Népszava, 1991. szeptember (119. évfolyam, 205–229. sz.)

1991-09-24 / 224. szám

NÉPSZAVA 199­1. SZEPTEMBER 2­4., KEDD A Reggel Holnap reggel 6.00 és 8.00 közön a Tvl-en nézze A Reggelt! A tervezett tartalomból: Újra a lakásmizériáról. Taná­csi lakások féláron?; Kábítósze­rezés — már nem középiskolás­ fokon . Kellenek-e nekünk a kép­zőművészeti magángalériák? Továbbá hazai és külföldi hí­rekkel. Időjárás-jelentés­sel, sporttudósításokkal, közlekedési információkkal, gazdasági mér­leggel, kulturális ajánlattal, me­sével és sok zenével várja önt a képernyő elé a TvB-en A Reg­gel ’ ITT A PRIVATIZÁCIÓ! ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY Az Állami Vagyonügynökség megbízásából az Aroma Kereskedelmi Vállalat következő üzleteit az 1991. november 4-i árverésen értékesítjük, az alábbi kikiáltási árakon és időpontban: 1143/3. sz. ÉLELMISZERBOLT, Szű­cs, Kossuth út 28. tulajdonjogát: 1 550 000 Ft-ért bánatpénz: 77 500 Ft privatizációs költség: 190 000 Ft 2145/8. sz. ÉLELMISZERBOLT, Mátrafüred, Béke út 1. tulajdonjogát: 4 990 000 Ft-ért bánatpénz: 200 000 Ft privatizációs költség: 350 000 Ft 1128. sz. ÉLELMISZERBOLT, Eger, Berva Gyártelep bérleti jogát: 100 000 Ft-ért bánatpénz: 5000 Ft privatizációs költség: 60 000 Ft 1122. sz. ÉLELMISZERBOLT, Eger, Újsor út 84/A tulajdonjogát: 1 950 000 Ft-ért bánatpénz: 97 500 Ft privatizációs költség: 220 000 Ft 2136/8. sz. ÉLELMISZERBOLT, Galyatető, Kodály sétány tulajdonjogát: 9 990 000 Ft-ért bánatpénz: 300 000 Ft privatizációs költség: 500 000 Ft 1146/5. sz. ÉLELMISZERBOLT, Recsk, Kőbánya út 7. bérleti jogát: 250 000 Ft-ért bánatpénz: 12 500 Ft privatizációs költség: 70 000 Ft 2142/8. sz. ÉLELMISZERBOLT, Mátraszentlászló, Julius F. út tulajdonjogát: 6 450 000 Ft-ért bánatpénz: 200 000 Ft privatizációs költség: 500 000 Ft Az árverés helye: AROMA KERESKEDELMI VÁLLALAT Gyöngyös, Erzsébet királyné út 15. 8.30 órakor 9.00 órakor 9.30 órakor 10.00 órakor 10.30 órakor 11.00 órakor 11.30 órakor Az üzletek megvásárlására kedvezményes hitelt lehet igénybe venni. A privatizációs költséget készpénzben kell biztosítani. Az árverésen részt vevők anonimok maradnak! Az árverésre jelentkezés feltétele a bánatpénz látra szóló betétkönyvben történő letétbe helyezése az Aroma Kereskedelmi Vállalat központjának pénztárába 1991. október 24-ig. További információt és tájékoztatást az értékesítésre kerülő üzletekről a szervezést és árverést bonyolító AROMA KERESKEDELMI VÁLLALATNÁL (Gyöngyös, Erzsébet királyné út 15. Tel.: (37)­11-279) Horváth Béláné kereskedelmi igazgatóhelyettes ad. I. ker., Fii utcában lévrt 100 nm-es IRODAHELYISÉG BÉRLETI JOGA ELADÓ 2 telefonfővonallal, tel.: 117-4557 l­ánchídnál lévő 290 nm-es kétszintes IRODAI 1­FI.YI LÉGI BÉRLETI JOGA ELADÓ­­1 telefon fővonallal, lkjára­ az utcáról. Étteremnek, bemutatóteremnek kiválóan alkalmas. MOST! Vásárlói Klubszervező Kereskedelmi Rt. l 'Pannonklub itt. V B Árengedményes részletakciója! NYUGATI GÉPKOCSIK SPECIÁLIS VÁSÁRLÁSI RENDSZERÉBEN AJÁNLATAINK ÁLLJÁK A VERSENYT ! GYŐZŐDJÖN MEG RÓLA! Ügyfélszolgálati irodák: 1055 Bp., Marx tér 7. Tel.: 112-6286 1053 Bp. Veres Pálné u.8. Tel.: 117-2392 NAP-kelte 1991. szeptember 25-én (szerdán) 6.00—9.00 között jelentkezik a NAP-kelte regigeid Információs magazin a Tv2 műsorában. Tervezett témáik: Kizárták az MDF-ből? A Kimn,­padon Krasz­­nai Zoltán, a Magyar Nemzet főszerkesztő-helyettese — Kalóz Tv; Kalóz Rádió; Bartha József, a Magyar Műsorszóró Vállalat igazgatója — „Feltaláltam a rák ellenszerét!” Tornán Miklós ve­gyésztechnikus — Mennyit ér a minimá­lbér? — A­kik nem fizet­nek tb-járulékot. Király Péter, P­M­­á 11 a­m­ti­tká­r. Műsorvezető: Juszt­ László. Falutévé Holnap reggel ismét kukorékol a kakas 5.5 akkor a Tvb­-en. A műsorból: Népi csíziók több tételben, vidékközpontú lapszem­le, a faluvilág hírei, mindennapi agrárújdonságok. A tervezett témák: BNV, Lngyencigarretta a sá­toraljaújhelyiektől ; A hústőzs­de hírei; Bozsu­k Mici dicsősége, I. rész; Géptipp; Boglár üzletei és tervei; Nagybani piaci árak; Eufrozina- és Kende-köszöntő. Szerkesztő-műsorvezető: Zalfa Simon Tibor. Majd meglátják! TERMELŐ VÁLLALATOK, ÜZEMEK, VÁLLALKOZÓK, FIGYELEM! Termékeik részére korszerű FORGALMAZÁSI LEHETŐSÉGEt kínálunk! A Tolnai FÉSZEK Áruházunk emeleti részén 216 m2 területen bármilyen profilú üzlettér, bemutatóterem stb. kialakítható. Az Ön bizományosi konstrukcióban kihelyezett áruját (kizárólag e célra elkülönített helyen) áruházunk személyzete megegyezés szerint készletből vagy minta után értékesíti! Jelentkezés: DÉL-DUNÁNTÚLI TÜZÉP VÁLLALAT Pécs, Rákóczi út 17. tel.: (72) 13-344/55 marketingosztály A lelkiismereti okot indokolni kell A kiadások a foglalkoztatási alapot terhelik — Országosan 170-en vannak — A Biblia és Pál apostol Vajon a polgári szolgálatot teljesítő fiatalok mostoha­gyermeknek számítanak-e azokhoz képest, akik az ala­kulatoknál töltik sorkatóra­­idejüket? S vajon ma, a­mi­kor a lelkiismeret szavára hivatkozva, s ezt­­kellőkép­pen indokolva atrocitások és joghátrányok nélkül él­hetnek a fiatalok a polgári szolgálat adta lehetőséggel, hányan veszik igénybe az említett szolgálati formát? A Fővárosi Munkaügyi Központban Susányi Mária Magdolna kérdésünkre a kö­vetkező információt adta. Egy 1989 nyarán kiadott minisztertanácsi rendelet ér­telmében a polgári szolgála­tot teljesítőknek jár a rend­fokozat nélküli sorkatonák havi zsoldja, ami jelenleg 1200 forint. Megilleti őket havi 500 forint ruhapénz, a helyi ingyenes közlekedés, il­letve a nőtlen vidékiek esz­­tendőn­ként hatszor, a nősek pedig huszonnégyszer utaz­hatnak haza ingyen, költsé­güket ugyanis megtérítik. Mivel a sorkatonákkal kapcsolatos kiadások a hon­védelmi tárcát terhelik, meg­kérdeztük, ki finanszírozza a polgári szolgálatot teljesí­tőket? Mint megtudtuk, az őket foglalkoztatók állják a velük kapcsolatos pehhet, amit visszaigényelnek a munka­ügyi központtól, s így végső soron a foglalkoztatási alap­ból vonják le ezt a kiadást. Azt a főelőadó nem tudta megmondani,­­hogy a HM fizet-e valamit a foglalkozta­tási alapba, nincs ugyanis kapcsolatuk a tárcával. Nyil­vántartásuk szerint egyéb­ként Budapest 43 munkahe­lyén 96 fiatalember lát el polgári szolgálatot,, ami, mint ismeretes, 22 hónap. Rájuk negyedévente körülbelül 300 ezer forintot költenek a fog­lalkoztatási alapból. Az Országos Munkaügyi Központ kérdésünkre azt a tájékoztatást adta, hogy Ma­gyarországon jelenleg 170 polgári szolgálatot teljesítő fiatal van. (Az adat magá­ban foglalja a budapestieket is, ami azt jelenti, hogy a fegyveres szolgálat alól „men­­tesítetteknek” több mint a fele a fővárosból került ki.) Bihari János ezredestől, a Fővárosi Hadkiegészítési Pa­rancsnokság vezetőjétől meg­kérdeztük, tapasztalata sze­rint emelkedik-e a lelkiis­mereti okokra hivatkozó, kö­vetkezésképpen polgári szol­gálatot kérők száma. Az ez­redes szerint sem az úgy­mond „próbálkozók", sem azok, akik felmentést­­kapnak a­­fegyveres szolgálat alól nem nevezhetők jelentősnek a tízezer sorozotthoz viszo­nyítva. Hogy ki ad zöld utat a polgári szolgálatra? Bihari János közölte, első fokon a hadkiegészítő parancsnoksá­gok vezetői bírálják el az írásos kérelmet, amelyben indokolni­­kell a lelkiismere­ti okot. Az indoklások, mon­dotta, rendkívül érdekesek és változatosak szoktak len­ni. Legutóbb például azt ír­ta egy fiatalember, hogy mi­után szeretett­­kiskacsája le­nyelt egy tárgyat, s elpusz­tulásának kiderítése végett apja, a hentes és mészáros­­mester felboncolta az állatot, amiben töltényhüvelyt talál­tak, nos, ezután döbbent rá arra, nem akar fegyvert ven­ni a kezébe ... Természete­sen az illetékes parancsnoki döntés után bírósághoz for­dulhat a kérelmező, hogy ott dőljön el, a lelkiismereti ok indoklását el lehet-e fogad­ni. A bíróság előtt a­­kérel­mező fiatalok a Bibliára szoktak hivatkozni, az alpe­res parancsnok viszont Pál apostolra, aki azt vallja, add meg a hatalmasságnak, ami neki jár... (szabó) Jobb félni, mint megijed­ni. Bár még nem félek, már­is megijedtem. Talán attól, hogy a tegnap reggeli Nap­kelte műsorában a Nemzet­őrség alelnöke — látszólag — nem tudta beszervezni Havas Henriket. Bár Havas­ból — az alelnök megítélé­se szerint — lehet még nem­zetőr, hiszen korábban nem szolgálta ki nép- és nemzet­­ellenes cselekedettekkel az állampártot. Magyarán: nem volt MSZMP-tag, ami eleve kizáró ok a leendő Nemzeti Gárda tagjai szám­ára. Jut eszembe, Havas arra a kérdésre is jól válaszolt, hogy inkább biliárdozni menne, avagy a déli határ­vidékre, megvédeni a magya­rokat, ha a haza úgy kit­án­­ná? Persze, hogy a határt választotta a műsorvezető, ilyen kérdésfelvetésre jóér­zésű ember nem is válaszol­hat mást. De éppen innentől datálódik a félelmem: mi a FEGYVERT A KÉZBE? csuda köze van a jövőben megalakítandó Nemzeti Gárdának a haza védelmé­hez? Az alelnök azt mondja, hogy bár a Magyar Honvéd­ség képes ellátni ezt a fel­adatot, de csak a Nemzeti Gárda irányításával. Mert a honvédség sürgős átszer­vezésre szorul, mert a hon­védség fuldoklóan marxis­ta anyatejet szívott koráb­ban magába. A gárda felállítását a kormánynak kellene elren­delnie, majd a parlament­nek kell ellenőriznie tevé­kenységét. És erre a gárdá­ra — szintén a Nemzetőrség alelnöke szerint — nagy szükség van. Már csak azért, hogy megvédje az ország­határon túl élő magyaro­kat is (elsősorban Erdély­ben), persze határainkon belülről irányítva a védel­met. S a védelemből kijár­na az országnak is, ahol meglehetősen rosszul men­nek a belső dolgok, folyama­tosan árulják ki vagyonun­kat a hatalmat átmentett kis­királyok. A leendő (?) gárda elhi­vatottsága és elszántsága felől nem lehet kétségünk. Mert az alelnök azt is le­szögezte: ha a szovjetek nem vonultak volna ki Magyar­­országról, akkor könnyen fegyveres népfelkelés tör­hetett volna ki, amelyben a Nemzetőrség szerepe nem is lett volna vitás. Túl sok a feltételes mód, és túl nagy az eltökéltség. Szerencsére még illetékes kezekben van­nak a honvédő fegyverek. Csak maradjanak is azok­ban! — er — z Állampolgár, saját , demokratikus körítéssel S. József először megkérde­­zi, mennyi időm van, ami­kor megnyugtatom, pontosan annyi, amennyi bonyolult pereskedésének meghallga­tásához elég, fölsóhajt. Két éve húzódó gyermekelhelye­zési pere során — amely egyébként egy kétéves, sen­ki által nem tagadott tényt rögzítene csupán — senki nem szánt rá többet öt perc­nél. Emberem kilenc éve vált el feleségétől, s akkor a bí­róság mindkét gyereket az asszonynál helyezte el. Mi­vel szomszédok egy dunán­túli kis falucskában, a kap­csolat szerencsére közvetlen maradt apa és kisfia, illetve nagylánya közt. Egészen ad­dig, amíg a már tizenhárom éves Julika egy szép napon úgy döntött: elég volt édes­anyja enyhén szólva is ki­csapongó életéből, az ok nél­küli verésekből. Egyszerűen átmászott a két telket elvá­lasztó, alacsony kerítésen, és azóta az édesapjával él. S. József nagyon örült, s úgy tűnt, a volt feleség sem bánkódik túlzottan. Nem is lett volna a bölcs kádik avagy hitközségi bírák ide­jén gond, azonban ne felejt­sük el, ma demokratikus jog­államban élünk. S. Józseftől, teljesen jogszerűen, ámbár tökéletesen értelmetlenül, továbbra is levonták munka­helyén a négyezer forintos, két gyermek után járó tar­tásdíjat. Talán ez sem lett volna különösebb gond, ha ő maga — fizetési kimutatás­sal igazolhatóan — nem pusz­tán 11 091 forintos átlagkere­settel rendelkezik, melyből csaknem havi négyezer fo­rintos levonás igen sok. Kü­lönösen, ha számításba vesz­­szük, hogy második, rokkant­nyugdíjas, nagybeteg fele­ségét és ebből a házasságá­ból született kisfiát is a fen­ti összegből kénytelen eltar­tani. Az­ illetékes, emberem falujához közel levő városi bíróság először meghallgat­ta a tárgyalások során egy­re nagyobb lánnyá serdülő kislányt, aki egyértelműen állította: az apjánál sokkal jobban érzi magát, ott is sze­retne maradni. A következő tárgyalásra elkészült az Igazságügyi Orvosszakértői Intézet pszichológus szakér­tője által aláírt szakvéle­mény. Az ilyenkor leggyak­rabban előforduló megálla­pítás (nevezetesen: mindkét szülő alkalmas a gyermek nevelésére) helyett a jó nevű pszichológus ezt írja: az apa mentálisan egészségesnek te­kinthető, gyermeknevelésre alkalmas. A volt feleségről pedig leszögezi: „nála szo­­ciopátiás személyiségfejlődé­si irány valószínűsíthető, gyermeknevelésre csökkent mértékben alkalmas”. A jámbor olvasó azt hi­­hetné, ezután már dönt a bí­róság. Nem, ismét elnapol­ják a tárgyalást, ez újabb, több hónapos várakozási időt jelent, ezúttal a szóban for­gó nagylány iskolai osztály­­főnöki véleményére kíván­csiak. Közben az apa fizetéséből továbbra is vonják a gyer­mektartást, igaz, a volt fe­leség sem kapja meg, a férfi munkáltatója ugyanis letét­be helyezi. Hiába nyújt be S. József az illetékes bíróság elnökéhez soronkívüliség iránti kérelmet, nem sokra megy vele. „Nyolcvanezer forint kö­rül jár már a letétbe helye­zett összeg — mondja —, s most szeptemberben hajszál híján segélyt kellett kér­nem az önkormányzattól a két gyerek beiskolázásához. Tessék elhinni, a saját te­rémben főznek meg, a bíró­sági tárgyalások félévenként tíz percig tartanak, olyan is előfordult, hogy rosszul írták az idézésre az időpontot. Nyár elején volt az utolsó tárgyalás, de az ítéletet még nem tudom. Felkerestem a bírót fogadóóráján, de azt mondta, mit ugrálok én, 25 másik ilyen ügye van, most különben is szabadságra ké­szül. Telefonon érdeklődtem az illetékes bírónál, mikorra várható ítélet. Arrogáns han­gon közölte, van már neki 8 éves pere is, két év még semmi, különben is, kérdez­zem meg az igazságügy-mi­niszter urat, miért ilyen zsú­foltak a bíróságok, ebben a hónapban 210 ügye van fo­lyamatban. Normális me­netben havi 80—90 üggyel lehetne érdemben foglalkoz­ni. Roppant érdekes, de a bí­róval folytatott telefonbe­szélgetésünket követően S. József öt napon belül kéz­hez kapta az írásos Ítéletet, mely kedvező számára: a bíróság Tuila helyezte el a két éve nála lakó lányát. Aki azt hiszi, emberünk most végre gyorsan hozzájut a letétben levő, két év alatt jócskán inflálódott pénzéhez, (kamatot természetesen sen­ki sem fizet), téved. Meg kell várni az ítélet jogerőre emel­kedését ... Török Katilla

Next