Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.)
1994-02-11 / 35. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Vállalja-e Kunczét az MSZP? Válaszol: Horn Gyula Egyetemi diákokkal, nyugdíjasokkal, önkormányzati vezetőkkel találkozott tegnap Horn Gyula Veszprémben. Majd, mint az a klasszikus választási kampányhoz illik, ellátogatott a helyi piacra, s felkereste a megyei szerkesztőséget. Az esti tapolcai lakossági fórum előtt válaszolt munkatársunk néhány kérdésére is. Feltevések szerint az MSZP azért nem szól miniszterelnök-jelöltjéről, hogy nyitva hagyhassa az ajtót egy esetleges MSZP-SZDSZ koalíciós kormány előtt, ahol „gyenge” miniszterelnökként funkcionálna Kuncze Gábor. Nem tudom megjósolni, hogy Kuncze Gábor milyen miniszterelnök lenne, hiszen e téren még nem volt alkalma bizonyítani. Ami a kérdés lényegét érinti, nem szeretném, ha az MSZP szekerét bármelyik párthoz is kötné, olyan körülmények között, amikor még nem ismerjük a választás eredményét, s annak a koalíciós megállapodásnak a tartalmát, amely nélkül az ország nem vezethető ki a válságból. Nyilvánvaló, hogy ha az MSZP esetleg kormányzati szerephez jut, mindenfajta koalíciós tárgyalásokat konkrétan megfogalmazott követelményekhez fűz. Ettől függ a megállapodás lehetősége, amelyben - hiszen kompromisszumról van szó - akár az is benne lehet, hogy nem a mi jelöltünk lesz a miniszterelnök. Úgy tűnik, megkülönböztetett érdeklődés kíséri a választási pártlisták második helyezettjét. A minap ugyancsak itt, Veszprémben Fodor Gábor aggodalmát fejezte ki az MSZOSZ elnökének második helye miatt. Mondván, az felerősítheti az MSZP-ben az őáltala képviselt szociálkonzervativizmust. Nagy Sándor nem tagja az MSZP-nek. Ennélfogva nem részese a párt vezetésének, programalkotásának. Mi az országos listán való szerepeltetésével azt kívánjuk kifejezni, hogy a szocialista párt a munkavállalói érdekek sokkal markánsabb és konkrétabb megjelenítése érdekében igen nagy fontosságot tulajdonít az MSZOSZ-szel való együttműködésnek. - Vajon megelégszik-e Békesi László a listán elfoglalt harmadik helyével, hiszen erre is nehezen tornázta fel magát? - Természetesek a viták a személyi kérdésekben. A harmadik hely egy megállapodáson nyugszik, amelyet az általam nagyrabecsült, s a párt gazdaságpolitikai programját nevesítő Békesi László is elfogadott. Andrássy Antal Megegyeztek a mozgáskorlátozottak A mozgáskorlátozottak életkortól függetlenül megkapják a korábbi közlekedési támogatást. A mozgáskorlátozottak képviselői cserében részt vesznek a jogosultság társadalmi ellenőrzésében. A megállapodás szerint a beteget jól ismerő háziorvos szakvéleményt ad, amely a városi tisztiorvosi hivatalhoz kerül. Itt a tisztiorvos és a Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetségének helyi képviselője véleményezi a javaslatot, és esetleges aggályairól tájékoztatja az önkormányzati jegyzőt. Az engedély kiadása a jegyző hatáskörébe tartozik. A minisztérium mindent megtesz azért, hogy a módosított rendelet már március elsején megjelenhessen. A támogatásra való jelentkezés eredetileg március 10-re kitűzött határideje értelemszerűen kitolódik, legalább két hónappal. A minisztérium egyébként tárgyalásokat kezd a többi betegcsoport képviselőivel is, akik jelezték igényüket az állami támogatásra - mondta Veress Pálma a Népjóléti Minisztérium szóvivője. Chikán Csaba, a MEOSZ elnöke is elégedett, hiszen minden jel arra mutat, hogy az elvett támogatások kevés kivétellel visszakerülnek a rászorultakhoz. Reméli, a tárcaközi egyeztetés során nem vetődnek fel akadályok, és a kormány hamarosan jóváhagyja a rendelet módosítását. Hangsúlyozta, hogy a MEOSZ nem csendőri szerepet vállalt a helyi bizottságokban való részvétellel, csupán a jogosultak érdekeit szeretné védeni. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A minisztérium így lehetőséget lát arra, hogy újra egységesen 12 000 forint legyen az évi közlekedési támogatás, a gépkocsival rendelkezők pedig a korábbi kötelező felelősségbiztosítási hozzájárulás helyett évi 8000 forintot kaphassanak. Mindez visszamenőleges hatályú lesz. MI ENGEDTÜNK AZ ÁRBÓL! Az AMFORA 19 raktárüzletében sok-sok termék olcsóbban kapható:1 PL 30 m-es alufólia régi ár: 206,- Ft, új ár: 179,- Ft 100 m-M FOLPACK fólia régi ár: 224,- Ft, új ár: 190,- Ft Fóliatépő régi ár: 471,-Ft, új ár 451,-Ft DURAND/CARACAS 18 részes üveg pohárkészlet régi ár: 924,- Ft/kb új ár: 820,- Ft/kb. 5 AMFORA Régi értékek, új forma: a megújult AMFORA BELFÖLD 1994. FEBRUÁR 11., PÉNTEK A Városháza esélyes egy frekvenciára Csík Rita NÉPSZAVA A Városháza hétfőre várja, hogy hivatalos tájékoztatást kap a helyi stúdiók alapítására benyújtott kérelmeket véleményező tárcaközi bizottságtól: versenyben maradt-e a főváros, elnyerhetie valamelyik általa kért rádió- vagy tévéfrekvenciát, hogy helyi közszolgálati műsort sugározhassanak a város területén. A tárcaközi bizottság szerdán a késő estébe nyúlóan minősítette a hét fővárosi frekvenciára benyújtott 62 kérelmet. Ezzel a bizottságmelynek elnöke Fekete György, az időközben helyettes államtitkári posztjáról lemondott, ám bizottsági elnöki tisztségében Mádl Ferenc miniszter kérésére maradó országgyűlési képviselő befejezte munkáját. Egyes vélemények szerint a Városháza kérelmének elbírálása azért maradt utolsónak a sorban, mert MDF-es körök politikai kérdésként kezelték, hogy kaphat-e frekvenciát az ellenzéki kézben lévő Városháza. Demszky Gábor főpolgármester többször úgy nyilatkozott, hogy megkönnyítené a médiatörvény elfogadását, és egyben javítaná a kormány tekintélyét külföldön, ha a Városháza által alakított részvénytársaság hozzájutna a sajtószabadság jegyében a kért sugárzási lehetőséghez. Meg nem erősített városházi forrásokból úgy tudjuk, hogy a bizottság által felállított rangsor alapján a fővárosnak esélye van arra, hogy elnyeri legalább az egyik általa kért frekvenciát, de nem egyedül, hanem más vállalkozókkal kell majd osztozkodnia. A bizottság egyébként korábban több vidéki stúdió esetében választotta már azt a megoldást, hogy az igénylőket felkérte: egymás közt egyezzenek meg, hogyan osztják meg a műsoridőt. Várhatóan ugyanez vár a fővárosra is. Információink szerint azonban az utolsó szót a frekvencia odaítéléséről a bizottság véleménye alapján a miniszter mondja majd ki. Hatezer ingatlant kértek vissza (Folytatás az 1. oldalról) A peres ügyek elsősorban abból adódnak, hogy a helyi önkormányzat és az egyházak képtelenek egymással megállapodni. De éppen a dabasi, illetve a fővárosi Ady Endre Utcai Általános Iskola esete - amelyet a ferencesek teljes egészében szeretnének visszaszerezni, bizonyítja, hogy gyakran még e két fél megegyezése sem elegendő, ha a szülők nem kívánják gyermekeiket egyházi iskolába járatni. A törvény szerint oktatásinevelési, egészségügyi, szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi, valamint kulturális célokra igényelhetik vissza egykori javaikat az egyházak. Ezenfelül jogosultak szerzetesrendek és diakónusok működtetésére is. Nem adhatók vissza azonban a hajdani termőföldek, gazdasági létesítmények és az olyan vagyontárgyak, melyek az egyház jövedelemszerzését szolgálták. A Magyar Katolikus Egyház 3194 ingatlanra adta be ez év elejéig igényét. Ez alig kevesebb a többi egyház összes igénylésénél. A Magyarországi Református Egyház 2450, az evangélikusok 504, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége 87, a kisebb egyházak pedig további 70 ingatlanra tartottak igényt. Ezek a számok valószínűleg nem véglegesek, a törvény szerint tíz éven belül bármikor jelezhetik további kívánságaikat. Az adatok nem a jogos kérelmeket jelölik. Számos esetben kiderült, hogy a kérelem megalapozatlan. Érdekesség, hogy nevelési-oktatási intézményre csak a négy „nagy” adott be kérelmet: a katolikus, a református, az evangélikus egyház, valamint a Zsidó Hitközségek Szövetsége. Két egyház, az Adventista és a Magyarországi Jehova Tanúi mindössze egy-egy ingatlanra nyújtották be kérelmüket. A visszaigénylések csak az 1948. január 1-je után, kártalanítás nélkül állami tulajdonba került egyházi ingatlanokra vonatkozhatnak. A visszaszerzés soklépcsős. Amennyiben a kulturális tárca jóváhagyja a kérelmi listát, akkor következik a jelenlegi és a leendő tulajdonos egyezkedése. Kétféle megoldás lehetséges: vagy ingyen átadja a jelenlegi tulajdonos (többnyire önkormányzat) az egyháznak a kívánt ingatlant, vagy feltételeket szab, ami többnyire az állam kártalanítását jelenti. Végül az állami Egyházi Egyeztető Bizottság által javasolt ingatlanok sorsáról a kormány dönt. A hosszas ügymenetet tovább bonyolítja, hogy az egyház az utolsó pillanatban megváltoztathatja elképzelését. Amennyiben az eredetileg kért épület bármilyen okból már nem adható vissza, akkor az egyházat kártalanítani lehet csereingatlannal vagy pénzzel. Sokszor élnek ezzel az érintettek, de nem oktatási célokra kívánják használni a cserét. A bejelentett igényekből egyértelműen kitűnik, hogy az egyházak bizonyos típusú tanintézményeket nem akarnak tovább üzemeltetni. A felmérések azt tükrözik, hogy az egyházak az általános iskolai, valamint a gimnáziumi oktatást részesítik előnyben. A szakközépiskolák, szakmunkásképzők és egyéb szakiskolák működését nem szorgalmazzák. A múlt tanévben az egyházaknak összesen 121 tanintézményük volt. Ebből mindössze két szakközépiskola, két szakiskola és két szakmunkásképző. Ezzel szemben 33 gimnáziumot és 58 általános iskolát sikerült visszaszerezniük. Azaz az iskolák egyházi kézbe adása bizonyos iskolafajták - a szakközépiskolák és szakmunkásképző intézetek - elsorvasztásához vezethet. Ez azért is valós félelem, mert egyes kormánypárti oktatásügyi szakértőknek az a véleménye, hogy a jelenlegi 2,5 százalékos egyházi tulajdont 6-8 százalékra kell felemelni az oktatás területén. Kétségtelen, hogy az 1946/47-es tanévben több egyházi tanintézmény működött, mint állami. Az ellenzéki pártok megítélése az, hogy az azóta eltelt majd fél évszázad alatt gyökeresen megváltozott a társadalom igénye. De hogy hol, milyen irányban, azt csak helyben, és az érintettek tudhatják. (ezer tanuló) 30 s-------- katolikus (Óvodások, általános iskolások, fogyatékosok, gimnazisták, szakmunkástanulók,nemzetiségi iskolások, diákotthon, felsőoktatás) NemArt Stúdió Ütőképes hadsereg NÉPSZAVA-információ A Fidesz Ütőképes haderő című programja diagnózis a magyar honvédségről - jelentette ki tegnap a program bemutatásakor Wachsler Tamás, a Fidesz nemzetbiztonsági kabinetjének vezetője. Wachsler szerint a magyar haderő lassan idomul az új feltételekhez, társadalmi tekintélye alacsonyabb, mint kellene. A lakosság szerint ez a sereg nem alkalmas az ország biztonságának garantálására. A Fidesz szerint csökkenteni kellene a sereg létszámát, valamint a fenntartott katonai objektumok számát. Mindezt úgy, hogy közben reálértéken ne jusson kevesebb pénz a honvédelemre, mint amit ma költünk rá. A Fidesz szerint az ország biztonságának garantálása nemcsak a katonaság dolga. Igazodó szélsőjobb NÉPSZAVA-információ Bolseviktalanítási bizottság létrehozását indítványozta Torgyán József: a testület a kommunista vagyonátmentés kirívó eseteit tárná fel számítógépes nyilvántartással. A vezetőség elhatározta, hogy tiltakozást kezdeményez az „egri tömeggyilkosok szabadlábra helyezése” miatt. A pártelnök e napokban levelet ír Göncz Árpád köztársasági elnöknek, s újból lemondásra szólítja fel. Ha nem kap választ, akkor az ügy „második stációjára” a Budapest Sportcsarnokban február 20-án - Csurka Istvánnal közösen - megtartandó országos gyűlésen kerül sor, amikor megismétli a követelését. Torgyán szerint a köztársasági elnök sorozatosan diszkriminálja a független kisgazdákat. Búcsú az angyalbőrtől Elfogyott a centi a laktanyákban. Tegnap több ezer fiatal búcsúzott az angyalbőrtől. A hazautazás, a civil ruha érzése mámorító Hegedűs Gábor felvétele