Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.)

1994-02-11 / 35. szám

A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Vállalja-e Kunczét az MSZP? Válaszol: Horn Gyula Egyetemi diákokkal, nyugdíjasokkal, ön­­kormányzati vezetőkkel találkozott tegnap Horn Gyula Veszprémben. Majd, mint az a klasszikus választási kampányhoz illik, el­látogatott a helyi piacra, s felkereste a me­gyei szerkesztőséget. Az esti tapolcai la­kossági fórum előtt válaszolt munkatár­sunk néhány kérdésére is.­ ­ Feltevések szerint az MSZP azért nem szól mi­niszterelnök-jelöltjéről, hogy nyitva hagyhassa az ajtót egy esetleges MSZP-SZDSZ koalíciós kormány előtt, ahol „gyen­ge” miniszterelnökként funkcionálna Kuncze Gá­bor.­­ Nem tudom megjósol­ni, hogy Kuncze Gábor mi­lyen miniszterelnök len­ne, hiszen e téren még nem volt alkalma bizonyí­tani. Ami a kérdés lénye­gét érinti, nem szeretném, ha az MSZP szekerét bár­melyik párthoz is kötné, olyan körülmények között, amikor még nem ismerjük a választás eredményét, s annak a koalíciós megál­lapodásnak a tartalmát, amely nélkül az ország nem vezethető ki a válság­ból. Nyilvánvaló, hogy ha az MSZP esetleg kormány­zati szerephez jut, min­denfajta koalíciós tárgya­lásokat konkrétan megfo­galmazott követelmények­hez fűz. Ettől függ a meg­állapodás lehetősége, amelyben - hiszen komp­romisszumról van szó - akár az is benne lehet, hogy nem a mi jelöltünk lesz a miniszterelnök.­­ Úgy tűnik, megkülön­böztetett érdeklődés kísé­ri a választási pártlisták második helyezettjét. A minap ugyan­csak itt, Veszprémben Fodor Gá­bor aggodalmát fejezte ki az MSZOSZ elnökének második helye miatt. Mondván, az felerősítheti az MSZP-ben az őáltala képviselt szociálkonzer­­vativizmust.­­ Nagy Sándor nem tag­ja az MSZP-nek. Ennél­fogva nem részese a párt vezetésének, programal­kotásának. Mi az országos listán való szerepelteté­sével azt kívánjuk kifejez­ni, hogy a szocialista párt a munkavállalói érdekek sokkal markánsabb és konkrétabb megjeleníté­se érdekében igen nagy fontosságot tulajdonít az MSZOSZ-szel való együtt­működésnek. - Vajon megelégszik-e Békesi László a listán el­foglalt harmadik helyé­vel, hiszen erre is nehe­zen tornázta fel magát? - Természetesek a viták a személyi kérdésekben. A harmadik hely egy meg­állapodáson nyugszik, amelyet az általam nagy­­rabecsült, s a párt gazda­ságpolitikai programját nevesítő Békesi László is elfogadott. Andrássy Antal Megegyeztek a mozgáskorlátozottak A mozgáskorlátozottak életkortól függetlenül megkapják a korábbi közlekedési támogatást. A mozgáskorlátozottak képviselői cserében részt vesznek a jogosultság társadalmi ellenőr­zésében. A megállapodás szerint a beteget jól ismerő háziorvos szakvéleményt ad, amely a városi tisztiorvosi hivatalhoz kerül. Itt a tisztiorvos és a Mozgáskorlátozottak Egye­sületeinek Országos Szövet­ségének helyi képviselője véleményezi a javaslatot, és esetleges aggályairól tájékoz­tatja az önkormányzati jegy­zőt. Az engedély kiadása a jegyző hatáskörébe tartozik.­­ A minisztérium mindent megtesz azért, hogy a módo­sított rendelet már március elsején megjelenhessen. A támogatásra való jelentke­zés eredetileg március 10-re kitűzött határideje értelem­szerűen kitolódik, legalább két hónappal. A minisztéri­um egyébként tárgyalásokat kezd a többi betegcsoport képviselőivel is, akik jelez­ték igényüket az állami tá­mogatásra - mondta Veress Pálma a Népjóléti Miniszté­rium szóvivője. Chikán Csaba, a MEOSZ el­nöke is elégedett, hiszen minden jel arra mutat, hogy az elvett támogatások kevés kivétellel visszakerülnek a rászorultakhoz. Reméli, a tárcaközi egyeztetés során nem vetődnek fel akadályok, és a kormány hamarosan jó­váhagyja a rendelet módosí­tását. Hangsúlyozta, hogy a MEOSZ nem csendőri szere­pet vállalt a helyi bizottsá­gokban való részvétellel, csupán a jogosultak érdekeit szeretné védeni. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A minisztérium így lehetősé­get lát arra, hogy újra egysé­gesen 12 000 forint legyen az évi közlekedési támogatás, a gépkocsival rendelkezők pe­dig a korábbi kötelező fele­lősségbiztosítási hozzájáru­lás helyett évi 8000 forintot kaphassanak. Mindez vissza­menőleges hatályú lesz. MI ENGEDTÜNK AZ ÁRBÓL! Az AMFORA 19 raktárüzletében sok-sok termék olcsóbban kapható:1 PL 30 m-es alufólia régi ár: 206,- Ft, új ár: 179,- Ft 100 m-M FOLPACK fólia régi ár: 224,- Ft, új ár: 190,- Ft Fóliatépő régi ár: 471,-Ft, új ár 451,-Ft DURAND/CARACAS 18 részes üveg pohárkészlet régi ár: 924,- Ft/kb­ új ár: 820,- Ft/kb­. 5 AMFORA Régi értékek, új forma: a megújult AMFORA BELFÖLD 1994. FEBRUÁR 11., PÉNTEK A Városháza esélyes egy frekvenciára Csík Rita NÉPSZAVA A Városháza hétfőre várja, hogy hivatalos tájékoztatást kap a helyi stúdiók alapítá­sára benyújtott kérelmeket véleményező tárcaközi bi­zottságtól: versenyben ma­radt-e a főváros, elnyerheti­­e valamelyik általa kért rá­dió- vagy tévéfrekvenciát, hogy helyi közszolgálati mű­sort sugározhassanak a vá­ros területén. A tárcaközi bizottság szer­dán a késő estébe nyúlóan minősítette a hét fővárosi frekvenciára benyújtott 62 kérelmet. Ezzel a bizottság­­melynek elnöke Fekete György, az időközben helyet­tes államtitkári posztjáról lemondott, ám bizottsági el­nöki tisztségében Mádl Fe­renc miniszter kérésére ma­radó országgyűlési képvise­lő­­ befejezte munkáját. Egyes vélemények szerint a Városháza kérelmének el­bírálása azért maradt utolsó­nak a sorban, mert MDF-es körök politikai kérdésként kezelték, hogy kaphat-e frek­venciát az ellenzéki kézben lévő Városháza. Demszky Gá­bor főpolgármester többször úgy nyilatkozott, hogy meg­könnyítené a médiatörvény elfogadását, és egyben javí­taná a kormány tekintélyét külföldön, ha a Városháza ál­tal alakított részvénytársa­ság hozzájutna a sajtósza­badság jegyében a kért su­gárzási lehetőséghez. Meg nem erősített város­házi forrásokból úgy tudjuk, hogy a bizottság által felállí­tott rangsor alapján a fővá­rosnak esélye van arra, hogy elnyeri legalább az egyik ál­tala kért frekvenciát, de nem egyedül, hanem más vállalkozókkal kell majd osztozkodnia. A bizottság egyébként korábban több vi­déki stúdió esetében válasz­totta már azt a megoldást, hogy az igénylőket felkérte: egymás közt egyezzenek meg, hogyan osztják meg a műsoridőt. Várhatóan ugyanez vár a fővárosra is. Információink szerint azon­ban az utolsó szót a frekven­cia odaítéléséről a bizottság véleménye alapján a minisz­ter mondja majd ki. Hatezer ingatlant kértek vissza (Folytatás az 1. oldalról) A peres ügyek elsősorban abból adódnak, hogy a helyi önkormányzat és az egyhá­zak képtelenek egymással megállapodni. De éppen a dabasi, illetve a­­ fővárosi Ady Endre Utcai Általános Iskola esete - amelyet a fe­rencesek teljes egészében szeretnének visszaszerezni­­, bizonyítja, hogy gyakran még e két fél megegyezése sem elegendő, ha a szülők nem kívánják gyermekeiket egyházi iskolába járatni. A törvény szerint oktatási­nevelési, egészségügyi, szo­ciális, gyermek- és ifjúságvé­delmi, valamint kulturális célokra igényelhetik vissza egykori javaikat az egyhá­zak. Ezenfelül jogosultak szerzetesrendek és diakónu­sok működtetésére is. Nem adhatók vissza azonban a hajdani termőföldek, gazda­sági létesítmények és az olyan vagyontárgyak, melyek az egyház jövedelemszerzé­sét szolgálták. A Magyar Ka­tolikus Egyház 3194 ingatlan­ra adta be ez év elejéig igé­nyét. Ez alig kevesebb a töb­bi egyház összes igénylésé­nél. A Magyarországi Refor­mátus Egyház 2450, az evan­gélikusok 504, a Magyaror­szági Zsidó Hitközségek Szö­vetsége 87, a kisebb egyhá­zak pedig további 70 ingat­lanra tartottak igényt. Ezek a számok valószínűleg nem véglegesek, a törvény szerint tíz éven belül bármikor je­lezhetik további kívánságai­kat. Az adatok nem a jogos kérelmeket jelölik. Számos esetben kiderült, hogy a ké­relem megalapozatlan. Érde­kesség, hogy nevelési-oktatá­si intézményre csak a négy „nagy” adott be kérelmet: a katolikus, a református, az evangélikus egyház, vala­mint a Zsidó Hitközségek Szövetsége. Két egyház, az Adventista és a Magyarorszá­gi Jehova Tanúi mindössze egy-egy ingatlanra nyújtották be kérelmüket. A vissza­igénylések csak az 1948. ja­nuár 1-je után, kártalanítás nélkül állami tulajdonba ke­rült egyházi ingatlanokra vo­natkozhatnak. A visszaszer­zés soklépcsős. Amennyiben a kulturális tárca jóváhagyja a kérelmi listát, akkor követ­kezik a jelenlegi és a leendő tulajdonos egyezkedése. Két­féle megoldás lehetséges: vagy ingyen átadja a jelenle­gi tulajdonos (többnyire ön­­kormányzat) az egyháznak a kívánt ingatlant, vagy feltéte­leket szab, ami többnyire az állam kártalanítását jelenti. Végül az állami Egyházi Egyeztető Bizottság által ja­vasolt ingatlanok sorsáról a kormány dönt. A hosszas ügy­menetet tovább bonyolítja, hogy az egyház az utolsó pil­lanatban megváltoztathatja elképzelését. Amennyiben az eredetileg kért épület bármilyen okból már nem adható vissza, ak­kor az egyházat kártalaníta­ni lehet csereingatlannal vagy pénzzel. Sokszor élnek ezzel az érintettek, de nem oktatási célokra kívánják használni a cserét. A bejelentett igényekből egyértelműen kitűnik, hogy az egyházak bizonyos típusú tanintézményeket nem akar­nak tovább üzemeltetni. A felmérések azt tükrözik, hogy az egyházak az általános is­kolai, valamint a gimnáziumi oktatást részesítik előnyben. A szakközépiskolák, szak­munkásképzők és egyéb szakiskolák működését nem szorgalmazzák. A múlt tanév­ben az egyházaknak összesen 121 tanintézményük volt. Eb­ből mindössze két szakkö­zépiskola, két szakiskola és két szakmunkásképző. Ezzel szemben 33 gimnáziumot és 58 általános iskolát sikerült visszaszerezniük. Azaz az is­kolák egyházi kézbe adása bizonyos iskolafajták - a szakközépiskolák és szak­munkásképző intézetek - el­sorvasztásához vezethet. Ez azért is valós félelem, mert egyes kormánypárti oktatás­ügyi szakértőknek az a véle­ménye, hogy a jelenlegi 2,5 százalékos egyházi tulajdont 6-8 százalékra kell felemelni az oktatás területén. Kétség­telen, hogy az 1946/47-es tan­évben több egyházi tanintéz­mény működött, mint állami. Az ellenzéki pártok megíté­lése az, hogy az azóta eltelt majd fél évszázad alatt gyö­keresen megváltozott a társa­dalom igénye. De hogy hol, milyen irányban, azt csak helyben, és az érintettek tud­hatják. (ezer tanuló) 30 s--------­ katolikus (Óvodások, általános iskolások, fogyatékosok, gimnazisták, szakmunkástanulók,nemzetiségi iskolások, diákotthon, felsőoktatás) NemArt Stúdió Ütőképes hadsereg NÉPSZAVA-információ A Fidesz Ütőképes haderő című programja diagnózis a magyar honvédségről - je­lentette ki tegnap a prog­ram bemutatásakor Wachs­­ler Tamás, a Fidesz nemzet­­biztonsági kabinetjének ve­zetője. Wachsler szerint a magyar haderő lassan ido­mul az új feltételekhez, tár­sadalmi tekintélye alacso­nyabb, mint kellene. A la­kosság szerint ez a sereg nem alkalmas az ország biz­tonságának garantálására. A Fidesz szerint csökken­teni kellene a sereg létszá­mát, valamint a fenntartott katonai objektumok szá­mát. Mindezt úgy, hogy köz­ben reálértéken ne jusson kevesebb pénz a honvéde­lemre, mint amit ma köl­tünk rá. A Fidesz szerint az ország biztonságának garantálása nemcsak a katonaság dolga. Igazodó szélsőjobb NÉPSZAVA-információ Bolseviktalanítási bizottság létrehozását indítványozta Torgyán József: a testület a kommunista vagyonátmen­­tés kirívó eseteit tárná fel számítógépes nyilvántartás­sal. A vezetőség elhatározta, hogy tiltakozást kezdemé­nyez az „egri tömeggyilko­sok szabadlábra helyezése” miatt. A pártelnök e napok­ban levelet ír Göncz Árpád köztársasági elnöknek, s új­ból lemondásra szólítja fel. Ha nem kap választ, akkor az ügy „második stációjára” a Budapest Sportcsarnokban február 20-án - Csurka Ist­vánnal közösen - megtartan­dó országos gyűlésen kerül sor, amikor megismétli a kö­vetelését. Torgyán szerint a köztársasági elnök sorozato­san diszkriminálja a függet­len kisgazdákat. Búcsú az angyalbőrtől Elfogyott a centi a laktanyákban. Tegnap több ezer­ fiatal búcsúzott az angyalbőrtől. A ha­zautazás, a civil ruha érzése mámorító Hegedűs Gábor felvétele

Next