Népszava, 1994. július (122. évfolyam, 152–177. sz.)

1994-07-16 / 165. szám

1­6 OLDAL ■ ÁRA: 19,50 FORINT ■ 122. ÉVFOLYAM, 165. SZÁM ■ 1994. JÚLIUS 16., SZOMBAT _____________________________________ALAPÍTVA 1873-BAN_____________________________________ Letette az esküt a Horn-kormány Tegnap megalakult a Horn Gyula vezette kormány. Előtte az Országgyűlés a parlamenti arányokat kö­vető szavazati aránnyal, 72 százalékos többséggel megválasztotta miniszterelnöknek Horn Gyulát, s egyben elfogadta a kormány programját. Röviddel ezután a kormány tagjai letették hivatali esküjüket. NÉPSZAVA-tudósítás A reggeli kezdés után a kép­viselők a csütörtökön félbe­szakadt programvitát folytat­ták. A koalíció SZDSZ-es kép­viselője, Hack Péter leszögez­te, hogy a két párt nem akar visszaélni a 72 százaléknyi mandátumarány adta több­séggel. A kormány működé­sét úgy jellemezte, hogy az nyilvános és számonkérhető lesz. Az alkotmányjogász részletesen beszélt az ál­lam- és szolgálati titkokról. A hatályos szabályozást túl­haladottnak ítélte, s új tör­vény megalkotását helyezte kilátásba. Hack a képviselői összeférhetetlenség gazdasá­gi formájáról szólva, szigorú szabályokat tartott kívánatos­nak, amelyek megakadályoz­zák a korrupcióra lehetősé­get adó összefonódásokat. A felszólalások a gazdaság mellett az egyházak jövőbe­ni szerepét is boncolgatták, majd oda-vissza hozzászólás kerekedett a határon túli ma­gyarok ügyében és a köve­tendő külpolitika tárgyában Csóti György (MDF) és Ko­vács László, a később kineve­zett külügyminiszter között. A vita vége felé Pető Iván, az SZDSZ elnöke és frakció­­vezetője azon véleményének adott hangot, hogy az ellen­zék padsoraiban sokan előre tudták, mit fognak mondani a kormányprogramról. Egye­sek szerint ez túl hosszú, mások szerint viszont nem eléggé részletes; túlságosan pesszimista vagy éppen in­kább optimista; belső ará­nyaiban hibás, vagy elnagyolt. Erről beszélt záróbeszé­dében Horn Gyula is. Meg­köszönve a vitát, leszögezte: nem akarja minősíteni az el­hangzottakat, ez nem jelenti azt, hogy gratulálni kíván az ellenzéknek. A közvélemény kevéssé ismeri a program be­terjesztett tervezetét, így en­nek „értelmezését” szabadon végezhette el az ellenzék. Horn elismerte, nem töké­letes a program, de ez nem is várható el, egy még ellenzé­ki pozícióból kormányra ké­szülő párttól. Azt azért szíve­sen hallotta volna - folytatta a kormányfőjelölt -, hogy a költségvetés általános tarta­lékát a lelépő kormány már nagyrészt elköltötte vagy kö­telezően elígérte. (Folytatás a 2. oldalon) Ünnepélyes eskütétel. Balról jobbra az első sorban: Baja Ferenc környezetvédelmi, Lakos László földművelésügyi, Fodor Gábor művelődésügyi, Vastagh Pál igazságügyi, Keleti György honvédelmi, Békesi László pénzügy- és Kuncze Gábor bel­ügyminiszter, Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök, Kovács László külügy-, Pál László ipari és ke­reskedelmi, Lotz Károly infrastrukturális, Kósáné Kovács Magda munkaügyi, Kovács Pál népjóléti és Katona Béla tárca nélküli miniszter Cseke Csilla felvétele Négy lap egy újságban NÉPSZAVA-tudósítás A magyar sajtóban eddig pél­dátlan kezdeményezés ered­ményeképpen egy megyei és három városi lapot mutattak be tegnap a VICO Rt. szék­házában. A Pest Megyei Hí­reket, és annak három helyi kiadását - a Váci Hírek, a Nagykőrösi Híreket és a Ceg­lédi Hírlapot­­ bemutató Pus­kás Csaba főszerkesztő sze­rint a helyi hírek, informá­ciók a közeljövőben legalább annyira fontosak lesznek az olvasóknak, mint az országos politikai események. Ez a koncepció indította ar­ra a szerkesztőket, valamint a VICO Rt. elnök-tulajdono­sát, Fenyő Jánost, hogy a me­gyei lap mellett három város­ban Cegléden, Nagykőrösön és Vácon önálló helyi újság­gal jelentkezzenek. Ezek két­­két oldalon városi, város kör­nyéki információkat, hasz­nos tudnivalókat közölnek. Fenyő János tulajdonos be­jelentette, a Pest Megyei Hír­lappal kerülnek minden kon­frontációt, az olvasóknak hagyva a szabad választást. Mint mondta, a lapok minő­sége eldönti majd a versenyt. A tulajdonos és Szávássy Csilla kiadóigazgató úgy vél­ték, a lap akár százezeres pél­dányszámot is elérhet, ám már negyvenezernél gazda­ságos, hiszen jelentős rész­ben épít a szintén a VICO többségi tulajdonában lévő Népszava hírbázisára. Drága lakásvédelem Egy többé-kevésbé biztonságinak nevezhető ajtó körülbelül 50 ezer forintba kerül, de ha tartunk a betörőktől és van mit megvédenünk, akár félmillió forintot is könnyedén rákölt­­hetünk egy átlagos családi ház biztonsági rendszerére (Összeállításunk az 5. oldalon) Sanier lett az EK-befutó Fóris György MTI (Brüsszel) Jacques Sanier luxemburgi miniszterelnök lett végül a befutó az EK-bizottság élé­re - derült ki nem hivatalos forrásból, miután Brüsszel­ben megkezdte munkáját az Európai Unió állam- és kor­mányfőinek rendkívüli ta­lálkozója. „Megfelelő ember a megfele­lő pillanatban a megfelelő hely­re” - ezekkel a szavakkal jel­lemezte Helmut Kohl német kancellár Jacques Santert, midőn a luxemburgi kor­mányfővel közösen tartott sajtóértekezletén a brüsz­­szeli EK-bizottság élére tör­tént jelölését indokolta. Kohl méltatta a miniszter­­elnök politikai pályafutását, és úgy vélte, hogy amikor tagadhatatlanul nehéz idő­szak következik az unió éle­tében - „az újraállamosítás jeleit tapasztalhatjuk” -, fel­tétlen szükség van olyan bi­zottsági elnökre, aki képes az ésszerű kompromisszum­ra, és kellően hozzájárulhat ahhoz, hogy Európát vissza­helyezzék a helyes sínekre. Santer - látható utalással a jelölése kapcsán napvilágot látott, gyakran lekezelő saj­­tóértékelésekre - azt kérte: ne előzetesen, hanem majd a tettei alapján ítéljék meg, és csak akkor, amikor már módjában állt cselekedni is. Santer elzárkózott attól, hogy leendő programjáról nyilatkozzék, arra hivatkoz­va, hogy ezt majd a jövő hé­ten, Strasbourgban, az újjá­választott Európa Parlament alakuló ülésén kívánja meg­tenni. Tagadta, hogy a jelen­legi integrációs folyamat lassítására törekedne. „Elkö­telezett híve vagyok Európa építésének” - jelentette ki. Az új kormányfő titokban aláírt? Kovách Attila NÉPSZAVA A hatpárti egyeztető tárgya­lásokat figyelmen kívül hagy­va, Horn Gyula, a tegnap fel­esküdött miniszterelnök alá­írta a médiaelnökökre tett szocialista javaslatot, amely­ről Giczy György keresztény­demokrata képviselőnek is beszámolt. Eszerint Horváth Ádámot a televízió elnökévé (alelnökök Székely Ferenc és Somosi Péter), Szirányi Já­nost pedig a Magyar Rádió elnökévé (alelnökök: Simkó János és Magos György) ja­vasolja kinevezni. (Folytatás a 2. oldalon) Nyugdíj: nyolc százalék emelés szeptembertől Egyelőre nem visszamenőlegesen fizetnek Az Országgyűlés ellen­­szavazat nélkül úgy dön­tött, hogy szeptembertől nyolc százalékkal emeli a nyugdíjakat. Az emelés nem visszamenőleges ha­tályú, erről október 15-ig döntenek a honatyák. Danó Anna NÉPSZAVA Az Országgyűlés 296 igennel, ellenszavazat nélkül, egy tar­tózkodás mellett elfogadta, hogy a nyugdíjak szeptember 1-jétől 8 százalékkal emel­kedjenek. A szeptembert megelőző, visszamenőleges, egyösszegű kifizetés időpont­járól, és a kifizetés ütemezé­séről a kormány a Nyugdíj­­biztosítási Önkormányzattal egyeztetve, legkésőbb októ­ber 15-ig dönt. Szeptember 1- jétől az 1994. január 1-je előtt megállapított nyugdíjakat emelik 8 százalékkal. Az öregségi és rokkantsági teljes nyugdíjat, baleseti, rokkant­sági nyugdíjat 8 százalék­kal, de legfeljebb 2400, leg­alább 800 forinttal emelik. Az öregségi és rokkantsá­gi résznyugdíjat, valamint az özvegyi és szülői nyugdíjat 8 százalékkal, maximum 1500 forinttal emelik. Az árvaellátást, a baleseti járadékot, a mez­őgazdasá­­gi, szövetkezeti, öregségi és munkaképtelenségi járadé­kot, valamint a szakszövet­kezetek növelt összegű öreg­ségi és munkaképtelenségi járadékát, továbbá a növelt összegű özvegyi járadékot 8 százalékkal, maximum 1000 forinttal emelik. A sajátjogú, és a hozzátartozói nyugdíjat havi 13100 forintig lehet együtt folyósítani. A balese­ti nyugellátást szeptember­től már emelt összegben fo­lyósítják. Az egyes személyes sza­badságot korlátozó intézke­désekkel, valamint a sem­missé nyilvánított elítélés­sel összefüggésben járó eme­lés összegét, továbbá az egyes nyugdíjkiegészítések meg­szüntetéséről szóló törvény szerinti pótlékként folyósí­tott összeget önállóan kell 8 százalékkal növelni. (Folytatás a 3. oldalon)

Next