Népszava, 1994. június (122. évfolyam, 126–151. sz.)

1994-06-17 / 140. szám

1994. JÚNIUS 17., PÉNTEK BELFÖLD RÖVIDEN Méltó emléktáblára sem telik Nagy Imrére, a 36 évvel ezelőtt mártírhalált halt miniszterel­nökre emlékeztek Kaposvárott is, a szülőházán elhelyezett emléktábla előtt. A város, bár két évvel ezelőtt Király Béla volt országgyűlési képviselő kezdeményezésére létrehoztak egy alapítványt, még most sem tudott szobrot állítani Kapos­vár szülöttének. Az alapítvány számláján ugyanis, nem hiva­talos értesülések szerint, jelenleg még annyi pénz sincs, hogy egy, Nagy Imre emlékéhez méltó emléktáblát készít­tessenek. Nahlik készséggel áll rendelkezésre Valószínű, hogy átmeneti idő­re, korlátozott jogkörrel fognak megbízni egy-egy vezetőt a Magyar Rádió, illetőleg a Ma­gyar Televízió irányításával - nyilatkozta Kajdi József mi­niszterelnökségi államtitkár. A miniszterelnök egy-két nappal az új Országgyűlés alakuló ülése előtt kéri majd a házel­nököt, hogy az illetékes bizott­ság hallgassa meg a két alel­­nököt, akiknek felmentésére javaslatot kíván tenni. Nahlik Gábor tévéalelnök kifejezte örömét, hogy az új vezető ki­nevezése hatpárti megegye­zés eredménye lesz. Természetesnek tartja, hogy a követke­ző vezető alapos gazdasági és jogi vizsgálat után veszi át az intézmény vezetését, ezért készséggel áll bármely vizsgáló szervezet rendelkezésére. Folyosói beszélgetés a bombamerényletről A költségvetés bruttó adóssága csaknem 1,8 ezer milliárd forinttal emelkedett az elmúlt három évben, túlnyomórészt az adósságterhek emelkedése és a nettó kamatkiadás megkét­szereződése miatt - hangzott el a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón. A kabinet ugyanis, egyebek között, tájékoztatót hallgatott meg az államadósság alakulásáról ülésén. Az or­szág bruttó devizatartozása tavaly 3,3 millió dollárral haladta meg az 1990-eset. A kormány egyetértett azoknak az ingat­lanoknak a jegyzékével, amelyek ellenszolgáltatás nélkül ke­rülnek az egyházak tulajdonába. A miniszterek csak az ülés szünetében ejtettek szót a parlament elleni bombamerény­letről a védelmi rendszer megerősítésével összefüggésben. Eltemették a repülőstisztet Katonai díszpompával temették el csütörtökön a székesfe­hérvári Béla úti temetőben Gödör Béla főhadnagyot. A Ma­gyar Honvédség „Pápa” Harcászati Repülőezredénél szol­gálatot teljesítő katonatiszt június 1 -jén szenvedett halálos balesetet egy MiG 21 -es típusú vadászrepülőgéppel. A fiatal tiszt repülőstársával együtt,katapultálásra kényszerült. Társa ■Sérüléseket szenvedett, ő azonban életét vesztette. Elfogultsággal vádolta a bírót a vádlott Megkezdte Kántás Vince tihanyi polgármester ügyének tár­gyalását csütörtökön a Veszprém Városi Bíróság. A kilenc hónapja fogva tartott polgármester mellett a vádlottak padján ült Kovács Lajos tihanyi jegyző és Tósoki Imre építési-mű­szaki előadó is. A vádak között vesztegetés, hivatali vissza­élés, közokirat-hamisítás és sikkasztás szerepel. A vádirat ismertetése előtt Kovács Lajos elfogultságot jelentett be a megyei bíróság elnöke ellen, mert testvére Horváth Balázs ismert MDF-es politikusnak. Százezer veszélyeztetett hajléktalan Utak és határok a hajléktalanellátásban címmel kétnapos konferencia kezdődött tegnap Salgótarjánban. A hajléktala­nok ellátásáról Lakner Zoltán, a Népjóléti Minisztérium he­lyettes államtitkára adott átfogó képet. Mint mondta: az utóbbi négy-öt évben a semmiből jött létre az az intézményrend­szer, mely a helyzet súlyosságához mérten megkésve, de iparkodik enyhíteni e nyomasztó társadalmi problémán. Becslések szerint 15 ezren lehetnek, akik valóban az utcán tengetik életüket, bár a 100 ezret is elérheti a veszélyzóná­ban lévők száma. Krisna tudatú hívők narancsot osztottak a „rászorulóknak” tegnap a Blaha Lujza téren. A két tonnányi déligyümölcsöt adományokból vásárolták. Amíg ketten a teherautónyi na­rancsot szétosztották, társaik vallási dalokat énekeltek. Ágyanként százezres hitel kellene Állami forrásokra és nemzetközi projektekre, például a Phare Program keretében megpályázható forrásokra lesz szükség az idegenforgalom fejlesztéséhez, ezen belül is a falusi-tanyasi vidéki vendégfogadás feltételeinek javításához - mondta Csáky Csaba, a Szövetség a Közép-Kelet-Európai Falusi Zöld Ven­dégfogadásért elnöke az USA Tanácsadó Segélyszerveze­tének képviselőivel lezajlott eszmecserén. Az országban 25 ezer új szálláshely kialakítására lenne lehetőség a meglevő épületek hasznosításával. Modernizálásukhoz, bővítésük­höz ágyanként 100 000 forint kedvezményes kamatozású hi­telre volna szükség. Ha a vállalkozó felújítja a vendégfo­gadót, akár 500 000 forint támogatásban is részesülhessen. Nem Fidesz-, Krisna-narancsot osztottak A tévé felelős a kudarcért Nem indul nyomozás Nagy László, az MTV volt gazdasági igazgatója­ ellen Kovách Attila NÉPSZAVA Nem indul eljárás Nagy László ellen, az ügyészség csak ismeretlen tettesek el­len indított nyomozást, csa­lás alapos gyanújával. A Ma­gyar Televízió volt gazdasá­gi vezetője ellen korábban a televízió jelenlegi vezetése írt feljelentést, amely két­ségtelenül összefügg a most indított nyomozással. Tallós Emil, a televízió jogásza állí­totta össze a feljelentés ira­tait, aki lapunknak elmond­ta, hogy Nagy szabálytalan szerződést kötött egy kft.­­vel. Tallós szerint az exgaz­­dasági vezető jogcím nélkül utalt ki a kft.-nek 87 millió forintot, s tudhatott arról, hogy az üzletben érintett cég eladósodott, így az a szerző­désben foglaltakat sem tel­jesíthette. Az okiratok alap­ján a kft.-vel az összejátszás kizárható Nagy esetében, és eddig arra sincs bizonyíték, hogy tudott volna a kárve­szélyről vagy a kft. esetleges csalási szándékáról. F. Sándor, a kft. vezetője lapunknak elmondta, hogy ő sem kapott semmiféle érte­sítést, hogy a tévével kötött szerződése alapján eljárás indulna ellene. Mint kifej­tette, valójában az MTV fe­lelős az üzlet kudarcáért, s a szerződés meghiúsulása kö­vetkeztében kellett cégének csődöt jelentenie. A Tallós által emlegetett 87 millió fo­rint F. Sándor szerint csu­pán egy előleg volt, amely a késedelmi kamatokkal együtt már jóval több mint száz­ milliót jelent. A kft. vezetőjének tájékoz­tatása szerint a Magyar Nemzeti Bank, az MTV ga­ranciavállalója visszamond­ta az előleg teljesítését egy, a tévé gazdasági igazgatója által írt levélre hivatkozva. A levélben az MTV a megbí­zást kifogásolta, ám a levelet a kft. nem kapta meg­. F. Sán­dor elmondta, hogy nemcsak a Hargita stúdió építésére vállalkoztak, ez csupán egy 210 millió forintos tétel. Ezen kívül egy tizenkét ka­merás közvetítő kocsi meg­szerzését és három, digitális utómunkahely felépítését is vállalták. Ilyen közvetítő ko­csi akkoriban csak egyetlen volt Európában. A kft. egy világhírű elekt­ronikai cég, a spanyol PESA kizárólagos hazai forgalma­zója, s kelet-európai képvise­lője. A szerződések mögött természetesen a PESA állt - mondta F. Sándor, s azon a napon köttetett meg a tévé és a PESA között a szerző­dés, amikor Hankiss Elemér elbúcsúzott a televízió mun­katársaitól. A kft. a vállalt garanciát teljesítette. A te­levízió a szerződés meghiú­sulása esetén bánatpénz fi­zetésére kötelezte magát, amely a teljes összeg, a 880 millió forint nyolc százaléka volt. A szerződés megkötése­kor a cég nemhogy eladóso­dott volna, de akkoriban fek­tettek be 470 ezer amerikai dollárnak megfelelő össze­get a Mezőbankon keresztül. Hankissék eltávolítása után az MTV közölte, hogy nem tud bankgaranciát biz­tosítani. Ekkor a magyaror­szági spanyol kereskedelmi attasé írt Kádár Bélának, a nemzetközi gazdasági kap­csolatok miniszterének, aki válaszában kifejtette, hogy mivel ez egy magánjogi szer­ződés, csak peres úton lehet érvényesítettni. Nagy nem­zetközi pénzintézetek támo­gatják a PESA gazdasági mű­veleteit, így a kft.-nek bank­­garanciát szerezni sem volt nehéz, mintegy 150 millió spanyol peseta állt a Posta Bankon keresztül az MTV rendelkezésére a kft. által ki­bocsátott váltó fedezeteként. Raskóé a mandátum Pethő Lajos NÉPSZAVA A Legfelsőbb Bíróság teg­nap elutasította Varga Gyu­la képviselőjelölt jogorvos­lati kérelmét. A bíróság megállapította: az OVB az országgyűlési képviselők választásáról szóló törvény­nek megfelelően járt el a szavazatok vizsgálatakor. A kapuvári választási bi­zottság Varga Gyulát hozta ki győztesnek. A mindössze 10 szavazattal a második helyre szorult Raskó György jogorvoslatért az Országos Választási Bizottsághoz fel­lebbezett. A testület az érvé­nyes és érvénytelen szavaza­tok átszámlálása után Ras­­kót fogadta el győztesnek. Ezt követően Varga a Leg­felsőbb Bírósághoz fordult. Úgy véli, a törvény egyértel­műen kimondja, hogy csak a jelöltek neve mellett fel­tüntetett, körbe írt, két, egy­mást metsző vonallal le­adott szavazatok tekinthe­tők hitelesnek. Varga szerint sokan sajá­tos jelzéssel nehezítették a szavazatszámlálók értékíté­letét. A szokatlan jelek egy­általán nem biztos, hogy a szavazók szándékainak „egy­értelmű” kifejeződései, ér­velt Varga, ám a Legfelsőbb Bíróság az OVB döntését fo­gadta el. Szigorodó frakciószabályok Danó Anna NÉPSZAVA Koalícióról, képviselői jo­gok önkorlátozásáról, ház­szabálymódosításról lesz szó e hét végén az SZDSZ frak­ciójának háromnapos érte­kezletén. Kóródi Mária, az SZDSZ- frakció megbízott ügyvezető­je elmondta: ezúttal még nem döntenek a változások­ról. Ismertetik képviselőik­kel azokat a lehetséges mó­dosításokat, melyek befolyá­solják majd az új parlament és frakció működését. Az új házszabályok szerint például kormánypárti képviselő csak kivételes esetben kérdez a parlament plénuma előtt a miniszterétől. Korlátoznák a napirend előtti felszólalás lehetőségét, cserébe alkalom nyílna napirend utáni fel­szólásokra. Továbbá nehezí­tenék az átülést és új frakció alakítását is. Javasalatuk szerint csak azok a pártok frakciói mű­ködnének a jövőben, ame­lyek erre a választóktól kap­tak felhatalmazást. A képvi­selők új pártot csak megkö­tésekkel választhatnak. Aki úgy döntene, hogy átül más párt frakciójába, annak előbb egy időre - fél év- független képviselővé kellene válnia. Van, aki hazaárulásnak tekintené... (Folytatás az 1. oldalról) Nyilatkozatában úgy vélte, egyesek most „feketelistá­nak” minősítik az MDF orszá­gos listáját, amelyen egyéb­ként ő volt a 124. jelölt. - Személy szerint sajná­lom, hogy Tar Pál távozik, ám ez az ő döntése. Tudom, hogy régi, bensőséges barát­ság fűzte Antall Józsefhez. Ami a saját helyzetemet illeti, ez rendkívül egyszerű, tavas­­­­­szal meghosszabbították meg­bízatásomat, formailag te­hát semmiféle megkötöttsé­gem nincs. Én Brüszszelben hatpárti kompromisszumon alapuló magyar külpolitikát képviseltem, s e külpolitika alapelvei tudtommal válto­zatlanok maradnak. Isme­rem mind a hat párt külpoli­tikai koncepcióját, s az el­múlt években szoros együtt­működésben dolgoztam a kül­ügyi bizottságban működött ellenzéki politikusokkal is, nem voltak nézeteltéréseink.­­ Véleményem szerint az ország arculata szempontjá­ból nagyon fontos, hogy a kontinuitást hangsúlyozzuk. Nem is lenne szerencsés, negatív megítélést váltana ki Nyugaton, ha most sok személyi változás történne. A NATO-kapcsolat egyéb­ként nem létezett 1990. előtt, ennek kiépítése személyem­hez kötődik, akárcsak az EU-hoz fűződő politikai kap­csolatok szorosabbra vonása. Nagyot hibázna az, aki most azt próbálná elhitetni, hogy valami gyökeresen új kezdő­dik a magyar külpolitikában. Ez nagyon rossz üzenet lenne. Ha megváltozna a magyar külpolitika, s valami olyas­mi kezdődne, amit nem tu­dok képviselni, akkor ezt a munkát nem szabadna foly­tatnom. Egyébként bizalmi kérdés is, ameddig megbíz­nak bennem, addig maradok, ha nem bíznak meg bennem, akkor nyilván visszahívnak. Dr. Erdő­dy Gábor bonni nagykövet titkárnője által csak annyit üzent: nem ter­vezi a lemondást, és meg kí­vánja várni az új kormány­zat döntését. Dr. Hunkár Dénes bécsi nagykövet azt üzente, hogy az adott témában nem kíván nyilatkozni, mivel abban munkaadója, a budapesti Külügyminisztérium az ille­tékes. Hónapokig jár még a védelem (Folytatás az 1. oldalról) A jelenleg érvényes szabá­lyozás szerint személyi vé­delem illeti meg a köztár­sasági elnököt, az Ország­­gyűlés elnökét, a miniszter­­elnököt, a belügyi, a honvé­delmi, a külügyi, az igazság­ügyi minisztériumok vezető­it, valamint a polgári tit­kosszolgálatokért felelős tár­ca nélküli minisztert és az Alkotmánybíróság elnökét. A kormánytagoknál személyi változás lesz, de meghatáro­zott időre továbbra is véde­lem illeti meg őket. Amint azt dr. Kajdi József, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára a Népszavának elmondta, a tervezett és egyeztetett kor­mányrendelet szerint a mi­niszterelnököt még egy évig, a minisztereket pedig négy hónapig illeti meg a személyi védelem. A gépko­csivezető egyben testőr is, lévén a Köztársasági Őrez­red tagja. Ezen túl csak akkor bővül az őrzők köre, ha például egy nyilvános szereplés azt indokolja. A védett személyek laká­sát is biztosítják. Az „objek­tumokat” a más lakásokban megszokott infrasugaras ri­asztóberendezésekkel sze­relték fel. A közigazgatási államtitkár nem tud arról, hogy őrzési céllal további lakásokat vásároltak vagy béreltek volna a védendő lakások alatt, mellett, fölött. Egy magát megnevezni nem kívánó belügyi szakem­ber arról informálta lapun­kat, hogy bizonyos esetek­ben vásároltak meg lakáso­kat, méghozzá az őrzéshez szükséges technikai beren­dezések és a személyzet el­helyezésére. Akad olyan mi­niszteri lakás, amelyet video­kamerákkal tartanak szem­mel, s veszély esetén akár távirányítással is közbe tud­nak lépni. A legegyszerűbb dolguk a köztársasági elnök és a mi­niszterelnök rezidenciájával van, hiszen azok egy amúgy is védett területen belül he­lyezkednek el.. Utóbbi amúgy is üres, hi­szen Boross Péter nem költö­zött be az elegáns kormány­fői szállásba. A szolgálati autók két ka­tegóriába sorolhatók - tud­tuk meg Kajdi Józseftől. A miniszterek úgynevezett já­randósági kocsit és szemé­lyi használatú autót vehet­nek igénybe, az államtitká­rok már csak az utóbbit. A két kategória között elsősor­ban minőségi különbség van. A járandósági autó ele­gánsabb, és sofőr vezeti, míg a személyi használatú sze­rényebb, és - bár igény sze­rint sofőrt is adnak hozzá - az igénybevevő is a volánjá­hoz ülhet. A már említett kormányrendelet csak ezt a kedvezményt akarja további négy hónapra biztosítani, a járandósági kocsit azonnal át kell adni az utódnak. Az viszont nem valószínű, hogy az új vezetők magukkal hozhatják megszokott gép­kocsivezetőjüket. Ha véden­dő személy az illető, akkor be kellene léptetni sofőrt az őrezredbe. Az eddigi kor­mánytisztviselők ilyen ké­réssel még nem éltek - tette hozzá Kajdi József. Az eddig hivatalban lévő állami vezetők közül hatnak kell kiköltöznie eddigi laká­sából, hiszen azokat a Mi­niszterelnöki Hivatal bérel­te számukra. Illés Istvánné, a Fővárosi Önkormányzat la­kásügyi osztályának vezető­je lapunknak elmondta, hogy az 1991-ben kötött megál­lapodás szerint a lakások tu­lajdonosa a kerületi önkor­mányzaté, a bérleti díj is azt illeti meg. A Miniszterelnöki Hivatal a kormány mandátu­mának lejártáig, de legké­sőbb 1994. december 31-ig él­het a bérlőkijelölési joggal, ám 1995. február 28-ig kiürít­ve át kell adni a lakásokat. A jelenlegi bérlők a hatá­lyos lakástörvény szerint nem jogosultak a lakások megvásárlására, mivel a bér­leti jogviszony határozott időre szól. A vásárlást egyéb­ként is a kerületi önkor­mányzatok bonyolítják, s a fővárosban még nem tudnak ilyen hivatalos szándékról.

Next