Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.)
1994-02-11 / 35. szám
1994. FEBRUÁR 11., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Rövid időre elárvul a T. Ház Az Országgyűlés házbizottsága tegnapi ülésén úgy határozott, hogy a törvényhozás április 7-én fejezze be munkáját az MTI értesülése szerint. A döntés végülis egyhangú volt. A kormány a hátralévő időben 30 törvényt javasol megalkotni, erről a testület hétfői rendkívüli ülésén dönt. Az eddigi gyakorlat azt sugallja, hogy ha a képviselők önmérsékletet tanúsítanak, akkor is legfeljebb a munka felét tudják elvégezni. Az, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok többletbevételének, a 35 milliárd forintnak a felét béremelésre fordítják örvendetes, de önmagában nem oldja meg az egészségügyi dolgozók problémáit - hangzik az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnökségének állásfoglalása. Az ÉSZT kezdeményezi, hogy vizsgálják ki, ha az intézményekben elmarad a kollektív szerződések megkötése. Segély Délre és Keletre Tíz tonna élelmiszert, gyógyszert és ruhaneműt gyűjtöttek , össze a vasi települések lakói a kárpátaljai árvízkárosultak számára. A segélyszállítmány tegnap indult Técsőre és Rablóra. Ezen a napon a Vajdaságba is útnak indult, s a visszajelzések szerint fennakadás nélkül meg is érkezett az az újabb segélyszállítmány, amelyben 35 tonna élelmiszer, 8 tonna mosó- és tisztítószer, 600 zsák ruhanemű és 600 ezer forint értékű gyógyszer gyűlt össze a Bács megyeiek adományaként. Továbbélő történelmi bűn „Azzal, hogy a törvényalkotók jelentős része - a koalíciós kormányzópártok kivételével - megtagadta a választójogot a szétszóratásban élő magyaroktól, akarva, vagy akaratlanul egy történelmi bűn továbbéléséhez járult hozzá. Azok szavazhatnak, akik a kemény és puha diktatúrák évtizedeiben a nemzet tönkretételében segédkeztek” - olvasható a Magyarok Világszövetsége elnökségének levelében, amelyet a parlamenti képviselőknek juttatott el. Vizsgálat a kollektív szerződésekről Csurka elemzi Csurka helyzetét Az MDF-ben a törést az okozta, hogy Antall Józsefet beengedték a pártba, és elfogadták a programját. Annak a lényege pedig a paktumpolitika volt. Ezt Csurka ellenezte, és ezért kellett távoznia az MDF-ből. Mindezt Csurka István állította tegnap a Közgazdaságtudományi Egyetemen, ahol a hallgatókkal találkozott. Nem kímélte az MSZP-t sem, amelyben szerinte a leggazdagabb menedzserek vannak, akik a jóléti kapitalizmust ígérik, holott a szocializmust sem tudták megvalósítani. Hihetetlen és elfogadhatatlan A Vasutasok Szakszervezetének tagsága megdöbbenéssel értesült arról, hogy a MÁV Rt. megfelelő biztosítékok nélkül csaknem 1 milliárd forintos befektetési megbízást adott egy fizetésképtelenné vált brókercégnek. Elfogadhatatlannak tartják, hogy 75 ezer ember munkáltatója napi likviditási gondjainak enyhítésére kockázatos pénzügyi tranzakciókra kényszerüljön. A vasutasok nem tudják elhinni, hogy ilyen döntés kizárólag két vezetőn múlik. Se törvény, se bizottság A szocialisták népi kezdeményezés nyomán benyújtott javaslata a médiafelügyelő bizottságokról csupán heves, de pártatlan vitát váltott ki a parlament kulturális bizottságának tegnapi ülésén. A koalíció formailag, jogilag és tartalmilag egyaránt támadta az indítványt, míg az ellenzék további garanciákkal „fejelte volna meg”. Mint az ülésen elhangzott: az MDF kész az egyeztetésre a médiatörvényről, de hivatalos felhatalmazás ennek bejelentésére nincs. Segítség a gyerekeknek Ma a Magyar Szocialista Párt önkéntes véradást szervezett a Heim Pál gyermekkórház javára. A szocialisták felhívására az átlagosnál többen, körülbelül 140-en keresték fel a Delej utcai vérellátó központot. A párt ezt a kezdeményezését nem kampányfogásnak szánta, hiszen az elmúlt években több alkalommal is kérte a véradók segítségét. Amire nagy szükség van, mert a kórházaknak soha nincs belőle elegendő. A Városházán szakadt a Fidesz-frakció Ötvenmilliót szavaztak meg a BRFK-nak NÉPSZAVA-információ A Fővárosi Önkormányzat közgyűlésének tegnapi ülésén ismételten napirendre tűzték azt a két héttel ezelőtt leszavazott határozati javaslatot, amelynek értelmében a város az idén 100 millió forintot juttatna a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak. Ezt az összeget a tervezet szerint a rendőrség a gazdasági bűnözéssel szembeni eljárásra használhatná fel. A városatyák úgy ítélték meg, hogy a 100 millió forintból egyelőre csak 50 milliót fizessen ki a főváros, s miután az első félév végén a rendőrfőkapitány tájékoztatja a közgyűlést az összeg felhasználásáról, döntik el a következő 50 millió sorsát. A pénz 40 százalékát a gazdasági bűnözéssel foglalkozó rendőrök számának növelésére, 35 százalékát számítógépes rendszer, illetve kommunikációs rendszerek fejlesztésére, a megmaradó részt pedig továbbképzés finanszírozására, illetve külföldi tapasztalatcserékre költheti a rendőrség. A közgyűlés elfogadta az önkormányzat tulajdonában lévő lakások bérletéről szóló rendeletet. A fővárosnak ma mintegy 3300 lakás van a tulajdonában, ezek nagy része szolgálati jellegű. A nem szolgálati jellegű lakásokra szociális helyzet alapján lehet majd a jövőben pályázatot benyújtani. Erre azok lesznek jogosultak, akik állami gondozottak, vagy korábban azok voltak, és legalább egy gyermeket nevelnek. Jogosan pályázhatnak az ilyen lakások bérbevételére a mozgássérültek és a látássérültek is. A főváros által meghozott rendelet nem érinti a budapesti lakásállomány zömét, mert az a kerületek tulajdonában van. A tegnapi napon hat közgyűlési képviselő jelentette be: kilép a Fidesz frakciójából. A korábbi frakcióvezető, Ungár Klára elmondta: megalakították a Független Liberális Képviselők Csoportját. Ezzel a Fidesz-frakció 23-ról 17 főre olvadt. Ungárral együtt kilépett a frakcióból Derdák András is, aki a III. kerületi önkormányzati testületben töltötte be a Fidesz frakcióvezetőjének posztját. Pénzpótló döntések Török J. Tibor NÉPSZAVA Budapesten, az I. kerületet és a II. kerület egy részét magába foglaló 1. számú körzetben a Magyarországi Szociáldemokrata Párt színeiben egy közismert és lelkes környezetvédő, Bonifertné Szigeti Márta közgazdász indul a választásokon. A 2. számú választókörzetben, amely a II. kerület fennmaradó, nagyobbik részét jelenti, Vadász János,a Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezetének országos titkára (a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának ügyvivője) is indul az MSZDP támogatásával. A szakszervezeti tisztségviselőt arról kérdeztük, hogyan jutott erre az elhatározásra. Az érdekegyeztetésben elsősorban a közalkalmazottakat képviselem, sajnos jól látom tehát, hogy a társadalom közösségeiért, vagy csak az egyszerű állampolgárért szakértelemmel, becsülettel dolgozó pedagógusokat, egészségügyi dolgozókat, szociális munkásokat, népművelőket sem anyagiakban, sem munkakörülményeikkel nem becsüli meg a hatalom. Ezen a helyzeten változtatni kell, ebben szeretnék közreműködni, mint képviselő. A mai Országgyűlés nem tudja, nem akarja elfogadni, hogy érdekek által tagolt társadalomban élünk, ahol más a munkáltató, más a munkavállaló, a munkanélküli, a nyugdíjas, más az önkormányzat és más a kormányzat érdeke. Illetve, csak azokat érvényesíti, amelyek kényszerítő erejét már nem tudja elhárítani. Azt gondolom, ez így nem helyes, ezért a valóságos támogatottsággal rendelkező érdekképviseleteknek utat kell nyitni az Országgyűlésben. Tavaly, az egyik legnagyobb környezetvédő szervezettel, a Levegő Munkacsoporttal átfogó új költségvetési javaslatcsomagot dolgoztunk ki. Akkor vált számomra világossá, hogy a mai magyar költségvetés mennyire pazarlóan bánik a közpénzekkel, közömbös a művelődés, az egészségügy, a környezetvédelem, a szociális ellátás indokolt igényeivel szemben. Pedig nem a pénz hiányzik! Csak a jó döntések sorozata. Úgy gondoltam tehát, nem csak prédikálok, tevőlegesen is beszállok a dolgok alakításába. Vadász János Nyelvi csapdák NÉPSZAVA-információ Zamárdiban ma háromnapos „közpolitikai” konferencia kezdődik, amelyen diákegyesületek, lakossági körök, vallásos csoportok, közművelődési egyesületek és könyvtárak képviselői vesznek részt. Mint megtudtuk, a Civitas Kör Társaság a Joint Center segítségével valójában arra vállalkozott, hogy a civil szervezetek megtalálják azt a nyelvhasználatot, amely a megértést szolgálja, és ezzel alakítja közéletünket. Napjainkban az a gond a nyilvános szerepléssel, hogy a nyelvhasználat a meg nem értés eszköze - jelentette ki a Joint Center programigazgatója, majd hozzátette, a közéleti egymásnak feszülés egyik oka, hogy a szereplők csak fehéret és feketét látnak, így is fogalmaznak, hiányzik a többvariációs gondolkodásmód. Alku nélkül A rádió is bejelentkezett a kampánnba. A Kossuth adó április 8. és május 6. közötti időre kínálja fel reklámlehetőségeit, igaz, csak az országos listát állító pártoknak. A Petőfi és a körzeti stúdiókban minden párt hirdethet. Árengedményt itt sem, ott sem adnak. Az igényeket február 18-ig várják. NÉPSZAVA Megegyeztek a nővérekkel Horváth Ildikó NÉPSZAVA Az ápolónők el akarják kerülni a sztrájkot. Ez volt a kiinduló gondolata annak a tegnapi kecskeméti tanácskozónak, amelyen az ÉSZT elnöksége, a térség egészségügyi intézményeinek szakmai, szakszervezeti vezetői és az ápolónők képviselői vettek részt. Mint dr. Kis Papp László, az ÉSZT soros elnöke lapunkat tájékoztatta, a tanácskozáson több pontból álló csomagot állítottak össze, amelyet eljuttattak a népjóléti miniszternek és az egészségbiztosítási pénztár főigazgatójának. Javasolják, hogy a tb-önkormányzat rendelkezésére álló összeget a közalkalmazottak alapbér-beállásához, már márciusban fizessék ki, januártól visszamenően. A különféle pótlékok egységes értelmezése céljából komplex vizsgálatot kell végezni, határozták el a tanácskozáson. Első helyen szerepel a valamennyi ápolónő számára járó munkahelyi pótlék, melynek összegét 8000 forintban határozták meg. A kormány tegnapi ülésén kimondta: meg kell változtatni a pótlékokról szóló rendeletet. Javasolta, hogy négyezer forintig kötelezően írják elő a nővéreknek a pótlék kifizetését. A módosításhoz a tb-önkormányzat hozzájárulása is kell. Múlóban a sztrájkveszély Török J. Tibor NÉPSZAVA Mádl Ferenc művelődési és közoktatási miniszter levelet intézett Szöllősi Istvánnéhoz, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkárához, amelyben az új közalkalmazotti bértábla bevezetése és a közalkalmazottak legutóbbi besorolás-módosítása körül kialakult feszültségekkel foglalkozott. A levél fogadtatásáról kérdeztük Szöllősi Istvánnét. - A miniszteri levélből az derült ki, hogy az új szabályok éppen azokat az ellentmondásokat szüntették meg, amelyeket önök is kifogásoltak. - Már tavaly április 29-én átadtunk a Parlamentben egy 53 ezer aláírással megerősített kéréscsomagot, amely jórészt a közalkalmazotti törvény módosítására vonatkozott. A népi kezdeményezésnek minősített beadványunkat a költségvetési bizottság tárgyalta is, sőt jónéhány támogató javaslattal továbbította azt. Az oktatási bizottságnak azóta sem tűzte napirendre... A miniszter szerint az állami költségvetésben erre a célra elkülönített 25 milliárd forint a bértábla bevezetésére megfelelő fedezet, sőt sok esetben 25-30 százalékos béremelést eredményezhet. A 25 milliárd lehet igaz, csakhogy a mi pedagógusaink főként önkormányzati intézményekben dolgoznak. A költségvetés fedezheti a központi intézmények megfelelő béremelését, „lejjebb” azonban nem ilyen rózsás a helyzet. Akad jó példa is! A kaposvári önkormányzat 93 millió forintot teremtett elő arra, hogy az úgynevezett „méltányossági” alapon megítélt F kategóriákra is jusson több pénz. - Sztrájkhelyzet ? - A kaposvári, budapesti, szegedi jó példákkal arányosan „szűkül” a sztrájkkészültség. Azon dolgozunk, hogy ne kerüljön sor munkabeszüntetésre. Rendőrségen a Dimag Rt. privatizációs dossziéja Csépi részben elismeri a vagyonügynökség vétkességét (Folytatás az 1. oldalról) Az eset felfogható a privatizáció gyermekbetegségeként is - mondotta Hagelmayer István -, hiszen a Dimag eladásának idején a vagyonügynökség kicsi apparátussal és belső ellenőrzés nélkül működött. Az ÁSZ-jelentést Szabó Tamás privatizációért felelős tárca nélküli miniszter minden esetre elküldte az ORFK-ra is. Ezzel egyetért Csépi Lajos, az ÁVÜ volt ügyvezető igazgatója, az Állami Vagyonkezelő Rt. nemrégen kinevezett vezérigazgatója is. A Népszava tudósítójának adott nyilatkozatában cáfolja, hogy Slosár Gábor ÁVÜ ügyvezető igazgató-helyettes közelmúltbeli felmondása a Dimag-üggyel függene össze. Csépi Lajos úgy gondolja, hogy az utólagos ellenőrzés kényelmes pozíciójából az ÁSZ megállapításai tárgyszerűek és igazak. Fenntartja azonban azt a véleményét, hogy 1991-ben a Dimag eladásakor az ÁVÜ igazgatótanácsa ésszerű döntést hozott egy csődhelyzetben lévő vállalat több ezer munkahelyének megmentéséért. A volt ügyvezető ugyanakkor elismeri a döntés kockázatos mivoltát is, s azt is, hogy nem valósult meg az a törekvés, miszerint egy korábbi kereskedelmi partner a nagyvállalatot sikeresen működtesse. Csépi Lajos szerint az ÁVÜ apparátusa semmiféle hibát nem követett el, amikor a szerződést megkötötte. Elismeri viszont, hogy a szerződés betartatására a szükségesnél kisebb figyelmet fordítottak. Ez viszont azért történhetett meg, mert az ÁVÜ energiáit lekötötték a Dimag tevékenységének fenntartásával, a kohó leállásával, az áramszolgáltatás megszakításával, a MÁV-fuvarok lemondásával kapcsolatos problémák. Az ÁV Rt. mostani vezérigazgatója úgy látja, a Dimag folyamatos működtetése fontosabb lett volna, mint a vételárhátralék megfizettetése.