Népszava, 1993. március (121. évfolyam, 50–75. sz.)

1993-03-15 / 62. szám

NÉPSZAVA 199 3. MÁRCIUS 16., KEDD 5 Békés, ssép március dr. Bogárdi János vízépítő mérnök, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia rendes tagja, nyugalmazott tanszékvezető egyetemi tanár, a folyami hidraulika és a vízmérnöki tudományok terén kifejtett életművéért, ezen belül a hordalékmozgás törvénysze­rűségeinek felismeréséért, dr. Borzsák István, a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem Böl­csészettudományi Kar nyu­galmazott egyetemi tanára, tudományos tanácsadó, ki­emelkedő jelentőségű kultúr­történeti munkásságáért, a nemzetközi ókortudomány — ezen belül a római irodalom, történetírás és költészet — terén kifejtett több évtizedes tudományos tevékenységéért, életművéért, dr. Frank József, a mező­gazdasági tudomány doktora, a Gabonatermesztési Kutató Intézet főigazgatója, eredmé­nyes, nagy értékű naprafor­góhibridek nemesítéséért, ha­zai és külföldi elterjeszté­séért, Gombos Gyula író, irodal­mi munkásságáért, különösen Szabó Dezsőről írt monográ­fiájáért, dr. Gyulai József tanszék­vezető egyetemi tanár, a Magyar Tudományos Akadé­mia levelező tagja, a Buda­pesti Műszaki Egyetem Köz­ponti Fizikai Kutató Intézet Kísérleti Fizikai Tanszék ve­zetője, a KFKI Anyagtudo­mányi Kutató Intézet igazga­tója, a mikroelektronikában alkalmazott anyagtudományi módszerek kifejlesztéséért és az ezekkel elért hazai és nemzetközi eredményeiért, dr. Hofer Tamás etnográ­fus, a Néprajzi Múzeum fő­igazgatója, az egész Kárpát­medencére kiterjedő telepü­lési, gazdasági, társadalmi és kulturális tárgykörben vég­zett alapos és kiterjedt nép­rajzi, kutatói és feldolgozói nemzetközi szinten is elis­mert működéséért, dr. Harter Miklós Ybl Mik­lós-díjas építészmérnök, a művészettörténet tudomány doktora, az Országos Műem­lékvédelmi Hivatal általános elnökhelyettese, a műemlék- védelem területén kifejtett, nemzetközileg is elismert el­méleti és tervezői munkás­ságáért, dr. Horvát Adolf Olivér, a biológiai tudomány doktora, címzetes egyetemi tanár, a Mecsek növényvilágának fel­tárásában végzett nemzetkö­zileg is elismert kutatásaiért, Jagamas János romániai magyar népzenekutató, a ro­mániai magyar népzenekuta­tás terén több évtizeden át kifejtett kimagasló munká­jáért, dr. Keszthelyi Lajos fizi­kus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, az MTA Szegedi Biológiai Köz­pont főigazgatója, a magfizi­kai módszerek és mérőberen­dezések fejlesztése területén, valamint ezek interdiszcipli­náris problémáinak megoldá­sára történő alkalmazásában, különösen a biológiai mole­kulák aszimmetriájának az eredetére vonatkozó hipotézis vizsgálatával kapcsolatban elért nemzetközileg is elis­mert eredményeiért, dr. Lévai András Kossuth­díjas gépészmérnök, a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Budapesti Műszaki Egyetem nyugalma­zott egyetemi tanára, az ener­getika, energiarendszer és energetikai gépgyártás terü­letén kifejtett, nemzetközileg is kiemelkedő tevékenysé­géért, valamint oktatói, ne­velői munkásságáért, Rába György József Atti- la-díjas költő, műfordító, köl­tői és műfordítói munkássá­gáért, különösen Babits Mi­hály életművéről írott mo­nográfiájáért, dr. Solymosi Frigyes, a Ma­gyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a József Attila Tudományegyetem tanszék- vezető egyetemi tanára. A fe­lületi reakciók kémiájában és a katalízis kutatásában elért, nemzetközileg is kiemelkedő eredményeiért, melyek jelen­tősen hozzájárultak számos, ipari szempontból is fontos eljárás tudományos alapjai­nak megteremtéséhez. dr. Szabó Árpád, a Magyar Tudományos Akadémia ren­des tagja, a Janus Pannonius Tudományegyetem nyugal­mazott egyetemi tanára, a klasszika-filológia nemzet­közi szinten is elismert mű­veléséért, oktatói és ismeret- terjesztő munkásságáért, va­lamint úttörő matematika- történeti eredményeiért. dr. Székyné Fux Vilma geológus, a földtudomány doktora, nyugalmazott egye­temi tanár, a földtani tudo­mányos — valamint a nyers­anyagkutatásban, a kőzetek és ércek kapcsolatának vizs­Kitüntetettek A MAGYAR KÖZTARSASAGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE Polgári tagozat Dr. Entz Géza művészettörté­nész, nyugalmazott egyetemi ta­nár, a II. világháború utáni ma­gyar műemlék védelem tudomá­nyos és képzőművész restauráto­ri szakterületének kialakításáért és irányításéiért, valamint a ma­gyar középkori építészet kuta­tásában. kifejtett tudományos munkásságáért, Illyés Gyuláné dr. Kozmutza Flóra, a Bárczi Gusztáv Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főiskola nyugalmazott főigazgatója, nem­zetközileg elismert gyógypedagó­giai, pszichológiai muntkássé- gáiért, Illés György kétszeres Kossuth- dijas operatőr, a Színház- és Filmművészeti Főiskola rektor- helyettese, egyetemi tanár, nem­zetközi szinten is elismert ope­ratőri és filmoperatör-pedagó- gusi tevékenysége elismeréséiül, Dr. Schnell László, a Budapesti Műszaki Egyetem állami dijas egyetemi tanára, oktató-nevelő és tudományos életútja elismeré­seként. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ÉRDEMREND KÖZÉPKERESZTJE 1 Katonai tagozat Gyuricza Béla altábornagy, a Szárazföldi Csapatok Parancs­noksága parancsnoka, felelősség- teljes beosztásában huzamos időn át kifejtett eredményes tevékeny­sége elismeréséül. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE Polgári tagozat Dr. Csapodi Csaba, a Magyar Tudományos Akadémia nyugal­mazott osztályvezetője, tudo­mányos munkássága elismerése­ként, Dr. Csapodi Csabáné dr. Gár­donyi Klárá, az Országos Széché­nyi Könyvtár nyugalmazott osz­tályvezetője, tudományos mun­kássága elismeréseként, Dr. Farkas György, Fodor Ti­bor, Fülöp Ferenc, az 1956. évi forradalomban, és szabadságharc­ban tanúsított kiemelkedő helyt­állása elismeréseként, Kozák András, a Nemzeti Szín­ház színművésze, kiváló művész, művészi munkássága elismerése­ként, Makay Árpád filmoperatör, művészi munkássága elismerése­ként, Moór Marianna, a Nemzeti Színház színművésze, érdemes művész, művészi munkássága el­ismeréseként, Dr. Rásó Gyula, életútja elis­meréseként, Sevcsik Jenő nyugalmazott szakíró, a hazai művészi irányú, középfokú fényiképészszakképzés megalapozásáért, nemzetközi szinten is elismert szakirodalmi tevékenységéért, Dr. Sipos Jenő, a Magyar Ál­lami Operaház énekmestere, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola nyugalmazott egyetemi ta­nára, zeneművészeti és zenepe­dagógiai munkássága elismerése­ként, Dr. Urbán István építészmér­nök. a műemlékvédelem érdeké­ben kifejtett kiemelkedő tevé­kenysége elismeréséül, Varga Mátyás, a Nemzeti Szín­ház Kossuth-díjas díszletterve­zője, művészi munkássága elis­meréseként, Dr. Zeőke Szőke Pál, a Bel­ügyminisztérium volt munkatár­sa, a n. világháború alatt Ma­gyarországra menekült külföldi állampolgárok gondozáséiban és külföldre mentésének elősegíté­sében végzett kiemelkedő tevé­kenysége elismeréséül. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ÉRDEMREND TISZTIKERESZTJE Katonai tagozat Bátori Ferenc ezredes, Bodolai István tűzoltó ezredes, Gégény István rendőr alezredes, Háber Péter ezredes. Holló József ez­redes, Kovács Gyula határőr ez­redes, Vidus Tibor határőr ezre­des. Forrási László nyugalmazott alezredes. Oláh Jenő nyugalma­zott alezredes, az 1956. évi for­radalomban • és szabadságharcban tanúsított kiemelkedő helytállása elismeréseként. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE Polgári tagozat Dr. Heszke Béla, a Bartók Bé­la Zeneművészeti Szakközépisko­la nyugalmazott tanára, pedagó- gus-életútja elismeréseként, Kalász László József Attila-dí- jas költő, irodalmi munkássága elismeréseként, gálatában kifejtett nemzet­közileg is elismert kimagas­ló munkásságáért, valamint oktatói tevékenységéért, dr. Vayer Lajos művészet- történész, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagja, nyugalmazott tanszék- vezető egyetemi tanár, az egyetemes művészettörté­netben elért eredményeiért, hazai és nemzetközi jelentő­ségű szervező és oktató munkásságáért, dr. Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Aka­démia rendes tagja, az Or­vostovábbképző Egyetem tanszékvezető egyetemi ta­nára, az MTA Kísérleti Or­vostudományi Kutatóintézet főigazgatója, nemzetközi szinten kiemelkedő tudo­mányos teljesítményéért, a mggyar tudományos élet eu­rópai képviseletéért, dr. Woynarovich Elek bio­lógus, a biológiai tudomány doktora, a Szarvasi Halte­nyésztési Kutató Intézet nyugalmazott tudományos szaktanácsadója, az édesvízi haltenyésztésben elért hazai és világviszonylatban is ki­magasló eredményeiért, va­lamint azok külföldi alkal­mazásáért. SZÉCHENYI-DÍJ MEGOSZTVA Dr. Kékedy Pál okleveles mérnök, hídtervező, a mű­szaki tudomány doktora, az Üt-, Vasúttervező Vállalat nyugalmazott főmunkatársá­nak és Szánthó Pál okleveles mér­nök, az Üt-Vasúttervező Vállalat nyugalmazott fő­munkatársa, az Erzsébet híd fő tartószerkezeteinek meg­tervezéséért, valamint szá­mos, nagy jelentőségű, mű­szakilag előremutató mérnö­ki szerkezet tervezéséért, dr. Bakonyi Péter Eötvös Loránd-díjas villamosmér­nök, a műszaki tudomány kandidátusa, a Hungária Számítástechnikai Kft. ügy­vezető igazgatója és dr. Csaba László fizikus, a műszaki tudomány kandi­dátusa, a Hungária Számí­tástechnikai Kft. számító­központ-igazgatója, a tudo­mányos kutatás, a műszaki fejlesztés, a felsőoktatás és a közgyűjtemények országos információs infrastruktúrá­jának fejlesztése és al­kalmazása terén elért ered­ményeikért. Platthy György festőművész, művészi és pedagógiai életműve elismeréseként, Schwendtner Ferenc mosonma­gyaróvári lakos, az 1956-os for­radalom és szabadságharc idején tanúsított helytállásáért. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ÉRDEMREND KISKERESZTJE Katonai tagozat Peszlen János őrnagy, kiemel­kedő munkája elismeréseként. A MAGYAR KÖZTARSASAGI ARANY ÉRDEMKERESZT Polgári tagozat Bauer Károly, Szentgotthárd polgár.mestere, a település fej­lesztéséért, a széles körű kül- és belföldi kapcsolatok kialakítá­sáért, a nemzetiségek támogatá­sában kifejtett tevékenysége el­ismeréseként, Dr. Gémesi György, Gödöllő város polgármestere, Gödöllő vá­ros és környéke ' fejlesztéséért, valamint az önkormányzatok ha­zai és külföldi kapcsolatai, az ér­dekképviseletek munikáj árnak koordinálásáért, Dr. Könözsy László, Esztergom város polgármestere, Esztergom város felijesztésében nyújtott ki­emelkedő tevékenysége elismeré­séül, Nagy Márton, a soproni Ber­zsenyi Dániel Evangélikus Lí­ceum tanára, a fizika tanítása és a tehetséggondozás terén kifej­tett több évtizedes kimagasló te­vékenységéért, Setény János, Tököly Jenő, az 1956-os forradalom és szabad­ságharc alatti tevékenysége elis­meréséül, Zolnai Istvánná, a törökszent­miklósi Kodály Zoltán Zeneisko­la igazgatója, több évtizedes eredményes igazgatói és zenepe­dagógiai munkássága elismerése­ként, nyugállományba vonulása alkalmából. A MAGYAR KÖZTARSASAGI EZÜST ÉRDEMKERESZT Polgári tagozat Varga Lászlóné Horváth Erzsé­bet, a Kápolnásnyéki önkor­mányzat főelőadója, az állam- igazgatásban eltöltött több mint három évtized alatt végzett ki­emelkedő tevékenysége, életútja elismeréséül. \ Orosházi orvosháborií: ki kit kábít ? Perelnek a kirúgott onkológusok Néhány napja elbocsátották állásából az orosházi kórház onkológiai osztályának hetek óta felfüggesztett főorvosát, dr. Keresztúri Imrét és al­orvosát, dr. Antal Tibort. Mint már két ízben beszá­moltunk róla lapunkban, a kórházigazgató főorvois, dr. Hampel Ferenc azért hozta meg súlyos döntését, mert egy szúrópróbaszerű ellen­őrzés kiderítette: az osztály gyógyszerfelhasználása kí­vánnivalót hagy maga után. Az igazgató szerint követhe­tetlen volt a gyógyszerek egy részének sorsa, ugyan­akkor félmillió forint értékű, olyan kábítószer-tartalmú gyógyszert találtak, amely nem a kórházé volt, ismeret­len helyről került az inté­zetbe. Az igazgató feljelen­tést tett, a megyei rendőrka­pitányság vizsgálatot indí­tott, érdemi megállapítást azonban még nem tett a gyógyszerrel való visszaélés gyanújával vádolt orvosok ügyében. Azóta annyi történt, hogy az időközben megtartott fe­gyelmi tárgyalás végeredmé­nyeként — a rendőrségi és társadalombiztosítási vizsgá­lat befejezését meg se vár­va — elbocsátották állásából a két orvost. A betegek két­ségbeesett levelet írtak Sur­ján László népjóléti mi­niszternek, magukrahagya- tottságuk, ellátatlanságuk miatt. A több száz aláírással ellátott levél szerint ma egy röntgenfőorvos vezeti az osz­tályt, aki naponta csupán fél órát tölt el a betegekkel, akik közül többen Gyulára, Buda­pestre kerültek további ke­zelésre, mert helyben im­már nem tudják ellátni őket. A levélírók úgy hiszik, hogy a betegek eszközzé váltak valamiféle érdekháborúban. Védelmükbe vették dr. Ke­resztúrit, mert közcélú ala­pítványt hozott létre a rákos betegek ingyenes szűrésére, s ez többeknek nem tetszett. Telefonon sikerült elér­nünk dr. ■ Keresztúri Imrét, aki kijelentette, hogy a kór­ház igazgatója folyamatosan jogsértést követett el, mind felfüggesztésükkor, mind el­bocsátásukkor. — A vizsgálóbizottság, amely ügyünket vizsgálta, egyetlen mulasztást sem tu­dott felsorolni — mondta dr. Keresztúri.. — Ügyvédünk, helytelen eljárási ügymenet­nek nevezve a történteket, bizonyítási eljárást kért, Hampel Ferenc igazgató azonban ezt elutasította, mondván, neki elegendő bi­zonyíték áll rendelkezésére. — Mi a kifogás önök el­len? — Létezett nálunk egy olyan jellegű ambuláns ke­zelés, hogy a beteg maga hozta be a kezeléséhez szük­séges gyógyszerét. Ezeket többnyire, könnyítés gya­nánt, mi .rendeltük meg szá­mukra, hiszen jobbára a kör­nyező kis falvakból utaznak be, ahol ezek nehezen meg­szerezhetők. A dolog érde­kessége, hogy a kórházigaz­gató korábban engedélyezte az ilyenfajta ellátást. — Akkor mitől a pálfor- dulás? — Alighanem az nem tet­szik, hogy tavaly az orosházi vállalatokkal alapítványt hoztunk létre a rákszűrés ki- terjesztésére. Ez a bejegy­zett alapítvány eljutott odá­ig, hogy 1993. február 1-jétől ingyenes onkológiai, uroló­giai és nőgyógyászati .rende­lést kezdhettünk volna. Azo­kat az orvosokat, akik e szakmákban magánrende­lést folytatnak, kellemetle­nül érintette a kezdeménye­zésünk. Véleményem sze­rint ők kezdtek ki bennün­ket az igazgatónál. Egyéb­ként, ami e pillanatban az onkológiai osztályon van, legfeljebb fél évig fenntart­ható állapot. Elbocsátásunk­ba nem nyugszunk bele. A megyei munkaügyi bíróságon folytatjuk... Dr. Hampel Ferenc kór­házigazgató kérdésünkre a következőt fűzte a témához: — Kétségtelen, hogy a vizsgálat még nem fejező­dött be se rendőrségi, se munkaügyi, se társadalom- biztosítási vonalon, számom­ra azonban elegendőek vol­tak a bizonyítékok ahhoz, hogy az elbocsátást meglép­jem. — A betegek ellátatlanság­ról panaszkodnak. — Ez nem igaz. A betegek levele egyébként hamisít­vány, koncepciós levél. A levél mindenesetre meg­érkezett a Népjóléti Miniszté­riumba, ahol azt dr. Andrej- ka Bertalan helyettes állam­titkárnak szignálták. Távol­létében kérdésünkre titkár­nője annyit mondott, hogy a témát napirendre tűzték. (horváth) Felvételi tesztek — kizárólag professzoroknak ? «„Hazánk három legfőbb köz­jogi méltósága vezetéknevé­nek utolsó betűjét egészítsd ki egy magánhangzóval, s így egy színt kapsz.” A fen­ti feladat is szerepelt idén az egyik sokak által megroha­mozott budapesti gimnázium írásbeli tesztjében. (Kedves olvasóink ne izguljanak, el­áruljuk, a megoldás: zöld.) De akadnak olyan, szándékuk szerint a gyerekek logikus gondolkodását vizsgáló ma­tematikai feladatok is, ame­lyek még egy matematika- professzornak is komoly fej­törést okoznak. A középisko­lába igyekvőknek egy-egy ilyen feladatra — amennyi­ben a szóbeliig is szeretné­nek eljutni — két-három percük jut. — Idén kicsit „elszálltak” a gimnáziumok a felvételik­kel — vélekedik Máté Éva, a kőbányai Fekete István Általános Iskola matematika —fizika szakos tanára. Nem lehet mondani, hogy a tanárnőnek „savanyú a szőlő”, hiszen nyolcadikos, matematika tagozatos osztá­lyából igen sok gyereket fel­vettek a köztudottan elitnek számító két tannyelvű gim­náziumokba. Máté Év.a azt is bosszantónak találja, hogy a középiskolai felvételi tesz­teket összeállító pedagógu­sok — úgy tűnik — nem is­merik a nyolcadikos tan­könyveket. Előfordult ugyan­is, hogy éppen fizikából olyan kérdésre kellett felel­niük a felvételizőknek már­ciusban, melyről először csak április végén hallanak az is­kolában. Idén egyébként az is gon­dot okozott sokaknak, hogy eltörölték az úgynevezett „nulladik helyet”. Tavaly ugyanis a művészeti közép­iskolák, a két tannyelvű gimnáziumok, s a legtöbb különleges tagozat egy hó­nappal korábban tarthatott felvételit, így legalább a gye­rek és a szülő is idejében megtudhatta, ha oda nem vették fel. Idén (elvileg) minden középiskola egyszer­re tart felvételit az első kör­ben. Akik kimaradtak — esetleg egy-két pont híján — az áhított gimnáziumból, ter­mészetesen mehetnek másod­szor, sőt harmadszor is fel­vételizni, csak éppen lehet, hogy a másodiknak megcél­zott gimnázium addigra már betöltötte helyeit. Bár a fő­városi önkormányzat külön körlevélben kérte a gimná­ziumokat, ne töltsenek föl minden helyet az első osz­tályokban az első körben, sok helyütt nem ez történik. Így azután sok értelmes, jó tanuló gyerek kétségbeeset­ten rohangált felvételi lap­jával egyik helyről a másik­ra. Érdekes, ’ hogy mindig minden új rendelet megszü­letése után szinte azonnal megtalálják az emberek a kiskaput. A jobbaknak szá­mító két tannyelvű gimná­ziumok, gyakorlóiskolák és speciális tagozatok már ta­valy novemberben és de­cemberben úgynevezett fel­vételi versenyt rendeztek, s ennek alapján juthattak be ide a gyerekek. Lapunk megkérdezte dr. Dobos Krisztina közoktatá­sért felelős helyettes állam­titkárt, helyesnek tartja-e, ha a középiskolai felvételik ennyire nehezek, ha az ér­telmes gyerek nem tud az általános iskolában felké­szülni a középiskolai felvé­telire? — A gimnáziumok önálló­ak, a Művelődési és Közok­tatási Minisztérium ezentúl nem kíván beleszólni abba, milyen felvételi alapján vá­logatnak a jelentkezők kö­zül — mondta kérdésünkre a helyettes államtitkár asz- szony. — Ügy gondolom azonban, azt kell kérdezni a felvételizőktől, amit az álta­lános iskolákban megtanítot­tak. Annak idején én is so­kat felvételiztettem az Ist­ván Gimnázium matematika tagozatára. Kollégáimmal mindig arra törekedtünk, le­gyen valóban néhány, nem a tárgyi tudást, hanem a gon­dolkodást vizsgáló feladat. Egy-egy matematikapéldá­nál nem kizárólag a helyes végeredményt vettük figye­lembe, hanem azt is pon­toztuk, hogy milyen mód­szerekkel próbálja megolda­ni a diák a feladatot. Nem értek egyet a sok teszttel sem, rossz divatnak tartom, hogy csaknem mindig az írásbeli dönti el, bejuthat-e egy gyerek egy gimnázium­ba, vagy sem. Dobos Krisztina azt is ki­fejtette : véleménye szerint a tesztek sem mindig objektí­vak, hiszen összeállítójuk dönti el, mit tart az intelli­gencia fokmérőjének, a na­pi politikai életben való tá­jékozottságot, avagy éppen egy bizonyos regény ismere­tét. Tizennégy éves korban a fiúk kicsit éretlenebbek, játékosabbak, mint a lá­nyok, ezt is figyelembe kel­lene venni a felvételiknél. Dobos , Krisztina szerint könnyebb helyzetben lesznek a felvételi kérdéseit összeál­lító tanárok, amikor a nem­zeti alaptanterv elkészül, hi­szen annak második része a követelményeket rögzíti majd minden életkorra. (török) Köztisztviselők: kicsi bérek sztrájkjog nélkül? A köztisztviselői sztrájkot szabályozó megállapodás-ter­vezet a munkahelyi vezető­ket kizárná a munkabeszün­tetésből. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetsége (KSZSZ) úgy véli, csak a munkáltatói jogokat gyakor­ló vezetőktől vonható meg a sztrájkjog. A KSZSZ azt is kifogásolja, hogy a köztiszt­viselői törvény nem teszi kö­telezővé a, köztisztviselői ál­lásokra a pályáztatást, ezért tág tere nyílik a szubjektív vezetői döntésnek. A KSZSZ vitatja a törvényben megha­tározott bértáblázatot is, hi­szen a kezdő fizetés nagyon alacsony, s ennek csupán 3,2- szerese a felső tétel, amely a nyugati arányokhoz képest kevés, nem teszi vonzóvá a pályát.

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék