Népszava, 1995. április (123. évfolyam, 77–100. sz.)
1995-04-14 / 88. szám
A NÉPSZAVA KÉRDÉSE Veszélyes-e a személyi szám? Válaszol: Majtényi László A kormány közelmúltban beterjesztett javaslata szerint az adatnyilvántartásban 2000-ig engedélyezni kellene a személyi szám használatát. A javaslatot, ahogy előtte a személyi számhoz kapcsolódó nyilvántartási rendszert is, sok bírálat érte. Milyen veszélyeket hordozhat a személyi szám? - kérdeztük Majtényi László alkotmányjogászt. - Egy általános azonosító számsor korlátozás nélküli használatát az alkotmány információs önrendelkezési jogról szóló passzusa már nem teszi lehetővé. Ez ugyanis azt jelenti, hogy mindenütt ugyanazzal a kóddal tartják nyilván az embereket. Ez nagymértékben megnöveli a személyes adatok összekapcsolásának, az ezzel való visszaélésnek az esélyét. - Hogyan jelentkezhet ez a hétköznapi életben? - A kórházban a személyi szám alapján a komputerben kitűnhet, hogy milyen betegségben szenved valaki: ha mondjuk a főnöke - aki a munkahelyi nyilvántartásból ismeri személyi számát - tudomást szerez arról, hogy cukorbeteg, akkor a várható sok betegszabadsága miatt egy esetleges leépítésnél az elsők között küldheti el. -De a törvények tiltják, hogy illetéktelenek hozzájuthassanak különböző adatbázisokban tárolt információkhoz. - Törvény tiltja az emberölést is, mégis vannak gyilkosok. A visszaélés lehetőségét lehet és kell csökkenteni. - A kormányjavaslat egyik indoka az, hogy az átállásra most nincs pénz. A közigazgatásban azt mondják, hogy már nincs is idő az átállásra, és emellett hatalmas öszszegeket emésztene fel. Ezekről az állításokról utólag mindig kiderül, túlzóak. Nincs semmi bizonyíték arra, hogy egy decentralizált nyilvántartó rendszer sokkal költségesebb lenne, mint egy központi adattár. Dudás Gergely Korrupt hivatalnokok MTI-információ Korrupció miatt indult eljárás a Nyíregyházi Polgármesteri Hivatal három dolgozója ellen - jelentették be a város önkormányzati vezetői csütörtöki sajtótájékoztatójukon. Az eddigi vizsgálat megállapítása szerint T. I.-né, B. T.-né és K.-né S. B. fiktív határozatok alapján, jogtalanul fizettek ki munkanélkülieknek járó jövedelempótló támogatásokat. Az 1993-ig visszanyúló ügy során több millió forinttal károsították meg az államot és az önkormányzatot, melyek 50-50 százalékban fizetik az állástalanoknak a szociális támogatást. A három hivatali dolgozó beismerő vallomást tett. ✓ Az ÁSZ elmarasztalta a Fideszt Adóellenőrzést kérnek a számvevők a párt vállalkozása ellen Szép Zsuzsa NÉPSZAVA Az Állami Számvevőszék 1994. október 24-e és december 8-a között tartott helyszíni ellenőrzést a Fidesznél a párt 1992-1993- as és 1994. első félévi gazdálkodását vizsgálva, de a jelentésének nyilvánosságra hozatalára csak tegnap került sor, mert a párt többször kifogást emelt a revizorok megállapításai miatt. Sőt - amelyre más pártok esetében ritkán akadt példa -, még a párt elnökségi ülésén is beszámoltak az ÁSZ vezetői a vizsgálat során talált hiányosságokról. Információink szerint Simicska Lajos, a párt gazdasági igazgatója nemcsak a beszámolóban megállapított hiányosságokat utasította vissza, hanem azt is kifogásolta, hogy az ÁSZ milyen alapon tesz megjegyzést a párt alapszabályára. A revizorok ugyanis megállapították, hogy Simicska a Fidesz alapszabálya értelmében nem kaphatott volna a munkaköri leírásában felhatalmazást az elnöktől arra, hogy egy személyben gyakoroljon vagyonkezelési és tulajdonosi jogokat. Ezzel Orbán Viktor sem értett egyet, aki úgy gondolta, hogy az alapszabály értelmezése a Fidesz, illetve az erre illetékes bizottságának a feladata. Az ÁSZ ellenőrei azt is megállapították, hogy a párt belső ellenőrzése, a számvizsgáló bizottság, az utóbbi időben nem működött. A Fidesz befektetési keretmegállapodást kötött saját kft.-jével, amely szerint a párt pénzt adott a Fico Kft.-nek, hogy az a pártnak rövid lejáratú értékpapírokat vásároljon. Az ÁSZ szerint ezekről a befektetésekről sem negyedéves, sem év végi, sem végelszámolás nem készült. Az ellenőrök a párt számviteli nyilvántartásaiban még nyomát sem látták annak, hogy a pártnak lett volna értékpapírja. Sőt a szerződésben azt sem kötötte ki a Fidesz, hogy a kft. részvényt nem vásárolhat, mert az a pártok esetében tiltott. A párt és a kft. pénzügyi akcióit bizonylatokkal nem támasztották alá. A pénztári és könyvelésben feltüntetett megnevezések nem alkalmasak az egyes tételek azonosítására, a gazdasági műveletek tartalmának meghatározására. Az ÁSZ-jelentés leszögezte, hogy a kft.-vel kötött szerződések a pártnak bevételt nem hoztak. A revizorok hatásköri korlátaik miatt nem tudták megállapítani, hogy a kft. a pártpénzt a párttörvényben foglalt korlátok szerint használta-e fel, és betartotta-e az adózásra vonatkozó jogszabályokat. Ezért az ÁSZ felkéri az adóhatóságot, hogy vizsgálja meg a kft.-t. Ezzel Orbán is egyetért, ám levelében hozzáfűzi, hogy ezt a vizsgálatot valamennyi párt egyszemélyes társasága esetében indokoltnak tartja. Orbán alaposan megvizsgálta az azonos időben elvégzett két másik párt (MDF és KDNP) ellenőrzési jelentését, mert úgy vélte, a Fideszről szóló anyag szakmai megközelítése és formai elkészítése eltér a korábbi jelentésektől. Vélekedése szerint ennek indokai nem derülnek ki az ÁSZ anyagából. Sándor István számvevőszéki alelnök válaszában leszögezte: minden párt annyit kap terjedelemben, amennyit érdemel Az ellenőrök megállapításai során az 1992-es tagdíjbevételek mellett nem találtak nyilvántartást. A beszámolóból kifelejtették az ajándékba kapott műszaki berendezések értékét, mintegy négy és fél millió forintot. Ebben az évben névtelen adományokat is feltártak az ellenőrök. A tagdíjbevétel 1993-ban sem volt alátámasztott. Illetve tiltott gazdálkodást is folytattak, amikor bérelt ingatlant bérbe adtak. Ezt azóta sem szüntették meg. A leltárok is alkalmatlanok arra, hogy az eszközök sorsát figyelemmel kísérjék. Még az ingatlanokat sem tartották nyilván. Azért sem tett meg mindent a párt, hogy behajtsa a tartozásokat. Bizonylatok hiányában azt sem tudták megállapítani a revizorok, hogy a kiadott előlegeket mire szánták. A szállítóknak és vevőknek kiadott számlákból nem derül ki minden esetben, hogy azokat kifizették-e, s ha igen, mikor. Az ÁSZ felszólította a pártot, hogy szüntesse meg a bizonylat nélküli könyvelési gyakorlatot. A párt parlamenti frakciójához kapcsolódó szakértői munkák díjazását az ÁSZ szabályellenesnek minősítette. (A Fidesz egy betéti társaságot és saját alapítványát bízta meg a frakció pénzének kezelésével.) Ezzel a megállapítással a párt vezetői nem értettek egyet, ezért a számvevőszék ez ügyben is az adóhatósághoz fordul. Áder János, a párt ügyvezető alelnöke viszont még a múlt héten kijelentette: a számvevőszéki vizsgálat igazolta a Fidesz vezetése által már korábban tett nyilatkozatokat, miszerint a párt gazdálkodása megfelelt a törvényes előírásoknak. Majális helyett tüntetés Szöllősiné vizsgálatot kér a kifizetetlen pedagógusbérek ügyében Miskolcról, Pécsről, Veszprémből, Nyíregyházáról már jelezték a pedagógusok, hogy ott lesznek a budapesti május elsejei tüntetésen, amely a Roosevelt térről indul. Szöllősi Istvánné, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára tegnap Veszprémben hangsúlyozta: szívesebben vennének részt a hagyományos majálison, de szerinte a mostani kormány semmi okot sem szolgáltat a felszabadult ünneplésre. Andrássy Antal NÉPSZAVA Szöllősiné elmondta, hogy az ország különböző településeiről kap olyan jelzéseket, amelyek szerint több hónapja nem fizetik ki a pedagógusok bérét. A napokban a pénzügyminiszterhez interpellációt intéz, amelyben a közalkalmazottak számára felállítandó bérgarancia-alap létrehozását kívánja szorgalmazni. Ugyanakkor kérni fogja, hogy a számvevőszék azonnali vizsgálatokat indítson azokon a településeken, ahol nem fizették ki a pedagógusok bérét. Lehetetlennek tartja, hogy azok rövidüljenek, akiknek semmi közük egyes önkormányzatok meggondolatlan gazdálkodásához. A veszprémi fórumon részletesen szólt a kormány gazdasági stabilizációs csomagtervéről, amellyel kapcsolatosan nem volt semmiféle érdemi érdekegyeztetés. De a pótköltségvetés benyújtásáról, amely alapvetően érinti a magyar lakosságot - mint vezető szakszervezeti tisztségviselő is csak a rádióból értesült. A készülő államháztartási reformról sincsenek információi. Rendkívül sérelmezi, hogy még ágazati érdekegyeztetés sem folyik, Jánosi György államtitkársága idején volt az első és utolsó egyeztetés. E gyakorlat és leginkább a tervezett intézkedésekben foglaltak elítélésére most már nincs más eszközük, mint a demonstráció. A főtitkár asszony elmondta, hogy az ország legkülönbözőbb településeiről jelezték már az oktatásügy dolgozói, hogy részt vesznek a demonstráción. Munkatársunk kérdésére a fórumot követően Szöllősiné szólt a vasutas-szakszervezetekkel kötött szolidaritási megállapodásról, amely nem zárja ki, hogy végső esetben a pedagógusok is sztrájkba lépjenek. Ezt szeretné elkerülni, ám ha nem lehetséges, a szakszervezet garantálja, hogy a pedagógustársadalom megfontoltan, mindent egyeztetve, a szülők támogatásával szervezi megmozdulását. Szöllősiné szerint a helyzet iránt türelmesek, de struccpolitikát nem folytathatnak.* Hajlandó elvonatkoztatni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) attól az ellentmondástól, hogy egy kormánypárti képviselő felszólítására az utcára vonuljanak az emberek. Ahhoz azonban, hogy csatlakozzanak a Pedagógusok Szakszervezetének május elsejére meghirdetett tüntetéséhez, Szöllősi Istvánnénak, a PSZ főtitkárának pontosan meg kellene jelölnie, hogy mi ellen, vagy miért hív tiltakozásra - mondta Molnár Péter, a PDSZ ügyvivője tegnapi sajtótájékoztatójukon. A kormány által már beterjesztett törvénymódosítási csomag miatt az eddiginél egységesebb érdekérvényesítésre van szükség. A PDSZ és még négy közalkalmazotti szakszervezet tavaly már felállított egy sztrájkbizottságot. Ez az öt érdek-képviseleti szerv most a szakszervezeti hovatartozástól függetlenül közös fellépést sürget. Remélik, hogy legközelebbi összejövetelükön, április 19-én a PSZ is képviselteti magát, s hajlandó lesz együttműködni velük. A PDSZ azonban addig nem tud csatlakozni a PSZ által meghirdetett május elsejei demonstrációhoz, amíg nem ismerik a pontos célját - mondta Molnár Péter. Soós Gábor, a PDSZ ügyvivője bejelentette, hogy tiltakozó levelet juttattak el a Pedagógusok Nemzetközi Szervezetéhez amiatt, ami a szlovákiai magyar pedagógusok konferenciája után történt. A magyar pedagógusok ugyanis ragaszkodtak ahhoz, hogy szakmai megbeszélésüket magyar nyelven tartsák, annak ellenére, hogy a szlovák kultuszminisztérium képviselője felszólította őket: az állam hivatalos nyelvén mondják el beszédeiket. Az eset után azonnali hatállyal felmondtak Tóth Sándornak, aki azt az intézményt igazgatta, ahol a rendezvényt tartották. Hasonló sorsra jutott az esemény három másik szervezője is. Nem lesz Forma-1? A Dunaholding Részvénytársaság és a hozzá tartozó vállalkozások a jelenlegi feltételek mellett nem tudják megrendezni a Forma-1 Magyar Nagydíjat. A futam lebonyolítása csak úgy képzelhető el, ha a rendező vállalkozó legalább 10 évig rendelkezik a pálya teljes hasznosítási jogával. A pálya hasznosítási jogát viszont az állami szervek nem kívánják átengedni. BELFÖLD 1995. ÁPRILIS 14., PÉNTEK 3 Ismét késik a vízpótlás NÉPSZAVA-információ A kormány tegnap megerősítette korábbi döntését a fenékküszöb megépítéséről a Duna 1843-as folyamkilométerénél. Az építkezés megkezdése attól függ, a szlovák kormány mikor hagyja jóvá a megállapodást. Baja Ferenc környezetvédelmi miniszter szerint ez jövő kedden várható. A szlovák kormány ugyanis legutóbbi ülésén úgy döntött: egyelőre nem tárgyalja a vízpótlásról és a fenékküszöb építéséről szóló megállapodást. Ezzel ismét késedelmet szenvedett a szigetközi kárenyhítés. A szlovákok beleegyezése nélkül a szerződést kedden nem írták alá Budapesten. A megegyezés 400 plusz 43 köbméterben rögzítené az átadandó víz mennyiségét, amelyért cserébe a magyar fél felépítené a küszöböt. A közlekedési tárca illetékesei érdeklődésünkre megerősítették: a küszöb hat hét múlva működhetne. Környezetvédők figyelmeztetnek: a vízpótlást még a vegetációs időszak előtt kellett volna megkezdeni, s minden nap késéssel gyengébb eredményre számíthatunk. Nemzetközivé lett a Kordax-ügy (Folytatás az 1. oldalról) A vámhatóság mintegy kétmilliárd értékű csempészés alapos gyanújával indított eljárást, a Kordax két ügyintézője mellett maga Kelemen is gyanúsított. (A cégtulajdonos egyébként nem jelent meg a Kordax tegnapi sajtótájékoztatóján, és eleddig megtagadta a vallomástételt is.) Az APEH ugyanakkor a tavaly végrehajtott revizori vizsgálata nyomán nyolcmilliárd forintos adóhiányt, büntetést és pótlékot állapított meg. A Kordax azonban ezt megkifogásolta, ezért egy új elsőfokú adóhatósági vizsgálatot rendelt el. Ha a revizori vizsgálat az előzőhöz hasonló eredményre jut, akkor a Kordaxnak a vám- és a tőle független adóhatósági határozatok értelmében mintegy tízmilliárd forintot kell az államkasszába befizetnie, amely összeg csaknem fele az eddig felderített gazdasági bűnügyek során okozott kárnak. Bánáthy János, a cég jogi képviselője ugyanakkor kifejtette: „A Kordax cégnek nincs köze a feketegazdasághoz, ugyanis itt minden a hatóságok szeme előtt játszódott le”. Erre a több mint kétszáz vámhatározat a bizonyíték szerintük, amelyek igazolják, hogy a Kordaxnak nem kellett fogyasztási adót fizetnie. Márpedig a nyolcmilliárdos adóhivatali követelés tetemes részét képezi a fogyasztási adó hátraléka. Lapunk szakértői véleményt kért a Pénzügyminisztérium főosztályvezetőjétől, Csobánczy Pétertől, aki elmondta, hogy hibás az az érvelés, amely joghézagot emleget. Idén január elsejéig passzív bérmunkából visszahozott termékre a vámhatóság nem is vethetett ki fogyasztási adót - nem is az ő hatáskörük, mert az első hazai értékesítéskor önbevallásos alapon kell ezt az adónemet is befizetni. Csobánczy leszögezte: a fogyasztási adó beszedése egészen a tavalyi év végéig az adóhatóság feladatkörébe tartozott. Tehát a hivatkozott vámpapírok nem bizonyítják azt, amit a Kordax állít. Információnk szerint a szlovák vámhatóság parancsnoka politikai nyomás alatt dolgozik a Kordax-ügyön, mert a Slovnaft volt az egyik legfőbb támogatója Meciar szlovák miniszterelnök választási kampányának. A sajtótájékoztatón feltett kérdésre, miszerint igaz-e, hogy a Kordax ugyancsak támogatta Meciart, a cég médiaigazgatója, Iglói Nagy István nemleges választ adott. Iglói Nagy István médiaigazgató, Kávási Zsigmondné igazgató, Bánáthy János és Csikós Csaba ügyvédek, valamint Nagy Pál István adószakértő a Kordax sajtótájékoztatóján Pataky Zsolt felvétele Csütörtöktől vasutassztrájk (Folytatás az 1. oldalról) A kormány tegnapi ülésén fogalkozot a MÁV Rt.-nél kialakult helyzettel. A kabinet sajtóközleményében kéri a feleket, törekedjenek a megállapodásra, s mérlegeljék felelősségüket, mivel a sztrájk napi 700 millió forintos veszteséget okozhat az országnak, a MÁV Rt.-nek és a vasutas dolgozóknak. A kormány is fontosnak tartja, hogy az új kollektív szerződés őrizze meg azokat az érdekképviseleti jogosítványokat, amelyeket a Munka törvénykönyve előír a szakszervezetek számára. De olyan kérdésekben, amelyek a munkáltató hatáskörébe tartoznak - mint például a munkarend kialakítása, a munkaidő beosztása -, indokolatlan az egyeztetési jog igénylése. A kormány célszerűnek tartaná, ha a sztrájk elkerülése érdekében békéltető tárgyalások kezdődnének egy pártatlan harmadik fél bevonásával. A Fővárosi Munkaügyi Bíróság kizártnak tartja, hogy jogerős döntés születhessen az eredetileg szerdára tervezett sztrájk ügyében. A MÁV vezetősége azért fordult a bírósághoz, hogy az állapítsa meg a sztrájk alatt nyújtandó még elégséges szolgáltatások mértékét. A sztrájktörvény értelmében a bíróságnak öt nap áll rendelkezésére a döntéshez, ami most, a húsvéti ünnepek miatt 3 munkanapot jelent csupán. Az elsőfokú ítélet keddre megszülethet ugyan, de fellebbezés esetén a Főváros Bíróság mondja ki a végső szót. Nem minden vasúti dolgozó szeretne azonban sztrájkolni. Öten felhívást juttattak el lapunkhoz, amelyben arra szólítják fel kollégáikat: gondolják át felelősségüket. Az egyik aláíró, Gyaraki Éva elmondta: a vasutassztrájk a jelenlegi belpolitikai helyzetben könnyen a robbanáshoz vezető szikra szerepét töltheti be. Arra kér minden vasutast: gondolják végig, akarnak-e sztrájkolni, érdemes-e kockáztatni állásukat. Hiányolják a dolgozók tájékoztatását, mivel szerintük sem a szakszervezetek, sem a vállalat vezetősége nem áll a nyilvánosság elé konkrét összegekkel. Ezek ismeretében a vasutasok valóban el tudnák dönteni, csatlakoznak-e a sztrájkához, vagy sem. A MÁV Rt. számítása szerint a vasutas-szakszervezetek által kilátásba helyezett általános sztrájk legalább napi 700 millió forintos veszteséget okozna a nemzetgazdaságnak - tartalmazza a MÁV csütörtök esti állásfoglalása. Az rt. a csütörtöki tárgyalásokon tartotta magát a tavaly decemberi sztrájk alkalmával kötött bérmegállapodáshoz. Ennek értelmében - bizonyos esetekben - a Munka törvénykönyvében meghatározott mértékekhez képest magasabb kereseti lehetőséget biztosít. Ha a sztrájk ideje meghaladja a 48 órát, a MÁV Rt. vezérigazgatója visszavonja azt az április 1-jétől érvényes vezérigazgatói utasítását, amely a Munka törvénykönyve előírása fölötti pótlékok és juttatások kifizetését teszi lehetővé - tartalmazza az állásfoglalás.