Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.)

1994-02-11 / 35. szám

1994. FEBRUÁR 11., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Rövid időre elárvul a T. Ház Az Országgyűlés házbizott­sága tegnapi ülésén úgy ha­tározott, hogy a törvényho­zás április 7-én fejezze be munkáját­­ az MTI értesülé­se szerint. A döntés végülis egyhangú volt. A kormány a hátralévő időben 30 tör­vényt javasol megalkotni, erről a testület hétfői rendkí­vüli ülésén dönt. Az eddigi gyakorlat azt sugallja, hogy ha a képviselők önmérsék­letet tanúsítanak, akkor is legfeljebb a munka felét tud­ják elvégezni. Az, hogy a társadalombizto­sítási önkormányzatok több­letbevételének, a 35 milliárd forintnak a felét béremelésre fordítják örvendetes, de ön­magában nem oldja meg az egészségügyi dolgozók prob­lémáit - hangzik az Értelmi­ségi Szakszervezeti Tömörü­lés elnökségének állásfogla­lása. Az ÉSZT kezdeménye­zi, hogy vizsgálják ki, ha az intézményekben elmarad a kollektív szerződések megkö­tése. Segély Délre és Keletre Tíz tonna élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt gyűjtöttek , össze a vasi települések lakói a kárpátaljai árvízkárosultak számára. A segélyszállítmány tegnap indult Técsőre és Ra­blóra. Ezen a napon a Vajdaságba is útnak indult, s a vissza­jelzések szerint fennakadás nélkül meg is érkezett az az újabb segélyszállítmány, amelyben 35 tonna élelmiszer, 8 tonna mosó- és tisztítószer, 600 zsák ruhanemű és 600 ezer forint értékű gyógyszer gyűlt össze a Bács megyeiek adomá­nyaként. Továbbélő történelmi bűn „Azzal, hogy a törvényalkotók jelentős része - a koalíciós kormányzópártok kivételével - megtagadta a választójogot a szétszóratásban élő magyaroktól, akarva, vagy akaratlanul egy történelmi bűn továbbéléséhez járult hozzá. Azok sza­vazhatnak, akik a kemény és puha diktatúrák évtizedeiben a nemzet tönkretételében segédkeztek” - olvasható a Magya­rok Világszövetsége elnökségének levelében, amelyet a par­lamenti képviselőknek juttatott el. Vizsgálat a kollektív szerződésekről Csurka elemzi Csurka helyzetét Az MDF-ben a törést az okozta, hogy Antall Józsefet beengedték a pártba, és elfogadták a programját. Annak a lényege pedig a paktumpolitika volt. Ezt Csurka ellenezte, és ezért kellett távoznia az MDF-ből. Mindezt Csurka István állította tegnap a Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol a hallgatókkal találkozott. Nem kímélte az MSZP-t sem, amelyben szerinte a leggazdagabb menedzserek vannak, akik a jóléti kapitalizmust ígérik, holott a szocializmust sem tudták megvalósítani. Hihetetlen és elfogadhatatlan A Vasutasok Szakszervezetének tagsága megdöbbenéssel értesült arról, hogy a MÁV Rt. megfelelő biztosítékok nélkül csaknem 1 milliárd forintos befektetési megbízást adott egy fizetésképtelenné vált brókercégnek. Elfogadhatatlannak tartják, hogy 75 ezer ember munkáltatója napi likviditási gondjainak enyhítésére kockázatos pénzügyi tranzakciókra kényszerüljön. A vasutasok nem tudják elhinni, hogy ilyen döntés kizáró­lag két vezetőn múlik. Se törvény, se bizottság A szocialisták népi kezdeményezés nyomán benyújtott ja­vaslata a médiafelügyelő bizottságokról csupán heves, de pártatlan vitát váltott ki a parlament kulturális bizottságának tegnapi ülésén. A koalíció formailag, jogilag és tartalmilag egyaránt támadta az indítványt, míg az ellenzék további ga­ranciákkal „fejelte volna meg”. Mint az ülésen elhangzott: az MDF kész az egyeztetésre a médiatörvényről, de hivatalos felhatalmazás ennek bejelentésére nincs. Segítség a gyerekeknek Ma a Magyar Szocialista Párt önkéntes véradást szervezett a Heim Pál gyermekkórház javára. A szocialisták felhívására az átlagosnál többen, körülbelül 140-en keresték fel a Delej utcai vérellátó központot. A párt ezt a kezdeményezését nem kampányfogásnak szánta, hiszen az elmúlt években több al­kalommal is kérte a véradók segítségét. Amire nagy szükség van, mert a kórházaknak soha nincs belőle elegendő. A Városházán szakadt a Fidesz-frakció Ötvenmilliót szavaztak meg a BRFK-nak NÉPSZAVA-információ A Fővárosi Önkormányzat közgyűlésének tegnapi ülé­sén ismételten napirendre tűzték azt a két héttel ez­előtt leszavazott határozati javaslatot, amelynek értel­mében a város az idén 100 millió forintot juttatna a Budapesti Rendőr-főkapi­tányságnak. Ezt az összeget a tervezet szerint a rendőr­ség a gazdasági bűnözéssel szembeni eljárásra használ­hatná fel. A városatyák úgy ítélték meg, hogy a 100 mil­lió forintból egyelőre csak 50 milliót fizessen ki a fővá­ros, s miután az első félév végén a rendőrfőkapitány tájékoztatja a közgyűlést az összeg felhasználásáról, döntik el a következő 50 mil­lió sorsát. A pénz 40 százalékát a gaz­dasági bűnözéssel foglalko­zó rendőrök számának növe­lésére, 35 százalékát számí­tógépes rendszer, illetve kommunikációs rendszerek fejlesztésére, a megmaradó részt pedig továbbképzés fi­nanszírozására, illetve kül­földi tapasztalatcserékre költheti a rendőrség. A közgyűlés elfogadta az önkormányzat tulajdoná­ban lévő lakások bérletéről szóló rendeletet. A főváros­nak ma mintegy 3300 lakás van a tulajdonában, ezek nagy része szolgálati jelle­gű. A nem szolgálati jellegű lakásokra szociális helyzet alapján lehet majd a jövő­ben pályázatot benyújtani. Erre azok lesznek jogosul­tak, akik állami gondozot­tak, vagy korábban azok vol­tak, és legalább egy gyerme­ket nevelnek. Jogosan pá­lyázhatnak az ilyen lakások bérbevételére a mozgássé­rültek és a látássérültek is. A főváros által meghozott rendelet nem érinti a buda­pesti lakásállomány zömét, mert az a kerületek tulajdo­nában van. A tegnapi napon hat köz­gyűlési képviselő jelentette be: kilép a Fidesz frakciójá­ból. A korábbi frakcióveze­tő, Ungár Klára elmondta: megalakították a Független Liberális Képviselők Cso­portját. Ezzel a Fidesz-frak­ció 23-ról 17 főre olvadt. Un­­gárral együtt kilépett a frak­cióból Derdák András is, aki a III. kerületi önkormányza­ti testületben töltötte be a Fidesz frakcióvezetőjének posztját. Pénzpótló döntések Török J. Tibor NÉPSZAVA Budapesten, az I. kerületet és a II. kerület­ egy részét ma­gába foglaló 1. számú körzet­ben a Magyarországi Szociál­demokrata Párt színeiben egy közismert és lelkes kör­nyezetvédő, Bonifertné Szige­ti Márta közgazdász indul a választásokon. A 2. számú vá­lasztókörzetben, amely a II. kerület fennmaradó, nagyob­bik részét jelenti, Vadász Já­nos,­­a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára (a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ügyvivője) is indul az MSZDP támogatásával. A szakszerve­zeti tisztségviselőt arról kér­deztük, hogyan jutott erre az elhatározásra.­­ Az érdekegyeztetésben elsősorban a közalkalma­zottakat képviselem, sajnos jól látom tehát, hogy a tár­sadalom közösségeiért, vagy csak az egyszerű állampol­gárért szakértelemmel, be­csülettel dolgozó pedagógu­sokat, egészségügyi dolgozó­kat, szociális munkásokat, népművelőket sem anyagi­akban, sem munkakörülmé­nyeikkel nem becsüli meg a hatalom. Ezen a helyzeten változtatni kell, ebben sze­retnék közreműködni, mint képviselő. A mai Országgyűlés nem tudja, nem akarja elfogadni, hogy érdekek által tagolt társadalomban élünk, ahol más a munkáltató, más a munkavállaló, a munkanél­küli, a nyugdíjas, más az ön­­kormányzat és más a kor­mányzat érdeke. Illetve, csak azokat érvényesíti, amelyek kényszerítő erejét már nem tudja elhárítani. Azt gondolom, ez így nem he­lyes, ezért a valóságos támo­gatottsággal rendelkező ér­dekképviseleteknek utat kell nyitni az Országgyűlés­ben. Tavaly, az egyik legna­gyobb környezetvédő szerve­zettel, a Levegő Munkacso­porttal átfogó új költségveté­si javaslatcsomagot dolgoz­tunk ki. Akkor vált számom­ra világossá, hogy a mai ma­gyar költségvetés mennyire pazarlóan bánik a közpén­zekkel, közömbös a művelő­dés, az egészségügy, a kör­nyezetvédelem, a szociális ellátás indokolt igényeivel szemben. Pedig nem a pénz hiányzik! Csak a jó döntések sorozata. Úgy gondoltam te­hát, nem csak prédikálok, te­vőlegesen is beszállok a dol­gok alakításába. Vadász János Nyelvi csapdák NÉPSZAVA-információ Zamárdiban ma háromna­pos „közpolitikai” konfe­rencia kezdődik, amelyen diákegyesületek, lakossági körök, vallásos csoportok, közművelődési egyesületek és könyvtárak képviselői vesznek részt. Mint megtud­tuk, a Civitas Kör Társaság a Joint Center segítségével valójában arra vállalkozott, hogy a civil szervezetek megtalálják azt a nyelv­­használatot, amely a megér­tést szolgálja, és ezzel ala­kítja közéletünket. Napjainkban az a gond a nyilvános szerepléssel, hogy a nyelvhasználat a meg nem értés eszköze - jelentette ki a Joint Center programigaz­gatója, majd hozzátette, a közéleti egymásnak feszülés egyik oka, hogy a szereplők csak fehéret és feketét lát­nak, így is fogalmaznak, hiányzik a többvariációs gondolkodásmód. Alku nélkül A rádió is bejelentkezett a kampánnba. A Kossuth adó április 8. és május 6. közötti időre kínálja fel reklámle­hetőségeit, igaz, csak az or­szágos listát állító pártok­nak. A Petőfi és a körzeti stúdiókban minden párt hir­dethet. Árengedményt itt sem, ott sem adnak. Az igé­nyeket február 18-ig várják. NÉPSZAVA Megegyeztek a nővérekkel Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az ápolónők el akarják ke­rülni a sztrájkot. Ez volt a ki­induló gondolata annak a tegnapi kecskeméti tanács­kozónak, amelyen az ÉSZT elnöksége, a térség egész­ségügyi intézményeinek szakmai, szakszervezeti ve­zetői és az ápolónők képvi­selői vettek részt. Mint dr. Kis Papp László, az ÉSZT so­ros elnöke lapunkat tájékoz­tatta, a tanácskozáson több pontból álló csomagot állí­tottak össze, amelyet eljut­tattak a népjóléti miniszter­nek és az egészségbiztosítási pénztár főigazgatójának. Javasolják, hogy a tb-ön­­kormányzat rendelkezésére álló összeget a közalkalma­zottak alapbér-beállásához, már márciusban fizessék ki, januártól visszamenően. A különféle pótlékok egységes értelmezése céljából komp­lex vizsgálatot kell végezni, határozták el a tanácskozá­son. Első helyen szerepel a valamennyi ápolónő számá­ra járó munkahelyi pótlék, melynek összegét 8000 fo­rintban határozták meg.­­ A kormány tegnapi ülésén kimondta: meg kell változ­tatni a pótlékokról szóló rendeletet. Javasolta, hogy négyezer forintig kötelező­en írják elő a nővéreknek a pótlék kifizetését. A módo­sításhoz a tb-önkormányzat hozzájárulása is kell. Múlóban a sztrájkveszély Török J. Tibor NÉPSZAVA Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter leve­let intézett Szöllősi István­­néhoz, a Pedagógusok Szak­­szervezetének főtitkárához, amelyben az új közalkalma­zotti bértábla bevezetése és a közalkalmazottak legutób­bi besorolás-módosítása kö­rül kialakult feszültségek­kel foglalkozott. A levél fo­gadtatásáról kérdeztük Szöllősi Istvánnét. - A miniszteri levélből az de­rült ki, hogy az új szabályok éppen azokat az ellentmondá­sokat szüntették meg, amelye­ket önök is kifogásoltak. - Már tavaly április 29-én átadtunk a Parlamentben egy 53 ezer aláírással meg­erősített kérés­csomagot, amely jórészt a közalkalma­zotti törvény módosítására vonatkozott. A népi kezde­ményezésnek minősített be­adványunkat a költségveté­si bizottság tárgyalta is, sőt jónéhány támogató javaslat­tal továbbította azt. Az okta­tási bizottságnak azóta sem tűzte napirendre...­­ A miniszter szerint az ál­lami költségvetésben erre a célra elkülönített 25 milliárd forint a bértábla bevezetésére megfelelő fedezet, sőt sok eset­ben 25-30 százalékos béreme­lést eredményezhet.­­ A 25 milliárd lehet igaz, csakhogy a mi pedagógu­saink főként önkormányzati intézményekben dolgoznak. A költségvetés fedezheti a központi intézmények meg­felelő béremelését, „lej­jebb” azonban nem ilyen ró­zsás a helyzet. Akad jó példa is! A kaposvári önkormány­zat 93 millió forintot terem­tett elő arra, hogy az úgyne­vezett „méltányossági” ala­pon megítélt F kategóriákra is jusson több pénz. - Sztrájkhelyzet ? - A kaposvári, budapesti, szegedi jó példákkal ará­nyosan „szűkül” a sztrájk­készültség. Azon dolgozunk, hogy ne kerüljön sor mun­kabeszüntetésre. Rendőrségen a Dimag Rt. privatizációs dossziéja Csépi részben elismeri a vagyonügynökség vétkességét (Folytatás az 1. oldalról) Az eset felfogható a privati­záció gyermekbetegsége­ként is - mondotta Hagel­­mayer István -, hiszen a Di­mag eladásának idején a vagyonügynökség kicsi ap­parátussal és belső ellen­őrzés nélkül működött. Az ÁSZ-jelentést Szabó Tamás privatizációért felelős tár­ca nélküli miniszter min­den esetre elküldte az ORFK-ra is. Ezzel egyetért Csépi Lajos, az ÁVÜ volt ügyvezető igazgatója, az Ál­lami Vagyonkezelő Rt. nemrégen kinevezett vezér­­igazgatója is. A Népszava tudósítójának adott nyilat­kozatában cáfolja, hogy Slo­­sár Gábor ÁVÜ ügyvezető igazgató-helyettes közel­múltbeli felmondása a Di­­mag-üggyel függene össze. Csépi Lajos úgy gondol­ja, hogy az utólagos ellen­őrzés kényelmes pozíciójá­ból az ÁSZ megállapításai tárgyszerűek és igazak. Fenntartja azonban azt a véleményét, hogy 1991-ben a Dimag eladásakor az ÁVÜ igazgatótanácsa ésszerű döntést hozott egy csődhelyzetben lévő válla­lat több ezer munkahelyé­nek megmentéséért. A volt ügyvezető ugyanakkor elis­meri a döntés kockázatos mivoltát is, s azt is, hogy nem valósult meg az a tö­rekvés, miszerint egy ko­rábbi kereskedelmi part­ner a nagyvállalatot sike­resen működtesse. Csépi Lajos szerint az ÁVÜ appa­rátusa semmiféle hibát nem követett el, amikor a szerződést megkötötte. El­ismeri viszont, hogy a szer­ződés betartatására a szük­ségesnél kisebb figyelmet fordítottak. Ez viszont azért történhetett meg, mert az ÁVÜ energiáit le­kötötték a Dimag tevékeny­ségének fenntartásával, a kohó leállásával, az áram­szolgáltatás megszakításá­val, a MÁV-fuvarok lemon­dásával kapcsolatos prob­lémák. Az ÁV Rt. mostani vezérigazgatója úgy látja, a Dimag folyamatos működ­tetése fontosabb lett volna, mint a vételárhátralék megfizettetése.

Next