Népszava, 1995. január (123. évfolyam, 1–26. sz.)

1995-01-02 / 1. szám

NÉPSZAVA KÉRDÉSE Dolgoztak-e a bűnözők szilveszterkor? Válaszol: Nagy Endre Az óévbúcsúztató mulatozás idején a rendőr­ségnek általában több tennivalója akad, mint egy átlagos hétköznapon. Ilyenkor a szokott­nál több bűncselekmény, baleset fordul elő. A rendőrségi ügyek tükrében milyen volt az idei szilveszter - kérdeztük Nagy Endre szá­zadost, az ORFK sajtóügyeletesét. - Az idei szilveszter a rendőrség szempontjából a szokottnál csöndeseb­ben telt, semmilyen jelen­tős bűnügyről nem érke­zett bejelentés. - A szilveszterkor szokásos petárdarobbantások miatt hányszor hívták ki a rend­őrséget? - Ilyen eset nem szere­pel a napi ügyeleti jelen­tésben, bár a rendőrségi tiltás dacára magam is sok petárdarobbantást ta­pasztaltam. Szerencsére nem történt baleset. - Történt-e rablás vagy életellenes bűncselekmény az év utolsó napján?­­ Budapesten a IV. kerü­letben volt egy betörés, melynek során három fér­fi egy kft. asztalosműhe­lyéből fénymásológépe­ket, számítógépeket, vala­mint számítógép-tartozé­kokat vitt el. A kár mint­egy kétmillió forint. Ezen kívül érkezett egy felje­lentés ismeretlen tettes ellen, aki - szintén Buda­pesten - a Rákóczi tér egyik lakóházának liftjé­ben kirabolt egy 74 éves hölgyet, elvette 950 forint­ját, majd elmenekült. - Hány súlyos kimenete­lű közúti balesetről tud, amelyek az óév utolsó nap­ján történtek? - Öt halálos kimenetelű autóbalesetről tudunk. Kormányos István Pápán is lesz egyetem NÉPSZAVA-információ Sikeresnek minősítette az elmúlt évet a veszprémi egyetem tegnap megrende­zett hagyományos újévi fog­adásán Liázi János rektor, amelyen már húsz év óta mindig megjelennek a me­gyeszékhely politikai, tár­sadalmi szervezeteinek kép­viselői, gazdaságának veze­tői. A rektor kiemelte, hogy az universitássá váló egye­temen ősszel ezer új hallga­tó kezdte meg tanulmánya­it. Számos új tanszéke közül kiemelkedik a színháztörté­neti szak beindítása. A meglévők mellett további három újabb karral is szá­molnak, így többek között a testnevelési-, matematika-, nyelvtanári képzés terüle­tén. Jelentős mértékben bő­vültek az oktatás technikai feltételei is, s elsősorban a várossal kiépített mind ha­tékonyabb kapcsolatnak kö­szönhetően a mostani okta­tási évadban 12 új tanter­met kapott az egyetem. A közeljövő tervei között a rektor bejelentette, hogy feltehetően ősszel a pá­paiak régi kívánságát telje­sítve, a veszprémi egyetem Pápán is beindítja kihelye­zett felsőfokú tanárképző tagozatát. BELFÖLD 1995. JANUÁR 2., HÉTFŐ Nincs építési engedélye a zirci égetőüzemnek Az ügyész még nem lát okot a közbelépésre Veszélyezteti Zirc ivóvízkészletét és szmoggal is fe­nyegeti a medencében fekvő települést, állítják azok az aláírást gyűjtő helyi lakosok, akik így tiltakoznak egy festék és lakkmaradványokat égető üzem meg­építése miatt. Mivel építési engedélye sincs még a beruházásnak, panasszal fordultak a Veszprém Me­gyei Főügyészséghez, ám az nem lát okot a beavat­kozásra, hiszen az építés még nem kezdődött el. Andrássy Antal NÉPSZAVA Még alig választották meg Zirc önkormányzatának új testületét, máris égető kér­déssel kell foglalkozniuk. Pontosabban egy égetőüzem tervezett beruházásával, ame­lyet korábban Veszprémben próbáltak a vállalkozók meg­építeni, s bár rendelkeztek az összes szakhatósági véle­ménnyel, a megyei jogú város jegyzője elutasító döntést ho­zott, mondván nem fér bele a városfejlesztési elképzelések­be. Ezután a német tulajdonú ABL Technik Hungary Kft. bérbe vette a zirci Bútoripa­ri Szövetkezet egyik telep­helyét, hogy itt készíti elő a tervezett festék és lakkége­tő üzem megépítését. Három zirci polgár azonban tiltakozó , aláírásgyűjtésbe kezdett. Úgy vélik, mint azt Futó János geológus, a Bako­nyi Természettudományi Mú­zeum igazgatója kifejtette, a létesítmény a város geológiai adottságai miatt veszélyeztet­heti a karsztrendszerben ta­lálható ivóvízkészletet, és szmoggal fenyegeti a bakonyi medencében fekvő telepü­lést. Arról nem szólva, hogy a város idegenforgalmi lehető­ségeit is csorbítja. Mivel egy óriási kemence szerelése, sa­­mottozása is elkezdődött már, panasszal fordultak a Veszp­rém megyei Közigazgatási Hivatalhoz, s a Veszprém Me­gyei Főügyészséghez. Lohrmann Ervin a kft. ügy­vezetője érthetően nem örül a tiltakozásnak, mivel az többéves előkészítő munká­jukat veszélyezteti. Ennek so­rán számtalan szakvéleményt szereztek be, s ezek alapján kapták meg a környezetvé­delmi felügyelőségtől a szük­séges tervezési határértéke­ket, környezetvédelmi felté­teleket. Jelenleg valóban még nincs meg az építési engedé­lyük, az ezzel kapcsolatos ké­relmeket a közeljövőben nyújtják be. Mint elmondta, nem is kezdődött el a beru­házás, a tiltakozók által jel­zett kazánt Németországba szállítják, a saját égetőke­mencét csakis az építési en­gedély megszerzése után ké­szítik el. A lakossági bejelentésre szokatlanul gyorsan reagál­tak az érintett hatóságok. A Veszprém Megyei Főügyész­ségtől a panasz december 21-i beérkezését követően nyom­ban kiszállt a helyszínre Or­bán György ügyész, aki elmon­dotta lapunknak, hogy épít­kezésnek, netán valamiféle lázas tevékenységnek sem­mi nyomát nem találta. En­gedély nélküli beruházást, az épület rendeltetési funk­ciójának megváltoztatását nem tudta tetten érni. Vagy­is nincs miért beavatkozni, nincs mit leállítani. Orbán György elmondta azt is, hogy a székesfehérvári környe­zetvédelmi felügyelőséggel kapcsolatos észrevétel ki­vizsgálására a panaszt átad­ta az illetékes Székesfehér­vári Főügyészségnek. A Veszprém Megyei Köz­­igazgatási Hivatal építési osz­tályának illetékese is nyom­ban megtekintette a helyszínt. Sándor Ferenc elmondta, hogy ő sem tapasztalt építési en­gedély nélküli tevékenységet, a kazán összerakásához ez nem szükséges, hiszen ma még nem tudni, ezt hol kíván­ják üzemeltetni. Megkerestük a Középdu­nántúli Környezetvédelmi Felügyelőség igazgatóját, Ko­vács Árpádot is. Ő kérdésünk­re úgy nyilatkozott, hogy az ABL Technic Hungary Kft. kérelmét a veszprémi telepí­téskor még elutasították, ám másodfokon megváltoztatták határozatukat. Időközben azonban a vállalkozó kft. is megváltoztatta a telepítés he­lyét, s maga az engedélyezési eljárás is módosult. Az üzem zirci tervezett telepítésekor nekik már csak technológia­tervezési határértékeket és hulladékkezelési feltételeket kellett meghatározniuk. Ezt megtették, de ez nem jogosít­ja fel a beruházót az üzem lé­tesítésére, ez nem környezet­­védelmi hatósági engedély. Varga Tibor, Zirc újonnan megválasztott polgármestere szerint az ügyet ketté kell vá­lasztani. Egyik része, hogy fo­lyik engedély nélküli beru­házás a városban, vagy sem. Úgy látja, egyelőre nem. Az ügy további része, hogy kell-e Zircnek a festék és lakkégető üzem? Az újonnan megala­kult képviselő-testület első feladata a hosszú távú tele­pülésfejlesztési terv összeál­lítása, s különböző lakossági fórumokon történő megvita­tása. Amennyiben a német tulajdonú kft. építési enge­dély kérelemmel fordul az önkormányzathoz, elsőként a nyilvánosság előtt vitatják meg ennek előnyeit, hátrá­nyait egyaránt. Átképzés A Pest Megyei Munkaügyi Központ gyorsmérlege sze­rint az intézmény által nyolc­vanféle szakmában tavaly szervezett 325 tanfolyamon összesen 9160-an vettek részt. Az átképzettek az új szakma birtokában nagyobb részt el is tudtak helyezkedni. Oxigén kell a szövetkezeteknek (Folytatás az 1. oldalról) Ennek az országnak nincs há­rom éve, hogy kivárja az ag­rárstratégia megszületését. A tíz éve pusztuló agrárium nem épülhet le tovább, mert az már maga a halál” - mon­dotta a MOSZ társelnöke. Egyébként szerinte az 1994-es év ugyanúgy a tüneti kezelés éve volt a mezőgaz­daság életében, mint 1990 óta valamennyi esztendő. Bi­zonyság erre Nagy Tamás szerint a pótköltségvetés, va­lamint a visszalépést mutató költségvetés, mivel a pénz­ügyi rendszerből épp azok a dolgok maradtak ki, amelyek oxigént adnának a szövetke­zeteknek. Nem született meg az agrárorientációs törvény, illetve a szövetkezeti törvény módosítása is csak kisebb részügyek or­voslását vállal­ta fel. Az igazán kellemetlen, nehéz kérdéseket ez a kabi­net is megkerülte. Nagy véleménye szerint: máig nincs válasz ugyanis ar­ra, hogy a szövetkezetek adósságállományával mi le­gyen. A kisemmizettek meg­kerülése nem éppen erköl­csös válasz. A keleti és a nyugati piac­ról szólva Nagy Tamás el­mondta: erről a kérdésről az értelmiség kávéházi locso­gás szintjén szokott vitázni. Ez nálunk azért nem vezet sehová, mert egyrészt a pia­cot mindig meg lehet nyerni intenzív külgazdasági diplo­máciával, másrészt egy ek­kora országnak kis volume­nű a kül- és a belpiaca. Kö­vetkezésképpen a probléma túlmisztifikált és túldimen­zionált. „Be kell látni, hogy Ma­gyarországon a szövetkeze­tek jelentik az életképes for­mát. Bizonyság erre az a gaz­dasági egység, amelynek évek óta az élén állok. 1994- ben a kétmilliárdos vagyon­nal rendelkező szervezet több 100-200 milliós egység­re vált szét. Jelenleg 21-féle tevékenységet folytat a két­ezer tulajdonos. Van alma­termesztésünk és szántónk, van jachtkészítő és rugó­gyártó szervezetünk. És tíz év óta, nyereségesek va­gyunk. És tudja miért? Mert nálunk nem a politika, ha­nem a gazdaság szempontjai érvényesülnek” - szögezte le Nagy Tamás. Megfelelő géppark csak a szövetkezetekben van Gy. Balázs Béla felvétele Javaslatok a közoktatási törvény módosítására MTI-információ Fodor Gábor miniszter felhí­vására folyamatosan érkez­nek a közoktatási törvény mó­dosítását érintő javaslatok a Művelődési és Közoktatási Minisztérium tanügyigazga­­tási főosztályára. A szaktárca sajtóosztálya szerint a kezde­ményezők köre igen széles, igazolva, hogy az iskolaügy mindenki számára fontos. A javaslatokat megfogalmazók között ugyanis szülők, orvo­sok, pedagógusok, iskolaigaz­gatók, megyei pedagógiai in­tézeti igazgatók, tanárképzés­sel foglalkozó egyetemi okta­tók is megtalálhatók. A módosítási javaslatok több ponton megegyeznek a kormányprogramban megfo­galmazott változtatási irá­nyokkal, érintik az iskola­­szerkezet változását, a nem­ Fodor Békési Joe fotógrafikája heti alaptantervre vonatkozó előírásokat, a pedagógus munkakörben alkalmazhatók képesítési előírásait. Ugyan­csak foglalkoznak a pedagó­gusok jogállását, a magánok­tatási intézmények és a mű­vészeti oktatási intézmények speciális szabályait érintő kérdésekkel csakúgy, mint az alapvizsgával, az érettségi vizsgával, valamint a közok­tatási megállapodás törvényi előírásaival összefüggő pon­tokkal. A javaslatok között azonban található olyan is, amely helyi érdekeket kíván érvényesíteni, illetve felmen­tést akar adni a kötelező fel­adatok ellátása alól. A minisztérium fontosnak tartja, hogy a közoktatási tör­vény módosítási javaslata a mind szélesebb körből beér­kezett javaslatok mérlegelésé­vel készüljön el. A tárca ezért továbbra is várja a kezdemé­nyezéseket. A javaslatok beér­kezési határideje január 10. A korábbinál több dollárt hozott az idegenforgalom NÉPSZAVA-információ A kereskedelmi szálláshelye­ken október végéig majd’ négy és fél millió vendég, össze­sen közel tizenötmillió éjsza­kát töltött el - derült ki a Köz­ponti Statisztikai Hivatal köz­leményéből. A külföldi ven­dégek száma (több mint két és fél millió ember) kisebb mértékben emelkedett, mint a belföldieké, az általuk el­töltött vendégéjszakák szá­ma pedig az előző évi szin­ten maradt. A magasabb színvonalú szálláshelyek, szállodák és panziók forgalma emelkedett, a többi szállástípusban csök­kent a külföldiek által eltöl­tött éjszakák száma. A szállo­dák kihasználtsága tavaly szeptemberben ötvennégy százalékos volt, ami maga­sabb, mint '93 októberében. A január és október közötti idő­szakot tekintve azonban a ki­használtság az előző év azo­nos időszakában megállapí­tott szint alatt maradt, negy­vennyolc százalékos volt. Hazánkat 1993-hoz viszo­nyítva valamivel kevesebb, harmincnégymillió külföldi kereste fel október végéig. Ezen belül tizenhét százalék­kal nőtt azok száma, akik csu­pán egy napra látogattak Ma­gyarországra. A legtöbb ország esetében csökkent a turisták száma, csak a Japánból érkezőké emelkedett jelentősebben. A magyarok tizenkétmillió alkalommal látogattak kül­földre - ez az előző év azonos időszakához viszonyítva tizen­hat százalékos növekedést je­lent. A legtöbb határállomá­son csökkent a forgalom, az emelkedést elsősorban a szerb határszakasz több mint két és fél milliós forgalma idézte elő, mely 1993 első tíz hónapjához képest több mint négy és félszeres, a gazdasági embargóval összefüggő növe­kedést jelent - állapítja meg a Statisztikai Hivatal. Kis mér­tékben nőtt meg a Ferihe­gyen, illetve a szlovák határ­­szakaszon keresztül külföld­re látogatók száma. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint szeptember vé­géig a nemzetközi fizetési mérleg idegenforgalmi feje­zetében a dollárban számított bevétel tizenhat százalékkal emelkedett, a nyereség négy­­százmillió dollár volt.

Next