Népszava, 1995. április (123. évfolyam, 77–100. sz.)

1995-04-01 / 77. szám

Szentpétervár várja Gönczöt Anatolij Szobcsak szentpé­tervári polgármester meg­hívta a Néva-parti városba Göncz Árpád elnököt. A látogatásra a magyar ál­lamfő május 9-i, győzelem napi moszkvai útja alkal­mával vagy egy későbbi, egyeztetett időpontban ke­rülhetne sor. Egyelőre csak kecsegtető gazdasági esélyekről, de a bizalom erősítését egyértel­műen jól szolgáló politikai és diplomáciai tárgyalások­ról lehet beszámolni Göncz Árpád Egyesült Arab Emírségekben tett mostani látogatása kapcsán. Ezt tük­rözik az itteni médiumok beszámolói is, amelyek a gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok lehetőségei­ről, a diplomáciai konzul­tációk konkrét nézetazo­nosságot mutató megálla­pításairól számolnak be. ALAPÍTVA 1873-BAN Emelkedő illetékek Köbcentinként hat forintról nyolcra drágulhat a gépjárművek átírása A kormány döntése után ismét az Országgyűlés elé kerülhet az ille­téktörvény módosítása. Az utóbbi hónapokban átdolgozott indít­vány elfogadása esetén többet kell fizetni az útlevélért és az erkölcsi bizonyítványért. Ugyancsak emelkedik a vagyonszerzési illeték, az okiratok, köztük a diplomák kiállításáért azonban nem kell fizetni. Giczi József NÉPSZAVA Az illetéktörvény tervezetét egyszer már megvitatták a parlamenti bizott­ságok. Az alkotmányügyi és a költség­­vetési bizottság azonban elutasította a javaslatot. Különösen az okiratok­ra kivetett illeték bevezetését és a va­gyonszerzési illeték progresszivitását bírálták a képviselők. Mivel a két bi­zottság az előterjesztést nem tartot­ta alkalmasnak a plenáris vitára, a kormány visszavonta és átdolgozta a módosító indítványt. Most a gaz­dasági törvények módosítására ké­szült stabilizációs csomag részeként kerül az Országgyűlés elé az illeté­kekről szóló törvény módosítása. Az eredeti elképzelésektől eltérő­en nem vezetik be az okirati illeté­ket. Öröklés, valamint ajándékozás esetén szerzett vagyon után, annak értékétől függetlenül, de a jelenle­ginél egy százalékkal nagyobb ille­téket kell fizetni. Az illeték mértéke a rokonsági foktól függően 11, 15, illetve 21 százalék lesz. Adásvétel esetén az eddigi tervezet szerint 10 millió forint alatt 8, felette 12 szá­zalék illetéket terveztek kiróni. Az új indítvány alapján azonban ér­tékhatártól függetlenül egységesen 10 százalék illetéket kell fizetni. Mindez nem érinti a lakásvásárlás­kor fizetendő illetéket. A rokonsági foktól függően lakásszerzés eseté­ben örökösödéskor 2,5, 4, illetve 5 százalékot, ajándékozáskor pedig 5, 8, illetve 10 százalékot kell fizetni. Adásvételkor pedig 4 millió forint érték alatt 2, felette pedig 6 száza­lék a fizetendő illeték. Az újból a parlament elé kerülő ja­vaslatban megváltozott a gépjármű­vek megszerzésekor fizetendő illeték is. A jelenlegi 6 forint helyett az ere­deti elképzelések szerint 7, az újabb indítvány szerint azonban már 8 fo­rintot kell fizetni gépkocsivásárlás­kor köbcentiméterenként. Emelkedik a különböző államigazgatási eljárá­sok esetén fizetendő illeték is, így az erkölcsi bizonyítványért 500 he­lyett 700 forintot kell fizetni, az út­levél kiváltása pedig 3000 forintba kerül. Az öt évnél hosszabb időre szóló úti okmány díja 5000 forintra változik, a 18 év alattiak és a 70 éven felüliek azonban továbbra is 1000 forintot fizetnek az útlevélért. Az illetékek módosulása követ­keztében a költségvetés bevételei vár­hatóan 6,4 milliárd forinttal emel­kednek, ebből 5 milliárd forint szár­mazik a vagyonszerzési, 1,4 milli­árd az eljárási illetékből. A bevétel­ből 2,5 milliárd forint jut a helyi önkormányzatoknak és 3,9 milliárd a központi költségvetésnek. Döntetlen az első napon Magyarország-Portugália teniszmérkőzés a Davis Kupáért A visszavágás szinte becsü­letbeli ügy a Folyondár utcai Vasas-csarnokban pénteken megkezdődött Magyarország-Portugália Davis Kupa-teniszmérkő­zésen, hisz 1987-ben Lisz­­szabonban Portugália 5:0- ra nyert ellenünk. Ennek ellenére a kezdet nem úgy sikerült, ahogy vártuk. Az első egyesben No­­szály Sándor (129. az ATP-ranglistán) Emanuel Couto (198.) ellen lépett pályára. Az első játszmát Couto nyerte, aztán két játszmában Noszály volt a jobb, ám ezután ismét a portugál következett. Cou­to végül 7:6 (10:8), 2:6, 4:6, 6:2, 6:3-ra nyert, s így Portugália vezetést szer­zett (0:1). Noszály úgy vélte, hogy fegyelmezetten játszott, mindent megtett, ám na­gyon zavarta, hogy az Achillesébe többször be­lenyilallt a fájdalom. Di­cséretes önkritikával hoz­zátette, hogy ennek ellené­re nyernie kellett volna. „Még nincs minden vesz­ve, vasárnap megpróbá­lom megverni a jobbik portugált, Cunha-Silvát” - fejezte be nyilatkozatát. Couto sem maradt el visszafogottságban magyar ellenfele mögött: „Noszály félelmetesen szerváit, majdnem úgy, mint az ame­rikaiak. Egy esélyem volt, az, hogy a lábához ütöm vissza a labdákat. Bejött... ” A nap másik egyesét Krocskó József és Cunha­ Silva játszotta. A magyar teniszező remekül kezdett, villámrajtot vett, magabiz­tos játékkal nyerte az első két játszmát (6:1, 6:3). A harmadik játszma fordulatot hozott, Cunha- Silva, ha rövidítésben is, de győzött (6:7), megnehe­zítve ezzel a magyar fiú dolgát. A negyedik játszmában ismét Krocskó volt a jobb (6:4), így lett 1:1 az állás. Ma a sorsdöntőnek ígér­kező párosra kerül sor a Davis Kupa-meccsen. (Tudósításunk a 15. oldalon) Noszály nagyon figyelt, mégis kikapott Gy. Balázs Béla felvétele Terroristák bombája miatt zuhant le a Tarom gépe? Román illetékes különös nyilatkozata NÉPSZAVA-információ Terroristák bombája robbanhatott a Ta­rom román légitársaság Brüsszelbe tartó gépén - vélte egy bukaresti illetékes az TTN brit televízió tegnap esti adásának adott nyilatkozatában. Az utóbbi időben - mondta a műsor­ban külügyminisztériumi személyiség­et jelzett nyilatkozó - több fenyegetés érkezett a hivatalos szervekhez, amelyek a brüsszeli járat felrobbantását ígérték. Az illetékes ezután arra utalt, hogy Romániában nagyszámú kisebbség él, ugyanakkor a magyarok „a század eleje óta” nem folyamodtak terroristaeszkö­zökhöz. Ezért - mondta - nagyobb való­színűsége van annak, hogy valamiféle maffia robbantotta fel a gépet. A Tarom légitársaság A-310-324 típu­sú, korszerű Airbus katasztrófája mint­egy három perccel a felszállás után, tegnap délelőtt 9 óra 11-kor történt. A gép körülbelül 5-600 méter magasból a repülőtér és a közvetlen szomszédságá­ban lévő Balotesti falu vasútállomásától mintegy 300 méterre zuhant le, egyelőre ismeretlen okokból. A katasztrófának 59 halálos áldozata van: a 49 utas mellett életét vesztette a 10 főnyi személyzet is, nem volt túlélő. A repülő 49 utasából 41 belga volt, magyar állampolgár nem volt köztük. A brüsszeli repülőtér szóvivője szerint egyelőre nem tekinthető megalapozott­nak a robbanásról szóló vélekedés. Utalt arra is, hogy a felszállás idején rendkí­vül kedvezőtlenek voltak az időjárási feltételek. (További részletek a 10. oldalon) Ára van a NATO-hoz való csatlakozásnak A honvédelmi tárca szerint sem a mostani és várható nemzetközi helyzet, sem a magyar gaz­daság adottságai nem indokolják a jelenlegi nagyságrendű haderő fenntartását. Szinte teljes bizonyossággal kizárható ugyanis egy totális há­ború lehetősége Európában. Az elméleti és szak­mai viták után körvonalazódó haderőreform-el­gondolás ebből a tételből indul ki. Andrássy Antal NÉPSZAVA Az öt évvel ezelőttihez ké­pest 40 százalékkal csök­kent a magyar honvédelem költségvetése, s az idei 77 milliárdból a kormány is­mertté vált megszorító in­tézkedései további milliár­­dokat vonnak el,­­ mon­dotta Balatonkenesén Bor­­sits László, a Honvédelmi Minisztérium helyettes ál­lamtitkára azon a találko­zón, ahol a tervezett had­erőreformról 30 társadal­mi szervezet képviselőivel folyattak véleménycserét.. Borsits a két lépcsőben (1998-ig, majd az ezred­forduló utáni első évtized közepéig) megvalósuló had­erőreformról elmondotta, hogy annak téziseit április­ban vitatja meg a kormány, s várhatóan májusban a parlament. A reformter­vezetnek ki kell elégítenie az ország biztonságpoliti­kai követelményeit, meg kell felelnie a NATO-hoz való csatlakozás feltétele­inek, valamint az ország teherbíró képességének. (Folytatás a 3. oldalon) Mától drágább ezer importgyógyszer Pálffy Katalin NÉPSZAVA Mintegy ezer importgyógy­szer mától, több külföldi gyógyszer április végétől lesz drágább a kilencszá­zalékos forintleértékelés és a nyolcszázalékos vám­pótlék bevezetése miatt. Az alaplistán szereplő, 100, 95, illetve 90 százalék­ban támogatott készítmé­nyek árnövekedését átvál­lalja a biztosító. A 70, illet­ve a 40 százalékban támo­gatott gyógyszerek esetén viszont változatlan marad a március elsejétől hatá­lyos tb-hozzájárulás: a kü­­lönbözetet a betegnek kell fizetnie. Átlagosan 28 szá­zalékkal drágulnak a nem támogatott, vény nélkül is vásárolható gyógyszerek. Mától a magyar nagyke­reskedők által forgalma­zott importkészítmények ára emelkedik. A termé­keiket Magyarországon közvetlenül forgalmazó külföldi gyártók április 27-re jelentettek be vala­mivel kisebb mértékű ár­emelést. Ezzel azonban nem biz­tos, hogy véget ér a gyógyszerárak növekedé­se, ugyanis a társadalom­­biztosítás erre az évre mindössze 4,6 milliárd fo­rintot irányzott elő a vár­ható forintleértékelések kompenzálására. A mos­tani leértékelés és a vám­pótlék 10 milliárd forint­tal növeli meg a gyógy­szertámogatás éves össze­gét, a hiányzó 5,4 milliár­­dot valamiképpen elő kell teremteni. (Folytatás az 2. oldalon) Valószínűleg még nem ér véget a drágulás Cseke Csilla felvétele Sztrájkveszély a vasútnál Péntek éjféltől kollektív szerződés nélkül dolgoznak a vasutasok NÉPSZAVA-információ Tegnap sem született meg­állapodás a vasutasok új kollektív szerződéséről, a régi hatálya viszont pén­tek éjfélkor lejárt. A Vas­utas Érdekegyeztető Ta­nács ülésén a MÁV Rt. és a vasutas-szakszervezetek továbbra sem tudtak meg­állapodni a kollektívszer­­ződés-tervezet vitás pont­jaiban. A vasúttársaság dél­után 2 órától folyamatosan értesíti a dolgozókat arról, hogy a korábbi kollektív szerződés érvényét vesztet­te, munkaviszonyuk azon­ban változatlanul fennáll. A vasutas érdekvédelmi szervezetek úgy ítélik meg az eredménytelen tárgyalá­sok után a helyzetet, hogy a munkáltató nem akar kompromisszumot, ezért a kollektív szerződés lejártá­val egyidejűleg megkezdték a sztrájk szervezését. A sztrájkbizottság ehhez már csütörtökön megkapta a felhatalmazást a három nagy szakszervezet - a Vas­utasok Szakszervezete, a Mozdonyvezetők Szakszer­vezete és a VDDSZ - vá­lasztmányától. Márkus Imre, a Vasutasok Szakszervezetének elnöke és Sipos József, a Mozdony­­vezetők Szakszervezetének elnöke a Népszavának egy­behangzóan állította, hogy nem tudják elfogadni a munkáltató ajánlatát. Az ugyanis lényegesen rosz­­szabb helyzetbe hozza a munkavállalókat, mint amilyenben eddig voltak. Ráadásul veszélyezteti a biztonságos közlekedést is, mivel nem biztosít nyolc­órányi otthoni pihenést a szolgálatok között. Nem tudják elfogadni a MÁV végkielégítéssel kapcsola­tos elképzeléseit sem: „az 1996 január 1-jétől terve­zett 0 forintos végkielégí­tés nem ajánlat” - nyilat­kozta Márkus Imre. A vasúti forgalomban nem lesz a hét végén fenn­akadás, noha a sztrájk szer­vezése megkezdődött, a dol­gozók pontosan megjelen­nek szolgálati helyeiken. Hétfőn folytatódnak az egyeztető tárgyalások a MÁV vezetésével, de a szak­­szervezetek elszánták magu­kat a legsúlyosabb lépések­re, vagyis a sztrájkra is. Egyre bizonytalanabb, merre van a megegyezés felé vezető út Tapolcsányi Éva felvételi

Next