Népszava, 1995. június (123. évfolyam, 127–151. sz.)

1995-06-01 / 127. szám

16 OLDAL ÁRA: 27 FORINT , 123. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Pontokra fizetnék a nyugdíjat Az ezredfordulón vezetnék be az új rendszert - Megszűnne az adómentesség Információink szerint elkészült a Nyugdíjbiz­tosítási Önkormányzat első állásfoglalása az új nyugdíjrendszer alapel­veiről. Eszerint az új nyugdíj összege három részből - 30 százalék alapnyugdíjból, 60 szá­zalék munkanyugdíjból és 10 százalék kiegészítő önkéntes biztosításból - állna. Az új rendszer az ezredfordulón lépne mű­ködésbe. Az állásfogla­lás várhatóan jövő szer­dán kerül az önkormány­zat közgyűlése elé. Danó Anna NÉPSZAVA Alapnyugdíjat azok kap­hatnának, akik adófizető­ként állandó lakhellyel ren­delkeztek és elérték a nyug­­díjkorhatárt. A tervezet szerint eldöntendő, hogy az alapnyugdíj rászorultsági elven vagy alanyi jogon járjon. Ugyancsak döntés kérdése, hogy a munka­nyugdíjjal megegyező kor­tól - vagyis várhatóan 62 éves kortól - vagy annál némileg később, például a 65. év betöltése után járna. Összege a mindenkori lét­minimum meghatározott hányada lehetne. Ennek fe­dezetéül a személyi jövede­lemadó jelenleg nullakul­csos sávjára vetnének ki li­neáris adót, amelyet a többi adóbefizetéstől elkülönítve kezelnének. Az alapnyug­díjat tehát a költségvetésből fedeznék, karbantartásáról - vagyis éves emeléséről - az állami költségvetés ke­retében döntenének. Az alapnyugdíjra a minden­kori befizetési kötelezett­ség megegyezne a személyi jövedelemadó alapjával, de ezzel az összeggel csök­kenteni lehetne a munka­nyugdíj járulékát. A nyugdíjak mintegy hat­van százalékát kitevő mun­kanyugdíj feltétele a kö­telező biztosításban való részvétel (vagyis a tb-já­­rulék fizetése). Ennek ösz­­szegében nem lennének szociális elemek, csupán a járulékfizetés hosszától és összegétől függne. Korha­tárként a 62 évet irányoz­nák elő, de ezt rugalmasan alkalmaznák, megteremt­ve a lehetőséget, hogy aki magasabb munkaévvel és tb-befizetéssel rendelkezik, az - alacsonyabb összeg­gel - korábban is nyugdíj­ba mehessen. Ugyanakkor arra ösztönöznék az em­bereket, hogy a nyugdíj­­korhatár fölött is dolgoz­zanak. Ennek egyik jele­ként a korhatár fölött is aktív dolgozóknál nem len­ne jelentősége a minimális szolgálati időnek, azaz - korhatár felett - a mainál alacsonyabb szolgálati idő mellett is járna munka­nyugdíj, de ilyenkor annak összege is arányosan ke­vesebb lenne. A munkanyugdíj összege vagy az aktív dolgozók jö­vedelemváltozását, vagy a járulékalapok egy főre jutó nettó emelkedését követné. A járulékot a biztosítot­tak és a munkáltatók fele­fele arányban fizetnék (je­lenleg a dolgozók csak tíz százalékot fizetnek). Az átmenetkor a béreket en­nek megfelelően felbrut­­tósítanák. Az új munkanyugdíj pontrendszeren alapulna: egyévi, az országos átlag­­keresetnek megfelelő já­rulékfizetéssel lehetne egy pontot szerezni. Az ennél magasabb vagy alacso­nyabb járulékbefizetés ará­nyosan több vagy kevesebb pontot jelentene. A ponto­kat 1988-tól kezdődően szá­mítanák, és a dolgozók évente kimutatást kapná­nak, hogy éppen mennyi pontjuk van. A nyugdíj ösz­­szegét a nyugdíjazásig meg­szerzett pontszám és az aktuális pontérték (vagyis hogy akkor éppen hány fo­rintot ér egy pont) szorzata adná. Az aktuális érték egy­aránt vonatkozna az új és a régebbi nyugdíjasokra, tehát mindenkinek évente meg­határoznák a járandóságát. (Folytatás a 2. oldalon) Arra ösztönöznék az embereket, hogy a nyugdíjkorhatár fölött is dolgozzanak Gy. Balázs Béla felvétele Ma nyílik az ünnepi könyvhét A sátrakat felállították, a könyvesboltokban (képünkön a buda­pesti Fókusz Könyváruházban) már kirakták a polcokra a könyv­heti újdonságokat. Indulhatunk hát, hogy ünnepi lélekkel vá­lasszunk magunknak olvasnivalót. De az sem árt, ha ehhez a pénztárcánk is ünnepi Hévízi Mónika felvétele Az elmúlt tíz esztendő ünnepi könyvheti könyveinek átlagárai 1986 58,40 Ft 1991 182,30 Ft 1987 59,70 Ft 1992 297,40 Ft 1988 74,20 Ft 1993 304,20 Ft 1989 74,30 Ft 1994 450,00 Ft 1990 117,60 Ft 1995 518,50 Ft ALAPÍTVA 1873-BAN Vállalkozó üzemorvosok Bizonytalan a munka-egészségügyi szervezet sorsa Az üzemorvosi rendszer finanszírozását - a Bok­ros-csomag következményeként - a társadalom­­biztosítás nem vállalja tovább. Emiatt július 1-jétől a hálózat léte válik bizonytalanná: utcára kerül­hetnek a főfoglalkozású üzemorvosok, ellátatlanul maradhat több mint egymillió munkavállaló. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A társadalombiztosítás ere­deti költségvetése az idei évre 1,8 milliárd forintot szánt a munkaegészségügy finanszírozására. Ennek a második fél évre szüksé­ges felét, 900 millió forin­tot kívánja a Bokros-prog­ram nyomán megspórolni a kormányzat azzal, hogy megszünteti az ellátás tb­­finanszírozását. Arról azonban még meg­lehetősen képlékenyek az elképzelések, hogyan old­ható meg az átmeneti finan­szírozás mindaddig, amíg az új - részben a munka­adók által fenntartott, rész­ben privatizált - rendszer ki nem alakul. Az idő pe­dig sürget: július elsejétől az Országos Egészségügyi Pénztár legfeljebb az első fél évből megmaradt mint­egy 160 millió forintot tud­ja esetleg az átmeneti idő­szak problémáinak enyhí­tésére fordítani, de egyelő­re még ez is bizonytalan. 1995-re a foglalkozás­egészségügyben Magyaror­szágon válsághelyzet ala­kult ki - állapítja meg a Népjóléti Minisztérium nemrég elkészült tervezete, Az egészségügyi ellátás mo­dernizációja. Az okokat taglalva a közép- és nagy­­vállalatok megszűnését, va­lamint azt említi, hogy az újonnan alakult gazdál­kodószervezetek nagy ré­sze nem tesz eleget annak az 1993-as törvénynek, amely szerint a munkáltatónak minden dolgozója számá­ra foglalkozás-egészség­ügyi ellátást kell biztosí­tania. Ebben a helyzetben született a döntés, hogy a tb nem finanszírozza to­vább az orvosok és nővé­rek fizetését s az egész­ségügyi dologi kiadásokat. A Magyarországon 1951 óta működő üzem-egész­­ségügyi szolgálat 1989- ben a munkavállalók kö­zel 40 százalékát látta el. Az 1993-as munkavédelmi törvény-az 1988-ban rati­fikált, a Nemzetközi Mun­kaügyi Szervezettel (ILO) kötött egyezménnyel össz­hangban - kimondja: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása min­den munkavállaló számára a munkáltató kötelessége. Ez jelenleg nem valósul meg. Az Országos Egész­ségbiztosítási Pénztár fi­nanszírozza 701 főállású és 942 részállású orvos és mintegy 1230 ápoló bérét. A MÁV, a BKV és a na­gyobb vállalatok, közigaz­gatási egységek várhatóan találnak megoldást e szol­gáltatás további finanszí­rozására, de a tárca szakér­tőinek számítása szerint legalább kétszáz orvos és az általuk ellátottak hely­zete pillanatnyilag megol­datlannak látszik. A nekik járó végkielégítés, újabb költséggel terhelné a biz­tosítót. (Folytatás a 4. oldalon) Tömeges karambol Ausztriában Tömeges balesetet okozott egy magyar teherautó szer­dán délelőtt az ausztriai Altlengbachnál, Sankt Pöl­ten körzetében. Az APA je­lentése szerint a Salzburg felé vezető úton egy magyar teherautó személygépkocsi­ba rohant, amely nekisod­ródott egy Mercedesnek, beleütközött egy kisbuszba. A kisbusz felborult, s egy másik teherautóval ütkö­zött. A kisbusz vezetője súlyosan megsérült, a bal­eset több résztvevője zúzó­­dásokat szenvedett. Kozirev véglegesítette a békepartnerséget A NATO külügyminisztereinek hollandiai tanács­kozásán Andrej Kozirev orosz külügyminiszter el­fogadta az Oroszország és a NATO közötti békepart­neri kétoldalú munkatervet, valamint az intenzív párbeszédről szóló emlékeztetőt. Tavaly december­ben Kozirev megtagadta a véglegesítést, azt köve­tően, hogy a NATO kibővítéséről foglalt állást az atlanti szövetség. Brüsszel továbbra sem ad vétó­jogot Moszkvának a bővítés kérdéseiben. Fóris György MTI (Noordwijk) A NATO-orosz partneri együttműködés rendkívül ígéretes vállalkozás, de a zavartalan kooperáció fon­tos feltétele, hogy a szövet­ség ne sodorja veszélybe egy esetleges elsietett bőví­tési folyamattal a még csak most formálódó új európai biztonsági rendszer épüle­tét - fejtette ki Kozirev, midőn szerdán külön két­oldalú megbeszélés kereté­ben találkozott szövetségi kollégáival, valamint Willy Claes NATO-főtitkárral. Kozirev egyúttal szorgal­mazta, hogy a NATO-t katonai szervezetből ala­kítsák politikai jellegűvé. Claes kitartott a bővítés fontossága mellett. (Folytatás a 9. oldalon) Gönczhöz fordultak honorügyben NÉPSZAVA-információ A köztársasági elnököt ké­rik a magyar kultúra, a szel­lemi élet szakmai és érdek­­védelmi szervezetei, hogy forduljon az Alkotmánybí­rósághoz a honoráriumokat terhelő tb-járulék alkot­mányellenességének meg­állapítására. Göncz Árpád közbenjárása azért fontos, mert az elnök kérelmét so­ron kívül tárgyalja az Al­kotmánybíróság, míg a tár­sadalmi szervezetek bead­ványát csak hónapok eltel­tével vizsgálná a testület. A kultúra, a szellemi élet szakmai és érdekvédelmi szervezetei a javaslat be­nyújtása óta emelik fel sza­vukat a kormánycsomag 87. és 88. paragrafusa ellen - fogalmaz a köztársasági elnökhöz intézett levél. (Folytatás a 2. oldalon) VÉLEMÉNY a 6. oldalon Richard C. Holbrooke „Közép- és Kelet- Európa népeinek fel kell készülni a felszabadulás utolsó felvonására, szakításra saját tragikus, erő­szakos és dühös múltjukkal.” Kész a számvevőszéki jelentés az Agrobankról NÉPSZAVA-összeállítás Ha a Pénzügyminisztérium a tulajdonosi jogainak gya­korlására elég energiát for­dított volna, illetve hatá­rozottan lépett volna fel, akkor az Állami Számvevő­­szék szerint az Agrobank­­ból nem lett volna ügy. Ha a tulajdonosok legalább egy közgyűlést összehívnak, megelőzhették volna a mai helyzetet. Elsősorban tő­keemeléssel akadályoz­hatták volna meg a bank likviditási zavarát. Erről folytak is tárgya­lások az érintettek között - jelentette ki lapunknak Nyikos László, az ÁSZ al­elnöke. Bár írásos doku­mentumokat erről nem találtak, inkább csak jele­ket, hogy tárgyaltak egy­mással az érintettek. Az al­­elnök szerint a Pénzügy­minisztériumnak kétszere­sen is vezérszerepet kellett volna vállalnia az ügyben, mert 34 százalékban tulaj­donos volt, másrészt a PM- nek minden bank műkö­déséért van szakmai fele­lőssége. A ma nyilvánosságra ke­rülő dokumentumban lesz­nek majd üres oldalak is, mert a titokgazdák nem járultak hozzá a titkok nyil­vánosságra kerüléséhez. (Folytatás a 3. oldalon) Csak átszervezik a Sportkórházat A népjóléti tárca és az Egészség­­biztosítási Pénztár az első kórház­kapacitási vizsgálat alapján meg­szüntette volna a Sportkórházat. A bezárással évi háromszázötven millió, a sportegészségügy finan­szírozásának megszüntetésével évi százötvenmillió forintot taka­rítottak volna meg. Információink szerint a sportegészségügyi lobby „szakmai” érveire a tárca vissza­kozott a kórház bezárásától. Tinnyei Mária írása a NÉPSZAVÁNAK A tulajdonosváltás szükségességét az élsport vezetői sem vitatják, és való­színű, hogy az állam helyett egy köz­hasznú társaság tulajdonába kerül a kórház. A jelenlegi elképzelések sze­rint a közhasznú társaság tagjai a Népjóléti Minisztérium, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Ma­gyar Olimpiai Bizottság, a labdarúgó­szövetség, sportklubok, egy bank és egy biztosítótársaság lenne. Elképzelhető, hogy a sportorvosi vizsgálatok szűk körében - gyógyí­tó-megelőző tevékenységeknél - az Egészségbiztosító Pénztár is részt vállal a finanszírozásból. A sportegészségügy vezetői a nép­jóléti tárcával kötött egyezség alapján elfogadták két épülettömb teljes meg­szüntetését. Dr Jákó Péter, a Sport­kórház igazgatója elmondta, hogy számukra elfogadható, ha a pszichiát­riai, valamint a szülészeti és nőgyó­gyászati tömböt bezárják. A belgyó­gyászati osztályról húsz, a nőgyógyá­szat, pszichiátria ágyaiból hatvan szűnne meg. A sportsebészet, a kon­dicionálóosztály, a belgyógyászat és a rehabilitációs részleg változatlanul üzemelne. A sportegészségügyi ku­tatást továbbra is a minisztérium fi­nanszírozza, a doppingvizsgálatok is térítéskötelesek maradnak, ez utób­biakat a Magyar Olimpiai Bizott­ság, az Országos Sporthivatal és a sportklubok fizetik. A vidéki sportorvosi hálózat finan­szírozását gyakorlatilag már meg­szüntette az Országos Egészségbiz­­tosítási Pénztár. Az év hátralévő ré­szében hetvenötmillió forintra lenne szükségük. Ha a sportkórház veze­tőinek és a biztosítónak sikerül más forrásból ezt az összeget előterem­teni, akkor ez évben még működhet a vidéki sportorvosi hálózat.

Next