Népszava, 1991. április (119. évfolyam, 76–100. sz.)
1991-04-02 / 76. szám
A türelem rendkívüli A magyar társadalomnak van annyi történelmi tapasztalata, hogy minden véglettől óvakodik. Ennyiben európaiak vagyunk. (5. oldal) KEDD, 1991. ÁPRILIS 2. ■ 119. ÉVFOLYAM, 76. SZÁM ■ ÁRA 9,60 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA ALAPÍTVA 1873-BAN Az albániai ellenzék elismerte vereségét Ramil Alici vesztett és győzött Az Albán Munkapárt félhivatalosan győzelmet hirdetett, a fő ellenzéki erőnek számító Demokrata Párt pedig gyakorlatilag elismerte vereségét hétfőn azzal, hogy legközelebb győzni fog, s nem biztos, hogy erre a legközelebbre négy évet kell várni. A vasárnap megtartott első albániai többpárti választásokon, mint Dzshelil Gjoni, a Munkapárt központi bizottságának titkára tegnap közölte, a kommunisták a voksoknak több mint kétharmadát megszerezték. A KB- titkár szerint Ramiz Alia megmarad a párt élén, annak ellenére, hogy az előzetes adatok szerint választókörzetében be sem került a parlamentbe, amelynek elnökeként eddig az államfői posztot is betöltötte. Sali Berisha, a fő rivális, a demokraták vezére, hétfőn közölte, hogy meggyőződése szerint az ellenzék a következő választáson már teljes győzelmet arat Albániában. Kijelentette: a Demokrata Párt elismeri a többségen alapuló majdani kormányt, s hogy az ellenzék a nyilvánvaló vereség ellenére sem fog vérontást provokálni. Incidensekről szinte sehonnan nem érkezett jelentés s különösebb feszültség sem volt tapasztalható Tiranában, bár diplomáciai értékelések szerint nem lehet kizárni, hogy a Munkapárt győzelmének hírére zavargások törhetnek ki az ellenzék híveinek táborában, minden ellenkező ígéret dacára. (Kommentárunk a 2. oldalon) Ők az Albán Demokrata Párt hívei. Szimpátia-tüntetés a párt tiranai székháza előtt Ingatag a nyugalom Horvátországban Sét halott is van Horvátországban lovaokra is renatoval feszült a helyzet, bár Plitvicénél viszonylagos nyugalom van. Vukovar térségében a környék szerb falvaiban tegnap összetűzések voltak a rendőrök és a helyi lakosok között, akik tartanak a horvát belügyi alakulatok beavatkozásától. Horvátország és Vajdaság között három órán át szünetelt a vasútforgalom, mert egy ismeretlen telefonáló jelezte, hogy aláaknázták a síneket. A bejelentés nem bizonyult igaznak. Knyi körzetben leállt a tenger felé irányuló vasúti forgalom, itt már korábban is rendszertelenül közlekedtek a vonatok a pokolgépriadók miatt. Titova Korenicán több mint ezer szerb gyűlt össze, arra számítanak, hogy megtartják az úgynevezett szerb krajinai autonóm tartomány tanácskozását. A harcok színhelyét a helyiek átfésülik, mivel többen az eltűntek közül még nem kerültek elő, s a sebesültek között sem találták őket. Kninben szintén összegyűltek a helyi szerbek, a néphadsereg parancsnokságánál tiltakoznak amiatt, hogy szerintük késedelmesen léptek közbe a hadsereg alakulatai. A YUTEL kommentárja szerint az események kétszögesen ellentétes és irreális politika közvetlen következményének tarthatók. Franjo Tudjman és kormányzata az ezeréves álmot, az önálló Horvátországot szeretné megvalósítani, Szlobodan Milosevics pedig az összes szerbet egy államban akarja egyesíteni. A YUTEL szerint kissé fonák az, hogy a két vezető már elnöksége első évében teljesen új történelmi irányzatot akar megvalósítani. A Plitvicei-tavak körzetébe (Folytatás a 2. oldalon) Pofosszakértők a titkosszolgálatnál A cél, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal ne termeljen újabb politikai üldözötteket. (7. oldal) Voksolt Földrészünk innenső felén végre természetes módon kezd meghonosodni a valódi, tétre menő szavazás gyakorlata. Kelet-Európa államaiban már lezajlottak a választások, a Szovjetunióban is — ha minden igaz — az urnáknál dőlnek el most bizonyos csaták, s a kis Albánia is mintha új idők új szavaira hallgatna végre. Véget ért volna a tekintélyen alapuló, ellenvetés nélküli diktátumok világa? A napi híradások kétségessé teszik az „igen” választ. E tájékon a szavazócédulák egy szempillantás alatt semmissé válhatnak, ha szélsőségeink, pótcselekvéseink lejárt idők politikai erőit és módszereit juttatnák — akaratlanul is — újból hatalomra. A legitim választások, a szabad népszavazások önmagukban nem szavatolnak semmit, s még végeredményük sem feltétlenül tükrözi az adott társadalmi rétegek valóságos érdekeit. Inkább csak arról adnak képet, hogy milyen indulatok, milyen (reális vagy irreális) vágyak lakoznak az egyszerű, csalódott, és irányt kereső szavazó állampolgárban. Nincs törékenyebb a hagyományok nélküli szavazásoknál, nincs veszélyesebb annál, mint amikor a társadalmi szerkezet és a technológia fejlettségi foka nincs összhangban a frissen bevezetett demokratikus játékszabályokkal. A haladás elsősorban nem az urnák előtti, hanem a mindennapi, „prózai” választásainkban rejlik. Szerintem... Szerkeszti az olvasó (11. oldal) Kína—SZU Gyakoribb lesz az eszmecsere „Új típusú kapcsolat” alakult ki a Szovjetunió és Kína között, a (Gorbacsov két éve lezajlott kínai látogatásával megindult) normalizálódásban van életerő, s a Szovjetunió alig várja Csiang Cö-min kínai pártfőtitkár május közepén esedékes moszkvai látogatását — mondta hétfőn Pekingben Besszmertnih szovjet külügyminiszter az Új Kína hírügynökség szerint. Besszmertnih tegnapelőtt Japánból érkezett Kínába kétnapos munkalátogatásra. Csien Csi-csen kínai külügyminiszter valamivel óvatosabban fogalmazott, mint Besszmertnih. Mint mondta, „az egészséges és folyamatos fejlődés pályáján mozdulnak előre a kapcsolatok”. Úgy hiszi, hogy Csiang hivatalos szovjetunióbeli látogatása mindkét fél hasznára továbbfejleszti a két szomszédos ország közt meglévő baráti kapcsolatokat és együttműködést. A két fél megállapodott, hogy az eddiginél sűrűbben és mélyrehatóbban cserél eszmét ezentúl a kétoldalúkapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. (MTI) A függetlenségre szavaztak a grúzok Az első előzetes eredmények szerint a grúzok túlnyomó többsége a függetlenség mellett szavazott a vasárnapi népszavazáson, amelyen a választásra jogosultak 92 százaléka vett részt. A választási iroda tegnap közzétett adatai szerint a leadott szavazatok felének összeszámlálása alapján — a szavazók 99,37 százaléka mondott igent arra a kérdésre, hogy kívánja-e az ország függetlenségének helyreállítását, vagyis a kiválást a Szovjetunióból. A végleges eredményeket néhány nap múlva teszik közzé. (Exkluzív interjúnk a 2. oldalon) Első lépések a demokráciában. Tbiliszi szavazók állnak a sorban