Népszava, 1995. június (123. évfolyam, 127–151. sz.)
1995-06-16 / 139. szám
Kivégeztek öt túszt a csecsenek (Folytatás az 1. oldalról) Noha Dzsohar Dudajev csecsen elnök csütörtöki nyilatkozatában elhatárolta magát a terroristáktól, hangsúlyozva, hogy a hasonló akciók lejáratják a csecsenek harcát, ennek ellenére több jel is arra utal, hogy az eseményekhez köze van Dudajevnek. Több forrás is azt állította, hogy az egyik legismertebb parancsnok, Samil Baszajev emberei hajtották végre a szerdai vérengzést. Az ITARTASZSZ jelentése szerint a terroristák maguk is megerősítették, hogy az akciót közvetlenül Baszajev vezeti és hasonlóan nyilatkozott a Szövetségi Biztonsági Szolgálat illetékese. A túszok kiszabadítására felállított válságtörzs tagja, Mihail Jegorov belügyminiszter-helyettes és a sztavropoli kormányzó, Alekszej Korabejnyikov tárgyal a terroristákkal. Mintegy ötven fegyveres több mint ötszáz, egyes jelentések szerint több mint ezer beteget és orvost ejtett túszul Bugyonnovszk kórházában, miután előző nap vérfürdőt rendeztek a város utcáin. A tárgyalásokról Andrej Csernyenko, az orosz nemzetiségügyi miniszter helyettese azt közölte, hogy a fegyveresek szóban elhatárolódnak ugyan Dudajevtől, de továbbra is politikai követeléseket támasztanak, így a csecsenföldi harci cselekmények beszüntetését, az orosz csapatok kivonását, valamint azt követelik, hogy Jelcin elnök és Csernomirgyin kormányfő találkozzon Dzsohar Dudajevel. Utóbb a terroristák kérték azt is, hogy találkozhassanak az orosz és a külföldi sajtó képviselőivel, viszont ennek feltételéül a gyermekek elengedését támasztották a hatóságok. A terroristák közölték, hogy amennyiben támadás érné őket, minden egyes meggyilkolt fegyveres után tíz túszt végeznek ki, egy sebesültért pedig ötöt. Ezt követően érkezett a hír, hogy a bugyonnovszki kórházban több száz túszt fogva tartó terroristák kivégezték az első öt túszt. Ugyanakkor ismeretlen a sorsa a többi túsznak, akiket a menekülő terroristák magukkal vittek. A csecsen fegyvereseknek állítólag nem sikerült átjutni a sztavropoli terület és Csecsenföld határán, körülzárták őket az orosz belügyi és katonai egységek. A pontosított adatok szerint az előző napi vérengzés következtében negyven ember vesztette életét Bugyonnovszkban, a sebesültek száma pedig 69 volt. Ugyanakkor Pavel Gracsov védelmi miniszter szavaiból az derült ki, hogy egyedül a rendőrök, illetve belügyi alakulatok vesztesége 29 halott és 11 sebesült, a hadsereg katonái közül pedig nyolcan vesztették életüket. A korábbi jelentésekkel ellentétben a csecsen fegyveresek nem százan, hanem legalább kétszázan voltak, és egy részük már korábban beszivárgott a városba. Csecsenek mellett állítólag voltak „arab, illetve szláv külsejűek” is. A Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) igazgatóhelyettese, Valentyin Szoboljev az Interfaxnak elmondta, hogy az FSZB-nek voltak olyan értesülései, hogy megtorló akciókra készülnek Dudajev hívei. Azt állította, hogy ezek egy részét sikerült megelőző intézkedésekkel megakadályozni, kivéve a bugyonnovszki támadást. Miközben zajlik a sztavropoli túszdráma, Moszkvában nagy az ijedelem. A felvételen éppen az látható, amikor az orosz biztonsági szolgálat tagjai azt gyakorolják, hogyan háríthatnak el egy támadást egy repülőgép fedélzetén MTI-telefotó Orosz nyelvű lap készül Magyarországon Kiss Andrej NÉPSZAVA Magyarországon becslések szerint megközelítően 20 ezer oroszajkú él. Ha ehhez még hozzáadjuk azt a körülbelül 100 ezer turistát és üzletembert, aki minden évben a volt Szovjetunió területéről látogat el hazánkba, akkor rögtön érthetővé válik, hogy miért jelent meg Magyarországon egy orosz nyelvű újság. A Rosszijszkij Kurier (Orosz Kurír) három hónapja jut el az olvasókhoz, összesen 10 ezer példányban. Alexandr Popov, a Rosszijszkij Kurier főszerkesztője lapunk érdeklődésére elmondta, hogy az újságot nemcsak Magyarországon, hanem Ausztriában is terjesztik, mivel ott még a 40 ezret is meghaladja az oroszajkúak száma. Az orosz tőkével alapított Rosszijszkij Kurier eddig kéthetente jelenik meg 69 forintos, vagy 10 schillinges áron. Az érdeklődést tükrözi, hogy az eddigi hat megjelenéskor elkelt az öszszes kinyomtatott lap, sőt, még emelni is kellett a tervezett példányszámot. A sikert az újság nemcsak könnyed, politikamentes, ugyanakkor informatív hangvételének köszönheti. A terjesztést úgy szervezték meg, hogy például a budapesti szállodákban lakó minden oroszajkú vendég ingyen megkapja a Rosszijszkij Kuriert. A szerkesztőséget - a technikai dolgozók mellett - négy orosz újságíró alkotja. Közülük hárman Budapesten, egy pedig Bécsben dolgozik. A 8-12 oldalas újságban természetesen nemcsak ők publikálnak. A cikkek, információk egy részét magyar és osztrák szerzők jegyzik. Hosszabb távon az oroszországi terjesztés mellett kontinensünk nyugati felén is szeretne megjelenni a lap a piacon. Megindulnak a buszok a Csalagútban Megindulhat az autóbuszok forgalma a Franciaország és Nagy-Britannia között húzódó csatorna-alagúton: a létesítményt üzemeltető társaság, az Eurotunnel csütörtökön jelentette be, hogy megkapta az ehhez szükséges engedélyt a brit és a francia kormány képviselőiből álló közös bizottságtól. Az első buszok június 26-án haladnak majd át az alagúton, méghozzá speciális vonatok fedélzetén: a társaság eleinte óránként egy-egy ilyen szerelvényt indít, július 10-től azonban növelni akarja számukat. A buszközlekedéssel gyakorlatilag teljessé vált az alagút forgalma: a tavaly májusi átadás után először a teherszállítmányok, az év vége felé pedig az autós turisták, illetve a személyvonatok kaptak „zöld utat” a csatorna-alagút biztonsági feltételeit szigorúan ellenőrző testületektől. REFLEKTOR Chirac, az erőfitogtató Párizs meglepte a világot. Alig egy hónapja új elnöke van Franciaországnak, ezzel együtt senki sem gondolta Jacques Chirac államfőről, hogy ennyire gyorsan botrányt kavar. Márpedig azzal a bejelentésével, hogy Franciaország szeptembertől jövő év májusáig összesen nyolc földalatti kísérleti atomrobbantás erejéig felújítja nukleáris programját, általános felháborodást keltett. A párizsi kormánypárti politikusokon és az atomkísérleteket makacsul folytató Kínán kívül senki sem bizonyult megértőnek. Chirac belpolitikai ellenfelei most elégedetten mutatnak az elnökre - íme az igazi Chirac. Hogy miért döntött a robbantások folytatása mellett az Elysée Palota lakója? A hivatalos indok az, hogy Franciaországnak nincs meg a technológiája az atomrobbantások szimulálására laboratóriumi körülmények között. Állítólag a nyolcas sorozat végére az amerikaiak és az oroszok mellett már ők is képesek lesznek a szimulációs kísérletekre. Ez áll Chirac határozottsága mögött. Az érvelés logikus, mégis sántít. Az elvi kérdéseken túl a legtöbb gond az időzítéssel van. Nagyon úgy tűnik, hogy Chirac sajátosan összekapcsolt néhány belpolitikai történést a világpolitikai sakkjátszmával. Franciaországban most éppen a helyhatósági választások két fordulója közötti őrlődés zajlik. A hatalomból nemrég kiszorult szocialisták az első forduló eredményei alapján összeszedték magukat és szorongatják a jobbközép jelöltjeit. Az összesített százalékok szerint fej-fej mellett haladnak az ellenfelek. Ebben a hajrában jutott eszébe Chiracnak, hogy közli a robbantásokról hozott döntését. Biztosan vannak franciák, akiknek tetszik ez a hangos erőfitogtatás. Chirac minden jel szerint be akarja bizonyítani az atomhatalmaknak, az európai szomszédoknak, a franciáknak és saját magának is, hogy bizony Franciaország erős bástya. Az elnök eltökélte, hogy nem hagy senkinek sem beleszólást hazája ügyeibe. Chirac, minden jel szerint, csak arról feledkezett meg, hogy már nem a hetvenes években járunk. Akkoriban egy-két robbantás valóban elrettentő hatású lehetett, mivel a szövetségesek mellett ott volt az ellenség is. Ma, ellenség híján, az egész cirkusz csakis a szövetségeseknek szólhat. Egy másik szemszögből közelítve a problémát, felvetődik, hogy mit profitálhat Párizs az ügyből. Biztonságpolitikai haszna a kísérleteknek aligha lesz számottevő. Ezzel szemben nagyot zuhanhat Franciaország tekintélye. Egy kiszámítható, megfontolt, felelős nagyhatalom helyett már egy önnön erejében sem bízó ország képe kezd összeállni. Chiracnak rosszul súgtak a tanácsadói: a bombák a mai világban már nem helyettesíthetik a prosperáló gazdaságot, a befektethető tőkét és a biztató jövőt. Kiss Andrej VILÁG 1995. JÚNIUS 16., PÉNTEK 9 Duray bírálja Budapestet ...de a szlovák alapszerződést jobbnak tartja az ukránnál A tény, hogy a budapesti parlament már ratifikálta a magyar-szlovák alapszerződést - méghozzá nem is akármilyen többséggel - meggyorsítja-e a pozsonyi jóváhagyást? - kérdeztük Duray Miklóstól, a szlovákiai Együttélés mozgalom elnökétől. Kepecs Ferenc NÉPSZAVA - Szerintem a két dolognak nincsen köze egymáshoz, hiszen az igen szavazatok aránya attól függ, mekkora a kormánypárti többség a parlamentben. Ha az ellenzék nem ért egyet valamely szerződéssel, akkor nemmel szavaz. Ebben nincsen semmi különös, és én nem is látok benne olyat, ami hatással lehetne a szlovákiai ratifikálásra. - A budapesti jóváhagyás hírét megvéve Meciar azt mondta: reméli, hogy a pozsonyi parlament hasonló arányban szavaz igennel. - Ez igen furcsa kijelentés a szlovák miniszterelnök részéről, hiszen az alapszerződést még nem is terjesztették be. Ha szlovák részről olyan fontos lenne a ratifikálás, akkor már rég ott szerepelne a törvényhozás napirendjén. Szent-Iványi István külügyi államtitkár a magyar parlamentben azzal érvelt az elfogadás mellett, hogy az összes, hazánk által aláírt ilyen jellegű okmány közül ez rendezi legteljesebb körűen a kisebbségi problémát. Igazat ad neki? - Mivel nem ismerem a Magyarország által aláírt valamennyi alapszerződést, nem tudom megítélni Szent-Iványi István véleményét. Azt azonban tudom, hogy ez az okmány tartalmilag sokrétűbb és körültekintőbb, mint a magyar-ukrán alapszerződés. De hogy hatásában milyen lesz, azt csak a jövő mutatja meg. Nem tart-e attól, hogy a ratifikálás előtt olyan törvényeket hajszolnak keresztül a pozsonyi parlamentben, melyek aztán legyengítik a szerződés hatását? - Sajnos tartanunk kell tőle, és erre a veszélyre már többször fel is hívtuk a figyelmet. Ezért én elég logikusnak tartottam volna, ha a magyar parlament még a ratifikálás előtt megbízta volna a kormányt, intézzen jegyzéket Pozsonyhoz azoknak a készülő szlovákiai törvényeknek az ügyében, melyek ellentétben állnak az alapszerződés szellemével. Erre az 1969-es bécsi konvenció jogot adott a magyar kormánynak, sőt, tulajdonképpen kötelezte is erre. Kár, hogy Budapesten sem a parlament, sem a kormány nem lépett az ügyben. - Kíván véleményt mondani arról, hogy egyes magyar képviselők a ratifikálás ellen szavaztak, illetve tartózkodtak? - Természetesen nem; minden parlamenti képviselőnek alkotmányos joga, hogy eldöntse, hogyan szavaz. Azt azonban tudatosítani kell, hogy valamennyi képviselőnek - és magának az Országgyűlésnek is - vállalnia kell az alapszerződés minden pozitív és negatív következményét. Az egyes képviselők szavazatát majd utólag, ennek függvényében lehet értékelni. RÖVIDEN Időpont a palesztin választásokra Októberben sor kerülhet a palesztin választásokra - közölte csütörtökön Gázában Joszi Szárid izraeli környezetvédelmi miniszter Jasszer Arafat PFSZ- vezetővel tartott találkozója után. A palesztinokkal tárgyaló izraeli politikusok csoportjához tartozó Szárid az októberi vagy novemberi választásokra akkor lát lehetőséget, ha a következő hetekben sikerül tető alá hozni a megállapodást az autonómia ciszjordániai kiterjesztéséről, így a választásokról is. Iraki lázadás Az iraki kormányerők csütörtökön reggel Bagdadtól 20 kilométerre nyugatra körülzárták azt a fellázadt páncélos hadosztályt, amely szerdán támadást intézett az iraki rádió több adóállomása ellen iraki elitegységek már le is verték a lázadást, s az akció vezetője - a páncélos egység parancsnoka -, Turki Izmail el Dulaimi tábornok öngyilkosságot követett el. Nő a világ olajétvágya Az amerikai energiaügyi minisztérium tanulmánya szerint napi 88,7 millió hordóra (több mint 12 millió tonna) nő a világ kőolajszükséglete tizenöt éven belül, ez egyharmadával több, mint amennyit az 1992- ben felhasználtak. Az energiahordozó ára várhatóan a hordónkénti 25 dollár alatt (175 dollár tonnánként) marad. A minisztérium a 2010-ig szóló prognózis elkészítéséhez az 1992- es esztendőt vette referenciaévnek, akkor a Föld országaiban napi 66,7 millió hordó (kevesebb mint 10 millió tonna) olajfogyasztás volt. Piszkos európai vizek Egy környezeti felmérés tanúsága szerint az Európai Unió tó- és folyópartjainak egyharmada tisztátlan és nem alkalmas fürdőzésre, viszont a tengerparti fürdőhelyek 90 százaléka megfelel az elemi követelményeknek számolt be az AFP az Európai Bizottság legfrissebb jelentéséről. A tanulmányban a tavalyi állapotot vették figyelembe, összesen 17172 fürdőhelyen. Megmozdult a görög föld (Folytatás az 1. oldalról) A földrengés következtében mintegy 100 ember megsérült, közülük 34 állapota súlyos. Egion sok épülete súlyosan megrongálódott, helyszíni beszámolók szerint több ház teljesen romba dőlt, megszűnt az áram- és telefonösszeköttetés. Egion mellett a földrengés leginkább Eratini, Itéa, Galaxidi és Delphoi városokat érintette; itt többen megsérültek, és sok ház megrongálódott. Az Eratinitől csupán 50 kilométerre fekvő Delphoi romvárosban ugyanakkor az első információk szerint nem keletkeztek károk. A mentést végző görög szakemberek szerint azonban kevés a remény arra, hogy a romok alatt még életben találják a betemetett embereket. A görög televízió és a rádió folyamatosan, helyszíni tudósításokban számol be a mentési munkálatokról. Az athéni és szaloniki földrengéstani intézet közölte, hogy a korábbi adatokkal ellentétben a földmozgás a Richter-skála szerinti 6,1 erősségű volt az Egion és Nafpaktosz város közötti területen, míg a patraszi egyetem 6,2 erősségű földlökéseket mért. Az athéni földrengéstani intézet jelentése szerint a térséget negyedórával később 5,4 erősségű utórezgés rázta meg. Mindkét földmozgást a Peloponnészosz-félsziget több részén is érezni lehetett. A földrengést Athénban is érzékelték: megmozdultak a bútorok, sokan felébredtek, de anyagi károk nem keletkeztek. A földlökések következtében régi építésű, 4-5 emeletes házak dőltek össze. Mivel Görögországban nem szokatlan a földmozgás, ezért a 60-80-as években készült házakat már vasbeton szerkezettel építették. Nem egészen egy hónap alatt már másodszor rázta meg pusztító erejű földrengés Görögországot. Májusban csaknem ötezer épület megsemmisült és hétezer ház megrongálódott Kozáni és Grevena városokban, amikor a Richter-skála szerinti 6,2 erősségű földrengés volt az ország északnyugati részén. Az akkori földmozgás következtében több ezer ember vált hajléktalanná és a kormány katasztrófasújtotta területté nyilvánította a hegyvidéki körzetet. A földrengés epicentruma Athéntól északnyugatra, a Korintosziöböl partján volt