Népszava, 1994. június (122. évfolyam, 126–151. sz.)

1994-06-20 / 142. szám

1994. JÚNIUS 20., HÉTFŐ KULTÚRA Elvis átbotorkált a Körúton Rockbalett-bemutató a Madách Színházban Horváth Kálmán NÉPSZAVA Hát csörögtünk egyet. A sé- ró hátranyalva, a gátyó csö­ves, a csuka hegyes vagy tű­sarkú, a kedv oltári. Mi, öt­venévesek tudjuk, mitől döglik a légy. Diszkó, Aero- smith? Ugyan, nem menő. A felnyírt hári sem, viselője legfeljebb csősz lehet a dinnyeföldön. Most a jó fe­jek a Madáchban találha­tók. Ott aztán áll a bál, még a hangulat is kiüzen, hogy házon kívül van. A tánc már az utcán elkezdődik. Légka­lapácsok fújják a talpalá- valót, hasad az aszfalt. Itt út­testfelbontás, ott premier: az Elvis című rockbalett a Madách Színházban. Hallom, hogy Presley ex- neje becsomagolt, készült a bemutatóra. Kár, hogy nem jött el, nagy szám lett volna Priscilla Beaulieu, a Dallas Gennája a Dob utcai gyalpg- átkelőnél várakozva. így Priscilla nemcsak a zöld lámpáról, hanem a bejelen­tésről is lemaradt. Eszerint a premierre címszereplő­ként meghirdetett „elég ne­ves” táncos, Solymosi Tamás megsérült, a beugró Molnár Ferenc. Lehet, hogy Priscilla mindezt sejtette, ezért cso­magolt vissza, neki semmit nem mond Molnár Ferenc neve, elvégre Genna a Dal­lasban sem jár színházba. Priscilla azt sem fedez­hette fel, hogy az Erzsébet körúton élők valamit megér­tettek Amerikából. Hogy tudják, milyen hangerő kell a rock and rollnak, milyen virágfüzér díszletnek, mi­lyen gitár Elvisnek. Priscil­Molnár Ferenc a lányokkal la nem érezhette azt a fur­csa nosztalgiát sem, ami a szabadságtól, demokráciá­tól elkábított ötvenévesek­ben visszaidézte az átkos diktatúrát, az ifjúságot, a Mambo magnót, a házibulit, a lassúzást, a leoltott vil­lanyt, a tapizást. Priscilla talán soha nem tudja meg, hogy egykori férje a magya­roknak nemcsak énekes, nemcsak sztár volt, hanem a tiltott alma is a szocialista édenkertben. Az otthon ma­radt Priscillának nem kell hallania, mennyien kóstol­ták meg e tiltott gyümölcsöt, nem kell kérdeznie, hogy akkor mi is maradt neki ab­ból a boldog-boldogtalan házasságból. Lehet, hogy csak a maradék? Utólag nem baj, hogy Pris­cilla lemaradt a premierről. Amerikába visszatérve gondban lehetne, hogyan ér­tékelje a látottakat. Mert azt még csak elmondhatná, hogy Vandeful meg Medzsik, csakhogy ez kevés. Említe­nie kellene a csodálatos, a varázslatos est megterem­tőit. Nem, ez elképzelhetet­len. Priscilla aligha tudná kimondani, hogy Szerednyey Béla rendező, hogy Bars Jó­zsef író, hogy Gajdos József Szalmás Péter felvétele koreográfus, hogy Kövessy Angéla, Nyomárkay András magántáncosok. Ezekről a nevekről, a felkorbácsolt ér­zelmekről csak az Erzsébet körút közelében élők szól­hatnak tisztán, érthetően. A nézők, akik a Las Vegast, a Honolulut idéző színpadké­pek után átbandukolnak a síneken. Egy részük előtte még betér az éjjel-nappal nyitva tartó ABC-be, az öt­venéves férfiak öltönyük belső zsebéből előveszik a Skála emblémás nejlon- szatyrot, és azon tűnődnek, hogy hét végére párizsit ve­gyenek-e vagy bőrös virslit? Újra színházi hetilap NÉPSZAVA-információ Harminchárom és fél évig élt, immár csaknem négy éve megszűnt a Film, Szín­ház, Muzsika. Voltak pró­bálkozások, de színházi he­tilap azóta sincs.- Most azonban örömmel közölhetem, hogy lesz - mondja Sas György, a lap egy­kori főmunkatársa, a Film, Színház, Muzsika Alapítvány elnöke, aki az elmúlt évek­ben fáradhatatlanul küzdött a lap feltámasztásáért. Jóté­konysági esteket szervezett, szponzorok tömegével tár­gyalt az új lap érdekében. Most végre talált valakit - az illető egyelőre a neve elhall­gatását kéri -, aki vállalta, ősz elején újra indítja a la­pot régi-új gárdával, és szel­lemben. A lap érdekében jú­nius 26-án Déryné virágai címmel gálaestet rendeznek az Operettszínházban. A FESZTIVÁLZENEKAR HOLLYWOODI HANGVERSENYE A Budapesti Fesztiválzenekar július végén őt este lép lel a Los Angeles-! Hollywood Bowl-b&n. A Budapesti Búcsú keretében, június 26-án, vasárnap este fél 9 órakor a. zenekar & Pesti Vigadóban egyórás koncertet ad a Hollywoodban is elhangzó népszerű Johann Strauss-, Csajkovszkij-, Bartók- és Berlioz ­művekből. A Vigadóba szóló jegyeket a zenekar törzsközönsége között osztja szét, de az ingyenes hangversenyt a Vörösmarty téren felállítandó kivetítőn további 1500-2000 ember, az élő tévéközvetítés révén pedig az egész ország láthatja és hallhatja. A hangversenyt fél 10-kor tűzijáték zárja. BUDAPESTI FESZTIVÁL ZENEKAR Ajtó az árnyékban Fesztivál a kastélyban Bernáth László tudósítása a NÉPSZAVÁNAK Idén már nem monitorokon, hanem kivetítők segítségé­vel, nagy vásznon nézhetjük Keszthelyen a Festetics Kas­télymúzeum parádés Velen­cei tükörtermében a Bala­ton Fesztivál produkcióit. Ma délután hatkor a házi­gazda, Czoma László köszön­ti a nyolc országból (Auszt­ria, Csehország, Horvátor­szág, Lengyelország, Ma­gyarország, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia) ér­kezett rendezőket, újságíró­kat, a város érdeklődő la­kóit, majd Dömölky János rendező, a fesztivál igazga­tója nyitja meg a versenyt. A valódi nyitányt a triesz­tiek adják, két filmet is pre­zentálnak már az első este: Aj­tó az árnyékban az egyik és A kedves hangja a másik címe. Sokféle zsűri működik közre, hogy 25-én, szomba­ton este kilenckor az ország nyilvánossága előtt, élőköz­vetítés során kioszthassák a díjakat. (Nemzetközi zsűri, újságírók, rendezők és a kö­zönség zsűrije.) Végül is kell a sok zsűri, mert valójában műsort válo­gatnak a díjakkal. A Magyar Televízió ugyanis nevezési pénzek helyett azt kérte a versenyző országoktól, hogy valamennyi díjnyertes mun­ka - ingyen - a magyar né­zők elé kerülhessen. A filozófus halálára Gantner Ilona NÉPSZAVA Szívroham. Ha az ember fel­lapozza Fehér Ferenc rövid, és csak a tényekre szorítkozó életrajzát, úgy érzi, nem is történhetett másként. Mond­hatni az utolsó szívroham lehetősége benne volt eddi­gi életében. Mint ahogy ben­ne van s volt valamennyiünk rettenetes dátumokhoz kap­csolódó életében. Fehér Ferenc 1933-ban szü­letett Budapesten. Gyerek­ként élte át a második világ­háborút, majd fiatal tanár­ként a Jalta utáni esztendő­ket és ötvenhatot. Már nem volt egészen fiatal, amikor Lukács György tanítványa­ként (mert Fehér is a Lukács- iskolába” tartozott) vég­képp fellázadt. Törvénysze­rű tehát, hogy az 1968-as szovjet bevonulást elítélő ki­áltvány aláírása után emig­rációba kényszerült. Már negyven is elmúlt, amikor két kicsi gyerekével és feleségével, Heller Ágnes­sel megpróbálta újra kezde­ni az életét, előbb Ausztrá­liában, majd New Yorkban, ahol filozófiát, szociológiát tanított, társadalompolitikai témákban publikált. Hogy mit is rejthet az „újrakez­dés” fogalma, ténye, csak az sejtheti, aki már kipróbálta a „semmiből egészen”, az eg­zisztenciateremtés nehéz for­máját. A rendszerváltási deren­gésben előbb művei érkeztek haza. Mondhatnánk akkor, 89-90-ben „bibliánk” volt a feleségével közösen írt, Jal­ta után című könyve. Talán azért is, mert a filozófus hi­hetetlen pontosságával, ugyanakkor már-már közírói szellemességgel, okossággal fogalmazta meg gondolatait erről az egész „elfuserált”, Jalta utáni Kelet-Közép-Eu- rópáról. Áztán 1992-ben hazajött feleségével együtt. Még meg­kaphatta doktori címét az Akadémián. Néhány nagyon érdekes, értékes cikket pub­likálhatott a Kritikában, a Mozgó Világban, a 2000-ben... És aztán jött a hír: „Tragi­kus hirtelenséggel elhunyt Fehér Ferenc filozófus, kriti­kus. A családtól kapott tájé­koztatás szerint a 61 éves tár­sadalomtudós halálát szívro­ham okozta”. HETI KÖNYVÚJDONSÁGOK Testamentum Immár negyedszázada, hogy Gombrowicz kötél­nek állt, és interjút adott életéről. Aztán a jegy­zeteket felhasználva maga írta meg a kötetet, amiben kíméletlen őszinteséggel beszél min­den problémáról. Pesti Szalon 220 Ft. Szép új másvilág Tóth Gábor Ákos két kisregényében jól megfér egymás mel­lett a csernobili katasztrófa, Richard Brautigan és a számos ponton hasonló pályát bejárt egyik utolsó „selyembivaly”, Hajnóczy Péter. Móra Könyvkiadó 250 Ft. Besúgóval társbérletben Olykor az írónak sebészként kell működnie. Precíz tényfeltá­rás, ez is lehet ma írói munka - vallja a szerző, Győrffy Lász­ló. A műről mindent elmond az alcím, A lll/lll-asok árnyékában. Szenczi Molnár Társaság 180 Ft. Az elvitathatatlan hely Somlyó György számtalan esszében, tanulmányban foglal­kozott a modern költészettel. Az ebben a kötetben olvasható írások 1987 és, 1993 között születtek. Magyar írószövetség és Belvárosi Könyvkiadó 278 Ft. IJiM Magyar Larousse Akad néhány kiadó, amelynek munkái, encik­lopédiái az idők folyamán fogalommá váltak. Ezek közé tartozik a Larousse. Franciaország­ban immár hagyományosan az érettségi ju­talma. A magyar változat most érkezett har­madik, N-től Zs-ig tartó kötetéhez. Akadémiai Kiadó 3300 Ft. Kémek iskolája Kim Hjonhi észak-koreai terroristanő önvallomása. Ő robban­totta fel 1987-ben a Korean Air Lines 858-as légi járatát, 115 utassal. JLX 348 Ft. TELE/VÍZIÓINK Törvénytelen jelen Seres László írása a NÉPSZAVÁNAK A múlt heti hangulatom megint rávitt arra, hogy megnézzem a Magyar jelen - törvénytelen chrudinákizmus című tényfeltáró dokumentum/riport-vala- mit, ezúttal a salgótarjáni sortűzről. Megnézhettem volna éppenséggel alantas kárörömből is: egyrészt a múlt­nak megint konjunktúrája van, más­részt egyszerűen kíváncsi voltam, me­gint lopnak-e? Megint lopnak. Mégpedig Schiffer Páltól és alkotó­társaitól, akik a múltkor pert is indí­tottak, amiért Chrudinák Alajos óné zsenír lenyúlta dokumentumfilmjük, a Ledöntött útjelzők több részletét, eny­hén szólva is más összefüggésbe he­lyezve az elmondottakat és a történte­ket. Nos, a „Magyar félmúlt” végén megint kiírták, hogy a műsor Schiffe- rék filmjének „felhasználásával ké­szült”. Ami pei’sze félrevezető, hiszen akkor most mint néző mit gondoljak: kinek nyilatkoztak a megszólalók? Tudták-e ellenőrizni a felvett anyagok vágásait, nyilatkozatuk összefüggésbe helyezéseit? Van egy gyanúm, hogy nem tudták. És ez még a legkevesebb. Szinte enyhítő mellékkörülménynek kell tekintenünk, hogy a műremek for­gatókönyvét Kubinyi Ferenc, a magyar fórumos, időnként zsidózó történész ír­ta, aki arról híres, hogy fiatalabb korá­ban, az előző átkosban feljelentett tro­libuszon utazó fiatalokat, nem tudom már, miért. Régen volt, nem ügy: ha ért Salgótarjánhoz, ám írjon forgatóköny­vet (csak a felvett előlegre figyeljünk). A gond csak az, hogy a tarjáni sortűzről sok tényt nem tudtunk meg a 45 perc alatt, annál több felvetést és hangulati elemet hallhattunk. Budapesti képso­rok, a témához nem illő hosszú mono­lógok, piros műfény a tarjáni börtön­ben, időnként géppuskasortűz hangja a háttérben, megrendezett pufajkás verőjelenetek árnyéka: hogy a tények feltárásán, a valóban kegyetlen meg­torlás hiteles bemutatásán mindez nem segít, az biztos. Dokumentumokat mutatnak ott, ahol szükségtelen (Házi Sándor vezérőrnagy önéletrajza), míg több elhangzó állítást nem támaszt alá semmilyen dokumentum (Pl. X. Y.-ról „tudni lehet, hogy embereket lövetett halomra”.) Nem javítja a helyzetet az az egyoldalúság sem, hogy a megszólal­tatott tanúk többsége a munkástanács­mozgalom aktivistája volt. Egyszerűen nem tudom elhinni, hogy egyetlen volt ÁVH-st vagy karhatalmistát sem tud­tak megtalálni az alkotók. Kétszer is mutatják az egyik fő felelős, Lad- vánszky Károly belügyi megbízott 1989- es tévéarcát anélkül, hogy egy fél percre is megszólaltatnák. Persze, amióta a Szabadság téren szabályos szakmai banditizmusra lehet felhasz­nálni a BBC etikai kódexét, semmin se csodálkozom. A mai napi politikára (rosszabb esetben: kampányra) hatni kívánó, prekoncepciós múltfeldolgozásnak csak az lehet a vége, hogy a bemutatott múlt egyszerűen eltűnik, elvész a kö­zönyben. Kár. Az 1956-os forradalom mártírhalált halt felkelői, a munkásta­nácsok egykori aktivistái ennél jobb műsort érdemelnének. I

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék