Népszava, 1994. október (122. évfolyam, 230-255. sz.)
1994-10-01 / 230. szám
21994. OKTÓBER 1., SZOMBAT BELFÖLD RÖVIDEN A jövő év végére lesz új alkotmány Várhatóan a jövő év végére vagy 1996 elejére elkészül az új magyar alkotmány - közölte Vastagh Pál igazságügy-miniszter pénteken Balatonaligán, a TIT országos fórumán. A kormányhatározat szerint széles körű szakmai, tudományos előkészítő munkával állítják össze a koncepciót, amely majd a szakmai, közéleti, végül pedig parlamenti vita alapja lesz. Pártpénzek és összeférhetetlenség Az Alkotmánybíróság hétfőn és kedden teljes ülést tart. A grémium egyebek között megtárgyalja azt az indítványt, amely szerint a pártok költségvetési támogatásának szabályai sértik a pártalapítás szabadságának elvét. Napirenden szerepel az a beadvány is, amely a polgármesteri, illetve az országgyűlési képviselői tisztség összeférhetetlenségének megszüntetését kifogásolta. Csomagolják a Közraktár utcai piacot Folyamatosan dolgoznak a Közraktár utcai piac kiürítésén, elhordják a feleslegessé vált ládákat, lebontják a bódékat, s méltó helyére kerül az ott felhalmozódott szemét is. Az még nem tudható, ki lesz a főváros egyik legdrágább ingatlanának gazdája, s mit kezd majd vele. Az erre vonatkozó pályázat eddig sikertelen volt. Tizenkét osztály és tehetséggondozás Az eddigi nyolcosztályos alapfokú iskolarendszert, amint arra lehetőség nyílik, a tízosztályosnak kell felváltania. Hosszabb távon pedig a 12 osztályos iskolarendszernek van alternatívája - jelentette ki Jánosi György művelődési államtitkár pénteken Oroszlányban, a közoktatási regionális fórumon. A minisztérium tervbe vette, hogy fokozatosan növeli a rászorulók tankönyvtámogatását egészen addig, amíg el nem érik az ingyenes juttatást. A tárca minden erejével azon lesz, hogy a különféle tehetséggondozási formákért ne kelljen fizetniük a szülőknek. Hétfőtől a nyugdíjemelésről tárgyalnak Az Országgyűlés a jövő héten másfél napos plenáris ülést tart, s várhatóan csak november-decemberben válik ismét zsúfoltabbá a program. A jövő héten megkezdődik a visszamenőleges, egyösszegű nyugdíjemelésről, valamint az expo lemondásáról benyújtott javaslat vitája. Horn Gyula levele az idősek világnapján „Tudjuk, hogy nem könnyű nálunk idős embernek lenni. Ahelyett, hogy a több évtizedes munka után joggal elvárható biztonságot és kényelmet nyújtana, az idős kor sokak számára a betegeskedést, a nélkülözést, a létbizonytalanságot jelenti. Őszintén remélem, hogy az idős emberek tudják: az alig 3 hónapja működő kormány hivatalba lépésének szinte az első percétől keresi a könnyítés, a segítség lehetőségeit.” Egyebek között ezt tartalmazza az a levél, amelyet Horn Gyula miniszterelnök írt az idősek világnapja alkalmából a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat által szervezett fórum résztvevőihez. Megosztott az újságíró-társadalom is Tisztújító küldöttgyűlését tartja a hét végén a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Balatonszéplakon. A MÚOSZ pénteken megnyitott legfőbb fórumának résztvevői előtt Komlós Attila, a szövetség ügyvezető elnöke hangsúlyozta: a MÚOSZ-ra is hatással voltak és vannak az újságírókat is érintő politikai és társadalmi változások. A legszembetűnőbbnek az újságírószakmában megjelent megosztottságot nevezte, melyet politikai töltetű szándékok, álláspontok konfliktusa idézett elő. Gyógyszerészek az iskolapadban Nyolcvan szakember részvételével kezdődött közép- és felsőfokú gyógyszer-kommunikációs tanfolyam, amelyen a vezetőkön kívül például a gyógyszerészeknek is meg kell szerezni a gyógyszerek forgalmazására és reklámozására vonatkozó gyógyszer-kommunikációs szakképesítést. Segítség a magyar nemzetiségű diákoknak A Magyarországon tanuló magyar nemzetiségű diákok többsége - mintegy 2500-an - tanulmányi vízum nélkül érkezett Magyarországra, többségük képtelen megfizetni a tartózkodással kapcsolatos eljárás díját is. Az új intézkedés szerint e költségek alól mentesülnek az állami, illetve az állami költségvetésből támogatott alapítványi ösztöndíjasok, amennyiben magyar nemzetiségüket igazolni tudják. Azok, akik nem rendelkeznek igazolással, egyedi kérelem alapján fordulhatnak a hatóságokhoz költségmentességért. Választási rohammunka a Belügyminisztériumban Elkészültek a szavazatleadáshoz szükséges névjegyzékek Az önkormányzati választások legkorábbi lehetséges időpontja 1994. december 4-e. A választói névjegyzékek már elkészültek, ugyanúgy, mint a választáshoz szükséges nyomtatványok tervezete. Eredmény - a képviselő-testületek nagy száma miatt - csak a választást követő nap estéjén várható. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A helyi önkormányzati képviselők mandátuma ebben az évben lejár, tehát még karácsony előtt meg kellene tartani a választásokat - jelentette ki Zsuffa István közigazgatási államtitkár a Belügyminisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján, miközben a parlamentben még folyt a szavazás az erre vonatkozó törvényről. A köztársasági elnök a jogszabály kihirdetése után a jövő hét elején valószínűleg kitűzi a választások időpontját. Ennek legkorábbi dátuma december 4-e lehet, mivel a két időpont között legalább 60 napnak kell eltelnie. Az év végi ünnepek miatt azonban mindenképpen az lenne kívánatos, ha a választás december 4-e és 11-e között lezajlana - mondta az államtitkár. Ehhez megfeszített szervezési munkára van szükség. A tegnap tartott országos jegyzői értekezleten kiderült, hogy már mindenütt elkészült a választók és a választójoggal nem rendelkezők felfrissített, pontos névjegyzéke, és kijelölték az egyéni választókerületeket, szavazóköröket. Tóth Zoltán, az Országos Választási Iroda vezetője felhívta a figyelmet arra, hogy az ideiglenes bejelentővel rendelkező választók nyaralójuk helyszínén is leadhatják voksukat. De ennek feltétele, hogy a bejelentkezés a választás időpontjának kitűzése előtt megtörténjen. Kisebbségi önkormányzati képviselő-választás - amint az a 13 nyelven megjelent Választási Füzetekből kiderül - a választás kitűzése után tíz napon belül kezdeményezhető. Az ehhez szükséges űrlapot, valamint a jelöltajánló íveket a helyi polgármesteri hivatalban lehet majd igényelni. Ez utóbbin az ajánló neve, személyi száma és lakcíme szerepel. Ha valaki titkosan kívánja ajánlását leadni, erre is van lehetőség: a polgármesteri hivatalban, miután személyazonosságát igazolta, zárt urnába dobhatja az általa ajánlott képviselőjelölt nevét. Alkotmányt módosított a parlament (Folytatás az 1. oldalról) Az SZDSZ elnöke viszont nem látja okát ennek a súlyos lépésnek. Pető Iván szerint nem esett olyan sérelem, amely indokolná a kivonulást. Horn Gyula kormányfő az MTI-nek nyilatkozva kijelentette: feltűnési vágy kifejezése a kivonulás, amely szíve joga az ellenzéknek. Először az alkotmányt módosították a kormánypárti képviselők (261-en voksoltak igennel, egy képviselő - Tölgyessy Péter - nemmel). A több mint hat órán át tartó szavazási procedúra során 224 igen, egy nem szavazattal és két tartózkodással fogadták el a legtöbb vihart kavaró önkormányzati választási törvényt, 221 igennel és két tartózkodással a helyi önkormányzatokról, és 232 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül a polgármesteri tisztség egyes kérdéseiről szólót. A kisebbségi választások költségeire vonatkozó országgyűlési határozatot is ellenszavazat nélkül hozták meg a képviselők. Vezérszónokok vitatkoztak a pótköltségvetésről A parlament a pótköltségvetés általános vitájával kezdte tegnap reggeli pótnapját. Előbb a frakciók vezérszónokai mondták el a tervezett gazdasági intézkedésekről mondandójukat, majd kétperces pengeváltások élénkítették az egyébként lassan unalomba fúló felszólalásokat. Rákos József NÉPSZAVA A kormánykoalíció által elengedhetetlennek tartott pótköltségvetés általános vitáját a még szót nem kapott vezérszónokok mondandójának meghallgatásával kezdte tegnap az Országgyűlés. Elsőként Boldvai László, az MSZP frakciójának nevében fejtette ki álláspontját. Az öröklött gazdasági helyzetről elmondta, hogy a korábbi kormány teremtett alapot arra, hogy az új koalíció pótköltségvetést terjesszen be. Ennek egyik oka például az általános tartalék - 25 milliárd forint 92 százalékának elköltése, szemben az MDF vezette koalíció 40 százalékos lehetőségével. A szocialista szónok szerint a napi finanszírozáshoz és a hiteltörlesztésekhez 5 milliárd dollárra van szükség, emiatt is meg kell állítani az egyensúlyromlást, ellenkező esetben elfogyhat a 6,5 milliárd dolláros devizatartalék. A kereszténydemokraták nevében Csépe Béla azt hangoztatta, hogy az államháztartási törvény szerint nem kellett volna pótköltségvetést benyújtani, s a költségvetés szempontjából az időarányos teljesítés jobb a vártnál. A szabaddemokrata frakció nevében Gaál Gyula hosszasan sorolta a pótköltségvetés beterjesztésének gazdasági indokait. Eközben azt is szóvá tette, hogy az ellenzék az előző négy évről folyamatosan azt hangoztatja, hogy a választásokkor már szerény mértékű emelkedést sikerült megvalósítaniuk, ám arról megfeledkeznek, hogy ezek a korábbi, kifejezetten katasztrofális eredményekhez képest igazak. A Fidesz nem támogatja a kormány indítványát, mondta Urbán László. Véleménye szerint a pótköltségvetés nem tartalmaz kiadáscsökkentéseket, s nem javítja a vállalkozások versenyképességét. A független Zwack Péter arra figyelmeztett, hogy egy olyan program, amely csak a pénzügyi egyensúlyra helyezi a hangsúlyt, felborítja a társadalmi stabilitást, veszélyezteti a belső piacot és elriasztja a külföldi tőkét. Rott Nándor (FKgP) szerint a költségvetési korlátok lebontása nem más, mint a kormányzat fegyverletétele az államapparátus előtt. Az MDF déli sajtótájékoztatóján is a tervezett pénzügyi intézkedések játszották a főszerepet. Dobos Krisztina elsősorban azt sérelmezte, hogy az oktatástól és annak fejlesztésétől 2,2 milliárd forintot von el a pótköltségvetés, míg Bogárdi Zoltán szerint az energiahordozók áremelésének elhalasztásával értelmét vesztette a dokumentum. Elnöki szóra vár az ellenzék Csík Rita NÉPSZAVA A köztársasági elnökhöz fordul a parlamenti ellenzék, azt követően, hogy tegnap este az önkormányzati törvény, a választójog, valamint az alkotmány módosításáról szóló törvények szavazása előtt kivonultak az ülésteremből - ezt Kónya Imre, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezető-helyettese jelentette be. Az ellenzék azt kéri Göncz Árpád köztársasági elnöktől, hogy az alkotmányban biztosított jogával első ízben élve küldje vissza az említett törvényeket újra megfontolásra az Országgyűlésnek. Az ellenzék azért döntött így, mert az 1989 óta fennálló gyakorlattal szemben először változtatnának úgy az alkotmányon és a választójogi törvényen, hogy azt nem előzte meg hatpárti konszenzus. Kónya Imre szerint a tegnap megszavazott módosítások szűkítik a demokratikus alapjogokat, megnehezítik a jelöltek állítását az önkormányzati választások során, s lehetővé teszik, hogy egy viszonylag szűk csoport, szavazóréteg szavazata döntsön. Kónya Imre kijelentette azt is, kivételes eseménynek tekintik mindazt, ami tegnap a Tisztelt Házban történt. A frakcióvezető-helyettes sajnálatát fejezte ki, hogy ehhez a végső eszközhöz kellett fordulnia az ellenzéknek, de nem láttak más lehetőséget, hogy a közvélemény figyelmét felhívják a demokráciát súlyosan veszélyeztető kormánypárti magatartásra. Füzessy Tibor, a Keresztény Demokrata Néppárt frakcióvezetője elmondta, a rendszerváltást megalapozó, valamennyi törvény nemzeti közmegegyezéssel született meg, s ennek során az Ellenzéki Kerekasztal véleményét éppen az SZDSZ képviselte legmarkánsabban. A tárgyalások során pedig az MSZP elődje ült az asztal másik oldalán. Az MDF, az FKGP, a KDNP és a Fidesz frakcióvezetői, miután levelüket eljuttatják a köztársasági elnökhöz, hétfőn találkoznak Göncz Árpáddal, s ennek során részletesen is kifejtik neki az ellenzék álláspontját. Kónya Imre kilátásba helyezte: ha az elnök nem tudja méltányolni az ellenzék kérését, az Alkotmánybírósághoz fordulnak. Üres padsorok a jobb oldalon Cseke Csilla felvétele