Népszava, 1993. december (121. évfolyam, 280-305. sz.)
1993-12-01 / 280. szám
BELFÖLD PARLAMENTI NAPLÓ (Folytatás az 1. oldalról) aszály miatt felvett hitelt, illetve a meliorációs beruházásokhoz igénybe vett visszterhes forráskiegészítést. A T. Ház úgy határozott, hogy a központi költségvetési szerveknél 2 milliárd, az önkormányzati költségvetési szerveknél pedig 1 milliárd forint fedezetet nyújt a köztisztviselők béremelésére. A világbanki megállapodásokban vállalt kötelezettségekre fordítandó összeget 130-ról 404,8 millió forintra emelte. 70 millió forintot különített el a nemzetközi Család Év költségeire. Csökkentették az idegenforgalmi hozzájárulás mértékét, s úgy határoztak, hogy a távközlési alapot megillető koncessziós díjból 6 milliárd forintot kell a költségvetésbe befizetni. Növelték a társadalmi szervezetek támogatását 328-ról 400 millió forintra, s ezen túlmenően 40 millió forinttal többet szánnak a fogyatékosok különböző szerve-zeteinek támogatására. A plénum döntése alapján a választási kampányra 100 millió forintot, az önkormányzati választásokra pedig 800 millió forintot különítettek el. Nyolcezer forint lesz a béralap Nyolcezer forintos havi fizetés a január 1-jétől érvényes közalkalmazotti béremelés alapja. Egyebek között erről döntött a parlament tegnap, a jövő évi költségvetés fő számainak megszavazásakor. A törvényjavaslatban rögzítették azt is, hogy a béremelés miatt felmerülő többletkiadásokra a központi költségvetési szervek 3,1 milliárd forintot kapnak. Az már ismeretes, hogy az egészségbiztosítási alap által érintett körben a béremeléssel összefüggő többletkiadásokat az alap finanszírozza. A helyi önkormányzatokat érintő többletkiadás felét a központi költségvetés állja, másik felét az önkormányzatoknak kell megelőlegezniük. Ezt az összeget a kormány 1996. január 1-jétől, három év alatt, negyedévenként egyenlő részletekben megtéríti. Ha az önkormányzat a ráeső többletkiadás felét részben vagy egészben hitel nélkül finanszírozza, akkor ezen önkormányzatok részére a költségvetés az átlagosnál magasabb kamatot fizet. Ha viszont az önkormányzatok hitelt vesznek fel, annak kamatát fizeti a költségvetés. A költségvetési szerveknél a 13. havi illetményt előbb kell kifizetni, mint a béralap terhére fizetendő jutalmakat. A közalkalmazotti béremelés fedezetére a költségvetési tartalékból 8,5 milliárd forintot különítenek el, ebből 600 millió forintot szánnak a kamattámogatásra. Több jut Budapest alagsorába Egyelőre nehéz lenne megvonni az önkormányzati támogatások egyenlegét, az biztos, hogy jelentős csökkentésekből, illetve pluszpénzekről döntött a plénum. Meglehetős vitát kavart, hogy a parlament sorozatban fogadta el Sóvágó László (MDF), az önkormányzati bizottság alelnöke indítványait, amelyek kisebb, nagyobb tételekkel csökkentették az önkormányzatoknak juttatandó normatív hozzájárulásokat, s mindezt az elnöklő Szabad György rendszeresen módosításként jelentette be, nem konkretizálta, hogy csökkentésről van szó. Az önkormányzatok jövőre csak az ez évre tervezett céltámogatást vehetik igénybe, a jövő évi céltámogatások fedezetét ugyanis csak az 1995-ös költségvetés teremtheti meg. Valamelyest nő, egyes számítások szerint 6,5 milliárd forinttal, az önkormányzatok személyi jövedelemadóbevétele. Ahol az egy főre jutó összeg nem éri el a 3936 forintot, ott ezt a költségvetés ennek erejéig kiegészíti. Ezen túlmenően a törvény életbe lépéséig a városi rangot szerzett önkormányzatok bevételét a központi költségvetés személyenként 5400 forintig, de legfeljebb 24 millió forinttal kiegészíti. A koalíciós többség döntése alapján csökkentették a községek általános támogatását, a gyermek- és ifjúságvédelem feladataihoz, az ápolási-gondozási otthoni, és rehabilitációs intézményi ellátásához, a nappali szociális ellátásához, az általános iskolai, a gimnáziumi és szakiskolai, a szakközépiskolai, szakmunkásképzés elméleti, illetve tanműhelyi oktatásához, a fogyatékos gyermekek oktatásához, a nemzetiségi-etnikai vagy két tannyelvű oktatáshoz, valamint a kollégiumi ellátásához eredetileg tervezett összegeket. Növelték viszont a BM üdülési feladatainak ellátásához, a szociálpolitikai feladatokhoz, a hajléktala nők átmeneti szállásainak fenntartásához, fejlesztéséhez, a fogyatékos gyermekek intézményi ellátásához, az óvodai, a kisebbségi óvodai ellátáshoz, az alapfokú művészeti oktatáshoz, a felnőtt korú fogyatékosok intézményi ellátásához szükséges pénzt. 5,5-ről 7,25 milliárd forintra emelték a munkanélküliek jövedelempótló támogatására fordítható összeget, s 60 millió forintot szavaztak meg a kompok, révek felújítására. Valamelyest emelkedtek a települési üzemeltetési költségekre fordítható összegek, s szinte egyhangúlag szavazta meg a plénum, hogy a főváros vízcsőhálózat rekonstrukciójára kapjon 800 millió forintot. A keddi ülésnap szavazási furcsaságai A költségvetés fő számainak megszavazása során több, finoman szólva is furcsának nevezhető döntés született. Például 11 szavazaton múlott, hogy az önkormányzatok nem 30, hanem 35 százalékkal részesüljenek a személyi jövedelemadó bevételekből, amely 20 milliárd forinttal több pénzt jelentett volna számukra. Demszky Gábor főpolgármester és munkatársai tegnap ingformára hajtogatott szórólapokon kérték a képviselőket ennek a javaslatnak a támogatására. Jóllehet, a költségvetési bizottság november 21-ei vasárnapi ülésén támogatta a Fidesznek azt a javaslatát, hogy a Magyar Űrkutatási Irodát szüntessék meg, a parlamenti többség mégis úgy vélte, hogy Magyarországnak szüksége van egy ilyen hivatalra. Pálos Miklós államtitkár azt javasolta, hogy az egyházi ingatlanok visszaadására jövőre négy helyett, tízmilliárd forintot fordítson a költségvetés. A különbözethez szükséges hat milliárd forintot az önkormányzatok címzett és céltámogatásából vonta volna el. De a képviselők többsége nem állt kötélnek. Viszont továbbra sem lehetett megingatni a honatyá- ;kát abban a hitükben, hogy a költségvetésnek nem kell pénzt fordítania a bölcsődei ellátásokra. Ugyancsak kérésen múlott, mindössze három szavazaton, hogy a családi pótlékra szánt 104 milliárd forintból nem 110 milliárd lett. Egy kormánypárti képviselő dupla csavarral egyik fejezetből a másikba helyezte át a Budai Vár kormányzati negyedére szánt 350 millió forintot, s csökkentette azt 5 millió forinttal. A Parlamentből Csoknyay Edit tudósított Támogatást az alapanyag-termelőknek Az Agrárszövetség tegnapi állásfoglalása szerint a jövőre tervezett, az ideáit 9-10 milliárd forinttal meghaladó nagyságú állami szubvencióval — figyelembe véve a jövő évi inflációt — valószínűleg csak az idei támogatottsági szint tartható fenn. Az Agrárszövetség szerint úgy tűnik, hogy a tervezett szubvenciók elosztásánál jövőre is megmarad az idei disztkiiminatív gyakorlat, és az exporttámogatás csak igen csekély hányada, 5—10 százaléka jut el a termelőkhöz. A helyzet javítására ezért indítványt dolgoztak ki, mely szerint az exporttámogatásra fordítandó keretösszeg egyharmad részét az alapanyag-termelőknek kell juttatni. 1993. DECEMBER 1., SZERDA NÉPSZAVA Hitel nélkül is fizetünk Hazánk nettó külső államadósságának nagysága 1989 óta gyakorlatilag nem változott. Az idén augusztus végéig 15,3 milliárd dollár volt — jelentette ki az MTI-nek Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke. Az alelnök elmondta, az ország bruttó külső adóssága 1989 vége óta annyival emelkedett, amennyivel devizatartalékai növekedtek. Ha jövőre egyetlen dollár hitelt sem vennénk fel külföldön, akkor is tudnánk teljesíteni az éves külső tőkefizetési és hiteltörlesztési kötelezettségeinket. Sőt, még mintegy 3 milliárd dollár devizatartalékunk is maradna. Devizatartalékaink a rendszerváltás előtti év végén mindössze 1,7 milliárd dollár körül alakultak, ma pedig elérik a 6 milliárd dollárt. A jegybank elnöke jelentős eredményként értékelte, hogy egyre hosszabb futamidővel tudunk kibocsátani külföldön kötvényeket. Büky Dorottya SZDSZ-es képviselőnő kalauzolásával tegnap délelőtt látogatást tett a Parlamentben a Pető Intézet fogyatékos gyerekeinek nemzetközi csoportja Biztosíték betekintés nélkül Az Állami Vagyonkezelő Részvénytársaság mérsékelni akarja a tartós állami kezelésben maradó tulajdonhányadot a biztosítótársaságoknál. Mint Szekeres Szabolcs, az ÁV Rt. elnök-vezérigazgatója sajtótájékoztatóján elmondta, ebbe az ágazatba 2,9 milliárd forintot fektettek be, de a többségben levő külföldi tulajdonosok nem engedtek kellő betekintést az üzleti ügyekbe. Lapunk arra kért választ az ÁV Rt. vezetőjétől, mi húzódik a nyilvánosságra hozott szándék hátterében. Mint megtudtuk, a magyar állam a több mint tucatnyi biztosítóból álló hazai biztosítási piacon mindössze kettőben résztulajdonos az ÁV Rt. révén. A Hungáriáról és az ÁBAegonról van szó. Arra a kérdésre, mit jelent a kellő betekintés, Szekeres Szabolcstól a következő választ kaptuk: — Kellő betekintésen azt értem, hogy a részben a mi tulajdonunkban is lévő biztosítókról rendelkezzünk olyan információkkal, amelyek megbízható képet adnak a menedzsment tevékenységéről, a sikeres működés lehetőségéről. Az államnak egyfelől lehetősége van befolyásolni a biztosítók piaci tevékenységét a jogalkotáson keresztül, a törvényes feltételek kialakításával, korszerűsítésével. Másfelől — elvben — létezik a tulajdonos jogán is befolyásolási lehetőség. Távlatosan hogyan látja a maga szerepét az állam a terebélyesedő biztosítási piacon? — Jelenleg az állam szabályozza a biztosítási piacot, másrészt tulajdonosként a piac egyik részvevője is. Nem tartom fontosnak, hogy a biztosítótársaságokban az állam mint tulajdonos jelen legyen. Hosszú távon fontos viszont a tőkeerős biztosító cégek kialakulása, amelyek elfogadható árak mellett közmegelégedésre képesek működni — mondta Szekeres Szabolcs. Szántó András Tér kes nőnek nem kell biztonsági öv Az idén márciusban már jelentősen módosították a Kresz-t, ám ezek nem mindenütt váltották be a hozzájuk fűzött reményeket. A tapasztalatok miatt jövő márciusban ismét változik néhány rendelkezés. Az Országos Balesetmegelőzési Bizottság már elfogadta a tavaszra tervezett módosításokat. Nem vált be, mert nem gyorsította a forgalmat az a márciusi változás, miszerint a tehergépkocsik is folyamatosan igénybe vehetik — párhuzamos közlekedés esetén — a belső forgalmi sávot. Amint azt Császár Györgytől, a Közlekedési Hírközlési és Vízügyi Minisztérium főosztályvezetőjétől megtudtuk, ezért visszaállítják az eredeti állapotot. A tervezett intézkedések között lesz az is, hogy a nappali tompított fény használatát nem csak a lakott területeken kívüli főútvonalakra és az autóutakra teszik kötelezővé, hanem kiterjesztik az autópályákra is. A tárca egyébként fontolgatja, hogy — megfelelő műszaki feltételek esetén — egy későbbi időpontban a lakott területen belül is kötelezővé teszik a világítóberendezés használatát. Változások lesznek a biztonsági öv alkalmazásában is. Megfelelő orvosi igazolás alapján nem kell becsatolniuk az övét a terhes nőknek és a pacemakert használóknak. Ehhez kapcsolódik, hogy várhatóan feloldják az eddigi korlátozást, amely szerint 12 éves kor alatt nem lehet gyermeket szállítani a személygépkocsik első ülésén. Az új követelmény: szereljenek biztonsági gyermekülést az autóba. Amint azt a minisztériumi főosztályvezető elmondta a tilosban parkoló gépkocsik elszállítása körül azért alakulhatott ki oly nagy vihar, mert az eddigi Kresz nem fogalmazta meg tételesen, hogy mikor minősül ,a forgalmat akadályozónak egy parkoló gépkocsi. A módosítás ehhez is konkrét támpontot ad majd. Császár György a Népszavának elmondta, hogy egyelőre nem tervezik a Kresz erejével korlátozni a hétvégi kamionforgalmat. Bár néhány országban — köztük Ausztriában és Szlovákiában — ezt az intézkedést már meghozták, ma még Magyarországon sok kérdés tisztázatlan, s a határátkelők és az országutak menti kamionterminálok hálózata nincs kiépítve. Jelenleg egy egységes forgalomszabályozáson dolgoznak az európai szakemberek, s várhatóan ez dönt majd. Rákos József Ezen a héten az 5 találatos nyereményalapját * 1 MILLIÓ forintra kiegészítjük! LOTTÓ 49. játékhét