Népszava, 1994. január (122. évfolyam, 1–25. sz.)

1994-01-03 / 1. szám

ÁRA 19,50 FORINT A MAGYAR SZAKSZERVEZETEK LAPJA Göncz Árpád újévi köszöntője Honfitársaim, barátaim, határainkon innét és túl élő magyarok, közös ha­zánk magukat más nemzet fiainak valló polgárai, s mindazok, akiket háború vihara vetett ki otthonuk­ból, s most nálunk talál­tak menedéket — enged­jék meg, hogy meleg sze­retettel köszöntsem önö­ket az új esztendő küszö­bén. Egy nehéz esztendő vé­geztével, és — bár cáfolna rám az idő! — egy nehéz­nek ígérkező év első per­ceiben. Amikor négy év­tized múltán felborult a félelem egyensúlya, s a világ a közösen elveszített hidegháború keserves árát fizeti, amikor nagy, közös pátriánk — Európa — szo­rongató gondjai közt a politikai-gazdasági egysé­géhez vezető keskeny ös­vényt keresi; amikor sző­kebb térségünk, Kelet- Közép-Európa újonnan visszanyert szabadsága birtokában elavult gazda­sága, elgyötört társadalma megújításának emberfö­lötti feladatával birkózik. Sokan köszöntjük ma és sokféleképpen köszöntjük az új esztendőt: néhányan dúsgazdagon, sokan szeré­nyen vagy épp szorongató szegénységben. De egy biztos: valamennyien bé­kességre kiéhezve. Békességre, a bennün­ket környező tágabb és szűkebb világgal, de min­denekelőtt önmagunkkal, mert csak ha a magunk belső békéjét visszanyer­tük, vagyunk képesek a világgal is megbékélni. A társadalom élő emlé­kezete két nemzedéknyire nyúlik vissza. Az idő óta ezrével vándoroltak ki in­nét magyarok. S ezrével menekültek a szülőföldjük­ről ide be is. Az idő óta gyilkos kézre adtak itt zsi­dót, cigányt, mert zsidó­nak, cigánynak született. S kikergettek innét németet, mert német, s az otthoná­ból kiűztek délszlávot, mert délszláv. Ezerszám ül­döztek munkást, parasztot, urat, arisztokratát, mert másként szemlélte a vilá­got, mert munkás volt, pa­raszt, úr, vagy arisztokra­ta. Az idő óta üldöztek itt volt üldözőket, s üldözték egymást új üldözők. S ezer­szám kívánták meg, s vet­ték el a más házát és me­zejét. Ezrek hittek, s tették, amit a hitük diktál, ha rossz is; százezrek tettek úgy, mintha hittek volna, s tették, amit elvártak tő­lük. Mert féltek. S mind­eközben éltek és túléltek, eltemették a szüleiket, el­vesztettek egy világhábo­rút, gyermekeket nemzet­tek és szültek, fölnevelték őket, harckocsik széttapos­ták a forradalmukat, ők végezték a dolgukat, föl­húzták a házat, fát ültet­tek. ..építették-szépítették a " közös hazát, betegek vol­tak és gyógyítottak, tanul­tak és tanítottak, s mikor nagysokára­­ megnyílt a nagyvilág, kimentek és nyitott szemmel körülnéz­tek. Ők, a mindenkori „ügyeletes” többség. Mindeközben észben tar­tották a maguk sebeit, de alig gondoltak a másoké­val, amit talán épp ők ütöt­tek, ha mással nem, hát részvétlenséggel vagy kár­örömmel. Igen, voltak és vannak köztünk — mi közöttünk! (Folytatás a 3. oldalon) Bölcsis bölcsességek Surján László népjóléti miniszter szeretné, ha a gyesen levő kisma­mák nemcsak gyerme­keiket gondoznák. (3. oldal) Indián felkelés Mexikói indián felkelő csa­patok több napja ellenőr­zésük alatt tartják Chia­pas szövetségi állam három települését. A magát Zapa­tista Nemzeti Felszabadító Hadseregnek nevező geril­lamozgalom mintegy két­ezer tagja meglepetéssze­rűen megrohamozta az egyik leginkább elmara­dott és egymilliós indián lakosságot számláló szövet­ségi állam városait. Az ösz­­szecsapásoknak eddig 11 halálos áldozata van. A mexikói hadsereget riadó­­készültségbe helyezték. „­Tyúkólnak különb­­etőt csinálnak /** • • __ Összerogyott Tényőn az iskola új szárnya A múlt héten megroggyant, Szilveszter napján lesza­kadt a tényői iskola 1990 őszén átadott új szárnya. Az épületben senki nem tartózkodott, nemcsak azért, mert ünnep volt, ha­nem mert a megroggyanás után közvetlenül kiürítet­ték a két tantermet, az igazgatói irodát, é s nem használták a veszélybe ke­rült folyosót. A részletek­ről dr. Kincses Miklóst, a Győr megyei község polgár­mesterét kérdeztük. Mint elmondta, a három és fél éve átadott új iskolaszár­nyat a kajárszói mgtsz épí­tőbrigádja építette, s a me­gyei beruházó vállalat — ma megyei beruházási kft — vette át. Mindenkit meg­döbbentett, hogy az új épu­(Folytatás a 3. oldalon) 12­2. ÉVFOLYAM, 1. SZÁM H 1 99­4. JANUÁR 3., HÉTFŐ Drágul az influenza is Kétszáz-kétszázötven fo­rintba kerül január 1-jétől egy közepes influenza gyógyszerköltsége. Mint arról már koráb­ban is beszámoltunk, ja­nuártól negyven százalék­kal vásároljuk drágábban a gyógyszereket. A társa­dalombiztosításnak annak ellenére sincs elég pénze,­­hogy az 1994. évi költség­­vetésének bevételi oldalát — szakértők szerint — húsz százalékkal túltervez­te, és nem vette figyelem­be, hogy a munkanélküli­séggel arányban egyre ke­vesebb járulékfizető lesz. Teljes árat kell fizetni ezentúl a fájdalom- és láz­csillapítókért, de az anti­biotikumok ára nem nö­vekszik. Néhány példa az új árak közül: Fluimucil (Folytatás a 3. oldalon) XL ­ Jöjjön ti harm­indik világháború? Zsirinovszkij hadba küldene Az orosz nacionalista szél­sőségesek vezére, Vlagyi­mir Zsirinovszkij azzal fe­nyegette meg Németorszá­got, hogy ha hatalomra ke­rül Moszkvában, 300 ezer orosz katonát fog állomá­­soztatni német földön. Zsi­rinovszkij kirohanásairól a Welt am Sonntag számolt be, ezek pár nappal ezelőtt hangoztak el Szófiában, amikor a politikussal kö­zölték: nem engedélyezik beutazását Németországba. A német lap titkosszolgála­ti magnófelvételre és a szó­fiai német nagykövetség Bonnba küldött jelentésére hivatkozott. Zsirinovszkij a bonni döntést közlő német kül­ügyi tisztviselő előtt a bol­gár fővárosban a diplomá­ciai kapcsolatok megszakí­tásával is fenyegetőzött. Magából kikelve rámuta­tott arra, hogy Németor­szágban még mindig van­(Folytatás a 2. oldalon) *m­iflil ALAPÍTVA 1873-BAN A 122. évfolyam Az idén 300 (egészen pontosan négy vagy öt darab­bal több) Népszava-szám készül majd. A 122. év­folyam lapjai. Ismeretlen lapok, teleíratlan oldalak. Ki tudja megmondani, mi lesz majd a háromszáz­­valahány első oldalon? Milyen választási eredmé­nyekről tudósítunk? Milyen összetételű magyar kormány teszi le az esküt? Ki lesz a Köztársaság harmadik miniszterelnöke? Hányszor történik olyan katasztrófa, amely az újság élére kívánkozik? Hányszor lesz olyan örömöt hozó esemény, amelynek elöl a helye? Mi történik a Népszava 122. életévében a határo­kon túl? Milyen konfliktusokat sikerül elsimítani? Milyen új veszélyek jönnek? Hogyan élünk majd 1994-ben? Egy újság, egy napilap nem ígérhet. Egy újság nem politikai párt, nem szervezet, nem választá­sokra készülő politikus. Nem mondhatja olvasói­nak: válassz engem, és akkor életed megváltozik. Egy újság csak annyit mondhat: ha engem vá­lasztál, akkor tájékozott polgára leszel ennek az országnak. Mi itt a Népszavánál minden erőnkkel, energiánkkal azon leszünk, hogy olvasóink min­denről tudjanak, ami életüket befolyásolja és se­gíti döntéseiket. Legyen az olyan hétköznapi do­log, mint a bevásárlás, vagy olyan súlyos, mint a parlamenti választás. A mai naptól főszerkesztőként jegyzem az ország legnagyobb múltú napilapját Átérzem ennek a felelősségét. Kereszty András Amerikai és brit újságíró szállította a kórházba a súlyosan sebesült asszonyt, akinek házát egy tü­zérségi lövedék telibe találta. A két riporter épp a közelben tartózkodott Telefotó / MTI Külföld! Képszerkesztőség Sajnos... Az elmúlt év utolsó előtti lapszámának címlapját az­zal kezdtük, hogy az ünne­pek után alighanem ked­vünket szegi a szokásos év eleji áremelkedés: tej, hús, gyógyszer, közlekedés, biz­tosítás, telefon és még sok­sok egyéb a listán. Most egy újabb áremelést kell bej­elentenünk: sa­j­nos, emelkedik a Népszava ára is. Magyarázhatnánk, hogy nőtt a rezsiköltség, a nyom­da ára és a többi, de tud­juk, önt, Kedves Olvasó, csak a végeredmény érdek­li. S ha már mélyebben kell a zsebébe nyúlnia, mint 1993-ban, csak egyetlen dol­got tehetünk: megpróbá­lunk olyan lapot készíteni, amely nem hagy kétséget afelől, hogy megéri meg­venni a Népszavát. Még így, 19:50-ért is.

Next