Népszava, 1995. április (123. évfolyam, 77–100. sz.)

1995-04-14 / 88. szám

2­4 OLDAL ÁRA: 32 FORINT Visszaszorítja a kormány a feketegazdaságot A feketegazdaság visszaszorítása, a Magyar Televízió gazdálkodása, a szi­getközi vízpótlás és környezetvédelmi termékdíj bevezetése volt többek kö­zött a kormány tegnapi ülésének na­pirendjén. A vasutassztrájkra a kor­mány közleményben reagált, felkérte a feleket: törekedjenek megegyezésre. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A feketegazdaság elleni határozottabb fel­lépés érdekében koordinációs, kodifikációs és szervezési feladatok végrehajtását ha­tározta el a kabinet - tájékoztatta az új­ságírókat Kiss Elemér, a Miniszterelnöki Hivatal közigazgatási államtitkára. Az ORFK, az APEH, a vám- és pénzügyőrség, a határőrség és a Nemzetbiztonsági Hiva­tal egy-egy munkatársából operatív bizott­ság alakul, vezetőjét a Miniszterelnöki Hi­vatal delegálja, így egy kézben futnak össze a konkrét ügyekkel kapcsolatos, párhuza­mosan szerzett információk. A joghézagok megszüntetésére kodifi­kációs bizottságot alakítanak, amely meg­vizsgálja a vámtörvény, az adójogszabá­lyok, a devizakódex és a büntető törvény­­könyv rendelkezéseit. Szervezési lépésként az államtitkár a rendőrség gazdasági bű­nözés elleni állományának 250 fővel való bővítését említette. A kormány meghallgatta a Magyar Tele­vízió elnökének az intézmény gazdálkodá­sáról szóló tájékoztatását, s megerősítette korábbi döntését ezer fő leépítéséről. En­nek végrehajtását az év végéig, két lépcső­ben képzeli el. Az első fázisban a jelenlegi létszám 15 százalékát, azaz 560 főt bocsá­­tanának el. Ezzel a tv vezetése egyetért, el­nöke ugyanakkor tiltakozott a második lé­pésben végrehajtandó leépítés ellen. Kér­désre válaszolva Kiss Elemér elmondta: a végkielégítések kifizetésére a pénzügymi­niszter és a televízió elnöke keres pénzt. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter beszámolt arról, hogy a kormány 120 mil­lió forintot szán a szigetközi vízpótlás környezeti hatásait figyelő szolgálat fej­lesztésére, amelynek jelentéseit a jövőben folyamatosan nyilvánosságra hozzák. Ugyancsak döntött a kabinet az európai normákhoz igazodó országos környezeti információs rendszer kiépítéséről. Rövi­desen a parlament elé kerül a környezet­védelmi termékdíjat előirányzó törvény­­tervezet, amely a gumiabroncsokra, a cso­magolóeszközökre és a hűtőberendezések­re vonatkozik. A HungarHotels ügyében arról született döntés, hogy a szállodaláncot privatizálják; ennek módjáról Suchman Tamás tárca nélküli miniszter és a privatizációs szerve­zetek határoznak néhány napon belül. Bezárják Csernobilt MTI-információ Leonyid Kucsma ukrán elnök az Európai Unió kül­döttségével folytatott tár­gyalások nyomán csütörtö­kön délután beleegyezett abba, hogy Ukrajna az ez­redfordulóra bezárja a cser­nobili atomerőművet - je­lentette az Interfax Ukraj­na hírügynökség. A kieső energiamennyiséget az el­következő években felépí­tendő, 3000 megawatt tel­jesítményű, gázüzemű erő­művel fogják pótolni. Az ukrajnai Lenino ve­zetői miután félmilliárd dollárt elherdáltak egy vé­gül be nem fejezett atom­erőműre, úgy döntöttek, elég a kockázatos vállal­kozásokból: arra kell átáll­ni, ami a legbiztosabb üzlet a mai Ukrajnában­­ vodka­termelésre. Most tehát a tervek sze­rint (egyéb cikkeken kívül) vodkát készítenek és pa­lackoznak majd a Krím­­félsziget keleti, azovi-ten­­geri partján fekvő város befejezetlen erőműtelepén, amelyet a hatóságok 1989-ben - egy évvel az átadás előtt - túl veszélyesnek ítél­tek ahhoz, hogy ott nuk­leáris reaktorok működje­nek. Az erőmű helyszínét ugyanis épp egy szeizmi­kus törésvonalon jelölték ki, ami valahogy elkerülte a tervezők figyelmét. Az építést csak nyolc év eltel­tével állították le. Szó volt arról, hogy a terület egy részén ruha­gyárat építenek, sőt még haltenyésztésre is gondol­tak, speciális akváriumok­kal, amelyekben minden­féle egzotikus vízlakó fic­­kándozik. Aztán kilenc vál­lalkozás szerzett működési jogot a telepen. Most gázhőerőmű üze­mel a terület egy részén, a többi rész pedig minden­féle, furcsán egymás mellé került gyárak labirintusá­vá válik, sok tulajdonvitá­val. Az atomenergia ukrán hívei nem túl boldogok. „Mi szükségünk van még több vodkára? A boltjaink már úgyis tele vannak ve­le” - bosszankodik Szergej Borzov a hőerőmű igaz­gatója. Tankokat akart a szekta A japán rendőrség szerint nem kizárt, hogy a tokiói metrón elkövetett gáztá­madással gyanúsítható szekta korábban orosz tan­kok és más hadfelszerelés beszerzését fontolgatta. Ez nem is lenne annyira meg­lepő, tekintettel arra, hogy egy orosz gyártmányú ka­tonai helikoptere már van az AUM Sinrikjónak. A nyomozás fejleményeit ismerő források csütörtöki tájékoztatása szerint a fegyverek beszerzésével kapcsolatos tervekre azok a feljegyzések engednek kö­vetkeztetn, amelyeket az AUM egy hete letartózta­tott „védelmi miniszteré­nek” a jegyzetfüzetében ta­láltak. A letartóztatás után egyébként a „miniszter” és a vele együtt őrizetbe vett két másik szektatag kocsi­jából orosz kézifegyverek alkatrészei kerültek elő. A füzetben szerepel az egyes harckocsik ára, típu­sa, és vannak arra vonat­kozó megjegyzések is, hogy miként lehetne ezeket be­hozni Japánba. ALAPÍTVA 1873-BAN ÁSZ: hiányos a Fidesz könyvelése A Fidesz többször is lehe­tőséget kapott az Állami Számvevőszéktől arra, hogy utólag benyújtsa az ellenőrzés során hiányolt dokumentumokat. Ennek ellenére akadtak olyan ki­adások, illetve bevételek a párt gazdálkodásában, amelyet a vezetés nem tu­dott bizonylatokkal iga­zolni. A párt értékpapír­jainak például nyoma sincs a könyvelésben. A tiltott adományból és a tiltott gazdálkodásból szár­mazó bevétel miatt a Fi­desznek a költségvetésbe 420 557 forintot kell befi­zetnie, illetve a párttörvény értelmében büntetésként a párt költségvetési támo­gatását is csökkentik ugyanekkora összeggel. Több kérdésben - például a párt százszázalékos tu­lajdonában lévő FICO Kft. ügyében - az ÁSZ vizsgá­latot kér az adóhatóságtól. (Részletes beszámolónk a 3. oldalon) Május 20-a nulla órától, azaz jövő csütörtöktől ha­tározatlan idejű sztrájk­ba lépnek a vasutasok mindaddig, amíg a vál­lalat vezetésével egyez­ségre nem jutnak a kol­lektív szerződés ügyé­ben. A reprezentatív szakszervezetek szerint még van esély a megál­lapodásra. Egyelőre nem tudni, hogy az akció so­rán miben határoznák meg a még elégséges szolgáltatások mértékét. A kormány békéltető el­járást javasol. Lénárt Attila NÉPSZAVA A reprezentatív szakszer­vezetek között mindössze az volt némi vita tárgya, hogy a sztrájk éjféltől vagy nulla órától kezdődjön - tudtuk meg Győri István­tól, a Vasutasok Szakszer­vezetének alelnökétől. Meg­állapodtak abban, hogy a sztrájk ideje alatt a mun­kavállalók bemennek dol­gozni, egyrészt szolidari­tásból, másrészt azért, hogy ha a tárgyalások eredményt hoznak, azonnal munkába álljanak. Borsik János, a Mozdony­­vezetők Szakszervezeté­nek ügyvezető titkára ér­deklődésünkre elmondta: úgy véli, sokáig ki tudná­nak tartani. Mint minden sztrájk esetében, most is fennáll az a veszély, hogy a vezetőség tovább bírja a sztrájkot, mint maguk a sztrájkolók. „Érdekes mó­don bizonyára jutna pénz a veszteségek finanszíro­zására, csak a munkavál­lalói juttatásokra nem” fogalmazott Borsik. Ugyanakkor szerinte to­vábbra is van esély a meg­egyezésre, a szakszerveze­tek hajlanak a kompro­misszumra, s szerda délig hajlandóak lemondani az akcióról, ha konkrét ered­mények születnének. Mint ismeretes, a munka­­vállalók és a munkaadók közötti konfliktus legfőbb oka az, hogy a lejárt kol­­lektív szerződést a MÁV vezetősége egy rendelettel kívánja pótolni, míg a szak­­szervezetek új kollektív szerződést szeretnének. A vezetőség azzal érvel, hogy 2,2 milliárd forinttal töb­bet juttatnak a munka­­vállalóiknak különböző pótlékok formájában, mint amennyit a Munka tör­vénykönyve előír. Rigó Zol­tán, a MÁV Rt. vezérigaz­gatója a rádiónak azt nyi­latkozta: a kollektív szer­ződés szintjére kell vissza­lépni, mert a veszteségek miatt kénytelenek lesznek megvonni bizonyos jutta­tásokat a dolgozóktól. (Folytatás a 3. oldalon) sztrájkol a vasút A szakszervezetek az utolsó pillanatig készek a megállapodásra Vasutas szakszervezeti vezetők az egyeztető tárgyaláson Demecs Zsolt felvétele , 123. ÉVFOLYAM, 88. SZÁM 1995. ÁPRILIS 14., PÉNTEK Már csak tizenhét napig jók a HTO-utalványok Lénárt Attila NÉPSZAVA Aki május elsejéig nem váltja be HTO-utalványait, az később már nem teheti meg. A Mal Rt. mindenkit ki tud szolgálni, olyan visz­­szajelzés nem érkezett a vállalathoz, hogy valaki nem kapta volna meg idő­ben a kért tüzelőanyagot. Csobánczy Péter, a Pénz­ügyminisztérium főosztály­­vezetője érdeklődésünkre elmondta: az utalványrend­szer átalakítása a gyakor­latban annyit jelent, hogy új jegyeket már nem ad­nak ki, a kompenzációt az önkormányzatok hatáskö­rébe utalják. A főosztály­vezető szerint erre azért van szükség, mert évi 800 millió liter HTO-jegyet ad­tak ki, holott szakértői szá­mítások szerint legfeljebb 350 millióra van valós igény. Az önkormányzatok min­den bizonnyal könnyeb­ben ítélik meg, valóban jogosult-e az igénylő az utalványokra. A főosztály­­vezető még nem tudott vá­laszolni arra, hogy milyen kompenzáció készül a régi rendszer helyére. Sebestyén Béla, a Mal Rt. vezérigazgató-helyet­tese lapunknak úgy nyi­latkozott: ellátási gondok­ról mindeddig nem kap­tak visszajelzést. Megújul a Kossuth-mauzóleum Az állami támogatás folyamatos csökkenése miatt egyéni felajánlásokra is számít a Nemzeti Panteon Alapítvány annak érdekében, hogy történelmünk nagyjainak nyugvóhelyét méltóképpen helyreállíthassák, gondozhassák - hangzott el az alapítvány tegnapi sajtótájé­koztatóján. A Kossuth-, a Deák- és a Batthyány-mauzóleum helyreállításához több mint 300 millió forintra lenne szükség, az alapít­vány azonban ez évben csak 39 milliót kapott az államtól. A Kossuth-mauzóleumra 84 millió forintot költenek, s várhatóan jövőre el is készülnek a helyreállítással Marton Szilvia felvétele Nemzetközire dagadt a Kordax-ügy A szlovákok szerint nem bérmunka volt Információink szerint a szlovák vámosok birtoká­ban lévő dokumentumok alátámasztják a magyar hatóságoknak azt a gyanúját, hogy a Kordax a kivitt kőolajból kinyerhető üzemanyagnál jóval többet szállított vissza Magyarországra. Sőt a do­kumentumok szerint egy az egyben cserélték ki a nyersolajat feldolgozott termékre, míg az értékkü­lönbözetért fizettek. Vagyis csak látszólag végez­tettek bérmunkát, valójában egy export-import ügyletről van szó. A Kordax jogi képviselői tegna­pi sajtótájékoztatójukon úgy vélekedtek, hogy a cég ellen felhozott gyanú alaptalan. Kovách Attila NÉPSZAVA A Népszava úgy értesült, hogy a szlovák illetékes ha­tóságok szerint a Slovnaft­­nál tavaly ősszel - még az ottani parlamenti választá­sok előtt - történt vezető­­váltás is összefügg a Kor­dax olajügyleteivel. Az ak­kori - azóta eltávolított - vezérigazgató ugyanis se­gítette a magyar céget an­nak a bérmunkaszerződés­nek a megkötésében, ame­lyet a szlovákiai vizsgálat színlelt szerződésnek te­kint. Kelemen Iván, a Kordax tulajdonosa lapunknak korábban úgy nyilatko­zott, hogy passzív bér­munkában dolgoztatja fel a külföldön vásárolt kő­olajat a határainkon kívül. A szlovák hatósági vizsgá­latok azonban kimutatták, hogy szó sincsen bérmun­káról, valójában egy egy­szerű export-import üzle­tet kötöttek. A szlovák vámhatóságok az ügyletről megállapítot­ták: „Az anyag tonna-ton­náért való viszonyáról van szó. (vagyis amekkora meny­­nyiségű kőolajat kivittek, ugyanannyi készterméket hoztak vissza - a szerk.) Emellett ezt a cserét össze­hasonlították a hidrokrak­­kolás (nagyobb feldolgo­zottsági fokot eredménye­ző eljárás­ nélküli kőolaj­feldolgozás kihozatali nor­májával. A keletkezett kü­lönbséget az adott idő­szak exportára alapján árazták, és beépítették a névleges kőolaj-feldolgozás árkalkulációjába. Ezt a kal­kulációt úgy végezték, hogy a Slovnaft számára az anyag cseréje gazdaságilag előnyösebb legyen, mint az általános export. ” A Slovnaft akkoriban a céggel 96 százalékos kőolaj­­feldolgozottsági fokra is kötött szerződést. Ezt a legmodernebb technoló­gia sem produkálhatja. (A Slovnaft hasonló mértékű feldolgozásra képes, mint a hazai százhalombattai fi­nomító, amely mintegy het­­venszázaléknyi üzemanya­got tud kinyerni az orosz kőolajból.) A Kordax tegnapi sajtó­­tájékoztatóján a cég jogi képviselői, Bánáthy János és Csikós Csaba elmondták, hogy valóban 80, olykor 90 százalékos feldolgozottság­ról kötöttek szerződést, amely szerintük teljesíthető a Slovnaft rendelkezésére álló finomítói eljárásokkal. Az ügyvédek szerint a vámosok és az adóhatóság párhuzamos vizsgálata a Kordaxnál törvénysértő. Mint ismeretes, a cégnél és a tulajdonos Kelemen Iván lakásán a vámosok házkutatást tartottak, s je­lentős iratmennyiséget foglaltak le. (Folytatás a 3. oldalon)

Next