Népszava, 1994. május (122. évfolyam, 101–125. sz.)

1994-05-17 / 114. szám

a 1994. MÁJUS 17., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Pályakezdőknek Hozzávetőleg 5000 fiatal fejezi be középiskolai ta­nulmányait Pest megyé­ben. Közülük azoknak, akik nem tanulnak tovább, augusztus végétől külön­böző szakmákban tanfo­lyamokat indít a Pest Me­gyei Munkaügyi Központ. Várják az érdeklődőket a fényképész, ács-állványo­zó, tetőfedő, lakástextil-ké­szítő, pedagógusi-asszisz­tensi, mérlegképes köny­velői kurzusokra. Azoknak a fiataloknak, akik ezeket a tanfolyamokat sikerrel elvégzik, jó esélyük lehet a mielőbbi elhelyezkedésre. Falugazdász-hálózat A március 1-jétől dolgozó falugazdászokat az önkor­mányzatok elfogadták és egyre inkább várják segít­ségüket a települések me­zőgazdasági problémái­nak megoldásában. Eddig vidéken 770 falugazdász működik a tervezett 1500- ból. A hálózat működteté­sére mintegy 150 millió fo­rintot fordítottak. Idegenforgalmi adatbázis A vállalkozók adataival bő­vítik a székesfehérvári Tourinform iroda számító­­gépes adatbázisát. A váro­si önkormányzat által mű­ködtetett, az országos há­lózathoz csatlakozó irodá­ban megannyi, közérdekű tudnivalóról adnak tájékoz­tatást a komputer révén, így a helyi és országos kul­turális, szabadidős progra­mokról, a turisztikai látni­valókról, szolgáltatásokról, megtalálható a gépben például az angolul beszélő fogorvosok listája is. Érdekkapcsolat Együttműködési megálla­podást kötött a Magyar Iparszövetség (OKISZ) és a Magánvállalkozók Nem­zetközi Fuvarozó Ipartestü­­lete (NIT-Hungary). A meg­állapodásban a két fél vál­lalja, hogy szakmai segít­séget nyújt egymásnak az érdekvédelmi munkához. Eszerint az OKISZ képvi­selni fogja a NIT-Hungaryt a vállalkozói érdekvéde­lem különböző fórumain, a fuvarozók pedig a Közúti Konzultatív Érdekegyeze­tő Fórumon megjelenítik ezentúl az Iparszövetség érdekeit is. Kevés a vágómarha Egyes térségekben, példá­ul a borsodi Szikszó és Hal­­maj környékén gyarapodik a tehénállomány. A tenyé­­szüszők iránt országosan nő a kereslet, egy-egy nö­vendék állat 70-100 ezer forintba kerül. A húsjellegű állatokért kilogrammon­ként már 125-130 forintot is adnak, míg a fekete-tar­ka ára 115-120 forint körül mozog. Öveges­ verseny Hatvan tanuló jutott be az általános iskolák nyolcadi­kos diákjai számára meg­hirdetett fizikaverseny or­szágos döntőjébe, amelyet május 20-a és 22-e között rendeznek meg Tatán, Öveges József professzor tiszteletére. A negyedszer sorra kerülő versenyzés fővédnöke ezúttal is Göncz Árpádné, a köztársasági elnök felesége, akit rokoni szálak fűztek a neves ta­nárhoz. Kárpótlási jegyek A Budapesti Értéktőzsdén az elmúlt héten a kárpótlá­si jegyek átlagára igen szűk sávban, 504, illetve 536 forint között mozgott. Elakadt az adomány a püspökségen A plébános elöljáróján keresi a külföldről jött támogatást Kilopták-e a cementet a Betonból? - a kérdést s vele együtt a sikkasztás vádját Lipten Mihály iharosi plébános fogalmazta meg több orszá­gos napilapban Balázs Bélára, a Kaposvári Egyházmegye püspökére célozva. A súlyos állí­tások szerint a püspöki hivatal önkényesen visszatartotta a templomfelújításokra jóváha­gyott százötvenezer forintot, valamint a kül­földről érkezett nyolcezer márka adományt. A vádakra Beton atya - aki még diáksportoló ko­rában tett szert e névre­­, azaz Balázs Béla püspök reagált a Népszava kérésére. T. Katona József írása a NÉPSZAVÁNAK A pápai rendelet értelmé­ben tavaly nyáron jött létre a Kaposvári Egyházmegye. Néhány hónappal azelőtt kapta kézhez az iharosi plé­bános a veszprémi püspök­ség értesítését két templo­ma felújításának, s az ahhoz szükséges százötvenezer fo­rintnak az elvi jóváhagyásá­ról. Lipien szerint a munkák befejezése után bevitte a számlákat az időközben meg­alakult kaposvári püspök­ségre, ahol az épülő hivatal költségeire hivatkozva el­utasították azok kifizetését. Az iharosi plébános egy másik, jelentősebb összeg elnyerésével is vádolja fe­letteseit: a Kirche in Not se­gélyszervezet nyolcezer márka adományt utalt át az ő nevére, amit szintén nem kapott meg azóta sem. Lipien nemcsak az országos lapok­ban, de a püspökének cím­zett kemény hangú levélben szintén megfogalmazta sé­relmeit. Válaszként vissza­helyezték a Szeged-Csanádi Egyházmegyébe - ahonnan évekkel korábban helyette­síteni küldték Somogyba. A plébános ezt a lázadó leve­réseként értékeli, s több mint egy hónapja nem enge­delmeskedik egyik püspö­kének sem. Hogy mi is tör­tént az említett összegekkel, arról az ügyben érdekelt másik felet is megkérdez­tük. - Az egyháznak kínos pon­tossággal el kell számolnia minden fillérrel - mondta Balázs Béla püspök -, hiszen a hívek adományáról van szó, akár kül-, akár belföldről ér­kezik. A veszprémi püspök­ség felújításokról szóló elvi jóváhagyásában szerepelt: az elvégzett munkákat számlák­kal kell igazolni, a pénzt pe­dig írásban kell kérni. Ez mind a mai napig nem tör­tént meg. - Mi lett a nyolcezer márka sorsa? - Szintén megvan, a veszp­­rémi OTP-ben. A szolgálati utat meg kell járnia. Sajnos az adományozó Königstein pontatlanul intézte az átuta­lást, mert nem jelölte meg, hogy milyen célra küldte. A veszprémiek megkérdezték a segélyszervezet vezetőjét, aki szerint gépkocsira adták a pénzt. Wirth János, mind­két egyházmegye személyi helynöke levélben érdeklő­dött Lipientől, aki máig sem válaszolt. Ezek után érthe­tetlen, miért minket vádol. - Ezért helyezteti vissza Li­­pient?­ - Úgy gondoltam, van annyi jogom, hogy megkér­jem a püspökét, a lejárt ha­táridő után két évvel hívja vissza. - Mi lesz a százötvenezer fo­rinttal és a nyolcezer márká­val? - Elvileg nincs akadálya, hogy az iharosi plébánia megkapja, ám az ütemezése kérdéses. A hívek megnyug­tatására mondom, hogy nem egyszemélyben döntök, hi­szen az egyházjog előírja: gazdasági tanácsadókkal együtt kell határozni a nagy­súlyú ügyekről. De még az is lehet, hogy a pénz egy részét az épülő püspöki hivatalra fordítjuk. A Fővárosi Gázművek átadta az ország első, minden előírásnak megfelelő gázkútját, ahol a cég harminc darab, gáz-benzin vegyes üzemű autója tankolhat. A nagyközönség előtt a kút egyelőre zárt, de a közeljövőben mindenki használhatja az új létesítményt. A gázmű­vek tapasztalatai szerint ezekkel az autókkal a harmadára csökken az üzemanyagköltség és a környezetszennyezés. Az átalakítás költsége autónként hatvanezer forint, ami átla­gos használat mellett egy év alatt megtérül Előkerült Horváth Ildikó NÉPSZAVA Hat határőr sorkatona - igaz, önkéntességi alapon - bombaveszélyes csomago­kat rakodott ki Ferihegyen egy kényszerleszállást vég­ző Trans Swede járatról, ír­tuk pénteki számunkban. Az eset tavaly ősszel történt, azonban egy bejelentés kapcsán csak most pattant ki. Krisán Attila ezredes, a Határőrség Országos Pa­rancsnokságának szóvivője múlt héten úgy nyilatkozott, hogy a dologról ők is csupán most szereztek tudomást, de kivizsgálják az ügyet. Tegnap a szóvivő akként helyesbítette korábbi nyi­latkozatát, hogy időközben megtalálták a repülőtéri pa­rancsnokság jelentését. De mert abban semmi rendkí­vüli nem volt, nem tulajdo­nítottak neki jelentőséget. A jelentésben ugyanis - m­­ a jelentés formációnkkal ellentétben - az áll, hogy előbb a tűzsze­részek mentek fel a veszély­be került és elkülönített gépre, s miután átvizsgálták azt, adogatták ki a csomago­kat a határőröknek. Lapunk informátorai ha­tározottan megerősítették korábbi állításukat, neveze­tesen: a csomagokat azért kellett kipakoltatni a gép­ből, mert a tűzszerészek nem tudták egyértelműen megállapítani, melyik je­lenti a veszélyforrást. Tehát a robbanásveszélyes csoma­gok mindenképpen átmen­tek a kiskatonák kezén, hi­szen a vizsgálat odakint to­vább folytatódott. Meglehet, a parancsnoki jelentés nem szól semmi rendkívüliről, az eset mégis emlékezetes lehetett. A hat alkalmi rakodó „tevékeny­ségét” nyilvánosan értékel­ték, majd a fiúk jutalomsza­badságra mehettek. fi Lezárás csak hétvégén Csík Rita NÉPSZAVA A szakértői vizsgálatok első eredményei szerint súlyo­san érintené a főváros köz­lekedési helyzetét, ha a Vá­rosligeten átvezető Kós Ká­roly sétányt végleg elzárnák a forgalom elől - tudtuk meg Arató Balázstól, a Fővá­rosi Önkormányzat közleke­dési ügyosztályvezetőjétől. Arató Balázs megítélése szerint a liget lezárására legkorábban jövő ősszel ke­rülhetne sor, ha már a Hun­gária körutat Budával összekötő lágymányosi hi­dat átadták a forgalomnak. Az ügyosztályvezető addig legfeljebb a hétvégi lezárá­sokat tartja elképzelhető­nek, akkor ugyanis az M3-as úton a hétköznapinál jóval kevesebb jármű tart a vá­rosközpont felé, s így elte­relni is kevesebbet kell. Az április 22-i félnapos „próba­lezárás” során kiderült, hogy 10-30 százalékkal nőtt több út forgalomterhelése. Az elterelések hatását a Nagykörúton még késő dél­után is érezni lehetett. A te­relő utakon óriási dugók alakultak ki. Ennek követ­keztében jelentősen lelas­sult a tömegközlekedés, 10- 15 perccel nőtt a menetidő. A forgalom fenntartásához a rendőrség a környék vala­mennyi közlekedési rend­őrét kénytelen volt igénybe venni, amit egy állandó le­zárás során folyamatosan nem tudnának megtenni. Az elterelések által érin­tett utcák lakossága szerint a Városliget lezárása alatt környékükön érzékelhetően nőtt a légszennyezettség és a zaj. Ezért a főváros köztár­sasági megbízottjához for­dultak védelemért, aki ma­gához kérette a Városliget fáinak megmentése érdeké­ben elrendelt akció aktáit. NÉPSZAVA Kormányhatározatok hatályon kívül Horváth Ildikó NÉPSZAVA Meg akarja szabadítani az új kormányt a felesleges fel­adatoktól, áttekinthető át­adást akar a Miniszterelnö­ki Hivatal. Ezért a kabinet több olyan kormányhatáro­zat hatályon kívül helyezé­séről döntött, amelyek vég­rehajtása már nem indo­kolt, illetve végrehajtásá­nak határideje irreálisnak bizonyult. Mint Müller György helyet­tes államtitkár lapunkat tá­jékoztatta, a döntés mintegy 100 kormányhatározatot érint. Példaként említette annak a döntésnek a hatá­lyon kívül helyezését, ame­lyet még a választójogi tör­vény módosítása előtt ho­zott a kormány, nevezetesen: a külföldön élő magyarok szavazati jogának elfogadá­sa esetén a külföldi szavazó­körök oktatásának biztosí­tását. Ezt a határozatot túl­haladták a történések. „Határozattisztítás” foly­tán módosították például annak a kormányhatározat­nak a végrehajtási idejét, amely az alaperőművek be­ruházásának szükségessé­géről, feltételeiről, típusai­ról, telepítéséről szólt. Az eredetileg 1993. december 31-i határidejű határozatot eddig még nem terjesztet­ték az Országgyűlés elé. A reális határidőt most 1994. szeptember 30-ában jelöl­ték meg. A Miniszterelnöki Hivatal helyettes államtitkára el­mondta még, hogy ezekben a hetekben minden tárcá­nál afféle „leltárt” készíte­nek, szintén azzal a céllal, hogy zökkenőmentes legyen az ügyek átadása. Hangsúlyozta, a hatályon kívül helyezések kizárólag technikai műveletnek te­kintendők. Csípik a győrieket Szúnyogirtás nem, gyérítés igen Pethő Lajos NÉPSZAVA Nem a jó időnek örvendve tapsikol fiel Győr napok óta: elözönlötték a várost a szú­nyogok. A vizek városában szinte lehetetlen megma­radni a vízpartokon, a bel­városi teraszokon s a laká­sokban is, ha valaki friss le­vegőre vágyva kinyitja ott­hona ablakait. Dr. Széles Klára, a Megyei Tisztiorvosi Szolgálat orvo­sa szerint a vérszívók töme­ges megjelenésére számíta­ni lehetett, hiszen a Duna elterelése óta először idén a tavaszi árhullámnak kö­szönhetően az Öreg-Duna és a Mosoni-Duna medrébe is bőséggel jutott víz, megtel­tek az ártéri pocsolyák, így kedvező életteret nyertek a szúnyogok. Készültek az il­letékesek is, a város meg­rendelésére az Aero Club repülőgépe már felkészült a vegyszeres légi védelemre, csupán a tisztifőorvosnak kell jóváhagynia a bevetés napját, amelyre várhatóan még a héten sor kerül. Radikális szúnyogirtásra azonban már évek óta nem számíthatnak a győriek, mert a környezetvédelmi előírások csak a gyérítő ha­tású vegyszereket enge­délyezik, amelyek más élő­lények kipusztulását nem veszélyeztetik. S bizonyos mértékig védeni kell magu­kat a kellemetlen vérszívó­kat is, hiszen évekkel ez­előtt, amikor még erősebb mérgeket használtak elle­nük, pusztításuknak igen kellemetlen következmé­nyei lettek - például szinte teljesen eltűntek a madarak a szépséges ártéri erdőkből. Vérszívók adnak munkát a héten az egészségügyi ható­ságoknak a Kisalföldön Sopronban is, ahol a nyári gyerektáborokat tisztítják meg - de ott nem szúnyogok­tól, hanem kullancsoktól. Pótnyomozás Tiszakécskén A tiszakécskei sortűzügy­­ben pótnyomozást rendelt el a Fővárosi Bíróság kato­nai tanácsa. Ezt dr. Hilden­brand Róbert hadbíró ezre­des közölte az MTI érdeklő­désére, mivel május 17-én lejár a tárgyalás előkészíté­sére törvényben meghatáro­zott 15 napos határidő. A bűnügy tárgyalására ki­jelölt dr. Török Zsolt hadbíró százados vezette ítélkező ta­nács hétfőn megállapította, hogy a vádirat tényállása nem kellően felderített. A pótnyomozás során igazság­ügyi fegyverzet- és repülő­műszaki, valamint orvosszak­értő bevonásával tisztázza az 1956. október 27-én Tisza­kécskén történt légitáma­dás körülményeit. A kato­nai tanács szükségesnek tartja újabb tanúk felkuta­tását és meghallgatását is. Benzinárak Európában Nyolc országban a tavalyinál magasabb, 5 országban azon­ban alacsonyabb benziná­rakra számíthatnak a pün­kösd táján útra kelő autós turisták - jelentette a dpa német hírügynökség az ADAC német autósklub összeha­sonlító árlistáját idézve. Legnagyobb mértékben Szlovéniában és Hollandiá­ban lett olcsóbb az üzem­anyag a­ múlt évhez képest, míg leginkább Csehország­ban és Lengyelországban drágult a benzin - közölte az autóklub. Az ólommentes szuper­­benzin Lengyelországban a legolcsóbb, de alacsony az ára Szlovéniában és Hor­vátországban is. A legdrá­gább a tankolás Hollandiá­ban és Olaszországban. A lista szerint márkában kife­jezve Magyarországon is ol­csóbb lett a benzin.

Next