Népszava, 1992. május (120. évfolyam, 103–127. sz.)

1992-05-02 / 103. szám

NÉPSZAVA 1992. MÁJUS 2., SZOMBAT Készül az európai energiacharta Kelet nem lesz a Nyugat hátsó udvara Ökológiai imperializmusnak nevezte Vargha János a Napi Világgazdaságban a most készülő európai energiachartának azon törekvését, hogy Kelet-Európa atomreaktorok bővítése és építése révén új energiaforrása legyen a Nyugatnak. Miközben a környezeti károk itt maradnak ... — Szó nincs ilyenről! — mondta a Népszava érdeklődésére dr. Jászay Tamás műegyetemi docens, az előkészítő munkálatok egyik vezetője, a téma honi képviselője. Az elképzelhető, hogy az együttműködő országok bizonyos prioritásokat határoznak meg az energiaforrások között, egyes technológiákat előtérbe helyeznek a többihez képest, de ez nem jelenthet kényszert a keleti országok számára. Jászay Tamás elmondta, hogy a politikai szándéknyilatkozatot 44 ország tavaly december 17-én írta alá, abban a reményben, hogy új alapokra helyezik az energiapolitikát és az együttműködést a megbízható ellátás, az akadálytalan szállítás, a biztonság fokozása és az egységes energiapiac érdekében. A szándéknyilatkozat után most az alapegyezmény kidolgozása folyik. A tapasztalatok azt mutatják, hogy nem könnyű dűlőre jutni, hiszen ez a megállapodás már jogilag is kötelezné az aláírókat. Jelenleg három bizottságban a szénhidrogénről, a nukleáris energiáról és a hatékony energiagazdálkodásról dolgoznak ki jegyzőkönyvet. Energiahatékonyság tekintetében köztudottan rosszul állunk. Az egy főre jutó felhasználás a japánokéhoz hasonló ugyan, de ők ugyanennyiből háromszor annyi értéket állítanak elő. Jászay Tamás nem tagadta, hogy vannak olyan törekvések, amelyek az energiafaló, elavult nyugati technológiákat szívesen sóznák a kelet-európai országok nyakába. Ám ehhez két fél kell, olyan partner, aki ebbe belemegy. Az eredeti kérdésre visszatérve megjegyezte: nem tartja valószínűnek, hogy tíz éven belül atomerőmű építése felmerüljön Magyarországon. (nagy) Büntetők büntetése A csehszlovák legfőbb ügyészség, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségének 1971. január 8-i üléséről készült jegyzőkönyv tanulmányozása alapján arra a következtetésre jutott, hogy az akkori elnökségi tagok alapos gyanú szerint bűncselekményt követtek el. A szóban forgó ülésen irányelveket fogadtak el arról, hogy központi nyilvántartást kell vezetni a jobboldali opportunizmus képviselőiről, a pártellenes, szocialistaellenes és szovjetellenes akciók szervezőiről. Mint Vladimir Nechanicky, a legfőbb ügyészség illetékese a csehszlovák televízióban elmondta, az elnökségi határozat elfogadói — megítélése szerint — kimerítették a büntető törvénykönyv 260. paragrafusának a tényállását, amely a polgári szabadságjogok elnyomását célzó mozgalmak támogatását és népszerűsítését minősíti bűncselekménynek. A paragrafus a kommunista rendszerben voltaképpen a fasiszta propaganda tilalmáról szólt, de a rendszerváltozás után a parlament olyan zárójeles, értelmező kiegészítést fogadott el, amely szerint a szabadságjogok elnyomását célzó mozgalmak közé tartozik a fasizmus mellett a kommunizmus is. — A 260. paragrafus értelmében elkövetett bűncselekmény nem évül el, így az ma is üldözhető — érvelt Nechanicky, hozzátéve, hogy az időközben elhunyt elnökségi tagok ellen természetesen nem lehet eljárást indítani. Mint mondta, a terhelő anyagot átadják a cseh főügyészségnek, amely gondoskodni fog a büntetőeljárás szabályszerűségéről. Azt, hogy a rendszer ellen fellépő személyek két évtizeddel ezelőtti nyilvántartásba vétele bűncselekmény volt, egy nappal azután közölte az ügyészségi illetékes, hogy a jobboldali cseh sajtó közzétett egy egészen más nyilvántartást: a cseh és a szlovák újságíró-szindikátus több száz tagjának a névsorát, akik — a szövetségi biztonsági információs szolgálat (FBIS) megállapításai szerint — a kommunista állambiztonság ügynökei voltak. A szövetségi gyűlés csütörtöki, utolsó ülésnapján egy kommunista képviselő bejelentette: feljelentést tesz ismeretlen személy ellen a lista közzététele miatt. (MTI) Ügyészségi vezetők kinevezése A legfőbb ügyész május 1-jei hatállyal kinevezte az új legfőbb ügyészségi főosztályvezető ügyészeket, valamint a megyei és a fővárosi főügyészhelyetteseiket — közölte az MTI munkatársával a Legfőbb Ügyészség illetékese a pályázatok elbírálása alapján. A Legfőbb Ügyészség főosztályvezetői : dr. Láng László (nyomozásfelügyeleti főosztály), dr. Gál Attila (büntetőbírósági főosztály), dr. Beck Károly (általános felügyeleti és polgári jogi főosztály), dr. Kovács Árpád ezredes (Katonai Főügyészség katonai főosztálya), dr. Stauber József (Ügyészségi Számítástechnika-alkalmazási és Információs Központ), dr. Hlavathy Attila (Legfőbb Ügyészség titkársága) és Maizl Józsefné doktor (személyzeti és tanulmányi főosztály). A megyei főügyészségek és a Fővárosi Főügyészség büntető, polgári, gazdasági és közigazgatási jogi feladatköreiben eljáró főügyészhelyettesek, valamint az ügyészségi nyomozó hivatalok vezetőinek névsora az Ügyészségi Közlöny legközelebbi számában jelenik meg. A vezető ügyészi állások következő — egyben befejező — szakaszában a városi, illetve fővárosi kerületi vezető ügyészi beosztások pályáztatására kerül sor. Ezekbe a munkakörökbe május 31-éig lehet pályázatot benyújtani. (MTI) Jó szomszédok egy emberként Jiri Dienstbier csehszlovák külügyminiszter kulcskérdésnek tekinti Csehszlovákia, Magyarország és Lengyelország együttműködését a jellanilegi Európában. A brüningi sajtóklubban csütörtök este elhangzott előadásában úgy vélekedett, hogy a Hármak együttműködése alapvetően arra az elvi szintre fejlődik majd, ami az Európai Közösségekben érvényesül. A miniszter arra az álláspontra helyezkedett, hogy Csehszlovákiának előbb meg kell kötnie Magyarországgal a már kidolgozott jószomszédi és baráti együttműködési szerződést, s ennek szellemében kell majd tárgyalni a bősi kérdésről. (MTI) Védelmi politika a szociális konfliktusok ellen is Kormányszóvivői tájékoztató A kormány megtárgyalta, és hamarosan az Országgyűlés eléterjeszti a Magyar Köztársaság évtized végéig szóló biztonságpolitikai koncepcióját. Ennek legfőbb elve az, hogy hazánk a nemzetközi szervezetekkel — az Európai Közösséggel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlettel, a NATO-val, az ENSZ-szel — együttműködve elsősorban a konfliktushelyzetek megelőzésére törekszik, nem pedig a már kialakult krízishelyzetek kezelésére — hangzott el a csütörtöki szóvivőitájékoztatón, amelyen ismertették a kormányülésen hozott döntéseket. — Miután térségünk korántsem nevezhető stabilnak, hazánknak is fel kell készülnie az ebből fakadó veszélyek elhárítására — indokolta a koncepciót Katona Tamás külügyminisztériumi államtitkár. A veszélyforrások egy része, mint mondta, a rendszerváltozások nyomán politikai jellegű. Biztonságpolitikai kérdéssé válhat így a nemzeti kisebbségek helyzete is, hisz nézeteltérések sora robbanhat ki etnikai alapon. Ugyanakkor számolni kell gazdasági és szociális konfliktusokkal. Ezen veszélyek megelőzésére, elhárítására keres megoldást a koncepció, jóllehet — mint az államtitkár aláhúzta — a kormányzat évről évre kedvezőbb helyzetre számít a térségben. A kabinet megvitatta a szociális törvény leendő koncepcióját, s felhatalmazást adott a normaszöveg elkészítésére. Ennek eredményeként várhatóan még ebben a törvényhozó ciklusban a parlament elé kerül a tervezet — jelentette be ezután Surján László népjóléti miniszter. Ugyanakkor hozzátette: a hatályba lépésre nem lát 1993. január elseje előtt lehetőséget, mivel véleménye szerint költségvetési év kezdetéhez kell kötni a jogszabály bevezetését. A koncepció alapelveit részletezve kiemelte, hogy felülvizsgálják a szociális juttatásokra vonatkozó jelenlegi állampolgári jogokat. Javasolja a koncepció a jelenlegi úgynevezett inaktív normatíva — a településen élő gyermekek és nyugdíjasok száma alapján meghatározott juttatás — olyan reformálását, amely a létszám mellett az érintettek életkörülményeivel is számol. Az illetékről szóló törvényt szintén módosította a kabinet. A változtatás értelmében eltörlik a 10 ezer forintos illetékfizetési kötelezettséget az állampolgársági ügyek intézésénél, tehát a visszahonosításnál és a kitelepülésnél. Az ülés napirendjén szerepelt a nemzetiségi és etnikai kisebbségekről szóló törvény tervezete, amellyel már több alkalommal foglalkozott akabinet. A legutóbbi, április eleji megvitatás óta eltelt időszakban újabb tárgyalásokat folytattak a Kisebbségi Kerekasztallal, ám a kisebbségi szervezetek — mint Nagy Ferenc József illetékes tárca nélküli miniszter arról tájékoztatta a kormányt , nem fogalmaztak meg konkrét szövegmódosításokat, hanem általánosabb észrevételeket tettek. Erre való tekintettel a kabinet május 18-ig kész további tárgyalásokon egyeztetni a javaslatot, május 28-i ülésén viszont végleg dönt a tervezetről. Az állam tulajdonából ki nem adható műemlékekről rendeletet alkotott a kormány. A műemlékekre vonatkozó törvény megszületéséig hatályos, átmeneti intézkedés felsorolja az el nem idegeníthető ingatlanokat. Az új benzinárak A fogyasztási adó emelkedése és a környezetvédelmi díj bevezetése miatt a 92-es oktánszámú motorbenzin új ára 64,60 forint, a 98-as oktánszámú pedig 67,60 forintba kerül a Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság töltőállomásainál. Az ólommentes benzin 4,40 forinttal lesz drágább, így az új ár 65,40 forint. A motorikus gázolajok ára 38 forintról 40 forintra emelkedik. A háztartási tüzelőolaj változatlanul 18 forint literenként. (MTI) Terroristalista Washingtonban nyilvánosságra hozták az Egyesült Államok által a terrorizmus pártolásával vádolt országoklistáját. Az évenként összeállított jelentés Szíriát, Kubát, Iránt, Irakot, Líbiát és Észak-Koreát vádolja a terroristaszervezetek támogatásával. (MTI) Célba ért a kisgazda-petíció Szabad György sajtókonferenciája A június végén kezdődő nyári szünetig meglehetősen feszített törvénykezési munka vár a Házra. A jövő heti ülésnapokon, majd az azt követő héten is előreláthatólag az estéket is a Parlamentben töltik a honatyák. Elképzelhető az is, hogy a zsúfolt napirend miatt május közepén esetleg pótnappal kell bővíteni a plenáris ülést. A törvényhozás menetrendjéről Szabad György házelnök adott tájékoztatást a pénteki munkaszüneti nap miatt csütörtökre előrehozott sajtókonferenciáján. Hétfőn tartja meg a parlament a közalkalmazottakról szóló törvényjavaslat végszavazását, majd folytatódik az útalapról, illetve a kárpótlási jegyek életjáradékra váltásáról szóló törvényjavaslat részletes vitája. A tervek szerint hétfőn a Ház lezárja az életüktől és szabadságuktól politikai okokból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló törvényjavaslat részletes vitáját. Kedd délelőtt a nemzeti gondozásról szóló törvényjavaslat általános vitája nyitja meg az ülésnapot. Ezzel kapcsolatban Szabad György hangsúlyozta: a Ház elé kerülő jogszabályjavaslat egyszerre kapcsolódik a kárpótlás és a szociálpolitika kérdésköréhez. Az új törvény támaszt kíván nyújtani azoknak a különféle súlyos sérelmeket elszenvedett embereknek, akik mindeddig ellátatlanul maradtak. Amájus 11-12-i ülésnapokon kezdődik meg a rádióról és a televízióról szóló törvényjavaslat általános vitája, s a tervek szerint a Ház ekkor fogadja el a köztársasági elnök tiszteletdíjáról szóló törvényt is. Ez utóbbival kapcsolatban a házelnök megjegyezte: a különtörvény megalkotását az indokolja, hogy az államfő díjazásáról nem rendelkezik a köztisztviselőkről szóló törvény. Kérdésekre válaszolva a házelnök közölte: kézhez vette annak a petíciónak a másolatát, amelyet a múlt szombati kisgazda-demonstráció intézett a miniszterelnökhöz. A dokumentumot Szabad György továbbította az illetékes parlamenti bizottságokhoz azzal, hogy foglaljanak állást a petíció tartalmi vonatkozásait illetően. A törvénykezési munka mellett élénk nemzetközi párbeszéd színtere is lesz a Ház. A többi között a házelnök vendége lesz a szlovén parlament elnöke, az egyiptomi törvényhozás vezetője, illetve a kínai parlament alelnöke. (MTI) A Világbank továbbra is hitelez Az adósságválságban lévő országaikat továbbra is támogatja a Világbank, azoknak, amelyek pontosan fizetnek, kedvezményes hiteleket isnyújt — mondotta Kupa Mihály pénteken, a Ferihegyi repülőtéren tartott sajtótájékoztatóján. A pénzügyminiszter Washingtonból érkezett haza. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank vezető testületeinek tanácskozásán vett részt. Az előbbiekhez hozzátette azt is: a Valutaalap és a Világbank azokat a gazdasági fejlesztéseket részesíti előnyben, amelyek fokozottan figyelembe veszik a környezetvédelmi szempontokat. A Világbank készen áll a magyarországi infrastrukturállis beruházások finanszírozására, viszont ehhez megfelelően kidolgozott tervek szükségesek. (MTI) 3 NAPRÓL NAPRA Mátrai Tibor is életnek tanulunk ? Azt mondja otthon az a büdös kölök, hogy ő bizony az életnek akar tanulni. Kellő fölháborodással és atyai szigorral dorongoltam le. Mégis mit képzel? Én becsületes embert akarok faragni belőle... Mert hová is jutnánk, ha nem volnának jó szakmunkásaink, okos, diplomás mérnökeink, orvosaink, tanítóink. Azért mégis elgondolkodtam, hogy is van ez? Mondjam a gyereknek, hogy legyen szakmunkás, ugyan miféle szakmát ajánlhatnék neki? Mire végezne, az iparinagyvállalatok is megvívják lassú haláltusájukat, sorra bezárnak. Kohásznak nem adnám a gyereket, mert azok közül már most is sokan munka nélkül vannak, de vajon kell-e esztergályos, villanyszerelő, lakatos, asztalos évek múlva? Már most foszladozóban van a magyar munkás nimbusza , pedig hosszú évtizedekig azt sulykolták az emberekbe, hogy mi, magyarok, különleges lények vagyonuk. Sajnos, időközben kiderült, hogy például a japánok még különlegesebbek, mert zokszó nélkül vállalták azokat a munkafeltételeket, amelyek miatt a kint tanuló magyarok lázongtak. Azonkívül nem szeretném, ha a csemetém „olcsó magyar munkaerő” lenne, akivel be lehet csalogatni az országba a működőtőkét, és ez jó az országnak, csak nem biztos, hogy az „olcsó magyar munkaerőnek” is annyira jó volna. Tanuljon csak tovább az a gyerek ... No igen, de milyen gimnáziumban, esetleg szakközépiskolában? Tudom, hogy az érettségi ma már elengedhetetlen az általános műveltséghez, de hát etetni is kell azt a gyereket, amíg tanul. A tankönyvek pedig szabadárasak lettek, s kell toll, füzet, tornafelszerelés, meg nem árt ha különórákra is jár a gyerek, ha azt akarom, vigye valamire ... És végül megszerzi a papírt, ami önmagában értéktelen, mindössze beutalót jelent a továbbtanuláshoz. És akkor évek múlva megint fájhatna a fejem, mit tanuljon az a büdös kölök. Lehet, hogy akkor is azt mondaná, hogy az életnek akar tanulni. Vajon akkor válaszolhatnám-e neki, hogy jó, akkor legyél tanár? Alig hiszem. Jelenleg ezerötszáz tanár munkanélküli, s a nevezetes „tanári fizetésből” nem tehettek annyit félre, hogy most vállalkozók lehessenek. Nem „szívódnak fel”, a tengődve várakozók sora nem csökken, sőt talán inkább nőni fog, az ő szártjukat szaporítsa eggyel a gyermekem is? Előre rettegek attól is, hogy a gyermekem a gimnázium után esetleg a fejébe veszi: orvos akar lenni. Az emberek gyógyítása, az életmentés magasztos, szép hivatás, csak azt az utolsó mozzanatot lehetne feledni... Azt a zavarba ejtő, feszengő mozdulatot, ahogy a gyógyult ember az orvos zsebébe gyűri a borítékot. Vajon évek múltán az orvosok megtagadhatják-e a hálapénzt, lesz-e akkora a fizetésük? Vajon a beteg a lelke mélyén biztos lehet-e abban, hogy az orvosok, ápolók mindent megtesznek a kényelméért, s mihamarabbi gyógyulásáért hálapénz nélkül is, egyszerűen, mert azért kapják a fizetésüket és annyit? Szerezhetne sokféle más diplomát is a gyerek, de melyik passzus nem jelent útlevelet a munkaközvetítőhöz? Melyik magyar könyvecske előtt hajtanak fejet külföldön, s bólogatnak elismerően: „magyar diplom”? Lehet, hogy a magyar diplomások „nimbusza” is a szakmunkásokéhoz hasonlatos és csak pár tucatnyi „kitántorgott” kiváló magyar szakember élesztgeti? S nem általános érvényű igazság a magyarok találékonyságáról, szaktudásáról, kreativitásáról keringő vélekedés. Megingott a hitem, mert a múltkor azt olvastam, az osztrákok tetőfedő szakmunkásokat képeznek nálunk, s „azt” a bizonyítványt náluk is elfogadják. Az életnek akar tanulni a gyerek, legyen talán vállalkozó? Nincsenek millióim, amivel elindíthatnám. Nem lehet butikos sem, mert ott is „telt ház” van, s amúgy sem hiszem, hogy az újabb és újabb árusok évek múlva is megélhetnek a „kínálatból”, ha nem lesz „kereslet”, ha nem hoznak létre új értékeket. A mai vállalkozók legtöbbje ugyanis eladni akar, kevesen vannak akik itthon és külföldön is eladható termékek készítésére vállalkoznak. , Mi legyen tehát a gyerekből? Csak a gond van vele. Kínomban föllapoztam néhány újság hirdetési rovatát, de nem lettem sokkal okosabb. Három-, négy-, öt-, tíznapos tanfolyamokat hirdetnék harminc-, negyvenezer forintért. Állítólag „manager” lehet a gyerekből vagy más olyan szuperember, akikből a világ „nyugati” féltekéjén rengeteg van — de meg is lehet nézni, működik a gazdaságuk. Engedtessék meg nekem a csöppnyi kételkedés, nem hiszem, hogy tíznapi intenzív tanulással lennénk lemaradva. Nem kétlem, hogy a tanfolyamok hasznosak lehetnek, főleg a szervezőknek. Tisztelet a kivételnek. Egyre inkább érzem, erőtlenek az érveim, nem tudom meggyőzni a gyereket. A büdös kölök megáll, nézi vívódásomat, és egyre csak azt hajtogatja, hogy az életnek akar tanulni. Végső kínomban eszembe jut a manapság népszerűségi listavezető kifejezés, ami állítólag minden gondunkra-bajunkra gyógyír. Megoldja a munkanélküliséget, a foglalkoztatási nehézségeket, megélhetést biztosít bányásznak, kohásznak egyaránt. És kinyögöm: legjobb, ha átképzed magad.