Népszava, 1992. augusztus (120. évfolyam, 181–205. sz.)
1992-08-01 / 181. szám
2 Az RMDSZ elhalasztotta a tiltakozást A csíkszéki és a kovásznai RMDSZ-szervezet a miniszterelnökkel esedékes újabb találkozó utáni időre halasztotta a két magyar nemzetiségű prefektus leváltása elleni tiltakozó akciót: a sárga csillag, illetve egy újabb javaslat szerint a fehér kokárda kitűzését. A július 23-i Csíkszeredai és sepsiszentgyörgyi népgyűlés határozata értelmében a két megye magyar lakossága, önkéntes alapon, augusztus 1-jétől a sárga csillag feltűzésével tiltakozik a kormány diszkriminatív döntése ellen, amennyiben addig nem születik érdemi megoldás. Theodor Stolojan miniszterelnök július 28-án Bukarestben fogadta a két megye küldöttségét s hétfőre újabb találkozót irányoztak elő, amelynek helyszíne a legújabb értesülések szerint Sepsiszentgyörgy lesz. A két megye RMDSZ-szervezetei így a hétfői találkozó fényében döntenek arról, hogy a tiltakozásra sor kerül-e. A helyi szervezetek egyébként még nem döntöttek arról, hogy a tiltakozás jelképéül a sárga csillagot vagy a fehér kokárdát választják-e. Székedi Ferenc, a csíkszéki RMDSZ-szervezet elnöke az MTI tudósítójának úgy nyilatkozott, hogy a választást valószínűleg a tiltakozásban részt vevők döntésére bízzák. Bukaresti értesülések szerint elképzelhető hogy olyan megoldás születik, amely szerint az egyik megyében, éspedig Kovásznán, visszahelyezik tisztségébe a felmentett prefektust, vagy pedig esetleg más erdélyi megyében neveznek ki erre a tisztségre magyar nemzetiségűt. Lassítani kell a szétesést Duray Miklós Csehszlovákiáról Reálisan szemlélve a dolgokat számolni kell Csehszlovákia megszűnésével. Ám talán reményre ad okot egy körülmény: minden olyan politikai párt, amely szélsőséges módon, a nemzetállam eszméje vagy a nemzeti kizárólagosság függvényében próbálja „rendezni” az állam politikáját, ilyen koncepcióval valószínűleg rövid távon bukásra van ítélve. Egyebekben ezt hangsúlyozta az MTI tudósítójának Duray Miklós, az Együttélés Politikai Mozgalom elnöke Prágában. Szerinte a Szövetségi Gyűlés feltehetően még tesz egy kísérletet arra, hogy talán megőrizheti Csehszlovákia egységét. Erre az egy hét múlva megtartandó újabb elnökválasztási forduló alkalmával kerülhet sor, mégpedig oly módon, hogy némely pártok a képviselőik nagy számára elfogadható jelöltet keresnek. Érzése szerint azok a politikai pártok, amelyek mindenáron az ország egyben maradásának lehetőségét keresik, már Don Quijote-i szélmalomharcot vívnak, mert a parlament többsége már eljutott arra a meggyőződésre: nem választ köztársasági elnököt. — Mi úgy véljük, hogy nem kellene megmásítanunk eddigi döntésünket, nem kellene támogatnunk — Havel után — más jelöltet. Ám tartunk az ország viszonylag gyors szétesésétől. Ezért meg kellene keresni azokat a lehetőségeket, amelyek legalább lassítják a szétesést — mondotta. Úgy vélte: az Európai Közösség mostani — Csehszlovákiával szembeni — fenntartásai akár segíthetnek is abban, hogy a többségi és a kormányzat körüli politikai erőik hamarább jussanak arra a belátásra, hogy rendezni kell a belpolitikai viszonyokat. Gazdasági katasztrófa vár Jugoszláviára (Folytatás az 1. oldalról) harminc méternyire. Arra a kérdésre, hogy a boszniai erők nyugati intervenció reményében esetleg tudatosan provokálnak támadásokat az ENSZ-katonák ellen hasonló módszerekkel, a tudósító kijelentette, hogy „forgalomban vannak ilyen elméletek is”. Mint mondotta, az ENSZ- egységek nem tudnak érdemben beleszólni abba, hogy a szemben álló erők hova telepítsék fegyverzetüket, mivel nincs felhatalmazásuk erőszakos fellépésre. Ausztria segít a boszniai menekülteknek, de nem viheti túlzásba a jó cselekedeteket, mert ezzel egyrészt tovább növelné a menekültáradatot, másrészt akadályozná, hogy a nyugati országok is bekapcsolódhassanak a segítésbe — állította az osztrák belügyminiszter egy pénteki interjúban. Az osztrák hatóságok azért is tartanak a boszniai menekültektől, mert minden második tartósan Ausztriában szeretne maradni. A horvátországi menekültek esetében könnyebb volt a helyzet: némi pénzügyi támogatás és enyhe nyomás eredményeként a 30 ezerből 24 ezer már hazatért. Löschnak szerint az osztrák kormánynak az idegengyűlölet és a vágyálmok között kell egyensúlyoznia. Kozirevet nem menesztik Politikai fantáziálgatásnak nevezte pénteken az Andrej Kozirev lemondásáról lábra kapott moszkvai híreket az orosz elnöki szóvivő. Vjacseszlav Kosztyikov főnökére, Borisz Jelcinre hivatkozva határozottan cáfolta, hogy az elnök meneszteni készülne a diplomácia irányítóját. Korábban több lap is felröppentette a hírt, miszerint Kozirevnek a Kuril-szigetekkel kapcsolatos túl engedékeny álláspontja miatt távoznia kell posztjáról. A Nyezaviszomaja Gazeta című újság pénteken már azt is tudni vélte, hogy még Jelcin szeptemberi japáni útja előtt elhagyja hivatalát. Kosztyikov nyilatkozatában ennek ellenére hangoztatta: a távozás kérdését egyetlen illetékes fórumon sem vetették fel és nem vitatták meg. Fatális félreértés? (Folytatás az 1. oldalról) kiújulásához az ENSZ-szövetségesek és Irak között. A The Guardian washingtoni tudósítója — az egyik névtelenségbe burkolózó ENSZ-szakértő nyilatkozatát idézve — azt írja, hogy a bagdadi ENSZ-csoport bizalmas értesülés alapján jelentette be igényét a mezőgazdasági minisztérium épületének átkutatására, de közvetlen bizonyítéka nem volt arra, hogy az intézmény valóban a keresett katonai dokumentumokat rejtené. A megfigyelők állítólag nem is tudták, hogy az épület, amely előtt strázsálnak, a mezőgazdasági minisztériumé, erre csak a belépés megtagadása után jöttek rá. Ha erről korábban tudomást szereznek, valószínűleg nem vesződtek volna a bejutással — mondta az ENSZ-illetékes. Az idézett megfigyelő szerint a konfliktus éleződésével az ügy mindinkább elvi kérdéssé vált, s amikor a súlyos nemzetközi bonyodalmak árán kicsikart házkutatási engedély után semmit sem leltek a szakértők, mindenki úgy vélte, hogy az irakiak a huzavona idején elvitték onnan a terhelő dokumentumokat, amelyek azonban „valószínűleg soha nem is voltak ott". A konfliktus tetőzésével az amerikai elnök lemondta szabadságát s katonai tanácsadóival konzultált a kialakult helyzetre adandó válaszról. A térségben tevékenykedő amerikai haditengerészeti erőket készültségbe helyezték, s megerősítették, brit illetékesek pedig a héten már valószínű lehetőségként emlegették az újabb fegyveres beavatkozást az incidens nyomán. Rolf Ekeus, az iraki tömegpusztító fegyverek feltárását végző ENSZ-csoport vezetője sikerként könyvelte el, hogy a szakértők átvizsgálhatták a bagdadi mezőgazdasági minisztérium épületét. Ekeus sajtóértekezletén beszélt erről New Yorkban, miután előzetes tájékoztatást adott vizsgálódásainak eredményeiről a Biztonsági Tanács tagjainak. A szakértői csoport vezetője azt is közölte a testülettel, majd az újságírókkal, hogy egyelőre nem találtak semmilyen tiltott fegyvert az épületben. A svéd diplomata szerint a vizsgálat ténye még akkor is sikerként könyvelhető el, ha a mezőgazdasági minisztériumba bebocsátást kapott delegáció tagjai közül kizárták az amerikaiakat, a briteket és a franciákat. Egy per kérdőjelei Sikerül-e elítélni Honeckert? — Bocsáss meg nekünk, Erich! — e szavakkal kommentálta a Pravda az egykori NDK első emberének kényszerű hazatérését. A szellemében szovjetnek megmaradt lap szerint Erich Honeckert, „a beteg kommunistát egykori elvtársainak, Gorbacsovnak és Jelcinnek az erkölcstelensége” juttatta a német bírák kezére. Természetesen másként fogalmazott az orosz külügyminisztérium. Szóvivője kijelentette: Honecker, aki annak idején illegálisan érkezett Moszkvába, „nem kívánatos vendéggé” vált. A Hamburgban megjelenő Die Welt szerint Honecker sorsa véglegesen július 12-én, a riói környezetvédelmi csúcson dőlt el. Helmut Kohl német kancellár és Patricio Aylwin chilei elnök ezen a napon állapodott meg az ügy megoldásában. E megállapodás értelmében utasították ki az egykori pártvezetőt Chile moszkvai nagykövetségéről és adták át az orosz hatóságoknak, melyek aztán „továbbadták” Németországnak. Erőszakra — úgy tűnik — nem volt szükség, elég volt azt kilátásba helyezni. Szó sincs tehát arról, hogy a volt NDK vezető saját akaratából jött volna el a nagykövetségről, ahogy azt az időközben Chilébe távozott Honecker asszony állította. Klaus Kinkel német külügyminiszter — aki még igazságügy-miniszterként kezdett foglalkozni a kérdéssel —, mindenesetre hivatalosan is köszönetet mondott Chilének és Oroszországnak az ügy zökkenőmentes lebonyolításáért. Hazaérkezése után Honeckert a híres-hírhedt berlinmoabiti börtönbe szállították, mellyel a kommunista vezető több mint fél évszázaddal ezelőtt, a nácik foglyaként egyszer már megismerkedhetett. A rabkórházban orvosi kivizsgálásnak vetették alá és megállapították, hogy egészségi állapota lehetővé teszi a börtönben való fogva tartást. Másnap felolvasták előtte az ellene — két ügyben is — kiadott letartóztatási parancsot és annak indoklását. Eszerint Honeckert 74 rendbeli emberölésben, illetve annak kísérletében való bűnrészességgel, továbbá hűtlen kezeléssel és a bizalommal való visszaéléssel vádolják. Sabine Leutheuser-Schnarrenberger asszony, német igazságügy-miniszter külön is hangsúlyozta: a volt pártvezetőt nem politikai, hanem köztörvényes bűnök miatt fogják perbe. Úgy bánnak vele, mint bármely más gyanúsítottal, amit az is jelez, hogy egy „szokványos” bűnözővel került egy kórházi börtöncellába. Leutheuser- Schnarrenberger asszony szerint Honecker pere semmiképpen sem kezdődhet meg ősz előtt, és — tekintettel a terjedelmes vádiratra — feltehetően igen hosszú lesz. A Honecker elleni kétféle vád közül nyilvánvalóan az a súlyosabb, amelyet emberölésben, illetve annak kísérletében való közreműködés miatt emeltek ellene. Azokról a halottakról és sebesültekről van szó, akiket a berlini falnál, illetve a két német állam határán menekülés közben ért találat. A berlini államügyészség szerint 74 esetben közvetlen oksági kapcsolat mutatható ki a határon eldördült lövések és az NDK Nemzetvédelmi Tanácsának a határőrizetre vonatkozó rendelkezései között. A tanács elnöke pedig nem volt más, mint Erich Honecker. A vádemelés egyébként csak azután vált lehetségessé, hogy kimutatták: nem volt olyan NDK-törvény, amely az illegális határátlépést halállal büntette volna. (Az NDK-ban egyáltalán nem volt halálbüntetés.) Ha valakit mégis menekülés közben lőttek agyon, úgy annak az akkor érvényes jogi elvek szerint is emberölésnek kellett volna minősülnie. Ennek megállapítása azért volt fontos, mert Honeckert és társait csak olyan bűnök miatt ítélhetik el, amelyek az egykori keletnémet törvények szerint is törvényellenesnek számítottak. Nem állíthatják őket bíróság elé tulajdonképpeni bűneik, az NDK gazdasági-társadalmi tönkretétele, a lakosság elemi emberi és politikai jogainak sárba tiprása miatt. Sok jogi szakértő van olyan véleményen, hogy a volt NDK-vezetőket a jogállam eszközeivel nem lehetséges elítélni. Egyebek közt arra hivatkoznak, hogy az illegális határátlépést minden állam, így az NSZK is bünteti, s a határőrizeti szervek azt másutt is minden eszközzel — bizonyos esetekben akár halálos lövésekkel is — akadályozni próbálják. Míg azonban normális állam normális polgárainak nincs szükségük arra, hogy a határt illegálisan lépjék át, addig az NDK-ból nyugat felé igyekvőknek sok esetben ez volt az egyetlen lehetőségük. Az igazi bűnös tehát a jogszerű kiutazást lehetetlenné tevő keletnémet politika volt, ám — hangoztatják a szóban forgó jogi szakértők — politikát csak erkölcsileg lehet a vádlottak padjára ültetni, valóságosan nem. S persze ugyanez vonatkozik szerintük a politika formálóira is. Kérdésesnek tűnik továbbá, hogy csakugyan sikerül-e bizonyítani a közvetlen oksági összefüggést a határ menti emberölés és a Nemzetbiztonsági Tanács utasításai között. Kétségtelen, hogy ezeket az utasításokat csak úgy lehetett végrehajtani, ha halálossá válható lövéseket adtak le a menekülőkre. A különböző szintű szóbeli parancsok is úgy hangzottak, hogy a határsértőket mindenáron — akár haláluk árán is — meg kell állítani. Ám a Nemzetbiztonsági Tanács — és Honecker — írásos utasításaiban kimondottan emberölést parancsoló vagy megengedő kitétel nincsen. Igaz, fennmaradtak olyan iratok, amelyekben Honecker a menekülőket agyonlövő határőrök megjutalmazásáról intézkedett. Akárhogy is alakul a per, a német igazságszolgáltatásnak még fogas kérdésekkel kell megbirkóznia. Kepecs Ferenc Honecker még Moszkvában, orvosi kezelés előtt Az Ogonyok felvétele 1992. AUGUSZTUS 1. SZOMBAT NÉPSZAVA Ki lőtt Benderiben? Kézifegyverekkel és rakétalövedékkel lőtték ismeretlen személyek csütörtök este Benderi város rendőrőrsét: a támadás következtében két ember meghalt, tizenhatan pedig megsebesültek — jelentette az AP. Egyelőre nem ismeretes, hogy kik követték el a támadást. „A moldovai és Dnyeszter menti erők között állandó telefonkapcsolat van, s így megállapíthattuk: egyik fél sem kezdett támadást csütörtök este” — idézte a hírügynökség a moldovai védelmi minisztérium szóvivőjét. Lobby Már Németországban is van lobby, holott 10 évvel ezelőtt még csak amerikai jelenségnek tartották a parlamenti „kijárás" szokását. Németországban állítólag 16 ezer lobbysta működik, húsz jut egy-egy képviselőre. A mögöttük levő cégek, szervezetek száma 1500. Vannak pompásan beépült lobbyzók. Egyesek szerint a Mercedes embere például évente kétszáz meghívást kap különböző rendezvényekre, fogadásokra. A csevegést könnyű megindítania, hiszen a honatyák nagyobb része Mercedesen közlekedik, amelyhez kedvezményesen jut... (k—f) RENDŐRFŐNÖKI TÁRGYALÁS A kábítószer-kereskedelem, a terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni harcról, valamint a gazdasági menekültekkel kapcsolatos közös feladatokról tárgyalt pénteken Budapesten a magyar és a török rendőrfőnök. SVÉDORSZÁG KÖVETKEZIK Az Európai Közösségek (EK) Bizottsága pénteken zöld utat nyitott a Svédország EK-felvételére irányuló hivatalos tárgyalások előtt. EURÓPAI ŰRLABORATÓRIUM Különleges európai űrlaboratóriumot bocsátanak Föld körüli pályára az amerikai Atlantis űrrepülőgépről: az Eureca elnevezésű laboratóriumot a tervek szerint 1993 tavaszán egy másik űrutazás során befogják és visszahozzák a Földre. Árultak szahalint A bolsevik vezetés 1923- ban el akarta adni a Szahalin-szigetet a japánoknak — közölte egy eredeti pártdokumentum alapján a pénteki Izvesztyija. A nyilvánosság előtt eddig ismeretlen, politikai bizottsági jegyzőkönyv szerint legkevesebb egymilliárd jenért kellett volna áruba bocsátani a területet. KÁRPÓTLÁS Az albán kormány bejelentette, hogy szombattól dolgozónként három dollárral emeli a fizetéseket, kárpótlásul a megélhetési költségek emelkedéséért. GRÚZIÁT felvették Az ENSZ közgyűlése pénteken szavazás nélkül, közfelkiáltással felvette Grúziát a szervezet tagjai közé. A hajdani szovjet köztársaság csatlakozásával 179-re nőtt a világszervezet tagjainak száma. KÖZLEKEDÉSI KÁOSZ A kormány döntésére Athén utcáin pénteken reggel katonai teherautók bonyolították a tömegközlekedés egy részét, mivel a tervezett elbocsátások miatt a görög főváros állami buszvezetői pénteken sem vették fel a munkát. HIDEG TÉL VÁRHATÓ Az észt főváros lakosai már jelenleg is 12 millió koronával adósai a központi fűtést szolgáltató vállalatnak, s minden esély megvan rá, hogy a tallinni lakásokban ezen a télen is többnyire hidegek maradnak a fűtőtestek. 908,5 millió dollár adósság Súlyos pénzügyi helyzetben van az ENSZ: július közepéig a tagállamok 908,3 millió dollár befizetéssel maradtak adósak — derül ki abból a jelentésből, amelyet közzétettek a világszervezetben. Az ENSZ-főtitkár jelentése a világszervezet pénzügyi helyzetéről — amelyet az ITAR—TASZSZ hírügynökség ismertetett — hangsúlyozza, hogy a tagállamok jó része nem teljesíti kötelezettségeit A legnagyobb adós az Egyesült Államok 555 millió dollárral, őt követi Oroszország 138 millióval. A nagyobb tartozást felhalmozók között van még Dél-Afrika 47, Brazília 33, Ukrajna 17 és Irán 11 millióval. A 163 tagállamból, amelyek számára megszabták a befizetési kvótákat (a volt Szovjetunió függetlenné vált, s az ENSZ-be felvételt nyert köztársaságainak még nem állapították meg a befizetések arányát) mindössze 52 ország teljesítette maradéktalanul befizetési kötelezettségét erre az esztendőre. Pénzügyi gondok vannak a békefenntartó erők finanszírozásának terén is, az adósság ebben a külön fejezetben eléri az egymilliárd 752 millió dollárt. Az Egyesült Államok Itt is a legnagyobb adós, 757,4 millió dollárral.