Népszava, 1991. szeptember (119. évfolyam, 205–229. sz.)

1991-09-02 / 205. szám

2 Moszkvában dől el a szövetség jövője? (Folytatat az 1. oldalról) Ságokat, amelyek a straté­giai fontosságú területeken biztosíthatják az ország éle­tének fenntartását. Mihail Gorbacsov tegnap ismét értésre adta, hogy nem kíván távozni a szovjet elnö­ki posztról. Ezt a szovjet te­levíziónak és az amerikai CNN tévéhálózatnak adott in­terjújában közölte. Gorbacsov nem hagyott kétséget afelől, hogy a szov­jet szuperparlament meghoz­za a szükséges döntéseket az új államszervezetről, az al­kotmányról és a választások kiírásáról. Ilyen fontos dön­tések előtt, a demokráciáért folytatott drámai küzdelem­ben, erkölcstelen lenne, ha távoznék — jelentette ki. A köztársaságok képvise­lőivel vasárnap folytatott utolsó konzultációról azt mondta, hogy a résztvevő 10 köztársasággal közös nevező­re jutott a gazdasági együtt­működés folytatásáról és az ezt részletező közös elképze­léseiket maga terjeszti a nép­­képviselők elé. Szóvivője út­ján nyilvánosságra került, hogy a három balti államon és Moldován kívül Ukrajna sem küldte el emberét a ta­lálkozóra. A balti országok függetlenségéről szólva hang­súlyozta: — Ha az ottani né­pek végleg így döntenek, akadácsaikról, s a főváros e­gyik börtönében, köztörvényes bűnözőkkel közös cellákban tartják fogva — nyilatkozta több szovjet újságírónak az államcsínyben részt vettek ügyeit vizsgáló orosz állam­­ügyész. Nyugati hírszerzési szak­értőik szerint Borisz Pankin, az új szovjet külügyminisz­ter a KGB dezinformációs osztályának vezetője volt, amikor a nyolcvanas évek szárazföldi erők, valamint Ivan Tretyak hadseregtábor­nokot, a légvédelmi csapatok főparancsnokát, akik eddig egyben miniszterhelyettesek is voltak. George Bush amerikai el­nök még szombaton jelezte, hogy kormánya ma várha­tóan végre megadja a teljes diplomáciai elismerést a balti államoknak. Vytautas Landsbergis lit­ván elnök levelet küldött P­rav'd­a Lenin nélkül öt kopejkával drágább áron és a megszokott Le­­nin-kép nélkül szombaton ismét megjelent a Szov­jetunióban a Pravda. A betiltott szovjet kommu­nista párt egykori közpon­ti orgánumát független lapként jegyezték be az oroszországi hatóságoknál. A Pravda mostantól a Szerkesztőség újságírói szervezetének tulajdona­­kor én nem fogom ellenezni ezt. ----" Gorbacsov most is a föde­ratív­­államforma mellett ér­velt, de nem zárta ki, hogy mégis konföderáció születik vagy egyesek társult tagjai lesznek az uniónak. A mindössze néhány órás villámlátogatáson Moszkvá­ban tartózkodó brit kormány­fő vasárnap találkozott Mi­hail Gorbacsovval. A szovjet államfő javasla­tára az első, közel másfél órás tárgyalási forduló után újabb megbeszélést iktattak be a brit kormányfő moszkvai programjába. A letartóztatásban lévő szovjet puccsistákat elszállí­tották Moszkva környéki Washingtonnak Gorbacsov kell Az amerikai kormány azt szeretné, ha Mihail Gorbacsov, a nemzetközi politikában kipróbált vezető állna a Szov­jetunió élén, mert tartanak a demagógiára, populizmusra hajló Borisz Jelcintől — írta tegnap, vezető kormány­­tisztviselőkre hivatkozva, a The Washington Post. Az amerikai elnök vezető tanácsadói nyíltan előnyben részesítik az ismert tényezőket: Gorbacsovot és a köz­ponti kormányt, szemben a kevésbé ismertekkel, mint Jelcin, vagy a 15 köztársaság vezetői. Egy vezető politikus szerint Jelcin „hajlik a demagógiára, rendkívül hiú, és szenvedélyes populista — ugyanakkor nem szükségsze­rűen támogatja a nehéz lépéseket, amelyekre a szovjet gazdaság, az intézményrendszer reformjához szükség van...” Az amerikai kormány leginkább attól fél, hogy ebben a helyzetben új személy, egy „Napóleon” ragadja meg a hatalmat. elején a szerzői jogi hivatal élén állott — írta pénteken a The Wall Street Journal. Amennyiben e vádak iga­zak, Pankin nem lesz nagyon aktív a KGB külföldi háló­zatának felgöngyölítésében és tisztázni kell a múltját, mielőtt James Baker ameri­kai külügyminiszter leülne vele az állítólagos közös ér­dekekről tárgyalni — írta szerkesztőségi kommentárjá­ban a befolyásos amerikai lap. Az 1937-es sztálini tiszto­gatáshoz hasonlította a gor­­bacsovi vezetés legutóbbi lé­péseit Alekszandr Bessz­­mertnih. A volt külügymi­niszter a Komszomolszkaja Pravda című Lapban megje­lent interjújában cáfolta, hogy a puccsistákat támogat­ta volna. A szovjet elnök a múlt­ he­ti államcsíny után további tisztogatást hajtott végre....a szovjet hadsereg és a védelmi minisztérium vezetésében. Mihail Gorbacsov rendeleté­ben felmentette tisztségéből Valentyin Varennyikov had­seregtábornokot, a szovjet Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárnak, s ebben kérte, hogy a független Lit­vániát vegyék fel az ENSZ- be. Üzbegisztán és Kirgizisz­­tán a hét végén kinyilvání­totta függetlenségét. Az üz­­bég köztársaság vezetése je­lezte, hogy hajlandó aláírni az új szövetségi szerződést, ha az ténylegesen független köztársaságok laza konfö­derációját helyezi kilátásba. Az Ukrán Legfelsőbb Ta­nács elnöksége határozatot hozott az Ukrán Kommunis­ta Párt betiltásáról. Örményország Legfelsőbb Tanácsának elnöksége vi­szont az örmény Kommu­nista Párt vagyonának ál­lamosításáról döntött. ★ Holnap, a Magyar Köztár­saság és a Litván Köztársa­ság közötti diplomáciai kap­­csolatottő újrafelvételéről szó­ló jegyzőkönyv aláírása al­kalmából, egynapos, hivata­los látogatásra hazánkba ér­kezik Vytautas Landsbergis, a Litván Köztársaság Legfel­sőbb Tanácsának elnöke. Százmillió dolláros magyar—orosz üzlet Százmillió dollár értékű élelmiszer szállításáról írtak alá a hét végén szándéknyilatkozatot a tekintélyes magyar vállal­kozókat tömörítő New Bank Management konzorcium ve­zetői és az oroszországi illetékesek. A küldöttséghez nem hivatalos minőségben az SZDSZ, a Fidesz, az MSZP és az FKgP képviselői is csatlakoztak, és politikai tárgyalásokat folytattak az oroszországi vezetőkkel. Az üzletemberek az MTI tudósítójának adott interjúban elmondták, hogy máris megkezdődött az első, mintegy 20 tonnányi élelmiszer árusítása Moszkvában. A liberálisok újfajta diktatúráival fenyegetőznek Oroszországban kinek dolgozik az idő? A moszkvai puccskísér­let alatt, furcsa módon, csendben maradtak a különböző szélsőséges csoportosulások és pár­­tocskák vezérszónokai. Vajon miért? Erre kivon­tunk választ kapni, ami­kor Moszkvából Vlagyi­mir Zsirinovszkijt, a Libe­rális Demokrata Párt el­nökét kérdeztük telefo­non. — Zsirinovszkij úr, sze­­mélyével kapcsolatban há­rom pletykát is terjesztenek ezekben a napokban. A puccs után letartóztatták, vidéken bujkál, külföldre menekült... — Szép lista, de amint hallja, most is Moszkvában vagyok. — Mégsem a párt eddigi szállodai „főhadiszállásán”, hanem egy lakáson értük utol. Vagyis bujkálnia kell? — Nem, szó sincs róla! Bár mostanában nem árt az óvatosság! — Mire gondol? — Oroszországban óriási a kavarodás, nem tudni, hogy kit, milyen ürüggyel vagy valódi okkal tartóztat­nak le. — Szerintem meg a puccs három napja alatt volt tel­jes a káosz, ön hol és ho­gyan élte át ezeket az ese­ményeket? — Furcsán hangzik 1991- ben, de azt hiszem, nem ta­nácsos, ha a nyilvánosság előtt beszámolok minderről. — Szóval mégis bujkálnia kell? — A csudákat! Csak nem kívánok felesleges kelle­metlenséget se magamnak, se a pártnak. Már hallottam olyan hangokat, hogy min­ket is bele akarnak rángat­ni ebbe az egész zűrös his­tóriába. Pedig leszögezhe­tem, pártunknak semmi kö­ze a puccshoz! — Véleménye azért csak lehet róla, vagy nem? — Idétlen, elkapkodott, amatőr kísérlet volt, amely a mi erőinknek csak ártott, és semmiképp nem hasz­nált. — Milyen erőket említ? — Azokat, amelyek a mai napig Oroszország megújí­tásáért és felemeléséért harcolnak. Azért egy ered­ménye csak volt a puccsnak: a kommunisták végleg le­járatták magukat, és betil­tották az SZKP-t! — örül ennek? — Tiszta szívből! Gorba­csov is hiába erőlködik, sorsa úgy tűnik, megpecsé­telődött. Erre utalnak azok az elkeseredett kísérletek, amelyekkel új vezető társa­ságot akar összehívni, de senki nem vállalja a vele való együttműködést. — Az ön pártja aktivizá­lódik? — Egy kicsit még várunk,­­ s aztán mi jövünk! A puccs előtt hetekig jártam az orosz városokat, és magam is meglepődtem, hogy meny- -ín­nyien szimpatizálnak az erős, egyeduralkodó Orosz­ország gondolatával. Mos­tanában kicsit elgondolkod­tam azon, hogy egy éven belül valóban képesek le­­e­szünk-e egymilliós párttag­ságot összetoborozni, de mára megnyugodtam. Az idő nekünk dolgozik. — Vagyis jön egy újfaj­ta diktatúra? — Akár hívhatjuk dikta­túrának is, ez nem fontos! Az a lényeg, hogy az orszá­­got ne engedjük kiárusíta­ni, s megteremtsük a belső rendet. Ehhez olykor dik­tatórikus fegyelemre is szükség lesz. (szerdahelyi) HÉTFŐ, 199­1. SZEPTEMBER 2. NÉPSZAVA ­ Németország' Nem gyorsítható a szovjet csapatkivonás Az új szovjet védelmi mi­niszter véleményétől elté­rően Matvej Burlakov ve­zérezredes, a Kelet-Német­­országban állomásozó szov­jet csapatok parancsnoka nem tartja lehetségesnek a szovjet alakulatok kivonásá­nak felgyorsítását. Burlakov — Berlin környéki főhadi­szállásán közzétett nyilatko­zatában — vasárnap azt hangsúlyozta, hogy a csapat­­kivonás az eredeti ütemterv szerint 1994 végére fog be­fejeződni. Jevgenyij Saposnyikov marsall, az új szovjet védel­mi miniszter a múlt hét keddjén beszélt arról, hogy a németországi csapatkivo­nást a tervezettnél korábban végrehajthatja a Szovjet­unió. Burlakov szerint logiszti­kai akadályok nem teszik ezt lehetővé. Egyebek között azt említette, hogy a hazaté­rő tiszteknek a Szovjetunió­ban nincs lakásuk, s techni­kai problémák vannak a csa­patok Lengyelországon ke­resztüli, illetve a Balti-ten­geren való szállításában. Mintegy 25 ezer tiszti csa­lád lakásgondját kellene megoldani. Bonn tavaly többmilliárd márkás segít­séget ígért az új lakások építéséhez, de különböző vi­ták miatt a terv megvalósí­tását egyelőre elhalasztották. (MTI) letartóztatások­­ Albániában Az albán hatóságok meg­kezdték az egykori párt­­­­vezető, Enver Hodzsa fő­munkatársainak letartóz­tatását — jelentette vasár­nap az AP amerikai hír­­ügynökség albán ellenzéki forrásra hivatkozva. Az­­ albán Demokrata Párt Bécsbe küldött telepében azt közölte, hogy szomba­ton letartóztatták és egy tiranai börtönbe vitték­­ Manush Myftiut és Kino Buxhelit. Mindketten po­litikai bizottsági tagok voltak a diktatúra idején, s más vezető tisztségeket is betöltöttek. A Demok­rata Párt szerint valószí­nűleg más PB-tagokat is letartóztattak. Enver Hod­zsa özvegyét az ügyészség már a múlt héten behí­vatta és vizsgálat alá ve­tette a család visszaélései miatt. JAPAN— Észak-Korea Felújította a kétoldalú kapcsolatok rendezését célzó tárgyalásait Japán és Észak-Korea. A megbe­széléseket azért függesz­tették fel, mert a felek nem tudták rendezni évek óta dúló vitájukat egy ja­pán asszony ügyében. Mi­vel szombatra sikerült megegyezni abban, hogy az eset kapcsán felmerült nézeteltéréseket nem hiva­talos találkozón rendezik, a megbeszélések újrain­­dulásakor a tárgyalókül­döttségek már a diplomá­­ ­­ ciai kapcsolatok felújítá­sával kapcsolatos problé­mákra — így az Észak- és Dél-Korea közti határok ügyére, továbbá az Észak- Korea által követelt japán háborús kompenzáció kér­désére — összpontosíthat­tak. A DALAI LA­MA BÉCSBEN Négynapos ausztriai láto­gatásra vasárnap Bécsbe érkezett a dalai láma, Ti­bet lakosságának buddhis­ta főpapja és hagyomá­nyos világi vezetője. A Nobel-békedíjas Tendzin Gyaco a program szerint találkozik Kurt Waldheim köztársasági elnökkel, Erhard Busek alkancel­­lárral, több más magas rangú osztrák politikussal és számos ausztriai vallá­si személyiséggel. HÉT PALESZTIN HALÁLA Különböző incidensek so­rán összesen hét palesztin vesztette életét szombaton a megszállt területeken. Kora reggel négy férfit ölt meg egy robbanószer­­kezet Ciszjordániában, a Nabluszhoz közeli Naza­­riában. A hatóságok egy­előre nem tudják, hogy szándékos pokolgépes me­rénylet, vagy véletlen bal­eset történt-e. A gázai övezet egyik városában, Gázában két arabot talál­tak holtan szombat reg­gel. Feltételezhetően az iz­raeli megszállókkal való együttműködésükért ölték meg őket honfitársaik. ★ Szerbia elfogadta a béketervet (Folytatás az 1. oldalról) a hadsereg szüntesse be, és akadályozza meg a „lázadó­­terrorista erők katonai for­rásokból történő felszerelé­sét, csökkentse az alakula­tok létszámát a békelétszám­ra, és hozza összhangba hor­vátországi tevékenységét a köztársasági szervekével”. A kormány egyúttal felszólítot­ta a szövetségi szervek ösz­­szes horvát tagját, beleértve a diplomáciai testület horvát tagjait is, hogy álljanak a Horvát Köztársaság rendel­kezésére. Intézkedtek arról, hogy a tájékoztatási tevé­kenységet háborús viszonyok­hoz igazítsák, s szervezési és egyéb jellegű intézkedése­ket foganatosítanak a Horvát Köztársaság háborús körül­ményekre történő átállításá­ra. A szerb válasz az utolsó pillanatban hangzott el, a belgrádi televízió késő esti híradójában. Vlagyimir Jo­­vanovics szerb külügymi­niszter nyilatkozatában le­szögezte, hogy Szerbiának semmilyen elvi fenntartása sincs a brüsszeli béketerv­vel kapcsolatban, leszámít­va azt, hogy a megfigyelő­missziónak polgárinak kell lennie. Az alapvető elemek a a dokumentumban Szerbia számára elfogadhatóak — tette hozzá —, amennyiben elvonatkoztatnak attól, hogy a brüsszeli álláspont a hor­vátországi szerb népet vá­dolja, s felmenti a felelősség alól a horvát fegyveres erő­ket. A dokumentumnak ez a része teljesen valótlan és el­fogadhatatlan — hangsúlyoz­ta Jovanovics. A szerb kül­ügyminiszter a javaslat kulcselemének nevezte a döntőbizottságot, amelynek szakértőkből kell állnia. Franjo Tudjman horvát elnök ezt megelőzően szom­bat esti tv-interjújában han­goztatta: nem hajlandó al­kudozni Horvátország terü­letének egyetlen darabkájá­ról sem. A horvát politikus szerint az ország jövőjéről folytatandó tárgyalásokon az a veszély fenyegeti a köz­társaságot, hogy azok, akik elkezdték ellene az agresz­­sziót, megpróbálják majd az általuk elfoglalt területe­ket megtartani. Tudjman úgy vélekedett, hogy még mindig van lehe­tőség a békére, mégpedig akkor, ha az agresszusió kez­deményezőit rákényszerítik a békés megoldás elfogadá­sára. Ugyanakkor azt is han­goztatta, hogy folytatni kell a horvát védelmi erők szer­vezését, és tovább kell fo­kozni az egész lakosság moz­gósítási szintjét is. Eszék közelében újabb ösz­­szecsapások voltak — jelen­tette a Tanjug jugoszláv hír­­ügynökség. Tájékoztatása szerint horvát fegyveresek egy katonai konvojt támad­tak meg, egy katona meg­halt, négyen megsebesültek. A jugoszláv szövetségi légi­irányítás rendeletére lezárták a horvát és a szlovén légteret. A zágrábi repülőtéren szom­bat délután történt incidens­nek nincsenek áldozatai — közölték horvát részről. A re­pülőtér közelében akkor kez­dődött lövöldözés, amikor a hadsereg vadászgépei a zág­rábi repülőtérre leszállásra A Külügyminisztériumban megelégedéssel nyugtázták, hogy Jugoszláviában minden érdekelt fél késznek mutat­kozott elfogadni az Európai Közösség rendezési tervét — közölte az MTI-vel Herman János külügyi szóvivő. Bí­zunk abban — mondotta —, hogy ez első lépés a tartós megoldás irányába, olyan kényszerítettek egy ugandai repülőgépet, amely hadianya­got szállított műszaki beren­dezésként feltüntetve. A nemzetvédelmi minisz­térium tájékoztatási szolgá­lata szerint az ugandai repü­lőgépen utazott Franje Anton Kikas horvát származású ka­nadai állampolgár, aki kije­lentette, hogy a repülőgépen található hadianyagot toron­tói horvát üzletemberek pén­zén vették. Ez a társaság — Kikas közlése szerint —, 880 ezer dollárt gyűjtött a hor­vát fegyveres erők számára. A pénzt Klagenfurtban he­lyezték el, majd német és osztrák segítséggel Dél-Afri­­kában vásároltak érte fegy­vereket, megoldást kínál,­amely figye­lembe veszi a Jugoszláviában élő valamennyi nép, népcso­port érdekeit. A magyar dip­lomácia törekvései s azok a konkrét lépések, amelyeket magyar részről ez idáig tet­tünk, összhangban vannak az Európai Közösség javaslatai­val. (MTI) Nőttek a béke esélyei Jugoszláviában? Kegyes Aneta felvétele

Next