Népszava, 1995. május (123. évfolyam, 101–126. sz.)

1995-05-02 / 101. szám

4 1995. MÁJUS 2., KEDD BELFÖLD A fogak állapota összefügg a társadalmi helyzettel Az el nem látott fogbetegségek fokozhatják a szemészeti, a belgyógyászati problémákat és a rák veszélyét Ma a modern fogászat a prevencióra - megelőzés­re - és a fogmegtartó tevékenységre helyezi a hang­súlyt. Ez némiképp ellentmond annak a helyzetnek, ami ma Magyarországot a szájegészségügy szem­pontjából jellemzi. Amennyiben a fogorvosi ellá­tásban olyan drasztikus intézkedések születnek, amelyek anyagi megfontolások alapján a lakossá­got távol tartják a fogorvostól, a fogászat további romlásán kívül várható a következményes - daga­natos - megbetegedések szaporodása. Tinnyei Mária írása a NÉPSZAVÁNAK Az Egészségügyi Világszer­vezet (WHO) 1991-ben ké­szített felmérést a 6 évesek körében. A 898 megvizsgált kisgyermek tejfogából át­lagosan 3,8-et már valami­lyen mértékben megtáma­dott a szuvasodás, és ezek­ből 3,3 fog volt ellátatlan. A gyerekek 15,4 százaléká­nak volt már szuvas foga. A szuvasodás a fogproblé­mák 70 százalékát tette ki. Ez az érték a nyugat-euró­pai országokban csak 30- 40 százalék, Svájcban gya­korlatilag nulla százalék. A már maradó foggal (az­az nem tejfoggal) rendel­kező tizenkét éves korosz­tály körében 1985-ben és 1991-ben is készített fel­mérést a WHO. A vizsgál­tak körében 1985-ben öt fogat támadott meg a szu­vasodás, ez az érték 1991- ben 4,29-re csökkent. A demográfiai mutatók a világon mindenhol a né­pesség öregedését jelzik. Az idős korúak arányának növekedése egy magasabb színvonalú orvosi, fogorvo­si gondoskodást is jelent. Ezért a WHO 1994 áprili­sában 8 ország részvételé­vel - Németország, Olasz­ország, Ausztria, Szlové­nia, Szlovákia, Magyaror­szág, Lengyelország és Be­lorusszia - elkészített egy felmérést, mely az idős kor­osztály körében végzett vizsgálatokat rendszerezi és hasonlítja össze. Magyarországon a vizs­gálatokat Győrben végez­ték. Az 55 év feletti lakos­ságot három csoportra osz­tották (55-64 év, 65-74 év közöttiek, 74 év felettiek). 341 férfit és 467 nőt vizs­gáltak meg. Mindkét nem­nél a fogazat folyamatos elvesztése figyelhető meg. Míg az 55-64 éves korosz­tály 16,6 százaléka, addig a 74 éven felüliek 71,9 szá­zaléka fogatlan. A szájban még megtalál­ható fogak száma is draszti­kusan csökken: a 65-74 éves személyek szájában átlago­san már csak 3,8 fog talál­ható, a 74 éven felüliek átla­gosan 1,8 (!) foggal rendel­keznek. A szuvas és tömött fogak aránya egyaránt fo­lyamatosan csökkent a fog­­elvesztéssel. A rögzített pótlások (hidak, koronák) száma alacsony volt a ki­vehető fogpótlásokkal el­lentétben. A nemzetközi vizsgálat­ban részt vevő országok adatait összevetve az de­rült ki, hogy az 55 és 64 éves korosztályban Németor­szágban, Lengyelország­ban, Szlovákiában és Ma­gyarországon a fogatlanság mértéke 17 és 20 százalék között, Belorussziában és Ausztriában 10 százalék, Szlovéniában és Olaszor­szágban 6 százalék volt. A 65 és 74 éves korcso­portján a vizsgált személyek több mint harmada volt fogatlan Németországban, Szlovákiában és Lengyel­­országban, Magyarországon viszont 50 százalék (!) fölé emelkedett az arányuk. A legidősebb korcsoportban, 74 év felett, Olaszország kivételével a fogatlanság mértéke meghaladta az 50 százalékot, ezzel szemben Magyarország 73 százalék­kal a legrosszabb helyen áll. A szájban található fo­gak száma és a szociális tényezők között (életkö­rülmények, hivatás, általá­nos egészségi állapot) ösz­­szefüggések vannak. A WHO-felmérések szerint a magát egészségesnek érző, családban élő, szakkép­zettséggel rendelkező sze­mélyek őrizték meg legin­kább fogaikat. Az alsó áll­csont fogai, valamint a frontfogak nagyobb szám­ban maradtak meg, mint a felső, illetve őrlőfogak. Nem szabad megfeled­kezni a fogmegbetegedé­sek másodlagos következ­ményeiről sem. A hiányzó és el nem látott fogak ma­gas aránya jelentősen be­folyásolja a gócbetegsé­gek (bőrgyógyászati, sze­mészeti), gyomor-bél rend­szeri megbetegedések - ezen belül a tumoros meg­betegedések - alakulását. Az Országos Onkológiai Intézet adatai szerint ezen a területen jelentős rosz­­szabbodás mutatható ki. Ugyancsak magas - 1994- ben 1400 új eset - és emel­kedő tendenciájú a szájüregi rosszindulatú daganatok száma is, melyek hazai fel­ismerője elsősorban az egyéb fogászati tevékenysé­get végző fogorvos. Amennyiben a fogorvosi ellátás vonatkozásában olyan drasztikus intézke­dések születnek, melyek anyagi megfontolások alap­ján a lakosságot távol tart­ják a fogorvostól, a követ­kezményes megbetegedé­sek szaporodása és a rend­kívül költséges terápiát igénylő daganatos megbe­tegedéseket a jelenleginél még későbbi stádiumban fogják felismerni, ami ezt a daganatcsoportot vezető halálokká is teheti. (Az adatokat a Fog- és Szájbetegségek Országos Intézetének igazgatója, dr. Vágó Péter bocsátotta a Népszava rendelkezésére.) Magyarországon sokkal kevesebb a drága fogpótlás, mint az olcsó, kivehető protézis NÉMET BRIKETT­A . i vt. 11 rrh TERMÉK­ES TÜZELÉSTECHNIKAI BEMUTATÓ 1995. május 4-én a Budapesti Tüzép Rt. FÉSZEK ÁRUHÁZÁNAK PARKOLÓJÁBAN (Bp. X., Ceglédi út 1-3.) Tel.: 260-3853, 261-2665 A bemutatott termékek az áruházban megrendelhetők. A piackutatásban közreműködők között a helyszínen kisorsolásra kerül egy 40 000 Ft értékű TÜZELŐBERENDEZÉS. Mától felszállás a buszvezetőnél NÉPSZAVA-információ Május másodikától Miskolcon az 5-ös, 7-es, 9-es, 11-es, 15-ös, 17-es, 23-as és 68-as buszjáratokon teljes üzemidőben (vagyis egész nap), a többi járaton este hét órától csak az első ajtónál szállhatnak majd fel az utasok, miután kezelték a jegyet, vagy a buszvezetőnek felmutatták a bérletet. A Miskolc Városi Közlekedési Rt. for­galmi-műszaki igazgatóhelyettese, Ko­­lozsváry István azzal indokolta a szigo­rító intézkedéseket, hogy márciusra 113 ezerrel csökkent az eladott jegyek szá­ma. Az ellenőri feladatokat is ellátó jár­művezetők - az előzetes számítások sze­rint - tartani tudják majd a menetidőt. A zsúfolt napszakokban lehetőségük lesz eldönteni, hogy engedélyezik-e a többi ajtónál a felszállást, vagy sem. Mivel az MKV Rt. által ez idáig fogana­tosított 200 forintos bírság kiszabása, szakszerűbben szólva a pótdíj érvényesí­tése, nem riasztotta el a bliccelőket, ezért az összeget 400 forintra emelték. A Duna Libra Rt., 1149 Budapest, Várna u. 32. mint a NOVIKI Innovációs és Szolgáltató Rt. F. A. (Budapest) kijelölt felszámolója, ez úton tájékoztatja a társaság minden tisztelt részvényesét, hogy az 1992. május 12-vel közzétett felszámolási eljárás még folyamatban van. A felszámolási eljárás befejezésének várható időpontja 1995. II. félév. A tisztelt részvényesek érdeklődéssel vagy egyéb megkereséssel továbbra is fordulhatnak a felszámolóhoz. (Somorjai Béla felszámolóbiztos, 1149 Budapest, Várna u. 32.) fotóvásár Ez a kupon 100 forintot ér! Filmelőhíváshoz, nagyításhoz, amikor Ön behozza ezt egy exponált filmjével bármely Sooter’s üzletbe. * Plusz: ajándék film, minden tekercselőhívás nagyításával Plusz: garantált legjobb minőség a garantált legjobb áron Plusz: vásároljon ingyen a Sooter’s-nál. «9 Sorters Ahol mindig­ mindenki nyer! * Csak egy kupon használható tekercsenként. Több száz Sooter’s üzletben • • várjuk Önt szeretettel! Elszegényednek a gyermekotthonok Tragikus helyzetbe sodorhatja a gyermekvédelem intézményrendszerét a kormány megszorító cso­magja - állította a Népszavának Gáspár Károly, a népjóléti tárca gyermekvédelemért felelős főosz­tályvezetője. Egyre több nevelőszülő kényszerülhet arra, hogy visszavigye a mind zsúfoltabb és szegé­nyebb gyermekvédelmi intézményekbe védenceit. Danó Anna NÉPSZAVA Az alacsony nevelőszülői fi­zetés, az inflációt nem kö­vető családi pótlék elvisel­hetetlenné teszi a nevelő­­családok életkörülménye­it. A szegénység elől várha­tóan egyre több nevelőszü­lő viszi vissza az intézmé­nyekbe a gyerekeket. A 25-30 ezer állami nevelt mintegy egyharmada él ne­velőcsaládban. Ha ezek a gyerekek visszakényszerül­nek a 80-120 férőhelyes in­tézményekbe, azok a hetve­nes évek ellátását nyújthat­ják nekik. Miután nincs gyermekvédelmi törvény, szakmai normatíva, így semmi sem kötelezi a szín­vonalasabb ellátásra az in­tézmények tulajdonosait. Gáspár Károly szerint az a paradox helyzet keletke­zett, hogy éppen a gyermek­­védelmi reform - a nevelő­szülői és lakásotthoni neve­lés szorgalmazása­­ tette védtelenné a rendszert. Ezen gondozási formák be­lépésével megnőtt az önkor­mányzatok gyermekvédel­mi intézményeinek fenn­tartási költsége. A meglévő 110 intézményből mindösz­­sze tízet tart fenn közvetle­nül a népjóléti tárca, a töb­bi költségeinek nagyobb hányadát az önkormány­zatok állják. Ezért - miután az önkormányzatok támo­gatása is csökken - elkép­zelhető, hogy elsőként a gyermekvédelmi intézmé­nyekre fordított kiadásai­kat csökkentik a települé­sek. Összevonhatnak intéz­ményeket, csökkenthetik a gyermekek étkezési normá­ját. Most átlagosan nevel­tenként 150-200 forint az intézményekben a napi ét­kezésre fordítható összeg. De a tárca tudomására ju­tott, hogy ott, ahol nincs elég pénz, az előírt napi öt­szöri étkezést háromra csökkentették. A költségve­tésből a gyermekenként já­ró fejkvóta évek óta 245 ezer forint. Az intézmé­nyekben viszont a legtaka­rékosabb ellátás is 380 ezer forintba kerül. A parlament növelné a szociális támogatást NÉPSZAVA-információ A 170 milliárd forint meg­takarítást célul tűző intéz­kedéscsomag ugyan komo­lyan érinti az önkormány­zatokat is, ám nem indo­kolt az utóbbi időben jel­lemző csődhangulat - jelen­tette ki Sivák József, a Pénzügyminisztérium fő­osztályvezetője Kaposvá­rott, ahol a megyei polgár­­mesterek gyűlésén tartott előadást. A tisztviselő ismertette a jövő évi költségvetési irány­elvek tervezetét, ami várha­tóan júniusban kerül a par­lament elé. Ebben három, az önkormányzatokat lé­nyegesen érintő tétel sze­repel: a hitelfelvétel, a szo­ciális ellátás és a központi támogatás átalakítása. Az önkormányzatok el­adósodási hulláma más or­szágokban is jellemző, mondta Sivák József, azon­ban a hitel- és kötvénygaz­dálkodási tevékenységet szigorúbb feltételekhez kö­tik. A jelenlegi törvény hal­latlanul nagy szabadságot biztosít az önkormányza­toknak, s a túlzott fejleszté­sek okozzák a fizetésképte­lenséget. A tervezet korlá­tozza az önkormányzatok hitelfelvételét. A meglévő források jobb elosztását célozza a szociá­lis ellátás átalakítása: hat­­milliárd forinttal növelné a parlament az önkor­mányzatok támogatását, ezt az összeget helyben osz­tanák el szociálpolitikai cé­lokra. Főleg a közhasznú munkákat segítené elő az a hárommilliárd forint, ami­vel a foglalkoztatási alapot emelnék. Az állami támogatások egy részének visszatartásá­ra is feljogosítana a terve­zet, ami a havi egy tizen­­ketted rész akár 20 száza­lékkal való csökkentését is jelentené. A főosztályveze­tő elismerte: ez a kemény lépés elsősorban a kistele­püléseket sújtaná, s lehe­tőleg nem is élnek vele. Új templom Bánkon MTI-információ Új református templomot szentelt fel vasárnap a Deb­recenhez tartozó Bánkon Kocsis Elemér, a Tiszántú­li Református Egyházkerü­let püspöke. A templom két év alatt a református hívek és a test­véri segélyszervezetek ado­mányából épült. A temp­lomépítéshez Debrecen vá­ros önkormányzata ingyen adott telket a református egyháznak.

Next