Népszava, 1995. július (123. évfolyam, 152–177. sz.)

1995-07-01 / 152. szám

16 OLDAL ÁRA: 29 FORINT ALAPÍTVA 1873-BAN Alkotmányellenes pontok a stabilizációs csomagban Az Alkotmánybíróság tegnapi határozata szerint a gazdasági stabilizációs törvénycsomagból alkotmányellenes a szerzői jogi védelem alatt álló tevékenysége­kért járó „honoráriumok” tb­­járulékkal való megterhelése, illetve az úgynevezett kisegítő tevékenységekért fizetett járu­lékok megemelése, a személyi szám ideiglenes használati ide­jének meghosszabbítása, s az állampolgárok személyes ada­tait nyilvántartó rendszerek ösz­­szevonása. Az alaptörvénybe üt­közik a gyes, a gyed és a gyet 1995. július 1-jei napjával törté­nő megszüntetése és korlátozá­sa. A betegszabadság idejét érintő rendelkezések - az 1995. július 1-jén történő ha­tályos lépésre való tekintettel - alkotmányellenesek. A bírói testület a stabilizációs prog­ram egészének megsemmisí­tésére­­irányuló beadványokat elutasította, ezért az a fent említett kivételektől eltekint­ve hatályba lép. NÉPSZAVA-összeállítás Az Alkotmánybíróság a Bokros­csomag megtámadott részeiről öt külön határozatot hozott. A Bok­ros-csomag egészének­­ törvény­szerkesztési és törvénye­lőkészí­­tési fogyatékosságai miatt törté­nő­­ megsemmisítésére irányuló kérelmeket elutasította. Dr. Kilé­nyi Géza, a téma előadója e dön­téssel kapcsolatban kifejtette: az indítványozók nem tudták meg­jelölni az alaptörvény egyetlen olyan rendelkezését sem, amelyet a stabilizációs törvény megalko­tása sértett volna. Az Alkotmánybíróság második határozata megsemmisítette a Bokros-csol f.­­ a léptető­­­ősági pót­­ermekágy adózási díji, adózási segél­y­­jei hatály­át a várón­­i k­ességi és a gyermek­­i­, gyermek­­(gyes), válá­st a gyermeknevelési támoga­tós­ra (gyet) vonatkozóan, így ezek most nem lépnek­ hatályba, s a már megszületett, illetőleg az 1995. június 15. napjától számí­tott 300 napon belül megszüle­tendő gyermekek esetében a fel­sorolt támogatási formák a ko­rábbi jogszabályi rendelkezések­ben meghatározott feltételekkel és időtartamra járnak. (Folytatás a 4. oldalon) Az Alkotmánybíróság elutasította azokat az indítvány­­­törvény megsemmisítését kérték Demecs Zsolt felvétele Bokros kitart programja mellett Lehet, hogy rendkívüli ülésszakot tart az Országgyűlés Bokros Lajos pénzügyminiszter az Alkotmány­­bíróság döntését tudomásul vette, ugyanakkor a Népszava kérdésére elmondta, hogy hátráltatja a stabilizációs program folytatását. A jövő heti kormányülésre a Pénzügyminisztérium elkészí­ti az Alkotmánybíróság döntése következtében hiányzó milliárdok, és a költségvetési hiány to­vábbi fedezésére szolgáló második programot. A kormánydöntés függvényében lehetséges, hogy az Országgyűlésnek emiatt rendkívüli üléssza­kot kell tartania nyilatkozta munkatársunk­nak Bokros Lajos pénzügyminiszter. Pogány Sára NÉPSZAVA - Miként értékeli minisz­ter úr az Alkotmánybíróság döntését? - Az Alkotmánybíróság döntését nem kétséges, hogy­­tiszteletben tartom. Ugyanakkor a stabilizációs gazdaságpolitika célja, célkitűzései változatlanok. Az Alkotmánybíróság dön­tése alapján - még anélkül, hogy tüzetesen áttanulmá­nyoztam volna az általuk hozott határozatot - való­színűleg szükség lesz még egy pótköltségvetésre, és a helyzet ismeretében emiatt az Országgyűlést lehet, hogy rendkívüli ülésszakra össze kell hívni. - Az ön megítélése sze­rint körülbelül 40 milliárd forint kiesést okozott az Al­kotmánybíróság döntése. Ezt az összeget a 170 milli­árd forintra tervezett költ­ségvetési hiány fedezésére honnan kívánja elvonni? - A lehetőségek szűkül­tek és ma nem tudom meg­mondani, hogy a hiányzó közel 40 milliárdot mely ágazatról, területről lehet­séges elvonni. Ezt a Pénz­ügyminisztérium a jövő csütörtöki kormányülésre döntésre kész állapotban leteszi. Az Alkotmánybíró­ság döntése ugyanis a GDP másfél-kettő százalékát érinti. Amellett, hogy tudo­másul veszem az Alkot­mánybíróság döntését, az érvelését nem találom jogi­lag megalapozottnak, mert a jelenleg hatályos törvé­nyek szerint az Alkotmány­bíróságnak nem joga és nem kötelessége gazdaság­­politikai stratégiai kérdé­sekben dönteni. Az én fe­lelősségem munkatársaim­mal együtt, hogy az ország pénzügyi helyzetének ja­vulását szolgáló gazdaság­­politikát megvalósítsuk. A közvélemény megnyugta­tására hozzáteszem, tragé­dia még nincs, mert a kor­mány azért van, hogy meg­oldja a problémákat, meg­őrizze az ország pénzügyi egyensúlyát, amely a Nem­zetközi Valutaalapnak is el­fogadható, a további gazda­sági intézkedésekkel együtt. - Miniszter úr, ha ön ennyire a szívén viseli az ország sorsát, miért fenye­getőzik időnként a lemon­dásával? - Igaza van, talán nem kellett volna egyik esetben sem a lemondásommal fe­nyegetőzni. Ezzel tulajdon­képpen beismerem, hogy én is esendő ember vagyok, mint annyi sokan Magyar­­országon. Ezzel a jövőben a közvélemény hatására is igyekezni fogok változtatni. (Folytatás az 5. oldalon) Magyarul is szólt a pápa Pozsonyban Pénteken négynapos szlo­vákiai látogatásra Pozsony­ba érkezett II. János Pál pápa a pozsonyi repülőtéren mondott beszédében. Szlo­vákia népét, minden lako­sát, nemzetiségeit így a ma­gyarokat is saját nyelvü­kön köszöntötte, majd az ismert „pápamobillal” a po­zsonyi Szent Márton szé­kesegyházba, az egykori ko­ronázó dómba vezetett az első útja. A pozsonyi várdomb tö­vében álló székesegyház tor­nyának csúcsát Szent István koronájának óriási aranyo­zott másolata díszíti. A ha­talmas székesegyházban csak a meghívottak­­ egy­házi méltóságok, papok, teológushallgatók, a szer­zetesrendek képviselői, no­víciák - lehettek jelen a szertartáson. I. János Pált szlovák népviseletbe öltözött pár fogadta a pozsonyi repülőtéren , 123. ÉVFOLYAM, 152. SZÁM 1995. JÚLIUS 1., SZOMBAT Jelcin tiszteket áldoz A kormány elleni sorsdön­tő, ismételt parlamenti bi­zalmatlansági szavazás elő­estéjén Borisz Jelcin pénte­ken felmentette a bugyon­­novszki túszdráma négy fe­lelősét, köztük Viktor Jelin belügyminisztert, illetve Szergej Sztyepasint, a szö­vetségi elhárítás vezetőjét. Az orosz államfő ezzel részben teljesítette a duma követelését, amely megvon­va a kormánytól bizalmat, a bugyonnovszki tragédia felelőseinek menesztését követelte a múlt héten. Az orosz nemzetbiztonsági ta­nács előző napi ülésén az­ érintettek elismerték fele­lősségüket a két héttel ez­előtti véres dél-oroszorszá­gi csecsen terrortámadásért és egyben felmentésüket kérték. Jelcin Jelin és Sztyepasin mellett menesz­tette Jegorovot, a minisz­terelnök helyettesét nemze­tiségügyi minisztert, és Jev­­genyij Kuznyecovot, a sztavropoli terület kor­mányzóját. Ugyanakkor a duma sürgetése ellenére sem váltotta le Pavel Gra­­csov védelmi minisztert. Szeptemberben nyugdíjemelés lesz Letette esküjét az új ipari miniszter Tegnap a parlament a nyugdíjak szeptemberi 4 szá­zalékos emeléséről határozott. Megszavazták az energiaprivatizációhoz szükséges három törvényt, a társadalombiztosítás költségvetését és a haderő­­reformra vonatkozó határozati javaslatot. Vissza­hívta a Ház a két átvilágító bírát, és megválasztotta az állampolgári jogok országgyűlési biztosát, vala­mint helyettesét, az adatvédelmi biztost és a kisebb­ségi ombudsmant. Pálffy Katalin NÉPSZAVA Az új ipari és kereskedelmi miniszter, Dunai Imre eskü­tételével kezdődött tegnap a parlament nyári szünet előtti utolsó plenáris ülése. Szabó Iván (MDF) napirend előtti felszólalásában azt nehezményezte, hogy a kor­mány nem terjesztette a parlament elé energiapriva­tizációs stratégiáját, holott ezt törvény írja elő. A ma­gyar jogrend nem tartalmaz garanciát az ellátás bizton­ságára, az árrendszerre és a fogyasztóvédelemre - mond­ta -, ezért az áramszolgálta­tás külföldi kézbe adása hátrányos helyzetbe hoz­hatja a fogyasztókat. Győ­­riványi Sándor (FKgP) a hadseregben tervezett 37 százalékos létszámleépítést kifogásolta, s azt, hogy a hatpárti tárgyalásokon nem vették figyelembe pártja ja­vaslatait. Ezért visszahívták képviselőjüket a megbeszé­lésekről. Keleti György hon­védelmi miniszter kifejtet­te: a 37 százalékos létszám­­csökkentés négy év alatt végrehajtandó program, amelynek során a harcké­szültség erősödni fog. Ezután a képviselők tit­kos szavazással Gönczöl Katalint 274 igen és 27 nem szavazattal az állam­­polgári jogok országgyűlési biztosává, Polt Pétert 284 igen és 20 nem szavazattal általános helyettesévé, Maj­­tényi Lászlót 285 igen és 19 nem szavazattal adat­védelmi biztossá, Kalten­bach Jenőt 293 igen és 13 nem szavazattal a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosává vá­lasztották. (Folytatás a 2. oldalon) Bevonták a régi érméket Mától a kereskedők nem kötelesek elfogadni fizetőeszköznek a népköztársaság címerével ellátott régi forintérméket (írásunk az 5. oldalon) Gy. Balázs Béla felvétele A Bundestag igent mondott a harci bevetésre MTI-információ­ A német parlament pénteken megszavaz­ta a boszniai gyorsreagálású erőknek nyúj­tandó légi támogatást és ezzel jóváhagy­ta, hogy a második világháború óta először német katonákat külföldi harci bevetés­re küldjenek. Mintegy hatórás, heves szócsatákkkal tarkított vita után 386 képviselő támo­gatta, 258 elutasította a keresztény-liberá­lis kormány előterjesztését. Az ellenzék mintegy félszáz képviselője a kormány­pártokkal szavazott. A sokak által történelminek nevezett határozat szerint Németország szállító­repülőgépekkel, felderítő repülőgépekkel, egy tábori kórház felállításával, valamint az ellenséges légvédelmi állások megbé­nítására és megsemmisítésére képes ECR-Tornado típusú harci repülőgépek­kel segíti a nemzetközi gyorsreagálású erő­ket. A jóváhagyott szövegben nincs idő­beli korlátozás és a bevethető erők hadi­­technikája és létszáma sincs meghatároz­va. A védelmi minisztérium szerint ösz­­szesen 28 repülőgépről és legfeljebb 1700 katonáról lesz szó. A kormány javaslatát beterjesztő Klaus Kinkel külügyminiszter elismerte, hogy ezzel a döntéssel politikailag teljesen új területre lépnek, hiszen német katonák az elmúlt években kizárólag humanitárius akciókban vettek részt, például Kambo­dzsában, vagy Szomáliában. (Folytatás a 9. oldalon)

Next