Népszava, 1995. február (123. évfolyam, 27–50. sz.)

1995-02-01 / 27. szám

16 OLDAL ÁRA: 24 FORINT Megszűnt a privatizációs biztosi poszt Szily László NÉPSZAVA A Magyar Közlöny január 20-i számában megjelent közlemény értelmében a kormány nemcsak Bariha Ferenc kinevezését, hanem magát a privatizációs kor­mánybiztosi posztot­­is megszüntette. A Miniszterelnöki Hiva­tal magát megnevezni nem kívánó szakértője lapunk­nak elmondta, hogy a ha­tályon kívül helyezett ha­tározat kihirdetésekor, te­hát 1994. július 22-én lét­rehozta egyrészt a biztosi posztot, másrészt kine­vezte Bartha Ferencet. Forrásunk szerint ha a miniszterelnök a Hungar­­Hotels-ügyet követően úgy látta volna jónak, hogy a feladatot továbbra is kor­mánybiztos lássa el, akkor lett volna lehetősége en­nek megfelelően dönteni. Tavaly júliusban jogilag már tisztázott volt, hogy a magánosítást a Pénzügy­minisztérium felügyeli. In­formátorunk megerősítet­te, hogy a mai napig nem született döntés, jogi do­kumentum formájában ar­ról, hogy a továbbiakban ki irányítsa a privatizá­ciós folyamatokat. Amennyiben Horn Gyu­la új kormánybiztost lát­na szívesen a magánosítás vezetőjeként, a kinevezés­hez és a poszt újbóli meg­teremtéséhez elegendő egy kormányha­rozat. Ha a minisztereinél a feladatot tárca nélküli miniszterre bízza, akkor a jelölt nevét a parlamenti bizottsági meghallgatást követően a köztársasági elnök elé kell terjesztenie. Ebben az esetben nincs szükség tör­vénymódosításra, mert a vonatkozó jogszabály csak a minisztériumok nevét sorolja fel, így a tárca nél­küli miniszterekre nem vonatkozik - szögezte le informátorunk. Új gazdára talál 1998-ig az állami vagyon zöme Békési László szerint nem adnak el mindent az utolsó szögig Békési László, a februárban még hivatalban lévő pénzügyminiszter a kormány korábban meghirdetett programjának privatizációs alapel­veit ismertette tegnap a képviselőkkel. Eszerint gyorsítani kívánják a privatizációs folyamatot, javítani a tőkebevonás feltételeit, s fejlesz­teni a pénzpiacot. A beterjesztett javaslat alapelvei lényegében már ősztől rendelkezésre álltak, ám ez még mindig nem tökéletes ter­vezet, s erre a jelenlegi körülmények nem is adnak lehetőséget. Rákos József NÉPSZAVA Békési szerint 1998-ig be kell fejez­ni az intézményes állami privatizá­ciót. Ez nem jelenti azt, hogy „a leg­utolsó szöget is eladjuk”. Háromezer­milliárdos közvagyon az önkor­mányzatok birtokában van, efölött a kormánynak nincs közvetlen hatás­köre, ezért a beterjesztett jogszabály ezzel nem is foglalkozik. Szélet egyáltalán nem vagy csak sem kívánnak bevonni a versenyszfé­rába; ilyen a MÁV, a posta, a hadi üzemek. A bevételeket a javaslat szerint az államadósság csökkentésé­re kell felhasználni. Elsősorban kész­pénzre van szüksége az országnak. Ez nem jelenti azt, hogy a kor­mány nem akar törődni a kárpótol­takkal, számukra más privatizációs lehetőségeket dolgoznak ki. Nekik a villamosenergia-iparban és a nyilvá­nos értékpapírpiacon megjelenő részvényekből kívánnak befektetési lehetőséget teremteni. Békési elmondta: a jövőben egysé­gesíteni kívánják a privatizációs szervezetet. Az új­ intézmény az Ál­lami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. lesz, s az ágazati minisztériumok - néhány kivételtől eltekintve - nem rendelkeznek majd tulajdonosi jo­gokkal. Az összevonás a gyakorlat­ban úgy nézne ki, hogy az ÁVÜ a ja­vasolt törvényt megszünteti, az ÁV­­-nek pedig módosítják a nevét és a tevékenységi körét. Az országgyűlési bizottságok szó­nokainak zöme az általános vitára alkalmasnak találta a törvényjavas­latot. Ám akadt olyan vélemény is, amely kifejezetten feleslegesnek, sőt károsnak ítélte a kormány privatizá­ciós stratégiáját. A legtöbb kérdést mégiscsak a miniszterelnök hétfő dé­li kijelentése váltotta ki, mely az új privatizációs minisztérium felállítá­sára vonatkozott. Az általános vitát a frakciók vezérszónokainak felszóla­lása után a déli szünettel elnapolták. Összevonás után várhatóan itt dolgozik majd az egyesített szervezet Hévízi Mónika felvétele Rálőttek az ügyvédre Dudás Gergely NÉPSZAVA Saját lakásától néhány méterre támadták meg hétfőn este P. László ügyvédet. A három ismeretlen fegyveres két lövése az ügyvéd bokájába és combjába fúródott. A műtét után az intenzív osztályon tett látogatásunkkor P. László lapunknak el­mondta: biztos, hogy meg akarták ölni, de elképzelése sincs arról, hogy kik és miért. Három ismeretlen, csuklyás férfi várta a Csengery utcai ház kapujában a tegnap este 10 óra körül hazaérkező ügyvédet, P. Lászlót. Mikor belépett, ütlegelni kezd­ték, ám nem sikerült rögtön földre kénysze­­ríteniük. Az ütésektől megingott, segítsé­gért kiáltozva lehanyatlott. Ekkor dör­dült el az első lövés, ám ez nem találta el. A második két lövés már az ügyvéd boká­jába és combjába hatolt, majd az udvar hátsó falában állt meg. Ekkor már a szomszédok is felriadtak, a legtöbben ki­szaladtak megnézni, mi történt. (Folytatás a 3. oldalon) ­ Korábban vették le az angyalbőrt Elfogyott a centije annak a közel 20 ezer fiatalnak, akik tavaly február­ban vonultak be katonának. Ők ugyanis már a tervezettnél tizenkét nappal korábban, leszerelnek. A Honvédelmi Minisztériumtól megtudtuk: azért hozták előbbre a leszerelést, hogy a fiatalok könnyeb­ben találjanak maguknak munkát, és be tudjanak kapcsolódni a feb­ruár elején indított különböző tan­folyamokba. Ugyanígy előrehozták a többi leszerelés időpontját is: mostantól április 28-án, július 28- án és október 31-én bújnak ki a fia­talok az angyalbőrből. A leszerelések előrehozása nem befolyásolja a bevonulások idő­pontját. A következő február 15-16- án lesz, s a két ütemben csökkentett létszám következtében a korábbiak­nál kevesebb bevonulót, összesen 17 500 fiatalt érint. A tárca képvi­r­selői korábban már rámutattak: a mostani intézkedés egyben felkészü­lés is az 1996-ra tervezett kilenc hónapos sorkatonai szolgálat egy­séges bevonultatási rendszeréhez. Hazafelé tartó boldog obsitosok és a leszerelés kellékei NÉPSZAVA-információ Pataki Zsolt felvétele , 123. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 1995. FEBRUÁR 1., S­Z­E­R­D­A ALAPÍTVA 1873-BAN Hajtóvadászat A múlt év tavaszán Érdről eltűnt és - mint utóbb ki­derült - meggyilkolt Mihály Krisztina ügyének megoldása adta a kulcsot az öt emberölés elköveté­sével gyanúsított százha­lombattai Balogh Lajos el­fogásához. A lapunk 4. ol­dalán olvasható riportban Kovács Béla rendőr őrnagy elbeszéli, miféle nehézsé­gekkel járt a közel egy évig tartó kutatás, milyen buk­tatókon át kellett, szinte fanatikus elszántsággal folytatnia a nyomozást, amely - a sors fintoraként - úgy végződött, hogy a gyanúsított előbb került a rendőrség őrizetébe, mint­sem utolsó két áldozatá­nak, a két százhalombat­tai lánynak a holttestét fölfedezték volna. I­V Elítéltek két volt ’56-os karhatalmistát A Fővárosi Bíróság, dr. Strausz János büntetőta­­nácsa a tavasszal kezdődött tárgyalássorozatot befejezve kedden hirdetet ítéletet az 1956. de­cember 8-i salgótarjáni sortűz ügyében. Az ere­detileg 12 vádlott közül a 72 éves Orosz Lajos, va­lamint a 70 éves Toldi Ferenc egykori karhatal­­mistákat a bíróság az emberiség elleni bűntett­ben találta bűnösnek, és ezért a vádlottakat 5-5 évi fegyházbüntetésre ítélte. Schmidt Attila NÉPSZAVA A Fővárosi Bíróság idén tavasszal kezdte meg a salgótarjáni sortűz ügyé­nek tárgyalását. A Fővá­rosi Ügyészségi Nyomozó Hivatal emberiség elleni bűncselekmények elköve­tése miatt 12 egykori kar­hatalmistát ültetett a vádlottak padjára. A bizonyítási eljárás so­rán hamarosan kiderült, hogy a vádlottak többsége a perbeli napon nem járt a salgótarjáni rendőr-főka­pitányság környékén sem, ahonnan leadták a sortü­­zet. Tragikomikusnak ha­tott az elsőrendű vádlott, a köztörvényes bűnöző Deák Ferencnek a vallomá­sa, aki azt sem tudta meg­mondani, hogy miként ke­rült a karhatalomhoz. To­vábbá a vádlott azt állí­totta, hogy a sortűz idején távolabb, egy vasúti so­rompónál teljesített szol­gálatot. A 12 vádlott közül csu­pán Orosz Lajos másodren­dű vádlott tett egyszer az ügyészségen beismerő vallomást. (Folytatás a 3. oldalon) A tojásdobálót kivezetik. Az ítélethirdetés után Toldi Ferenc vádlott rosszul lett, majd kórházba szállították MTI-telefotó Fegyvercsempészési vád Belgrádból A Politika Ekspres című belgrádi napilap ked­den részletes beszámolót közölt arról, hogy - kö­zelebbről meg nem jelölt „hírszerzési források” állítása szerint - Magyarországról mikor és mi­lyen mennyiségű fegyvert csempésztek be a Ju­goszláviától elszakadt Horvátországba. MTI-információ A jelentés megemlíti az 1990-es „Kalasnyikov-bot­­rányt”, melynek során a beszámoló szerint 10 ezer géppisztolyt, illetve 1,8 millió lövedéket csempész­tek be Magyarországról Horvátországba. A Kalasnyikov-ügy nap­világra került, azonban jó­val kevesebben tudnak ar­ról, hogy horvát mezőgaz­dasági gépeken is csem­pésztek fegyvert Magyar­­országról az egykori jugo­szláv tagköztársaságba, ál­lítja az újság. (Folytatás a 9. oldalon) Olcsóbb orvosságokat szeretnének a patikusok A Magyar Orvosi Kamara a korábbi­nál szelídebben, a Gyógyszerész Ka­mara továbbra is élesen támadja a kormány által múlt csütörtökön elfo­gadott, március elsején életbe lépő új gyógyszer-támogatási rendszert - ez derült ki a Népjóléti Minisztérium tegnapi sajtótájékoztatóján. Az úgy­nevezett alaplista ellen az érintett szakmai körök azért tiltakoztak, mert megítélésük szerint kevés bele­szólásuk volt az új feltételrendszer kialakításába. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Az új rendszer lényege - mint már beszá­moltunk róla hogy az egészségbiztosító az alaplistán szereplő, főleg krónikus be­tegségek kezelésére használt hétszázöt­­venféle szert 90, 95, illetve 100 százaléko­san támogatja, míg a többi készítmény árából 70, illetve 30 százalékot vállal át. A recept nélkül kapható gyógyszerekért továbbra is teljes árat kell fizetni. Reform nélkül a gyógyszerárak folya­matos emelkedése az egészségügy össze­omlásához vezetett volna - jelentette ki Lépes Péter, a tárca helyettes államtit­kára, hozzáfűzve, hogy az új támogatási rendszerrel a gyógyszerfogyasztási szo­kásokat is meg kívánják változtatni: a magyarok még mindig túl sok gyógy­szert szednek és nem feltétlenül a leg­megfelelőbbet. A Magyar Orvosi Kamara elnöke, Gógl Árpád elsősorban azt nehezményezte, hogy az alaplista összeállításakor figyel­men kívül hagyták a szakma véleményét. Mint elmondta, a lista megfelel ugyan a nemzetközi normáknak, de nincs össz­hangban a magyar megbetegedési „szer­kezettel”: hiányoznak róla például a nyug­­tatók,­a fájdalomcsillapítók, hiányoznak az antibiotikumok. Bejelentette: a ka­mara rövid időn belül javaslatot tesz a lista szakmai revíziójára, amelyre véle­ménye szerint vitatható hatású szerek is felkerültek. A felülvizsgálat és esetleges korrekció egyébként az elfogadott jog­szabály értelmében legalább egyszer egy évben kötelező. Szabó Sándor, a Magyar Gyógyszerész Kamara elnöke aránytalannak, kiszá­míthatatlannak ítélte a listát, amelyen a 90-95 százalékos támogatás ellenére is van olyan gyógyszer, amelyért a betegnek 800-1000 forintot kell fizetnie. (Folytatás a 3. oldalon)

Next