kívántak felszólalni, ezért úgy döntött: kedden, az interpellációkat követően folytatják és zárják le az általános vitát. Ez egyben azt is jelenti, hogy ma délutánig lehet módosító indítványokat benyújtani. Az Országgyűlés — a módosító javaslatok benyújtására adott egy hét haladék után — tegnap este lezárta a helyi adókról szóló törvényjavaslat általános vitáját. A részletes vitát a következő ülésen tartják meg. Fodor István kérdez , a kormányfő válaszol? Miniszterek - tárca nélkül Fodor István, a parlament független képviselőcsoportjának vezetője már összegyűjtötte azt a 77 támogató aláírást, ami a rendkívüli ülésszak alatt ahhoz kell, hogy a képviselő kérdezzen. Hogy ma a kormányfőtől kérjen választ arra: Milyen indokkal növelte a tárca nélküli miniszterek számát? — Én úgy gondolom — mondta tegnap Fodor István —, hogy a miniszterelnök bejelentésében igazán az jelentette a meglepetést, hogy az eddigi négy tárca nélküli miniszteri kinevezés mellé újabb három hasonló státust javasol. A nem politizáló közvélemény is felkapja erre a fejét, de a profi politikusok, az országgyűlési képviselők is kissé tanácstalanok. Nem látni világosan, hogy a kormányzati feladatok közül melyeket akarja így megoldani, a kormányzati struktúrába illeszteni a miniszterelnök. Nem személyeskedni akarok, de úgy vélem, olyan feladat, mint például a műszaki fejlesztés, nem igényel ilyen szintű kormányzati irányítást. Ez inkább vállalati kategória. De a további kinevezéseket illetően is élnek bennem kételyek. A közvéleményben pedig az is megfogalmazódott, hogy ez annak a rossz gyakorlatnak az öröklődése, amit már úgy gondoltunk, magunk mögött hagytunk. Hogy aki egyik helyen alkalmatlannak bizonyult, az most másik helyen kap magas beosztást. A koalíciós pártok, avagy csupán az MDF minisztereinek tekintendők az új, tárca nélküli politikusok? — Úgy gondolom, kettőjük esetében az MDF-hez való szoros tartozás nem kétséges, hiszen a pártnak tagjai. A májusi kormányalakítás filozófiája alapján pedig a másik két személynél is erre kell következtetni. — De mit fog csinálni Lukáts Miklós politikai államtitkár, akinek a parlamenttel való kapcsolattartás a legfőbb feladata? Tehát épp az, amire most Horváth Balázs is megbízást kapott. — A többi között erre is várom a választ, ha nem is azonnal. De eggyel több ok arra, hogy a kormányátalakítás filozófiájáról a közvélemény alaposabb és meggyőzőbb magyarázatot kapjon. Kinevezés előtt meghallgatják a jelölteket A már megkezdett és a küszöbönálló további kormányátalakítással kapcsolatban a parlamentnek is lesznek napokon belül feladatai. Melyek ezek? — kérdeztük tegnap az Országgyűlés főtitkárát, Soltész Istvánt. — A minisztereket a köztársasági elnök nevezi ki, a miniszterelnök javaslatára. A házszabály szerint azonban a miniszterjelölteket az illetékes bizottságoknak is meg kell hallgatniuk, és véleményezniük kell. Azt, hogy melyik bizottságra hárul ez a feladat, attól függ, hogy melyik bizottság profiljába tartozó feladatot lát el az új miniszter. Erre nézve a kormány alakulása idején is kialakult egy, ha úgy tetszik, hagyomány. Némi gondot okozhat a tárca nélküli miniszterek sajátos helyzete, de ha feladatkörük egyértelműen meghatározható, akkor az illetékes bizottságot is meg lehet találni. Adott esetben tehát ez azt jelentheti, hogy a miniszterjelölt két bizottság előtt is beszámol elképzeléseiről. Ilyen lehet például Horváth Balázs, akinek meghallgatása tartozhat az alkotmányügyi, illetőleg az emberi jogi bizottság elé. Annak ellenére, hogy korábban is a kormány tagja volt? — Ez a kérdés valóban felmerült, végül igenlő válasz született. A házszabály ugyanis a meghallgatás kérdésénél az illetékes bizottságról beszél. Ebből a szempontból tehát az a tény, hogy a nemzetbiztonsági bizottság már meghallgatta a szóban forgó minisztert, nem menti fel az alól a kötelezettség alól az önkormányzati bizottságot, hogy az újabb meghallgatást megejtse, ha az új belügyminiszterről van szó. — Hol tartanak az előkészületek? Megvan-e már a meghallgatások időpontja? — Kedden a bizottsági elnökök szokásos értekezletére kerül sor, s ha a miniszterelnök átirata megérkezik a parlament elnökéhez — ami nagyon valószínű —, akkor a bizottsági elnökök előkészítik a miniszteri meghallgatásokat. A parlamentnek még egy kötelezettsége van: a kinevezett minisztereknek ünnepélyes esküt kell tenni a parlament plénumán. A bizottsági meghallgatásokat úgy kell időzíteni, hogy a következő plenáris ülésen már sor kerülhessen az új miniszterek ünnepélyes eskütételére. ORBÁN VIKTOR: A kormány vizet gereblyéz Orbán Viktor átmeneti távolléte alatt is olajozott volt a fiatal demokraták parlamenti frakciójának munkája. Legutóbb a párt vezérszónoka a költségvetési vita kezdetén a semmitmondás kormányaként jellemezte az Antall-kabinetet. Azóta nyilvánosságra hozták a kormányon belüli személyi változásokat, s erre a hétre ígérik a folytatást. A két átalakítás között Orbán Viktort arról kérdeztük tegnap: Érez-e valamilyen koncepcionális változást? — Ha van is ilyen változás, én nem érzem, nekem nagyon rossz kedvem van ettől a kormányátalakítástól. Mert azt gondoltam, hogy nagyobb mérvű lesz, úgy gondoltam, bátrabban fogynak hozzányúlni néhány miniszterhez, s nem ez történt. Abban reménykedtem, hogy előáll a kormányfő valamilyen koncepcióval, a tekintetben is, hogy miként alakítja át a kormány munkáját. Mert nemcsak személyekről, hanem kormányzati filozófiáról is szó van. És rossz kedvvel tölt el az is, hogy nő a tárca nélküli miniszterek száma. Hogy miért van rájuk szükség, azt nem sikerült még senkinek világosan elmagyarázni. Én semmiféle átalakulásra utaló jelet nem tapasztaltam. Minden megy tovább, ahogy eddig. Kis fény van csupán ebben az eléggé komor képben, az, hogy olyan személy került a Pénzügyminisztérium élére, aki a szakmai körök megítélése szerint is kiváló fölkészültségű. Bár sok embernek negatív emléke van Kupa Mihályról, mivel „ő adta el” a televízióban annak idején az adóreform bevezetését, s ez valóban jelentős terheket rakott a polgárok vállára. De modern adórendszer nélkül bennünket soha semmilyen európai integrációba, gazdasági együttműködési keretbe nem fogadnának. — Stílusváltást jelez-e Horváth Balázs miniszteri szintű megbízatása a parlamenti kapcsolattartással? — Nem kell feltétlenül tárca nélküli miniszternek lenni ahhoz, hogy a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással foglalkozzon. Mi több, talán szív sem kell hozzá. Állandóan azt halljuk, hogy a kormány mindig ülésezik, ilyen, vagy olyan intézetet hoz létre, de nem kell fölülni ezeknek a rengeteget dolgozunk címszó alatt elhangzó elemzéseknek. Hisz abban is bőven el tud fáradni az ember, ha egész nap vizet gereblyézik. — Orbán Viktor a házbizottságnak hivatalból tagja. Ezért jogosult a kérdés: ha a házbizottság csütörtöki ülése és a kormányülés időpontja egybeesik, hol lesz Horváth Balázs, aki a kapcsolatokat tartja? — Ezt én nem tudom, ezt alighanem tőle kellene megkérdezni ...★ A Fidesz parlamenti frakciója Orbán Viktor frakcióvezetői beosztásának megtartása mellett Deutsch Tamáson kívül — a képviselőcsoporton belüli munkamegosztás szétterítése érdekében — új frakcióvezető-helyetteseket választott, Szájer József és Áder János személyében. A Parlamentből tudósított: Bodnár Lajos és az MTI. Lakásügyi ÉT alakult A kamatadóról, a lakbéremelésről még nem, csupán az új konzultációs fórum létrehozásának technikai feltételeiről tanácskoztak a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanács hétfői alakuló ülésén. A Népjóléti Minisztérium osztályvezetője a kormány képviseletében kifejtette : nincs felhatalmazása arra, hogy konkrét kérdésekről tárgyaljon. Lényegesnek nevezte viszont az új érdekegyeztető fórum adta konzultációs lehetőségeket. Az egybegyűltek — a lakástulajdonosok, a lakásbérlők és az önkormányzatok képviselői — végül rögzítették a Lakásügyi Érdekegyeztető Tanács céljait. A tanácskozáson nyilatkozatot fogadtak el. Ebben felkérik a kormányt, hogy — elismerve a lakásügyi ÉT megalakításának tényét — készítse elő a működését biztosító kormányhatározatot. (MTI) KEDD, 1990. DECEMBER 18. NÉPSZAVA MAGYAR—UKRÁN TÁRSASÁG Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke hétfőn a Parlamentben fogadta a Magyar—Ukrán Társaság elnökségének képviselőit. ANTALL—BALLADUR TALÁLKOZÓ Antall József miniszterelnök tegnap fogadta Edouard Balladur francia nemzetgyűlési képviselőt, hazája egyik legnagyobb tekintélyű ellenzéki gazdaságpolitikusát. Reich Károly barátainak és tisztelőinek jelenlétében nyitották meg a Tasnádi utcai Reich-emlékszobát, amely a közelmúltban elhunyt kiváló grafikus hagyatékát teszi közszemlére. A megnyitón Supka Magdolna idézte fel Reich Károly emberi alakját és mélyen humanista művészetét Ruska Judit felvételei *Áremelési előrejelzés (Folytatás az 1. oldalról) Azt azonban tudni kell, hogy valamennyien nagy présben vagyunk. A közelmúltban csökkentettük a felvásárlási árakat kilónként 2 forint 50- el, mert a költségeket az ipar már nem viselte el. Tamás Imre, a Szabolcs Megyei Húsipari Vállalat igazgatója: — Szó sincs arról, hogy a közeljövőben fogyasztói árat emelnénk. Rendkívül alaposan végig kell gondolnunk, hogy mit és mikor hárítunk a fogyasztókra. Számításaink azt bizonyítják, ha például 30 százalékkal emelnénk az árakat, legalább annyi forgalmat veszítenénk, amennyit a drágításból nyernénk. Ha bármikor elkerülhetetlen az emelés, az csak mérsékelt legyen, az olcsóbb tömegáruknál. A párizsi, virsli és más hasonló, széles körben fogyasztott cikk ára legalábbis, nem emelhető ilyen mértékben. Vannak a húsiparnak is úgynevezett luxuscikkei, amelyeket a tehetősebb rétegek vesznek, a külföldiek, s a szállodák is igényt tartanak rájuk. Ezeknél kell behozni a különbözetet, nem pedig a hazai lakosságon. — A magyar vendéglátást ellehetetlenítik ezek a magas árak — véli Rédei Alajosné, a Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakszervezet ügyvezető titkára. — Az éttermek kiürülnek ,a forgalom drasztikusan vissza fog esni. Lassan már a középrétegek sem engedhetik meg maguknak a vendéglőt, azok sem, akik egy-egy ünnepi alkalomkor még beültek vacsorázni. Tartok tőle, hogy az üzletek közül jó néhányat be kell majd zárni. De azzal mindenképpen számolni kell, hogy a létszámot — ha nem lesz vendég — erőteljesen csökkenteni fogják, mind a magán, mind az állami vendéglőkben. Éppen ezért a szakszervezetünk alapítványt hoz létre, amely — többek között — a várhatóan szaporodó munkanélkülieknek is segítségére lesz. A vendéglátásban dolgozókat az élelmiszerár-emelés hatványozottan érinti. Egyrészt úgy, mint minden más, piacról élő embert, akinek szintén többe kerül a napi megélhetés. Ugyanakkor a vendéglátósok jövedelme — mivel a forgalom utáni jutalékon alapul — lényegesen csökken. — Mi lesz a közétkeztetéssel, a gyermekélelmezéssel? — A munkahelyek egy része már most inkább pénzbeli hozzájárulást ad a dolgozóknak, s ez nyilvánvalóan nem követi a nagymértékű áremelkedést. A gyerekeket pedig egyszerűen be sem fizetik a napközibe, menzára. Még mielőtt ezekről az újabb élelmiszeráremelésekről értesültünk volna, már elkészítettünk egy javaslatot: a családi pótlék a nagycsaládokban elvész a közös kalapban. Az áremelés 100—200 forintos kompenzációját akár a családi pótlékban, akár más kiegészítésként — észre sem lehet venni. Szerintünk célravezetőbb lenne, ha a gyerekeknek, az erre fordítandó központi öszszegből a Népjóléti Minisztérium naponta egyszer legalább, szervezett formában, meleg étkezést biztosítana. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a piacgazdálkodásra való áttérésnek a felnövekvő nemzedék tömegeinek egészsége lássa kárát. Szakszervesetek : hál a csomag többi . Akinek módjában volt követni az elmúlt hetek országos szintű érdekegyeztető tanácskozásait, tudja: a munkaadók és munkavállalók érdek-képviseleti szervei és a kormány között megállapodás történt arról, hogy az Érdekegyeztető Tanács e heti ülésére a kormány csomagtervet készít elő. Ennek az a lényege, hogy érdemben árakról, bérekről, szociális kérdésekről, gazdálkodásról csak együtt, azok egymásra gyakorolt hatásában lehet tárgyalni. Ezért is meglepő az MTI-hír, amely szerint a földművelésügyi tárca jövőre 30—35 százalékkal akarja felemelni az alapvető élelmiszerek árát. Mi erről a szakszervezetek véleménye? Van-e kidolgozott bérstratégiájuk a félelmetes áremelés kezelésére? Őry Csaba, a Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának ügyvezetője: — Az MTI-nek egyetlen tárca mondta el áremelési szándékát, tehát úgy gondolom, hogy az nem a kormány terve. A liga körülbelül egy éve kéri és javasolja, hogy sürgősen ki kell dolgozni egy átfogó szociális-gazdasági paktumot, amelyben a munkavállalókat érintő valamennyi kérdésről rendelkeznének. Ahhoz, hogy a szakszervezetnek megfelelő bérstruktúrára vonatkozó tervük legyen, szükség lenne legalább egy minimálisan működő gazdaságra. Ezenkívül tudnunk kellene, hogy ,a kormányzat az alapvető élelmiszerek áremelését milyen ellentételezéssel akarja követni. Az a véleményünk tehát, hogy a terhek vállalásáról, a szociális ellensúlyozásokról foglalkoztatási kérdésekről, a szakszervezeti jogok biztosításáról mielőbb átfogó megállapodást kell kötni. Az árak alakulását összefüggéseikből kiragadva nem lehet vizsgálni. Sándor László, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének alelnöke: — Az Érdekegyeztető Ta réss Ta nács múlt heti ülésén megállapodtunk abban, hogy tárgyalni csakis akkor lehet, ha a kormány kész csomagterve a rendelkezésünkre áll. Az árak ügyét olyannak tartom, amelynek ebben a csomagtervben van a helye. Azt gondolom, hogy a munkavállalókat, a nyugdíjasokat érintő átalakulásról a kormánynak kötelessége tárgyalni az Érdekegyeztető Tanács ülésén. Ennélfogva az MTI konkrét hírét nem tudom értelmezni. Vagy ha mégis azt teszem, azt kell mondanom, hogy ismételten egy össze nem hangolt kormányzati lépésről van szó, amit a kormány utólag kíván legitimálni az érdekegyeztetés rendszerében. Ha ez így van, mi nem óhajtunk partnerek lenni hozzá, és tiltakozunk a részkérdésekben meghozandó döntések ellen. Egyébként a szakszervezet bérstruktúrájáról a kormányzati csomagterv ismeretében tudunk beszélni, amelyre remélhetőleg pénteken sor kerülhet. (BE)FEÍRÖSZTÉS - TEJBEN, VAJBAN Szerkesztőségünket felkereste dr. Demján Mihály, a szociáldemokrata agráregyesület elnöke, aki kicsiny magángazdaságában teheneket tart. Elmondta: a Tejipari Tröszt olyannyira felsorolta a fogyasztói árakat, hogy az emberek egyre kevésbé képesek megvenni a bolti tejet. Ám hiába van túlkínálat, a monopolhelyzet nemhogy az árcsökkentést akadályozná, de további emeléssel kalkulál. Tudomására hoztam a teheneimnek, hogy csökkentsék tejtermelésüket, azaz megvontam tőlük az ablakot — mondja Demján úr. — Kikötöttem őket a legelőre, ahol fű már nincs, csak nádas. Sajnos, a nádból is több tejet adnak, mint ami a saját háztartásomban elfogy. Vevőimhez nem érek rá kihordani a fejet, azoknak pedig nincs idejük, hogy házhoz jöjjenek érte, pedig csaknem ingyen adom. Ugyanakkor az iskolás gyermekek nem jutnak tejhez. Nos, bevezettem volna a szociális tejpiacot, féláron adva az iskola számára az egészséges italt. Csakhogy nem számítottam rá, az én tejem nem csökkentett zsírtartalmú, mint az egalizált tejipari. A tejföl feljön a tetejére. Ez gyanús. A pedagógusok óvatosak. Tiszta-e a tej? Van-e engedély a Köjáltól? Biztos oka van, hogy olcsón adom! Mi más megoldás maradt? Megfürdöm a tejben — akár az ókori Cleopátra —, legalább táncos bőröm kisimul, s rugalmassá válik, mint ifjú koromban. Ha marad, azt felitatom a sertésekkel. Ezt megtehetem, ez szabad, ezt biztosítja — a demokratikus magyar szabadpiac. ' (lendvai—nógrádi— osváth—vajda)