Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.)
1994-02-01 / 26. szám
OLDAL ARA: FORINT ÉVFOLYAM, SZÁM 1994.FEBRUÁR KEDD 24 OLDAL ■ ARA: 19,50 FORINT_____________________■ 122. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ■ 1994.FEBRUÁR A csapból is áremelés folyik Olcsóbb lesz a vasút, mint a távolsági busz. Mától 14 százalékkal emelkednek a belföldi menetrend szerinti távolsági autóbuszközlekedés tarifái, 25 százalékkal az állami vízközművekből szolgáltatott ivóvíz- és csatornadíjak, és ugyancsak 25 százalékkal a belföldi táviratszolgáltatás díjai. MTI-információ A távolsági autóbuszközlekedés viteldíjának növelése az üzemanyag árának emelkedését, a dolgozók bérfejlesztését és az autóbuszpark rekonstrukciójához szükséges források növelését ellentételezi majd. Ugyanakkor a vasúti menetjegyek árai nem emelkednek, így a távolsági menetrend szerinti személyszállítás vasúti díjai 15-20 százalékkal lesznek alacsonyabbak az autóbusz tarifáinál. Az önkormányzati tulajdonú vízművek szolgáltatásainak díját január 1-jétől az önkormányzatok határozzák meg. Továbbra is a vízügyi tárca hatáskörében maradt azonban hét vízmű - a Baranya megyei, a Duna menti Regionális, a Dunántúli Regionális, az Észak-dunántúli Regionális, az Észak-magyarországi Regionális Vízmű, a Tiszamenti és a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei vízdíjának megállapítása. Ezen állami tulajdonú vízművek más vízközműnek átadott ivóvízdíjai 12 százalékkal, a lakossági díjak átlagosan 23 százalékkal, a lakossági csatornahasználati díjak pedig 30 százalékkal emelkednek. A lakosság és a vállalatok által fizetett díjak a költségvetési támogatás miatt nem mindenütt azonosak. (Táblázatunkban az egyes közművek új lakossági víz- és csatornadíjait közöljük.) A táviratszolgáltatás díjai átlagosan 25 százalékkal emelkednek. A postán az ügyfelek ezentúl minden tátáviratfajta hétvégi kézbesítését kérhetik, a korábbi 400 forint helyett csak 300 forintért. Szombati napokon a posta minden településen vállalja a kézbesítést, vasárnap és munkaszüneti napokon azonban csak a miniszteri rendeletben felsorolt 51 nagyobb helységben. Továbbra sem kell megfizetni a hétvégi különszolgáltatás díját az egészségügyi intézményeknek, amennyiben a feladott távirat véradásra szólít fel, vagy halálesetről értesít. Csak emlékeztetőül: mától a MOL Rt. benzinkútjainál 50 fillérrel drágább az üzemanyag. Az új lakossági vízszolgáltatási díjak köbméterenként VÍZMŰVEK: VÍZDÍJ CSATORNADÍJ 10% áfával Baranya 66 44 Duna menti 55 42,9 Dunántúli 66 44 Észak-dunántúli 66 42,9 Észak-magyarországi 50,6 37,7 Tisza menti 44 66 Szabolcs 66 44 ALAPÍTVA 1873-BAN Csendre ítélt blokádszalagok A lehallgatási botrány újabb fejleményei Igazi telefonlehallgatási botrány bontakozik ki ezekben a napokban. Amint arról a Népszava folyamatosan beszámolt, a Beszélő január 20-i számában egy ismeretlen „olvasótól” kapott magnószalagokon rögzített beszélgetéseket közölt. Schmidt Attila NÉPSZAVA A magyar kriminalisztika történetében egyedülálló esetről van szó, nem volt még arra példa, vagy legalábbis korábban még soha nem került nyilvánoságra, hogy „valaki” lehallgatta a miniszterelnököt helyettesítő belügyminiszter, az országos rendőrfőkapitány és a főváros első rendőrének telefonbeszélgetéseit. Ha ilyen magas beosztású személyiségnek a szolgálati telefonvonala sem tabu - tehát illetéktelen is bekapcsolódhatott legalábbis „hallgatóként” a hivatalos beszélgetésekbe akkor mire számíthatnak azok, akik a „normál” telefonvonalakat használják? Tehát, ha illetéktelenül hallgatták le és rögzítették a belügyminiszter és a főkapitányok telefonbeszélgetéseit, akkor feltehetően az érintettek követelik, hogy állapítsák meg, kik követték el a jogsértéseket. Amennyiben hivatalosan történt a beszélgetések rögzítése, akkor viszont azt kellene megállapítani, hogy ki készített a hangszalagokról másolatot. Ez lenne a természetes. Mindehhez viszont legalább a sértettek valamelyikének magánindítványt kellene előterjesztenie. Ugyanis a Büntető Törvénykönyv 178. szakasz első bekezdése szerint: „...aki távközlési berendezés útján továbbított közleményt kifürkész, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntethető”. Viszont szabadságvesztéssel sújtható az, aki foglalkozás vagy közmegbízatás felhasználásával követi el a vétséget, vagy aki ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. Megkérdeztük dr. Szabó Győzőt, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettesét, volt országos rendőrfőkapitányt, hogy tesz-e feljelentést és egyáltalán miként fordulhatott elő a lehallgatás? Szabó úr a Népszava kérdésére kijelentette: semmilyen formában nem hajlandó ezzel az üggyel foglalkozni... - És akkor mi történik hivatalból? - erről dr. Nyilasi Gyulától, a Fővárosi Főügyészség nyomozásfelügyeleti osztályvezetőjétől érdeklődtünk. - Feljelentés-kiegészítésre kértük fel az Országos Rendőr-főkapitányságot mondta Nyilasi doktor. - Tisztázandó, hogy a nyilvánosságra hozott szöveg képez-e szolgálati, illetve államtitkot. Ezzel összefüggésben kértük annak a megállapítását is, hogy a szolgálati telefonbeszélgetéseket általában titkosnak minősítették-e az arra illetékesek. A feljelentés-kiegészítés határideje tizenöt nap, amit ugyanennyivel még egyszer meg lehet hosszabbítani. (Az ügy technikai hátteréről részleteket a 3. oldalon közlünk.) Magyarország az Európai Közösség társult tagja Mától hivatalosan életbe lépett az Európai Megállapodás, hazánk és az Európai Közösség társulási szerződése. A magyar kormány ebből az alkalomból nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között hangsúlyozza: „E megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társadalmi modernizációnk folyamatának meggyorsítására. Európai integrálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghathatósabb garanciája. Ennek megfelelően a tagság elérése az immáron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitűzése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. A kormánynyilatkozat leszögezi, hogy hazánk az EU tagországaival és régiónk más társult országaival egyaránt konstruktív együttműködésre törekszik. A magyar-EK társulási szerződésről szóló összeállításunk az 5. oldalon. Védelemre készítik a délvidéket Horváth Ildikó NÉPSZAVA Némi fizetésemelést helyezett kilátásba az új belügyminiszter a polgári védelmi dolgozók számára. Igaz, Kónya Imre mindjárt hozzátette, hogy ezt az ígéretet nem egészen konkrétan kell érteni, tekintettel az ismert pénzügyi helyzetre, bár a minisztérium mindent megtesz, hogy a polgári védelem ne legyen mostoha terület a rendőrség mellett. Mindez tegnap hangzott el a polgári védelmi parancsnokok országos értekezletén, ahol a 163 körzet vezetője is részt vett. Kónya Imre jelentős lépésnek nevezte a nemrég elkészült katasztrófavédelmi törvény tervezetét, hangsúlyozta azonban, hogy mindez nem teszi feleslegessé a polgári védelmi törvény kidolgozását. A parancsnoki értekezleten Szabó Imre ezredes, a BM Tűz- és Polgári Védelmi Parancsnokságának polgári védelmi főigazgatója elmondta, szükség van a számítógépes riasztás feltételeinek megteremtésére, nagyobb súlyt fektetnek a déli határvidék lakosságának védelmi felkészítésére. Kiemelt feladat a menekültek elhelyezése, ellátása, az óvóhelyek műszaki állapotának felülvizsgálata, átalakítása. Ez utóbbiról tájékoztatás készült a kormány számára. Mint mondta, megnyugtatóan alakul a nukleáris balesetelhárítás tervezése is. Az elhárítási rendszer legfőbb szerve a Nukleárisbaleset-Elhárítási Kormánybizottság, amely ma már a HM-ből Belügyminisztériumba került, s elnöke a belügyminiszter. Békési Joe grafikája Döntött a Krím Az orosz szeparatista Jurij Meskov fölényes győzelmével fejeződött be a krími elnökválasztás. A jelenleg Ukrajnához tartozó Krími Köztársaság elnökét várhatóan már a héten beiktatják hivatalába. Az orosz külügyminisztérium magas rangú illetékese azt jelezte, hogy az orosz-ukrán viszony változatlan marad. (Kommentárunk a 10. oldalon) 1.I Fájdalomária Barcelonában. Tegnap leégett a zenerajongók szentélye, a helyi Liceo Operaház. (Részletek a 24. oldalon) MTI Külföldi Képszolgálat Óvodáskor alatt is jár a támogatás A három vagy többgyermekes családok mától a korábbiaknál kedvezőbben juthatnak gyermeknevelési támogatáshoz, azaz gyet-hez. Eddig ez az ellátás csak azoknak az édesanyáknak járt,, akiknek legkisebb gyermeke három és nyolc év közötti, gyermekeiket otthon nevelik, és legalább 180 napot töltöttek munkaviszonyban. A szociális törvény módosításával, mától lehetőség nyílik arra, hogy a gyermeknevelési támogatást a szülők akkor is igénybe vegyék, ha - a harmadik után - újabb gyermekük, vagy gyermekeik születnek, és a kicsik még nem érték el a hároméves kort, így a család akkor is megkapja a mindenkori nyugdíjminimummal azonos összeget, ha a legkisebb gyermek még nincs hároméves. Mától azok az édesanyák is igénybe vehetik a gyetet, akik a 180 napos biztosítotti jogviszony hiánya miatt egyébként nem lennének rá jogosultak. A népjóléti miniszter egyedileg megítélheti számukra az ellátást. Az igényt a helyi jegyzőnél kell bejelenteni, azt a polgármesteri hivatalból továbbítják a miniszterhez. További változás, hogy amennyiben valamelyik gyermek halála miatt megszűnne a jogosultság, a támogatást még három hónapig folyósítják.