Népszava, 1994. december (122. évfolyam, 282-307. sz.)

1994-12-13 / 292. szám

1­6 OLDAL ■ ÁRA: 1­9,50 FORINT ■ 122. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM ■ 1994. DECEMBER 13., KEDD Országos vasutassztrájk A szakszervezetek kormánygaranciát kértek a MÁV jövő évi gazdasági eredményére Drámai tárgyalássorozat végén sem tudtak meg­egyezni a szakszervezetek és a MÁV. Tegnap esté­től ezért megkezdődött a 36 órás vasutassztrájk. Az utazók Budapesten a 122-7860,149-9150,122-4052, 133-5344, 113-6835, 149-0115-ös telefonszámokon, vidéken a vasútállomásokon érdeklődhetnek. Rákos József NÉPSZAVA A tegnap este tíz óra előtt el­indult vonatokat eljuttatták eredeti célállomásukra. Ma összesen 530 személyszállító vonat közlekedik, valameny­­nyi vonalon minimum napi két pár vonatot indít a MÁV. A szerelvények 4-6 kocsi he­lyett 9-12 kocsival közleked­nek. A jegykezelők minden­kinek felvilágosítást adnak a várható közlekedési nehéz­ségekről. Kilenc nemzetközi személyszállító vonat közle­kedik: a Balkan, a Dacia - Bukarest és a Keleti pálya­udvar között közlekedik, Bu­dapest és Bécs között nem köz­lekedik­, a Dráva, a Hungária, a Liszt, a Polonia, a Tisza, a Venezia és a Wiener Walzer. Tegnap délelőtt tíz óráig kellett volna megállapodni az 1995-ös béremelésről. Reggel Lotz Károly közleke­dési miniszter adott felhatal­mazást Kálnoki Kis Sándor­nak, a MÁV Rt. elnökének a további engedményekre. A munkaadói oldal így vállal­ta, hogy 1995-ben teljes vo­nalhosszra kiterjedő forga­lomszüneteltetést nem kez­deményez. A MÁV kötelezte magát a 6 százalékos, államilag ga­rantált bérfejlesztésre, a 13. havi fizetés alapbéresítésé­re, mely további 8 százalé­kos keresetnövekedést ered­ményezne. Fenntartotta azon álláspontját, hogy hajlandó emelni az étkezési hozzájá­rulást 900-ról 1200 forintra. Ezen túl 4 százalékos garan­tált teljesítményjutalmat és a jövő évi eredménytől füg­gően további 4 százalékos bérfejlesztést helyezett ki­látásba. A szakszervezetek azonban szerették volna, ha a MÁV kötelezi magát, hogy 1995-ben forgalomszünetel­tetést egyáltalán nem ren­del el. E döntést a kormány hozta, így a MÁV elnökének ilyen kötelezettség vállalására nem volt lehetősége. A két fél ezután négyszemközt tár­gyalt, majd a munkavállalói oldal bejelentése villámcsa­pásként hatott: a szakszerve­zetek garanciát kértek az eredménytől függő 4 százalé­kos bérfejlesztésre. Ha erre a MÁV nem hajlandó - jelen­tették be -, akkor megegye­zés híján megkezdik a sztráj­kot. Kálnoki telefonon kér­dezte meg Lotz Károlyt az esetleges kormánygarancia lehetőségéről. A közlekedési miniszter - konzultálva Horn Gyula miniszterelnökkel -, a gazdálkodási eredményes­ségre a garancia vállalását nem engedélyezte. Az érdekegyeztetés végén a három reprezentatív szak­szervezet elnöke, illetve al­­elnöke elmondta, hogy a maguk részéről készek vol­tak kompromisszumot kötni, jelentősen engedtek eredeti követelésükből. (Folytatás a 2. oldalon) Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke és Kálnoki Kis Sándor, a MÁV elnöke Demecs Zsolt felvétele Harcok Csecsenföldön Köti Lóránt MTI (Moszkva) Elmérgesedni látszik Cse­csenföldön a helyzet, mi­után Groznij közelében hét­főn délután heves harcok voltak az orosz haderő egyik előrenyomuló menet­oszlopa és csecsen fegyve­resek között. Közben tár­gyalásokat kezdett Moszkva a csecsen vezetés képvise­lőivel a rendezésről. Moszk­vában hétfőn továbbra is erőteljes ellenállásba ütkö­zött a politikai erők részé­ről a csecsenföldi katonai akció, amit az is jelzett, hogy együtt tüntettek a kommunisták, illetve a ka­tonai beavatkozás miatt szintén mindinkább ellen­zékivé váló demokraták. Groznijtól 20 kilométer­re, Dolinszkij település kö­zelében heves tűzpárbaj bontakozott ki a csecsenek és az egyik orosz menetosz­lop között. A csecsen fegy­veresek rakétatámadását követően a menetoszlop fel­bomlott, s az orosz katonák harcálást foglaltak el. A harckocsik és a tüzérség mellett az orosz légierő is bekapcsolódott. A harci gé­pek bombatámadást intéz­tek a tüzet nyitó csecsen ál­lás ellen, amely megsemmi­sült. A sötétedés beálltával elültek a harcok. Ellent­mondásosak voltak viszont az értesülések az áldozatok számára vonatkozóan. Az első jelentések két halott­ról tudtak, később kiderült, hogy 8 orosz katona megse­besült. A csecsen vezérkar állítá­sa szerint mindkét fél ré­széről voltak halálos áldo­zatai az összecsapásoknak. (Folytatás a 9. oldalon) Újabb tűzoltóbaleset Két tűzoltó megsérült tegnap, amikor a Haris köz 3. szám alatti ház pincéjében gyulladt tüzet fékezték meg. A tüzet a lakosok észlelték hétfőre virradó éjszaka. Fél óra múlva már a mentők jöttek a két tűzoltóért. A tűz elfojtása után a tűzoltók már az utómunkála­tok elvégzéséhez mentek le ismét, a füst miatt gázmaszkban, amikor leszakadt alattuk a lépcső - tájékoztatta lapunkat tegnap Kun Zoltán tűzoltó őrnagy. Az utóbbi időkben bekö­vetkezett tűzoltó-tragédiáktól eltérően ezúttal egyik „lánglovagnak” sem lett súlyos baja. A szakértők egyelőre vizsgálják, mitől szakadt le a csigalépcső, és azt is, hogy a tüzet az első feltételezéseknek megfelelően valóban gyújtogatás okozta-e. Módosuló adószabályok Szily László NÉPSZAVA A parlamentben tegnap le­zajlott a személyi jövedelem­­adóról és a társasági törvény módosításáról, valamint az 1993-as költségvetés végre­hajtásáról szóló javaslatok zárószavazása. A képviselők döntöttek az 1995. évi költ­ségvetés fejezetszintű elő­irányzataihoz benyújtott mó­dosító indítványokról is. En­nek értelmében a jövő évi költségvetési hiány 282 mil­liárd 645 millió forint lesz. A személyi jövedelemadó­tábla jövőre változatlan ma­rad. A kedvezmények ezen­túl az adóból lesznek levon­­hatóak. Megszűnik többek között a gyermekek után já­ró kedvezmény is. A társa­sági adó kulcsa 36-ról 16 szá­zalékra mérséklődik, ameny­­nyiben a pénzt visszaforgat­ják a vállalkozásba. A ki­vett osztalékot további 23 százalékos adó terheli. A társasági adó megváltoz­tatását a Fidesz és a KDNP is megszavazta. A költségveté­si vita zárszavában Békesi László pénzügyminiszter ta­gadta, hogy a kormány csak restrikcióra építene. Ellen­példaként említette a ne­héz helyzetű bányák, az ag­rárinfrastruktúra, a felső­­oktatás és az önkormányza­tok növekvő támogatását, valamint a MÁV pénzügyi konszolidációját. (Folytatás a 2. oldalon) Kész a nem hivatalos választási végeredmény Az Országos Választási Iroda tegnap este ismertette az önkormányzati választá­sok első, nem hivatalos ada­tait. Ezek szerint a szavazá­son 3 millió 163 577 választó­­polgár vett részt, a szavazás­ra jogosult 8 millió polgár 43 százaléka adta le voksát. A polgármester-választá­sokon a legtöbb helyet (2513) a függetlenek szerezték meg, őket az MSZP követi (106), harmadik az SZDSZ 54 saját polgármesteri hellyel. A képviselő-testületi tagoknál ugyanez a sorrend. A megyei közgyűlési helyek számát te­kintve az MSZP vezet (292) az SZDSZ előtt (140). A parla­menti ellenzék pártjai - kü­lönösen az MDF, a Fidesz és a KDNP - sok helyütt válasz­tási szövetségeket kötöttek egymással, e koalíciók összes­ségében harminc százalék körüli eredményt értek el. Az országban összesen 567 településen 12 kisebb­ség szállt ringbe 660 kisebb­ségi önkormányzat létreho­zásáért. Ebből 316 kapta meg a szükséges támogatást a megalakuláshoz. A legfontosabb adatokat tartalmazó táblázatos vá­lasztási összeállításunkat a 4-5. oldalon olvashatják. Fidesz kontra Népszava Január hatodikén a tanúk meghallgatásával folytatódik az a per, amelyet a Fidesz a Nép­szava ellen indított a lap október 19-i és 20-i számában megjelent - a pártot érintő - cikkek miatt. NÉPSZAVA-információ A Népszava 1994. október 19- én „Tényfeltáró dokumentu­mok a Fidesz vállalkozá­sairól” címmel publikált cikkére a párt 19 pontos helyreigazítási kérelemmel reagált. Ugyancsak kifogást emelt az aznapi számban lé­vő publicisztika és két, más­nap megjelent cikk állításai ellen. A párt keresetet nyúj­tott be a Pesti Központi Ke­rületi Bíróságra. Az ügyet tegnap Pataki Árpád bíró ta­nácsa tárgyalta. A tárgyaláson Halasi Tibor, a felperes jogi képviselője a Népszava elmarasztalását kérte. A lap képviseletében megjelent Strasszer Tibor - akit később Simits Iván vál­tott fel - kifejtette: a Nép­szava a Fidesz helyreigazí­tási kérelmére megfelelően válaszolt. A bíró azzal zárta le a vitát, hogy nem tekint­hető helyreigazításnak az olyan írás, amelyhez kom­mentárt, véleményt fűznek. . Strasszer Tibor kifejtette: a leglényegesebb kifogás a cikk címét, a Fidesz-vállal­­kozásokra való utalást érin­ti, minthogy a pártnak egyet­len saját vállalkozása van, a Fico Kft. A Népszava jogi képviselője felhívta a fi­gyelmet arra, hogy e pontat­lanságot a lap már másnapi számában kiigazította a cikk kapcsán összehívott Fi­­desz-sajtótájékoztatóról va­ló tudósításban, amelynek címe „Egy cég a Fideszé, a többi a barátoké”. (Folytatás a 2. oldalon)

Next