Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.)
1993-03-05 / 54. szám
NÉPSZAVA, 1993. MÁRCIUS 5., PÉNTEK KÖZLEMÉNY — Javítani és szükség esetén jogilag szabályozni kell a hatóságok és az intézmények együttműködését. — Bővíteni és javítani kell a munkavédelem információs és tömegkommunikációs tevékenységét. — Jogi szabályozással aktív szerepet kell nyújtani a baleset biztosításának a munkavédelmi megelőzésben. — A biztonságtechnikai hatósági ellenőrzési funkciókat el kell választani a szolgáltató vagy szaktanácsadási funkcióktól. — Alapvető jogi követelményként rögzíteni kell a munkáltató oszthatatlan felelősségét gazdálkodó szervezetének munkavédelméért. Ugyanakkor jogszabályban kell biztosítani az üzemi munkavédelmi szervezetek felállítását. Jogszabályban kell rögzíteni a munkavédelemben való részvétel alapelveit és a munkavállalók részvételi jogait. — Korszerűsíteni és bővíteni kell a munkavédelmi szakemberek oktatását és továbbképzését. A magyar kormányzat felkérésére a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 1991— 1992 folyamán tópartit összetételű delegációt küldött Magyarországra a munkavédelem felügyeleti rendszerének elemzésére és a továbbfejlesztést szolgáló javaslatok kidolgozására. A delegáció munkájáról részletes jelentésiben számolt be, és következtetéseit 25 konkrét fő ajánlásiban fogalmazta meg. A jelentés és a fő ajánlások megvitatására, a szükséges teendők meghatározására a munkavállalók, a munkáltatók és az illetékes kormányzati szervek képviselői 1993. március 1. és 3. között konferenciát tartottak, amelyen részt vettek az ILO delegáció tagjai és az ILO szakértője is. A konferencia egyöntetűen kifejezte köszönetét és nagyrabecsülését az értékes munkáért, amelyet a tópartit delegáció a magyar kormányzat kérésének megfelelően, az előzetesem meghatározott elvek és programok szerint elvégzett, ,és megállapította, hogy a delegáció jelentése és ajánlásai nagymértékben hozzájárulnak a magyarországi munkavédelem javításához, tartalmi és szervezeti megújításához. A konferencia munkavállalói, munkáltatói és kormányzati oldala teljes mértékben egyetértett abban, hogy az ILO ajánlásainak megvalósításához, a munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez, a megfelelő munkakörnyezet kialakításához a munkavállalóknak, a munkáltatóknak és a kormányzatnak egyaránt alapvető érdekei fűződnek. Ezért elengedhetetlenül szükségesnek és rövid időn belül megvalósítandónak tartják a következőket: 1. A Munkavédelmi Törvény minél előbb kerüljön az Országgyűlés elé, tekintettel arra, hogy a jelenlegi jogi szabályozás már nem tudja követni a munka világában bekövetkező változásokat. 2. A Munkavédelmi Törvényhez kapcsolódóan kerüljön, sor: a) a munkavédelmi tartalmú ILO egyezmények ratifikálására, különös tekintettel a 81., a 129. és a 155. számú egyezményekre; ib) a foglalkozás-egészségügy tartalmi és szervezeti korszerűsítését szolgáló jogszabályok meghozatalára; c) a társadalombiztosításon belül a baleset-biztosítási ág különválasztásával kapcsolatos elképzelések kialakítására és megvitatására. 3. A Munkavédelmi Törvény szellemével összhangban kezdődjenek meg egy országos munkavédelmi program kidolgozásának előkészületei a kormányzat, a munkavállalók és a munkáltatók szakértőinek részvételével. A program alapelveiben épüljön az egyes szakmai területek pontos helyzetelemzésére, vegye figyelembe az ILO delegáció ajánlásait, valamint a megfelelő ILO egyezményeket és az Európai Közösség irányelveit is. A konferencia alapjaiban egyetértett az ILO delegáció ajánlásaival, amelyek egyebek között a következő lényegi javaslatokat tartalmazták: — Ki kell dolgozni a munkabiztonságot és munka-egészségügyet integráló országos munkavédelmi politikát. — Megújított struktúrájú felügyeleti rendszert kell kialakítani, amely integrálja a munka-egészségügyi ellenőrzést, a munkabiztonsági ellenőrzést, valamint a műszaki biztonságtechnikai ellenőrzést. — Egységes szempontok alapján a hatósági ellenőrző és tanácsadó funkciók összehangolt alkalmazásával új típusú hatósági tevékenységet kell folytatni. — Ki kell dolgozni és el kell indítani a felügyelők általános reorientációs képzési programját. . — A felügyelet számára több évre szóló tervet kell kialakítani a társadalmi partnerek bevonásával. — Növelni kell a munkavédelmi felügyelet erőforrásait. — Létre kell hozni olyan központi pénzügyi erőforrást, amellyel segíteni lehet a kutatást, oktatást,tájékoztatást. A munka- és üzemegészségügyre vonatkozó helyzetértékeléssel a Népjóléti Minisztérium nem értett egyet. A népjóléti kormányzat a munkabiztonság és a munkaegészségügyi hatósági felügyeleti funkcióinak egy közös szervezetbe történő összevonását — ellentétben a munkáltatók és a munkavállalók, valamint a munkaügyi kormányzat egységes álláspontjával — nem tartja időszerűnek. A munka-egészségügyi hatósági tevékenység hatásfokának javításához biztosítja a szükséges személyi és szervezeti feltételeket. Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium a műszaki felügyeletekre vonatkozó javaslatokat (privatizáció, termékbiztonság) az Európai Közösség követelményeihez igazodó minőségügyi rendszeren belül (jogilag szabályozott területen) tartja megvalósíthatónak. Ennek megfelelően az új minőségi rendszerrel összhangban lévő átszervezett munkaügyi felügyelet kialakításával is egyetért. Amunkavállalói és a munkáltatói oldal felkérte a munkaügyi és népjóléti kormányzatot, hogy folytasson további tárgyalásokat az ILO ajánlásának megfelelő integrált felügyelet felállításának érdekében. A konferencia részvevői egyhangúlag felkérték a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetet a következőkre: 1. Tekintettel arra, hogy az ILO hasonló tópartit delegációkat küldött Lengyelországba és a (volt) Cseh és Szlovák Köztársaságba is, az ILO szervezzen az érintett országok munkáltatóinak, munkavállalóinak és kormányzati szerveinek részvételével szubregionális konferenciát a tanulságok megvitatására. 2. Az ILO tegyen lépéseket tópartit együttműködési projekt kialakítására Magyarországgal, amelynek célja materiális és nem materiális erőforrások mozgósítása annak érdekében, hogy Magyarország minél hatékonyabban megvalósíthassa az ILO delegáció ajánlásait, összhangban az ILO vonatkozó egyezményeinek és az Európai Közösség megfelelő irányelveinek szellemével. Budapest, 1993. március 3. Dr. Hetyei László sk. Haubert Gábor sk. munkáltatói oldal munkavállalói oldal Dr. Békés András sk. kormányzati oldal Közzéteszi: FŐCZE LAJOS az ÉT Munkavédelmi Bizottság munkavállalói oldal szóvivője az Autonóm Szakszervezetek ügyvivője. 1 •MírV: PÁLYÁZATI FELHÍVÁS! A FŐBER KFT. az ECONOMIX Közgazdász Egyetemi Részvénytársaság megbízásából a fa. DUNABAU 43. Általános Építőipari Vállalat tulajdonában volt III. számú házgyári (Dunakeszi) ingatlanának önállóan elkülönített 0126 2. hrsz. alatti, 17 412 nm területtel rendelkező részére (a házgyár és annak M2 számú közlekedési út közötti, Dunakeszi felé eső beépíthető telekrészlet) NYILVÁNOS MEGVÉTELRE SZÓLÓ PÁLYÁZATOT hirdet. Az önállóan kialakított telekrészre egy jövőbeni vásárlónak szerződés alapján elővásárlási joga van. A pályázati feltételek dokumentációja átvehető 10 000, azaz tízezer forint vissza nem térítendő összegnek a FŐBER Kft. MHB 220—17 547 számú egyszámlájára történő befizetése ellenében a felhívás megjelenésétől számított 15 napig. A pályázat beadási határideje: 1993. március 19-én 10 óra. A beadás helye: FŐBER KFT. vezérigazgatói titkársága, Budapest VII., Rumbach Sebestyén u. 14. VII. emelet 706. szoba. A pályázat bontásának időpontja: 1993. márc. 19. 10 óra 30. A bontás helye: FŐBER KFT., VII. em. tárgyalója (701. szoba). Felvilágosítást ad és a pályázati kiírás átvehető. Garai László csoportvezetőnél, FŐBER KFT. 909. szoba. Telefon: 141-5179. Választások 1993 májusában (4.) Szakszervezetek és a XXVII-as törvény Az új Munka Törvénykönyve szabályozta a szakszervezetek jogait is. Egyértelműen eldöntötte a vitát: a szakszervezetnek joga, hogy a munkahelyeken belül is szerveződhessenek. Segíti a szakszervezetek működését az az új szabály, mely a munkáltatót kötelezi arra, hogy az érdekvédelmi szervezet a szükségesnek tartott felhívásokat, információkat közzétehesse a munkahelyen, hirdetőtáblát, helyi újságot, hangosbemondót vehessen igénybe. Lényeges az is, hogy a szakszervezet a munkáltatóval megállapodva helyiséget kapjon működéséhez. Az új törvény különféle jogokat ad a szakszervezeteknek. Tájékoztatáshoz való jog illeti meg a munkavállalók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. A nagyobb csoport a törvény szerint a munkavállalók 25 százaléka, vagy több mint ötven dolgozó. Joga van tájékoztatást kapnia a szakszervezetnek a munkavállalók munkaviszonyával öszszefüggő gazdasági és szociális kérdésekről. A szakszervezet egyéni képviseleti joga kizárólag tagjaira vonatkozik. Ezt a munkaviszonyt érintő kérdésekben a munkaadóval szemben, illetve az állami szervek előtt érvényesítheti. Másik lehetősége, hatagja meghatalmazza, hogy az élet- és munkakörülményeket érintő kérdésekben a bíróságnál, vagy más hatóságnál képviselje őt. A szakszervezetek nem egyedi ügyekben való képviseleti jogát az Alkotmány biztosítja. Ez alapján például képviseleti jogot kapnak a szociális, társadalombiztosítási és adózási ügyekben. Lényeges a kollektív szerződés megkötésének joga, hiszen ennek értéke a piacgazdaságban, a privatizált vállalatoknál növekedni fog. A jogszabály a szakszervezeteknek ellenőrzési jogot ad a munkakörülményekre, amelyet az illetékes szakhatóság tájékoztatása mellett végezhetnek. Az ellenőrzéskor nem tagadhatja meg a tájékoztatást a munkáltató. Ha mulasztásokat talál ennek során a szakszervezet, felhívhatja azokra a felelős szervek figyelmét, s ha nem teszik meg a szükséges intézkedést, úgy megfelelő eljárást kezdeményezhet. Arra azonban nincs lehetősége a szakszervezetnek, hogy az ellenőrzési jogot a munkába járás körülményeire vagy a munkahely környéki szolgáltatásokra is kiterjessze. A szakszervezetnek kifogásolási joga van a munkavállalókat, illetve a szakszervezetet érintő jogellenes munkáltatói intézkedések, mulasztások során, amit a munkáltató vezetőjéhez kell benyújtani a mulasztást észlelt ötödik munkanapon, de legfeljebb a mulasztástól számított egy hónapon belül. Nem élhet kifogással azonban akkor, ha a sérelmet szenvedő munkavállaló jogvitát kezdeményezett. Egyébként, ha a munkaadó nem ért egyet a szakszervezet kifogásával, egyeztetést kell folytatniuk. Abban az esetben, ha ez az egyeztetés hét napon belül nem vezet eredményre, a szakszervezet öt napon belül bírósághoz fordulhat. Munkaidő-kedvezmény illeti meg a szakszervezeti tisztségviselőket, amelynek mértéke — ha nem egyeztek meg a munkáltatóval — minden három munkavállaló szakszervezeti tag után havi két óra. Nem számít azonban bele a munkaadóval folyó tárgyalások ideje. A tisztségviselők védettségének joga a tisztség megszűnését követően még egy év. Egyébként, ha más munkahelyre vagy beosztásba kívánják helyezni a szakszervezeti tisztségviselőt, esetleg rendes felmondással kívánják megszüntetni a munkaviszonyát, ki kell kérni a felsőbb szakszervezeti szerv egyetértő véleményét. Február 23-án módosította a parlament a XXVIII-as, szakszervezeti vagyon védelméről, a munkavállalók szervezkedési és szervezeteik működési esélyegyenlőségéről szóló törvényt is. A Munka Törvénykönyvének azt a részét, hogy a kollektív szerződés megkötésére irányuló tárgyaláson a munkáltatónál képviselt valamennyi szakszervezet részt vehet, nem módosították, ellenben azzal kiegészítette az új jogszabály ezt, hogy a tárgyalások eredményessége érdekében kötelesek együttműködni a szakszervezetek. Nem változott továbbá az az előírás sem, hogy az üzemi és közalkalmazotti tanácsok választását követően azok a szakszervezetek minősülnek reprezentatívnak (támogatottnak), amelyek a leadott szavazatok 10 százalékát megkapták. Ennek akkor van jelentősége, ha a kollektív tárgyalások során a szakszervezetek nem tudnak megegyezni. Tehát ha vita van, úgy azok a szakszervezetek köthetnek kollektív szerződést, amelyek együttesen elnyerték a szavazatok 50 százalékát. Egyedül pedig az a szakszervezet jogosult kollektívszerződés-kötésre, amelynek 65 százalékos a támogatottsága. Módosult viszont a Munka Törvénykönyvének az a része, amely a tisztségviselőkre vonatkozik. A jövőben a 10 százalékos támogatottságot nem szerzett szakszervezetet is megilleti tisztségviselőinek védelme, illetve a kifogásolás korlátozott joga. A XXVIII-as törvény módosításával lehetővé vált, hogy a volt SZOT-vagyont a hat országos szakszervezeti szövetség — az Autonóm Szakszervezetek, Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, Független Szakszervezetek Demokratikus Ligája, Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége, Szakszervezetek Együttműködési Fóruma — tavaly szeptember 10-i megegyezése alapján megosszák, amit azóta támogat a Szövetségen Kívüli Szakszervezetek képviselője is. A Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség azonban továbbra sem fogadja el ezt az egyezséget. A törvény szerint a 4,2 milliárd értékű volt SZOT-vagyont azonnal használatba vehetik az érdekeltek, míg az ágazati-szakmai szakszervezetek vagyonának megosztása az adott területen működő szakszervezetek között az üzemi-közalkalmazotti tanácsi választások eredménye alapján történhet. Az idei, első tanácsi választásokat követően az ágazati vagyon használatát lehet megosztani, majd az 1995-ben megtartott újabb üzemi tanácsi választás után kerül sor az ágazati vagyon tulajdonjogának, a használati joggal együtt történő végleges megosztására. A XXVIII-as törvény módosításával átalakult a Vagyont Ideiglenesen Kezelő Szervezet (VIKSZ) döntési mechanizmusa és jogköre. A szakszervezetek megállapodásának végrehajtó fórumaként működik ezután. Most már nem szükséges az egyhangú szavazat az Igazgatótanács döntéséhez. Akkor érvényes a testület határozata, ha a jelenlévő tagok kétharmada támogatja a döntéshozatalt. Egyhangú határozat az Igazgatótanács saját ügyrendjének elfogadásához szükséges. A vagyonmegosztás nem öncélú, hiszen ahhoz, hogy a szakszervezetek működni tudjanak, megalapozott érdekvédelmi munkát végezzenek, szükségesek az anyagi feltételek is. De azért is fontos a vagyonmegosztás, hogy vége legyen a lassan két éve húzódó vitának a szakszervezetek között, és hogy energiájukat a munkavállalók érdekeinek érvényesítésére, jó kollektív szerződéskötésre fordíthassák. Nógrádi Tóth Erzsébet 7 Gyálon háromszintes családi ház kerttel, ipari árammal, műhellyel, ÁRON ALUL ELADÓ. Megtekinthető kizárólag szombat, vasárnap 8.00-18.00 óra között a helyszínen. Gyál, Kiskomáromi u. 34.