Népszava, 1994. február (122. évfolyam, 26–49. sz.)

1994-02-22 / 44. szám

NÉPSZAVA Oszthatják már a keveset NÉPSZAVA-információ Nem szállok be a nyilatkozatháborúba, nem tartok sajtótájékoztatót, és elzárkózom minden kérdés elől, mondta Fekete Görgy lapunknak arról, várható-e, hogy sajtótájékoztatón hozza nyilvánosságra a frekvenciaelosztás részleteit. A bizottság véleményezte a kérelmeket, tette hozzá, a döntést azonban a Művelődési Minisztérium frekvenciaelosztási főosztálya hozza, a budapesti kérelmekről döntés még nem született. A Nemzeti Kulturális Alap Bizottságának elnöki tisztében tartott egyébként tegnap Fekete György sajtótájékoztatót, bejelentve, hogy mostanra felállt a kulturális élet különböző területeinek támogatásáról döntő tizenhárom szakkuratórium. A tizennegyedik, a színházi, némi késéssel alakul meg, mert a tagokat ajánló szakmai szervezetek közül kimaradt a Nemzeti Színházban létrejött Magyar Színi Társaság. A színházi szakmát mégsem éri hátrány, mondta Fekete György, mert az intervenciós összegből húszmilliót biztosítottak a Tavaszi Fesztivál megrendezésére, s ebből jelentős összeg a színházaknak jut. Hogy a Magyar Színi Társaság mikor alakult, s miért nem jutott időben az illetékesek tudomására, arra a jelenlévők nem tudtak lapunknak választ adni. A Kulturális Alap mintegy 440 milliót oszthat szét kuratóriumai révén, reálértékben tehát kevesebbet a tavalyinál. KULTÚRA 1994. FEBRUÁR 22., KEDD 11 Jutocsa Tours Miskolcon Szegény közértesek krónikája és hamleti áldozat A Miskolci Nemzeti Színház jó hozzánk, újságírókhoz. Hegyi Árpád Jutocsa igazgató úgy kéthavonta mikrobuszos, kis túrákat tervez a fővárosból Miskolcra, hogy a sajtó képviselői részt vehessenek az esedékes színházi bemutatókon s találkozhassanak az alkotókkal. A törzsutasok folyamatosan figyelemmel kísérhetik az ország második legnagyobb városának színházi életét. A múlt hét végi expedíció most is vadonatúj produkciók megtekintésére irányult. A színház magyar ősbemutatót tartott: Horváth Péter ABC című művének premierjét. A szerzőről annyit kell tudni, hogy azonos azzal a Horváth Péterrel, akit úgy két évtizede színészként ismertünk meg színpadról és filmből (Ballagás), továbbá a novellista és regényíró Horváth Péterrel (Az egéridőtől a Színház a magasbanig), valamint a Szerelem első vérig társ- és néhány tévéjáték egész rendezőjével, meg a Csaó Bambino! és A padlás írójával, ezenkívül a tavalyi székesfehérvári Macskajáték-előadás rendezőjével. Legújabb színpadi műve az ABC-ben - úgy is mint közért - játszódik, s a helyszín igazán ideálisnak látszik. Egyrészt mert munkahely, ahol különböző korú, nemű, indíttatású és hátterű emberek alkotnak ad hoc közösséget, másrészt mert a megjelenítése kézenfekvő szponzorálási lehetőségeket kínál. A terep ismerős: gondolák, felvágottas pult, pénztár s a többi, a termékek és a reklámok igaziak. Életből ellesettek a hősök is, a gondjaikkal, a szerencsétlenségükkel, az egymás iránti figyelmetlenségükkel, a kommunikációs nehézségeikkel, a nyelvezetükkel. (Horváth elharapott, félbemaradt közhelyekből sző ironikus dialógusokat.) Az egyik eladónő a beteg anyjával küszködik otthon, a másik az iszákos férjével, kell-e tovább mondanom? Mindegyikük a maga haját fújja. (A mű szellemi elődeinek sora Csehovtól Simon Grayen át Kornisig terjed.) Mindennapos konfliktusaik kedves, szomorkás, fanyarul szellemes életképeket alkotnak. Ügyes, jóféle darab ez, s néha több is: olykor váratlanul, frappánsan kiszakad a könnyesbús kellemességből. A rendező - ne lepődjenek meg! - Horváth Péter. Az előadás igazi kunsztja, fő mozgatórugója a forgószínpad mozgatórugója (ha van ilyenje). Ezúttal ugyanis nem a díszlet forog, hanem a publikum. A Csarnok nevű színihelyiség négy falára épült rá Bozóky Mara díszlete, s a középütt elhelyezkedő nézőszéksorok ringlispileznek a soron következő helyszín felé. Szeretnivalóak a színészi alakítások, főként Matus György joviális üzletvezetője, Seres Ildikó belevaló Icája, Turóczi Éva egyen-Ágija, Kuna Károly lazára gerjesztett Sanyija, Máhr Ági és Dézsy Szabó Gábor illegális szerelmespárja. A miskolciak másik újdonsága Shakespeare Hamletje, Nagy Viktor mű. rendezői elképzelése híján. A sajnálatos mulasztás első számú áldozataként Szervét Tibor erőfeszít heroikusat a címszerepben. Stuber Andrea Péva Ibolya és Posta Lajos az ABC-ben Strassburger Alexandra felvétele Holocaust A magyarországi Holocaust 50. évfordulójának emlékére vasárnap este díszbemutatón vetítették a Schindler listája című Steven Spielberg-filmet. Alig néhány nappal a bécsi díszbemutató után, amelyen, a tudósítások szerint, részt vett az egész osztrák kormány, a teljes politikai elit. Jól körülnéztem a magyar Honvédség Művelődési Házában, de ott bizony a politikai elitnek akár kormánypárti, akár ellenzéki tagjaiból elég kevesen jelentek meg. Zilk bécsi főpolgármester a vetítés után azt javasolta, hogy ez a film legyen kötelező tananyag. Kíváncsi vagyok, indítványoz-e valaki valami hasonlót itt is? Mindenesetre eredmény, hogy Spielberg filmjét nálunk is bemutatják. Ellentétben a hetvenes évek világszenzációt és világmegrendülést keltő (kiváltképp a német nézők tömegeire volt nagy hatással) Holocaust című 13 (vagy 26?) részes amerikai televíziós sorozattal. Emlékszem, bent volt már az országban, néhány epizódját le is vetítették a sajtónak, de a Tv akkori filmfőosztály-vezetője megmondta nekünk őszintén: egyedül nem meri átvenni, mert baj lehet belőle. Összedugják a fejüket a többi népi demokratikus állam tévéseivel, s ha akad köztük egy is, amelyik vállalja, akkor mi is sugározni fogjuk. Hát nem akadt... Ezek a szempontok eltűntek, ez a politika ma már nem létezik. Még nem késő: jó lenne, ha a Magyar Televízió most megvásárolná és a magyar Holocaust emlékévében sugározná a Holocaust című amerikai sorozatot. Barabás Tamás Alex pezseg Szabó Z. Levente NÉPSZAVA Gimnazistaként éltem át a Piramis első nagy korszakát. Most nehezen tudom eldönteni, hogy a hazai könnyűzenei élet szűkölködik tehetséges előadókban, vagy Alex, azaz Révész Sándor képes újra és újra megnyerni a tiniket. Az bizonyos, hogy hosszabb részben kényszerű, részben önként vállalt - szünet után nemrégiben ismét szólóalbummal jelentkezett. És a mostani fiatalok is rajonganak érte. Sőt, március 19-én ebből a zenei anyagból koncertje lesz a Budapest Körcsarnokban. Ezzel olyan világsztárok nyomába lép, mint Tina Turner, Michael Jackson vagy Ray Charles. Félreértés ne essék, csupán arról van szó, hogy nevezettekkel a Pepsi szponzori szerződést kötött, miként most idehaza Révész Sándorral is. KAPARÓS JÁTÉK forintos nyereményalap I Kérjük, hogy _________________ Y—fc /—^ munkanapokon 1 Z-1 I W m 9-16 óra között \ * l T | I érdeklődjenek \ J t 0 156-2533 \ — . . . K \M telefonszámon! \ J A 1 J Figyelje hetente a Színes RTV újságban a „híres arcokat’3 és kaparjon! színes! RÖVIDEN Öbölből vödörbe Guy Foissy kétszemélyes vígjátékára készül a tatabányai Jászai Mari Színház. Az Öbölből vödörbe című zenés változat két főszerepére a népszerű színész házaspár, Sára Bernadette és Cseke Péter szerződött. Zeneszerző: Laár András. A produkciót Éless Béla rendezi. Sokkoló aktok Robert Mapplethorpe világhírű fotográfus elegáns és néha sokkoló aktjait, fekete-fehér portréit, különleges virágcsendéleteit, szado-mazochista képeit mától megnézhetjük az 56 Galériában. (Budapest V., Fálk Miksa u. 7.) A Hamu és Sátántangó díja Cakó Ferenc Hamu című homokanimációja Arany Medvét kapott a berlini filmfesztiválon. A németországi Kommunális Mozik Szövetségének zsűrije pedig Tarr Béla Sátántangójának ítélt oda különdíjat. Ami azt jelenti, hogy valamennyi német önkormányzati moziban vetítik a filmet. Rémségek kicsi boltja A Rock Színház társulata a Rémségek kicsi boltjára készül. Pontosabban: a darab musicalváltozatának budapesti premierjét vasárnap a Művész Színházban tartják. A játék szerepeit Udvarias Anna, Oláh Tibor, Földes Tamás, Ullman Zsuzsa játssza-énekli-táncolja. A Rémségeket Méhes László állította színpadra. Liv Ullmann nem áll többé kamera elé, de rendez Bársony Éva NÉPSZAVA Liv Ullmann szinte csak órákra ugrott át Berlinbe, a filmfesztiválra. Ingmar Bergman híres színésznője nem filmmel érkezett, de filmszenzációval szolgált. A híres norvég színésznő - aki ma, „élő, egyenes adásban” is olyan természetes és megnyerően finom jelenség, mint egykor volt jó érzékkel kihasználva a nemzetközi publicityt, itt jelentette be, hogy május végén elkezdi forgatni második saját rendezésű filmjét. Két évvel ezelőtt debütált rendezőként, a Sofie című filmjével azóta egy sor díjat gyűjtött be, például Montrealban és Chicagóban. Ezúttal a klasszikus norvég irodalom legkedveltebb regényét, a Kristin Lavransdattert készül megfilmesíteni. A norvég Anna Kareninaként emlegetett regényért az írónő, Sigrid Undset 1928-ban Nobel-díjat kapott. - Ha valaki, akkor én vagyok az, aki hitelesen filmre tudja vinni a regényt, és nemcsak azért, mert norvég vagyok - mondta Ullmann, arra utalva, hogy 19 évesen már Kristin volt a színpadon, Norvégiában. - Emlékszem, amikor Hollywoodba mentem, ezt a szerepet mindenki szíveden eljátszotta volna. Ingrid Bergmannal meg is állapodtunk, hogy én játszanám Kristint, a fiatal lányt, ő pedig az érett nőt. De akkoriban a filmjogoknak még a közelébe jutni is elképzelhetetlen volt. Most egy álmom válik valóra. Izgalmas előzmények után, mint kiderült. Az ajánlatot akkor kapta, amikor éppen Gunnar Hellström svéd rendezővel forgatott. Nem mellékes apróság: elhatározása szerint Liv Ullmann azzal a szerepével, egy festőművész feleségének alakjával vesz búcsút filmszínészi pályájától. Valaminek a végén valaminek a kezdetéhez kapott lehetőséget. Át kellett vennie a norvég-svéd produkciót egy svéd rendezőtől, akinek a nagyszabású feladatba beletört a bicskája. - Újraírtam a forgatókönyvet, olyannak, amilyennek én képzelem a filmet. Roppant nehéz volt, hatalmas regényfolyamot kellett áttennem képekbe, párbeszédekbe. Ráment az egész őszöm, meg a terem is. Harminc éve még én is játszottam volna a filmben... Most viszont két szép, fiatal színészt, filmje leendő szerelmespárját is magával hozta Berlinbe. Úgy mutatta be őket, mint a skandináv színpadok fényes csillagait. A jóvágású fiatalemberről még hozzátette, hazájában ő a női közönség rajongott álomlovagja. - Svent 25 éves korom óta ismerem - mondta magyarázatul arra, miért Sven Nykvistet, Ingmar Bergman filmjeinek mára világhírű operatőrét kérte fel a fényképezésre, akinek kamerája elé maga is oly sokszor állt, éveken át. - Nála pedig senki nem ismeri jobban azt a tájat, ahol májustól forgatunk, miután Hellström egyik filmjét épp ott fényképezte. Az utolsó kérdésen azért kicsit elborongott Ullmann. - Filmszerep? - tűnődött. - Most csak a rendezés foglalkoztat. Minden idegszálammal arra összpontosítok, hogy felelős vagyok egy hatmillió dolláros produkcióért. Bár ki tudja? Talán, egyszer majd, mint valami mulatságos vénasszony, mégiscsak visszatérek a mozikba. Hát? Megvárjuk.