Népszava, 1993. február (121. évfolyam, 26–49. sz.)
1993-02-01 / 26. szám
4 Az SZDSZ 15 pontja Kormány (rá)segítő szabaddemokraták ? Tizenöt pontos javaslatot dolgozott ki a választásokig hátralevő 15 hónapra a Szabad Demokraták Szövetsége. A párt országos tanácsának és parlamenti frakciójának szombati, együttes ülésén fogadták el a cselekvési programot. Az SZDSZ értékelése szerint a legnagyobb kormánypárt múlt heti országos gyűlésén látványos jelét adta, hogy nem tud mással foglalkozni, mint önmagával; napjai meg vannak számlálva. Az elkövetkező tizenöt hónapig, az Antall-kormány távozásáig az SZDSZ azt ajánlja, hogy a kormány kérje fel a független gazdaságkutató intézeteket, készítsenek tárgyilagos helyzetképet és prognózist a gazdaság állapotáról. Az első négy hónap után a pénzügyminiszter számoljon be az 1993-as költségvetés teljesítéséről, az Országgyűlés pedig vitassa meg az esetleges módosítást. Az SZDSZ meg akarja könnyíteni a földforgalmat. Ezért az Országgyűlésnek haladéktalanul olyan földrendezési törvényt kell elfogadnia, amely lehetővé teszi a földek cseréjét, a szétaprózott földek összekapcsolását, közös használatba adását. Új munkahelyek gyors létesítésével csökkenteni kell a munkanélküliséget. A javaslatok között szerepel, hogy országgyűlési képviselők ne lehessenek tagjai olyan vállalatok vezetésének, ahol állami kézben van a részvénytöbbség, az állami vállalatok felső vezetésének pedig ne lehessen saját magánvállalkozása. A szabaddemokraták szerint a kormánynak a ’94-es választásokig biztosítani kellene az önkormányzatok számára a szükséges eszközöket, hogy ne kelljen oktatási intézményeket bezárni, pedagógusokat elbocsátani. Kezdeményezik, hogy szüntessék meg az egyházakat állami függőségben tartó költségvetési finanszírozást. Az SZDSZ még a mostani parlamenti ciklusban szükségesnek tartja a III/III-as ügy, valamint a szűkebben vett igazságtétel kérdésének lezárását. A parlament fogadjon el nyilatkozatot az elkövetett bűnökről, hozzon létre társadalmi vizsgálóbizottságot, amely feltárja és elemzi a vétkeket — hangzik a javaslat. Kevesebb képviselőből álló parlamentet, a választási törvény olyatén módosítását javasolták továbbá a szabaddemokraták, amely korlátozza az egy-egy országos listát állító pártra, illetve képviselőjelöltre jutó kampányköltséget. Vélemények az ellenzéki ajánlásról Megkérdeztünk néhány parlamenti képviselőt, miként fogadják a szabaddemokraták tizenöt pontját. Hasznos Miklós (KDNP): — A szabaddemokraták lényegében kinyilvánították, hogy bizonyos kérdésekben hajlandók együttműködni a kormánnyal. Ha a deklarálásnak őszinte tartalma van, tehát az ellenzék felfedte kártyáit, ez azt jelenti, hogy például nem fog hatszáz módosító indítványt beadni... Negatívuma az, hogy mindegy, mi történik az elkövetkező 15 hónapban, esetleg nem térnek el a tizenöt pontban foglaltaktól, s ott tartanak be, ahol tudnak. Katona Béla (MSZP) úgy véli, minden pártnak végig kell gondolnia, mit tenne, ha kormányzásra kerülne. " Van értelme a szabaddemokraták javaslattételének. Sőt ideje, hogy az SZDSZ is önvizsgálatot végezzen. A tizenöt pont megfogalmazása szerintem nem pillanatnyi ötlet, hanem az új elnökség és vezetés fő feladata volt. A dolog tragikomikuma, hogy a javaslatok között olyan evidenciák vannak, amelyeket normális kormány saját maga végez el. Az is természetes, hogy a III/III-as ügyet most kell lezárni, egy következő kormány már nem foglalkozhat ezzel. Tehát nincs semmi meglepő a szabaddemokraták javaslatcsomagjában, de üdvözölni lehet, hogy megjelentek vele. Halász István (MDF) nem igazán érti, miért van szükség független gazdaságkutató intézetek vizsgálatára, hiszen aki független, annak nincs felelőssége, s eddigi prognózisaik (lásd infláció és munkanélküliek száma) ez idáig „nem jöttek be”. — A miniszterek beszámoltatásával egyetértek, mi is kíváncsiak vagyunk a költségvetés teljesítésére, a világkiállítás előkészítésére. Egyet kell értenem a munkanélküliség visszaszorításával is, úgy vélem, jelentős közmunkákat kellene finanszírozni, ily módon munkahelyeket teremteni. A III/III-as ügy lezárását illetően szkeptikus vagyok. Ha eddig nem tárgyaltuk meg, akkor kérdés, belefér-e az elkövetkező tizenöt hónapba? Alighanem átcsúszik a következő ciklusba. A kampánypénzek összegének mérséklését azért nem értem, mert ilyen című támogatás nincs. Szerintem a szabaddemokraták előrukkolása a választási kampány egy része. Mindenesetre örültem volna, ha ugyanezzel két évvel ezelőtt hozakodtak volna elő. Miért most akarnak segíteni a kormányon? Bár ahogy Pető Iván nyilatkozatát hallottam, azért annyira nem akarnak segíteni. H. I. Együtt maradnak a kisgazda 36-ok A 36-ok parlamenti frakciója a vasárnap megtartott rendkívüli ülésén 27 igen szavazattal, két tartózkodás mellett úgy döntött, hogy a képviselőcsoport megőrzi egységét. Minderről Szabó János frakcióvezető számolt be az egész napos összejövetelt követően a sajtó munkatársainak. Egyúttal kijelentette azt is: a 36-ok a Torgyán József által a médiumokon keresztül meghirdetett amnesztiával kapcsolatban nem kívántak hivatalos formában foglalkozni. A párttá alakulási, illetve valamelyik párthoz való csatlakozás kérdéséről a március 21-re meghirdetett nagyválasztmányi ülésig nem kívánnak dönteni. Szabó János újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy az ülésen nem foglalkoztak a kormányátalakítás kérdésével. Programadó közgyűlést tartott az NDSZ Pozsgayi sz állata szolgáljon és ne uralkodjon Bírói Kormányzati szinten tikárunk politizálni Kormányzati szintű programhoz közelít az a tervezet, amelyet a hét végén a Nemzeti Demokrata Szövetség közgyűlése elfogadott. Bíró Zoltán, a szövetség társelnöke jellemezte így a 60 szakértő részvételével 12 munkabizottságban kidolgozott programot, megjegyezve, hogy e minősítés nem azt jelzi: az NDSZ biztos a választási győzelemben, csupán azt, hogy akár ellenzéki szerepben is kormányzati színvonalon akar foglalkozni a magyar társadalom problémáival. A 381 küldött részvételével szombaton kezdődött közgyűlésen az ősszel párttá lett mozgalom elnöke, Pozsgay Imre úgy fogalmazott, hogy az NDSZ praktikus, gyakorlatias politikát akar és tud képviselni, ellenállva a demagógia kísértésének. Mint mondta, ma nem a vallásháborúkban jártas kardforgatókra van szükség, hanem olyanokra, akik ismerik a társadalmi csoportok gondjait. Az államról szólva Pozsgay leszögezte, rövid távú érdekek hordozása helyett az államnak hosszú távú érdekeket kellene képviselnie, s uralom helyett szolgálnia, hogy az alattvalóból polgár lehessen. Bíró Zoltán társelnök referátumában lesújtó véleménnyel volt a hazai politikai életről, s megindokolta, miért nem szólalt meg az NDSZ sem médiaügyben, sem a létminimum alatt élők parlamentfelosztó kezdeményezése kapcsán. Fontos kérdések — mint például a privatizáció, a magyar mezőgazdaság helyzete, az elszegényedés — helyett mellékvágányokra terelődött a politikai vita; a politikai elit nem tud mit kezdeni a jelenlegi helyzettel. Az NDSZ-nek kormányzati szinten kell politizálnia, jelentette ki Bíró Zoltán. Ehhez pontos képet kell kapnia a társadalomról. A családpolitikának ma úgyszólván nyoma sincs, mondta, az ifjúságnak nincs esélyegyenlősége a tanulásban, a munkában, a középosztály folyamatosan lejjebb hull eredeti helyéről, ahelyett, hogy megerősödne. A politikai elitről kérdés formájában mondott véleményt a társelnök: műveltség és teljesítmény nélküli, vagy művelt, teljesítő és a nemzet iránt elkötelezett elitre van-e szüksége az országnak? Az NDSZ arculatáról kijelentette: pártja nem jobboldali és nem baloldali, ezek ma nem kategóriák, napjainkban az önmeghatározás fölösleges és veszélyes. Nemzeti demokraták vagyunk, mondta végül. A programbeszédek után a közgyűlés szekciókban folytatta munkáját. A gazdaságpolitikai koncepció lényege a szociális piacgazdaság kiépítése, hoszszabb távon jóléti, demokratikus társadalom megteremtése. Mint Gidai Erzsébet, a téma előadója elmondta, elvégezték a számításokat a pénzforrások előteremtésére. A közgazdásznő kijelentette: nem is igazán a pénzhiány, mint a pénzforrások rossz használata vezetett a jelenlegi helyzethez. Az NDSZ programjában fontos szerepet kapott a helyi igazgatási rendszer korszerűsítése. Az Országgyűlést kisebb létszámúnak tudja elképzelni a párt, a választójogi törvényt pedig úgy módosítaná, hogy parlamenten kívüli pártok is megjelenhessenek az országházban. Az NDSZ szerint szükség van a törvényhozás parlamenten kívüli és parlamenti eljárási szabályainak újraszabályozására. Több ponton „tisztítani” kell az államfői jogköröket, világosabbá tenni a köztársasági elnök közjogi kapcsolatait a parlamenthez és a kormányhoz. A küldöttgyűlés végül újjáválasztotta az országos választmányt. (horváth) Ismét kampány on duplán fizet! — állítják annak a kampánynak a szervezői, amelyet a napokban hirdetett meg a Magyar-EK Energia Központ a hazai energiatakarékosság előmozdítására. A szakértők szerint ugyanis a fölösleges energiafogyasztás szükségtelenül megterheli a környezetet, arról nem is beszélve, hogy jelentős pénzpocsékolás is. A Magyar EK Energia Központ által meghirdetett kampány 40 millió forintba kerül, ezt az Európai Közösség Phare-programjából finanszírozzák. Úgy gondolják, hogy televíziós reklámokkal, sajtóhirdetésekkel, tájékoztató kiadványok megjelentetésével, kellő hatást tudnak elérni a fogyasztók körében. Ez a hatás azonban legfeljebb ezrelékekben mérhető, ha mérhető — mondta a Népszavának dr. Garbai László, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium osztályvezetője arra a kérdésünkre válaszolva, hogy milyen eredménnyel zárult a tavaly nyár végén meghirdetett energiatakarékossági kampány. Mint ismeretes, akkor a tárca mintegy 10 millió forintot költött a mostani akcióhoz hasonló megoldásokra. Ha a tízmillió forint elköltésének konkrét, mérhető haszna nem is mutatható ki, dr. Garbai László szerint a kampány elérte a célját. A minisztérium által készíttetett közvélemény-kutatásból ugyanis kiderült, hogy az emberek többsége az elmúlt hónapokban találkozott a felhívásokkal, s ennek nyomán többen is — igaz, kisebb beruházásokkal járó — változtatásokat hajtottak végre otthonuk energiafogyasztásában. f. z. I 1993. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ NÉPSZAVA Csókülések Londonban hamarosan úgynevezett csókülésekre cserélik ki a mozik hátsó zsöllyéit. Az első ilyen filmszínház, a Károly hercegről elnevezett mozgó e hónapban nyílik a brit főváros moziközpontjában. A nézőtér végén 26 ilyen ülés lesz. Az első 13 látogató szerelmespár egy szál rózsát, egy-egy pohár pezsgőt és két szív alakú csokoládét is kap. Mi akkor is előbbre járunk, hiszen nálunk már a mozizsebet is kitalálták. Nip —tényszociális Tömörülések Konföderációja (Szamkét), a Munkanélküliek Érdekvédelmi Szövetségének (MÉSZ) 54 egyesülete, valamint az önálló Érdekképviseletek Társult Szövetsége részvételével új, mintegy 150 ezer tagot magába foglaló érdekképviseleti szervezet alakult szombaton Miskolcon Keresztényszocialista Szakszervezetek Országos Szövetsége (Keszosz) elnevezéssel. ELHUNYT RUZICSKAY GYÖRGY Életének 97. évében vasárnap elhunyt Ruzicskay György Munkácsy-díjas festő, érdemes művész. PETÍCIÓ KÉSZÜL Nem érvénytelen az Állampolgári Jogvédő Liga aláírásgyűjtése a lakáshitelkamatok emelése ellen — emeli ki a szakszervezet szombati közleménye —, hiszen a tízezer hiteles aláírás elérése esetén a parlament köteles foglalkozni a petícióval. A 170 ezer összegyűjtött, 53 ezer beküldött tiltakozásból 42 ezer felelt meg a személyi szám ellenőrzése után a törvény előírásainak. KERESZTÉNY SZAKSZERVEZETI SZÖVETSÉG A Szakszervezetek, Munkástanácsok és Kérész- Mától igényelhető a munkanélküliek jövedelempótló támogatása Mától az új szociális törvény alapján a tartós munkanélküliek jövedelempótló támogatást igényelhetnek az önkormányzatoknál. Azok kérhetik ezt a támogatást, akiknek járadékfolyósítási idejük lejárt, feltéve, ha családjukban az egy főre jutó jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíjminimum 80 százalékát. Jelenleg 6 ezer forintt a nyugdíjminimum, ehhez viszonyítják a munkanélküliek jövedelempótló támogatását is, ugyancsak 80 százalékos mértékben. Tehát 4 ezer 800 forintot kaphatnak a rászorulók. Lényeges tudni, hogy nem kaphat támogatást, aki például előnyugdíjra, nyugdíjra, rokkantsági nyugdíjra jogosult, vagy terhességigyermekágyi segélyt, gy,ed-et, gyes-t folyósítanak a számára. Ha a munkanélküli valamilyen jövedelemmel rendelkezik, a támogatás csupán e jövedelem 4 ezer 800 forintos kiegészítését jelentheti. Becslések szerint az idén körülbelül 100 ezer munkanélkülinek jár le a segély folyósítása, ennyien kerülhetnek a támogatott szegények közé. (n. t. e.) Jogvita a szkinhedekról Az ügyésznek: 72 órán belül dönteni kell Dr. Nyilasi Gyula: a letartóztatás csak végső eszköz Őrizetbevétel vagy előzetes letartóztatás? A fogalmak gyakran keverednek. A múlt hét közepétől a sajtóban, a Döbrentey téren történt szkinhed-botránnyal kapcsolatban, eléggé gyakran kerülhetnek szóba ezek a jogi fogalmak, éppen azért, mert az őrizetbevételt „technikai” okokból nem válthatta fel az előzetes letartóztatás. Bár egyáltalán nem biztos, hogy a rendőrségi javaslattal egyetértett volna a főügyészség. Ugyanis az indítványtétel az ügyész diszkrecionális joga, egyben felelőssége. Az előzetes letartóztatás elrendelésének folyamatáról dr. Nyilasi Gyula, a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályvezetője nyilatkozott a Népszavának. Az előzetes letartóztatás lehetőségeit a törvény egyértelműen és félreérthetetlenül szabályozza. Tehát csak abban az esetben lehet erre a szigorú kényszerintézkedés elrendelésére indítványt tenni, ha fennállnak annak a törvényi feltételei — mondta dr. Nyilasi Gyula. — Abban az esetben, ha az eljárás alá vont személy elrejtőzésétől, szökésétől tartani lehet. Továbbá, ha a szabadlábra helyezése esetén módja nyílik arra, hogy társaival, esetleg a tanúkkal összebeszéljen, befolyásolja őket, így megakadályozhatja a büntetőeljárás eredményességét. Természetesen abban az esetben is helye van a letartóztatási indítvány előterjesztésének, ha feltételezhető az esetleges bűnismétlés. A jelenlegi büntetőeljárási törvény szerint ezek az előzetes letartóztatásra vonatkozó alapvető feltételek. Rendkívül fontos követelmény, hogy a letartóztatást csak tényekkel lehet megokolni. Nem elegendő annak a puszta feltételezése, hogy az érintett megszökne, összebeszélne vagy bűnt ismételne. Amennyiben a letartóztatási okok fennállnak, az ügyész mindenképpen köteles indítványt tenni? — A törvény erre vonatkozó előírásai nem kötelezőek, csupán lehetővé teszik az indítványtételt. Álláspontunk szerint a letartóztatás általában kerülendő, csupán végső eszköz. Akit egyszer a bíróság letartóztatott, azt esetleges jogerős bírósági döntésig elzárva kell tartani? — Nem, erről szó sincs. Amennyiben az eljárás során, annak bármely szakában megszűnnek a letartóztatáshoz szükséges feltételek, el kell rendelni a szabadlábra helyezést. Hogyan történik a letartóztatás? — Az előzetes letartóztatásra vonatkozó indítványt az ügyész, általában a fogvatartás helye szerint illetékes bíróságnál jelenti be. Az őrizet időtartama 72 óra, az ügyésznek ennyi idő alatt kell dönteni arról, hogy előterjeszt-e a bíróságnál letartóztatásra vonatkozó indítványt. Amennyiben azt 72 órán belül előterjeszti, az őrizet ideje 5 nappal meghosszabbodik. Ha az ügyésznek valamiért nincs arra lehetősége, hogy indítványt tegyen, akkor legkésőbb az őrizet időtartamának lejártakor szabadlábra kell helyezni az illetőt. Ez törvény, ami nem bírálható felül. Csak őrizetben levőt lehet letartóztatni? — Nem, a büntetőeljárás során, ha a helyzet úgy alakul, hogy az indokok fennállnak, ügyész bármikor indítványozhatja a szabadlábon védekező letartóztatását. Ilyen esetben az érintettet a bíróság elé kell idézni. És mi a helyzet az egyre gyakrabban előforduló szkinhedügyekben? — A szkinhedek általában olyan garázda jellegű bűncselekményeket követnek el, amelyekért majd a bíróság előtt felelniük kell. Az eddigi gyakorlat azt mutatja, hogy a különböző szkinhedcsoportok gyakran a bőrük színe miatt bántalmaztak embereket. Ezeknek a cselekedeteknek a megítélésével kapcsolatban kezdetben vita volt a minősítés miatt. A rendőrség részéről elhangzott olyan álláspont is, hogy a cselekmény garázdaság. De a Btk. 156. szakasza szerint: „aki valamely nemzeti, népi, faji vagy vallási csoport tagjának a csoporthoz tartozása miatt súlyos testi vagy lelki sérelmet okoz, bűntettet követ el”, tehát ez több, mint a garázdaság. Ennek a törvénynek az értelmezésénél nem arról van szó, hogy az elkövető súlyos testi sértést követ el, hanem, hogy „sérülést” okozott. Ez a bűncselekmény megvalósulhat olyan bántalmazással is, amikor 8 napon túl gyógyuló sérülés nem következik be. A szkinhedek esetében, amikor azért eléggé nyilvánvaló, hogy kiszemelt sértetteket faji vagy vallási hovatartozásuk miatt támadtak meg, a Fővárosi Főügyészség általában melyik minősítés szerint emel vádat az elkövetők ellen? — A Btk. 156. paragrafusa szerint vádemelést az országban elsőként a Fővárosi Főügyészség alkalmazta, annak ellenére, hogy a budapesti nyomozóhatóságok ilyen esetekben is inkább garázdaságnak tekintették a szkinhedcsoportok által elkövetett bűncselekményeket. Tudomásom szerint nemrégiben a Fővárosi Bíróság is garázdaságnak minősítette a hasonló cselekményeket. A végső döntést majd a Legfelsőbb Bíróság hozza meg. Schmidt Attila