Népszava, 1995. június (123. évfolyam, 127–151. sz.)
1995-06-01 / 127. szám
16 OLDAL ÁRA: 27 FORINT , 123. ÉVFOLYAM, 127. SZÁM 1995. JÚNIUS 1., CSÜTÖRTÖK Pontokra fizetnék a nyugdíjat Az ezredfordulón vezetnék be az új rendszert - Megszűnne az adómentesség Információink szerint elkészült a Nyugdíjbiztosítási Önkormányzat első állásfoglalása az új nyugdíjrendszer alapelveiről. Eszerint az új nyugdíj összege három részből - 30 százalék alapnyugdíjból, 60 százalék munkanyugdíjból és 10 százalék kiegészítő önkéntes biztosításból - állna. Az új rendszer az ezredfordulón lépne működésbe. Az állásfoglalás várhatóan jövő szerdán kerül az önkormányzat közgyűlése elé. Danó Anna NÉPSZAVA Alapnyugdíjat azok kaphatnának, akik adófizetőként állandó lakhellyel rendelkeztek és elérték a nyugdíjkorhatárt. A tervezet szerint eldöntendő, hogy az alapnyugdíj rászorultsági elven vagy alanyi jogon járjon. Ugyancsak döntés kérdése, hogy a munkanyugdíjjal megegyező kortól - vagyis várhatóan 62 éves kortól - vagy annál némileg később, például a 65. év betöltése után járna. Összege a mindenkori létminimum meghatározott hányada lehetne. Ennek fedezetéül a személyi jövedelemadó jelenleg nullakulcsos sávjára vetnének ki lineáris adót, amelyet a többi adóbefizetéstől elkülönítve kezelnének. Az alapnyugdíjat tehát a költségvetésből fedeznék, karbantartásáról - vagyis éves emeléséről - az állami költségvetés keretében döntenének. Az alapnyugdíjra a mindenkori befizetési kötelezettség megegyezne a személyi jövedelemadó alapjával, de ezzel az összeggel csökkenteni lehetne a munkanyugdíj járulékát. A nyugdíjak mintegy hatvan százalékát kitevő munkanyugdíj feltétele a kötelező biztosításban való részvétel (vagyis a tb-járulék fizetése). Ennek öszszegében nem lennének szociális elemek, csupán a járulékfizetés hosszától és összegétől függne. Korhatárként a 62 évet irányoznák elő, de ezt rugalmasan alkalmaznák, megteremtve a lehetőséget, hogy aki magasabb munkaévvel és tb-befizetéssel rendelkezik, az - alacsonyabb összeggel - korábban is nyugdíjba mehessen. Ugyanakkor arra ösztönöznék az embereket, hogy a nyugdíjkorhatár fölött is dolgozzanak. Ennek egyik jeleként a korhatár fölött is aktív dolgozóknál nem lenne jelentősége a minimális szolgálati időnek, azaz - korhatár felett - a mainál alacsonyabb szolgálati idő mellett is járna munkanyugdíj, de ilyenkor annak összege is arányosan kevesebb lenne. A munkanyugdíj összege vagy az aktív dolgozók jövedelemváltozását, vagy a járulékalapok egy főre jutó nettó emelkedését követné. A járulékot a biztosítottak és a munkáltatók felefele arányban fizetnék (jelenleg a dolgozók csak tíz százalékot fizetnek). Az átmenetkor a béreket ennek megfelelően felbruttósítanák. Az új munkanyugdíj pontrendszeren alapulna: egyévi, az országos átlagkeresetnek megfelelő járulékfizetéssel lehetne egy pontot szerezni. Az ennél magasabb vagy alacsonyabb járulékbefizetés arányosan több vagy kevesebb pontot jelentene. A pontokat 1988-tól kezdődően számítanák, és a dolgozók évente kimutatást kapnának, hogy éppen mennyi pontjuk van. A nyugdíj öszszegét a nyugdíjazásig megszerzett pontszám és az aktuális pontérték (vagyis hogy akkor éppen hány forintot ér egy pont) szorzata adná. Az aktuális érték egyaránt vonatkozna az új és a régebbi nyugdíjasokra, tehát mindenkinek évente meghatároznák a járandóságát. (Folytatás a 2. oldalon) Arra ösztönöznék az embereket, hogy a nyugdíjkorhatár fölött is dolgozzanak Gy. Balázs Béla felvétele Ma nyílik az ünnepi könyvhét A sátrakat felállították, a könyvesboltokban (képünkön a budapesti Fókusz Könyváruházban) már kirakták a polcokra a könyvheti újdonságokat. Indulhatunk hát, hogy ünnepi lélekkel válasszunk magunknak olvasnivalót. De az sem árt, ha ehhez a pénztárcánk is ünnepi Hévízi Mónika felvétele Az elmúlt tíz esztendő ünnepi könyvheti könyveinek átlagárai 1986 58,40 Ft 1991 182,30 Ft 1987 59,70 Ft 1992 297,40 Ft 1988 74,20 Ft 1993 304,20 Ft 1989 74,30 Ft 1994 450,00 Ft 1990 117,60 Ft 1995 518,50 Ft ALAPÍTVA 1873-BAN Vállalkozó üzemorvosok Bizonytalan a munka-egészségügyi szervezet sorsa Az üzemorvosi rendszer finanszírozását - a Bokros-csomag következményeként - a társadalombiztosítás nem vállalja tovább. Emiatt július 1-jétől a hálózat léte válik bizonytalanná: utcára kerülhetnek a főfoglalkozású üzemorvosok, ellátatlanul maradhat több mint egymillió munkavállaló. Pálffy Katalin NÉPSZAVA A társadalombiztosítás eredeti költségvetése az idei évre 1,8 milliárd forintot szánt a munkaegészségügy finanszírozására. Ennek a második fél évre szükséges felét, 900 millió forintot kívánja a Bokros-program nyomán megspórolni a kormányzat azzal, hogy megszünteti az ellátás tbfinanszírozását. Arról azonban még meglehetősen képlékenyek az elképzelések, hogyan oldható meg az átmeneti finanszírozás mindaddig, amíg az új - részben a munkaadók által fenntartott, részben privatizált - rendszer ki nem alakul. Az idő pedig sürget: július elsejétől az Országos Egészségügyi Pénztár legfeljebb az első fél évből megmaradt mintegy 160 millió forintot tudja esetleg az átmeneti időszak problémáinak enyhítésére fordítani, de egyelőre még ez is bizonytalan. 1995-re a foglalkozásegészségügyben Magyarországon válsághelyzet alakult ki - állapítja meg a Népjóléti Minisztérium nemrég elkészült tervezete, Az egészségügyi ellátás modernizációja. Az okokat taglalva a közép- és nagyvállalatok megszűnését, valamint azt említi, hogy az újonnan alakult gazdálkodószervezetek nagy része nem tesz eleget annak az 1993-as törvénynek, amely szerint a munkáltatónak minden dolgozója számára foglalkozás-egészségügyi ellátást kell biztosítania. Ebben a helyzetben született a döntés, hogy a tb nem finanszírozza tovább az orvosok és nővérek fizetését s az egészségügyi dologi kiadásokat. A Magyarországon 1951 óta működő üzem-egészségügyi szolgálat 1989- ben a munkavállalók közel 40 százalékát látta el. Az 1993-as munkavédelmi törvény-az 1988-ban ratifikált, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezettel (ILO) kötött egyezménnyel összhangban - kimondja: a foglalkozás-egészségügyi szolgálat biztosítása minden munkavállaló számára a munkáltató kötelessége. Ez jelenleg nem valósul meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozza 701 főállású és 942 részállású orvos és mintegy 1230 ápoló bérét. A MÁV, a BKV és a nagyobb vállalatok, közigazgatási egységek várhatóan találnak megoldást e szolgáltatás további finanszírozására, de a tárca szakértőinek számítása szerint legalább kétszáz orvos és az általuk ellátottak helyzete pillanatnyilag megoldatlannak látszik. A nekik járó végkielégítés, újabb költséggel terhelné a biztosítót. (Folytatás a 4. oldalon) Tömeges karambol Ausztriában Tömeges balesetet okozott egy magyar teherautó szerdán délelőtt az ausztriai Altlengbachnál, Sankt Pölten körzetében. Az APA jelentése szerint a Salzburg felé vezető úton egy magyar teherautó személygépkocsiba rohant, amely nekisodródott egy Mercedesnek, beleütközött egy kisbuszba. A kisbusz felborult, s egy másik teherautóval ütközött. A kisbusz vezetője súlyosan megsérült, a baleset több résztvevője zúzódásokat szenvedett. Kozirev véglegesítette a békepartnerséget A NATO külügyminisztereinek hollandiai tanácskozásán Andrej Kozirev orosz külügyminiszter elfogadta az Oroszország és a NATO közötti békepartneri kétoldalú munkatervet, valamint az intenzív párbeszédről szóló emlékeztetőt. Tavaly decemberben Kozirev megtagadta a véglegesítést, azt követően, hogy a NATO kibővítéséről foglalt állást az atlanti szövetség. Brüsszel továbbra sem ad vétójogot Moszkvának a bővítés kérdéseiben. Fóris György MTI (Noordwijk) A NATO-orosz partneri együttműködés rendkívül ígéretes vállalkozás, de a zavartalan kooperáció fontos feltétele, hogy a szövetség ne sodorja veszélybe egy esetleges elsietett bővítési folyamattal a még csak most formálódó új európai biztonsági rendszer épületét - fejtette ki Kozirev, midőn szerdán külön kétoldalú megbeszélés keretében találkozott szövetségi kollégáival, valamint Willy Claes NATO-főtitkárral. Kozirev egyúttal szorgalmazta, hogy a NATO-t katonai szervezetből alakítsák politikai jellegűvé. Claes kitartott a bővítés fontossága mellett. (Folytatás a 9. oldalon) Gönczhöz fordultak honorügyben NÉPSZAVA-információ A köztársasági elnököt kérik a magyar kultúra, a szellemi élet szakmai és érdekvédelmi szervezetei, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz a honoráriumokat terhelő tb-járulék alkotmányellenességének megállapítására. Göncz Árpád közbenjárása azért fontos, mert az elnök kérelmét soron kívül tárgyalja az Alkotmánybíróság, míg a társadalmi szervezetek beadványát csak hónapok elteltével vizsgálná a testület. A kultúra, a szellemi élet szakmai és érdekvédelmi szervezetei a javaslat benyújtása óta emelik fel szavukat a kormánycsomag 87. és 88. paragrafusa ellen - fogalmaz a köztársasági elnökhöz intézett levél. (Folytatás a 2. oldalon) VÉLEMÉNY a 6. oldalon Richard C. Holbrooke „Közép- és Kelet- Európa népeinek fel kell készülni a felszabadulás utolsó felvonására, szakításra saját tragikus, erőszakos és dühös múltjukkal.” Kész a számvevőszéki jelentés az Agrobankról NÉPSZAVA-összeállítás Ha a Pénzügyminisztérium a tulajdonosi jogainak gyakorlására elég energiát fordított volna, illetve határozottan lépett volna fel, akkor az Állami Számvevőszék szerint az Agrobankból nem lett volna ügy. Ha a tulajdonosok legalább egy közgyűlést összehívnak, megelőzhették volna a mai helyzetet. Elsősorban tőkeemeléssel akadályozhatták volna meg a bank likviditási zavarát. Erről folytak is tárgyalások az érintettek között - jelentette ki lapunknak Nyikos László, az ÁSZ alelnöke. Bár írásos dokumentumokat erről nem találtak, inkább csak jeleket, hogy tárgyaltak egymással az érintettek. Az alelnök szerint a Pénzügyminisztériumnak kétszeresen is vezérszerepet kellett volna vállalnia az ügyben, mert 34 százalékban tulajdonos volt, másrészt a PM- nek minden bank működéséért van szakmai felelőssége. A ma nyilvánosságra kerülő dokumentumban lesznek majd üres oldalak is, mert a titokgazdák nem járultak hozzá a titkok nyilvánosságra kerüléséhez. (Folytatás a 3. oldalon) Csak átszervezik a Sportkórházat A népjóléti tárca és az Egészségbiztosítási Pénztár az első kórházkapacitási vizsgálat alapján megszüntette volna a Sportkórházat. A bezárással évi háromszázötven millió, a sportegészségügy finanszírozásának megszüntetésével évi százötvenmillió forintot takarítottak volna meg. Információink szerint a sportegészségügyi lobby „szakmai” érveire a tárca visszakozott a kórház bezárásától. Tinnyei Mária írása a NÉPSZAVÁNAK A tulajdonosváltás szükségességét az élsport vezetői sem vitatják, és valószínű, hogy az állam helyett egy közhasznú társaság tulajdonába kerül a kórház. A jelenlegi elképzelések szerint a közhasznú társaság tagjai a Népjóléti Minisztérium, az Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Magyar Olimpiai Bizottság, a labdarúgószövetség, sportklubok, egy bank és egy biztosítótársaság lenne. Elképzelhető, hogy a sportorvosi vizsgálatok szűk körében - gyógyító-megelőző tevékenységeknél - az Egészségbiztosító Pénztár is részt vállal a finanszírozásból. A sportegészségügy vezetői a népjóléti tárcával kötött egyezség alapján elfogadták két épülettömb teljes megszüntetését. Dr Jákó Péter, a Sportkórház igazgatója elmondta, hogy számukra elfogadható, ha a pszichiátriai, valamint a szülészeti és nőgyógyászati tömböt bezárják. A belgyógyászati osztályról húsz, a nőgyógyászat, pszichiátria ágyaiból hatvan szűnne meg. A sportsebészet, a kondicionálóosztály, a belgyógyászat és a rehabilitációs részleg változatlanul üzemelne. A sportegészségügyi kutatást továbbra is a minisztérium finanszírozza, a doppingvizsgálatok is térítéskötelesek maradnak, ez utóbbiakat a Magyar Olimpiai Bizottság, az Országos Sporthivatal és a sportklubok fizetik. A vidéki sportorvosi hálózat finanszírozását gyakorlatilag már megszüntette az Országos Egészségbiztosítási Pénztár. Az év hátralévő részében hetvenötmillió forintra lenne szükségük. Ha a sportkórház vezetőinek és a biztosítónak sikerül más forrásból ezt az összeget előteremteni, akkor ez évben még működhet a vidéki sportorvosi hálózat.