Népszava, 1994. július (122. évfolyam, 152–177. sz.)
1994-07-16 / 165. szám
16 OLDAL ■ ÁRA: 19,50 FORINT ■ 122. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ■ 1994. JÚLIUS 16., SZOMBAT _____________________________________ALAPÍTVA 1873-BAN_____________________________________ Letette az esküt a Horn-kormány Tegnap megalakult a Horn Gyula vezette kormány. Előtte az Országgyűlés a parlamenti arányokat követő szavazati aránnyal, 72 százalékos többséggel megválasztotta miniszterelnöknek Horn Gyulát, s egyben elfogadta a kormány programját. Röviddel ezután a kormány tagjai letették hivatali esküjüket. NÉPSZAVA-tudósítás A reggeli kezdés után a képviselők a csütörtökön félbeszakadt programvitát folytatták. A koalíció SZDSZ-es képviselője, Hack Péter leszögezte, hogy a két párt nem akar visszaélni a 72 százaléknyi mandátumarány adta többséggel. A kormány működését úgy jellemezte, hogy az nyilvános és számonkérhető lesz. Az alkotmányjogász részletesen beszélt az állam- és szolgálati titkokról. A hatályos szabályozást túlhaladottnak ítélte, s új törvény megalkotását helyezte kilátásba. Hack a képviselői összeférhetetlenség gazdasági formájáról szólva, szigorú szabályokat tartott kívánatosnak, amelyek megakadályozzák a korrupcióra lehetőséget adó összefonódásokat. A felszólalások a gazdaság mellett az egyházak jövőbeni szerepét is boncolgatták, majd oda-vissza hozzászólás kerekedett a határon túli magyarok ügyében és a követendő külpolitika tárgyában Csóti György (MDF) és Kovács László, a később kinevezett külügyminiszter között. A vita vége felé Pető Iván, az SZDSZ elnöke és frakcióvezetője azon véleményének adott hangot, hogy az ellenzék padsoraiban sokan előre tudták, mit fognak mondani a kormányprogramról. Egyesek szerint ez túl hosszú, mások szerint viszont nem eléggé részletes; túlságosan pesszimista vagy éppen inkább optimista; belső arányaiban hibás, vagy elnagyolt. Erről beszélt záróbeszédében Horn Gyula is. Megköszönve a vitát, leszögezte: nem akarja minősíteni az elhangzottakat, ez nem jelenti azt, hogy gratulálni kíván az ellenzéknek. A közvélemény kevéssé ismeri a program beterjesztett tervezetét, így ennek „értelmezését” szabadon végezhette el az ellenzék. Horn elismerte, nem tökéletes a program, de ez nem is várható el, egy még ellenzéki pozícióból kormányra készülő párttól. Azt azért szívesen hallotta volna - folytatta a kormányfőjelölt -, hogy a költségvetés általános tartalékát a lelépő kormány már nagyrészt elköltötte vagy kötelezően elígérte. (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyes eskütétel. Balról jobbra az első sorban: Baja Ferenc környezetvédelmi, Lakos László földművelésügyi, Fodor Gábor művelődésügyi, Vastagh Pál igazságügyi, Keleti György honvédelmi, Békesi László pénzügy- és Kuncze Gábor belügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök, Kovács László külügy-, Pál László ipari és kereskedelmi, Lotz Károly infrastrukturális, Kósáné Kovács Magda munkaügyi, Kovács Pál népjóléti és Katona Béla tárca nélküli miniszter Cseke Csilla felvétele Négy lap egy újságban NÉPSZAVA-tudósítás A magyar sajtóban eddig példátlan kezdeményezés eredményeképpen egy megyei és három városi lapot mutattak be tegnap a VICO Rt. székházában. A Pest Megyei Híreket, és annak három helyi kiadását - a Váci Hírek, a Nagykőrösi Híreket és a Ceglédi Hírlapot bemutató Puskás Csaba főszerkesztő szerint a helyi hírek, információk a közeljövőben legalább annyira fontosak lesznek az olvasóknak, mint az országos politikai események. Ez a koncepció indította arra a szerkesztőket, valamint a VICO Rt. elnök-tulajdonosát, Fenyő Jánost, hogy a megyei lap mellett három városban Cegléden, Nagykőrösön és Vácon önálló helyi újsággal jelentkezzenek. Ezek kétkét oldalon városi, város környéki információkat, hasznos tudnivalókat közölnek. Fenyő János tulajdonos bejelentette, a Pest Megyei Hírlappal kerülnek minden konfrontációt, az olvasóknak hagyva a szabad választást. Mint mondta, a lapok minősége eldönti majd a versenyt. A tulajdonos és Szávássy Csilla kiadóigazgató úgy vélték, a lap akár százezeres példányszámot is elérhet, ám már negyvenezernél gazdaságos, hiszen jelentős részben épít a szintén a VICO többségi tulajdonában lévő Népszava hírbázisára. Drága lakásvédelem Egy többé-kevésbé biztonságinak nevezhető ajtó körülbelül 50 ezer forintba kerül, de ha tartunk a betörőktől és van mit megvédenünk, akár félmillió forintot is könnyedén rákölthetünk egy átlagos családi ház biztonsági rendszerére (Összeállításunk az 5. oldalon) Sanier lett az EK-befutó Fóris György MTI (Brüsszel) Jacques Sanier luxemburgi miniszterelnök lett végül a befutó az EK-bizottság élére - derült ki nem hivatalos forrásból, miután Brüsszelben megkezdte munkáját az Európai Unió állam- és kormányfőinek rendkívüli találkozója. „Megfelelő ember a megfelelő pillanatban a megfelelő helyre” - ezekkel a szavakkal jellemezte Helmut Kohl német kancellár Jacques Santert, midőn a luxemburgi kormányfővel közösen tartott sajtóértekezletén a brüszszeli EK-bizottság élére történt jelölését indokolta. Kohl méltatta a miniszterelnök politikai pályafutását, és úgy vélte, hogy amikor tagadhatatlanul nehéz időszak következik az unió életében - „az újraállamosítás jeleit tapasztalhatjuk” -, feltétlen szükség van olyan bizottsági elnökre, aki képes az ésszerű kompromisszumra, és kellően hozzájárulhat ahhoz, hogy Európát visszahelyezzék a helyes sínekre. Santer - látható utalással a jelölése kapcsán napvilágot látott, gyakran lekezelő sajtóértékelésekre - azt kérte: ne előzetesen, hanem majd a tettei alapján ítéljék meg, és csak akkor, amikor már módjában állt cselekedni is. Santer elzárkózott attól, hogy leendő programjáról nyilatkozzék, arra hivatkozva, hogy ezt majd a jövő héten, Strasbourgban, az újjáválasztott Európa Parlament alakuló ülésén kívánja megtenni. Tagadta, hogy a jelenlegi integrációs folyamat lassítására törekedne. „Elkötelezett híve vagyok Európa építésének” - jelentette ki. Az új kormányfő titokban aláírt? Kovách Attila NÉPSZAVA A hatpárti egyeztető tárgyalásokat figyelmen kívül hagyva, Horn Gyula, a tegnap felesküdött miniszterelnök aláírta a médiaelnökökre tett szocialista javaslatot, amelyről Giczy György kereszténydemokrata képviselőnek is beszámolt. Eszerint Horváth Ádámot a televízió elnökévé (alelnökök Székely Ferenc és Somosi Péter), Szirányi Jánost pedig a Magyar Rádió elnökévé (alelnökök: Simkó János és Magos György) javasolja kinevezni. (Folytatás a 2. oldalon) Nyugdíj: nyolc százalék emelés szeptembertől Egyelőre nem visszamenőlegesen fizetnek Az Országgyűlés ellenszavazat nélkül úgy döntött, hogy szeptembertől nyolc százalékkal emeli a nyugdíjakat. Az emelés nem visszamenőleges hatályú, erről október 15-ig döntenek a honatyák. Danó Anna NÉPSZAVA Az Országgyűlés 296 igennel, ellenszavazat nélkül, egy tartózkodás mellett elfogadta, hogy a nyugdíjak szeptember 1-jétől 8 százalékkal emelkedjenek. A szeptembert megelőző, visszamenőleges, egyösszegű kifizetés időpontjáról, és a kifizetés ütemezéséről a kormány a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzattal egyeztetve, legkésőbb október 15-ig dönt. Szeptember 1- jétől az 1994. január 1-je előtt megállapított nyugdíjakat emelik 8 százalékkal. Az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjat, baleseti, rokkantsági nyugdíjat 8 százalékkal, de legfeljebb 2400, legalább 800 forinttal emelik. Az öregségi és rokkantsági résznyugdíjat, valamint az özvegyi és szülői nyugdíjat 8 százalékkal, maximum 1500 forinttal emelik. Az árvaellátást, a baleseti járadékot, a mezőgazdasági, szövetkezeti, öregségi és munkaképtelenségi járadékot, valamint a szakszövetkezetek növelt összegű öregségi és munkaképtelenségi járadékát, továbbá a növelt összegű özvegyi járadékot 8 százalékkal, maximum 1000 forinttal emelik. A sajátjogú, és a hozzátartozói nyugdíjat havi 13100 forintig lehet együtt folyósítani. A baleseti nyugellátást szeptembertől már emelt összegben folyósítják. Az egyes személyes szabadságot korlátozó intézkedésekkel, valamint a semmissé nyilvánított elítéléssel összefüggésben járó emelés összegét, továbbá az egyes nyugdíjkiegészítések megszüntetéséről szóló törvény szerinti pótlékként folyósított összeget önállóan kell 8 százalékkal növelni. (Folytatás a 3. oldalon)