Népszava, 1994. május (122. évfolyam, 101–125. sz.)
1994-05-02 / 101. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Mi fér a kampányba? Válaszol: dr. Balsai István Dömpingjéhez ért a tömegek hetek-hónapok óta tartó pártpolitikai puhítása. Meggyőzés, megtévesztés, mocskolódás egyaránt megjelent a választási kampányban. Jogi, politikai, etikai szempontból törvényes, törvényszerű mindez? Mind az ajánlási, mind a mostani időszakban csekély számú jogsértés történt. Kevés a választások tisztaságával kapcsolatos kifogás. Nyugodt, jogállami minőségű kampányról beszélhetünk. Politikai jellege sem túl negatív, szélsőséges. A legtöbb negatív hatás a kormánypártot éri, ezért több nyugalomra van szükség. Mindez a szakértelemmel együtt megvan bennünk. A gazdasági versenyszabályok tiltják a konkurenciát negatívan feltüntető reklámot. Ugyanakkor az MDF választási reklám-jaiban Horn Gyula és Nagy Sándor „hajlékonyságát” hirdeti. Ez mint politikai reklám megengedhető? Bár nem láttam, de nem tartom etikátlannak, ha nyilvánosság figyelmét fölhívjuk kinek-kinek a múltban vállalt szerepére, kijelentéseire, tetteire, annál is inkább, mert a személyek ugyan azonosak, a nézetek azonban gyakran változnak. Nem véletlen, hogy az egyházak is tájékoztatják híveiket minderről. - Büntethetők-e a pártok a félrevezető reklám, a beváltatlan ígéretek miatt? Garanciális javításra, kicserélésre, visszahívásra nincs mód. Ez utóbbi kommunista találmány, demagógia. A polgár négy év múlva szavazatával büntethet. Elméletileg persze elképzelhető egy ígéreteket számonkérő népszavazás. - Ellenőrizhető-e, hogy kinek mennyi és miből telik az ígérgetésre? - A párt- és a választójogi törvény értelmében 30 napon belül be kell nyújtani a választásokat követően az elszámolást. Az MDF, mindenki láthatja, a visszafogott kampány mellett döntött. A mi lelkiismeretünk tiszta, a többi pártét nem ismerem. Hantos Nagy László Elmarad a rádióskonferencia A Magyar Rádió elnöksége lemondta az október első napjaira tervezett nemzetközi rádióskonferenciát. Az EDU (Európai Rádiósszövetség) és a NANBA (Észak-amerikai Országos Rádiósszövetség) Budapesten rendezendő tanácskozására az elnökség indoklása szerint gazdasági okok miatt nem kerülhet sor. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Mindez azután történt, hogy Spencer Moore, a NANBA főtitkára Boross Péter miniszterelnöknek küldött levelében tiltakozott a márciusi rádiós elbocsátások ellen, és sürgette, hogy a százhuszonkilenc újságírót helyezzék vissza korábbi állásukba. Ellenkező esetben veszélybe kerülhet a budapesti EBU/NANBA nemzetközi rádióskonferencia, hiszen nehezen képzelhető el, hogy a rádiósok olyan országban vitatkozzanak a szabad média jogairól és felelősségéről, ahol ez a szabadság nem létezik - olvashatni a levélben. - Van-e összefüggés a miniszterelnöknek írt levél és a konferencia lemondása között? -kérdeztük Óvári Lászlót, a Magyar Rádió Nemzetközi Kapcsolatok Osztályának vezetőjét. , Óvári László elmondta: - Én nem vettem részt azon a megbeszélésen, ahol ez eldőlt, csak utólag kaptam meg tájékoztatásul az elküldött felmondólevél másolatát, amely anyagi okokra hivatkozott. Nagyon sajnálom, hogy nem lesz konferencia, mert ez a kétszáz fős tanácskozás Magyarországra vonzotta volna Európa és Észak-Amerika legjelentősebb rádiós személyiségeit. A meghívottak között olyan nevek szerepeltek, mint Ted Turner és Jegor Jakovlev. Az EBU-tól származó értesüléseim szerint jelenleg Bukaresttel folynak tárgyalások a konferencia megrendezéséről. BELFÖLD 1994. MÁJUS 2., HÉTFŐ Dönt a kistulajdonos szava „Közszolgálati” párttévé lesz a TV3 Rákos József NÉPSZAVA Törvénysértőnek minősítik a szakértők a Közlekedési Minisztérium és a Magyar Televízió eladási akcióját. A TV3-ügylet azonban nemcsak a jogszabálysértés miatt tarthat számot fokozott figyelemre, hanem a részvények elosztása, s a társaság létrejötte utáni szavazati arányok miatt is. Immár nem az a lényeg, hogy ki lesz az a külföldi vevő, aki hajlandó 200 millió dollárt fizetni, hanem, hogy kik lesznek azok a magyar tulajdonosok, akik ebből a pénzből a maguk akarata szerint bármit tehetnek. A nemzetközi egyezmények szerint Magyarország három televíziós csatornán sugározhat országos műsort. Ebből eddig csak kettőt használt ki a Magyar Televízió (MTV), a harmadikon pedig a moszkvai adót lehetett fogni. A közelmúltban erre is megrendelte a sugárzást az Antenna Hungáriától, amire azóta az illetékes hatóság ki is adta az engedélyt. Ez lenne a TV3, amely műsoridejének egy részét zártkörű, meghívásos pályázaton kerek 200 millió dollárért árulja a MTV és az illetékes tárca. Szakértők szerint a versenytárgyalási felhívás is több törvény előírásait sérti, így az államháztartási, az idei költségvetésről szóló törvényeket, a versenytárgyalásról szóló törvényerejű rendeletet, ennek pénzügyminisztériumi rendeletét, valamint az APEH idevonatkozó utasítását. A kiírás egyik jövendő aláírója, Schamschula György miniszter mindeddig arra hivatkozott, hogy a nyilvánosságra került dokumentum csak munkaanyag, s az abban szereplő határidők még korántsem biztosak. Ennek ellenére már a jövőben létrehozandó társaság alapító okirata is elkészült. Igaz, már legalább négy változatról tudni. A napi 17 órás sugárzási időért a befektetőnek alá kell írnia egy nyilatkozatot, amelyben egyebek között vállalja, hogy megköti a részvénytársasági szerződést, s fizet 200 millió dollárt. Mindezért a majdani 20 millió forint alaptőkéjű rt.ben - elméletileg - többségi tulajdonos lesz, összesen 18 ezer darab ezer forint névértékű „B” sorozatú részvénnyel (ezt külön meg kell fizetnie), s részvényenként egy szavazattal. Hasonló helyzetbe kerül az MTV is, szintén egy szavazatot kap részvényenként, ám csak 200 „A” sorozatot jegyezhet. A „csavar” ott van, hogy a két névre szóló részvényen kívül 1800 darab bemutatóra szóló, szavazatelsőbbségi „C” sorozatú részvényt is kibocsátanak, s ezeket eddig meg nem nevezett magyar állampolgárságú, itt élő természetes személyek, illetve legalább 75 százalékban ilyen tulajdonú társaságok és más szervezetek (például alapítványok) vehetik meg. Tulajdoni hányaduk ugyan csak tizede a külföldi befektetőknek, ám a szavazások során tízszeres, illetve százszoros erővel dönthetnek. Az alapító okirat igen részletesen meghatározza, hogy a „C” sorozatú részvényesek - részvényenként száz szavazattal - mi , mindenben dönthetnek, így a szerkesztésre kerülő műsorszámok nemzeti jellegének és a műsor szerkezetének meghatározásában, az öttagú igazgatóság három magyar tagjának kinevezése, díjazása és visszahívása ügyében. Hasonló jogkört kapnak a felügyelőbizottság, a cég vezetői - beleértve a hírigazgatót és a főszerkesztőket - kinevezésében. Mi több, dönthetnek a külföldi tulajdonos „B” sorozatú részvényeinek vételi jogáról. Részvényenként 100 ezer szavazat illeti meg a „C” részvények tulajdonosait „...ha az igazgatóság a közgyűlést összehívó hirdetményben vagy meghívóban bejelelenti, hogy az alapító okirat módosítására irányuló határozat meghozatalára van szükség, annak érdekében, hogy a társaság elkerülje, vagy orvosolja egy nemzeti műsor jellegét érintő olyan eredmény bekövetkezését, amely számottevő mértékben hátrányosan befolyásolja a társaság vagy az általa ellenőrzött társaság, illetve vállalkozások jelenlegi, vagy jövőbeli működését.” A fentiek ismeretében megalapozottnaktűnik a sejtés, a kiírók már most komolyan számításba vették, hogy a jelenlegi kormányzó koalíció a következő négy évben ellenzékbe szorulhat. Erődnyitány NÉPSZAVA-információ Szombaton a komárom-koppánymonostori volt szovjet laktanyában első alkalommal tartották meg a Magyar Honvédség műszaki csapatainak bemutatkozó napját. Az erődben tárolták a szovjet déli hadseregcsoport szinte teljes lőszerkészletét: a robbanóanyag-mennyiség katasztrófa esetén kiskörei méretű tavat eredményezett volna. Az itt tárolt rakéták a közeli Császár község melletti titkos silókból atomtölteteket kaptak volna az adott helyzetben. A lőszerarzenált ötszáz főnyi őrség vigyázta, igen drákói körülmények között. A bázis parancsnokának még a hatvanas években is lehetősége volt a kivégzési utasítás kiadására. A teljes rekonstrukcióra és a hasznosításra kétmilliárd forintra lenne szükség. PRIVATIZÁCI Az Állami Vagyonügynökség megbízásából a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat alábbi üzleteinek bérleti jogát privatizációs árverésen értékesíti. A versenytárgyalás ideje, helye: 1994. július 5., de: 9 óra. • SZLIVEN ÉTTEREM (Pécs, Mezőszél u. 4.) Az üzletek megvásárlásához E-hitel igényelhető. Kárpótlási jegyet az ÁVÜ a vételár kiegyenlítésénél — a privatizációs költség kivételével — elfogadja kamattal növelt névértékben. Előzetes információ és a tájékoztató megtekintése a privatizációs irodánál történhet. Pécs, Tímár u. 2. • Telefon: 72/313-127 naponta 8-tól 11 óráig. A jelentkezés határideje: 1994. június 27., amelyet bánatpénz fizetésével kell megerősíteni. Üzlet Kikiált. ár Priv. ktg. Bánatpénz 41. MISZ Cukrászda Pécs, Bánky D. u. 17. 1 200 000 400 000 60 000 310. HANGULAT Eszpresszó Komló, Zrínyi tér 3. 2 000 000 280 000 • 100 000 Liberálisok találkozója NÉPSZAVA-információ A hét végén a régió liberális pártjai Visegrádon tartottak tanácskozást „A liberalizmus jobb- és baloldali határai” címmel. A Friedrich Naumann Alapítvány, valamint az SZDSZ és a Fidesz szervezésében létrejött találkozón Graf Otto von Lambsdorff, a Liberális Internacionálé elnöke hangsúlyozta többek között, hogy a magyar belpolitikában a következő években is jelentős súlyuk lesz a liberális pártoknak. Pető Iván szerint a liberálisok immár nemcsak a polgári szabadságjogok biztonságát és az állam úgynevezett éjjeliőr szerepét vállalják, hanem a szociális biztonságra is hangsúlyt helyeznek. Orbán Viktor elmondta, olyan gazdaságpolitikát kell alakítani, hogy mindenki kezébe vehesse a saját sorsát, megengedhetetlen, hogy ne a tehetség és a szorgalom érvényesüljön. Az majdani új kormány és a mostani konzervatív kormány gazdaságpolitikai programjait összevetve látszólag nincs sok különbség - mondotta Urbán László, a Fidesz gazdasági szakértője, de természetesen ki-ki más bázisra támaszkodik. Egyetért a Fidesz is azzal, hogy szükség van egyfajta társadalmi megállapodásra a választások után. De nem olyanra, amilyet a szocialisták elképzelnek, hiszen így az esetleges szocialista kormány az erős szakszervezetekkel olyan alkuba kényszerítheti a munkaadókat, ami kedvezőtlen helyzetbe hozhatja őket. Tiltakozás a körgyűrű ellen Pethő Lajos NÉPSZAVA Több hazai lapnak is eljuttatott nyilatkozatban tiltakozik a győri Reflex Környezetvédelmi Egyesület aGyőrt megkerülő „félgyűrű” várost átszelő szakaszának használata ellen. Az útavatót siettető közlekedési tárcának nem csak a győri polgármestert, hanem a zöldeket is sikerült megsérteni: elfelejtették meghívni őket az ünnepségre. De - mint írják - akkor sem lenne más a véleményük, ha meghívást kaptak volna a „közpénzen rendezett nevetséges politikai cirkuszra”. A Reflex okkal állíthatja magáról nyilatkozatában,hogy a Győrt megkerülő út kikényszerítésében - még jóval Schamschula miniszter úr politikai színre lépése előtt - döntő szerepet játszott. 1988 és 1990 között - emlékeztetnek a környezetvédők - több új, köztük később kormányzati szerephez jutó párt is csatlakozott követeléseikhez, s támogatást ígértek a környezetvédelem ügyének. Ám a győri megkerülő szakasz építésének kampányszerű gyorsítása azt jelzi, hogy a környezetvédelem politikai megítélésében továbbra sem történt meg a remélt rendszerváltás, a pártérdekek megint csak maguk alá gyűrik a környezetvédelem valódi érdekeit. A csonka félgyűrű kierőszakolt átadása csak annyi változást hoz a város életében, hogy „egy a város testén át északdéli irányban nyitott csapáson terelgetik a kamionnyájat”. Bár mostani nyilatkozatában nem említi a Reflex, szakértői korábban már többször jelezték: erősen kétséges, hogy a félgyűrű teljes befejezése után már valóban kedvezőbbre fordulhat Győr közlekedési helyzete. A zöldek szerint ugyanis környezetvédelmi szempontból hibás az a koncepció, hogy az autópályának a határig történő megépülése - 1985 vége - után pénzt szednek majd az autósoktól. Ezek után legfeljebb a kamionok lesznek kényszeríthetők az új autópálya használatára. A személygépkocsik a sztráda helyett két továbbra is ingyen használható út közül is választhatnak: a szigetközi úton vagy a jelenlegi Miesen is díjtalanul közlekedhetnek. S mindkét esetben továbbra is Győrön át haladhat az autóáradat. Reflex: „Közpénzen rendezett politikai cirkusz" Gy. Balázs Béla felvétele