Népszava, 1991. június (119. évfolyam, 127–151. sz.)
1991-06-01 / 127. szám
4 Függesszék fel az energiaár-emelést! (Folytatás az 1. oldalról) ni, ez az ország számára végzetes lehet. Utalva arra a vitára, amely a munkavállalói érdekképviseletek között amiatt alakult ki, hogy mely szervezet képviselje a hazai munkavállalókat a júniusi ILO- kongresszuson, Antall József a következőket mondotta: — Szeretném, ha elhinnék, hogy nem érdekünk egymás ellen kijátszani az egyes szervezeteket. Fontos lenne, ha segítenének abban, hogy amikor külföldön képviseljük az országot, az érdekellentétek világossá tétele mellett sem felejtse el, sem a kormányzati, sem a munkaadói, sem a munkavállalói oldal, hogy valami összeköt bennünket. Az államháztartási törvénytervezetről — az állami bevételekről, kiadásokról, az elosztás módjáról — tárgyaltak az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésének résztvevői. Pető Kálmán a munkavállalók képviseletében kifogásolta, hogy a törvénytervezet figyelmen kívül hagyja az érdekegyeztetés szabályait, ezért követelte: iktassák be a tervezetbe az érdek-képviseleti mechanizmusok rendjét és garanciáit. A vita azzal zárult, hogy a munkaadók és munkavállalók állásfoglalásukat eljuttatják az ÉT titkárságára, amely továbbítja azt a kormánynak, a kormány pedig a parlamenthez. Nagy vihart kavart az ÉT- ülésen a kormánynak az energiaár-emelés kompenzálására tett javaslata. A 2,5 milliárd forintot ugyanis sem a munkavállalók, sem a munkaadók képviselői nem fogadták el. Őry Csaba, a munkavállalói oldal szóvivője, a LIGA alelnöke úgy fogalmazott: az áremelés ellentételezésére szánt tervezet a nyomorkezelés önkényes szelete. Sem az ipari, sem a népjóléti tárca javaslataiban nem található ugyanis egyetlen megalapozott számítás arra, hogy az áremelésnek milyen hatása lesz a különféle lakossági csoportokra. Szilvasán Pál a munkaadók képviseletében elmondta : az elszegényedés egyik súlyos oka az árak, bérek aránytalansága, és az, hogy a kormánynak nincs megfelelő energiastratégiája. Felvetette: számol-e a kormány azzal, hogy családok ezrei nem tudják majd kifizetni a megemelt energiaszámlákat? A kormánydelegációt vezető Jávor András, népjóléti minisztériumi államtitkár kijelentette: a piacgazdálkodással együtt járó negatív hatásokat nem lehet elkerülni, de a gazdasági lehetőségek függvényében a legveszélyeztetettebb lakossági rétegeken próbál segíteni a kormány. Az idén 7,5 milliárd forint jut szociális támogatásokra. Kijelentette: a munkaadók 28 milliárd forinttal tartoznak a Társadalombiztosítási Főigazgatóságnak, amelyet, ha legalább részben befizetnének, növelni lehetne a nyugdíjakat, így például az energiaár-emelés ellentételezésére szánt összeget egészében az aktív rászorulóknak lehetne juttatni. Hamarosan kiderült, hogy a tárgyaló felek nem tudnak megállapodni a kompenzálást illetően. Ezért Nagy Sándor, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke azt javasolta: hozzanak létre operatív bizottságot, amely alapos elemzéseket végezve — megvizsgálva a keresetszabályozást, bérek, árak, megélhetés alakulását — döntene a kompenzálásról. Aztis javasolta, hogy a várhatóan két hétig tartó tanácskozás idejére a kormány függeszsze fel a bejelentett energiaár-emelést. A javaslatot a munkaadók támogatták. Jávor András azonban kijelentette: a kormánydelegációnak nincs felhatalmazása arra, hogy felfüggessze az energiaár-emelést. Ugyanakkor ígéretet tesz arra, hogy a kormány jövő csütörtöki ülésén a munkavállalók kéréséről tájékoztatják a testületet. Megállapodtak abban, hogy az operatív bizottság összetételére szóló javaslatukat hétfő délig eljuttatják az Érdekegyeztető Tanács titkárságára. (n. t. e.) A visszavont fellebbezés nyomában nincs értelme további hadakozásnak Miután a volt állambiztonsági tábornokok perének befejezéseképpen a Budapesti Katonai Bíróság megrovásban részesítette a vádlottakat, Pallagi Ferenc és dr. Horváth József megfellebbezte az ítéletet. A végső szót tehát a Legfelsőbb Bíróságnak kellett volna kimondania, de erre már nem kerül sor, mert mindkét vádlott és védője visszavonta az indítványt. Önöknek természetesen jogukban áll eldönteni, hogy egyetértenek-e a bíróság döntésével vagy sem. Az viszont kevésbé érthető, hogy az ítélet kihirdetését követő, viszonylag hosszú gondolkodási idő után változtattak az álláspontjukon, és elfogadták a katonai bíróság ítéletét. Ha szabad megkérdeznem, saját elhatározásukból vonták viszsza a fellebbezésüket? — érdeklődtem tegnap dr. Horváth József nyugállományú vezérőrnagytól, a Belső Biztonsági Szolgálat egykori főnökétől. — A döntésünket természetesen senki nem befolyásolta. Miért is tette volna? A magam nevében mondhatom, úgy értékelem a helyzetemet, hogy nincs reális értelme a további hadakozásnak. — Tehát nem arról van szó, hogy utólag igazságosnak találta a bírósági integrávást? — Természetesen nem, de rájöttem, semmi esélyem arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság részemre igazságot szolgáltasson. Minden bizonnyal helybenhagyták volna az elsőfokú ítéletet. Arra gondoltam, ha tovább húzódik az ügy, egyesekben, csak fokozódik a gyűlölet, ami megnyilvánult például Hack Péternek — a velünk foglalkozó — parlamenti felszólalásában is. Ez a gyűlölet, sajnos, nem oldódik, sőt, arra is mód van, hogy tovább mérgesítsék a helyzetet. Mindezeket figyelembe véve, úgy érzem, hogy annak is ki lettünk volna téve, hogy a Legfelsőbb Bíróság visszaadja az ügyet újra az elsőfoknak, hogy ismételje meg az eljárást. — Feltételezi, hogy esetleg súlyosabb ítéletet szabnának ki? — Nem, mert továbbra is állítom, hogy nem szegtük meg a hatályos jogszabályokat, de ki lennénk téve egy újabb, elhúzódó procedúrának. A fellebbezés visszavonásával szeretném — gondolom, Pallagi Ferenc nevében is mondhatom —, ha a rossz emlékű Duna-gate-ügy végleg lezárulna. — Megfenyegették önt, amióta a nyilvánosság elé lépett? — Előfordult, de nem hiszem, hogy ennek különösebb jelentőséget kellene tulajdonítanom. Bízom abban, hogy most már végre jogállamban élünk. Schmidt Attila Megelőzni az állásvesztéseket Ki a felelőtlen Ózdon? A kormány képviselői előtt egy ózdi munkásküldöttség járt a vasasok szövetségében. Velük miről tárgyaltak? — tudakoltuk Szőke Károly alelnöktől. — Még egyszer egyeztettük azokat a terveket, amelyeket a kormány képviselőinek és a kohászati üzemek miniszteri biztos vezérigazgatójának javasoltunk. Nevezetesen, hogy mihamarabb beinduljon a munkás-kft. a finomhengerműben. Sőt az igények szerint új kft.-ik is alakulhassanak. Új foglalkoztatási struktúra kialakítását szorgalmazzuk a városban és a térségben. Sem a szakszervezet, sem az ózdi munkások nem ragaszkodnak görcsösen a metallurgiához, ám a tömeges elbocsátások megelőzésére egyelőre a veszteséges üzemeket is fenn kell tartani. Eközben a kormány alakítson ki átfogó gazdaságfejlesztési politikát, hogy hosszú távon stabilizálni lehessen a térség helyzetét. A kormányt arra kérjük, az európai országok acélközösségének szervezetéhez, a Montana Unióhoz forduljon segítségért, hogy Ózdon támogassák a kohászat megújítását. A vállalattól és az önkormányzattól pedig azt kérjük, hogy az elkerülhetetlen elbocsátások körültekintően, a szociális feszültségeket enyhítő módon történjenek. — A német főrészvényesek a szakszervezetek ózdi magatartását felelőtlennek minősítették. Erről mi a vélenye? — Szerintünk épp fordítva történt. Még a magyar kormányra is nyomást próbáltak gyakorolni azt hirdetve, hogy nélkülük nincs kiút Ózdon. Most bebizonyosodott, ha átmenetileg is, de megnyugtatóan rendeződtek a kérdések. Hozzáteszem, hogy a térség fejlesztéséhez már most hozzá kell látni, és ebben a szakszervezetek partnerei lesznek a kormánynak. (TVc) Alkotmányellenesek az orvosigazgató-választásokra vonatkozó jogszabályok Olvasóink bizonyára emlékeznek rá, hogy lapunkban több ízben is foglalkoztunk az orvosigazgató-választásokra vonatkozó jogszabályok körüli ellentmondásokkal. Most kaptuk a hírt, hogy ebben az ügyben is határozott az Alkotmánybíróság. Az Alkotmánybíróság határozatában alkotmánysértőnek minősítette az egyes orvosok munkaviszonyával kapcsolatos kérdésekről szóló 3/ 1990. (VIII. 21.) kormányrendeletet, valamint az egyes gyógyító-megelőző intézetek szervezetének és vezetésének továbbfejlesztéséről szóló 1/1990. (VIII. 21.) NM—BM együttes rendeletet, valamint az ezt módosító, 3/1990. (XI. 2.) NM—BM rendeletet. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a vizsgált jogszabályok ellentétben állnak az önkormányzati törvénnyel, mert a helyi önkormányzati intézmények vezetőinek kinevezésére az önkormányzati képviselőtestület jogosult, és az nem történhet meg a rendeletben szabályozott módon. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a képviselőtestület kinevezési hatáskörének csorbítása egyben a polgárok önkormányzáshoz való jogának alkotmányellenes korlátozását is jelenti. A vizsgált rendeletek viszszamenőleges hatállyal való megsemmisítésére irányuló kérelmeket az Alkotmánybíróság nem tartotta megalapozottnak, azaz, nem indokolt a határozat közzététele előtt létrejött jogviszonyok megváltoztatása. (MTI) SZOMBAT, 1991. JÚNIUSI, NÉPSZAVA Tovább sztrájkol a tantestület Korábbi elhatározásával ellentétben nem függesztette fel tegnap a sztrájkot a töltéstavi általános iskola 14 tagú tantestülete. Az elmúlt napokban a helyi önkormányzattal folytatott tárgyalások ugyanis nem vezettek eredményre. A hétfő óta tartó sztrájk — mint ismeretes — bérviták miatt robbant ki: a pedagógusok az általánosan 30 százalékos béremelésnek a kétharmadát kapták csak meg. Kedd óta egyébként tanítanak az iskolában: a megbízott igazgatónő — aki nyugdíjas pedagógusként maga vállalkozott társadalmi munkában az intézmény vezetésére a Győrből toborzott pedagógusokat. Őket nemcsak a töltéstani pedagógusok minősítik sztrájktörőknek, akciójukat a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete is elítélte. A Pedagógusok Szakszervezetének helyi szervezetei kezdettől fogva támogatják töltéstani kollégáik ügyét. (MTI) ÜDVÖZLŐ TÁVIRAT Antall József miniszterelnök táviratban köszöntötte Csang Von Siket, a Koreai Köztársaság közelmúltban kinevezett új kormányfőjét. KINEVEZÉSEK Az országos tiszti főorvosi posztra dr. Kertai Pált, a Debreceni Orvostudományi Egyetem közegészségügyi és járványtani intézetének eddigi tanszékvezető egyetemi tanárát nevezték ki. Az országos tiszti főgyógyszerész dr. Paál Tamás, az Országos Gyógyszerészeti Intézet főigazgatója lett. MÉGIS LESZ REPÜLŐSNAP Sokáig kérdéses volt, hogy anyagiak hiányában az idén is megrendezik-e a budaörsi repülőtéren az elmúlt években hagyománnyá vált repülésnapot, amely látványossága-Ezúttal június 8-án és 9- én, a jövő hét végén rendezik meg a légi parádét. ELHUNYT SZABÓ IMRE AKADÉMIKUS Életének 79. évében elhunyt Szabó Imre akadémikus, s az MTA Állam- és Jogtudományi Intézet nyugalmazott igazgatója, tudományos tanácsadója. Temetéséről később intézkednek. HORGÁSZVERSENY A rendőrség szombaton 5 és 14 óra között lezárja a forgalmat a budai alsó rakpartnak a Halász utcai lejáró és a Déli vasúti összekötő híd közötti szakaszát. Itt kerül sor ugyanis 8 és 11 óra között az Atari Budapest Kupa horgászversenyre. Reggel 5.30 és 7 óra között lehet benevezni a Szabadság híd budai oldalán, a rakparton. „Tisztasági bizonyítvány” kisgazdavezetőknek (Folytatás az 1. oldalról) Jóságnak — magyarul mondva hazudtam —, sújtson engem pártunk tagságának megvetése és az ebből adódó következmények vállalása.” E nyilatkozatot április 29-én írták alá a kisgazdapárt elnökségi tagjai és a parlamenti frakció képviselői. Május 9-én tizenhárom kisgazdapárti politikus (Bartal Ferenc, ifj. Bélafi Antal, Cseh Sándor, Dragon Pál, Kiss Gyula, Kocsenda Antal, Nagy Ferenc József, Németh Béla, Oláh Sándor, Omolnár Miklós, Pásztor Gyula, Torgyán József és Zsíros Géza), Antall József miniszterelnöktől kérte, hogy minden eddigi tevékenységük kerüljön erkölcsipolitikai átvilágításra. A kormányfő tegnap reggel kilenc óra tíz perckor érkezett, Kiss Gyula munkaügyi miniszter kíséretében, a parlamenti találkozóra, s átnyújtotta a lezárt borítékokat, amelyek a kért vizsgálat eredményét tartalmazták. A miniszterelnök egy óra múlva magukra hagyta a kisgazdákat, mert más hivatalos programjára sietett. Tizenegy óra húszkor tért vissza, s tizenkét óra tizenöt perckor Torgyán József „kíséretében” elhagyta a zárt ajtók mögött folyó tanácskozás színhelyét. A levéllel a zsebükben távozó politikusokat kérdeztük a vizsgálat eredményéről. Volt, aki elzárkózott a nyilatkozattól, Zsíros Géza és Ómolnár Miklós azonban ahhoz is hozzájárult, hogy az ő „bizonyítványukat” akár közölhetjük is. Nagy Ferenc József pártelnök csak annyit mondott: a miniszterelnök mind a tizenegy jelenlévőnek átadta a borítékot. Bartal Ferencét és Pásztor Gyuláét azért nem, mert ők más elfoglaltságuk miatt nem voltak jelen. Torgyán József azt állította: „semmit sem mondhatok még, a feddhetetlenségi vizsgálat még nem fejeződött be, és nem mindenki, így én sem kaptam borítékot. De azt mondhatom, egyértelműen: ügynök nincs közöttünk.” — sámán —★ — Nem volt tudomásom arról, hogy folyamatban vannak ezek a vizsgálatok — mondta dr. Kövér László (Fidesz), a parlament nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, amikor arról kérdeztük, miként vélekedik a 13 kisgazdavezető „bizonyítvány-ügyéről”. Dr. Kövér László hirtelen meglepetésében a fenti egy mondaton kívül nem is tudott egyebet a dologhoz hozzáfűzni. D. Bártfay Pál, a Független Jogászfórum elnöke: Jogilag megfoghatatlan volt számomra már a felkérés is, teljesítése pedig hihetetlen! Egy párt belügye került a párt által jónak ítélt fórumhoz. Érthetetlen, miért éppen a miniszterelnök elé. Véleményem szerint, a párt bárkit felkérhet, de ez politikai szegénységi bizonyítvány, a felkért bíró pedig politikailag túltisztelt. Ismét személyes véleményemet mondom: ilyen intézkedésre az alkotmány nem ad lehetőséget, azaz arra, hogy a végrehajtó hatalom legitimáljon bármilyen pártot, vagy annak vezetőit. Sem a magyar jogszokások, sem az írott jog nem ismer ilyet. Matrózremények, figyelmeztetés után Mint arról lapunkban beszámoltunk, csütörtökön kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a Pest Megyei Révhajózási és Hajóépítő Vállalat dolgozói. Dr. Temesvári László, a cég gazdasági igazgatója elismerte, valóban alacsony a dolgozók fizetése. A matrózok bruttó 7, a hajóvezetők 10—15 ezer forintot keresnek. S az is igaz, hogy a vállalat eddig mintegy 30 ezer túlórát nem fizetett ki. Fő ok a cég leromlott anyagi helyzete, amelyben — a gazdasági igazgató szerint — lényeges szempont, hogy a hajóvezetők és a matrózok a cég bevételének egy részét sajátjuknak tekintik. Lakossági bejelentések alapján készült jegyzőkönyvek szerint az utasok nem mindig kapnak jegyet... A lehetetlen anyagi helyzetet az is előidézte, hogy miközben megszűnt 1990- ben az állami támogatás, (15 millió forint), az ésszerű átszervezéshez nem kapták meg a lehetőséget. Még a megyei tanács illetékeseinek asztalára tették le az első átalakítási koncepciót, állami támogatás nélkül is biztosították volna a működést. A felettes államigazgatási szerv azonban kifejezetten azt akarta: ne mondjanak le a hajósok a központi pénzről. Sokkal előrébb nem jutott a vállalat az önkormányzattal sem. A lényeg: a dolgozók a privatizáció után sem kerülnének az utcára. A kft.-vé alakult nagymarosi üzem példája mutatja: sokkal gazdaságosabban működnek, mint a régiek. Dr. Temesvári László ígéri, egy hónapon belül olyan helyzetbe kerül a vállalat, hogy rendezni tudja tartozását dolgozóival szemben. H. K. J. Egyházfórum a Bibó Szakkollégiumban Modellértékű helyen, a Bibó Szakkollégiumban — melyet köztudottan az Isteni Megváltóról Elnevezett Nővérek Kongregációja szeretne viszszakapni — rendezett tegnap délután beszélgetést az Egyházfórum című független katolikus folyóirat a rendszerváltás után, az egyházi ingatlanok körül kialakult feszültségekről. Abban a megjelentek — például Tomka Miklós és Kamarás István szociológus — egyetértettek, hogy az egyházi tulajdonról szóló törvényt, valamint annak konkrét helyi következményeit a lehető legkevesebb emberi sérelemmel kell megoldani. (Hogy lesznek sérelmek, illetve áldozatok, a vita minden résztvevője számára nyilvánvaló volt.) Találóan mondta Máthé-Tóth András teológus, az Egyházfórum című folyóirat felelős szerkesztője, szemben az elmúlt negyven év sokkjával, most a pluralizmus „kultúrsokkja” éri az egyházakat és mindannyiunkat. Az emberek, elsősorban érzelmi alapon egymásnak ugranak — fejtegette. Szegeden egyébként elkészült az „Ajánlás az egyházi ingatlanrendezés emberi szempontjaihoz”, című dokumentum, s ezt az újszegedi plébános és a város SZDSZ-es alpolgármestere is aláírta. Magyar Bálint, aki az SZDSZ képviseletében jelent meg, elmondta: a szabad demokraták úgy vélik, az egyházaknak a hitélet gyakorlásához feltétlenül meg kell kapniuk a szükséges javakat, ugyanakkor nem szabadna közjogilag kiemelt szerephez jutniuk közfunkcióik gyakorlásánál. Olyan mechanizmusokat kellene kialakítani, hogy az egyház leválasztódjon az állami költségvetésről és közfunkciói ellátásáért ugyanúgy versenyezhessen, mint bármely világi szervezet. Hogy létezik, létezhet emberi megoldás, arra a hófehér hajú, Vadas Éva nővér mutatott rá a vitában, aki a TV-Híradó riporterének harcias hozzászólására így reagált: Ő mint szerzetes nővér, az 1908-ban alakult Szociális Misszió Társulat tagja, úgy véli, annak idején fiatal szerzetes nővérek összeálltak, és a társadalomban egy, még ellátatlan szociális feladatra vállalkoztak, például a börtönökben ülő rabok látogatására. Nem reális, szögezte le a nővér, hogy most idős néniknek adjanak oda épületeket, akik azt sem tudják, mit csináljanak vele. (török)