Népszava, 1995. február (123. évfolyam, 27–50. sz.)
1995-02-01 / 27. szám
16 OLDAL ÁRA: 24 FORINT Megszűnt a privatizációs biztosi poszt Szily László NÉPSZAVA A Magyar Közlöny január 20-i számában megjelent közlemény értelmében a kormány nemcsak Bariha Ferenc kinevezését, hanem magát a privatizációs kormánybiztosi posztotis megszüntette. A Miniszterelnöki Hivatal magát megnevezni nem kívánó szakértője lapunknak elmondta, hogy a hatályon kívül helyezett határozat kihirdetésekor, tehát 1994. július 22-én létrehozta egyrészt a biztosi posztot, másrészt kinevezte Bartha Ferencet. Forrásunk szerint ha a miniszterelnök a HungarHotels-ügyet követően úgy látta volna jónak, hogy a feladatot továbbra is kormánybiztos lássa el, akkor lett volna lehetősége ennek megfelelően dönteni. Tavaly júliusban jogilag már tisztázott volt, hogy a magánosítást a Pénzügyminisztérium felügyeli. Informátorunk megerősítette, hogy a mai napig nem született döntés, jogi dokumentum formájában arról, hogy a továbbiakban ki irányítsa a privatizációs folyamatokat. Amennyiben Horn Gyula új kormánybiztost látna szívesen a magánosítás vezetőjeként, a kinevezéshez és a poszt újbóli megteremtéséhez elegendő egy kormányharozat. Ha a minisztereinél a feladatot tárca nélküli miniszterre bízza, akkor a jelölt nevét a parlamenti bizottsági meghallgatást követően a köztársasági elnök elé kell terjesztenie. Ebben az esetben nincs szükség törvénymódosításra, mert a vonatkozó jogszabály csak a minisztériumok nevét sorolja fel, így a tárca nélküli miniszterekre nem vonatkozik - szögezte le informátorunk. Új gazdára talál 1998-ig az állami vagyon zöme Békési László szerint nem adnak el mindent az utolsó szögig Békési László, a februárban még hivatalban lévő pénzügyminiszter a kormány korábban meghirdetett programjának privatizációs alapelveit ismertette tegnap a képviselőkkel. Eszerint gyorsítani kívánják a privatizációs folyamatot, javítani a tőkebevonás feltételeit, s fejleszteni a pénzpiacot. A beterjesztett javaslat alapelvei lényegében már ősztől rendelkezésre álltak, ám ez még mindig nem tökéletes tervezet, s erre a jelenlegi körülmények nem is adnak lehetőséget. Rákos József NÉPSZAVA Békési szerint 1998-ig be kell fejezni az intézményes állami privatizációt. Ez nem jelenti azt, hogy „a legutolsó szöget is eladjuk”. Háromezermilliárdos közvagyon az önkormányzatok birtokában van, efölött a kormánynak nincs közvetlen hatásköre, ezért a beterjesztett jogszabály ezzel nem is foglalkozik. Szélet egyáltalán nem vagy csak sem kívánnak bevonni a versenyszférába; ilyen a MÁV, a posta, a hadi üzemek. A bevételeket a javaslat szerint az államadósság csökkentésére kell felhasználni. Elsősorban készpénzre van szüksége az országnak. Ez nem jelenti azt, hogy a kormány nem akar törődni a kárpótoltakkal, számukra más privatizációs lehetőségeket dolgoznak ki. Nekik a villamosenergia-iparban és a nyilvános értékpapírpiacon megjelenő részvényekből kívánnak befektetési lehetőséget teremteni. Békési elmondta: a jövőben egységesíteni kívánják a privatizációs szervezetet. Az új intézmény az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. lesz, s az ágazati minisztériumok - néhány kivételtől eltekintve - nem rendelkeznek majd tulajdonosi jogokkal. Az összevonás a gyakorlatban úgy nézne ki, hogy az ÁVÜ a javasolt törvényt megszünteti, az ÁV-nek pedig módosítják a nevét és a tevékenységi körét. Az országgyűlési bizottságok szónokainak zöme az általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavaslatot. Ám akadt olyan vélemény is, amely kifejezetten feleslegesnek, sőt károsnak ítélte a kormány privatizációs stratégiáját. A legtöbb kérdést mégiscsak a miniszterelnök hétfő déli kijelentése váltotta ki, mely az új privatizációs minisztérium felállítására vonatkozott. Az általános vitát a frakciók vezérszónokainak felszólalása után a déli szünettel elnapolták. Összevonás után várhatóan itt dolgozik majd az egyesített szervezet Hévízi Mónika felvétele Rálőttek az ügyvédre Dudás Gergely NÉPSZAVA Saját lakásától néhány méterre támadták meg hétfőn este P. László ügyvédet. A három ismeretlen fegyveres két lövése az ügyvéd bokájába és combjába fúródott. A műtét után az intenzív osztályon tett látogatásunkkor P. László lapunknak elmondta: biztos, hogy meg akarták ölni, de elképzelése sincs arról, hogy kik és miért. Három ismeretlen, csuklyás férfi várta a Csengery utcai ház kapujában a tegnap este 10 óra körül hazaérkező ügyvédet, P. Lászlót. Mikor belépett, ütlegelni kezdték, ám nem sikerült rögtön földre kényszeríteniük. Az ütésektől megingott, segítségért kiáltozva lehanyatlott. Ekkor dördült el az első lövés, ám ez nem találta el. A második két lövés már az ügyvéd bokájába és combjába hatolt, majd az udvar hátsó falában állt meg. Ekkor már a szomszédok is felriadtak, a legtöbben kiszaladtak megnézni, mi történt. (Folytatás a 3. oldalon) Korábban vették le az angyalbőrt Elfogyott a centije annak a közel 20 ezer fiatalnak, akik tavaly februárban vonultak be katonának. Ők ugyanis már a tervezettnél tizenkét nappal korábban, leszerelnek. A Honvédelmi Minisztériumtól megtudtuk: azért hozták előbbre a leszerelést, hogy a fiatalok könnyebben találjanak maguknak munkát, és be tudjanak kapcsolódni a február elején indított különböző tanfolyamokba. Ugyanígy előrehozták a többi leszerelés időpontját is: mostantól április 28-án, július 28- án és október 31-én bújnak ki a fiatalok az angyalbőrből. A leszerelések előrehozása nem befolyásolja a bevonulások időpontját. A következő február 15-16- án lesz, s a két ütemben csökkentett létszám következtében a korábbiaknál kevesebb bevonulót, összesen 17 500 fiatalt érint. A tárca képvirselői korábban már rámutattak: a mostani intézkedés egyben felkészülés is az 1996-ra tervezett kilenc hónapos sorkatonai szolgálat egységes bevonultatási rendszeréhez. Hazafelé tartó boldog obsitosok és a leszerelés kellékei NÉPSZAVA-információ Pataki Zsolt felvétele , 123. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1995. FEBRUÁR 1., SZERDA ALAPÍTVA 1873-BAN Hajtóvadászat A múlt év tavaszán Érdről eltűnt és - mint utóbb kiderült - meggyilkolt Mihály Krisztina ügyének megoldása adta a kulcsot az öt emberölés elkövetésével gyanúsított százhalombattai Balogh Lajos elfogásához. A lapunk 4. oldalán olvasható riportban Kovács Béla rendőr őrnagy elbeszéli, miféle nehézségekkel járt a közel egy évig tartó kutatás, milyen buktatókon át kellett, szinte fanatikus elszántsággal folytatnia a nyomozást, amely - a sors fintoraként - úgy végződött, hogy a gyanúsított előbb került a rendőrség őrizetébe, mintsem utolsó két áldozatának, a két százhalombattai lánynak a holttestét fölfedezték volna. IV Elítéltek két volt ’56-os karhatalmistát A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz János büntetőtanácsa a tavasszal kezdődött tárgyalássorozatot befejezve kedden hirdetet ítéletet az 1956. december 8-i salgótarjáni sortűz ügyében. Az eredetileg 12 vádlott közül a 72 éves Orosz Lajos, valamint a 70 éves Toldi Ferenc egykori karhatalmistákat a bíróság az emberiség elleni bűntettben találta bűnösnek, és ezért a vádlottakat 5-5 évi fegyházbüntetésre ítélte. Schmidt Attila NÉPSZAVA A Fővárosi Bíróság idén tavasszal kezdte meg a salgótarjáni sortűz ügyének tárgyalását. A Fővárosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal emberiség elleni bűncselekmények elkövetése miatt 12 egykori karhatalmistát ültetett a vádlottak padjára. A bizonyítási eljárás során hamarosan kiderült, hogy a vádlottak többsége a perbeli napon nem járt a salgótarjáni rendőr-főkapitányság környékén sem, ahonnan leadták a sortüzet. Tragikomikusnak hatott az elsőrendű vádlott, a köztörvényes bűnöző Deák Ferencnek a vallomása, aki azt sem tudta megmondani, hogy miként került a karhatalomhoz. Továbbá a vádlott azt állította, hogy a sortűz idején távolabb, egy vasúti sorompónál teljesített szolgálatot. A 12 vádlott közül csupán Orosz Lajos másodrendű vádlott tett egyszer az ügyészségen beismerő vallomást. (Folytatás a 3. oldalon) A tojásdobálót kivezetik. Az ítélethirdetés után Toldi Ferenc vádlott rosszul lett, majd kórházba szállították MTI-telefotó Fegyvercsempészési vád Belgrádból A Politika Ekspres című belgrádi napilap kedden részletes beszámolót közölt arról, hogy - közelebbről meg nem jelölt „hírszerzési források” állítása szerint - Magyarországról mikor és milyen mennyiségű fegyvert csempésztek be a Jugoszláviától elszakadt Horvátországba. MTI-információ A jelentés megemlíti az 1990-es „Kalasnyikov-botrányt”, melynek során a beszámoló szerint 10 ezer géppisztolyt, illetve 1,8 millió lövedéket csempésztek be Magyarországról Horvátországba. A Kalasnyikov-ügy napvilágra került, azonban jóval kevesebben tudnak arról, hogy horvát mezőgazdasági gépeken is csempésztek fegyvert Magyarországról az egykori jugoszláv tagköztársaságba, állítja az újság. (Folytatás a 9. oldalon) Olcsóbb orvosságokat szeretnének a patikusok A Magyar Orvosi Kamara a korábbinál szelídebben, a Gyógyszerész Kamara továbbra is élesen támadja a kormány által múlt csütörtökön elfogadott, március elsején életbe lépő új gyógyszer-támogatási rendszert - ez derült ki a Népjóléti Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Az úgynevezett alaplista ellen az érintett szakmai körök azért tiltakoztak, mert megítélésük szerint kevés beleszólásuk volt az új feltételrendszer kialakításába. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Az új rendszer lényege - mint már beszámoltunk róla hogy az egészségbiztosító az alaplistán szereplő, főleg krónikus betegségek kezelésére használt hétszázötvenféle szert 90, 95, illetve 100 százalékosan támogatja, míg a többi készítmény árából 70, illetve 30 százalékot vállal át. A recept nélkül kapható gyógyszerekért továbbra is teljes árat kell fizetni. Reform nélkül a gyógyszerárak folyamatos emelkedése az egészségügy összeomlásához vezetett volna - jelentette ki Lépes Péter, a tárca helyettes államtitkára, hozzáfűzve, hogy az új támogatási rendszerrel a gyógyszerfogyasztási szokásokat is meg kívánják változtatni: a magyarok még mindig túl sok gyógyszert szednek és nem feltétlenül a legmegfelelőbbet. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Gógl Árpád elsősorban azt nehezményezte, hogy az alaplista összeállításakor figyelmen kívül hagyták a szakma véleményét. Mint elmondta, a lista megfelel ugyan a nemzetközi normáknak, de nincs összhangban a magyar megbetegedési „szerkezettel”: hiányoznak róla például a nyugtatók,a fájdalomcsillapítók, hiányoznak az antibiotikumok. Bejelentette: a kamara rövid időn belül javaslatot tesz a lista szakmai revíziójára, amelyre véleménye szerint vitatható hatású szerek is felkerültek. A felülvizsgálat és esetleges korrekció egyébként az elfogadott jogszabály értelmében legalább egyszer egy évben kötelező. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke aránytalannak, kiszámíthatatlannak ítélte a listát, amelyen a 90-95 százalékos támogatás ellenére is van olyan gyógyszer, amelyért a betegnek 800-1000 forintot kell fizetnie. (Folytatás a 3. oldalon)