Népszava, 1993. szeptember (121. évfolyam, 203–228. sz.)
1993-09-25 / 224. szám
NÉPSZAVA 1993. SZEPTEMBER 25., SZOMBAT A NAP KÉRDÉSE Mit írnak alá a képviselők Amerikában M/h.vso/ Saauler Mudalf Egy ellentmondásos, jelenleg okirat- és csekkhamisításért börtönben ülő amerikai kiszabadítását kérő, egész oldalas fizetett hirdetés jelent meg a tekintélyes The Washington Postban csütörtökön. A háromszáz, különböző nációból származó, aláíró között szerepel több magyar parlamenti képviselő neve is: Dénes Jánosé, Hasznos Miklósé, Kéry Kálmáné, Hercsey Jánosé, Izsó Mihályé, Mózs Józsefé, Győriványi Sándoré, Iván Gézáé és Szauter Rudolfé. Ez utóbbi MDF- es képviselőtől — aki tagja a parlament emberi jogi bizottságának is —, azt kérdeztük: miként került az aláírók közé? — Már több ízben is találkoztam a Parlamentben az amerikai Schiller Institut elnevezésű alapítvány képviselőivel, s ők kértek rá, hogy írjam alá a fizetett hirdetés szövegét, amelyet Lyndon LaRouche kiszabadítása érdekében jelentetnek meg Amerikában. Persze tudom, többen most felszisszennek az alapítvány nevének hallatán, ezt a társaságot ugyanis sok helyen antiszemitaként tartják nyilván. Én azonban meggyőződtem már arról, hogy ez a vád alaptalan. — És mennyire ismeri ön a bebörtönzött előéletét? — Nem nagyon. Annyit tudok róla, hogy korábban elnökjelölt volt, aztán adócsalásért börtönbe zárták, s így lett jelöltből fogoly. Egyébként számomra elég ennyi információ is, mivel ez szemmel láthatóan egy emberjogi ügy, azt pedig nekem vállalnom kell. Én nem a kiszabadítását kérem az illető úrnak, hanem, hogy vizsgálják felül egy 71 éves ember ügyét. — Egyesek szerint La Rouche csupán egy populista politikus, aki egyszer Kissingert például arab ügynöknek titulálta. — Én nem tudom, ki mit mondott, de az tényleg érdekelne. Valóban bűnöse. Szívesen közreműködök olyan ember ügyének felülvizsgálatában, akinek a nézetei sok szempontból szimpatikusak nekem. La Rouche ugyanis Európába akarja visszahozni a gazdasági fejlődés központját, szerinte is Európa a demokrácia igazi létesítményese. Én semmi szenzációsat nem látok abban, hogy egyszerűen szeretnék tisztán látni ebben az ügyben. Nem vagyok naiv ugyanis, s tudom, Amerika sem csak a fekete-fehér emberek országa, s ott is előfordulnak még politikai perek. Varjú Frigyes fl brókerek függőben (Munkatársunktól) A Budapesti Értéktőzsdén tegnap 1993. december 31-éig felfüggesztették a Hungaro-Broker Részvénytársaság kereskedelmi jogát. Az értéktőzsde munkatársától, Illés Zsolttól megtudtuk, eddig két ízben tartottak vizsgálatot a cégnél. Először tavaly, amikor megállapították, hogy hiányos a cég nyilvántartása. Nincs elkülönítve egymástól a külső megbízók által adott megbízások és üzletkötések nyilvántartása, valamint a saját értékpapírkereskedés. Ugyanezt tapasztalták az idei vizsgálat során is. A felfüggesztés a tőzsdei kereskedésen túl kiterjed a tőzsdén kívüli értékpapír kereskedelemre is. A Hungaro-Broker igazgatója, Pál József kérdésünkre kijelentette: a felfüggesztést nem a tőzsdetanács kezdeményezte, hanem ők maguk. Júliusban ugyanis négy brókerük rendkívüli felmondással távozott a társaságtól, és az igazgatóság is lemondott. Ezt követően belső vizsgálatot rendeltek el, amely várhatóan egy hónap múlva fejeződik be. Pál úgy ítéli meg, nem lesz számottevő üzleti veszteségük a cég felfüggesztéséből, hiszen üzleti bevételük túlnyomó része más tevékenységből származik. Az igazgató ugyanakkor közölte: amennyiben a vizsgálat eredményei alapján szükségesnek látszik, büntető feljelentést tesznek. Hogy ki ellen, azt ma még nem lehet tudni. A Értelmensi háború a választásokról ? Jövedelempótló támogatást A munkanélküliek ellátásával összefüggő gondok és tapasztalatok indokolják elsősorban, hogy a kormány a szociális törvény kiegészítését javasolja a parlamentnek. Ismeretes, hogy a munkanélküli-ellátásból kikerülők jövedelempótló támogatásban részesülhetnek, ám erre az önkormányzatok a rendelkezésükre álló szociális keretből csak keveset fordíthatnak. Ezért a javaslat lehetővé teszi, hogy az önkormányzatok is felajánlhassanak közhasznú munkát, vagy más foglalkoztatási lehetőséget is a támogatásban részesülőknek, így a közhasznú munkavégzés esetén az önkormányzatok a jövedelempótló támogatás költségvetésből fedezett részét saját forrásként beszámíthatják. A becslések szerint augusztusban 107 ezer volt, az év végére pedig 130-140 ezer lesz a jövedelempótló támogatásban részesülők száma. A másik jelentős változtatás, hogy azok a többgyermekes anyák is részesülhetnek gyermeknevelési támogatásban, akiknek legkisebb gyermekük még nincs 3 éves. Antall József miniszterelnök levélben fordult a kormány nevében Göncz Árpád köztársasági elnökhöz. Ebben a kormány véleményét ismerteti az alkotmány alapján, a választások lehetséges időpontjáról — jelentette be Kajdi József a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a szokásos pénteki kormányszóvivői tájékoztatón. A kormány szerint jövő május 3. és augusztus 2. között lehetséges megtartani az országgyűlési képviselők választását. Mint elhangzott, a kormány nem vindikálja magának a jogot az időpont meghatározásában, hiszen a választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, ellenjegyzés nélkül. Ám a sajtóban kialakult „értelmezési háború” arra késztette a kormányt, hogy kifejtse véleményét. Értelmezési háborúra hivatkozik a kormány, amikor az alkotmány alapján a választások lehetséges időpontjáról fejti ki véleményét a köztársasági elnöknek. Csakhogy ilyen értelmezési háború nem létezik. Kétségtelen, hogy az Országos Választási Bizottság ülésén felvetődött az alkotmány értelmezése arról, hogy esetleg meg lehet tartani a választásokat a jelenlegi parlament működésének utolsó hónapjaiban is. (Úgyis kampányolni fognak — nem törvényt alkotni. . .) Arra azonban az OVB neves és pártatlan jogászai sem vállalkoztak — a kormánnyal ellentétben, hogy értelmezzék az alkotmányt. Ez ugyanis egyedül és kizárólag az Alkotmánybíróság kompetenciája. Lehetséges, hogy vitathatóak, ellentmondásosak az alkotmány rendelkezései. Az viszont talán vitathatatlan: mindenkinek az lenne a legjobb, ha jövő májusban mielőbb megalakulna az új Országgyűlés. Cs. E. Tartja a TIB az egyenlő távolságot (Munkatársunktól) A Történelmi Igazságtétel Bizottság és annak 56-os tagozata nyilatkozatokban határolta el magát a Rácz Sándor vezette 56-os Szövetség legutóbbi lépésétől, azaz, hogy választási szövetséget kötöttek a Torgyán József vezette FKGP- vel. A TIB felmondta a szövetséggel kötött korábbi megállapodását. A Népszava kérdésére válaszolva Stelcz Gyula alelnök azt hangsúlyozta, a szervezet valamennyi párttól egyenlő távolságot kíván tartani. Elfogadhatatlan a tagságuk számára, hogy egyetlen párttal is szövetséget kössenek, az meg pláne, hogy valamelyik pártba szervezetileg belépjenek. Ismét a meggymag« ügy a televízióban (Folytatás az 1. oldalról) — Tréfál? — Nem tréfálok. Augusztus közepén vágókollégánk arra érkezett a szobájába, hogy a Törjünk fel egy meggymagot! munkakópiájáért feltörték a lakatra zárt szekrényt. Elvitték a több mint húsz kazettát. Hiába fordultam írásban a tv-rendészet vezetőjéhez. A mai napig nem méltatott válaszra. — Gyanakszik valamire? — Dokumentumfilmünk tartalmából arra is gondolhatunk, hogy nem egyszerű lopásról van szó. Elképzelhető, hogy valamelyik érintett próbált a felvételekhez hozzájutni. — Ezt hogy érti? Titkos anyagokat használt fel? Netán rejtett kamerával dolgoztak? — Mindvégig szabályszerűen, engedélyek birtokában filmeztünk, semmit nem forgattunk titokban. Amikor Zolnay Pál filmrendezővel először felkerestük riportalanyunkat, a szavaiból elősejlett, hogy itt létezik egy olyan változat, amit soha nem mondtak el a nyilvánosság előtt. Pécsi Vera rendkívül okos szaktanácsadói segítségével ezután beástuk magunkat a dokumentumokba. Periratok és börtönokmányok között kutattunk — egészen meghökkentő téryeket tártunk fel. Eljutottunk a meggymagügy igazi történetéhez. Hogy csak egy kirívó példát mondjak: Demeter Béla szavaiból kiderült, hogy el akarták tenni láb alól a börtönben. — Jó lenne, ha ezt megmagyarázná. — Az egész meggymagszövevényt a film részletesen feltárja, kevés ehhez néhány mondat. Az ügy súlyát érzékelteti, hogy Nyers Rezső is megszólal a filmben. Megvilágítja, hogy mi zajlott ennek a történetnek a hátterében, az ő szavaival: az alagútban. Elmondja, a Pártközpontból egyesek részt vettek a „meggymagosok” elleni akcióban, amellyel hozzájárultak a reformmozgalom megállításához. Nyers az akkori helyzetet úgy jellemezte, hogy a parasztság — meggyőződésből vagy kényszerből — hajlandó lett volna felépíteni a szocialista kert-Magyarországot, csakhogy nem úgy, ahogy Brezsnyevék azt a kolhozrendszer mintájára elképzelték. Elrettentő példát kellett statuálni. — A Kék fény ebben sajátos szerepet játszott... — Az 1971. október 7-i adásban a meggymagügyet bűnügyként hozta nyilvánosságra, noha a vádiratot csak október 30- án zárták le. — Megtalálták a Kék fényben egykor bemutatott riportokat? Felidézik a régi felvételeket? — Természetesen, hiszen akkor azoknak a riportoknak rendkívüli szerepük volt az ügy levezénylésében. Némi huzavona után Szabó László, a Kék fény volt műsorvezetője is kameránk elé állt, azzal a feltétellel, hogy adás előtt időben megnézheti a műsort. Éppen emiatt került veszélybe a filmünk sugárzása. — Úgy értjük, nem mutatják be szerdán? — Megtörténhet. Ehhez tudni kell, hogy a tévében a 22-es csapdája van érvényben. Míg egy műsort nem tűznek ki adásra, addig nem kap a befejezéshez kapacitást, az utómunkálatokat nem lehet elvégezni. Ám addig viszont nem tűzik műsorra az egyedi produkciókat, míg el nem készültek. E kaotikus állapotokból adódóan, és mert ma a televízióban a filmnek sincsen igazán gazdája, az utolsó pillanatokig tolódott a 130 perces, bonyolult technikát igénylő műsorunk befejezése. Az igazság az, hogy ma a televízió vezetőinek nem kell durván félretolnia az embereket, egyszerűen „nem jut” nekik munka, számos remek tehetségű, közismert kollégám nevét sorolhatnám példaként. Vagy ha mégis nekifognak valaminek — ezt a filmet még Peták István, a TV 2 akkori vezetője és B. Révész László segítségével indítottam el, mielőtt Nahlik alelnök és csapata átvette volna a tévé irányítását, a nemkívánatos emberek számára az esélyegyenlőtlenség alapján a technikai körülményekkel teszik lehetetlenné a tisztességes munkát, így történhetett meg, hogy az akadályok miatt az utolsó pillanatban lesz kész a filmünk. Szerencsére az előzetes megtekintésről még a Büntetésvégrehajtás Országos Parancsnoksága és a Csillag börtön vezetése is lemondott, egyedül Szabó László ragaszkodik a bemutató előtti jóváhagyáshoz. Ebben egyeztünk meg, ám az imént sorolt, rajtunk kívül álló okok miatt ezt csak szombaton tudjuk teljesíteni. Ha Szabó nem adja a beleegyezését, akkor vita támadhat, s ki tudja, lesz-e szerdán bemutató. — Akkor mi lesz? — E pillanatban az a kérdés, hogy Szabó letiltatja-e, és hogy a televízió vállalja-e mégis a bemutatást. Ha nem, akkor az a kérdés, ki a felelős, hogy a Nahlik-féle televízióban uralkodó káosz és kliensrendszer miatt nem tudtuk időben befejezni a filmünket, tisztességesen és időre elvégezni a feladatunkat. Demeter Bélának és az övéhez hasonló sorsú embereknek kíván igazságot szolgáltatni a filmünk, amelyben igazi történelmi dráma zajlik. Szimbolikusan annak a magyar parasztságnak a drámája, amelyet becsuktak a Csillagbörtönbe. Zolnay Pállal és a műsor többi munkatársával együtt szeretnénk remélni, hogy akár akadályok ellenére, a film 22 évvel ezelőtt meghurcolt szereplőjének igazi története szerdán mégis nyilvánosságot kap a képernyőn. Bársony Éva Demeter Béla a meggyfa alatt, amelyet magról ültetett szabadulása után Oláh Orsolya felvétele 5 Holnap a TV2-n: SOrSok A SOrSok vasárnap 12 órakor ismét jelentkezik. A műsor ezúttal a Szakoktatási törvényről készült, például mikor jelenik meg a végrehajtási utasítás, amely az induláshoz szűkszükséges? Számíthatnak-e kedvezményre vagy valamiféle „előnyre” azok a vállalkozók, kisiparosok, akikre jórészt a gyakorlati képzés vár? Hogyan biztosítható az iskolák közötti átjárhatóság, tekintettel az igencsak eltérő képzési színvonalakra?! Mi a legfőbb cél ezzel? Meghosszabbítani a tanulási időt, vagy nagyobb tudás, esetleg mindkettő? Mi finanszírozza a 9. 10. osztályt, ha azt szakképzésben, szakiskolában végzi a fiatal? Várható-e ez évben a kamarai törvény? Milyen szerepe lesz a különböző testületeknek, amelyek létrehozását a törvény előírja, például a Szakképzési Tanács? Mikor lesz nemzeti alaptanterv? Szakképzési jegyzék? Ezek ugyanis a start feltételei, a tanév pedig elkezdődött. Felelős szerkesztő: Balogh Mária, műsorvezető: Bornemissza Tamás.