Népszava, 1993. szeptember (121. évfolyam, 203–228. sz.)

1993-09-01 / 203. szám

2 A palesztin autonómia már nem puszta illúzió (Folytatás az 1. oldalról) Az izraeli—palesztin el­vi nyilatkozat ratifikálása után négy hónapon belül az izraeli hadsereg telje­sen kivonul a Gáza-övezet­­ből és Jerikóból — jelen­tette ki kedden az egyip­tomi Alexandriában Jasz­­szer Arafat, a PFSZ VB el­nöke. Hoszni Mubarak egyip­tomi államfővel tartott kö­zös sajtóértekezletén — amely kettejük több mint kétórás tanácskozását kö­vette — a palesztin veze­tő arra a kérdésre, vajon mikor költözik a PFSZ Tu­niszból Jerikóba, ezt felel­te: „Először alá kell írni a nyilatkozatot, utána egy hónap szükséges annak jóváhagyásához különböző fórumokon, s ezután nyom­ban megkezdődik a végre­hajtás. Nem csak Gázá­ban és Jerikóban —, ahon­nan négy hónapon belül teljes egészében kivonul­nak az izraeli katonai erők — de a többi palesztin körzetben is valóra válik az átmeneti palesztin auto­nómiakormányzat hatal­ma”. A PFSZ vezetője a szer­vezete alapokmányának megváltoztatását firtató kérdésre leszögezte: a fegyveres harc szakasza le­zárult a PFSZ számára a Nemzeti Tanács 1988-as határozatában foglalt bé­kekezdeményezéssel, majd a három évvel későbbi ha­tározattal. Ez utóbbi a pa­lesztinok részvétele mel­lett döntött a madridi kon­ferencián. A PFSZ fokozatosan fel­oszlatja önmagát, hogy ideiglenes kormánynak adja át a helyet, amely­nek fel kell építenie a pa­lesztin államot — mondta kedden­ Abu Serif, Jasszer Arafatnak, a PFSZ VB el­nökének tanácsadója. A Tuniszban nyilatkozó palesztin politikus világos­sá tette, hogy ideiglenes palesztin kormányon a megszállt területeken lé­tesítendő palesztin autonó­mia testületét érti. „A kor­mány székhelye Jerikó lesz, vezetője pedig maga Jasz­­szer Arafat, tagjai a meg­szállt területekről való és azokon kívüli személyisé­gek” — hangoztatta. Abu Serif biztosnak mondta, hogy a kormány még ez év vége előtt létrejön. A The Times című brit lap üdvözölte a megálla­podást, és így írt: a kom­munizmus bukása megren­dítette az arab keményvo­nalasokat. Szíria megér­tette, hogy a katonai erő­­egyensúlyra alapozott al­kudozás nem folytatható a szovjet patrónus nélkül. A PFSZ vezetői megértették, hogy mérsékletben túl kell tenniük mind az arab or­szágokon, mind Izraelen, ha nem akarnak lemarad­ni. De Izraelben is gyöke­ret vert a realizmus, an­nak megértése, hogy a barátságok nem tartanak örökké, és az ellenséges­ség sem. Palesztin fiatalok ünnepüik Jeruzsálemben Mohamed próféta születésnapját. Egy nappal azelőtt, hogy megállapodás született az izraeliek és a palesztinok között a jövendő autonómiáról Telefotó : MTI Külföldi Képszerkesztőség Moszkva bólint, de nem örül Volker Rühe német és Jör­gen Kosma norvég védel­mi miniszter kedden Os­lóban úgy foglalt állást, hogy az egykori Varsói Szerződés országai előtt egyengetni kell az utat a NATO-tagság felé. A közép-európai orszá­gok belépése a NATO-ba, vagy más nemzetközi szer­vezetbe az érintett orszá­gok szuverén joga — je­lentette ki keddi moszkvai sajtóértekezletén Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő. A szóvivő szerint azon­ban jobb lenne, ha az Eu­rópa egyes részein keletke­zett biztonsági űrt nem a múltból fennmaradt zárt szövetségek kiszélesítésé­vel töltenék be. Demokraták egy asztalnál A ma Budapesten kezdődő 15. EDU-konferenciájával az Európai Demokratikus Unió tanácskozására elő­ször kerül sor kelet-euró­pai országban — hangsú­lyozta Jeszenszky Géza külügyminiszter kedden, a tanácskozás előtt tartott sajtótájékoztatón. A ta­nácskozás egyik fő témája a kelet- és közép-európai országok támogatása, kü­lönös tekintettel a kisebb­ségi kérdésre. Németország Keresztény­­demokrata Uniójának (CDU) szóvivője kedden Bonnban bejelentette, hogy az Unió elnökének, Hel­mut Kohlnak a vezetésével CDU-küldöttség vesz részt az Európai Demokratikus Unió (EDU) szeptember 3-ig tartó budapesti érte­kezletén. Izetbegovic talán aláír, de utána haza se megy A bosnyáknak nem térkép­e táj Tizenegy napos szünet után kedden folytatódtak a genfi béketárgyalások. A két társelnök, Lord Owen és Thorvald Stoltenberg a térképeken vitázó felek­nek hétfőig szabott határ­időt a kompromisszumos javaslattervezet elfogadá­sára. Míg a boszniai szer­­bek jóváhagyták a rende­zési javaslatot, a muzul­mánok — akiket Genfben Alija Izetbegovic bosnyák elnök képvisel — tovább­ra is változtatásokat akar­nak elérni a határokat il­letően. Az összegyűlteket Lord Owen arra figyelmeztette, hogy a szerb erők ketté­vághatják Boszniát, ha a muzulmánok nem fogadják el a béketervet, és folyta­tódik a háború. A terv értelmében a szer­­bek Bosznia-Hercegovina területének 52, a muzul­mánok 31, míg a horvátok 17 százalékát kapnák. A bosnyák kormány azzal utasította el a béketervet, hogy nem tartja elegendő­nek a számára kiutalt te­rületeket. Emellett a maj­dani muzulmán államnak területi összeköttetést sze­retne elérni az Adriai-ten­gerrel. Bár Alija Izetbegovic szerint a béketerv a szerb agresszort jutalmazza, a hozzá közel álló források­tól a Tanjug tudni véli, hogy a bosnyák parlament elutasítása ellenére mégis szándékában áll aláírni azt. A belgrádi hírügynökség az állítólagos hírforrások alapján azt is közölte, hogy a dokumentum aláírását követően Izetbegovic nem térne vissza Szarajevóba, hanem egy iszlám ország­ban telepedne le. Az orosz külügyminisz­ter kedden az ENSZ genfi székhelyén bejelentette, hogy országa kész újabb csapatok küldésére Bosz­niába, amennyiben a szem­benálló feleknek sikerül megállapodni a béketerv végrehajtásában. Hat amerikai C—130 tí­pusú Hercules szállítógép, valamint egy német és egy francia C—160 típusú Transall repülőgép keddre virradó éjjel mintegy 55 tonna élelmiszert és gyógy­szert dobott le ejtőernyő­vel a hercegovinai szék­város, Mostar és a kelet­boszniai Maglaj fölött. Boszniai szerb katona botlóaknát helyez el TELEFOTO — MTI Külföldi Képszerkesztőség 199­3. SZEPTEMBER 1., SZERDA NÉPSZAVA A Horthy-temetés a magyarok ügye Oroszország tudomásul vet­te a magyar hatóságoknak azt a nyilatkozatát, hogy Horthy Miklós temetése Magyarországon tisztán családi, humanitárius jel­legű aktus, amellyel kap­csolatban nem terveznek semmiféle hivatalos lépést. Ezt Mihail Gyemurin orosz külügyi szóvivő közölte keddi moszkvai sajtóérte­kezletén. Bekiabálás honatya Egy honatyával kevesebbet mondhat magáénak az Osztrák Néppárt a szeptember 23-án kezdődő­­ új parlamenti ülésszakon: a stájerországi Paul Burg­­­staller átül a függetlenekhez. Az ügy előzménye egy két hónappal ezelőtti botrány. Akkor a néppár­ti képviselő orális szexre utaló közbekiáltással­ za­varta meg az egyik bizottsági ülést. Burgstaller maga nem tagadta, hogy bekiabált, de először azt mondta, hogy „rossz az, aki rosszra gondol”. Mert ő valójában jégkrémre célzott, amikor a mikrofon­hoz lépő zöldpárti politikust — Terezija Stoisits asszonyt — arra biztatta, hogy „vegye a szájába, szorosan fogja és ... stb”. Az ügy kezdett politikai botránnyá dagadni, Burgstaller védekezése is gör­csösebb lett. Végül a párt vezetősége beidézte a vétkes képviselőt, aki ugyan semmit nem ismert be, ám bejelentette: kilép a pártból. ÜTEMCSÖKKENÉS Júliusban tovább emel­kedett a munkanélküli­ek száma Franciaor­szágban, de a növekedés üteme, hosszabb idő óta először, valamelyest csökkent. A nyárközepi hónapban 0,8 százalék­kal, mintegy 26 ezer fő­vel nőtt az állástalanok tábora, amely a hónap végén 3 millió 211 ezer főt számlált. SZOMSZÉDAINK A Rompres keddi beje­lentésére hivatkozva a TA SR szlovák hírügy­nökség azt jelentette, hogy Ion Iliescu román elnök szeptember 23-án kétnapos hivatalos láto­gatásra a Szlovák Köz­társaságba utazik. SZAKÉRTŐK BILINCSBEN A kínai Szecsuan és Kuangtung tartomány­ban a hatóságok csak­nem 1000 pénzügyi szak­embert, köztük hat bankigazgatót tartóztat­tak le korrupció vádjá­val — jelentette kedden az Új-Kína Hírügynök­ség. A múlt héten a kommunista párt orszá­gos korrupcióellenes kampányt kezdett. Szlovákiai magyarok panasza: Tévesen fordítottak angolra! A szlovákiai magyar par­lamenti koalíció a két par­lamenten kívüli magyar párt egyetértésével kedden levélben fordult az Európa Tanácshoz, melyben arra hívják fel Strasbourg fi­gyelmét, hogy a Szlovák Köztársaság törvényhozása és kormánya a Szlovákia BT-felvételekor tett ígére­tekkel és kötelezettségvál­lalásokkal ellentétes lépé­seket tesz. Ismeretes, hogy Szlová­kia vezetői az ország két hónappal ezelőtti felvétele során az Európa Tanács nemzetiségpolitikai ajánlá­sainak tiszteletben tartásá­ra tettek ígéretet. A szlo­vákiai magyar parlamenti koalíció, az Együttélés Po­litikai Mozgalom, a Ma­gyar Kereszténydemokrata Mozgalom és a két parla­menten kívüli magyar poli­tikai erő, a Magyar Polgá­ri Párt és a Magyar Nép­párt azonban úgy ítéli meg, hogy Szlovákiában — az Európa Tanács ajánlásait megsértik. A levél sajnálattal meg­állapítja, hogy a dél-szlo­vákiai járásokban erőszak­kal eltávolították a magyar nyelvű helységnévtáblákat. Felhívja a figyelmet arra, hogy az idei tanév kezdeté­től nincs biztosítva a ma­gyar tanítási nyelvű alap- és középiskoláinak szakok­tatóinak anyanyelven tör­ténő képzése, ami a ma­gyar iskolák további elsor­vadását eredményezheti. A továbbiakban arra em­lékeztetik az Európa Taná­csot, hogy a szlovák parla­ment az idén júniusban a nemzetiségiek számára is elfogadható névhasználati törvényt hagyott jóvá, de ezt a köztársasági elnök a kormány javaslatára újra­tárgyalásra adta vissza a parlamentnek. A levélben ezzel kapcsolatban ez áll: „A lépés indoklása miatt (mely az alapvető emberi- és szabadságjogok fölé he­lyezi a nyelvtani szabályo­kat) tartunk attól, hogy az újratárgyalás során jogkor­látozások kerülnek a tör­vénybe.” A szlovákiai magyar po­litikai erők levele kitér a Szlovák Köztársaság alkot­mányának angol nyelvű szövegében előforduló for­dítói pontatlanságaira is. — Tartunk tőle — írják —, hogy ezek a fordítási té­vesztéseik tudatosan kerül­tek az alkotmány angol nyelvű változatába, hogy elfedjék azon kisebbségel­lenes lépések lehetőségeit, melyekre az alkotmány kapcsán mi is többször rá­mutattunk. ­ Külügyi szóvivő a román—magyar viszonyról Félreértést megelőző telefon Bukarestbe Jeszenszky Géza külügy­miniszter szeptember 13- 14-én hivatalos látogatást tesz Moszkvában. Vendég­látójával, Andrej Kozirjev külügyminiszterrel átte­kinti a magyar—orosz két­oldalú kapcsolatok helyze­tét, valamint véleményt cserél időszerű külpoliti­kai kérdésekről. A magyar diplomácia irányítójának útját Herman János kül­ügyi szóvivő ismertette szokásos keddi sajtókonfe­renciáján. A szóvivő szólt arról a magyar—román főosztály­­vezetői szintű szakértői konzultációról is, amelyet augusztus 25. és 27. között tartottak Budapesten. Her­man hangoztatta: a szak­értők nyílt, korrekt légkö­rű párbeszédet folytattak és örömmel nyugtázták, hogy előrehaladás tapasz­talható gazdasági, közleke­dési, honvédelmi, belügyi és kulturális téren. Ugyan­akkor olyan kérdésekben, mint a kisebbségi nyilat­kozat és a vegyes bizottság felállítása, a főkonzulátu­sok újranyitása, az aradi emlékmű helyreállítása, vagy az 1956-os forrada­lom dokumentumainak hozzáférhetősége, nincs előrelépés. A konzultáció egyik fontos eredménye, hogy a szakértők megálla­podtak : szeptemberben külügyminiszteri találkozót tartanak Romániában. En­nek pontos időpontját és tartalmát később egyezte­tik. Kérdésre válaszolva a szóvivő elmondta még, hogy Jeszenszky Géza kül­ügyminiszter telefonon be­szélt román kollégájával és vázolta számára a Horthy Miklós újratemetésével kapcsolatos kormányzati álláspontot. A telefonhí­vással a magyar diplomá­cia irányítója elébe kívánt vágni bármilyen más ér­telmezésnek. Herman hoz­zátette még: ilyen szinten nem volt hasonló tájékoz­tatás más országokat ille­tően.

Next