Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.)

1994-02-01 / 26. szám

OLDAL ARA: FORINT ÉVFOLYAM, SZÁM 1994.FEBRUÁR KEDD 24 OLDAL ■ ARA: 1­9,50 FORINT_____________________■ 122. ÉVFOLYAM, 26. SZÁM ■ 1­994.FEBRUÁR A csapból is áremelés folyik Olcsóbb lesz a vasút, mint a távolsági busz. Mától 14 százalékkal emelkednek a belföldi menetrend szerinti távolsági autóbuszközleke­dés tarifái, 25 százalékkal az állami vízközmű­vekből szolgáltatott ivóvíz- és csatornadíjak, és ugyancsak 25 százalékkal a belföldi távirat­szolgáltatás díjai. MTI-információ A távolsági autóbuszközle­kedés viteldíjának növelése az üzemanyag árának emel­kedését, a dolgozók bérfej­lesztését és az autóbusz­park rekonstrukciójához szükséges források növelé­sét ellentételezi majd. Ugyanakkor a vasúti menet­jegyek árai nem emelked­nek, így a távolsági menet­rend szerinti személyszállí­tás vasúti díjai 15-20 száza­lékkal lesznek alacsonyab­bak az autóbusz tarifáinál. Az önkormányzati tulaj­donú vízművek szolgáltatá­sainak díját január 1-jétől az önkormányzatok határoz­zák meg. Továbbra is a vízügyi tár­ca hatáskörében maradt azonban hét vízmű - a Ba­ranya megyei, a Duna menti Regionális, a­ Dunántúli Re­gionális, az Észak-dunántú­li Regionális, az Észak-ma­gyarországi Regionális Víz­mű, a Tiszamenti és a Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg me­gyei­­ vízdíjának megállapí­tása. Ezen állami tulajdonú vízművek más vízközműnek átadott ivóvíz­díjai 12 szá­zalékkal, a lakossági díjak átlagosan 23 százalékkal, a lakossági csatornahasznála­ti díjak pedig 30 százalék­kal emelkednek. A lakosság és a vállalatok által fizetett díjak a költségvetési támo­gatás miatt nem mindenütt azonosak. (Táblázatunkban az egyes közművek új lakossági víz- és csatornadíjait közöljük.) A táviratszolgáltatás díjai átlagosan 25 százalékkal emelkednek. A postán az ügyfelek ezentúl minden tá­­táviratfajta hétvégi kézbesí­tését kérhetik, a korábbi 400 forint helyett csak 300 forintért. Szombati napokon a posta minden településen vállal­ja a kézbesítést, vasárnap és munkaszüneti napokon azonban csak a miniszteri rendeletben felsorolt 51 na­gyobb helységben. Továbbra sem kell megfi­zetni a hétvégi különszol­gáltatás díját az egészség­­ügyi intézményeknek, amennyiben a feladott távi­rat véradásra szólít fel, vagy halálesetről értesít. Csak emlékeztetőül: má­tól a MOL Rt. benzinkútjai­­nál 50 fillérrel drágább az üzemanyag. Az új lakossági vízszolgáltatási díjak köbméterenként VÍZMŰVEK: VÍZDÍJ CSATORNADÍJ 10% áfával Baranya 66 44 Duna menti 55 42,9 Dunántúli 66 44 Észak-dunántúli 66 42,9 Észak-magyarországi 50,6 37,7 Tisza menti 44 66 Szabolcs 66 44 ALAPÍTVA 1873-BAN Csendre ítélt blokádszalagok A lehallgatási botrány újabb fejleményei Igazi telefonlehallgatási botrány bontakozik ki ezekben a napokban. Amint arról a Népszava fo­lyamatosan beszámolt, a Beszélő január 20-i szá­mában egy ismeretlen „olvasótól” kapott magnó­szalagokon rögzített beszélgetéseket közölt. Schmidt Attila NÉPSZAVA A magyar kriminalisztika történetében egyedülálló esetről van szó, nem volt még arra példa, vagy leg­alábbis korábban még soha nem került nyilvánoságra, hogy „valaki” lehallgatta a miniszterelnököt helyettesí­tő belügyminiszter, az or­szágos rendőrfőkapitány és a főváros első rendőrének telefonbeszélgetéseit. Ha ilyen magas beosztású sze­mélyiségnek a szolgálati te­lefonvonala sem tabu - te­hát illetéktelen is bekap­csolódhatott legalábbis „hallgatóként” a hivatalos beszélgetésekbe akkor mire számíthatnak azok, akik a „normál” telefon­­vonalakat használják? Tehát, ha illetéktelenül hallgatták le és rögzítették a belügyminiszter és a főkapi­tányok telefonbeszélgeté­seit, akkor feltehetően az érintettek követelik, hogy állapítsák meg, kik követték el a jogsértéseket. Amennyi­ben hivatalosan történt a be­szélgetések rögzítése, akkor viszont azt kellene megáll­apítani, hogy ki készített a hangszalagokról másolatot. Ez lenne a természetes. Mindehhez viszont legalább a sértettek valamelyikének magánindítványt kellene előterjesztenie. Ugyanis a Büntető Törvénykönyv 178. szakasz első bekezdése sze­rint: „...aki távközlési beren­dezés útján továbbított köz­leményt kifürkész, vétséget követ el és pénzbüntetéssel büntethető”. Viszont szabad­ságvesztéssel sújtható az, aki foglalkozás vagy közmegbíza­tás felhasználásával követi el a vétséget, vagy aki ezzel jelentős érdeksérelmet okoz. Megkérdeztük dr. Szabó Győzőt, a Legfelsőbb Bíró­ság elnökhelyettesét, volt országos rendőrfőkapitányt, hogy tesz-e feljelentést és egyáltalán miként fordulha­tott elő a lehallgatás? Szabó úr a Népszava kérdésére ki­jelentette: semmilyen for­mában nem hajlandó ezzel az üggyel foglalkozni... - És akkor mi történik hiva­talból? - erről dr. Nyilasi Gyulától, a Fővárosi Fő­ügyészség nyomozásfelügye­leti osztályvezetőjétől ér­deklődtünk. - Feljelentés-kiegészítés­re kértük fel az Országos Rendőr-főkapitányságot mondta Nyilasi doktor. - Tisztázandó, hogy a nyilvá­nosságra hozott szöveg ké­pez-e szolgálati, illetve ál­lamtitkot. Ezzel összefüggés­ben kértük annak a megáll­apítását is, hogy a szolgálati telefonbeszélgetéseket álta­lában titkosnak minősítet­ték-e az arra illetékesek. A feljelentés-kiegészítés ha­tárideje tizenöt nap, amit ugyanennyivel még egyszer meg lehet hosszabbítani. (Az ügy technikai hátteréről részleteket a 3. oldalon közlünk.) Magyarország az Európai Közösség társult tagja Mától hivatalosan életbe lépett az Európai Megállapodás, hazánk és az Európai Közös­ség társulási szerződése. A magyar kormány ebből az alkalomból nyilatkozatot tett közzé, amely a többi között hangsúlyozza: „E megállapodás kedvező keretet biztosít gazdasági és társadalmi modernizációnk fo­lyamatának meggyorsítására. Európai integ­rálódásunk egyben hazánk biztonságának is egyik leghathatósabb garanciája. Ennek meg­felelően a tagság elérése az immáron Európai Unióban a magyar kormány stratégiai célkitű­zése, kül- és biztonságpolitikájának, valamint gazdaságpolitikájának egyaránt prioritása. A kormánynyilatkozat leszögezi, hogy hazánk az EU tagországaival és régiónk más társult országaival egyaránt konstruktív együttműkö­désre törekszik. A magyar-EK társulási szer­ződésről szóló összeállításunk az 5. oldalon. Védelemre készítik a délvidéket Horváth Ildikó NÉPSZAVA Némi fizetésemelést helye­zett kilátásba az új belügymi­niszter a polgári védelmi dolgozók számára. Igaz, Kó­nya Imre mindjárt hozzátet­te, hogy ezt az ígéretet nem egészen konkrétan kell érte­ni, tekintettel az ismert pénzügyi helyzetre, bár a mi­nisztérium mindent megtesz, hogy a polgári védelem ne le­gyen mostoha terület a rend­őrség mellett. Mindez tegnap hangzott el a polgári védelmi parancsnokok országos érte­kezletén, ahol a 163 körzet vezetője is részt vett. Kónya Imre jelentős lé­pésnek nevezte a nemrég el­készült katasztrófavédelmi törvény tervezetét, hangsú­lyozta azonban, hogy mind­ez nem teszi feleslegessé a polgári védelmi törvény ki­dolgozását. A parancsnoki értekezle­ten Szabó Imre ezredes, a BM Tűz- és Polgári Védel­mi Parancsnokságának pol­gári védelmi főigazgatója el­mondta, szük­ség van a szá­mítógépes ri­asztás feltéte­leinek megte­remtésére, na­gyobb súlyt fektetnek a déli határvi­dék lakosságá­nak védelmi felkészítésére. Kiemelt fel­adat a mene­kültek elhelye­zése, ellátása, az óvóhelyek műszaki álla­potának felül­vizsgálata, áta­lakítása. Ez utóbbiról tájé­koztatás ké­szült a kor­mány számára. Mint mondta, megnyugtatóan alakul a nukle­áris balesetel­hárítás tervezése is. Az elhá­rítási rendszer legfőbb szer­ve a Nukleárisbaleset-Elhá­rítási Kormánybizottság, amely ma már a HM-ből Belügyminisztériumba ke­rült, s elnöke a belügymi­niszter. Békési Joe grafikája Döntött a Krím Az orosz szeparatista Jurij Meskov fölényes győzelmé­vel fejeződött be a krími el­nökválasztás. A jelenleg Ukrajnához tartozó Krími Köztársaság elnökét várha­tóan már a héten beiktatják hivatalába. Az orosz külügyminiszté­rium magas rangú illetéke­se azt jelezte, hogy az orosz-ukrán viszony válto­zatlan marad. (Kommentá­runk a 10. oldalon) 1.I Fájdalomária Barcelonában. Tegnap leégett a zenerajon­gók szentélye, a helyi Liceo Operaház. (Részletek a 24. ol­dalon) MTI Külföldi Képszolgálat Óvodáskor alatt is jár a támogatás A három vagy többgyerme­kes családok mától a koráb­biaknál kedvezőbben jut­hatnak gyermeknevelési tá­mogatáshoz, azaz gyet-hez. Eddig ez az ellátás csak azoknak az édesanyáknak járt,, akiknek legkisebb gyermeke három és nyolc év közötti, gyermekeiket ott­hon nevelik, és legalább 180 napot töltöttek munkavi­szonyban. A szociális tör­vény módosításával, mától­­ lehetőség nyílik arra, hogy a gyermeknevelési támoga­tást a szülők akkor is igény­be vegyék, ha - a harmadik után - újabb gyermekük, vagy gyermekeik születnek, és a kicsik még nem érték el a hároméves kort, így a csa­lád akkor is megkapja a mindenkori nyugdíjmini­mummal azonos összeget, ha a legkisebb gyermek még nincs hároméves. Mától azok az édesanyák is igénybe vehetik a gyetet, akik a 180 napos biztosítotti jogviszony hiánya miatt egyébként nem lennének rá jogosultak. A népjóléti mi­niszter egyedileg megítél­heti számukra az ellátást. Az igényt a helyi jegyzőnél kell bejelenteni, azt a pol­gármesteri hivatalból to­vábbítják a miniszterhez. További változás, hogy amennyiben valamelyik gyermek halála miatt meg­szűnne a jogosultság, a tá­mogatást még három hóna­pig folyósítják.

Next