Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.)

1993-03-05 / 54. szám

NÉPSZAVA. 199 3. MÁRCIUS 5.. PÉNTEK 7 KÖZLEMÉNY A magyar kormányzat felkérésére a Nem­zetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1991— 1992 folyamán tópartit összetételű delegá­ciót küldött Magyarországra a munkavé­delem felügyeleti rendszerének elemzésé­re és a továbbfejlesztést szolgáló javasla­tok kidolgozására. A delegáció munkájá­ról részletes jelentésiben számolt be, és kö­vetkeztetéseit 25 konkrét fő ajánlásiban fo­galmazta meg. A jelentés és a fő ajánlások megvitatá­sára, a szükséges teendők meghatározására a munkavállalók, a munkáltatók és az ille­tékes kormányzati szervek képviselői 1993. március 1. és 3. között konferenciát tar­tottak, amelyen részt vettek az ILO dele­gáció tagjai és az ILO szakértője is. A konferencia egyöntetűen kifejezte kö­szönetét és nagyrabecsülését az értékes munkáért, amelyet a tópartit delegáció a magyar kormányzat kérésének megfelelő­en, az előzetesem meghatározott elvék és programok szerint elvégzett, ,és megálla­pította, hogy a delegáció jelentése és aján­lásai nagymértékben hozzájárulnak a ma­gyarországi munkavédelem javításához, tartalmi és szervezeti megújításához. A konferencia munkavállalói, munkál­tatói és kormányzati oldala teljes mérték­ben egyetértett abban, hogy az ILO aján­lásainak megvalósításához, a munkaválla­lók biztonságának és egészségének védel­méhez, a megfelelő munkakörnyezet kiala­kításához a munkavállalóknak, a munkál­tatóknak és a kormányzatnak egyaránt alapvető érdekei fűződnek. Ezért elenged­hetetlenül szükségesnek és rövid időn be­lül megvalósítandónak tartják a követke­zőket: 1. A Munkavédelmi Törvény minél előbb kerüljön az Országgyűlés elé, tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogi szabályozás már nem tudja követni a munka világában be­következő változásokat. 2. A Munkavédelmi Törvényhez kapcso­lódóan kerüljön, sor: a) a munkavédelmi tartalmú ILO egyez­mények ratifikálására, különös tekintettel a 81., a 129. és a 155. számú egyezmé­nyekre; ib) a foglalkozás-egészségügy tartalmi és szervezeti korszerűsítését szolgáló jogsza­bályok meghozatalára; c) a társadalombiztosításon belül a bal­eset-biztosítási ág különválasztásával kap­csolatos elképzelések kialakítására és meg­vitatására. 3. A Munkavédelmi Törvény szellemével összhangban kezdődjenek meg egy orszá­gos munkavédelmi program kidolgozásá­nak előkészületei a kormányzat, a munka­­vállalók és a munkáltatók szakértőinek részvételével. A program alapelveiben épüljön az egyes szakmai területek pontos helyzetelemzé­sére, vegye figyelembe az ILO delegáció ajánlásait, valamint a megfelelő ILO egyez­ményeket és az Európai Közösség irány­elveit is. A konferencia alapjaiban egyetértett az ILO delegáció ajánlásaival, amelyek egye­bek között a következő lényegi javaslato­kat tartalmazták: — Ki kell dolgozni a munkabiztonságot és munka-egészségügyet integráló orszá­gos munkavédelmi politikát. — Megújított struktúrájú felügyeleti rendszert kell kialakítani, amely integrál­ja a munka-egészségügyi ellenőrzést, a munkabiztonsági ellenőrzést, valamint a műszaki biztonságtechnikai ellenőrzést. — Egységes szempontok alapján a ha­tósági ellenőrző és tanácsadó funkciók összehangolt alkalmazásával új típusú ha­tósági tevékenységet kell folytatni. — Ki kell dolgozni és el kell indítani a felügyelők általános reorienitációs képzési programját. , 1 — A felügyelet számára több évre szóló tervet kell kialakítani a társadalmi part­nerek bevonásával. — Növelni kell a munkavédelmi fel­ügyelet erőforrásait. — Javítani és szükség esetén jogilag szabályozni kell a hatóságok és az intéz­mények együttműködését. — Bővíteni és javítani kell a munkavé­delem információs és tömegkommunikáci­ós tevékenységét. — Jogi szabályozással aktív szerepet kell nyújtani a baleset biztosításának a mun­kavédelmi megelőzésben. — A biztonságtechnikai hatásági ellen­őrzési funkciókat el kell választani a szol­gáltató vagy szaktanácsadási funkcióktól. — Alapvető jogi követelményként rög­zíteni kell a munkáltató oszthatatlan fele­lősségét gazdálkodó szervezetének munka­­védelméért. Ugyanakkor jogszabályban kell biztosítani az üzemi munkavédelmi szervezetek felállítását. Jogszabályban kell rögzíteni a munkavédelemben való rész­vétel alapelveit és a munkavállalók rész­vételi jogait. — Korszerűsíteni és bővíteni kell a munkavédelmi szakemberek oktatását és továbbképzését. — Létre kell hozni olyan központi pénz­ügyi erőforrást, amellyel segíteni lehet a kutatást, oktatást, .tájékoztatást. A munka- és üzemegészségügyre vonat­kozó helyzetértékeléssel a Népjóléti Mi­nisztérium nem értett egyet. A népjóléti kormányzat a munkabiztonság és a munka­egészségügyi hatósági felügyeleti funkciói­nak egy közös szervezetbe történő össze­vonását — ellentétben a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a munkaügyi kor­mányzat egységes álláspontjával — nem tartja időszerűnek. A munika-agészségügyi hatósági tevékenység hatásfokának javítá­sához biztosítja a szükséges személyi és szervezeti feltételeket. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a műszaki felügyeletekre vonatkozó javas­latokat (privatizáció, termékbiztonság) az Európai Közösség követelményeihez iga­zodó minőségügyi rendszeren belül (jogilag szabályozott területen) tartja megvalósít­hatónak. Ennek megfelelően az új minő­ségi rendszerrel összhangban lévő átszer­vezett munkaügyi felügyelet kialakításával is egyetért. A .munkavállalói és a munkáltatói oldal felkérte a munkaügyi és népjóléti kor­mányzatot, hogy folytasson további tár­gyalásokat az ILO ajánlásának megfelelő integrált felügyelet felállításának érdeké­ben. A konferencia részvevői egyhangúlag fel­kérték a Nemzetközi Munkaügyi Szerve­zetet a következőkre: 1. Tekintettel arra, hogy az ILO hason­ló tópartit delegációkat küldött Lengyelor­szágba és a (volt) Cseh és Szlovák Köztár­saságba is, az ILO szervezzen az érintett országok munkáltatóinak, munkavállalói­nak és kormányzati szerveinek részvéte­lével szubregionális konferenciát a tanul­ságok megvitatására. 2. Az ILO tegyen lépéseket tópartit együttműködési projekt kialakítására Ma­gyarországgal, amelynek célja materiális és nem materiális erőforrások mozgósítá­sa annak érdekében, hogy Magyarország minél hatékonyabban megvalósíthassa az ILO delegáció ajánlásait, összhangban az ILO vonatkozó egyezményeinek és az Euró­pai Közösség megfelelő irányelveinek szel­lemével. Budapest, 1993. március 3. Dr. Hetyei László s'k. Haubert Gábor sk. munkáltatói oldal munkavállalói oldal Dr. Békés András sk. kormányzati oldal Közzéteszi: FÖCZE LAJOS az ÉT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal szóvivője az Autonóm Szákszervezetek ügyvivője. Választások 1993 májusában (4.) Szakszervezetek és a XXVIH-as törvény Az új Munka Törvényköny­ve szabályozta a szakszer­vezetek jogait is. Egyértel­műen eldöntötte a vitát; a szakszervezetnek joga, hogy a munkahelyeken belül is szerveződhessenek. Segíti a szakszervezetek működését az az új szabály, mely a munkáltatót kötelezi arra, hogy az érdekvédelmi szer­vezet a szükségesnek tartott felhívásokat, információkat közzétehesse a munkahelyen, hirdetőtáblát, helyi újságot, hangosbemondót vehessen igénybe. Lényeges az is, hogy a szakszervezet a mun­káltatóval megállapodva he­lyiséget kapjon működésé­hez. Az új törvény különféle jogokat ad a szakszerveze­teknek. Tájékoztatáshoz való jog illeti meg a munkavál­lalók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A na­gyobb csoport a törvény szerint a munkavállalók 25 százaléka, vagy több mint öt ven dolgozó. Joga van tá­jékoztatást kapnia a szak­­szervezetnek a munkaválla­lók munkaviszonyával ösz­­szefüggő gazdasági és szo­ciális kérdésekről. A szakszervezet egyéni képviseleti joga kizárólag tagjaira vonatkozik. Ezt a munkaviszonyt érintő kérdé­sekben a munkaadóval szem­ben, illetve az állami szer­vek előtt érvényesítheti. Má­sik lehetősége, ha -tagja meg­hatalmazza, hogy az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben a bíró­ságnál, vagy más hatóságnál képviselje őt. A szakszerve­zetek nem egyedi ügyekben való képviseleti jogát az Al­kotmány biztosítja. Ez alap­ján például képviseleti jo­got kapnak a szociális, tár­sadalombiztosítási és adózá­si ügyekben. Lényeges a kollektív szer­ződés megkötésének joga, hi­szen ennek értéke a piac­­gazdaságban, a privatizált vállalatoknál növekedni fog. A jogszabály a szakszerve­zeteknek ellenőrzési jogot ad a munkakörülményekre, amelyet az illetékes szak­hatóság tájékoztatása mel­lett végezhetnek. Az ellen­őrzéskor nem tagadhatja meg a tájékoztatást a mun­káltató. Ha mulasztásokat ta­lál ennek során a szakszer­vezet, felhívhatja azokra a felelős szervek figyelmét, s ha nem teszik meg a szük­séges intézkedést, úgy meg­felelő eljárást kezdeményez­het. Arra azonban nincs le­hetősége a szakszervezetnek, hogy az ellenőrzési jogot a munkába járás körülményei­re vagy a munkahely kör­nyéki szolgáltatásokra is ki­terjessze. A szakszervezetnek kifo­gásolási joga van a munka­­vállalókat, illetve a szak­szervezetet érintő jogellenes munkáltatói intézkedések, mulasztások során, amit a munkáltató vezetőjéhez kell benyújtani a mulasztást ész­lelt ötödik munkanapon, de legfeljebb a mulasztástól számított egy hónapon be­lül. Nem élhet kifogással azonban akkor, ha a sérel­met szenvedő munkavállaló jogvitát kezdeményezett. Egyébként, ha a munkaadó nem ért egyet a szakszer­vezet kifogásával, egyezte­tést kell folytatniuk. Abban az esetben, ha ez az egyez­tetés hét napon belül nem vezet eredményre, a szak­­szervezet öt napon belül bí­rósághoz fordulhat. Munkaidő-kedvezmény il­leti meg a szakszervezeti tisztségviselőket, amelynek mértéke — ha nem egyez­tek meg a munkáltatóval — minden három munkavállaló szakszervezeti tag után havi két óra. Nem számít azon­ban bele a munkaadóval fo­lyó tárgyalások ideje. A tisztségviselők védettségének joga a tisztség megszűnését követően még egy év. Egyéb­ként, ha más munkahelyre vagy beosztásba kívánják he­lyezni a szakszervezeti tiszt­ségviselőt, esetleg rendes fel­mondással kívánják meg­szüntetni a munkaviszonyát, ki kell kérni a felsőbb szak­­szervezeti szerv egyetértő vé­leményét. Február 23-án módosítot­ta a parlament a XXVIII-as, szakszervezeti vagyon védel­méről, a munkavállalók szervezkedési és szerveze­teik működési esélyegyenlő­ségéről szóló törvényt is. A Munka Törvénykönyvének azt a részét, hogy a kollek­tív szerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a mun­káltatónál képviselt vala­mennyi szakszervezet részt vehet, nem módosították, el­lenben azzal kiegészítette az új jogszabály ezt, hogy a tárgyalások eredményessége érdekében kötelesek együtt­működni a szakszervezetek. Nem változott továbbá az az előírás sem, hogy az üzemi és közalkalmazotti tanácsok választását követően azok a szakszervezetek minősülnek reprezentatívnak (támoga­tottnak), amelyek a leadott szavazatok 10 százalékát megkapták. Ennek akkor van jelentősége, ha a kollek­tív tárgyalások során a szak­­szervezetek nem tudnak megegyezni. Tehát ha vita van, úgy azok a szakszerve­zetek köthetnek kollektív szerződést, amelyek együtte­sen elnyerték a szavazatok 50 százalékát. Egyedül pedig az a szakszervezet jogosult kollektívszerződés-kötésre, amelynek 65 százalékos a támogatottsága. Módosult viszont a Munka Törvénykönyvének az a ré­sze, amely a tisztségviselőkre vonatkozik. A jövőben a 10 százalékos támogatottságot nem szerzett szakszervezetet is megilleti tisztségviselőinek védelme, illetve a kifogáso­lás korlátozott joga. A XXVIII-as törvény mó­dosításával lehetővé vált, hogy a volt SZOT-vagyont a hat országos szakszervezeti szövetség — az Autonóm Szakszervezetek, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Ma­gyar Szakszervezetek Orszá­gos Szövetsége, Szakszerve­zetek Együttműködési Fóru­ma — tavaly szeptember 10-i megegyezése alapján megosszák, amit azóta tá­mogat a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek képviselője is. A Szolidaritás Szakszer­vezeti Munkásszövetség azonban továbbra sem fo­gadja el ezt az egyezséget. A törvény szerint a 4,2 mil­liárd értékű volt SZOT-va­gyont azonnal használatba vehetik az érdekeltek, míg az ágazati-szakmai szakszer­vezetek vagyonának megosz­tása az adott területen mű­ködő szakszervezetek között az üzemi-közalkalmazotti ta­nácsi választások eredménye alapján történhet. Az idei, első tanácsi választásokat követően az ágazati vagyon használatát lehet megoszta­ni, majd az 1995-ben meg­tartott újabb üzemi tanácsi választás után kerül sor az ágazati vagyon tulajdonjogá­nak, a használati joggal együtt történő végleges meg­osztására. A XXVIII-as törvény mó­dosításával átalakult a Va­gyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) döntési mechanizmusa és jogköre. A szakszervezetek megállapo­dásának végrehajtó fóruma­ként működik ezután. Most már nem szükséges az egyhangú szavazat az Igazgatótanács döntéséhez. Akkor érvényes a testület határozata, ha a jelenlévő tagok kétharmada támogat­ja a döntéshozatalt. Egyhan­gú határozat az Igazgatóta­nács saját ügyrendjének el­fogadásához szükséges. A vagyonmegosztás nem öncélú, hiszen ahhoz, hogy a szakszervezetek működni tudjanak, megalapozott ér­dekvédelmi munkát végezze­nek, szükségesek az anyagi feltételek is. De azért is fon­tos a vagyonmegosztás, hogy vége legyen a lassan két éve húzódó vitának a szak­­szervezetek között, és hogy energiájukat a munkaválla­lók érdekeinek érvényesíté­sére, jó kollektív szerződés­­kötésre fordíthassák. Nógrádi Tóth Erzsébet Gyálon háromszintes családi ház kerttel, ipari árammal, műhellyel, ÁRON ALUL ELADÓ. Megtekinthető kizárólag szombat, vasárnap 8.00-18.00 óra között a helyszínen. Gyál, Kiskomáromi u. 34. 1 PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! •ÍV ííí W: A FÖBER KFT. az ECONOMIX Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság megbízásából a fa. DUNABAU 43. Általános Építőipari Vállalat tulajdonában volt III. számú házgyári (Duna­keszi) ingatlanának önállóan elkülönített 0126 2. hrsz. alatti, 17 412 nm területtel rendelkező részére (a házgyár és annak M2 számú közlekedési út közötti, Dunakeszi felé eső beépít­hető telekrészlet) NYILVÁNOS MEGVÉTELRE SZÓLÓ PÁLYÁZATOT hirdet. Az önállóan kialakított telekrészre egy jövőbeni vásárlónak szerződés alapján elő­vásárlási joga van. A pályázati feltételek dokumentációja átvehető 10 000, azaz tízezer forint vissza nem térí­tendő összegnek a FÖBER Kft. MHB 220—17 547 számú egyszámlájára. történő befizetése ellenében a felhívás megjelenésétől számított 15 napig. A pályázat beadási határideje: 1f93. március 19-én 10 óra. A beadás helye: FÖBER KFT. vezérigazgatói titkársága, Budapest VII., Rumbach Sebestyén u. 14. VII. emelet 706. szoba. A pályázat bontásának időpontja: 1993. márc. 19. 10 óra 30. A bontás hely«: FÖBER KFT., VII. em. tárgyalója (701. szoba). Felvilágosítást ad és a pályázati kiírás átvehető: Garai László csoportvezetőnél, FÖBER KFT. 909. szoba. Telefon: 141-5179.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék