Népszava, 1994. augusztus (122. évfolyam, 178–203. sz.)

1994-08-01 / 178. szám

2 1994. AUGUSZTUS 1., HÉTFŐ BELFÖLD RÖVIDEN Horn folytatja látogatásait Horn Gyula miniszterelnök - hasonlóképpen a Legfelsőbb Bíróság elnökénél tett látogatásához - ma felkeresi hivatalá­ban Sólyom Lászlót, az Alkotmánybíróság elnökét. Mint a kormányprogramból ismert, a kormány méltányolja az Alkot­mánybíróság szerepét a jogállamiság megteremtésében, fenntartásában. A találkozón minden bizonnyal szóba kerül az Alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása és az új alkotmánybírák megválasztásának kérdése is. Világháborús emlékmű Biharnagybajomban Szeptembertől új parlamenti házszabály? Egyelőre nem érkezett képviselői módosító indítvány az Or­szággyűlés új házszabálytervezetéhez, amelyet a közelmúlt­ban postáztak a nyári szabadságukat töltő honatyáknak. A parlament tisztikara azt szeretné, ha a képviselők augusztus 22-ig eljuttatnák a házszabállyal kapcsolatos észrevételei­ket, módosító javaslataikat az alkotmányügyi bizottsághoz, így a tervek szerint a jövő hónap végén összeülő törvényho­zás az elsők között határozhatna a T. Ház működését sza­bályozó jogszabálycsomagról, és szeptembertől már alkal­mazhatnák is az új házszabályt. Sikertelen települési válóperek Népszavazást tartottak vasárnap a Debrecenhez tartozó Nagymacson arról, hogy Macs néven önálló településsé vál­jon-e a városrész. A debreceni önkormányzat a nagymacsi lakosság több mint 25 százalékának kezdeményezésére írta ki a népszavazást. A 696 jogosult polgár közül 517 - a sza­vazásra jogosultak 74,3 százaléka - járult az urnákhoz. A 493 érvényes voksoló közül 372 állampolgár nemet mondott az önállósodási törekvésre. Csupán egyetlen voks hiányzott ahhoz, hogy eredményes legyen a vasárnapi népszavazás a Nagyatádhoz tartozó Ötvöskónyiban, amelyen az önálló köz­séggé válásról dönthettek a helybeliek. A mintegy ezer lako­sú településen 650-en járulhattak volna az urnákhoz, közü­lük az eredményes népszavazáshoz 332 állampolgárnak kellett volna voksolnia. Az urnák lezárását követő szavazat­­számlálásnál azonban ennél 1 szavazattal kevesebb volt, így az első, nem végleges eredmény szerint a népszavazás sikertelen volt. A népfőiskolák szerepe a nevelésben A családokat összefűző kötelékek megerősítésében az egyház mellett az államnak is szerepet kell vállalnia - fogalmazták meg a Magyar Népfőiskolai Collegium tegnap zárult, egyhetes balatonszárszói konferenciájának résztvevői. A résztvevők vé­leménye szerint a gyermekeket már az iskolában fel kell készí­teni a családi életre, s a családok, a nevelés kérdéseit a saj­tónak is elemeznie kell. A felnőttképzésben támogatást kell kapniuk a család témakörével foglalkozó népfőiskoláknak. Műemlékegyüttes gazdát keres Felújító, hasznosító gazdát, új tulajdonosokat keres a szé­kesfehérvári önkormányzat a város egyik legszebb műem­lékegyüttesének, a Hiemer-Font-Caraffa háznak. A település egykori jeles polgári famíliáiról elnevezett, belvárosi - s a tör­ténelmi városrész képét meghatározó - épülettömb több éve lakatlan már. Korábban sokféle funkciója volt: az egyik épü­letet zeneiskolának használták, a többi részen ügyvédi iro­dák, orvosi rendelő, lakások voltak. A középkori eredetű, ba­rokk-rokokó főhomlokzatú együttes jellegénél, nagyságánál fogva reprezentatív intézmények befogadására lenne alkalmas. Barokk hét vége Vácott Második alkalomal rendezték meg Vácott a barokk hét vé­gét, amelynek egyik leglátványosabb színfoltja a jelmezes felvonulás volt római gladiátorokkal, néptáncegyüttesekkel. Templomszentelés Túrkevén Felújított templomot szenteltek újra vasárnap Túrkevén. A most véget ért munkálatok öt évvel ezelőtt kezdődtek a vá­ros 1822-ben megépült katolikus templomában, a költsége­ket egyházi forrásból, illetve különböző adományokból fe­dezték. Az újraszentelést Gyulay Endre szeged-csanádi me­gyéspüspök végezte. Biharnagybajomban I. és II. világháborús emlékművet avattak. Szűrös Mátyás az emlékmű avatásakor a határainktól délre zajló kegyetlen, test­vérgyilkos háborúra utalva azt mondta: „a történelem kísértetie­sen ismétli önmagát: Szarajevó a század elején, Szarajevó a század végén. A most felavatott és a hason­ló emlékművek arra kell figyelmeztesse­nek: szent kötelessé­günk mindent meg­tenni, hogy vérzivata­ros századunk béké­sen érjen véget". Kinek kedvez a lapjárás? Eladóra vár a Magyar Hitel Bank sajtóportfoliója Egymásnak ellentmondó értesüléseket szerez­tünk három országos lap eladásával kapcsolat­ban. Egyes hírek szerint az üzlet már meg is köt­tetett: a jól értesültek szerint a Marquard cso­port vette meg a Magyar Hitel Bank portfoliójá­ba tartozó három lapot. Ezt a cég illetékese cá­folta, de a jövőre vonatkozóan a vétel lehetősé­gét nem zárta ki. Az ügylet kapcsán felmerült potenciális vásárlóként a Mahir neve is. NÉPSZAVA-információ Csütörtök este a Magyar Hir­dető megvásárolta a Magyar Hitel Banktól a három nép­szerű lap tulajdonjogát - kap­tuk a hírt. Mint ismeretes, a Magyar Hitel Bank már jó ideje meg kíván szabadulni sajtóportfoliójától, s ezen be­lül a A Mai Naptól, a Reform­tól és a nagy példányszámú Szabad Földtől. Az eladási ár a Népszabadság informá­ciói szerint 600 millió forint - ezt azonban hírforrásaink cáfolták, szakértők szerint az említett lapok jóval kisebb piaci értéket képviselnek. A szerződés aláírása végül elmaradt, de a tárgyalások tovább folytatódnak. Amint azt Gazsó L. Ferenc, a Mai Nap főszerkesztője és ki­adói vezérigazgatója a Nép­szavának elmondta, több külföldi és belföldi vevővel folynak még a tárgyalások. A „befutóról” már csak azért sem tudott felvilágosí­tást adni, mert a tárgyaláso­kat a Hitel Bank folytatja, s a legkedvezőbb ajánlatot fo­gadják majd el. Gazsót a bank illetékesei biztosították arról, hogy a vételár mellett garanciát is megkövetelnek a három lap jövőbeni megjelenésére néz­ve. Azt is fontosnak tartot­ták a főszerkesztővel közöl­ni, hogy szó sincs „kényszer­eladásról”, megvárják a leg­jobb ajánlatot. A jövendő Mahir-MHB üz­letről Tóth Bélát, a közel­múltban lapfelvásárlásairól ismertté vált üzletembert is megkérdeztük. Elmondta, hogy „nem tud a dologról”. További információért Szé­kely Zsoltot, a Mahir vezérét kerestük meg, aki nem kí­vánt nyilatkozni. Dr. Győri Tibor, a Mahir ki­adói igazgatója kérdésünk­re elmondta, hogy a Mahir már a közelmúltban megtör­tént lapvásárlásaival (Exp­ress, Magyar Nemzet, Esti Hírlap) egy időben kinyilvá­nította, hogy a cég multimé­dia-pozíciót kíván elfoglalni a magyar médiapiacon. En­nek megfelelően minden ér­tékes újság kiadói joga, il­letve tulajdonjoga számot tarthat a Mahir érdeklődé­sére. Ugyanakkor bármilyen aktuálisan megkötendő üz­letről Győri úr annyit mon­dott, hogy „erről korai lenne nyilatkozni”. Emellett hatá­rozottan cáfolta, hogy bár­miféle megállapodás aláírá­sára sor került volna. Pénteken délután egy ma­gát megnevezni nem kívánó informátor arról tájékoztat­ta a Népszavát, hogy az el­adandó három lap új tulaj­donosa Jürg Marquard, a svájci médiacézár lesz, aki­nek magyarországi érdekelt­ségébe tartozik a Magyar Hírlap. Telefaxon elküldött kérdéseinkre Marquard ma­gyarországi megbízottja, Já­nos G. Gilly válaszolt. Gilly válaszában leszögez­te, hogy sem Marquard, sem cége, a Verlagsgruppe Jürg Marquard nem vette meg a Mai Napból, a Reformból és a Szabad Földből álló mé­diacsomagot. Gilly azonban hozzátette, hogy további la­pok, magazinok esetleges vétele Marquard stratégiai tervét szolgálják. Szerinte köztudomású, hogy a cég aktívan keresi a befektetési lehetőségeket a médiában, s a megfelelő alkalommal kész megkezdeni a beruhá­zásokat. Vannak még hívei az expó­nak, akik bíznak abban, hogy a kormány nemleges döntése ellenére mégiscsak lesz 1996-ban világkiállítás Budapesten - nyilvánították ki a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság Turisz­tikai Szakosztályának szom­bati tanácskozásán, melyen idegenforgalmi szakemberek fejtették ki álláspontjukat. Azok, akik továbbra is bíz­nak az expo megrendezésé­ben, s a parlamenti döntésig nem adják fel a reményt, mégis kénytelenek azon gon­dolkodni, hogy a világkiállí­tás meghiúsulása esetén hogy lehet konvertálni az eddig befektetett anyagi és szelle­mi energiákat. Ha nem lesz expo, akkor is érdemes hasznosítani az eddigi erő­feszítéseket, s elképzelhető­nek tartják egy „turizmus­negyed” létrehozását a ter­vezett kiállítási területen. Pál László ipari miniszter ausztriai megbeszélésein tár­gyalt a expo budapesti le­mondásáról is. A miniszter szerint Ausztria megérti a döntést. Elismerésre talált az a körülmény, hogy a kormány beiktatása után az első intéz­kedések között ilyen gyorsan rendezte a világkiállítás dol­gát, és ezzel partnereinek sok felesleges kiadást takarí­tott meg. Osztrák pénzügyi körökben Pál olyan véle­ményt is hallott, hogy a világ­­kiállítás lemondása kifeje­zetten bölcs döntés volt. Pál elmondta partnerek­einek, hogy az 1100 éves fennállás alkalmából Magyarország nagyszabású rendezvénye­ket tervez, átmentve jó né­hány programot a tervezett expo rendezvényei közül. Az osztrák gazdaság ugyan veszített valamelyes tőkét a budapesti világkiállítás le­mondása miatt, de ennél sok­kal többet nyer azzal, hogy javultak a ’96-os millenniumi ünnepségek esélyei. így érté­kelte a jelenlegi helyzetet Walter Nettig, a bécsi gazda­sági kamara elnöke a Die Pressének adott nyilatkoza­tában. Úgy vélekedett, lesz­nek multinacionális cégek, melyek a magyar lemondás miatti csalódottságból tevé­kenységük székhelyét most majd áthelyezik az osztrák fővárosba. Másrészt az Euró­pai Unió ezután megnyerhe­tő lesz a ’96-os ausztriai mil­lenniumi ünnepségeknek. A millecentenárium lenne az áthidaló megoldás? MTI-információ Marad az országos kánikula (Folytatás az 1. oldalról) Ha tehetjük, fogyasszunk több ásványvizet, mert ebben sok értékes ásványi anyag van. Az MTI jelentése szerint számos olyan betegség van­­ mint az érrendszeri és vér­nyomásproblémák, vagy a cukor- és a vesebetegség amelyet súlyosbíthat, ha a betegségben szenvedő erős napsugárzásnak van kitéve. A kánikula komoly gondo­kat okozott tavaly a nyári szabadságukról Németor­szágba visszatérő vendég­­munkásoknak, akik hosszú órákig várakoztak a határa­inkon. Krisán Attila, a határ­őrség szóvivője elmondta, hogy a déli határszakaszon hat óra a várakozási idő, míg a nyugatin várakozási idő nélkül, folyamatosan lehet áthaladni. A vízhez minden határátkelőhelyen hozzá le­het jutni. Kritikus helyzet­ben a polgári védelem vize­szacskókkal, a vöröskereszt pedig orvosi szolgálattal lát­ná el a rászorulókat. „A me­leg hatására krízishelyzet se­hol nem alakult ki” - nyilat­kozta lapunknak a szóvivő. A Vízművek tájékoztatása szerint vízhasználati korláto­zások, illetve locsolási tila­lom egyelőre nincs érvény­ben, de javasolják, hogy csúcs­időben, 20 és 22 óra között­­ kevesebb vizet használjunk. A meteorológiai intézet tájékoztatása szerint jövő szombatig biztosan marad a kánikula, 31-36 fokos hő­mérsékletre számíthatunk. Megtudtuk, hogy augusztus­ban az átlagosnál melegebb lesz, legfeljebb a hónap vé­gén várható változás. Az utóbbi száz évben nem volt ilyen meleg a főváros­ban, hisz szombaton rekord­hőmérsékletet mértek. Már a hajnali, napi minimumhő­mérséklet is magasabb volt minden eddiginél: 23,5 fok volt Budapesten. Délután 36,5 fokos meleget regisztráltak, ami csaknem egy fokkal volt magasabb az eddigi, 1917- ben mért rekordnál. Timföldgyári „háború” (Folytatás az 1. oldalról) A politikai lobby feltétele­zését meg egyenest „alávaló hazugságnak” nevezte. „Az ugyanis”, mondotta Baksa, „hogy a még ellenzéki pozíció­ban lévő Mádai Péter SZDSZ-es képviselő a korábbi parlamentben a térség súlyos foglalkoztatási gondjainak or­voslása érdekében szót emelt, semmiképpen sem nevezhető lobbyzásnak”. Sokkalta inkább nevezhető annak az az almás­füzitői tanácskozás, amelyen két jelenlegi honatya, Schalk­hammer Antal és Szalay Gá­bor is megjelent, hogy felka­rolja Almásfüzitő ügyét. Ajkán sokan úgy vélik, hogy Schalkhammer, a Bá­nyász Szakszervezet elnöke „elárulta a bányászokat”, hi­szen ha az ajkai timföldgyá­rat zárnák be, nemcsak az ottani 800-1000 ember mun­kája kerülne veszélybe, ha­nem az ajkai bányászok jó részére se lenne szükség. Az almásfüzitői gyár két vezetője, Elekes Zoltán gaz­dasági igazgató és Csigéné Kecskés Erzsébet értékesíté­si igazgató leszögezte: a ko­rábban történtekkel kap­csolatosan ők nem feltéte­leznek politikai lobbyzást. Azt állítják, hogy a Hungalu nem kellő körültekintéssel tette meg javaslatát. Ezt fej­tették ki az almásfüzitői ta­nácskozáson, ahol termé­szetes, hogy jelen voltak a térség parlamenti képvise­lői. A gyár bezárása ugyanis súlyos gondokat okozhat a régióban. „Jelenlétünk a tanácskozá­son nem a lobbyzás, hanem a segíteni akarás bizonyítéka”, hangsúlyozta Schalkhammer Antal. „Szó sem volt még valaki melletti kiállásról, s így nem is árulhattunk el se bányászt, se timföldgyári munkást. Mind­össze azt szorgalmaztuk, hogy álljon fel egy szakértői bizott­ság a helyzet tisztázására, s a nemzetgazdaságilag legéssze­rűbb megoldás kidolgozására.” Schalkhammer elmondta: ja­vaslatukra az ÁV Rt. ügyve­zető igazgatója, dr. Becker László már válaszolt is, esze­rint néhány héten belül fel is állítják a szakértői bizott­ságot. Az egyeztetés talán megteremtheti azt a kon­szenzust, amely jó feltételt ad a megalapozott kormány­­döntéshez. A Hungalu ve­zérigazgatója, Keresztes Pé­ter nem tart e bizottságtól, de attól igen, hogy a szüksé­ges döntés bármilyen ok miatti halogatása pótolha­tatlan nemzetgazdasági ká­rokat okozhat.

Next