Népszava, 1994. június (122. évfolyam, 126–151. sz.)
1994-06-01 / 126. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE A Népszabadság már nem szocialista? Válaszol: Eötvös Pál főszerkesztő A Népszabadság május 31-ével megváltoztatta fejlécét: a „szocialista napilap” megjelölést a lakonikus „országos napilap” váltotta fel. A lépés szükségességéről és időzítéséről kérdeztük a főszerkesztőt. - A szocialista jelző elhagyása merő formalitás? - A fejléc legutóbbi változtatása is formai volt csupán, hiszen a lap tartalmi átalakítása már 1989 tavaszán megtörtént. A „szocialista napilap” felirat az MSZP első kongresszusa idején, vagyis1989 őszén került címoldalunkra. A változás most is formai, a lap szellemisége változatlan marad. - Miért éppen mostanra időzítették a változtatást? - Az elmúlt négy év alatt többször is felvetődött, hogy változtassunk. Akkor azonban erkölcsi kötelességünknek éreztük, hogy kitartsunk a „szocialista” szó mellett. Mostantól fogva ez nem indokolt. - Ön nyilatkozatában hangsúlyozta a lap kritikai hangvételét. Attól tartottak, ha szocialista napilapként bírálják a szocialista kormányt, az kevésbé lett volna hatásos? - Nem hiszem, hogy a lap hitelét rontotta volna. Az európai sajtó gyakorlatától azonban idegen, hogy egy lap szellemiségét politikai irányultsággal jelezze fejlécében. - „Független napilap” megjelölésre nem gondoltak? - Ez fel sem vetődött. Ma már lejáratódott, fölösleges megjelölés ez. Végül is mitől független egy lap? Ha nem is függünk pártoktól, kormánytól, függetlenek mégsem vagyunk és nem is leszünk. Sohasem akarunk ugyanis függetlenek lenni olvasóinktól. Pálffy Katalin Pedagógusnapi kitüntetések A Magyar Köztársaság elnöke - a miniszterelnök javaslatára - a pedagógusnap alkalmából munkássága elismeréseként dr. Varga Istvánnak,, az Állatorvos-tudományi Egyetem tanárának , a Magyar Köztársasági Érdemrend tisztikeresztje; dr. Egey Antalnak, a Comenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott intézeti igazgatójának, Kodoböcz Józsefnek, a Comenius Tanítóképző Főiskola nyugalmazott főiskolai tanárának, főigazgató-helyettesnek, Tolnai Gyulánénak, a Miskolci Herman Ottó Általános Iskola nyugalmazott tanítójának a Magyar Köztársasági Érdemrend Kiskeresztje kitüntetést adományozta. Az államfő - a Művelődési és Közoktatási Minisztérium előterjesztésére - eredményes oktató-nevelő munkájuk elismeréseként Csobán Péternének, a debreceni Kézműves Iskola és Diákotthon igazgatójának, Görbedi Miklósnak, a tiszalöki általános iskola nyugalmazott tanárának, dr. Görömbei Andrásnénak, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Gyakorló Gimnáziuma igazgatóhelyettesének, Iványi Tibornénak, egy budapesti általános iskola tanárának, Kenedi Tibornénak, a nagyatádi zeneiskola tanszakos tanárának, dr. Körmendi Gézának, a tatai Eötvös József Gimnázium nyugalmazott igazgatójának, Maksa Ferencnek, a tápióbicskei általános iskola tanárának a Magyar Köztársaság Arany Érdemkeresztjét; Harcsa Tibornénak, a nyíregyházi 12. számú Óvoda nyugalmazott óvodamúzeum vezetőjének a Magyar Köztársaság Ezüst Érdemkeresztjét adományozta. Az elismeréseket Göncz Árpád kedden adta át a Parlament Munkácsy termében. BELFÖLD 1994. JÚNIUS 1., SZERDA Górcső alatt a minimálbérek Morzsányi fizetések - kiszolgáltatott emberek Borsodban hatezer forintért is elmennek varrni az asszonyok. Többségük minimálbérről nem is hallott, örülnek, ha dolgozhatnak. Közel 1000 munkáltatót „szállt meg” tegnap és ma az Országos Munkabiztonsági és Munkaügyi Főfelügyelőség 250 felügyelője, hogy tetten érje az alulfizetőket. A mostani akcióra korábbi ellenőrzések tapasztalatai nyomán került sor. Horváth Ildikó NÉPSZAVA Gyakori minimálbérrel kapcsolatos szabálytalanság, hogy a havi bért úgy állapítják meg, mintha a foglalkoztatás részmunkaidőben, tehát 4-6 órában történne, jóllehet a munkavállaló napi nyolc órát dolgozik. Így fordulhat elő, hogy például a járó 12 ezer 600 forint helyett 6 ezer 750 forint bért kap a törvényt nem ismerő, kiszolgáltatott dolgozó. Dr. Ádám Lóránt, az OMMF elnöke a tegnap tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy a legtöbb problémával a kereskedelem és vendéglátás kisebb egységeiben találkoznak, alulfizetik például a nyugdíjasokat, mondván, számukra a nyugdíj megfelelő ellátást biztosít. Hasonló helyzetben vannak a fiatalok is, akiket betanítás címén rövidítenek meg. Az elmaradott térségekben működő kisebb üzemekben, például varrodákban messze alatta marad a kifizetett bér a jelenlegi 10 ezer 500 forint minimálbérnek. A kétnapos akció során 1992-ig visszamenően vizsgálják a felügyelők a minimálbéreket. Ha szabálytalanságot tapasztalnak, akkor helyszíni bírságot alkalmaznak, vagy határozatban kötelezik a munkáltatót a megspórolt pénz kifizetésére. A munkanélküliségből adódó kényszerhelyzet jellemzőjeként említette az OMMF elnöke, hogy némely munkahelyen a dolgozók majdnem megverték a felügyelőt, mert annak fellépése foglalkoztatásukat veszélyeztette. A munkáltató kijelentette, ha kötelezik a minimálbér kifizetésére, inkább elbocsátja munkásait. Ádám Lóránt megjegyezte, ezzel együtt kénytelenek a minimálbéreket ellenőrizni, mert ha a társadalom elfogadja az ennél alacsonyabb fizetést, ez egyben egy alacsonyabb minimálbért szentesít. Lemondott a MÁV elnöke Tartották a havi egymilliárdos veszteséget Rákos József NÉPSZAVA Lemondott tisztéről Siklós Csaba képviselő, a Magyar Államvasutak Rt. elnöke a tegnapi közgyűlésen, amelyen a tulajdonos elfogadta a tavalyi mérlegbeszámolót is. Pontosabban csak egy fél évre szólót - mondta lapunknak Berényi János miniszteri biztos, hiszen 1993 július elsejéig még a cég állami vállalatként működött. Az önállósulás alatt sikerült tartani az eredetileg tervezett 6,7 milliárd forintos veszteséget, így a MÁV gazdálkodása összesen 14,2 milliárd forint hiányt mutat a tavalyi évre. A volt közlekedési miniszter, Siklós Csaba lemondását a tulajdonos június elsejei határidővel elfogadta. A volt elnök visszatér eredeti munkahelyére, a Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút Rt. műszaki-forgalmi vezérigazgató-helyettese lesz. Ezzel már nemcsak kinevezett vezérigazgatója, de elnöke sincs a MÁV-nak. A miniszteri biztos egyelőre nem tervezi az új vezérigazgató kinevezését, megvárja vele az új közlekedési minisztert. Az új kormánynak kell majd döntenie a Spanyolországban gyártott 71-es kocsik sorsáról is. Ezek többmilliárdos vámját a MÁV - anyagi fedezet hiányában - nem tudja kiegyenlíteni. A kormányhoz fordultak, hogy adjon mentesítést e kötelem alól, ám erre már nem kerül sor. A kocsik azért az új menetrend életbe lépésével forgalomba álltak, s a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnokságával történt megállapodás szerint nemzetközi járatokon külföldre is szállíthat velük a MÁV. Trezorban a vasút hitele NÉPSZAVA-információ Eladta követelését a MÁV a Postabanknak. Ezzel az utóbbi „képviseli” a 870 millió forintot a Lupis Brókerház csődegyeztetésén. A hárommilliárd forintos adósságra jelenleg csupán 1,4 milliárd forint fedezet van. A hitelezők lehető legjobb kielégítésén fáradozó Vektor Rt. olyan programot dolgozott ki, amely az ingatlanokat hasznosító részvénytársaság lehetne, s így hat és fél éven belül minden kintlevőség megtérülhetne. A hitelezői választmány az első csődegyeztetésen még nem tudott megegyezni. A tegnapi megbeszélésen a hitelezők úgy döntöttek, hogy újabb hasznosíthatósági tanulmányt készítsen a Vektor a Budakeszin és Soroksáron lévő, s hamarosan a Lupis birtokába kerülő ingatlanokról. Lovas Péter, a Vektor Rt. igazgatója elmondta, hogy a társadalombiztosítással való egyezkedés valamennyi érintettet érdekel. Erre egyébként hajlik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár is, hiszen Weglárz Péter főosztályvezető a választmányon úgy nyilatkozott, hogy az ingatlanhasznosítás lehet az egyedüli megoldás. Ebbe még a két jelzálogjoggal bíró hitelezőnek - a belügyi és a honvédelmi tárcának - is beleegyezését kell adnia. A MÁV Rt. miniszteri biztosa még a Lupis Brókerház felszámolását kérte. Mint azt Berényi János miniszteri biztos lapunknak elmondta, sikerült a cég egyik számlavezetőjének, a Postabanknak eladni a követelést. A fizetés készpénzzel történik, három részletben. Igaz nem névértéken köttetett meg az üzlet, de a MÁV így sem csinált rossz boltot. Lovas elmondta még, hogy ez a fordulat segítheti az ingatlanhasznosítási elképzeléseket amelyekhez további befektetések kellenének. A két, már említett ingatlan megszerzéséhez a Postabank megfelelő anyagi fedezetet kész biztosítani. A hitelezők választmánya két hét múlva ül újra össze. Emelt fejjel távoznak a magánosítók Eredményesnek és folyamatosnak minősítették tegnapi sajtótájékoztatóján az Állami Vagyonügynökség négyévi tevékenységét Hatvani Szabó János és a Vagyonügynökség jelenlegi vezetői. Többek szerint a kormányváltással összefüggő „zárszámadás” elé emelt fővel állhatnak. Szakonyi Péter NÉPSZAVA Furcsa fintora a sorsnak, hogy éppen a választások idején kényszerült olyan lépésre az ÁVÜ, amire eddig még soha: visszavonta a patikaprivatizációra szóló pályázatokat. Bár a Legfelsőbb Bíróság döntésével szakmailag és jogilag sem ért egyet az ÁVÜ - hangsúlyozta Hatvani Szabó - mégis felajánlotta segítségét az önkormányzatoknak a privatizáció lebonyolításához. Más kérdés, hogy erre az önkormányzatok nem tartanak igényt. Az elmúlt négy évet értékelve Rácz Ernő igazgató, kiemelte, hogy a tulajdonosváltás lezajlott és a piacgazdaság visszafordíthatatlan folyamat. Ami a számokat illeti az ÁVÜ ez alatt az időszak alatt 700 céget adott el, s így most már 483 cég maradt teljes egészében vagy részben állami tulajdonban. Ennek piaci értéke 150 milliárd forint körüli, összvagyona meghaladja a 300 milliárdot. Rácz szerint a privatizációs folyamat nem állt le, hiszen a mai igazgatótanácsi ülésen is 7-8 döntés várható és kiírnak hat új pályázatot is. A lezáratlan vagy még elbírálás alatt álló pályázatok száma meghaladja a háromszázat! Új hangsúly vagy új szempont a privatizációban a választások eredményeként sem vetődött fel. Csupán a tőzsde szerepének erősítését tartják egyre inkább fontosnak az ÁVÜ jelenlegi vezetői. A Baranya Tej pályázatának kiírásánál már azt is a követelmények közé tették, hogy a privatizált cég záros határidőn belül a tőzsdére kerüljön. Hangulatkeltéssel indokolatlan vádaskodással zavarja meg az ÁVÜ munkáját a sajtó - vélte Rácz s ehhez csatlakozott a szervezet több jelenlevő vezetője is. Hatvani Szabó szerint ugyanakkor nem tapasztalható menekülés az ÁVÜ-ből, a szakemberek eddig semmi jelét nem mutatták annak, hogy a gazdaság más szférájában szeretnének elhelyezkedni. Az ÁVÜ széthullása komoly veszélyeket hordoz magában - mondta Hatvani Szabó - hiszen gyakorlott szakemberek híján a privatizáció teljesen leállhat. Csődbe megy a lap NÉPSZAVA-információ A csőd szélén áll a Pesti Hírlap. Seszták Ágnes, a lap főszerkesztő-helyettese szerint bármelyik pillanatban bekövetkezhet a vég, azaz a hitelezők benyújthatják a számlát. Egyre „csöndesebben”járnak a nyomdagépek is a Pesti Hírlap számára, hisz a Magyar Távirati Iroda mellett a Szikra Lapnyomda a másik nagy hitelező. Befektetők hiányában nem tud megjelenni az újság, s akkor a konzervatív pártok, elsősorban az MDF nem rendelkezik majd olyan fórummal, ahol megszólalhat - mondta Seszták, s hozzátette: „Az ellenzéki lapok nem úgy jelenítették meg a kormányt, ahogy mi...” A főszerkesztő-helyettes cáfolta, hogy a Pesti Hírlap nyíltan kormánypárti lenne. Természetesnek tartotta Seszták, hogy nem politikai kérdés a lap életben tartása, hanem üzleti. A következő fizetését még minden munkatárs megkapja, s hogy mi lesz azután - nem tudta megmondani. Szerinte az újságírók el tudnak helyezkedni máshol, csak a véleményüket tartják majd meg maguknak. Arra a kérdésre, hogy mi lesz a vezetőséggel, Seszták Ágnes kifejtette, hogy neki és Bencsik András főszerkesztőnek a jövőről semmilyen elképzelése sincs. Váltás az Estinél Az Esti Hírlap Rt. igazgatósága tegnapi ülésén felmentette Franka Tibor szerkesztőbizottsági tagot tisztségei alól. Az igazgatótanács elnöke a felmondólevelet akkor adja át a volt főszerkesztőnek, amikor Franka betegállománya megszűnik. A lap vezetésével ideiglenesen Aczél Gábor felelős szerkesztőt bízták meg. Franka úgy érzi, ezzel elkezdődött a tisztogatás, bár az indokot nem ismeri. Pedig ő önként felállt volna, hiszen ez állami cég. Mától módosított KRESZ Schmidt Attila NÉPSZAVA Érdemes lesz az autósoknak mától ismét jobban ügyelni arra, hogy hol parkolnak, ugyanis a június 1- jétől hatályba lépő KRESZ- módosítás bizonyos esetekben lehetővé teszi, hogy rövid - jogszabályra váró - szünet után ismét elszállítsák a „rossz” helyen parkoló gépkocsikat. A jogszabály szerint a megállást és várakozást tiltó táblák mellé kiegészítő táblát helyeznek ki, amely jelzi, hogy a járművet elszállítják. De elszállíthatják a gépkocsit, amennyiben a megállási tilalom hatálya alatt, továbbá rakodóhelyen, mozgáskorlátozottak részére kijelölt helyen vagy kerékpárúton várakozik. Az eddigiekkel ellentétben az új szabály szerint, az útvonal típusától függetlenül, lakott területen kívül mindenütt kötelező bekapcsolni a tompított fényszórót. Lakott területen párhuzamos közlekedésre alkalmas és jelzett belső sávban csak személygépkocsival és motorkerékpárral szabad közlekedni, feltéve, ha nem akadályozza a mögötte gyorsabban haladó járművet. Az útburkolati jelek sorában újdonság, hogy az úttesten keresztirányú, egymást követő sárga színű vonalakkal jelzik, hogy sebességkorlátozásra vagy megállási kötelezettségre kell számítani. Június 1-je és október 31- e között a rendőrök „piros ponttal” jutalmazzák a fegyelmezett, udvarias járművezetőket. A szelvények sorsoláson vesznek részt, a fődíj egy személyautó.