Népszava, 1991. április (119. évfolyam, 76–100. sz.)

1991-04-02 / 76. szám

A türelem rendkívüli A magyar társadalomnak van annyi történel­mi tapasztalata, hogy minden véglettől óvako­dik. Ennyiben európaiak vagyunk. (5. oldal) KEDD, 1991. ÁPRILIS 2. ■ 1­1­9. É­V­F­O­L­Y­A­M, 7­6. S­Z­Á­M ■ Á­R­A 9,6­0 F­O­R­I­N­T A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA ALAPÍTVA 1873-BAN Az albániai ellenzék elismerte vereségét Ramil Alici vesztett és győzött Az Albán Munkapárt félhivatalosan győzelmet hirdetett, a fő ellenzéki erőnek számító Demokrata Párt pedig gyakorlatilag elismerte vereségét hétfőn azzal, hogy legközelebb győzni fog, s nem biztos, hogy erre a leg­­közelebbre négy évet kell várni. A vasárnap megtartott el­ső albániai többpárti válasz­tásokon, mint Dzshelil Gjoni, a Munkapárt központi bi­zottságának titkára tegnap közölte, a kommunisták a voksoknak több mint kéthar­madát megszerezték. A KB- titkár szerint Ramiz Alia megmarad a párt élén, annak ellenére, hogy az előzetes adatok szerint választókör­zetében be sem került a par­lamentbe, amelynek elnöke­ként eddig az államfői posz­tot is betöltötte. Sali Berisha, a fő rivális, a demokraták vezére, hétfőn közölte, hogy meggyőződése szerint az ellenzék a követ­kező választáson már teljes győzelmet arat Albániában. Kijelentette: a Demokrata Párt elismeri a többségen alapuló majdani kormányt, s hogy az ellenzék a nyilván­való vereség ellenére sem fog vérontást provokálni. Incidensekről szinte se­honnan nem érkezett jelentés s különösebb feszültség sem volt tapasztalható Tiraná­ban, bár diplomáciai értéke­lések szerint nem lehet ki­zárni, hogy a Munkapárt győzelmének hírére zavargá­sok törhetnek ki az ellenzék híveinek táborában, minden ellenkező ígéret dacára. (Kommentárunk a 2. olda­lon) Ők az Albán Demokrata Párt hívei. Szimpátia-tüntetés a párt tiranai székháza előtt Ingatag a nyugalom Horvátországban S­ét halott is van Horvátországban lovaokra is renatoval feszült a hely­zet, bár Plitvicénél viszonylagos nyugalom van. Vuko­­var térségében a környék szerb falvaiban tegnap össze­tűzések voltak a rendőrök és a helyi lakosok között, akik tartanak a horvát belügyi alakulatok beavatkozásától. Horvátország és Vajdaság között három órán át szüne­telt a vasútforgalom, mert egy ismeretlen telefonáló je­lezte, hogy aláaknázták a síneket. A bejelentés nem bi­zonyult igaznak. Knyi körzetben leállt a tenger felé irá­nyuló vasúti forgalom, itt már korábban is rendszertele­nül közlekedtek a vonatok a pokolgépriadók miatt. Titova Korenicán több­ mint ezer szerb gyűlt össze, arra számítanak, hogy megtartják az úgynevezett szerb kraji­­nai autonóm tartomány ta­nácskozását. A harcok szín­helyét a helyiek átfésülik, mivel többen az eltűntek kö­zül még nem kerültek elő, s a sebesültek között sem talál­ták őket. Kninben szintén összegyűltek a helyi szerbek, a néphadsereg parancsnoksá­gánál tiltakoznak amiatt, hogy szerintük késedelme­sen léptek közbe a hadsereg alakulatai. A YUTEL kommentárja szerint az események két­szö­gesen ellentétes és irreális politika közvetlen következ­ményének tarthatók. Franjo Tudjman és kormányzata az ezeréves álmot, az önálló Horvátországot szeretné meg­valósítani, Szlobodan Milose­vics pedig az összes szerbet egy államban akarja egyesí­teni. A YUTEL szerint kissé fonák az, hogy a két vezető már elnöksége első évében teljesen új történelmi irány­zatot akar megvalósítani. A Plitvicei-tavak körzetébe (Folytatás a 2. oldalon) Pofos­­szakértők a titkosszolgálatnál A cél, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal ne­­ termeljen újabb politikai üldözötteket. (7. oldal) Voksolt Földrészünk innenső felén végre termé­szetes módon kezd meghonosodni a va­lódi, tétre menő szavazás gyakorlata. Kelet-Európa államaiban már lezajlot­tak a választások, a Szovjetunióban is — ha minden igaz — az urnáknál dől­nek el most bizonyos csaták, s a kis Al­bánia is mintha új idők új szavaira hall­gatna végre. Véget ért volna a tekintélyen alapuló, ellenvetés nélküli diktátumok világa? A napi híradások kétségessé teszik az „igen” választ. E tájékon a szavazócédu­lák egy szempillantás alatt semmissé válhatnak, ha szélsőségeink, pót­cselekvéseink lejárt idők politikai erőit és módszereit juttatnák — akaratlanul is — újból hatalomra. A legitim válasz­tások, a szabad népszavazások önma­gukban nem szavatolnak semmit, s még végeredményük sem feltétlenül tükrözi az adott társadalmi rétegek valóságos érdekeit. Inkább csak arról adnak ké­pet, hogy milyen indulatok, milyen (reá­lis vagy irreális) vágyak lakoznak az egyszerű, csalódott, és irányt kereső sza­vazó állampolgárban. Nincs törékenyebb a hagyományok nélküli szavazásoknál, nincs veszélye­sebb annál, mint amikor a társadalmi szerkezet és a technológia fejlettségi fo­ka nincs összhangban a frissen beveze­tett demokratikus játékszabályokkal. A haladás elsősorban nem az urnák előtti, hanem a mindennapi, „prózai” választá­sainkban rejlik. Szerintem... Szerkeszti az olvasó (11. oldal) Kína—SZU Gyakoribb lesz az eszmecsere „Új típusú kapcsolat” alakult ki a Szovjetunió és Kína kö­zött, a (Gorbacsov két éve lezajlott kínai látogatásával megindult) normalizálódás­ban van életerő, s a Szov­jetunió alig várja Csiang Cö-min kínai pártfőtitkár május közepén esedékes moszkvai látogatását — mondta hétfőn Pekingben Besszmertnih szovjet külügy­miniszter az Új Kína hírügy­nökség szerint. Besszmert­­nih tegnapelőtt Japánból ér­kezett Kínába kétnapos mun­kalátogatásra. Csien Csi-csen kínai kül­ügyminiszter valamivel óva­tosabban fogalmazott, mint Besszmertnih. Mint mondta, „az egészséges és folyamatos fejlődés pályáján mozdulnak előre a kapcsolatok”. Úgy hiszi, hogy Csiang hivatalos szovjetunióbeli látogatása mindkét fél hasznára to­vábbfejleszti a két szomszé­dos ország közt meglévő ba­ráti kapcsolatokat és együtt­működést. A két fél megál­lapodott, hogy az eddiginél sűrűbben és mélyrehatóbban cserél eszmét ezentúl a két­oldalú­­kapcsolatokról és nemzetközi kérdésekről. (MTI) A függetlenségre szavaztak a grúzok Az első előzetes eredmények szerint a grúzok túlnyomó többsége a függetlenség mel­lett szavazott a vasárnapi népszavazáson, amelyen a választásra jogosultak 92 szá­zaléka vett részt. A választási iroda tegnap közzétett adatai szerint­­ a leadott szavazatok felének összeszámlálása alapján — a szavazók 99,37 százaléka mondott igent arra a kérdés­re, hogy kívánja-e az ország függetlenségének helyreállí­tását, vagyis a kiválást a Szovjetunióból. A végleges eredményeket néhány nap múlva teszik közzé. (Exkluzív interjúnk a 2. ol­dalon) Első lépések a demokráciában. Tbiliszi szavazók állnak a sorban

Next