Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.)
1993-03-05 / 54. szám
NÉPSZAVA 1993. MÁRCIUS 5., PÉNTEK .1 szakszervezet helyett az egyházi vezetők jári/kiírták Ki fizeti az oktatást? Erősen vitatott kérdés az érintettek körében, közalkalmazottak legyenek-e az egyházi iskolákban dolgozók? Jelenleg ugyanis nem azok, s ezt hátrányos megkülönböztetésnek érzik. A közoktatás törvénytervezete (a szakképzési és a felsőoktatási mellett) pénteken kerül az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülése elé, ezért megkérdeztük a tavaly október 31-én megalakult Felekezeti Iskolák Dolgozói Érdekvédelmi Szervezetének egyik vezetőségi tagját, dr. Thiesz Józsefnét, hogyan vélekedik a fenti kérdésről: — Az egyházi iskolák dolgozói ugyanúgy közfeladatot látnak el, mint az önkormányzati intézményekben tanítók — mondta lapunknak a mosonmagyaróvári keresztény iskola igazgatónője. Thieszné egyébként azt is elmondta, szakszervezetük szívesen „ringbe szállt” volna az ügy érdekében, ám amikor el akartak indulni, azt hallották, inkább majd az egyházi vezetők tárgyalnak a kormánnyal. Négy hónapja megalakult szakszervezetük egyébként technikai akadályok miatt még mindig nem került bejegyzésre a cégbíróságon, bár most már körülbelül 300 tagot számlálnak. Az ÉT-n nem vesznek részt, ezért megkérdeztük azt is, hogyan vélekednek a közoktatási törvénytervezetről és az Alkotmánybíróság legutóbbi állásfoglalásáról a világnézeti semlegességgel kapcsolatban. Kérdésünkre Thiészné azt válaszolta, nem nagyon tudja, mit mondjon a tervezetről, mindenesetre szükség van olyan törvényre, amely mindenkinek egyenlő jogokat biztosít. A világnézeti semlegességet pedig — mint kijelentette — nem tudja értelmezni. — Lehet, hogy sokan furcsállják, hogyan lehet a magánszférához közelálló intézménytípusban, az egyházi iskolában dolgozó ember közalkalmazott, de a Pedagógusok Szakszervezete úgy véli, célszerű kiterjeszteni minden munkavállalóra a közalkalmazotti törvény munkaviszonnyal, illetménnyel és előmenetellel kapcsolatos passzusait — szögezte le Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. A továbbiakban a főtitkár asszony hangsúlyozta, bár az államháztartás konszolidációjáról szóló programnak nincsenek birtokában — hiába kérték a Pénzügyminisztériumtól —, a kiszivárgott hírek szerint a program tovább csökkentené az önkormányzatoknak nyújtott támogatást. Ez viszont a szülők kiadásait növelné. A PSZ a közelmúltban meghívta Naszvadi György pénzügyminisztériumi helyettes államtitkárt, ám Naszvadi a minisztercsere napjaiban az utolsó pillanatban lemondta látogatását. Szöllősiné ezért úgy gondolja, az ÉT mellett, éppen a finanszírozási kérdések tisztázatlansága miatt, nagyon fontos lenne, hogy a közoktatás törvénytervezete még a parlamenti bizottsági munka előtt a Költségvetési Intézmények Érdekegyeztető Tanácsa elé kerüljön. — török — Másfél milliárdos veszteség a lapterjesztésből Zűrzavaros éveket tudhat maga mögött az 1990. január elsején alakult Magyar Posta Vállalat, mint kiderül az Állami Számvevőszék tegnap nyilvánosságra hozott jelentéséből. A 100 százalékban állami tulajdonban lévő vállalat 9 milliárd forintos vagyonnal vágott neki az önálló életnek. Az eltelt három évben e vagyon — az elszenvedett tetemes átalakulási kár s a lapterjesztésből származó óriási veszteség ellenére — további, durván egymilliárd forinttal gyarapodódott. Ez annak is köszönhető, hogy az önálló működés két és fél éve alatt a Magyar Posta Vállalat gazdálkodási nehézségeinek jelentős részét megoldotta. Pedig nehézség akadt bőven, mint megállapították a számvevők. A vállalatot az átalakulás következtében 1990 —91-ben 968 millió forintos kár érte. A befejezetlen beruházások selejtezése miatt például füstté vált mintegy 130 millió forint. A Magyar Olimpiai Bizottság sorsjegyének elszámolási hibái miatt 32 millió forintos veszteség érte őket. A pályacsúcsot azonban a lapterjesztésben sikerült elérnie a vállalatnak. Ezen az üzletágon az első két évben 775 milliót, 1992 végéig pedig — az áremelések ellenére — másfél milliárd forintot sikerült buknia a cégnek. A klasszikus postai szolgáltatások területén azonban szolid nyereségre sikerült szert tenniük. Sándor István, az Állami Számvevőszék alelnöke és dr. Kovács István igazgató szerint nem kell pálcát törni a Magyar Posta Vállalat fölött. Van rá esély, hogy hatékonyan működő vállalkozássá váljanak. A vizsgálat során az is kiderült, hogy egy átállásra kényszerülő nagy szervezet képtelen a gyors alkalmazkodásra. Mindezek miatt az Állami Számvevőszék azt ajánlotta, hogy készítsenek intézkedési tervet belső — lakosságbarát — szabályrendszer kialakítására. A vizsgálat nyomán a számvevők úgy vélik, hogy sürgetővé vált a postatörvény megalkotása is. A hatékony működésnek ugyanis elengedhetetlen feltétele az áttekinthető, tiszta törvényi szabályozás. A jelenlegi viszonyok közepette könnyen megeshet — mint ahogy meg is történt —, hogy a vállalati veszteségeket különböző címen odaítélt költségvetési pénzekből finanszírozzák. Ez pedig a számvevők szerint is megengedhetetlen. Természetesen a jövőben nem csak a Magyar Posta Vállalatnak kell elszenvednie a nyilvános átvilágítás keserveit. Legközelebb a Magyar Műsorszóró Vállalat kerül terítékre. Nagy Ida Ittilsai kontra Hankiss A miniszter mosolygott Balsai István igazságügy-miniszter mosolygott a képernyőn, de szavaiból az derült ki, hogy nem igazán örül a minap megjelent Vizsgálat egy minden gyanú felett álló polgár ügyében című könyvnek, amelyben a televízió belső lapja, a Telehír hozta nyilvánosságra Hankiss Elemér fegyelmi tárgyalásának dokumentumait. Az is kiderült, hogy az igazságügy-miniszter a jogdíj kérdésének is utána kíván nézni. A Telehír felelős szerkesztőjét, Láng Tamást megkérdeztük, nem tart-ekevésbé mosolygós következménytől ? — Tudom, hogy következménye lehet, tartok is tőle. Ennél csak egy dologtól tartanék jobban, attól, ha ez a dokumentum nem kerül nyilvánosságra. Ami a jogdíj kérdését illeti, amennyiben Balsai István miniszter alkotó szellemi tevékenységet végzett ebben az ügyben, akkor felajánljuk, hogy kifizetjük az érte járó jogdíjat. Természetesen kiemelt honoráriumot fogunk fizetni. Bízom azonban abban, hogy az igazságügyi miniszterinek csak-csak nem voltak költőialkotói ötletei, és megmaradt a törvényeknél, a törvények betűinél. — Felettese, Nahlik Gábor hogyan fogadta a kiadványt? — Egy régóta érvényes szabályzat értelmében megjelenése után természetesen átadtam neki is egy példányt, amit megköszönt. Más nem történt. Különben csodálkozom a miniszteri roszszalláson. Én a tevékenységemért köszönetet várok, a kormánytól is. Legjobb törekvéseim szerint ez a kiadvány a nyilvánosságot szolgálja. — Mennyiért kapható a kiadvány? — Ez senkinek sem üzlet, semmiképpen nem az. A tévé dolgozói gyakorlatilag ingyen jutnak hozzá. Néhány ezer példánybanterjesztjük, az érdeklődők ezeket a példányokat csaknem önköltségi áron vehetik meg, az öszszeg pedig a televízió költségvetésébe folyik be. A kiadás nem gazdasági tranzakció —ilyesmivel magam nem foglalkozom —, hanem politikai cél; az a törekvés, hogy ez a dokumentum, és minden más is megjelenjék a nyilvánosság ellőtt. (bársony) Érdekegyeztetés , együttműködés Megalakult a KÉF munkavállalói oldala Megalakult a Köztisztviselői Érdekegyeztető Fórum (KÉF) munkavállalói oldala, amelynek az ágazati érdekegyeztetésben való részvételen kívül az is feladata, hogy biztosítsa a munkavállalói érdekképviseletekben érdekelt szakszervezetek közötti együttműködést. Az alakuló tanácskozáson elfogadták az ügyrendet. Az első soros elnöknek egy évre dr. Szabó Endrét, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnökét választották. t. k. Ki hívta fel a figyelmet? Lapunk 1993. február 25-i számában Fegyelmit kapott a jegyző című írásunkban azt írtuk, hogy nem az alpolgármester, hanem a XVI. kerületi polgármester hívta fel a figyelmet a szabálytalan kifizetésekre. Bár állításunkat több tanú igazolja, a polgármester írásbeli nyilatkozata szerint valóban Treer András alpolgármester hívta fel a figyelmet a törvénysértésekre. its SZDSZ megvetteti Fideszt? Városházi költségvetés a fiatal demokraták céljaiért, avagy politikai alku... Az MDF városházi frakciójának tegnapi sajtótájékoztatóján az újságírók elé tárták, hogyan született a múlt héten a főváros 1993. évi költségvetése. Mint hallhattuk, az önkormányzat SZDSZ-es vezetése 400 millió forint biankó csekk fejében biztosította magának a fideszes képviselők szavazatát. Ez azt jelenti, hogy a fiatal demokraták 5, 10, 15, 50 millió forint támogatást kapnak az idei költségvetésből az általuk képviselt politikaiszociális célok megvalósításához: így például, mint elhangzott : a Human Civitas Alapítvány 10 millió forintot — a kuratórium vezetésének tagja Nagy Gábor Tamás; a Gyere be! (Békásmegyeri Szociális Alapítvány) 4 millió forintot — itt Derdák András kuratóriumi tag; a Természetgyógyász Kórház 50 milliót —, az intézmény létrehozásának kezdeményezője Kalló Jenő; a Kincskereső iskola 10 millió forintot — a tantestületben ül az egyik fideszes képviselőnő. Ezek a támogatási tételek azért érdekesek — mondta Demeter Ervin frakcióvezető —■, mert a BKV kétmilliárd forinttal kevesebbet kap, a köztisztasági vállalat pedig csak épp annyit, hogy a preferált utcákat, köztereket meg tudja tisztítani az idegenforgalmi szezon idejére. A Természetgyógyász Kórház építéséhez további 50 millió forintot biztosít a költségvetés (a kórház már most is 92 millió forintjába került a fővárosnak), ezzel szemben pedig nap mint nap esik arról szó, hogy idén valószínű-leg több budapesti kórház betegosztályait pénz híján be kell zárni. A frakcióvezető azt is leszögezte, hogy az MDF képviselőcsoportjával nehéz lesz elfogadtatni a főváros vezetésének a BKV tarifaemelését a vállalat rossz anyagi helyzetére hivatkozva, amikor egy ilyen emelésből körülbelül 500 millió forint bevételre lehet számítani, és most, a fideszesek céljainak támogatása 413 millió forintjába került a városnak. „A pártalku áldozatává vált Budapest számára mindez üzenet a jövő évi választásokra” — vélte végül Demeter Ervin. Gyulavári Antal fideszes képviselő volt az egyetlen a frakcióból, aki nem volt hajlandó igennel szavazni a költségvetésre. Kérdéseinkre válaszolva elmondta: szerinte nem megalapozott és nehezen finanszírozható az a hiány, ami az 1993-as költségvetést jellemzi. Ezenkívül azt is kifogásolandónak tartja: nem minden közgyűlési pártfrakciónak volt elegendő ideje arra, hogy végiggondolja, milyen célokat preferálna inkább. Mint mondta, a fideszes képviselők és az önkormányzat vezetői között kölcsönös egyezség született a költségvetés tárgyában, mert nemcsak a fideszes célok kapnak támogatást, hanem a város vezetőinek elképzeléseire is igennel voksoltak a fiatal demokraták. Ungár Klára, a Fidesz városházi frakcióvezetője szerint egyáltalán nem hátrány és nem szégyen a politikában, ha a pártok képesek kölcsönös egyezséget kötni. Mint mondta: tisztességtelen azonban azt feltételezni, hogy a Fidesz képviselőit megvették, mert minden politikusnak saját szíve-joga, hogy milyen elképzelések megvalósulását tartja fontosnak. A Fidesz — hangoztatta Ungár Klára — továbbra is azt vallja, hogy számára az oktatás, a környezetvédelem és az elesett emberek támogatása az elsőrendű. Információink szerint egyébként több városházi frakció is készített olyan listát, amit el szeretett volna fogadtatni a költségvetésben a város vezetőivel támogatandó célkitűzésekként. Mint megtudtuk, egyáltalán nem egyedülálló, hogy a képviselők saját politikai céljaik megvalósulását igyekeznek a város érdekei elé helyezni. Ilyen politikai alkura pedig nem került volna sor, ha a város vezetőit nem szorítja a költségvetés elkészülésének hatvannapos határideje, ami azt jelenti, hogy a központi költségvetés megszavazásától számítva hatvan napon belül kell megszületnie az önkormányzatok költségvetésének. D. D. FIDESZ-LISTA 1. Kerékpárút-építés 2. „Zöld szív” környezetvédelmi mozgalom 3. Védett természeti értékké nyilvánításra történő előkészítés 4. Erdőtelepítés (tartalmazva a Merzse-mocsár rekonstrukcióját is) 5. Parkok, fasorok rekonstrukciója 6. ösztöndíj Alap (oktatási célú) 7. Oktatási Alap 8. Ifjúsági Alap 9. Gyermek- és Ifjúságvédelmi Alap 10. Pro Scholis Urbis 11. Kincskereső Iroda 12. Vígszínházi rekonstrukció alatt sátorszínház felállítása 13. Budapesti Tavaszi Fesztivál (Szabad Tér Színház költségvetési támogatásába beépítve) 14. Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár (könyv és folyóirat beszerzése) 15. Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (fővárosi gyermeknap és karácsony megszervezése) 16. Természetgyógyász kórház 17. Korai Fejlesztő Központ 18. Gyere be! (Békásmegyeri Szociális Alapítvány) 19. Segítő Szolgálat Alapítvány (leányanyák és gyermekeik támogatására) 20. Humanitas Civitatis Alapítvány 21. Mozgássérültek támogatása (Kisebbségi, Emberjogi és Vallásügyi Bizottság rendelkezésében) 22. Stomatológiai Intézet fogtechnikai laboratóriumának felújítása összesen: Millió Ft 70.0 5,0 21,6 49,5 20.0 3,4 35,0 28,0 12,0 2,0 10,0 25,0 15,0 5,0 10,0 15,4 413,4 A Szolidaritás a kizárás ellenére részt vesz a mai ÉT-ülésen A hat szakszervezeti szövetség által az Érdekegyeztető Tanácsból kizárt Szolidaritás Szakszervezeti Munkásszövetség részt vesz a pénteki ÉT plenáris ülésen. Ezt Bátonyi Sándor elnök közölte az MTI-vel. Elfoglalják helyüket, és ügyrendi kérdésként napirend előtt felvetik: a hatok állásfoglalása ellentétes az ÉT alapelveivel, az ÉT fórum jellegével. Figyelmeztetik az érdekegyeztető feleket, hogy például az ÉT-alapszabály 7. pontja is kimondja: a tárgyalócsoportok — a napirendekben szereplő kérdésekben megállapodásra jogosult személyekkel , önszerveződéssel jönnek létre. A Szolidaritás szerint az önszerveződés meghatározás nem teszi lehetővé az önkényes kizárást. A Szolidaritás rámutat: a hatok a korábbi szakszervezeti kerekasztal alapján létrehozott munkavállalói ügyrendet elvetve új ügyrendet fogadtak el. A Szolidaritás ezzel az ügyrenddel — annak politikai kitételei miatt — nem ért egyet. A Szolidaritás javasolni fogja a munkaadói és a kormányoldalnak, hogy a jelenlegi helyzetben fogadják el a munkavállalói oldalon külön a hatok és külön a Szolidaritás tárgyalócsoportját, a két szóvivőt. Ehhez módosítani szükséges az ÉT alapszabályát. (MTI) Savas helyett zselésse is pénzt fizet a vasút Intézkedési tervet dolgozott ki a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium — a frissen kinevezett miniszter vezényletével — a további súlyos közlekedési tragédiák elkerülése érdekében. A legutóbbi hetekben bekövetkezett vasúti balesetek miatt fontosnak tartja a tárca, hogy a közforgalmú autóbuszok vezetői ezentúl meghatározott időközönként pályaalkalmassági vizsgálaton vegyenek részt, s — más intézkedések mellett — lerövidítik a meghibásodott fényjelző berendezések javítási határidejét. Immáron miniszteri intézkedés kötelezi majd a mozdonyok vezetőit, hogy a használhatatlan fénysorompót legfeljebb 15 km/órás sebességgel közelíthetik meg. A vasút — saját költségére s ahol lehet — le kell cserélje az eddigi savas akkumulátorokat az úgynevezett „zselésekre”. Ezeket — ha el is lopják — másutt nem tudják alkalmazni. Lapunk kérdésére a helyettes államtitkár elmondta, hogy tervezik a vasútról szóló jogszabályok megváltoztatását, s a javaslat hamarosan a parlament elé kerülhet. A közlekedési tárca a jövőben minden jogerősen elítélt vasútrongáló után százezer forint jutalmat fizet majd a tetten érő vagy elfogó rendőri szervezetnek. (okos) Tandari még életveszélyben Változatlanul súlyos, életveszélyes állapotban van a kecskeméti kórház intenzív osztályán ápolt dr. Tandari János ügyvéd-autóversenyző, aki február 24-én a 6-os főút Dunaföldvár és Paks közötti szakaszán szenvedett balesetet. Dr. Vass-Eysen Ervin osztályvezető főorvos tájékoztatása szerint Tandari súlyos koponya-, agy-, mellkas-, tüdő- valamint bal felső végtagsérülést szenvedett, továbbra is eszméletlen, és lélegeztetőgépre van kötve. A főorvos elmondta még, hogy Tandari jelenleg Münchenben tartózkodó versenyzőtársa, Ferjáncz Attila telefonon mindennap érdeklődik navigátora állapota felől. R. T. LIGA—KDNP találkozó Szakértői tárgyalások következnek Szerdán a LIGA Szakszervezetek és a KDNP küldöttsége, Őry Csaba és Surján László elnökletével megbeszélést tartottak. Erről tegnap adtak ki közleményt. A tárgyalófelek elhatározták, hogy rendszeres időközönként áttekintik az aktuális közéleti, gazdasági és szociális kérdéseket. Egyetértettek abban, hogy közös érdekük fűződik a társadalombiztosítási önkormányzati választások sikeréhez és ennek érdekében készek folyamatosan együttműködni. A LIGA és a KDNP szakértői egyeztetésben állapodott meg a KDNP hazai termékvásárlási és munkahelyvédelmi programja és a LIGA Vedd és vedd elnevezésű akciójának összehangolása érdekében. Szakértői megbeszélésekre került sor a szociálpolitikai, a munkanélküliség kezelésére vonatkozó, illetve a foglalkoztatáspolitikai kérdésekben is. N. T. E. 5 KERESSEN PÉNZT OTTHONÁBAN! Budapesti székhelyű nagy amerikai társaság keres egyéni szerződőket üveggyöngy-fülbevalók összeállításához. Heti kereset elérheti a 23 000 forintot. Gyakorlat nem szükséges. Küldjön felbélyegzett, megcímzett borítékot. Cím: San Francisco Jewelry C. DCS G. - HD BUDAPEST Pf.: 242. 1475. Tel.: (36-1)-178-36-44.