Népszava, 1993. szeptember (121. évfolyam, 203–228. sz.)

1993-09-25 / 224. szám

NÉPSZAVA 1­993. SZEPTEMBER 2­5., SZOMBAT A NAP KÉRDÉSE Mit írnak alá a képviselők Amerikában M­­/h.vso/ Saauler Mu­­dalf Egy ellentmondásos, je­lenleg okirat- és csekkha­misításért börtönben ülő amerikai kiszabadítását kérő, egész oldalas fize­tett hirdetés jelent meg a tekintélyes The Washing­ton Postban csütörtökön. A háromszáz, különböző nációból származó, aláíró között szerepel több ma­gyar parlamenti képviselő neve is: Dénes Jánosé, Hasznos Miklósé, Kéry Kálmáné, Hercsey Jánosé, Izsó Mihályé, Mózs Józse­fé, Győriványi Sándoré, Iván Gézáé és Szauter Rudolfé. Ez utóbbi MDF- es képviselőtől — aki tag­ja a parlament emberi jogi bizottságának is —, azt kérdeztük: miként ke­rült az aláírók közé? — Már több ízben is ta­lálkoztam a Parlamentben az amerikai Schiller Insti­tut elnevezésű alapítvány képviselőivel, s ők kértek rá, hogy írjam alá a fizetett hirdetés szövegét, amelyet Lyndon LaRouche kisza­badítása érdekében jelen­tetnek meg Amerikában. Persze tudom, többen most felszisszennek az alapít­vány nevének hallatán, ezt a társaságot ugyanis sok helyen antiszemitaként tartják nyilván. Én azon­ban meggyőződtem már arról, hogy ez a vád alap­talan. — És mennyire ismeri ön a bebörtönzött előéle­tét? — Nem nagyon. Annyit tudok róla, hogy korábban elnökjelölt volt, aztán adó­csalásért börtönbe zárták, s így lett jelöltből fogoly. Egyébként számomra elég ennyi információ is, mivel ez szemmel láthatóan egy emberjogi ügy, azt pedig nekem vállalnom kell. Én nem a kiszabadítását ké­rem az illető úrnak, hanem, hogy vizsgálják felül egy 71 éves ember ügyét. — Egyesek szerint La Rouche csupán egy popu­lista politikus, aki egyszer Kissingert például arab ügynöknek titulálta. — Én nem tudom, ki mit mondott, de az tényleg érdekelne. Valóban bűnös­­e. Szívesen közreműködök olyan ember ügyének fe­lülvizsgálatában, akinek a nézetei sok szempontból szimpatikusak nekem. La Rouche ugyanis Európába akarja visszahozni a gazda­sági fejlődés központját, szerinte is Európa a de­mokrácia igazi létesítmé­­nyese. Én semmi szenzáció­sat nem látok abban, hogy egyszerűen szeretnék tisz­tán látni ebben az ügyben. Nem vagyok naiv ugyanis, s tudom, Amerika sem csak a fekete-fehér embe­rek országa, s ott is elő­fordulnak még politikai perek. Varjú Frigyes fl brókerek függőben (Munkatársunktól) A Budapesti Értéktőzs­dén tegnap 1993. december 31-éig felfüggesztették a Hungaro-Broker Részvény­­társaság kereskedelmi jo­gát. Az értéktőzsde munka­társától, Illés Zsolttól meg­tudtuk, eddig két ízben tartottak vizsgálatot a cég­nél. Először tavaly, amikor megállapították, hogy hiá­nyos a cég nyilvántartása. Nincs elkülönítve egymás­tól a külső megbízók által adott megbízások és üzlet­kötések nyilvántartása, va­lamint a saját értékpapír­kereskedés. Ugyanezt ta­pasztalták az idei vizsgálat során is. A felfüggesztés a tőzsdei kereskedésen túl kiterjed a tőzsdén kívüli értékpapír kereskedelem­re is. A Hungaro-Broker igaz­gatója, Pál József kérdé­sünkre kijelentette: a fel­függesztést nem a tőzsde­­tanács kezdeményezte, ha­nem ők maguk. Júliusban ugyanis négy brókerük rendkívüli felmondással tá­vozott a társaságtól, és az igazgatóság is lemondott. Ezt követően belső vizsgá­latot rendeltek el, amely várhatóan egy hónap múl­va fejeződik be. Pál úgy ítéli meg, nem lesz számot­tevő üzleti veszteségük a cég felfüggesztéséből, hi­szen üzleti bevételük túl­nyomó része más tevékeny­ségből származik. Az igaz­gató ugyanakkor közölte: amennyiben a vizsgálat eredményei alapján szük­ségesnek látszik, büntető feljelentést tesznek. Hogy ki ellen, azt ma még nem lehet tudni. A Értelmen­si háború a választásokról ? Jövedelempótló támogatást A munkanélküliek ellátásával összefüggő gondok és tapasztalatok indokolják elsősorban, hogy a kormány a szociális törvény kiegészítését javasolja a parlament­nek. Ismeretes, hogy a mun­kanélküli-ellátásból kike­rülők jövedelempótló tá­mogatásban részesülhet­nek, ám erre az önkor­mányzatok a rendelkezé­sükre álló szociális keret­ből csak keveset fordíthat­nak. Ezért a javaslat lehe­tővé teszi, hogy az önkor­mányzatok is felajánlhas­sanak közhasznú munkát, vagy más foglalkoztatási lehetőséget is a támoga­tásban részesülőknek, így a közhasznú munkavégzés esetén az önkormányzatok a jövedelempótló támoga­tás költségvetésből fede­zett részét saját forrásként beszámíthatják. A becslé­sek szerint augusztusban 107 ezer volt, az év végé­re pedig 130-140 ezer lesz a jövedelempótló támoga­tásban részesülők száma. A másik jelentős változ­tatás, hogy azok a több­­gyermekes anyák is része­sülhetnek gyermeknevelé­si támogatásban, akiknek legkisebb gyermekük még nincs 3 éves. Antall József miniszter­­elnök levélben fordult a kormány nevében Göncz Árpád köztársasági elnök­höz. Ebben a kormány vé­leményét ismerteti az al­kotmány alapján, a válasz­tások lehetséges időpontjá­ról — jelentette be Kajdi József a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára a szo­kásos pénteki kormányszó­vivői tájékoztatón. A kor­mány szerint jövő május 3. és augusztus 2. között lehetséges megtartani az országgyűlési képviselők választását. Mint elhang­zott, a kormány nem vin­dikálja magának a jogot az időpont meghatározásá­ban, hiszen a választások időpontját a köztársasági elnök tűzi ki, ellenjegyzés nélkül. Ám a sajtóban ki­alakult „értelmezési hábo­rú” arra késztette a kor­mányt, hogy kifejtse véle­ményét. Értelmezési háborúra hivatkozik a kormány, amikor az alkotmány alapján a választások lehetséges időpontjáról fejti ki véleményét a köztársasági elnöknek. Csakhogy ilyen értelmezési háború nem létezik. Kétségtelen, hogy az Országos Választási Bizottság ülésén felvetődött az alkotmány értelmezése arról, hogy esetleg meg lehet tar­tani a választásokat a jelenlegi parlament működésének utolsó hónapjaiban is. (Úgyis kampányolni fognak — nem törvényt alkotni. . .) Arra azonban az OVB neves és pártatlan jogászai sem vállalkoztak — a kormánnyal ellentétben, hogy értelmezzék az alkotmányt. Ez ugyan­is egyedül és kizárólag az Alkotmánybíróság kompeten­ciája. Lehetséges, hogy vitathatóak, ellentmondásosak az alkotmány rendelkezései. Az viszont talán vitathatatlan: mindenkinek az lenne a legjobb, ha jövő májusban mi­előbb megalakulna az új Országgyűlés. Cs. E. Tartja a TIB az egyenlő távolságot (Munkatársunktól) A Történelmi Igazságté­tel Bizottság és annak 56-os tagozata nyilatkozatokban határolta el magát a Rácz Sándor vezette 56-os Szö­vetség legutóbbi lépésétől, azaz, hogy választási szö­vetséget kötöttek a Tor­­gyán József vezette FKGP- vel. A TIB felmondta a szö­vetséggel kötött korábbi megállapodását. A Népszava kérdésére válaszolva Stelcz Gyula al­­elnök azt hangsúlyozta, a szervezet valamennyi párt­tól egyenlő távolságot kí­ván tartani. Elfogadhatat­lan a tagságuk számára, hogy egyetlen párttal is szövetséget kössenek, az meg pláne, hogy valame­lyik pártba szervezetileg belépjenek. Ismét a meggymag« ügy a televízióban (Folytatás az 1. oldalról) — Tréfál? — Nem tréfálok. Augusz­tus közepén vágókollégánk arra érkezett a szobájába, hogy a Törjünk fel egy meggymagot! munkakó­piájáért feltörték a lakat­ra zárt szekrényt. Elvit­ték a több mint húsz ka­zettát. Hiába fordultam írásban a tv-rendészet ve­zetőjéhez. A mai napig nem méltatott válaszra. — Gyanakszik valamire? — Dokumentumfilmünk tartalmából arra is gondol­hatunk, hogy nem egysze­rű lopásról van szó. Elkép­zelhető, hogy valamelyik érintett próbált a felvéte­lekhez hozzájutni. — Ezt hogy érti? Tit­kos anyagokat használt fel? Netán rejtett kamerá­val dolgoztak? — Mindvégig szabály­szerűen, engedélyek birto­kában filmeztünk, semmit nem forgattunk titokban. Amikor Zolnay Pál film­rendezővel először felkeres­tük riportalanyunkat, a szavaiból elősejlett, hogy itt létezik egy olyan vál­tozat, amit soha nem mondtak el a nyilvánosság előtt. Pécsi Vera rendkí­vül okos szaktanácsadói segítségével ezután beás­tuk magunkat a dokumen­tumokba. Periratok és bör­tönokmányok között ku­tattunk — egészen meg­hökkentő tér­yeket tártunk fel. Eljutottunk a meggy­­magügy igazi történetéhez. Hogy csak egy kirívó pél­dát mondjak: Demeter Bé­la szavaiból kiderült, hogy el akarták tenni láb alól a börtönben. — Jó lenne, ha ezt meg­magyarázná. — Az egész meggymag­szövevényt a film részlete­sen feltárja, kevés ehhez néhány mondat. Az ügy súlyát érzékelteti, hogy Nyers Rezső is megszólal a filmben. Megvilágítja, hogy mi zajlott ennek a törté­netnek a hátterében, az ő szavaival: az alagútban. Elmondja, a Pártközpont­ból egyesek részt vettek a „meggymagosok” elleni ak­cióban, amellyel hozzájá­rultak a reformmozgalom megállításához. Nyers az akkori helyzetet úgy jelle­mezte, hogy a parasztság — meggyőződésből vagy kényszerből — hajlandó lett volna felépíteni a szo­cialista kert-­Magyarorszá­­got, csakhogy nem úgy, ahogy Brezsnyevék azt a kolhozrendszer mintájára elképzelték. Elrettentő pél­dát kellett statuálni. — A Kék fény ebben sa­játos szerepet játszott... — Az 1971. október 7-i adásban a meggymag­­ügyet bűnügyként hozta nyilvánosságra, noha a vádiratot csak október 30- án zárták le. — Megtalálták a Kék fényben egykor bemutatott riportokat? Felidézik a ré­gi felvételeket? — Természetesen, hiszen akkor azoknak a riportok­nak rendkívüli szerepük volt az ügy levezénylésé­ben. Némi huza­vona után Szabó László, a Kék fény volt műsorvezetője is ka­meránk elé állt, azzal a feltétellel, hogy adás előtt időben megnézheti a mű­sort. Éppen emiatt került veszélybe a filmünk sugár­zása. — Úgy értjük, nem mu­tatják be szerdán? — Megtörténhet. Ehhez tudni kell, hogy a tévében a 22-es csapdája van ér­vényben. Míg egy műsort nem tűznek ki adásra, ad­dig nem kap a befejezéshez kapacitást, az utómunkála­tokat nem lehet elvégezni. Ám addig viszont nem tű­zik műsorra az egyedi pro­dukciókat, míg el nem ké­szültek. E kaotikus állapo­tokból adódóan, és mert ma a televízióban a film­nek sincsen igazán gazdá­ja, az utolsó pillanatokig tolódott a 130 perces, bo­nyolult technikát igénylő műsorunk befejezése. Az igazság az, hogy ma a tele­vízió vezetőinek nem kell durván félretolnia az em­bereket, egyszerűen „nem jut” nekik munka, számos remek tehetségű, közismert kollégám nevét sorolhat­nám példaként. Vagy ha mégis nekifognak valami­nek — ezt a filmet még Peták István, a TV 2 ak­kori vezetője és B. Révész László segítségével indítot­tam el, mielőtt Nahlik al­­elnök és csapata átvette volna a tévé irányítását­­, a nemkívánatos emberek számára az esélyegyenlőt­lenség alapján a technikai körülményekkel teszik le­hetetlenné a tisztességes munkát, így történhetett meg, hogy az akadályok miatt az utolsó pillanatban lesz kész a filmünk. Sze­rencsére az előzetes megte­kintésről még a Büntetés­­végrehajtás Országos Pa­rancsnoksága és a Csillag börtön vezetése is lemon­dott, egyedül Szabó László ragaszkodik a bemutató előtti jóváhagyáshoz. Eb­ben egyeztünk meg, ám az imént sorolt, rajtunk kí­vül álló okok miatt ezt csak szombaton tudjuk teljesíte­ni. Ha Szabó nem adja a beleegyezését, akkor vita támadhat, s ki tudja, lesz-e szerdán bemutató. — Akkor mi lesz? — E pillanatban az a kérdés, hogy Szabó letiltat­­ja-e, és hogy a televízió vállalja-e mégis a bemuta­tást. Ha nem, akkor az a kérdés, ki a felelős, hogy a Nahlik-féle televízióban uralkodó káosz és kliens­rendszer miatt nem tudtuk időben befejezni a filmün­ket, tisztességesen és időre elvégezni a feladatunkat. Demeter Bélának és az övéhez hasonló sorsú em­bereknek kíván igazságot szolgáltatni a filmünk, amelyben igazi történelmi dráma zajlik. Szimboliku­san annak a magyar pa­rasztságnak a drámája, amelyet becsuktak a Csil­lagbörtönbe. Zolnay Pállal és a műsor többi munka­társával együtt szeretnénk remélni, hogy akár akadá­lyok ellenére, a film 22 év­vel ezelőtt meghurcolt sze­replőjének igazi története szerdán mégis nyilvános­ságot kap a képernyőn. Bársony Éva Demeter Béla a meggyfa alatt, amelyet magról ültetett szabadulása után Oláh Orsolya felvétele 5 Holnap a TV2-­n: SOrSok A SOrSok­­ vasárnap 12 órakor ismét jelentkezik. A műsor ezúttal a Szak­­oktatási törvényről készült, például mikor jelenik meg a végrehajtási utasítás, amely az induláshoz szűk­­szükséges? Számíthatnak-e kedvez­ményre vagy valamiféle „előnyre” azok a vállalko­zók, kisiparosok, akikre jó­részt a gyakorlati képzés vár? Hogyan biztosítható az iskolák közötti átjárható­ság, tekintettel az igen­csak eltérő képzési színvo­nalakra?! Mi a legfőbb cél ezzel? Meghosszabbítani a tanulá­si időt, vagy nagyobb tu­dás, esetleg mindkettő? Mi finanszírozza a 9. 10. osztályt, ha azt szakkép­zésben, szakiskolában vég­zi a fiatal? Várható-e ez évben a ka­marai törvény? Milyen szerepe lesz a különböző testületeknek, amelyek létrehozását a tör­vény előírja, például a Szakképzési Tanács? Mikor lesz nemzeti alap­tanterv? Szakképzési jegy­zék? Ezek ugyanis a start feltételei, a tanév pedig el­kezdődött. Felelős szerkesztő: Ba­logh Mária, műsorvezető: Bornemissza Tamás.

Next