Népszava, 1994. június (122. évfolyam, 126–151. sz.)
1994-06-17 / 140. szám
1994. JÚNIUS 17., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Méltó emléktáblára sem telik Nagy Imrére, a 36 évvel ezelőtt mártírhalált halt miniszterelnökre emlékeztek Kaposvárott is, a szülőházán elhelyezett emléktábla előtt. A város, bár két évvel ezelőtt Király Béla volt országgyűlési képviselő kezdeményezésére létrehoztak egy alapítványt, még most sem tudott szobrot állítani Kaposvár szülöttének. Az alapítvány számláján ugyanis, nem hivatalos értesülések szerint, jelenleg még annyi pénz sincs, hogy egy, Nagy Imre emlékéhez méltó emléktáblát készíttessenek. Nahlik készséggel áll rendelkezésre Valószínű, hogy átmeneti időre, korlátozott jogkörrel fognak megbízni egy-egy vezetőt a Magyar Rádió, illetőleg a Magyar Televízió irányításával - nyilatkozta Kajdi József miniszterelnökségi államtitkár. A miniszterelnök egy-két nappal az új Országgyűlés alakuló ülése előtt kéri majd a házelnököt, hogy az illetékes bizottság hallgassa meg a két alelnököt, akiknek felmentésére javaslatot kíván tenni. Nahlik Gábor tévéalelnök kifejezte örömét, hogy az új vezető kinevezése hatpárti megegyezés eredménye lesz. Természetesnek tartja, hogy a következő vezető alapos gazdasági és jogi vizsgálat után veszi át az intézmény vezetését, ezért készséggel áll bármely vizsgáló szervezet rendelkezésére. Folyosói beszélgetés a bombamerényletről A költségvetés bruttó adóssága csaknem 1,8 ezer milliárd forinttal emelkedett az elmúlt három évben, túlnyomórészt az adósságterhek emelkedése és a nettó kamatkiadás megkétszereződése miatt - hangzott el a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A kabinet ugyanis, egyebek között, tájékoztatót hallgatott meg az államadósság alakulásáról ülésén. Az ország bruttó devizatartozása tavaly 3,3 millió dollárral haladta meg az 1990-eset. A kormány egyetértett azoknak az ingatlanoknak a jegyzékével, amelyek ellenszolgáltatás nélkül kerülnek az egyházak tulajdonába. A miniszterek csak az ülés szünetében ejtettek szót a parlament elleni bombamerényletről a védelmi rendszer megerősítésével összefüggésben. Eltemették a repülőstisztet Katonai díszpompával temették el csütörtökön a székesfehérvári Béla úti temetőben Gödör Béla főhadnagyot. A Magyar Honvédség „Pápa” Harcászati Repülőezredénél szolgálatot teljesítő katonatiszt június 1 -jén szenvedett halálos balesetet egy MiG 21 -es típusú vadászrepülőgéppel. A fiatal tiszt repülőstársával együtt,katapultálásra kényszerült. Társa ■Sérüléseket szenvedett, ő azonban életét vesztette. Elfogultsággal vádolta a bírót a vádlott Megkezdte Kántás Vince tihanyi polgármester ügyének tárgyalását csütörtökön a Veszprém Városi Bíróság. A kilenc hónapja fogva tartott polgármester mellett a vádlottak padján ült Kovács Lajos tihanyi jegyző és Tósoki Imre építési-műszaki előadó is. A vádak között vesztegetés, hivatali visszaélés, közokirat-hamisítás és sikkasztás szerepel. A vádirat ismertetése előtt Kovács Lajos elfogultságot jelentett be a megyei bíróság elnöke ellen, mert testvére Horváth Balázs ismert MDF-es politikusnak. Százezer veszélyeztetett hajléktalan Utak és határok a hajléktalanellátásban címmel kétnapos konferencia kezdődött tegnap Salgótarjánban. A hajléktalanok ellátásáról Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium helyettes államtitkára adott átfogó képet. Mint mondta: az utóbbi négy-öt évben a semmiből jött létre az az intézményrendszer, mely a helyzet súlyosságához mérten megkésve, de iparkodik enyhíteni e nyomasztó társadalmi problémán. Becslések szerint 15 ezren lehetnek, akik valóban az utcán tengetik életüket, bár a 100 ezret is elérheti a veszélyzónában lévők száma. Krisna tudatú hívők narancsot osztottak a „rászorulóknak” tegnap a Blaha Lujza téren. A két tonnányi déligyümölcsöt adományokból vásárolták. Amíg ketten a teherautónyi narancsot szétosztották, társaik vallási dalokat énekeltek. Ágyanként százezres hitel kellene Állami forrásokra és nemzetközi projektekre, például a Phare Program keretében megpályázható forrásokra lesz szükség az idegenforgalom fejlesztéséhez, ezen belül is a falusi-tanyasi vidéki vendégfogadás feltételeinek javításához - mondta Csáky Csaba, a Szövetség a Közép-Kelet-Európai Falusi Zöld Vendégfogadásért elnöke az USA Tanácsadó Segélyszervezetének képviselőivel lezajlott eszmecserén. Az országban 25 ezer új szálláshely kialakítására lenne lehetőség a meglevő épületek hasznosításával. Modernizálásukhoz, bővítésükhöz ágyanként 100 000 forint kedvezményes kamatozású hitelre volna szükség. Ha a vállalkozó felújítja a vendégfogadót, akár 500 000 forint támogatásban is részesülhessen. Nem Fidesz-, Krisna-narancsot osztottak A tévé felelős a kudarcért Nem indul nyomozás Nagy László, az MTV volt gazdasági igazgatója ellen Kovách Attila NÉPSZAVA Nem indul eljárás Nagy László ellen, az ügyészség csak ismeretlen tettesek ellen indított nyomozást, csalás alapos gyanújával. A Magyar Televízió volt gazdasági vezetője ellen korábban a televízió jelenlegi vezetése írt feljelentést, amely kétségtelenül összefügg a most indított nyomozással. Tallós Emil, a televízió jogásza állította össze a feljelentés iratait, aki lapunknak elmondta, hogy Nagy szabálytalan szerződést kötött egy kft.vel. Tallós szerint az exgazdasági vezető jogcím nélkül utalt ki a kft.-nek 87 millió forintot, s tudhatott arról, hogy az üzletben érintett cég eladósodott, így az a szerződésben foglaltakat sem teljesíthette. Az okiratok alapján a kft.-vel az összejátszás kizárható Nagy esetében, és eddig arra sincs bizonyíték, hogy tudott volna a kárveszélyről vagy a kft. esetleges csalási szándékáról. F. Sándor, a kft. vezetője lapunknak elmondta, hogy ő sem kapott semmiféle értesítést, hogy a tévével kötött szerződése alapján eljárás indulna ellene. Mint kifejtette, valójában az MTV felelős az üzlet kudarcáért, s a szerződés meghiúsulása következtében kellett cégének csődöt jelentenie. A Tallós által emlegetett 87 millió forint F. Sándor szerint csupán egy előleg volt, amely a késedelmi kamatokkal együtt már jóval több mint száz milliót jelent. A kft. vezetőjének tájékoztatása szerint a Magyar Nemzeti Bank, az MTV garanciavállalója visszamondta az előleg teljesítését egy, a tévé gazdasági igazgatója által írt levélre hivatkozva. A levélben az MTV a megbízást kifogásolta, ám a levelet a kft. nem kapta meg. F. Sándor elmondta, hogy nemcsak a Hargita stúdió építésére vállalkoztak, ez csupán egy 210 millió forintos tétel. Ezen kívül egy tizenkét kamerás közvetítő kocsi megszerzését és három, digitális utómunkahely felépítését is vállalták. Ilyen közvetítő kocsi akkoriban csak egyetlen volt Európában. A kft. egy világhírű elektronikai cég, a spanyol PESA kizárólagos hazai forgalmazója, s kelet-európai képviselője. A szerződések mögött természetesen a PESA állt - mondta F. Sándor, s azon a napon köttetett meg a tévé és a PESA között a szerződés, amikor Hankiss Elemér elbúcsúzott a televízió munkatársaitól. A kft. a vállalt garanciát teljesítette. A televízió a szerződés meghiúsulása esetén bánatpénz fizetésére kötelezte magát, amely a teljes összeg, a 880 millió forint nyolc százaléka volt. A szerződés megkötésekor a cég nemhogy eladósodott volna, de akkoriban fektettek be 470 ezer amerikai dollárnak megfelelő összeget a Mezőbankon keresztül. Hankissék eltávolítása után az MTV közölte, hogy nem tud bankgaranciát biztosítani. Ekkor a magyarországi spanyol kereskedelmi attasé írt Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kapcsolatok miniszterének, aki válaszában kifejtette, hogy mivel ez egy magánjogi szerződés, csak peres úton lehet érvényesítettni. Nagy nemzetközi pénzintézetek támogatják a PESA gazdasági műveleteit, így a kft.-nek bankgaranciát szerezni sem volt nehéz, mintegy 150 millió spanyol peseta állt a Posta Bankon keresztül az MTV rendelkezésére a kft. által kibocsátott váltó fedezeteként. Raskóé a mandátum Pethő Lajos NÉPSZAVA A Legfelsőbb Bíróság tegnap elutasította Varga Gyula képviselőjelölt jogorvoslati kérelmét. A bíróság megállapította: az OVB az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvénynek megfelelően járt el a szavazatok vizsgálatakor. A kapuvári választási bizottság Varga Gyulát hozta ki győztesnek. A mindössze 10 szavazattal a második helyre szorult Raskó György jogorvoslatért az Országos Választási Bizottsághoz fellebbezett. A testület az érvényes és érvénytelen szavazatok átszámlálása után Raskót fogadta el győztesnek. Ezt követően Varga a Legfelsőbb Bírósághoz fordult. Úgy véli, a törvény egyértelműen kimondja, hogy csak a jelöltek neve mellett feltüntetett, körbe írt, két, egymást metsző vonallal leadott szavazatok tekinthetők hitelesnek. Varga szerint sokan sajátos jelzéssel nehezítették a szavazatszámlálók értékítéletét. A szokatlan jelek egyáltalán nem biztos, hogy a szavazók szándékainak „egyértelmű” kifejeződései, érvelt Varga, ám a Legfelsőbb Bíróság az OVB döntését fogadta el. Szigorodó frakciószabályok Danó Anna NÉPSZAVA Koalícióról, képviselői jogok önkorlátozásáról, házszabálymódosításról lesz szó e hét végén az SZDSZ frakciójának háromnapos értekezletén. Kóródi Mária, az SZDSZ- frakció megbízott ügyvezetője elmondta: ezúttal még nem döntenek a változásokról. Ismertetik képviselőikkel azokat a lehetséges módosításokat, melyek befolyásolják majd az új parlament és frakció működését. Az új házszabályok szerint például kormánypárti képviselő csak kivételes esetben kérdez a parlament plénuma előtt a miniszterétől. Korlátoznák a napirend előtti felszólalás lehetőségét, cserébe alkalom nyílna napirend utáni felszólásokra. Továbbá nehezítenék az átülést és új frakció alakítását is. Javasalatuk szerint csak azok a pártok frakciói működnének a jövőben, amelyek erre a választóktól kaptak felhatalmazást. A képviselők új pártot csak megkötésekkel választhatnak. Aki úgy döntene, hogy átül más párt frakciójába, annak előbb egy időre - fél év- független képviselővé kellene válnia. Van, aki hazaárulásnak tekintené... (Folytatás az 1. oldalról) Nyilatkozatában úgy vélte, egyesek most „feketelistának” minősítik az MDF országos listáját, amelyen egyébként ő volt a 124. jelölt. - Személy szerint sajnálom, hogy Tar Pál távozik, ám ez az ő döntése. Tudom, hogy régi, bensőséges barátság fűzte Antall Józsefhez. Ami a saját helyzetemet illeti, ez rendkívül egyszerű, tavasszal meghosszabbították megbízatásomat, formailag tehát semmiféle megkötöttségem nincs. Én Brüszszelben hatpárti kompromisszumon alapuló magyar külpolitikát képviseltem, s e külpolitika alapelvei tudtommal változatlanok maradnak. Ismerem mind a hat párt külpolitikai koncepcióját, s az elmúlt években szoros együttműködésben dolgoztam a külügyi bizottságban működött ellenzéki politikusokkal is, nem voltak nézeteltéréseink. Véleményem szerint az ország arculata szempontjából nagyon fontos, hogy a kontinuitást hangsúlyozzuk. Nem is lenne szerencsés, negatív megítélést váltana ki Nyugaton, ha most sok személyi változás történne. A NATO-kapcsolat egyébként nem létezett 1990. előtt, ennek kiépítése személyemhez kötődik, akárcsak az EU-hoz fűződő politikai kapcsolatok szorosabbra vonása. Nagyot hibázna az, aki most azt próbálná elhitetni, hogy valami gyökeresen új kezdődik a magyar külpolitikában. Ez nagyon rossz üzenet lenne. Ha megváltozna a magyar külpolitika, s valami olyasmi kezdődne, amit nem tudok képviselni, akkor ezt a munkát nem szabadna folytatnom. Egyébként bizalmi kérdés is, ameddig megbíznak bennem, addig maradok, ha nem bíznak meg bennem, akkor nyilván visszahívnak. Dr. Erdődy Gábor bonni nagykövet titkárnője által csak annyit üzent: nem tervezi a lemondást, és meg kívánja várni az új kormányzat döntését. Dr. Hunkár Dénes bécsi nagykövet azt üzente, hogy az adott témában nem kíván nyilatkozni, mivel abban munkaadója, a budapesti Külügyminisztérium az illetékes. Hónapokig jár még a védelem (Folytatás az 1. oldalról) A jelenleg érvényes szabályozás szerint személyi védelem illeti meg a köztársasági elnököt, az Országgyűlés elnökét, a miniszterelnököt, a belügyi, a honvédelmi, a külügyi, az igazságügyi minisztériumok vezetőit, valamint a polgári titkosszolgálatokért felelős tárca nélküli minisztert és az Alkotmánybíróság elnökét. A kormánytagoknál személyi változás lesz, de meghatározott időre továbbra is védelem illeti meg őket. Amint azt dr. Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a Népszavának elmondta, a tervezett és egyeztetett kormányrendelet szerint a miniszterelnököt még egy évig, a minisztereket pedig négy hónapig illeti meg a személyi védelem. A gépkocsivezető egyben testőr is, lévén a Köztársasági Őrezred tagja. Ezen túl csak akkor bővül az őrzők köre, ha például egy nyilvános szereplés azt indokolja. A védett személyek lakását is biztosítják. Az „objektumokat” a más lakásokban megszokott infrasugaras riasztóberendezésekkel szerelték fel. A közigazgatási államtitkár nem tud arról, hogy őrzési céllal további lakásokat vásároltak vagy béreltek volna a védendő lakások alatt, mellett, fölött. Egy magát megnevezni nem kívánó belügyi szakember arról informálta lapunkat, hogy bizonyos esetekben vásároltak meg lakásokat, méghozzá az őrzéshez szükséges technikai berendezések és a személyzet elhelyezésére. Akad olyan miniszteri lakás, amelyet videokamerákkal tartanak szemmel, s veszély esetén akár távirányítással is közbe tudnak lépni. A legegyszerűbb dolguk a köztársasági elnök és a miniszterelnök rezidenciájával van, hiszen azok egy amúgy is védett területen belül helyezkednek el.. Utóbbi amúgy is üres, hiszen Boross Péter nem költözött be az elegáns kormányfői szállásba. A szolgálati autók két kategóriába sorolhatók - tudtuk meg Kajdi Józseftől. A miniszterek úgynevezett járandósági kocsit és személyi használatú autót vehetnek igénybe, az államtitkárok már csak az utóbbit. A két kategória között elsősorban minőségi különbség van. A járandósági autó elegánsabb, és sofőr vezeti, míg a személyi használatú szerényebb, és - bár igény szerint sofőrt is adnak hozzá - az igénybevevő is a volánjához ülhet. A már említett kormányrendelet csak ezt a kedvezményt akarja további négy hónapra biztosítani, a járandósági kocsit azonnal át kell adni az utódnak. Az viszont nem valószínű, hogy az új vezetők magukkal hozhatják megszokott gépkocsivezetőjüket. Ha védendő személy az illető, akkor be kellene léptetni sofőrt az őrezredbe. Az eddigi kormánytisztviselők ilyen kéréssel még nem éltek - tette hozzá Kajdi József. Az eddig hivatalban lévő állami vezetők közül hatnak kell kiköltöznie eddigi lakásából, hiszen azokat a Miniszterelnöki Hivatal bérelte számukra. Illés Istvánné, a Fővárosi Önkormányzat lakásügyi osztályának vezetője lapunknak elmondta, hogy az 1991-ben kötött megállapodás szerint a lakások tulajdonosa a kerületi önkormányzaté, a bérleti díj is azt illeti meg. A Miniszterelnöki Hivatal a kormány mandátumának lejártáig, de legkésőbb 1994. december 31-ig élhet a bérlőkijelölési joggal, ám 1995. február 28-ig kiürítve át kell adni a lakásokat. A jelenlegi bérlők a hatályos lakástörvény szerint nem jogosultak a lakások megvásárlására, mivel a bérleti jogviszony határozott időre szól. A vásárlást egyébként is a kerületi önkormányzatok bonyolítják, s a fővárosban még nem tudnak ilyen hivatalos szándékról.