Népszava, 1994. október (122. évfolyam, 230-255. sz.)
1994-10-04 / 232. szám
1994. OKTÓBER 4., KEDD BELFÖLD RÖVIDEN Médiatörvény: egyeztetés előtt a végső változat Az Igazságügyi Minisztérium tegnap megküldte a rádiózásról és a televíziózásról szóló törvényjavaslat legújabb, a tervek szerint végső változatát a művelődési tárcának. A még tisztázandó kérdésekről várhatóan a következő két hétben tárgyalnak. A koalíciós pártok álláspontja még különbözik arról, hogy privatizálják-e a TV második csatornáját, önállóan vagy az MTV-n belül sugározzon-e a Duna TV, milyen formában működjön a két közszolgálati intézmény. Szünetelhet majd a munkanélküli-járadék? A munkanélküli-járadék szüneteltetésének lehetőségét régóta javasolják munkaügyi szakemberek, de az Érdekegyeztető Tanács szakbizottsága csak nemrég értett egyet a foglalkoztatási törvény módosításával. A javaslat lényege, hogy rövidebb, legfeljebb 3 hónapos időtartamokra a munkanélküli akár többször is vállalhasson munkát úgy, hogy ne szűnjön meg, csak szüneteljen jogosultsága a járadékra. A rövid idejű munkavállalásokat követően a korábbi feltételek szerint fizetnék részére a még hátralévő járadékot. A legidősebb hajadont köszöntötték A kisebbségek választási aggályai Az önkormányzatokról és az azok választásáról szóló törvények módosítása a nemzeti és etnikai kisebbségek szempontjából előrelépést jelent, de a szabályozás még mindig aggodalomra ad okot - nyilatkozta Lásztity Perő. A Kisebbségi Kerekasztal ügyvezető elnöke kifogásolja például, hogy a magyarországi kisebbségek nem delegálhatnak képviselőt az Országos Választási Bizottságba. A kisebbségi önkormányzatok megválasztásához szükséges érvényességi küszöb felállítását súlyos diszkriminációnak tartja. Az Agrárszövetség nem csatlakozik az ellenzéki koalícióhoz Mégsem csatlakozik az ellenzéki pártok, az FKGP, a KDNP és az MDF szabolcsi önkormányzati választási koalíciójához az Agrárszövetség nyírségi szervezete. Erről a párt megyei választmánya hétfőn határozott Nyíregyházán. A testület ugyanakkor egyhangúlag úgy döntött, hogy az Agrárszövetség szabolcsi vezetői az MSZP-vel kezdjenek tárgyalásokat az együttműködésről. A külföldiek helyzete Magyarországon Egyre több külföldi, telepedik le hazánkban, és például a FÁK- országaiból érkező turisták közül is nagyon sokan akarnak itt maradni - vezette be a Nyitott tárcák elnevezésű, a külföldiek magyarországi helyzetével foglalkozó sajtótájékoztatót hétfőn Forró Evelyn kormányszóvivő. Néhány jellemző adat: 1989. és 1994. között összesen 125 433 ember menekült Magyarországra. A Menekülteket Ellátó Alap 1994-ben 900 millió forintot kapott a költségvetésből, jövőre azonban már 1 milliárd forintra lesz szükség. Az országban több százezer külföldi él, közülük viszont csak 18 600-an rendelkeznek érvényes munkavállalási engedéllyel. A statisztika szerint háromszorosára nőtt a külföldiek által elkövetett bűncselekmények száma. A nemzetközi vonatok biztonságáért Az Országos Rendőr-főkapitányság és a MÁV összehangolt intézkedéseket tervez a nemzetközi vonatok fokozott rendőri és vasúti rendészeti ellenőrzése érdekében. Erről hétfőn állapodtak meg a két fél vezető képviselői. A nemzetközi vonatok közbiztonsági helyzete ugyanis nem javult, a járatok közül különösen a Belgrád, a Dacia, és a Hellas nemzetközi vonatokon sok bűntény történik. Átadták a színikritikusi díjakat Az elmúlt évad színikritikusi díjait hétfőn adta át Koltai Tamás, a Magyar Színházművészeti Szövetség kritikusi tagozatának elnöke a Rátkai Klubban. A legjobb rendezés díját megosztva kapta Ascher Tamás és Mohácsi János, a legjobb női alakításért járó elismerésben Molnár Piroska részesült. A legjobb férfi alakítás díját Garas Dezső kapta, a legjobb férfi mellékszereplő címet Haumann Péter érdemelte ki. A legjobb díszlettervezésért részesült elismerésben Kentaur (Erkel László), valamint Igor Popov, a legjobb jelmez díját Bartha Andrea kapta. A hétfői ünnepségen adták át a Bálint Lajos-emlékgyűrűt. Az elismerést ezúttal Kamarell Márta, a kaposvári Csiky Gergely Színház művészeti titkára vehette át. Demszky Gábor főpolgármester tegnap Göncz Árpád köztársasági elnök jókívánságait is tolmácsolva köszöntötte a 105 éves Zolnai Ilkát. Az idős aszszony, aki a fővárosi szociális otthonok 6500 lakója közül a legidősebb, öt éve él a Mártonhegyi úti intézetben, és kis segítséggel, de önállóan látja el magát. Sohasem volt férjnél, és mindig háztartásbeliként dolgozott. Készül az új alkotmány A kormánykoalíció nem érti az ellenzék érvelését Elfogadhatatlan mindkét koalíciós párt számára az ellenzék érvelése, miszerint azzal vonják kétségbe a pénteki törvényalkotást, hogy az nem legitim, mert az önkormányzati és a választójogi törvény módosításakor alkotmánymódosítás is történt - jelentette ki Pető Iván a koalíciós egyeztető tanács tegnapi ülése után. Danó Anna NÉPSZAVA Nem tudják elfogadni a Fidesz érveit, miszerint az alkotmány módosításához kevés két párt diktátuma. A koalíció úgy véli, az ellenzék éppen azzal legitimálta az önkormányzati törvényt, hogy bennhagyta módosító indítványait. A megszavazott módosítások zöme éppen hogy ellenzéki javaslatként vált a törvény részévé. Nem volna jó, ha olyan módszerek uralkodnának el a parlamentben, mint az a pénteki önkormányzati törvény végszavazásánál előfordult - hangsúlyozta Pető, aki úgy véli, az ellenzék kivonulását semmilyen érdemi indok nem támasztotta alá. Az alkotmány négy ponton módosult, melyből három változtatás elkerülhetetlen volt. Az első három szorosan összefüggött a közvetlen megyei önkormányzati képviselő-, és a közvetlen polgármester-választással, a kisebbségi önkormányzatok megválasztásával, és a választás időpontjának egyértelmű rögzítésével. Ezekben a kérdésekben az ellenzék is támogatta az előterjesztést. Az alkotmánymódosítás egyetlen vitatható pontja a köztársasági megbízotti rendszer megszüntetése volt, hiszen azt előzetesen csak a Fidesz támogatta. Az önkormányzati választások idei kiírása alkotmányos kötelezettség, ezért a koalíció azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy a választásokat mielőbb, a lehető legrövidebb határidővel írja ki. A koalíció döntött az új alkotmány előkészítésének megkezdéséről. Még e héten tárgyalásokat kezdeményeznek ez ügyben a két párt szakértői, frakciótagjai az igazságügyi tárcával. Már a jövő hétre koalíciós egyeztetés elé kerülhet az alkotmányozás előkészítésének technikai feladatairól szóló javaslat. A koalíció elvei szerint az új alkotmánynak hatpárti konszenzussal kell készülnie, és a meglévő politikai rendszer intézményeire kell épülnie. Az alkotmányozás megkezdéséről tárgyaló ellenzéki delegáció a parlament elnökénél már jelezte: bizonyos feltételek teljesülése mellett hajlandóak az alkotmányozásban részt venni. Pető Iván ezekről a feltételekről úgy vélekedett, hogy azokban semmi olyan nincs, amiről a koalíció kibékíthetetlenül másként vélekedne. Kármentő expót akar a Fidesz Csík Rita NÉPSZAVA Bár tartalmilag egyetértett a Fidesz azzal a levéllel, amit az ellenzéki pártok a múlt hét végén intéztek Göncz Árpád köztársasági elnökhöz az önkormányzati csomag módosítása miatt, azt nem írták alá, mert úgy ítélték meg, hogy személyesen is módjuk lesz a köztársasági elnök előtt érveik kifejtésére - jelentette ki Deutsch Tamás, a Fidesz frakcióvezetője, a frakció és az elnökség tegnapi kibővített ülését követően. A Fidesz politikusa elmondta: vitán felül áll, hogy a köztársasági elnök hatásköre az önkormányzati választások időpontjának meghatározása, ezért a Fidesz semmiféle időpont megjelölésével nem kíván tippeket adni. Deutsch Tamás kategorikusan visszautasította a kormánypártok azon állítását, hogy az ellenzék az előzetes egyeztetések során nem emelt kifogást az alkotmánymódosíás ellen. A politikus kiemelte, ő maga volt az egyik, aki pártja nemtetszését az előzetes egyeztetések során kifejtette. Elmondta azt is, az ellenzék már nyáron is több ponton élesen bírálta az önkormányzati csomagtervet, így a kormánypártokat, állításukkal ellentétben, nem érhették meglepetésként az ellenzék parlamenti bíráló megjegyzései. A Fidesz frakciója kibővített ülésén hosszas vita után úgy döntött, hogy megváltoztatva korábbi álláspontjukat, nemmel fognak szavazni a kormány expót lemondó törvényjavaslatáról - jelentette ki Kósa Lajos, a frakció gazdasági szakértője, aki elmondta, az előterjesztés alapján az expo lemondásáról alig lehet tárgyalni, hiszen a törvényjavaslat például nem tartalmazza a bevételeket, ugyanakkor meglehetősen nagyvonalúan kezeli a millecentenárium megrendezésének költségeit, pár 10 milliárdban megfogalmazva. Ennek alapján nem lehet tudni pontosan, hogy milyen megtakarítás származik a lemondásból. A Fidesz a továbbiakban sem szereti az expót, de úgy ítéli meg, hogy pillanatnyilag a lemondás költségei, valamint a lemondásból eredő erkölcsi és presztízskárok nagyobbak lennének, mint amennyi megtakarítás elérhető a lemondással. Ezért valamilyen kármentő jellegű expo megrendezése mellett vannak. Tovább tartó támadások a pótköltségvetés ellen A parlamentben tegnap napirend előtt az ellenzéki pártok szónokai támadták a kormánykoalíciót az önkormányzati törvénycsomag elfogadása miatt. A visszamenőleges nyugdíjemelésről egyetértően, míg a pótköltségvetésről kritikai éllel nyilatkoztak az ellenzéki képviselők. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Napirend előtt mind a négy ellenzéki párt szónoka öszszefoglalta frakciója fő ellenérveit a pénteken elfogadott önkormányzati törvényekkel és alkotmánymódosítással szemben. Ismételten kifejezték amiatt érzett aggodalmukat, hogy a koalíció egyoldalúan, erejével viszszaélve módosította az alkotmányt hatpárti egyetértés nélkül és hogy közvetlenül a választás előtt változtatta meg az erre vonatkozó jogszabályt. Kuncze Gábor válaszában újra leszögezte: a kormány abban a tudatban nyújtotta be javaslatát, hogy a főbb kérdésekben nyáron sikerült megegyezniük az ellenzéki pártokkal. Egyetértettek a közvetlen polgármester- és önkormányzati képviselő-választással, vita csak a köztársasági megbízotti intézmény eltörlése kapcsán alakult ki. A KDNP volt az egyetlen, amely ragaszkodott a 30 százalékos érvényességi küszöbhöz. E kérdésben a koalíció engedett volna, ekkor azonban bebizonyosodott, hogy az ellenzék célja az időhúzás, minthogy az utolsó pillanatban elzárkózott a megegyezéstől - állapította meg a belügyminiszter. A nyugdíjemelésről szóló határozati javaslatot amely a nyugdíjak az év első nyolc hónapjára szóló viszszamenőleges, nyolcszázalékos emelését és ennek egy összegben való kifizetését írja elő - Kovács Pál népjóléti miniszter ismertette. A miniszter elmondta: a döntés azért húzódott mostanáig, mert az új kormánynak meg kellett vizsgálnia, honnan teremti elő a szükséges 21,2 milliárd forintot. Minthogy a társadalombiztosítás kaszszájában nincs ennyi pénz, a többlet a költségvetés hiányát növeli. Kovács Pál arra kérte a parlamentet, mielőbb fogadja el a javaslatot, hogy a nyugdíjasok már novemberben kézhez kaphassák a nyolchavi emelés öszszegét. A felszólaló ellenzéki képviselők - Semjén Zsolt (KDNP), Lányi Zsolt (FKGP), Kis Gyula (MDF) és Selmeczi Gabriella (Fidesz) üdvözölték a javaslatot. Nehezményezték azonban a döntést megelőző hosszan tartó huzavonát, és kifejezték gyanújukat, hogy a koalíció a törvény által előírt nyugdíjemelést kampányfogásként alkalmazza. A vita lezárása és a határozathozatal ma várható. Ellenzéki hozzászólásokkal folytatódott a pótköltségvetés általános vitája is, amelynek résztvevői fölöslegesnek, károsnak ítélték a kormány által benyújtott tervezetet. A vita ma délután folytatódik. Kivezető út a múltból? Szép Zsuzsa NÉPSZAVA Az idei pótköltségvetés indokolatlan, csak politikai célt szolgál - szögezte le Latorcai János, a Kereszténydemokrata Néppárt alelnöke, országgyűlési képviselő tegnap este a párt székházában tartott vitafórumon. Szerinte a pótköltségvetés csak arra jó, hogy jelezze, mi várható a jövő évi költségvetéstől. A volt ipari miniszter szerint a gazdaság - szemben azzal a politikai szlogennel, amelyet a Horn-kabinet zászlajára tűzött - jobb helyzetben van, mint 1990-ben volt. Latorcai hosszan ecsetelte azt a helyzetet, amelyet a Szovjetunió összeomlása okozott a magyar gazdaságban. Véleménye szerint négy évvel ezelőtt a XX. század egyik, ha nem a legnagyobb válsághelyzetét éltük át. Megszűnt a fizetőképes kereslet, az akkori kormányzat intézkedései pedig nem voltak szerencsések, mert magára hagyták a gazdaságot. 1992 közepéig szervezett formában a gazdasági válságkezelésre nem került sor, csak kivételes esetekben. Akkor készült el a jövőképfeltáró program, amelyet az Antall-kabinet iparpolitikai koncepciónak nevezett. Szabó Iván, akkor még ipari miniszter, az ipar válságkezelő téziseit keresztülvitte a kormányzatban, amelyet ’93-ban fogadtak el, s a feltételeit is kiharcolta. Azoknak a vállalatoknak, amelyeknek tartozásuk volt az állammal szemben, elengedték vagy átütemezték. A bankoknak viszont nem állt módjukban hasonló jó cselekedetet tenni. Nem volt hozzá eszközük. A volt ipari miniszter szerint a volt központi szerepvállalás elindította az ipar növekedését. A honatya hiányolja a beruházások ösztönzését a pótköltségvetésből. Szerinte az államnak szerepet kell vállalnia a gazdaságban, a pénzügy és a gazdasági diplomácia eszközeivel. Csak így képzelhető el a kilábalás. Megegyezést kér az elnök a pártoktól (Folytatás az 1. oldalról) Az Országgyűlés a már elfogadott törvényt nem veheti elő, újratárgyalásra csak akkor van mód, ha az elnök visszadja azt a parlamentnek. Ez esetben a jövő hétfőn a parlament különleges eljárással a részletes vitánál folytatja a törvényalkotást. A változások nem érintik az alkotmány módosítását, amely egyebek közt egyfordulóssá teszi a választást. A részvételi és eredményességi küszöbök megtartásával - sikertelenség esetén - időközi választáson kell betölteni a képviselői helyet. Elvileg elképzelhető, hogy egy-egy önkormányzat valamely képviselői helye üresen marad, amikor megalakul a képviselő-testület. Együttműködés Flandriával Az ipari és kereskedelmi miniszterrel kezdett tárgyalást hétfőn Luc van den Brande, hivatalos látogatáson Magyarországon tartózkodó flamand miniszterelnök. A belga tartományi vezető kormányközi együttműködési szerződést írt alá Pál László ipari és kereskedelmi miniszterrel. A flamand miniszterelnököt hétfőn fogadta Horn Gyula miniszterelnök.