Népszava, 1994. június (122. évfolyam, 126–151. sz.)

1994-06-20 / 142. szám

NÉPSZAVA Németország-Bolívia 1-0 (0-0) Chicago, Soldier Field stadion, 62 000 néző, vezette: Carter (mexikói) Gólszerző: Klinsmann (60. p.) Sárga lapok: Kohler (6.), Möller (54.), illetve Sanchez (37.), Baldivieso (39.), Borja (66.), Soria (89.) Kiállítva: Etcheverry (83. p.), Németország: Illgner - Matthäus - Kohler, Berthold - Effenberg, Hässler (Strunz 83. p.), Sammer, Möller, Brehme - Riedle (Basler 61.), Klinsmann Bolivia: Trucco - Rimba - Quinteros, Sandy - Borja, Sanchez, Baldivieso (Moreno 66.), Melgar, Soria, Cristaldo - Ramallo (Etcheverry 79.) A második játékrész tizen­ötödik perce hozta meg az amerikai világbajnokság első­ és a nyitómérkőzés egyetlen gólját. Matthäm még saját térfeléről, hosszú íveléssel szöktette Hesslert. A római légiós a kifutó kapus mellett mellel Klinsmannhoz passzol­ta a labdát, aki élve a felkí­nált lehetőséggel tett néhány lépést, majd az üresen táton­gó hálóba gurított (1-0). A következő eseményt Et­cheverry kiállítása jelentet­te. A legjobb bolíviai sérülé­se miatt az utolsó percekre szállt be a játékba, de csu­pán átszállójegyet váltott. Összekülönbözött Matthäus­­szal, s a mexikói bíró piros lappal intette nyugalomra. Spanyolország- Koreai Köztársaság 2-2 (0-0) Dallas, Cotton Bowl, 62 000 néző, vezette: Mikkelsen (dán). Gólszerzők: Salinas (50.), Goikoetxea (56.), Hong Mjung Bo (85.), Szee Dzsung Von (90.). Kiállítva: Nadal (26.). Spanyolország: Canizares - Nadal - Alkorta, Abelardo - Ferrer, Goikoet­xea, Hierro, Guerrero (Caminero, 46.), Sergi - Salinas (Felipe, 62.), Luis Enrique. Koreai Köztársaság: Csoj In Jung - Hong Mjung Bo - Pak Dzsung Bae, Kim Pan Keun - Csoj Jung I­, Li Jung, Dzsin, Kim Ju Szung (Szeo Dzsung Von 58.), Lin Hong Gi, No Dzsung Jun (Ha Szeok Ju, 73.) - Hvang Szun Hong, Ko Dzseong Vun. Hamar emberhátrányba ke­rültek a spanyolok: a 26. percben Nadal Mikkelsen szerint a tizenhatos előtt közvetlenül piros lapot érő­en rántotta le Ko Dzseong Vunt. A szünet után a spa­nyolok tíz emberrel is gólt, sőt gólokat lőttek. Előbb Ju­lio Salinas talált a kapuba (50. perc) két ember közül (1-0), majd a védőkről két­szer is kipattant labdát Ca­minero emelte középre, Gol­koetxea pedig gólt fejelt (2-0). Eldőlni látszott a meccs, ám a koreaiak másként gon­dolták... A 85. percben Hong Mjung Bo a tizenhatos előtt­­ről rúghatott szabadrúgást, a labda a korábban megsérült, s csak statisztáló Hierro lá­bán megpattant, így került a kapuba (2-1), majd két má­sodperccel© a kilencven perc lejárta előtt Szeo Dzsung Von élt a lehetőség­gel, hogy olyannyira egyedül hagyták, hogy Canizaresszel nézhetett farkasszemet (2-2). USA-Svájc 1-1 (1-1) Detroit, Pontiac Silverdome, 78 000 néző, vezette: Lamolina (argentin). Gólszerzők: Wynalda (45.), Bregg (40.). Sárga lapok: Harkes (90.), Herr (27.), Subiat (87.). Egyesült Államok: Meola - Balboa - Lalas, Koolman, Caligiuri - Sorber, Harkes, Dooley, Ramos - Stewart (Jones, 81.), Wynalda (Wegerle, 58.). Svájc: Pascolo - Hottiger, Herr, Geiger, Quentin - Ohrel, Bregg, Sforza (Wyss, 77.), Sutter - Bickel (Subiat, 72.), Chapuisat. A világbajnokságok törté­netében először játszottak fedett pályán, s vagy a fe­dettség, vagy egyéb okok miatt a hazai csapat bemu­tatkozása felemásra sikere­dett. Mert a döntetlent ku­darcként nem könyvelhetik el az amerikaiak, ám olyan meccsen szereztek egy pon­tot, amelyik aligha szolgál­ta a szent célt, a sportág Egyesült Államokban való népszerűsítését. A 40. percben éppen Sut­iert buktatták, s a tizenhét méteres szabadrúgást Bregg csavarta a kapuba, igaz, Meola kapus dermedt­sége nélkül aligha lehetett volna gól a lövés (0-1). A folytatásban előbb Stewart egyenlíthetett volna, aztán a 45. percben Wynalda egyenlített is - ő is pontrú­gásból. Huszonöt méterről lőhetett szabadrúgást, s va­lószínűleg ő is meglepődött azon, hogy a labda éppen­­hogy befért a jobb fölső sa­rokba (1-1). Ami a szünet után történt, azt jobb elfelejteni, a lé­nyeg: maradt az 1-1. Írország-Olaszország 1-0 (1-0) New York/New Jersey, Giants-stadion, 77 000 néző, vezette: Van der Ende (holland). Gólszerző: Houghton (12.). Sárga lapok: Phelan (30.), Coyne (50.), Irwin (81.). Írország: Bonner - Irwin, Babb, McGrath, Phelan - Keane, Towsend, Houghton (McAteer 68.), Sheridan - Staunton, Coyne (Aldridge, 90.). Olaszország: Pagliuca - Tassotti, Maldini, Baresi, Costacurta - Donadoni, Albertini, D. Baggio, Evani (Massaro, 46.) - R. Baggio, Signori (Berti, 84.). A csapatok még csak kós­tolgatták egymást, amikor Baresi rosszul fejelt el egy labdát, Houghton vagy lát­ta, vagy nem, hogy Pagliuca az ötösön bóklászik, min­denesetre fölötte lőtt a ka­puba (1-0). Ez a gól döntött, s lefújás után az ír szövetségi kapi­tány Jackie Charlton a mennyországban érezte ma­gát („Ez maga a csoda... Cso­dás teljesítmények, le a ka­lappal a csapat előtt!”), a másik oldalon Arrigo Sacchi érthetetlennek tartotta, hogy a játékosai megijed­tek, majd vészjóslóan hozzá­tette: „Lesz min elgondol­koznom, nem vitás...” A gólszerző Ray Houghton így beszélt: „Meg nem tud­nám mondani, mikor rúg­tam utoljára gólt a váloga­tottban. Ráadásul ballal... Mellesleg sokáig kétséges volt, hogy egyáltalán ott le­szek-e a kezdőcsapatban, gondolom Jackie Charlton nem bánta meg, hogy beállí­tott a csapatba.” SPORT 1994. JÚNIUS 20., HÉTFŐ Ahány lövés, annyi gól Két favorit is vereséggel rajtolt a világbajnokságon Vándor Kálmán (Chicago) írása a NÉPSZAVÁNAK Buddha cserbenhagyta Roby Baggiót. Az olasz lab­darúgás szemefénye hiába tért át tíz évvel ezelőtt a buddhizmusra, és tanúsított példamutató önmegtartóz­tatást Vicenzától Firenzén át Torinóig, Vicini szövetsé­gi kapitány önfejűségétől Sacchi hiúságáig, ez a világ­­bajnokság is rosszul kezdő­dött számára. Pedig vallási meggyőződése még a punko­kat is megszégyenítő hajvi­seletében is megnyilvánult, de ez is kevésnek bizonyult Jackie Charlton „sörkúrája” ellen. Az írek ugyanis, kapi­tányi engedéllyel, sörözhet­nek a mérkőzések előtt és után is. S ha nem is ezért, de felszabadultan, nyugodtan játszottak és verték ki - még nem teljesen - a kispadot az olasz szövetségi kapitány alól. A New York Times szo­morkás hangon bár, de némi kárörömmel nyugtázta, hogy a világbajnokság egyik esé­lyese már az első lépésnél felbukott a Los Angelesbe vezető úton. „Az a vita, ami a játékfelfogás tekintetében megosztotta Itáliát, most megbosszulta magát - írja a lap. - Sem a kapitányi táma­dó felfogás (4-3-3), sem pe­dig a játékosok akarata (4-4-2) nem vezetett ered­ményre, s a látottak alapján nem is fog!” Hát, szó ami szó - ha Norvégia idáig vezető útjára gondolunk, akkor na­gyon nehéz lesz ebből a cso­portból már Olaszországnak továbbjutnia. Ha csak nem harmadikként... Az amerikai közvéle­ményt viszont ez csak biza­kodással tölti el. A csapat bemutatkozása Svájc ellen fényesen sikerült, s talán részben azt is feledtetni tudta, hogy az amerikai fut­ballt mekkora csapás érte. O. J. Simpson, az élő legen­da, a reklámok legfelkapot­tabb sztárja és magával ra­gadó tv-kommentátora élő­adásban került rendőrkéz­re, miután a jóképű, fekete bőrű exválogatott - ezzel egyelőre csak vádolják! - meggyilkolta elvált, nála is szebb szőke feleségét és an­nak szeretőjét. Hát, ez is egy különbség az amerikai és az „európai” futball között... Az igazi labdarúgás szá­mára azonban az marad meg abból az „izzasztó kúrá­ból”, ami a Silverdrome Pontiac fedett pályáján folyt, hogy az amerikai fut­ball - ez alatt mindig az ál­taluk űzött vad viadalt kell érteni! - pilléreit döngető „új” játék két remek sza­badrúgásgóllal elkápráztat­ta a nézőket. Az USA válogatottja fon­tos lépést tett ezzel a dön­tetlennel a remélt siker fe­lé. Igaz, nem kis áron: a sta­dion átalakítása mindössze 4(!) világbajnoki mérkőzés­re 2 millió dollárba került! S ha meggondoljuk, hogy utána visszaállítják eredeti formájába, akkor ez az 1 pont félmillió dollárba ke­rült az amerikai szervezők számára. A 18. század végén hőssé vált indián törsfőnökről, Pontiac-ról elnevezett det­roiti stadiont egyébként azért fedték be, mert télen gyakran -20 fok van, de az amerikai futball nem ismer sem évszakot, sem embert. S a két éven át Kaliforniában tudományosan termesztett füvet kidobják, mert az ame­rikai futballt úgyse bírná sokáig. Az eddig látott mérkőzé­sek közül kimagaslott a Ro­­mánia-Kolumbia találkozó. A titkos esélyesnek kikiál­tott Valderrama-csapat - láthattuk őket annak idején a Fáy utcában is! - igazolta az előzetes várakozást, ami a játék szépségeit illeti. El­maradt viszont az eredmé­nyessége, mert a sokkal ra­cionálisabb, európai fut­ballt játszó románok ahány­szor kapura lőttek, annyi gólt értek el. A két „olasz” - Radocioiu és Hagi - csúcsfor­mában főszerepet játszott, megpróbálta elhitetni a he­lyi nézőkkel, hogy létezik az amerikai futballnál, a base­­ballnál és a rugbynél is szebb sport­­ a labdarúgás! A románok ásza, Radocioiu második gólját ünnepli a Kolumbia ellen Románia-Kolumbia 3-1 (2-1) Pasadena, Rose Bowl-stadion, 92 ezer néző, vezette: Al Sharif (egyiptomi). Gólszerzők: Radocioiu (16., 89.), Hagi (34.), Valencia (43.). Sárga lapok: Herrera (36.), Valderrama (53.), Alvarez (70.), Radocioiu (39.). Románia: Stelea - Petrescu, Prodan, Mihali, Belodedici - Munteanu, Po­­pescu, Lupescu, Dumitrescu (Selymes, 69.)-Hagi, Radocioiu (Papura, 91.). Kolumbia: Cordoba - L. Herrera, Perea, Escobar, W. Perez - L. Alvarez, G. Gomez, Valderrama, Rincon - Asprilla, Valencia. Pelé a kolumbiaiakat tartja a világbajnokság legnagyobb esélyesének. Kétségtelen, egy meccs nem a világ, de a bemutatkozás nem a legjob­ban sikerült Francisco Matu­­rana szépreményű ifjainak. Románia a legegyszerűbb fegyverrel győzte le folyto­nos támadásra esküdött el­lenfelét: szervezetten véde­kezett, s a kontrákra épített. A mérkőzés főhőse Ghe­­orghe Hagi volt. A 16. perc­ben Radocioiut indította gólt érően (1-0), majd a 34. perc­ben 28 méterről ő maga ívelt a bambuló Cordoba kapujá­ba (2-0). Valencia ugyan a 43. percben szépített (2-1), ám a 89. percben eldőlt minden: ismét Hagi indított, jött Ra­­docsov és újabb góljával a végeredmény (3-1). RÖVIDEN Gyorsúszó világrekord Alekszandr Popov, az oroszok kétszeres olim­piai bajnok úszósprintere a monacói nemzetközi versenyen 48.21 mp-re javította a 100 méteres gyorsúszás világrekord­ját. A legklasszikusabb szám eddigi csúcsát az amerikai Matt Biondi állí­totta fel 1988 augusztu­sában, 48.42 mp-cel. Megdőlt Varjú Vilmos csúcsa A Budapesti Honvéd Tü­zér utcai pályáján rende­zett LIBOR Kupa nemzet­közi atlétikai viadalon megdőlt Varjú Vilmos 23 éve fennálló súlylökő or­szágos csúcsa. A szakál­las rekordot 20,65 méte­res dobással, 20 cm-rel javította meg a Németor­szágban élő Kónya Kál­mán, aki néhány hete ka­pott engedélyt arra, hogy magyar színekben verse­nyezhessen. Még egy or­szágos csúcs született, a 110 méteres gátfutásban Csillag Levente 13.75 másodperccel javított ju­niorrekordot. Kőbán Rita remekelt Vasárnap a 200 méteres távokon hirdettek győzte­seket Szolnokon, az Agfa Kupáért kiírt kajak-kenu viadalon, amely egyben az első válogató volt a mexikói világbajnokság­ra. Az 500 méteren szom­baton aratott győzelme után Kőbán Rita a sprint­ben is remekelt, egyes­ben és Laki Évával páros­ban is nyert. A férfiaknál kajak egyesben Fehérvá­ri, kettesben a Gyulay Zsolt, Fehérvári duó, ke­nu egyesben Hoffmann, kettesben a Kolonics, Horváth Csaba páros nyert. Totóeredmények Pluszmérkőzés: 14. Herfölge-Viborg 2-1 1 1. USA-Svájc 1-1 X 2. Olaszo.-Írország 0-1 2 3. Kolumbia-Románia 1-3 2 4. Belgium-Marokkó 1-0 1 5. USA-Svájc I. félidő 1-1 X 6. Olaszo.-Iro. I. félidő 0-1 2 7. Kolumbia-Románia I. félidő 1-2 2 8. Belgium-Marokkó I. félidő 1-0 1 9. Siófok-ZTE 4-3 1 10. Siófok-ZTE I. félidő 3-2 1 11. Sopron-Hatvan 2-0 1 12. Sopron-Hatvan I. félidő 1-0 1 13. Fremad-Vejle 1-1 1 Belgium-Marokkó 1-0 (1-0) Orlando, Citrus Bowl stadion, 60 790 néző, vezette: Cadena (kolumbiai) Gól: Degryse (11. p.) Sárga lap: Grun (84.), Weber (90.), illetve Naybet (24.), Daoudi (39.), Az­­zouzi (92.) Belgium: Preud’homme - De Wolf - Smidts, Grun - Staelens, van der Elst, Scifo, Degryse, Boffin (Borkelmans, 85.), Nilis (Emmers, 54.), Weber Marokkó: Azmi (El-Achraf, 90.) - Nayabet - Nacer, Triki, El-Hadrioui - Haba­­di, El-Khalej, El-Hadaoui (Bahja, 68.), Daoudi - Hadji, Chaouch (Samadi, 81.) Magyar idő szerint vasárnap délután fordulatos mérkőzé­sen szakadt meg a vb eddigi meglepetéssorozata. A bel­gák gyors vezetést szereztek, Azmi kapus hibáját kihasz­nálva Degryse már a 11. perc­ben a hálóba fejelt. A mezőnyben az afrikaiak egyenrangú ellenfelek vol­tak, kiismerhetetlenül cse­leztek és támadtak, az igazi gólveszélyes helyzeteket mégis jobbára a belgák ala­kították ki. Különösen Nilis jeleskedett, de nemcsak a ziccerbe kerülésben, hanem a jobbnál jobb lehetőségek elpuskázásában is. Mivel újabb gólt már senki nem ért el, e mérkőzést is egy kapusbaki döntötte el. AZ 1994-ES LABDARÚGÓ-VILÁGBAJNOKSÁG HIVATALOS TÁMOGATÓJA

Next