Népszava, 1993. április (121. évfolyam, 76–100. sz.)
1993-04-01 / 76. szám
4 Antiszemiták az emberi jogi bizottságban? is. is mondjon le" Zétényi Zsolt (MDF) képviselő — úgy is, mint az „igazságtétel atyja”, úgy is, mint a hírhedtté vált Mikó Imre Kör egyik alapítója — nyilatkozat-tervezetet nyújtott be az emberi jogi bizottságnak. Ennek lényege, hogy a budapesti vezető főrabbi februári nyilatkozatában súlyosan megsértette a magyar nemzetet, amikor azt jelentette ki: „Ha felsorolnánk azoknak a zsidóknak az értékeit a magyar kultúrában, amit ha kivonnánk Magyarországról, akkor nem maradna más, csak a bő gatya és a fütyülős barack”. A képviselő azt szeretné elérni, hogy az emberi jogi bizottság e nyilatkozatával ítélje el a főrabbi magatartását, mert az alkalmas gyűlölet keltésére. Ezért kívánatosnak tartaná, hogy a főrabbi kövesse meg a megsértett közösséget. A bizottság tegnap immár második alkalommal foglalkozott az előterjesztéssel, elfogadását az ellenzék semmiképpen sem támogatta. Csakhogy a vita már nem is Landeszmann főrabbi kijelentéséről folyik. Az indulatok annyira elszabadultak, hogy például az MSZP-s Suchman Tamás napirend előtti felszólalásában megfontolásra ajánlotta az MDF-nek Zétényi Zsolt bizottsági alelnök lemondását erről a posztról. A koalíciós képviselők közül kilencen viszont tegnap nyilatkozatot fogalmaztak meg arról, hogy Mészáros István László (SZDSZ) alelnöki személye és tevékenysége nemkívánatos. Ennek oka az, hogy a Zétényi-féle javaslat korábbi vitájában Mészáros István László azt mondta: „önök azért fogalmazták meg ezt a nyilatkozatot, azért szorgalmazzák ennek a megnyilatkozásnak az elítélését, és azért hunynak szemet más megnyilatkozások elítélése fölött, mert Landeszmann főrabbi zsidó”. A koalíciós bizottsági tagok szerint ez a kijelentés antiszemitának minősíti a bizottság többségét. A lemondásra felszólító dokumentumot Varga János, Zétényi Zsolt, Speidl Zoltán, Bogdán Emil, Figler János, Szauter Rudolf (MDF), Tóth Imre és Kováts László (FKGP), illetve Giczy György (KDNP) írta alá. Nem adta hozzá nevét Lukács Tamás (KDNP), illetve Hörcsik Richárd (MDF) a bizottságból. Mészáros István László lapunknak kijelentette: ez a kezdeményezés áprilisi tréfa csupán. Akkor kezdené el fontolgatni lemondását az alelnökségről, ha Zétényi Zsolt bizalommal lenne iránta. Lapunkban is hírt adtunk arról, hogy Katona Béla indítványozta : a parlamenti képviselők gazdasági tisztségeit — felügyelőbizottsági tagság, igazgatótanácsi tagság — kötelező legyen nyilvánosságra hozni. Az alkotmányügyi bizottság többsége tegnap úgy foglalt állást, hogy erről nem elegendő egy határozat, ezt törvényben kell rögzíteni, s ennek kidolgozását az Igazságügyi Minisztériumnak kell elvégeznie. Gál Zoltán, az MSZP- frakció vezetője a mai házbizottsági ülésen azt szeretné elérni, hogy Katona Béla indítványát, mivel a plénum azt napirendjére tűzte, már a jövő héten kezdje tárgyalni. Cs. E. Szakszervezeti vezetők a miniszternél Mádl Ferenc: tandíj csak 1994 - 95 - ben Több mint három órán át tartott az a késő délutáni megbeszélés tegnap, amelyen Mádl Ferenc miniszter meghívására a művelődési tárca területén működő összes szakszervezeti vezető —szám szerint 22 — részt vett. A miniszter által kezdeményezett tárgyalásról lapunknak Kis Papp László, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének (FDSZ) elnöke számolt be. A miniszter úr úgy vélte, a humán törvénycsomag némi csiszolás után alkalmas arra, hogy a parlamenti bizottságok, illetve a T. Ház elé kerüljön. Mádl Ferenc azt is kijelentette a szakszervezeti vezetők előtt, az a véleménye, hogy a tandíjat az egyetemeken csak az 1994—95-ös tanévben lenne jó bevezetni, hiszen addig lenne elegendő idő a kompenzációs mechanizmus kidolgozására. Ezzel az FDSZ a legmesszebbmenőkig egyetért — mondta Kis Papp. A konstruktív légkörű megbeszélésen a művelődési tárca vezetője azt is kijelentette, a közoktatási törvénytervezet további finomításra szorul, feltétlenül hozzá kell igazítani az Alkotmánybíróság világnézeti semlegességről szóló határozatához, valamint összhangban kell lennie a gyermeki jogokról szóló egyezménnyel, amelyet a magyar parlament is ratifikált. A megbeszélésen Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára felvetette: az államháztartási konszolidációnak és az oktatási törvénycsomagnak összhangban kell lennie. E véleménnyel Mádl is egyetértett, sőt, leszögezte, az oktatásnak és a tudománynaknemcsak szavakban kell stratégiai ágazatnak lennie, hanem az államháztartás konszolidációját úgy kell kidolgozni, hogy ez ott tükröződjön. A miniszter azt is kijelentette, egyetért a hallgatói létszám emelésével az egyetemeken és főiskolákon, hiszen ez enyhítheti a munkanélküliséget, valamint szeretné, ha a kutatás nagyobb teret kapna a felsőoktatásban. Kis Papp László lapunknak elmondta: igen örvendetes, hogy a miniszter kíváncsi volt az érdekképviseletek véleményére, s az is, hogy ezt a megbeszélést szakterületek szerinti további egyeztetések követik. Ennek jegyében Mádl Ferenc elfogadta az FDSZ országos választmányi ülésére szóló meghívást áprilisra. — török — Alkotmányellenes a vagyonnyilatkozat (Folytatás az 1. oldalról) Az Alkotmánybíróság szerint a megsemmisített rendelkezések nem felelnek meg az arányosság követelményének sem, mert az adókötelezettségüket pontosan teljesítők alapjogait szükségtelenül korlátozzák. A vagyonnyilatkozat nem alkalmas eszköz az adóbevallási kötelezettség elmulasztása esetén sem, mert a vagyonnövekményből is csak következtetni lehet a tényleges jövedelemre. A határozat megállapította azt is, hogy a törvényben egymással ellentmondó szabályok vannak, amelyek sértik a jogbiztonság alkotmányos elvét. Az indoklás hangsúlyozza: a tényleges jövedelmek feltárására más eszközök alkalmazhatók, amelyek az alkotmányos alapjogok tényleges tartalmát nem korlátozzák. Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a magántitok és a személyes adatok védelméhez való jognak a törvényben meghatározott módon való korlátozása aránytalan beavatkozást jelent az alapvető jogokba, ezért a vagyonnyilatkozat szabályai alkotmányellenesek. Miután az Alkotmánybíróság kihirdette határozatát a vagyonnyilatkozat alkotmányellenességéről, az MTI szerdán az Adó-, Pénzügyi és Ellenőrzési Hivatalnál, valamint a Pénzügyminisztériumnál érdeklődött a döntés várható következményeiről. Az APEH-nél határozottan elzárkóztak a döntés kommentálásától. A Pénzügyminisztériumban a késő délultáni órákban Becker Pál politikai államtitkárt sikerült elérnie az MTI tudósítójának. Az államtitkár kijelentette: az Alkotmánybíróság döntése természetesen mindenkire nézve kötelező érvényű. Részletekbe azonban a döntéssel kapcsolatban nem kívánt bocsátkozni addig, amíg a határozat és az indoklás szövegét nem tanulmányozhatta alaposan. Nehéz Posony István, a Független Jogász Fórum alelnöke kérdésünkre, hogy szerinte mit tesz a kormány, amelyet az adótörvény felhatalmazott a vagyonnyilatkozat kérésére, azt válaszolta, reméli, ezek után a kormány elejti ezt a javaslatot, mert a vagyonnyilatkozat-tétel további forszírozása súlyos politikai hiba lenne. S azt sem tartja valószínűnek, hogy ezt az előterjesztést, ha más formában is, de újra megtenné a kormány, hiszen az alkotmány kimondja: nem lehet beleavatkozni az állampolgárok magánéletébe. Ez pedig korlátozott mértékű beavatkozást jelentene, és tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy ugyancsak alkotmányellenesek azok a kitételek, amelyeket a törvényhozó megfogalmazott. Nehéz Posony még hozzátette, örül annak, hogy az Alkotmánybíróság ugyanazokat az alkotmányellenes tételeket említette meg, amelyeket a Független Jogász Fórum is kifogásolt. S. I. Sztrájk veszély Levélben hívta fel Antall József miniszterelnök figyelmét a Munkástanácsok Országos Szövetségének elnöke, Palkovics Imre arra a tényre, hogy a villamosenergia-iparban kialakult helyzetért az a háromhetes késés is okolható, amely a szakszervezetek tárgyalási javaslata és a minisztérium válasza között eltelt. „A Munkástanácsok Országos Szövetsége meg van győződve arról, hogy az iparág összes érdekvédelmi szervezete teljes egységben harcolni fog kivívott jogaiknak megtartásáért” — olvasható az MDF országgyűlési képviselőjeként politikusi szerepet is vállaló szakszervezeti elnök levelében. Palkovics Imre felhívja Antall József figyelmét: a kormány nem vállalhatja fel azt a veszélyt, hogy a villamosenergia-ipart egy esetleges sztrájkba sodorja, mert az felmérhetetlen károkat okozna a lakosságnak és a gazdaságnak egyaránt. Az Autonóm Szakszervezetek Koordinációs Tanácsa szolidáris a Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége és az ágazat területén működő más szakszervezetek követelésével. Ez derül ki abból a levélből, amelyet Főcze Lajos küldött az érintett "szakszervezeteknek. Az autonómok felkérés esetén készek közvetítő szerepet vállalni a tárgyalásokban. A Fidesz nem A fiatal demokraták választásokra készült agrárprogramját ismertette Glattfelder Béla, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának tagja, valamint a Fidesz adópolitikával kapcsolatos terveiről beszélt Orbán Viktor. A mezőgazdaságról szólva a többi között elhangzott: a termelők érdekérvényesítését segítendő országos szövetkezeti fórum létrehozását javasolják. A családi középbirtokok kialakulásának fontosságát hangsúlyozva arra hívták fel a figyelmet, hogy Nyugat-Európában a középüzemek alkotják a gazdaság gerincét. Támogatni kell magyarországi létrejöttüket. Tervezik a föld-, a gépjármű- és a betéteken lévő adók eltörlését és mint mondták, a Fidesz — választási sikerek esetén — nem emel adót. Szálloda lesz a kórházból? (Folytatás az 1. oldalról) Janak el azokkal a dolgozókkal és azokkal a betegekkel, akik ezerszeresen megszenvedték, hogy korszerű kórháza legyen nemcsak a megyének, hanem a fővárosnak is. Világszínvonalú diagnosztikát, szájsebészeti, gége- és gasztroentológiai részlegeket hoztak létre, ahol kiváló szakemberek gyógyítják a betegeket és vállalnak oktatási feladatokat a SOTE medikusképzésében. Ez nem a kórház belügye — hangoztatta dr. Góber Lajosné szb-titkár, és segítségért fordult a Szakszervezetek Együttműködési Fórumához (SZEF) tartozó, több mint 220 ezer tag érdekképviseletét ellátó Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezetéhez. Dr. Gulyás Judit, az EDDSZ elnöke lapunknak elmondta: a közalkalmazotti törvény kötelezően írja elő, hogy a dolgozók nagyobb csoportját érintő döntések előtt a munkáltató kikérje a helyi érdekvédelmi szervezet véleményét. Ez elmaradt. Pedig a kórházat eladni szándékozóknak tisztában kell lenniük azzal, hogy a törvény védettséget biztosít a kórház dolgozóinak, és jogviszonyukat megszüntetni nagyon sokba kerülne. A felmentési és a végkielégítéssel járó pénz megilleti a szakdolgozókat és a magasan kvalifikált orvosokat. A felröppent hír rendkívüli aggodalmat váltott ki a dolgozók körében. Dr. Osztrovszky Ildikó, a röntgenosztály főorvosa a kórház műemlék jellegére hívta fel a figyelmet, ami miatt nagyon költséges és hosszan tartó volt a rekonstrukció. Kérdezi: most nem számít a műemlék jelleg? Dr. Konyár Éva szinte biztos abban, hogy a népjóléti miniszter nem támogatja az eladást, nemcsak az ellátás veszélyeztetése, hanem az értékes épület miatt is. Szent meggyőződése, hogy Antall József miniszterelnök, mint az Orvostörténeti Társaság elnöke, nem engedheti meg, hogy Semmelweis Ignác volt munkahelyét, a magyar orvostörténelem patinás alkotóműhelyét szétzilálják. A kórház dolgozói tiltakoznak, az EDDSZ elnöke pedig ígéretet tett arra, hogy a 940 dolgozónak minden munkajogi védelmet megadnak. A Pest Megyei önkormányzat népjóléti bizottsága egyhangúlag elutasította a kórház eladását, de a gazdasági bizottság — az intézmény dolgozóinak információja szerint — támogatja. Csak rémhírszinten jutott el hozzájuk, hogy a patinás kórházból szállodát, esetleg bevásárlóközpontot alakítanak ki. Nógrádi Tóth Erzsébet 1993. ÁPRILIS 1., CSÜTÖRTÖK NÉPSZAVA Megbízott helyettes államtitkár A honvédelmi miniszter Hajdú László ezredest, a tárca nemzetközi kapcsolatok főosztályvezetőjét bízta meg a helyettes államtitkári teendők ellátásával, eredeti beosztása megtartása mellett. Mint ismert, a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök április 1-jétől Joó Rudolf helyettes államtitkárt közigazgatási államtitkárrá nevezte ki. Hajdú László a végleges személyi döntésig látja el a helyettes államtitkári funkciót. (MTI) Közös véleményen INDULNAK A HAJÓK A hét végén megindul a Dunán a menetrend szerinti személyhajó-forgalom. A menetrend megegyezik a tavalyival, a díjak azonban átlagosan 20 százalékkal emelkednek. VÉRADÁS A BOGARAS-NAPON A két évvel ezelőtt megalakult hazai Volkswagen Bogarasok Klubja április 1-jén, a Budapest Sportcsarnok melletti parkolóban rendezi meg a „dátumhoz illő” Bogaras-napot. Karitatív célt is szolgálnak: déltől véradásra is várják a segíteni akarókat. ELHUNYT DEMÉNY JÁNOS Demény János Erkel Ferenc-díjas zenetudós, nemzetközi tekintélyű Bartók-kutató, a Bartókdokumentumok fáradhatatlan gyűjtője és közreadója, életének 78. esztendejében, március 31- én váratlanul elhunyt. Temetéséről később intézkednek. MA ELŐBB ZÁRNAK A Magyar Nemzeti Galéria értesíti látogatóit, hogy április elsején, csütörtökön, a B és C épületében lévő kiállításai — technikai okok miatt — 15 óráig tekinthetők meg. EMLÉKKIÁLLÍTÁS Szabó Pál-emlékkiállítás nyílt tegnap Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban. A tárlaton a száz évvel ezelőtt, Biharugrán született, Kossuthdíjas író életútját és művészetét szemléltető dokumentum-összeállítás látható. Dallos Jenő rajza Meghalt ifjabb nagybányai Horthy Miklós Meghalt 86 éves korában ifjabb nagybányai Horthy Miklós, Magyarország egykori kormányzójának fia. Életpályájáról viszonylag keveset ismer a hazai közvélemény. A magyar politikai eseményeknek csupán epizódszereplője volt. Az isztriai Polában született 1907. február 14-én. A háború kitörésekor már rendkívüli követként és meghatalmazott miniszterként szolgált Brazíliában. Az Egyesült Államok elleni hadüzenet deklarálása után, 1942-ben hazarendelték. Felsőházi tagsága révén több parlamenti bizottságban vett részt, de valójában az 1944. évi események kapcsán került a neve előtérbe. A német megszállás idején egyik szervezője volt a kormányzó kiugrási kísérletének, kapcsolatba lépett a Magyar Front ellenállóival is. 1944. október 15-én a megszállók tőrbe, csalták és rövid tűzharc után letartóztatták, majd szőnyegbe csavarva elrabolták. A mauthauseni koncentrációs táborból szabadulva, a háború után, Brazíliában telepedett le, majd egy súlyos balesetét követően sógornőjéhez, vitéz nagybányai Horthy Istvánnéhoz költözött Lisszabonba. Itt érte a halál 1993. március 28-án. Nem zárható ki, hogy hamvait, később a Horthy-család kriptájában helyezik örök nyugalomra, szülei tervezett kenderes temetésekor. (MTI) Párthátteret akarnak Tizenkettőről tizennégyre gyarapodott a Történelmi Kisgazdapártba belépett képviselők száma. A 36-os frakció újabb két tagja, Kováts László és Tóth Imre jelentette be, e párt tagja kíván lenni. Mint azt Vincze Kálmán lapunknak elmondta, ma délelőtt tanácskozást tartanak, amelyen részt vesznek az ideiglenes ügyvivő testület tagjai is és hat megyéből — ahol már erős szervezetek vannak — a küldöttek. Arra a kérdésre, várható-e, hogy még más képviselők is belépnek a Történelmi Kisgazdapártba, Vincze elmondta, többen gondolkodnak, s reméli mások is arra az elhatározásra jutnak, hogy egy évvel a választások előtt rendezni kell a képviselőcsoport párthátterét. Arra a kérdésre viszont, fontolgatják-e önálló képviselőcsoport alakítását, illetve a kiválást a 36-oik közül, Vincze egyértelműen azt válaszolta: nem. s. i. »■4 Nem McDonald's! Nem Burger King! Nem Pizza Hot! Nem hasonlít másra, ez a Paprika Csárda! Magyaros konyha, magyaros ízek, hal- és vadételekből 10-féle, hagyományos ételekből 40-féle ételt készít. Mindezt megtalálja Budapest egyik legszebb részén, a Városligettel szemben. BUDAPEST, Vill., Dózsa György út 72. Jó parkolási lehetőség az étterem előtt, legyen a vendégünk! AKI EZT A HIRDETÉST KIVÁGJA ÉS AZ ÉTTEREMBEN BEMUTATJA, 10% KEDVEZMÉNYT KAP!